MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

Hasonló dokumentumok
MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor

Az országos koncepció és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark kapcsolódási pontjai. Székely Rita elnök Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

Környezeti nevelés, szemléletformálás a Pannontáj-Sokoró Natúrparkban

A Tápió Natúrpark. Kialakításának fejleményei és terveinek bemutatása. Antalicz Csaba Tápió Közalapítvány

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Nemzeti Tájstratégia Balczó Bertalan főosztályvezető Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Az Európai Táj Egyezmény és a 'vidéki táj'

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Tervezzük együtt a jövőt!

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Vidékfejlesztési Program

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01


A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub,

Többcélú közösségi terek szerepe a vidékfejlesztésben, az IKSZT-k és LEADER HACS-ok együttműködési lehetőségei

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, augusztus 25.

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciója

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei között Répceszemere június 17.

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai közötti időszakban

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása


A térségfejlesztés modellje

Nemzeti Tájstratégia

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, december 13.

A kerékpárút fenntartás szervezeti modellje Magyarországon.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Összefogás a fenntartható életmódhoz szükséges termékek és szolgáltatások piacra jutásáért

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

A projektzáró tájékoztató rendezvény június 23.

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

E L Ő T E R J E S Z T É S

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Az alkalmazott innovációk támogatása és az innovációs partnerségek

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Nemzeti Klaszter Konferencia

Agrár-innovációs hálózat kiépítésének folyamata

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Az intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov.

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Projektnyitó rendezvény: LHH programok eljárásrendje és megvalósítása

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Hogyan lehet sikeres LIFE környezetvédelmi pályázatunk? Elvárások és tapasztalatok Brüsszelből

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

FEJLESZTÉSI PROJEKTGENERÁLÁS- A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES ELİRETEKINTÉS. Kolozsváry-Kiss Árpád Ügyvezetı REevolutio Kft.

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolódási pontjai Békés megyében. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Átírás:

Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor

Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési megállapodás a natúrparkok koncepciójának megalkotására 2014. január A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója 2015. január A magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciója

A natúrparkok fejlesztési koncepciója 4 + 10 együttműködő partner 1,5 év 13 (nagyobb szabású) műhelynap, egyeztetés

Tervezési időszak A fejlesztési koncepció megvalósítási időszaka, időtávja kettős: középtáv 2015-2022 (az Európai Unió 2014-2020-as tervezési időszakából kiindulva, annak tényleges megvalósulását is figyelembe véve); hosszútáv 2015-2030 (illeszkedve az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció című dokumentumhoz).

Miért fontos? Hazánk területének 4,1%-a Hazánk településeinek 6,6%-a

Miért fontos? Összhang a tájban táji örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása a táji adottságokon alapuló térségfejlesztés, törekedve a tájban rejlő lehetőségek (tájpotenciál) optimális hasznosítására a helyi közösségekkel és a helyi közösségekért natúrparkok, mint mintatérségek (természetvédelem, vidékfejlesztés stb.)

Helyzetfeltárás, helyzetelemzés az eddigi legrészletesebb vizsgálat és elemzés sokszínű natúrparkok 1,1 0,8 0,3 0,3 6,1 5,2 Önkormányzat Magánszemély Civil szervezet 27,8 58,4 Állami erdészet Nemzetiparkigazgatóság Egyház TDM-szervezet Az egy főre jutó SZJA-alap összege a natúrparki térségekben Egyéb gazdálkodó szervezet A magyarországi natúrparkok tagságának összetétele

SWOT-elemzés Erősségek Megfelelő szabályozási környezet a natúrpark cím elnyeréséhez. Erős nemzetközi hálózat és erősödő országos képviselet. Térségi szinten jelentős kapcsolati háló, erősödő partnerség jellemzi az egyes natúrparkokat. A natúrparkok működését a helyi közösségek támogatják, az önkéntesek száma jelentős. Országos szinten számos jó gyakorlat és szakmai tapasztalat a négy pillér mentén. Az egységes natúrpark szemlélet térségi szinten az egyedi tájjelleg figyelembe vételével valósul meg. Évtizedes pályázati és projekt menedzsment tapasztalat. Gyengeségek Az operatív feladat-ellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás szűkös v. hiányzik. A tagságban alacsony a helyi vállalkozások, a magánszemélyek és civil szervezetek aránya. A finanszírozást erős pályázati függőség jellemzi, alacsony az önálló bevételek aránya. Az egyes natúrparkok között nagy különbségek mutatkoznak a térségi együttműködés mértékét és minőségét tekintve. A térségi szinten együttműködő partnerek egy részének passzivitása, a partnerség beszűkülése az aktív résztvevőkre. A helyi humán és pénzügyi erőforrások mozgósítása nem kellően hatékony. Nincs kialakult natúrpark brand. Párhuzamos intézményi struktúrák, hasonló feladatkörű szervezetek működnek a natúrparki térségen belül és nincs köztük megfelelő kommunikáció.

Lehetőségek Veszélyek Erősödő együttműködés a térségi és országos természetvédelmi szervezetekkel, helyi és térségi vidékfejlesztési szereplőkkel. Nemzetközi együttműködések keretében más országok jó gyakorlatainak átvétele, közös projektek megvalósítása. Turisztikai és vidékfejlesztési pillér erősítésével bevétel termelődik a természeti és kulturális örökség megőrzésére, valamint a környezeti szemlélet formálására. A tagság aktivizálása és a tagok közötti együttműködés erősítése a közösségfejlesztés és a részvételi tervezés eszközeivel. A térségi szereplők nyitottak a natúrparki együttműködésre. A natúrparkok a négy pillér menti együttműködések térségi koordinátorai lehetnek. Jó hazai gyakorlatok átvétele a sikeres hazai térségi szintű kezdeményezések más hazai natúrparkokban is alkalmazhatók. Alternatív jövőkép kialakítása a vidéki közösségek számára. A túlnyomórészt pályázati finanszírozás miatt bizonytalan szervezeti fenntarthatóság és erős fluktuáció. A helyi önkormányzati változások miatt gyakran változik az együttműködési környezet. A helyi (települési) aktivitás csökkenése esetén natúrparkok egyes részei kieshetnek a natúrparki vérkeringésből. A társadalmi szervezetekkel való együttműködést alapvetően nehezíti a civil szféra gyengesége. Az állami szervezetekkel való együttműködést alapvetően nehezíti állami szereplők rugalmatlansága. A jelenlegi alulszabályozott környezetben nem megfelelően kiírt, célzott pályázati források megnyílása esetén olyan kezdeményezések is születhetnek, amelyek a mozgalom fejlődését rossz irányba mozdítják el. A natúrparkokra vonatkozó szabályozások elburjánzása túlszabályozást eredményezhet.

Fejlesztési szükségletek A tagság aktivizálása, új tagok kiemelten civil szervezetek és vállalkozások bevonása, a térségi partnerség erősítése. A meglévő térségi együttműködések elmélyítése és további együttműködések kialakítása térségi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A natúrparkok térségi szintű láthatóságának és az érintett lakosság natúrpark-tudatosságának erősítése. A pillérek mentén megvalósuló tevékenységek összehangolására, kiegyensúlyozására való törekvés térségi szinten, figyelembe véve a társadalmi, gazdasági és környezeti adottságokat. A natúrparkok általános működése és a pillérek mentén megvalósuló szakmai tevékenységek színvonalának emelése a natúrparkok minőségfejlesztési rendszerének bevezetésével. Stabil szervezeti-működési keretek, személyi és pénzügyi feltételek biztosítása, tevékenység alapú, kiszámítható finanszírozási gyakorlat kialakítása. Az országos szintű érdekképviselet és koordinációs tevékenység megerősítése, a jó gyakorlatok elterjesztésének támogatása. Natúrpark brand kialakítása térségi és országos szinten.

Jövőkép 2030-BAN a NATÚRPARKOK olyan értékőrző és értékteremtő mintatérségek, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg; olyan élő és élhető tájak, amelyek magas életminőséget biztosítanak az ott élők számára, s ez országosan is követendő mintaként szolgál. 2030-BAN a NATÚRPARKI TÉRSÉGBEN ÉLŐK erős natúrparki tudattal bírnak, aminek köszönhetően személyesen és/vagy az általuk létrehozott, fenntartott szervezeteken keresztül aktívan részt vesznek a térség értékeinek megőrzésében és az értékalapú fejlesztésében; közvetlenül is érzékelik a natúrparki együttműködés és fejlesztések hozzáadott értékét és hasznát.

Jövőkép 2030-BAN a NATÚRPARKOK MUNKASZERVEZETEI komplex értékszemlélettel, hatékonyan és eredményesen működő, térségi és országos szinten elismert szervezetek; több lábon állnak, stabil személyi és pénzügyi háttérrel rendelkeznek, amiben a térségi szintű forrásteremtés is fontos szerepet játszik; táji léptékű, térségi összefogást igénylő védelmi és fejlesztési programok kezdeményezői és koordinálói. 2030-BAN A NATÚRPARKOK ORSZÁGOS SZINTEN összetartó, sokszínű közösséget alkotnak, s a térségi szinten meglévő különbözőségek ellenére együtt, azonos célokért munkálkodnak.

Natúrparkfejlesztési-koncepció 1. Átfogó minőség- és szervezetfejlesztés, az együttműködés erősítése 2. Természeti-táji örökség megőrzése (1. pillér) 3. Környezeti nevelés, szemléletformálás (2. pillér) 4. Vidékfejlesztés (3. pillér) 5. Turizmus-rekreáció (4. pillér) A jövőkép elérését biztosító magasabb szintű célok Fejlesztési prioritások 6. A natúrparkok fejlődési modellje 7. A fejlesztési célok elérését szolgáló eszközök 8. A megvalósítás folyamata és ütemterve

Átfogó minőség- és szervezetfejlesztés, együttműködés

Országos natúrparki minőségoffenzíva elindítása Eszköz a natúrparkok fejlődésének egzakt, mérhető módon történő rendszeres nyomon követésére Országos program a natúrparki közösség közös döntésén alapulva, az egyes natúrparkok részvétele egyedi döntés alapján Önminősítésen alapuló felmérés A minőségoffenzíva szakmai előkészítését és lebonyolítását a németországi minta alapján a Magyar Natúrpark Szövetség koordinálja (tervezett pályázati finanszírozás)

A natúrparkok kétlépcsős minősítési rendszere 0. szint: Natúrpark kezdeményezések 1. szint: Névhasználati címmel rendelkező natúrparkok 2. szint: Minősített natúrparki tájkartás natúrparkok Natúrparki tájkarta - térségi szinten meghatározott kiemelt célkitűzések és vállalások írásos formában is rögzítve. Az állammal kötött keretszerződés a megvalósításra és a (részleges) finanszírozásra.

A natúrparkok kétlépcsős minősítési rendszere A minősített natúrparki tájkartás natúrpark cím egyszerre jelenti a natúrparki tevékenységek folyamatos és magas színvonalú megvalósulását, a natúrparki lakosság natúrparki célokkal való széles társadalmi azonosulását, natúrparki tudatosságát, s ezekkel is összefüggésben magas szintű táji minőséget. Franciaországi modell - az adaptálás lehetőségeinek feltárására mintaprogram terve

Természeti-táji örökség megőrzése (1. pillér)

Környezeti nevelés, szemléletformálás (2. pillér)

Vidékfejlesztés (3. pillér)

Turizmus, rekreáció (4. pillér)

A natúrparkok fejlődési modellje

A célok elérését szolgáló eszközök: működési keretek Natúrparki koordinációs hálózat: Magyar Natúrpark Szövetség Herman Ottó Intézet natúrparkok Földművelésügyi Minisztérium Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Miniszterelnökség

A célok elérését szolgáló eszközök: finanszírozási keretek Több lábon állás: tagdíjbevételek + pályázati források + saját bevételek termelése Pályázati alapú projektfinanszírozás El kell érni, hogy a négy pillérhez köthető országos fejlesztési programok kapcsán a natúrparkok támogatását, mint kiemelt prioritást kezeljék. Erőforrástérkép Kívánatos a térségi szintű finanszírozás erősítése Kívánatos a saját bevételek növelése Kiemelten a szakmai munkához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek révén (pl. rövid ellátási láncok megszervezése térségi szinten). Távlatilag indokolt az állami források bevonása Fontos feltétel a hatékony feladatellátás, aminek kiemelt eszköze lehet a minősített natúrparki tájkartás natúrparki cím megszerzése.

Összhang a tájban