Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek időben és térben megoszló mennyiségének és minőségének feltárása, számbavétele, a társadalom igényeivel való egybevetése és elosztása A készletek és szükségletek közti egyensúly megteremtése Vízkészletek Vízkészletek Vízkészletek: statikusak és dinamikusak Dinamikus vízkészlet: valamely terület vagy víztartó természetes utánpótlódásának az időegység alatt, többnyire m 3 /s-ban vagy m 3 /évben kifejezett mértéke, amely hosszú időszak átlagában és nagyobb területre vonatkoztatva többnyire megegyezik a természetes vízfelhasználás (párolgás, lefolyás, elszivárgás) mértékével. Statikus vízkészlet: az adott időpontban vagy hosszabb időszak átlagában tározódott vízmennyiség, m 3 -ben kifejezve. Mértékadó vízkészlet: a sokéves augusztusi 80%-os tartósságú felszíni vízhozam Hidrológiai hossz-szelvény: a mértékadó vízkészlet vízfolyás hosszmenti változása Hasznosítható természetes vízkészlet: a vízfolyások vízkészletének azon része, amely adott helyen a vízhasználat számára a mederből kivehető Ténylegesen hasznosítható vízkészletet a tározásból, a különféle vízbevezetésekből eredően megnövelt hasznosítható vízkészlet adja Felszíni vízkészletek 9800 vízfolyás, 52 ezer km hossz belépő víz: 112 Mrd m 3 /év (67% Duna, 20% Tisza, 13% Dráva vízgyűjtőn) 118 Mrd m 3 /év készlet hazai lefolyás: 6 Mrd m 3 /év 118 milliárd m 3 /év készletből 6 milliárd m 3 /év fogyasztás 5%-os felhasználási intenzitás fajlagos felszíni vízkészlet: 11 000 m 3 /fő/év, az egyik legmagasabb Európában országon belüli lefolyás: 600 m 3 /fő/év: legkisebb Európában belvízzel veszélyeztetett terület: síkvidéki területek 60%-a 40 000 km belvízelvezető rendszer 3500 állóvíz (75%-a mesterséges tó), 1700 km 2 Magyarország megújuló vízkészletei Megnevezés Sokévi átlag (millió m 3 ) Csapadék (+) 58 000 Evapotranspiráció (-) 52 000 Az országba belépő éves vízmennyiség (+) Az országot elhagyó éves vízmennyiség (-) 122 000 130 000 Összes édesvízkészlet 120 000 Külföldi eredetű felszíni vízkészlet származása: Duna vízgyűjtőjéről: 67%-a Tisza vízgyűjtőjéről: 20%-a Dráva vízgyűjtőjéről: 13%-a Távozó vízkészlet: 94%-a külföldi 6%-a hazai eredetű 1
= párolgás meghaladja a csapadékot Be- és kilépő vízfolyások 2
Igények és készletek 2386 Vízigények: társadalmi-gazdasági tevékenység szerint vízminőségi követelmények szerint vízhasználók és vízfogyasztók vízkészletek és vízigények időben és térben aránytalanul oszlanak el területi vízgazdálkodási mérleg: a vízgazdálkodási egység meghatározott időszakban hasznosítható vízkészletének és az azt terhelő vízigényeknek az összemérése szabad vízkészlet, vízhiány 1177 174,7 79,6 82,5 4,0 82,5 12,6 2,4 143,5 130,4 1089,8 1034,3 1200,4 240,9 129,7 Magyarország mértékadó vízmérlege (m 3 /sec), 1994 és 2003 (KSH alapján) Vízkivételek felszíni vizekből (Forrás: VGT, 2009) 3
Mezőgazdasági vízfelhasználás Magyarországon, az öntözésre felhasznált víz mennyisége 2000-2011 között (forrás: KSH) KSH, 2014 4
A vízfelhasználás csökkenésének okai: a, 1980-as évektől: bányászat visszaesik bányavíz-kivétel csökken b, vízigényes ágazatok pozícióvesztése (vegyipar, textilipar) c, vízdíjak nőnek lakossági vízfogyasztás csökken, öntözött területek nagysága csökken Kommunális vízellátás a háztartások 95,2%-a (2016) vezetékes vízellátásban részesül, többi: közkifolyós ellátás települések 100%-a vezetékes ivóvízzel ellátott (3154 db (2013)) az ivóvíz minőségével kapcsolatos problémák: határértéket meghaladó vas-, mangán-, ammónia-, nitrit-, nitrát-, arzén-, metántartalom magyar ivóvízminőségi szabványt igazították az EU-hoz legkritikusabb az arzén- és nitrogénvegyületek határértékeinek betarthatósága 5
Az ivóvíz minősége Az ivóvíz minősége természetes eredetű As-tartalom: Alföld, Dél-Baranya, Dél- Somogy nitrogén-vegyületek: Alföld, Baranya, Tolna, Somogy magas vastartalom: az ország területének felén Egyes szennyezőanyagok határértéket meghaladó koncentrációja a települések ivóvizében (KSH, 2005) Ivóvízminőség-javító Program (2001-ben fogadták el) lakosság ¼-ére terjed ki a vállalt határidők részben lejártak EU-s pénzügyi források de az ország teherbírása lassabb ütemezést tesz lehetővé Forrás: KvVM Kommunális csatornázás még mindig kis lemaradás az EU-hoz képest fejlesztéseket indukálja: környezetvédelem terület- és településfejlesztés (EU csatlakozás, külföldi befektetések igényei) az utóbbi évtizedekben fejlesztés nő a csatornahálózat hossza, a csatornázott települések száma települések 60,2%-a (2014) szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott (1900 db) szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások: 80,6% (2016) (1980: 40%, 1990: 41,6%) szennyvízcsatorna hálózat hossza: 49 854 km (2016-ban) vízvezetékhálózat hossza: 66 331 km (2016-ban) 1 km vízvezeték-hálózatra 752 m szennyvízcsatorna hálózat jut (2016-ban) Közműolló! 6
Feltétlenül kell-e mindenütt csatornázni? csatornázás és szennyvíztisztítás: a felszíni vizeket terheljük egyedi szennyvízelhelyezés: a talajt terheljük nagy laksűrűségű területek sérülékeny ivóvízbázisok magasan fekvő talajvíz feltétlenül csatornázni kell laza beépítésű területek csatornázás nagyon költséges lenne egyedi szennyvízelhelyezés megfontolandó! VM, 2012 Szennyvíztisztítás 91/271/EGK irányelv hazánkra vonatkozó határidői: legkésőbb 2008. december 31-ig az érzékeny területeken fekvő 10 ezer LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban (Balaton, Velencei-tó és Fertő-tó vízgyűjtőterülete) biztosítani kellett a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag (nitrogén és foszfor) eltávolítást. legkésőbb 2010. december 31-ig minden 15 ezer LE-nél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációt (nagyobb városok) el kell látni szennyvízgyűjtő rendszerrel és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel, legkésőbb 2015. december 31-ig minden 2 ezer és 15 ezer LE közötti (kisebb városok) szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást, VM, 2012 VM, 2012 VM, 2012 7
Szennyvíztisztítás Kb. 700 szennyvíztisztító telep a közcsatornán elvezett szennyvíz LE-ben kifejezett terhelése dinamikusan nő, mennyisége 2000 óta stagnál, vagy csak kicsit nő ( vízfogyasztás csökken) tisztítandó szennyvíz töményebb Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program: nőtt a csatornázottság javult a szennyvíztisztítás aránya és színvonala VM, 2012 Az ipari aránya a teljesből (ipari+kommunális)! (%) KSH, 2014 8
biológiai tisztítás: 35% biológiai tisztítás: 58,5% biológiai tisztítás: 65,9% biológiai tisztítás: 71,8% KSH, 2014 legmagasabb tisztítási fokozat A különböző szennyvíztisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya (Forrás: KSH adatbázis) Települési szennyvíztisztítási index 2016-ban a közcsatornán elvezetett szennyvizek mennyisége közel 562 millió m 3 Ebből: 3% tisztítás nélkül 0,8% csak mechanikailag 12%-a mechanikai és biológiai úton is 85%-a III. tisztítási fokozattal is (tápanyageltávolítás) megtisztított www.ksh.hu alapján számolva A települési szennyvíztisztítási fokozatok hatékonyságának jellemzésére az Eurostat által kifejlesztett átlagos súlyozó tényezőket alkalmazzuk: nem tisztított szennyvíz: 1,00; csak első fokozattal (mechanikai) tisztított szennyvíz: 0,86; második fokozattal (biológiai) tisztított szennyvíz: 0,49; harmadik fokozattal tisztított szennyvíz: 0,00. A települési szennyvíztisztítási index 100%, ha nincs szennyvíztisztítás 0%, ha minden települési szennyvizet harmadik szennyvíztisztítási fokozattal tisztítanak meg. KSH, 2014 KSH, 2014 9
KSH, 2014 2010: Bp-i Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése KSH, 2014 A települési szennyvízkezelésből keletkezett iszap elhelyezésének és használásának adatai (2012) és célkitűzései (2015) (173/2014 korm. rend. 1. melléklete alapján) KSH, 2014 Térkép: 50/2001 korm. rend. alapján Engedélyezett területek: ennek csak kb. 1,5%-a, és az engedélyezett területeknek csak kb. felét kezelik ténylegesen szv. iszappal 10