Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Hasonló dokumentumok
Magyarország : célok, fejlesztési irányok Kovács-Nagy Rita november 17. Területfejlesztési Szakmai Műhely Szeminárium

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Strukturális Alapok

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az EU kohéziós politikája

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között


Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A K+F+I forrásai között

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Partnerségi Megállapodás

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel

OPERATÍV PROGRAMOK

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

A as programozási időszak

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

Foglalkoztatáspolitika

várható fejlesztési területek

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Az EU regionális politikája

A közötti időszak pályázati lehetőségei

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Új kihívások az uniós források felhasználásában

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

A programozás lehetőségei és kihívásai június

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Az Európai Unió regionális politikája

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

Az EU regionális politikája

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

EU PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI CIKLUSOK HATÁRÁN

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

The Urban Development Network

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján Június 27.

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Regulation (EC) No. 1080/2006

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a as programozási időszakban

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A kormányzati és a helyi tervek konvergenciája

A közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Települési energetikai beruházások támogatása a közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, augusztus 28.

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a közötti időszakra

KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT

Átírás:

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15.

2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív programok félidei értékelései alapján Hosszú és rövid távú tapasztalatok, melyek közül az alábbi hosszú távra vonatkozó javaslatok figyelembe vétele kötelező Átfogó országstratégia vagy fejlesztéspolitikai koncepció elfogadása és alátámasztása ágazati stratégiákkal. Stratégia alapú tervezés mielőbbi megkezdése A 2014-2020-as időszak tervezése az Európa 2020 és a Duna Stratégia figyelembe vételével. A támogatások célzottabb felhasználása, a fejlesztési források koncentrációjának növelése az országos szinten stratégiai fontosságú célcsoportok esetében. Célcsoportra szabott, komplex projektek integrált tervezése, és területileg integrált programok kialakítása, fejlesztési cél vezérelt pályázatok bevezetése, valamint ezek kiemelt vezetői monitoringja. Szakpolitikai értékelések, hatásvizsgálatok szerepének erősítése, az értékelések hasznosulásának elősegítése. 2

2007-2013 időszak végrehajtási tapasztalatai Az operatív programok félidei értékelései alapján a Közlekedési Programra vonatkozó problémák és javaslatok 1. megvalósítandó projektek stratégiai megalapozottsága 2. hosszú tervezési, engedélyezési és előkészítési igényű projektek, pl. régészet, NATURA 2000 területek 3. finanszírozási kérdések nem csak a beruházási időszak vonatkozásában (fenntartás, működtetés) 4. rugalmasabb végrehajtási rendszer lehetséges-e 5. reális, valóban a szükségletekre reagáló megvalósítandó projektek 3

Az 5. kohéziós jelentés következtetései növelni kell a kohéziós politika hozzáadott értékét, egyértelmű európai szintű iránymutatást kell adni a tagállamok és régiók számára; a pénzügyi erőforrásokat (támogatásokat) minden tagállamnak és régiónak az előttük álló feladatok közül a legfontosabbakra kell koncentrálniuk; a tagállamokban szilárd makrogazdasági politikát és erős intézményeket kell biztosítani a támogatások felhasználásához; folyamatosan értékelni kell a támogatások felhasználásának minőségét; 4

A kohéziós politika részaránya az Unió 2014-20 időszakra szóló költségvetésében Kohéziós politika 33 % ( 336 milliárd) Egyéb (mezőgazdaság, kutatás) 63 % ( 649 milliárd) Connecting Europe Facility 4 % ( 40 milliárd) 5

Új cél- és jogosultsági keretrendszer 1) Konvergencia - GDP/fő < 75%/EU25 átlag - Phasing-out régiók 2) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás - GDP/fő > 75%/EU25 átlag - Phasing-in régiók 3) Európai Területi Együttműködés 1) Beruházás a növekedésbe és foglalkoztatásba - GDP/fő < 75%/EU27 átlag (kevésbé fejlett régiók) - GDP/fő: 75-90%/EU27 átlag (átmeneti régiók) - GDP/fő > 90%/EU 27 átlag (fejlettebb régiók) 2) Európai Területi Együttműködés 6

GDP/fő < 75 % of EU average 75-90 % > 90 % 3 régiókategória Kevésbé fejlett régiók Canarias Guyane Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Açores Malta Átmeneti régiók Fejlettebb régiók EuroGeographics Association for the administrative boundaries 7

Megerősített stratégiai programozás Mainstream célok 11 tematikus cél Európa 2020 Stratégia (~Lisszaboni Stratégia) Közös Stratégiai Keret (~ Közösségi Stratégiai Iránymutatások) Partnerségi Szerződés (~Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) Nemzeti Reform Program Operatív Program 8

Tematikus koncentráció Adott Alap forrásaiból meghatározott százalékarányt az előírt tematikus cél megvalósítására kell fordítani. Preferált tematikus célok: - kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése - KKV-k, az agrárszektor, a halászati szektor versenyképességének növelése és vízkultúrák támogatása - alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden ágazatban - Társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem Eredmény- és teljesítményorientáció (célok, indikátorok, monitoring, értékelés) 9

A Partnerségi Megállapodás prioritásainak hozzájárulása a Nemzeti Reform Program vállalásaihoz a foglalkoztatási ráta 75 százalékra növelése (PM 2. prioritás) a kutatás-fejlesztési ráfordítások (PM 1. prioritás gazdaságfejlesztés); az energia- és erőforrás-hatékonyság javítása (PM 3. prioritás) a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése és az az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkentése (PM 4. prioritás); a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 százalékpontos csökkentése (PM 5. prioritás gazdasági növekedést elősegítő helyi és területi fejlesztések). Az Európa 2020 Stratégia öt kiemelt célkitűzésének eléréséhez Magyarország a fenti vállalásokkal járul hozzá 2020-ig 10

NRP-ben közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó iránymutatások 11

NRP-ben közlekedési vonatkozású iránymutatás: A közösségi közlekedés nem megfelelő hatékonyságú működése csökkenti a magyar gazdaság versenyképességét. A közösségi közlekedés rendszerét érintő legfontosabb intézkedések az alábbiak: MÁV adósságrendezése és átszervezése 2012. január elsejével Nemzeti Közlekedési Társaság a MÁV és a VOLÁN integrációja egy új, egyszerű, áttekinthető kedvezményi- és díjrendszer kialakítása, amely elsősorban az árkiegészítési tételek, fogyasztói árkiegészítés csökkentése révén kívánja visszaszorítani a közösségi közlekedéshez kapcsolt kedvezményeket elektronikus útdíj-rendszer 2013. július 1-től történő bevezetésével a gyorsforgalmi úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel. 12

Közlekedési Operatív Program 2 Előzőleg bemutatott Bizottsági determinációk Jelenlegi KÖZOP által finanszírozott előkészítési projektek Ún. szakaszolt projektek (két pénzügyi időszak között átívelő ) Készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia Mindezek megvalósítása érdekében elengedhetetlenül szükséges: 13

Közlekedési Operatív Program 1 teljes mértékű, szabályos, hatékony megvalósítása Elvárt indikátorok teljesülése Minimális hibaszázalék a program végrehajtásban Szoros kommunikáció a Bizottsággal Felkészülés a programzárásra megfelelő humánerőforrás EU Bizottsággal az országspecifikus ajánlások alapján a 2014-20 időszak tervezése folyamatban van 14

Köszönöm a figyelmet! 15