Az eredetvédett termékeket előállító gazdákat megillető földjogi privilégiumok Dr. Andréka Tamás Főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Diái alapján: Dr. Olajos István egyetemi docens Miskolci Egyetem Miskolc, 2017. 05.12. 1
Elővásárlási jog Ptk. szabályai Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre. Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. Miskolc, 2017. 05.12 Dr. Olajos István 2
Elővásárlási jog Az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosultságok biztosításának elsődleges célja a birtokkoncentráció segítése: azáltal, hogy helyben lakók rendelkeznek elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosultsággal, fokozatos birtokrendeződés fog végbemenni. A Földforgalmi törvény elővásárlási, illetve előhaszonbérleti sorrendjének kialakítása követte azt a birtokpolitikai célkitűzést, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, valamint az eredetvédett vagy bioterméket előállító gazdák földszerzésének preferálásával. Az elővásárlásra jogosultak köre összhangban van a mezőgazdasági termelés racionalitásaival. Az elővásárlási jog gyakorlása nem kötelezettséget, hanem csupán lehetőséget biztosít az elővásárlásra jogosult számára. Hangsúlyozandó, hogy ezek a szabályok nem állítanak fel szerzési tilalmat, így különösen az a tény, hogy a vevő nem helyben lakó, nem zárja ki számára, hogy egy adott termőföldet megvásároljon, de vele szemben előnyt élvez az a helyben lakó földműves, aki szintén megvenné, azonos feltételek (így különösen vételár) mellett a termőföldet. Az elővásárlásra jogosult földműveseket a Földforgalmi törvény főbb csoportokba rendezve (rangsor), azon belül az egyes földművesek egymásutániságát (ranghelyét) az általuk végzett mezőgazdasági tevékenység, a vevő személyét érintő, továbbá egyéb objektív, minden esetben előre látható szempontok alapján állapítja meg. A rendszer annak összetettsége ellenére egyértelműen lehetővé teszi a rendelkezés címzettjei számára, hogy megállapítsa, ő maga hol helyezkedik el az elővásárlási rangsorban és ki előzi meg, így az eljárás kimenetele kiszámítható. Miskolc, 2017. 05.12 Dr. Olajos István 3
Földforgalmi tv. elővásárlási sorrendje A föld eladása esetén az alábbi sorendben elővásárlási jog illeti meg: a) Magyar Államot; b) a földet használó olyan földművest, ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül, bb) aki helyben lakónak minősül, vagy bc) akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül, e) az olyan földművest, akinek az üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától. 4
1. A szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén a c) pontban foglalt földművest az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmányelőállítás biztosítása. 2. A szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén a c) pontban foglalt földművest az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. 3. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az előzőekben meghatározott földműveseket az államot kivéve megelőzi a földműves tulajdonostárs. Miskolc, 2017. 05.12. Dr..Olajos István 5
Földforgalmi tv. előhaszonbérleti sorrendje Erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorendben előhaszonbérleti jog illeti meg: 1.1.) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; 1.2.) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a földművest, aki számára a haszonbérlet célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, továbbá ökológiai gazdálkodás folytatása; 2.) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet. aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye illetve, akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; Miskolc, 2017.05.12. Dr. Olajos István 6
3.) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; 4.) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; 5.) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; 6.) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; 7.) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; 8.) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén 3.)-8.) pontban meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat a jogosultak sorrendjében megelőzi a földműves tulajdonostárs. 7
Földrajzi árujelzők A földrajzi árujelző oltalom Magyarország mezőgazdaságiában, élelmiszeriparában különös jelentőséggel bír. A földrajzi árujelzők elősegítik a vidékfejlesztést, a helyi, hagyományos módszerek megőrzése révén a kevésbé kiemelt területek népességmegtartó elejének megőrzésében is kiemelt szerepük van, általuk magasabb minőségi követelményeknek megfelelő termékekhez juthatnak a fogyasztók, és ismertséget szereznek hazánknak Európa-szerte. A földrajzi árujelzők tekintetében a termék különleges minőségét a lehatárolt földrajzi terület sajátosságai (éghajlat, föld és emberi tudás) eredményezik. A nemzeti szabályozás a földrajzi árujelzők két fajtájaként a földrajzi jelzést és az eredetmegjelölést nevesíti. Mindkettő valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, de a megjelölt termék különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője, valamint a földrajzi terület szerinti kapcsolat szorossága szempontjából az eredetmegjelölés szűkebb kategóriát képez. Eredetmegjelölés esetében ugyanis a termék termelése, feldolgozása és előállítása egyaránt az adott földrajzi területen kell, hogy történjen, míg a földrajzi jelzés esetében elég, ha a kapcsolat csak valamelyik fázisban áll fenn. Miskolc, 2017. 05.12. Dr.. Olajos István 8
A jogalkotó a Földforgalmi törvényben támogatni kívánta az előnyösebb ranghely biztosításával azokat a földműveseket és mezőgazdasági termelő szervezeteket, akiknek a földtulajdon vagy földhasználat megszerzésével valamelyik hagyományosan kiváló minőségű termék, azaz oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása a célja. Mindezek okán fontos, hogy valóban azok szerezhessenek földtulajdont, illetve használatot a törvény érintett rendelkezéseire hivatkozással, akiknek a célja ténylegesen földrajzi árujelzőssel, továbbá eredetmegjelölésekkel ellátott termék előállítása és feldolgozása. A hatályos szabályozás értelmében elegendő, ha a jogosult elfogadó nyilatkozata tartalmazza, hogy a törvényben meghatározott célból gyakorolja az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogát. A Földforgalmi törvény ezen túl további kötelezettséget nem ír elő a földrajzi jelzéssel és eredetmegjelölésekkel ellátott terméknél, így a jogszerző nyilatkozatára hagyatkozik az eljáró hatóság. Miskolc, 2017.05.12 Dr. Olajos István 9
Minden oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírással rendelkezik, amely tartalmazza annak a körülhatárolt földrajzi területnek a meghatározását, amelyről származó termék megjelölésére az adott földrajzi árujelző használhatják. A földrajzi árujelzőknek taxatív felsorolása van, amelyek mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszesitalok, valamint szőlészeti és borászati termékek lehetnek. Miskolc, 2017.05.12. Dr. Olajos István 10
Ha az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog jogalapjául a földrajzi árujelzővel rendelkező termék előállításának szándéka került megjelölésre, a hatóság a jóváhagyás iránti eljárásban felhívja az érintett ügyfelet, hogy csatolja a nyilatkozatát arra vonatkozóan, mely földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása, illetve feldolgozása céljából kívánja az adott földet megszerezni. Ezen nyilatkozat alapján a hatóság megvizsgálja, leellenőrzi, hogy a jogügylet tárgyát képező föld a nyilatkozatban megjelölt, földrajzi árujelzővel ellátott termékhez kapcsolódó földrajzi terület alá esik-e. Miskolc, 2017.05.12.. Dr.Olajos István 11
Mezőgazdasági termékek Kalocsai fűszerpaprika őrlemény OEM Alföldi kamillavirágzat OEM Szegedi fűszerpaprika-őrlemény/szegedi paprika OEM Makói vöröshagyma; Makói hagyma OEM Hajdúsági torma OEM Szentesi paprika OFJ Szőregi rózsatő OFJ Gönci kajszibarack OFJ Miskolc, 2017. 05.12. Dr. Olajos István 12
Borok Badacsony OEM Balaton OFJ Balatonboglár OEM Balaton-felvidék OEM Balatonfüred-Csopak OEM Balatonmelléki OFJ Bükk OEM Csongrád OEM Debrői Hárslevelű OEM Duna OEM Dunántúl OFJ Duna-Tisza közi OFJ Eger OEM Etyek-Buda OEM Felső-Magyarország OFJ Hajós-Baja OEM Izsáki Arany Sárfehér OEM Káli OEM Kunság OEM Mátra OEM Monor OEM Mór OEM Nagy-Somló OEM Neszmély OEM Pannon OEM Pannonhalma OEM Pécs OEM Soltvadkerti Ezerjó OEM Somlói OEM Sopron OEM Szekszárd OEM Tihany OEM Tokaj OEM Tolna OEM Villány OEM Zala OEM Zemplén OFJ Miskolc, 2017.0512. Dr.Olajos István 13
Szeszes italok Békési szilvapálinka OFJ Gönci barackpálinka OFJ Kecskeméti barackpálinka OFJ Szabolcsi almapálinka OFJ Szatmári szilvapálinka OFJ Újfehértói meggypálinka OFJ Göcseji körtepálinka OFJ Pannonhalmi törkölypálinka OFJ Nagykunsági szilvapálinka OFJ Nagykunsági birspálinka OFJ Miskolc, 2017.05.12. Dr. Olajos István 14
Élelmiszerek Szegedi szalámi / Szegedi téliszalámi OEM Budapesti téliszalámi OFJ Csabai kolbász / Csabai vastagkolbász OFJ Gönci kajszibarack OFJ Gyulai kolbász / Gyulai pároskolbász OFJ Magyar szürkemarha hús OFJ Miskolc, 2017. 0512. Dr. Olajos István 15
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Andréka Tamás Főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály tamas.andreka@fm.gov.hu Dr. Olajos István egyetemi docens Miskolci Egyetem Civilisztikai Intézet civoliga@uni-miskolc.hu +36-30/397-4045 +36-20/3970716