AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA

Hasonló dokumentumok
AZ ÚJONNAN ÉPÜLŐ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY SZEREPE A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA- ÁG ÉS MELLÉKÁGAI KOTRÁSA, MŰTÁRGYÉPÍTÉS ÉS REKONSTRUKCIÓ Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében A RÁCKEVEI SOROKSÁRI DUNAÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA fórumon elhangzottakról.

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

2018 első félévében a meglévő környezetvédelmi problémák mellett a belvíz és annak következményei tovább rontották az RSD ökológiai állapotát!

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/57

átvezetés iszapkotrás projektelemek, különösen

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA-ÁG VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK, VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA. Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

IRIII!WIIIIIIIIIII~II~I~ * * 0' ~ ~

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

A Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségi mutatóinak halbiológiai szempontú értékelése a szeptember 18. és október 17. közötti időszakban

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

A RÉTKÖZI-TÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN. Kozma Béla FETIVIZIG

ienc & operatív kitűzés KDVVIZIG szemszögből

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK


ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

A Balatont érintő beruházások bemutatása

másrészről ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG, mint kedvezményezett (a továbbiakban: Kedvezményezett),

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Kiskörei közös közúti-vasúti Tisza-híd tervezett felújítása

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Központi beruházások projekt adatai

Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Szeged július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

R/S/D VÍZMINŐSÉGE. dr. Varga Pál nvip Környezetvédelmi Szakértői Iroda

Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból projekt összefoglaló műszaki adatai

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Frissítve: április 5. 21:31 Netjogtár Hatály: 2018.III Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség

A projekt és a szerződéses feladat általános ismertetése

Magyarország vízépítési nagyműtárgyai. Előadó: Keresztény Mihály Kiemelt műszaki referens Országos Vízügyi Főigazgatóság

Központi beruházások projekt adatai

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA TERMÉSZETI ÉRTEKEI

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból projekt összefoglaló műszaki adatai

Geotextíliák Geoműanyagok (fóliák. - vízelvezető. - víztározókban és gátakban, - csatornákban,

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

Z ERZSÉBET HÍD TERVEZÉSE

Köszöntjük a közmeghallgatás résztvevıit!

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Hódtó-Kis-tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem

TERVEZET. egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból projekt összefoglaló műszaki adatai

Átírás:

AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

A BUDAPESTI DUNA-SZAKASZ SZABÁLYOZÁSA Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése (az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően a töltések kijavítása, új kereszt-és hossztöltések létesítése (Tüköry gát, stb.) Lechner József terve 1840. 1843. Törvényjavaslat a Duna és egyéb folyók szabályozása tárgyában 1847. A tervek átdolgozása - gróf Széchenyi István, Pietro Paleocapa (szabályozási szélesség 380 m) 1839-1849. az első partfal megépítése 1853. első rakpart a Lánchíd pesti hídfőjénél A Kiegyezést követően elkészülnek a szabályozási tervek (Hieronymi Károly) Lényege: Soroksári ág elzárása, Kopaszi zátony felszámolása, árvízvédelmi művek építése, rakodók, partfalak építése, Margit-sziget felső végén osztómű

A DUNA-ÁG RÖVID TÖRTÉNETE 1838. Jeges árvíz a Dunán 1873. A Gubacsi gát megépítése 1910-1926. Kvassay hajó- és beeresztő zsilip, Tassi vízlépcső építése 1956. Jeges árvíz - a Tassi vízlépcső részleges tönkremenetele 1958-1961. Kvassay vízierőtelep építése 1979-1985. Mederszabályozás a legfelső szakaszon 1998. Phare kutatási jelentés 2001-2004. Mederszabályozás Szigetszentmiklós-Dunaharaszti térségében 2005. A Kormány a 2004-ben készített R/S/D projektet a brüsszeli támogatásra számot tartó nagyprojektek közé sorolta 2007. Az EU projekt előkészítése elkezdődik 2010. A projekt előkészítése és a BKSZT megvalósítása befejeződik 2013-2015. A projektelemek (Kvassay és Tassi zsilipek, monitoring) megvalósítása 2016-2017. Az Új Tassi vízleeresztő műtárgy megvalósításának előkészületei (309/2017. (X. 27.) Korm. Rendelet)

A SOROKSÁRI-ÁG SZABÁLYOZÁSA A Gubacsi-gát építése 1871-1873.

A SOROKSÁRI-ÁG AZ ELZÁRÁST KÖVETŐEN

A KVASSAY VÍZLÉPCSŐ

A TASSI VÍZLÉPCSŐ

AZ R/S/D JELENLEGI HASZNOSÍTÁSA Mezőgazdasági öntözővíz szolgáltatás + nagytérségi vízleadás Ipari víz szolgáltatás Belvízelvezetés Tisztított szennyvizek befogadása Rekreáció Horgászat Természetvédelem

AZ R/S/D VÍZMINŐSÉGI, VÍZGAZDÁLKODÁSI GONDJAI A bevezetett tápvíz minőségi és mennyiségi korlátai A tápvízzel együtt beérkező állandó hordalékterhelés a meder számottevő feliszapolódottsága (évente 30-50 ezer m³ külső terhelés) A Délpesti tisztított szennyvízterhelés Jelentős volumenű tisztítatlan szennyvízterhelés a Dunaág teljes hosszán A Tassi zsilip vízleeresztési korlátai A meglévő nagyműtárgyak nem kellő üzembiztonsága

AZ R/S/D PROJEKT

A MEGLÉVŐ MŰTÁRGYAK REKONSTRUKCIÓJA A Kvassay zsilip rekonstrukciója dióhéjban: 3,2 3,3 m nyílású zsilip elzáró tábláinak cseréje gerebtisztító gép 5 tm tehernyomatékkal (acélszerkezet 28 tonna gerebtisztító tartószerkezet 10 tonna) bejáróút építése A Tassi zsilip rekonstrukciója dióhéjban: alsőfő térségében injektálás támkapu mozgató szerkezet felújítás új írányítástechnika tiltók felújítása gépészeti felújítás acélszerkezetek korrózióvédelme

A MONITORING RENDSZER KIÉPÍTÉSE A tervezési szakasszal együtt az egyeztetések befejeződtek, majd a megvalósítás is megtörtént. A cél az R/S/D vízminőségének és vízháztartásának pontos nyomon követhetősége. Rendszerszoftver, 8 mérőállomás és üzemirányítási központ, 5 meglévő TV észlelő kút, 4 újonnan telepítésre kerülő észlelőkút és adatmérő)

A PARTI SÁV CSATORNÁZÁSA Az RSD 100-300 m szélességű parti sávjaiban és a szigeteken keletkező, kommunális vízhasználatból származó vízszennyező anyagok kivezetése a parti sávból és ezzel a víztest szennyezőanyagokkal történő és mikrobiológiai terheltségének csökkentése. Az RSD szennyezettsége és a szennyvízszikkasztás következményének tekinthető mikrobiológiai terheltség már régóta nem teszi lehetővé a középső és a felső szakaszokon, hogy azok egyes részeit természetes fürdőhelyként lehessen kijelölni. Műszaki tartalma: A Duna-ágat közvetlenül terhelő, a parti sávban és a szigeteken található üdülőtelkek (közel 8.500 telek) csatornázását a területi adottságok figyelembevételével a szóba jöhető műszaki megoldások kombinációinak összeállításával valósították meg.

A TASSI TÖBBFUNKCIÓJÚ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY A JÖVŐ Vízátvezetés az R/S/D-ből a Dunába: Vízleeresztési üzemmód - Gravitációs vízleeresztés terhelés nélküli üresjáratban (ΔH<1,20 m, Q< 20m 3 /s) - Gravitációs vízleeresztés a vízenergia potenciál kihasználásával (ΔH>1,20 m) Vízátemelési üzemmód - Szivattyús vízátemelés (árvíz okú belvíz veszélyeztetettség) Vízátvezetés a Dunából az R/S/D-be Vízpótlási üzemmód - Szivattyús vízbeemelés

AZ R/S/D TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Mellék-és holtágak, hókonyok és úszólápok

TENNIVALÓK A JÖVŐBEN Kvassay hajózsilip rekonstrukció 2018-ban megkezdődik Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvíz átvezetés! Parti sávok szabaddá tétele közösségi jelleg erősítése Partvonal meghatározás Meder rekonstrukció kotrás (fő és mellékágak) Homokhátság vízpótlása többlet vízigény

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság