H O. Zrínyi Miklós. Víz, makromolekulák és biopolimerek. Egy különleges folyadék: a víz

Hasonló dokumentumok
Milyen szerepet játszik a szövetek akusztikus impedanciája az ultrahang-diagnosztikában?

Biofizika (molekuláris biofizika és biológiai anyagtan) 2014, tavaszi szemeszter

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Kötések kialakítása - oktett elmélet

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

Elektronegativitás. Elektronegativitás

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

Folyadékok és szilárd anyagok

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

Az élethez szükséges elemek

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Vegyületek - vegyületmolekulák

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Makromolekulák. I. A -vázas polimerek szerkezete és fizikai tulajdonságai. Pekker Sándor

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

Fázisátalakulások. A víz fázisai. A nem közönséges (II-VIII) jég kristálymódosulatok csak több ezer bar nyomáson jelentkeznek.

Energiaminimum- elve

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Mivel foglalkozik a hőtan?

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Bio-termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

Makromolekulák. I. Rész: Bevezetés, A polimerek képződése, szerkezete (konstitúció) Pekker Sándor

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Halmazállapot-változások

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Kémiai kötés Lewis elmélet

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2.

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

5. előadás

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Hajdú Angéla

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Természetes polimer szerkezeti anyagok: Makromolekulák

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Szerkesztette: Vizkievicz András

A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem

Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása

VÍZ. Egy különleges folyadék biofizikája. Talián Csaba Gábor Biofizika előadások, PTE ÁOK október 27.

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

A kémiai kötés magasabb szinten

Légköri termodinamika

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós


1. SI mértékegységrendszer

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

Periódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Kész polimerek reakciói. Makromolekulák átalakítása. Makromolekulák átalakítása. Természetes és mesterséges makromolekulák átalakítása cellulóz, PVAc

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Kémiai alapismeretek 3. hét

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:

Szerkezet és tulajdonságok

Általános kémia vizsgakérdések

Átírás:

SEMMELWEIS EGYETEM iofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport Víz, makromolekulák és biopolimerek Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.com Egy különleges folyadék: a víz A Föld felszínének 71%-át víz borítja, ez főleg sós víz. Az édesvíz 70%-a hó és jég formájában tárolódik. Thales már Krisztus előtt 580-ban felismerte, hogy a víz minden dolgok forrása. Kémiai összetételét először az angol Henry Cavendish határozta meg 1783-ban. Minden szervezet alapvető anyaga a víz. A medúzának még 98%-a, a három hónapos magzatnak 94%-a, az újszülöttnek még 72%-a, a felnőtt embernek 50-60%-a víz. Az életkor előrehaladtával a víz aránya csökken. H 2 A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.

Egyetlen olyan anyag, amelynek mindhárom halmazállapota megtalálható földi körülmények között (hőmérséklet és nyomás). Az emberi szervezet igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta mindössze kb. 2,4 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján pótolnunk kell. H 2 Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. 0,958 A p [Pa] 22,1 10 6 C A p [Pa] 7,4 10 6 C A 101,5 10 3 víz P szilárd szárazjég folyadék jég víz vízgőz 610 jég gőz 520 10 3 101,5 10 3 gáz 0 100 374-78 -56,4 31,1 T [ 0 C] T [ 0 C] A víz moláris térfogata 4 C -on minimális, sűrűsége pedig maximális A víz és a szén-dioxid fázisdiagramja.

A legtöbb anyag moláris térfogata a kristályos fázisban kisebb, mint az olvadékban. Kivétel: a víz A víz egyik különlegessége, hogy moláris térfogata 8%-al csökken olvadáskor. Ez azt jelenti, hogy a nyomás növelése az olvadást segíti elő. jég víz jég víz Ha víz a többi folyadékhoz hasonló normális folyadékként viselkedne, nem lennének hegyi patakjaink! Mi történne, ha a víz a többi anyaghoz hasonlóan viselkedne? Víz hőkapacitása ( ) Q= C T mδt - nem lennének hegyi patakjaink, - a jég lesüllyedne a vízben, - folyók teljes egészében befagynának, A folyékony víz hőkapacitása jóval nagyobb, mint a többi folyadéké, de nagyobb a szilárdtestek és a gázok hőkapacitásánál is. Ez a víz molekulái között kialakuló számtalan H-híd kölcsönhatás következménye. A jég hőkapacitása enyhén növekszik a az olvadáspontig, majd ezen túl a folyékony víz megjelenésével a hőkapacitás nagymértékben megnő. A további hőmérsékletnövelés csak viszonylag kismérvű hőkapacitás növekedést idéz elő. A vízgőz hőkapacitása kisebb, mint a folyékony vízé. jég víz EH = 440 kj / mol Szerepe az életfolyamatokban: A metabolitikus hő hőmérséklet növelésének csökkentése. Egy 60 kg-os személy megközelítőleg 10 MJ nagyságú hőt ad le naponta, ha rendesen táplálkozik. Ez adiabatikus körülmények között 42 C -os hőmérséklet emelkedést jelent

A víz nagy párolgáshője miatt egységnyi térfogatban több energiát tárol, mint a többi normális folyadék. Kedveli a poláros felületeket (pl. cellulóz) (kapilláris emelkedés) Szerepe az életfolyamatokban: Hatékony hűtőfolyadék a hőmérséklet szabályzásban (izzadás). Nem kedveli az apoláros felületeket (pl. teflon) Nagy felületi feszültség γ = 72,7 mn / m 25 C -on.

Jó oldószer Figure 3.7 Jó oldószer A hézagos vízszerkezet miatt jó oldószere a gázoknak, C,.... ( ) 2 2 jég A jól elegyedik poláros molekulákkal CH CH H ( ) 3 2 Mengyelejev szabadalma alapján Cl Na Na Cl Miért különülnek el a kationok és az anionok? A Coulomb törvény talán nem érvényes? Jó oldószer A vízmolekulák az ionok körül rendezett szerkezetű hidrát réteget hoznak létre. Ezt a folyamatot hidratációnak nevezzük. Autoprotolízis Dielektromos állandó 25 C -on: 78,54 Dipólus momentum: 1,82 D A különbözű előjelű töltések közt ható erők a közeg dielektromos állandójának (relatív permittivitásának) növelésével csökkennek. A nagy dielektromos állandójú víz az ionok kölcsönhatásának energiáját több mint 80-ad részére csökkenti. Ez a nagymérvű energia csökkentés felelős a víz kiváló oldó hatásáért. 2 H 2 Hydronium Hydroxide ion H(H 3 ion (H 3 ) ) 14 K v = 10 ph hidroxonium ion mol / dm 7 10 3 hidroxid ion mol / dm 7 10 3

Figure 3.10 H H H H H H H H H H Acidic solution H H H H H H H H H H Neutral solution H H H Neutral [H ] = [H ] Increasingly asic Increasingly Acidic [H ] < [H ] [H ] > [H ] ph Scale 0 1 attery acid 2 Gastric juice, lemon juice 3 Vinegar, wine, cola 4 Tomato juice eer lack coffee 5 Rainwater 6 Urine Saliva 7 Pure water Human blood, tears 8 Seawater Inside of small intestine 9 10 Milk of magnesia 11 H H Household ammonia H H H H 12 asic solution Household 13 bleach ven cleaner 14 Makromolekulák Kolloid asszociátumok, vagy kovalens kötésű molekulák? Hermann Staudinger (1881-1962) The Nobel Prize in Chemistry 1953 Makromolekulák szerkezetét kialakító kémiai kötések minden tekintetben egyenértékűek a kismolekulájú anyagok hasonló kémiai környezetben lévő kötéseivel. Valamennyi elem közül a szén az egyetlen, amelynek atomjai korlátlan számban kapcsolódhatnak közvetlenül egymással, a létrejövő molekulák stabilitásának csökkenése nélkül. Kötési energiák és a molekulák stabilitása Kötési energiák; kj/mol Szerves és szervetlen polimerek bond Energy kj/mol C-C 345 C- 350 C-N 290 C-P 265 Si-Si 226 Nagyobb kötési energia erősebb kötés! poliszilán Nem stabil!

kötés Energia kj/mol C-C 345 Si-H 395 Si-Si 226 SiH4 Si5H12 stabil molekula igen bomlékony Polimerek és makromolekulák óriás molekulák! szintetikus biopolimer kötés Energia kj/mol C-C 345 Si- 370 PDMS kötés Energia kj/mol C- 350 C-N 290 monomer egység Monomer egységek száma: N P- 350 A leghosszabb makromolekula a DNS : Néhány méter is lehet! RNA DNA 10 < N < 10 9 10 Monomerek Monomer egységek Monomerek Monomer egységek H 2 C CH 3 Propylene H 2 C C H 3 CH 3 H 2 C H 2 C C H 2 CH 3 CH 3 H CH 3 CH 2 CH 3 H 2 C CH 2 CH 3 H 2 C CH 2 Isobutylene Acrylic acid Methacrylate Vinylacetate Vinylmethylether utadiene Isoprene

Homopolimer A A A A A A A A A A A A Monomer egységek Kopolimer nomenklatura A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A C A A A A C A A A blokkos alternáló statisztikus graftolt Kopolimer példák Polielektrolitok Szintetikus polimerek iopolimerek Anionos Kationos DNS: négy különböző monomer egység fehérjék: húsz különböző aminosav aminosavak

Polielektrolitok Elágazó polimerek Anionos Kationos Térhálós polimerek Molekuláris kölcsönhatások Vulcanised rubber IPN Interpenetrated network

Polimerek szerkezete Harmadlagos szerkezet (globuláris fehérjék): Konstitució Elsődleges szerkezet: konfiguráció konformáció Human s genom project: complete primary structure of a human s DNA molecule 2 if N ~10 and 20 different monomer units, then 100 20 different molecules! Másodlagos szerkezet: Azonos konformációjú egységek rendezett strukturája! Pl. keratin, fibroin Negyedleges szerkezet (több fehérjéből álló komplex egység): α helix β structure Polimer láncok hajlékonysága Hajlékony láncú polimerek kaucsuk, polyisoprene szilikon gumi, polidimetilsziloxán A rotáló egységek közötti távolság növelése kedvez a hajlékonyságnak!

Merev polimer láncok Hajlékonyláncú polimerek A láncokon belüli és a láncok közötti H-hídak merevítik a szerkezetet. Tipikus konformációja a statisztikus gombolyagnak. Hajlékony polimerek modeljei Ideális makromolekula Analógia a bolyongás és a konformáció között. r N s r = r i= 1 i 2 < r > 0 < r >= 0 d blob Ns Ns Ns N s Ns 2 2 i j i i j s s i= 1 j= 1 i= 1 i< j i< j cosα ij 2 2 r = r r = r 2 rr = Na 2 a Ro < r > 2 1/2 R = an 1/2 0 s s

Rövidtávú kölcsönhatások (kémiai szerkezet) Vegyérték szög R ϑ 1 cosϑ = l 1 cosϑ 12 /. N 12 / Vegyérték szög Rotációs energia R ϑϕ, Idaális makromolekula cosϑ < cosϕ > = 1 1 1 1 cosϑ 1< cosϕ > 12 / N 12 / π U ( ϕ ) RT < cosϕ >= cos ϕ. e dϕ π bolyongás random walk (RW) önelkerülő bolyongás self avoiding walk (SAW) 1/2 RΘ = l C N = C R 0 R = l C N = a N Θ 1/2 1/2 s s R = a N 12 / 0 s s 0 s s R = an ν ν = 0.588 3 / 5 Karakterisztikus arány Kizárt térfogat hatás!