A VÁLASZTÁSI ÉLETKOR, A KETRECMÉRET ÉS A TELEPÍTÉSI SŰRŰSÉG HATÁSA A HÍZÓNYULAK TERMELÉSÉRE EIBEN CS. 1, SZENDRŐ ZS. 2, RADNAI I. 2, BIRÓNÉ NÉMETH E. 2 1 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI), 2101 Gödöllő, Pf. 417. 2 Kaposvári Egyetem, 7401 Kaposvár, Pf. 16. E-mail: eiben@sunserv.katki.hu ABSTRACT - Effect of weaning age, cage size and stocking density on the performance of fattening rabbits The authors carried out a 2 x 2 x 2 factorial trial in order to clear how the presumably more animal friendly management, i.e. older weaning age with convenient housing in larger cage and smaller group size influence the growing performance and whether it is accompanied by lower mortality as indicating a better welfare status. Involving altogether 632 Pannon White rabbits, half of the litters were weaned at 28 days and the other half at 35 days of age to compose two groups with similar avg. weaning litter size. Both groups were divided into two subgroups where the rabbits were reared in place in larger breeding cages (85x55 cm) or moving them to smaller fattenig cages (50x33 cm), in both case performing high or low stocking density (8-9 or 6-7 heads/large cage = 18.2 or 13.9 kits/m², and 3 or 2 heads/small cage = 18.2 or 12.1 kits/m²). It was concluded that the 35d weaning means lower stress according to the observed mortality rate in the following week as compared to the 28 days weaning. During the whole fattening period, however, the mortality was similar or higher for later weaning age. There was not significant difference in the growth rate of rabbits weaned at 28 or 35 days of age and in their body weight at 11 weeks of age. Rearing kits in larger groups of 8-9 or 3 animals per cage in 0.47 or 0.17 m 2 area, respectively, was not disadvantageous because their performance corresponded to that of those housed by group size of 6-7 or 2 animals. BEVEZETÉS Az állattenyésztésben világszerte terjedő követelmény, hogy a gazdaságos és biztonságos termelés az állat- és környezetvédelemi szempontokat is figyelembe véve valósuljon meg. Az intenzív nyúltenyésztés számos oldala összefügg a welfare kérdésével, mint például a takarmányozási mód, az anyák szaporítási üteme (intenzív vagy félintenzív), a fajták alkalmazhatósága, vagy az elhelyezési és tartási körülmények (VERGA, 2000). Ez utóbbiak kapcsán legtöbbször felvetett probléma az állatok túl sűrű telepítése, a nagy csoportlétszám, valamint a társas és mozgási viselkedés korlátozása. A hízónyulak zsúfolt ketreces tartásakor ugyanis megváltozik a táplálkozási és mozgási viselkedés, valamint a vágási és húsminőségi tulajdonságok (MORISSE és MAURICE, 1996, XICCATO és mtsai, 1999). A várható EU-normáknak megfelelően különösen külföldön találkozhatunk nagyobb méretű, egyedi vagy csoportos tartására alkalmas, tágasabb, egy- vagy kétszintes ketrecekkel, vagy az alomtestvérek közös felnevelését szolgáló battériákkal. A korábban ideálisnak gondolt elhelyezés nem biztos, hogy a nyulaknak is valóban az, pontosabban, hogy megfelel az újabb elvárásoknak. Csak néhány éve kezdődtek el azok az etológiai vizsgálatok, amelyek segítségével megbízhatóbban tehető javaslat az ideális tartásra. Ennek ismeretében a következő lépés annak vizsgálata, amellyel lehet gazdaságos termelést folytatni. A választás időpontjának (PETERSEN és mtsai, 1992) és módjának (MCNITT, 2000) termelésre gyakorolt hatását már vizsgálták, de arról alig van információ, hogy a választási életkor hogyan befolyásolja a hízónyulak teljesítményét a ketrec mérettől vagy a telepítési sűrűségtől függően. 75
Jelen kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy a nyulak számára feltehetően kedvezőbb tartásmód, azaz a későbbi választás, nagyobb ketrec, ritkább elhelyezés és a társas kapcsolat lehetősége, hogyan befolyásolja a termelési mutatókat, illetve az állatok jólétét jelezve csökken-e az elhullás. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatot azonos körülmények között (16-20ºC, 16 órás napi megvilágítás), ugyanabban az épületben és időpontban született Pannon fehér nyulakkal (n=632) végeztük. A hizlalás alatt a csoportok ugyanazt a takarmányt (DE 10,3 MJ/kg, nyersfehérje 17,5%, nyerszsír 3,6%, nyersrost 12,4%) ették ad libitum, az ivóvizet tetszés szerint fogyaszthatták. A nyolc kísérleti csoport kialakításához az almok felét 28, felét 35 napos korban választottuk el. Mindkét csoportot tovább feleztük és az almokat vagy helyben, a megszületés helyén, nagyméretű dróthálós anyaketrecben (85x55 cm = 0,467 m 2 -es alapterületen), vagy áttelepítve, kisebb alapterületű ketrecekben (50x33 cm = 0,165 m 2 ) helyeztük el. A 11 hetes korig történő hizlalás alatt mindkét ketrectípusnál a nyulak eltérő méretű csoportokban, nagyobb vagy kisebb állatsűrűség mellett nevelik fel. A nagy ketrecben a telepítési sűrűség 8-9 vagy 6-7 nyúl/ketrec (18,2 vagy 13,9 állat/m 2 ), illetve a kis ketrecben 3 vagy 2 egyed/ketrec (18,2 vagy 12,1 állat/m 2 ) volt. A választás idejétől függően négy vagy öt hetes kortól 11 hetes életkorig hetente mértük a nyulak testsúlyát és takarmányfogyasztását, valamint feljegyeztük az elhullást. Az adatokból kiszámítottuk a napi átlagos súlygyarapodást, a takarmányfogyasztást és takarmányértékesítést, valamint az elhullási arányt. A választási életkor, a ketrecméret és a telepítési sűrűség hatásának egyidejű értékeléséhez az SPSS 8.0 statisztikai program segítségével 3 tényezős varianciaanalízist végeztünk. Az elhullás szignifikancia vizsgálatához chi-négyzet próbát használtunk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A 28 napos korban választott nyulak, az egy héttel később elválasztottakéval megegyező 5 hetes testsúlyt értek el (1. táblázat). A 35 napos kori választás kezdetben az állatokat kevésbé viseli meg. A 35 napos korban elválasztott nyulak 5-6 hetes életkor között bár kevesebb takarmányt fogyasztottak, mint a 28 naposan választottak, súlygyarapodásuk mégis kedvezőbb volt, ami a szignifikánsan jobb takarmányértékesítéssel magyarázható. Ezt látszik alátámasztani, hogy a korábbi választáskor rögtön volt elhullás, 35 napos választás esetén viszont a választást követő héten mindegyik növendék életben maradt. Ugyanakkor szembeötlő, hogy különösen 6-8 hetes életkorban, de később is az idősebb korban választott egyedekből több hullott el. Ennek az lehet a magyarázata, hogy bár a 28 napos választáskor azonnal számíthatunk elhullásra, de az igen fiatal egyedek valószínűleg gyorsan és jobban képesek alkalmazkodni és áttérni a szilárd takarmányfogyasztásra, mint az egy héttel később elválasztott nyulak. Ezt a feltételezést azonban további vizsgálatokkal kell megerősíteni. A 11 hetes kori élősúly nem volt összefüggésben a választási életkorral. A ketrec mérete nem befolyásolta a nyulak termelési mutatóit. 76
Testsúly, 1. táblázat A választási életkor, a ketrecméret és a telepítési sűrűség hatása a hizónyulak teljesítményére (Table 1. Effect of weaning age, cage size and stocking density on the performance of growing rabbits) Választás 1 28 napos életkor 35 napos életkor Hatások 9 Elhelyezés 2 nagy kicsi nagy kicsi se Vá- Ket- Sűketrecméret, cm (85x55) (50x33) (85x55) (50x33) lasz- rec rű- Állatsűrűség 3 nagy kicsi nagy kicsi nagy kicsi nagy kicsi tás ség db 8-9 6-7 3 2 8-9 6-7 3 2 Létszám (n) 75 66 87 90 75 66 87 86 g 4 4. hét 495 481 541 532 - - - - 63,3 - NS NS 5. hét 767 739 802 805 776 780 826 781 95,2 NS NS NS 6. hét 1043 1008 1092 1080 1066 1054 1115 1045 117 NS NS NS 7. hét 1272 1235 1328 1285 1291 1258 1248 1226 167 NS NS NS 8. hét 1409 1422 1551 1523 1510 1460 1445 1416 196 NS NS NS 9. hét 1710 1700 1831 1818 1801 1723 1745 1704 200 NS NS NS 10. hét 1979 1985 2111 2109 2068 1967 2036 2024 200 NS NS NS 11. hét 2337 2305 2403 2383 2379 2240 2320 2311 210 NS NS NS Súlygyarapodás 5 4-5. hét, g/nap 38,7 38,1 37,2 38,7 - - - - 5,3 - NS NS 5-6. hét, g/nap 39,9 39,9 43,2 39,9 42,1 38,7 40,9 40,8 6,6 NS NS NS 6-7. hét, g/nap 34,6 32,3 37,3 30,1 38,5 29,7 28,8 33,0 12,0 NS NS NS 7-8. hét, g/nap 20,4 25,2 29,5 33,6 28,0 28,0 26,6 29,7 10,5 NS NS NS 8-9. hét, g/nap 46,2 39,2 39,7 41,6 46,8 40,0 42,9 43,9 9,2 NS NS NS 9-10. hét, g/nap 36,7 45,0 39,6 40,9 37,7 30,2 41,3 43,3 8,6 NS NS NS 10-11. hét, g/nap 46,4 43,2 41,9 38,7 45,6 38,3 40,4 41,3 9,2 NS NS * Tak. fogyasztás 6 4-5. hét, g/nap 62 58 63 62 - - - - 8,7 - NS NS 5-6. hét, g/nap 92 92 97 93 85 85 89 86 12,1 * NS NS 6-7. hét, g/nap 93 93 102 89 100 86 89 96 20,7 NS NS NS 7-8. hét, g/nap 101 97 108 111 108 89 94 98 27,0 NS NS NS 8-9. hét, g/nap 135 131 137 140 141 126 133 135 20,8 NS NS NS 9-10. hét, g/nap 156 150 140 154 152 128 150 154 20,6 NS NS NS 10-11. hét, g/nap 182 168 166 169 172 140 173 170 20,9 NS NS NS Tak. értékesítés 7 4-5. hét, g/g 1,61 1,53 1,70 1,61 - - - - 0,2 - NS NS 5-6. hét, g/g 2,31 2,32 2,24 2,34 2,02 2,19 2,17 2,09 0,3 * NS NS 6-7. hét, g/g 2,70 2,87 2,73 2,96 2,59 2,88 3,09 2,89 3,1 NS NS NS 7-8. hét, g/g 4,95 3,86 3,68 3,30 3,85 3,20 3,54 3,31 2,4 NS NS NS 8-9. hét, g/g 2,92 3,33 3,44 3,35 3,01 3,16 3,11 3,09 1,1 NS NS NS 9-10. hét, g/g 4,26 3,34 3,53 3,76 4,04 4,23 3,63 3,56 1,0 NS NS NS 10-11. hét, g/g 3,22 3,89 3,96 4,36 3,77 3,66 4,29 4,10 2,8 NS NS NS Elhullás, % 8 4-5. hét 1,3 1,5 0 0 - - - - - - NS NS 5-6. hét 0 0 0 1,1 0 0 0 0 - NS NS NS 6-7. hét 0 1,5 3,4 4,4 4,0 3,0 6,9 2,3 - NS NS NS 7-8. hét 4,0 1,5 3,4 1,1 5,3 6,1 9,2 8,1 - ** NS NS 8-9. hét 1,3 1,5 0 0 1,3 0 1,1 1,2 - NS NS NS 9-10. hét 0 0 0 0 0 1,5 0 3,5 - * NS NS 10-11. hét 0 0 0 0 1,3 0 1,1 0 - NS NS NS NS: P>0,05 *P<0,05 **P<0,01 1 weaning age (28d vs 35d), 2 cage floor size (large:85x55 cm small: 50x33cm), 3 stocking density (high:8-9 or 3 low: 6-7 or 2), 4 weekly body weight, 5 daily weight gain, 6 dailyfeed intake, 7 feed conversion, 8 mortality loss, 9 effects (weaning age, cage size, stocking density) 77
Az állatok telepítési sűrűsége, azaz a ketrecen belüli létszámuk sem volt igazolható hatással a nyulak teljesítményére. Úgy tűnik, hogy a ketrec méretétől függetlenül, a nagyobb csoportokban felnövő nyulak testsúlya és súlygyarapodása megegyezett, vagy jobb volt, mint a kisebb csoportokban nevelkedő társaiké. Ez összhangban van MIRABITO és mtsai (1999) megfigyeléseivel, akik a 33-66 napos kori hízlalási periódus alatt a 6-os csoportban nevelt egyedeknél jobb gyarapodását és takarmányértékesítését tapasztaltak, mint az ugyanolyan telepítési sűrűséggel (18,4 állat/m 2 ), de párosával tartott nyulaknál. ROMMERS és MEIJERHOF (1998) 17 állat/m 2 ketrec telepítési sűrűség mellett vizsgálták a csoportlétszám hatását (6-12- 18-30-42-54 állat/csoport). Eredményeinkhez hasonlóan a csoport mérete nem befolyásolta a testsúly, a takarmányfogyasztás és az elhullás alakulását. AUBRET és DUPERRAY (1992) a 32 naposan elválasztott, 6, 7, 8, 9 vagy 10-es létszámú csoportokban, sorrendben 16,9; 19,8; 22,6; 25,4 és 28,2 állat/m 2 telepítési sűrűség mellett felnövő nyulak 68 napos korig vizsgált napi súlygyarapodásában, takarmányfelvételében, takarmányértékesítésében és elhullási arányában csak a két utolsó, nagyobb létszámú és zsúfoltan tartott csoportokban figyeltek meg gyengébb teljesítményt, az első három csoport termelése megegyezett. Adataink alapján szembeötlő, hogy bár a kísérlet beállításakor ügyeltünk arra, hogy ne legyen szignifikáns különbség a csoportok átlagos testsúlya között, mégis látható, hogy különösen 28 napos választáskor a kezdetben legnagyobb súlyú nyulak mindvégig megőrizték súlybeli előnyüket. A választáskori testsúly ugyanis összefügg a nyulak későbbi növekedési teljesítményével (REMOIS és mtsai, 1996, MAERTENS és VAN HERCK, 2000). KÖVETKEZTETÉSEK Eredményeink szerint bár 35 napos kori választás után nincs rögtön elhullás, a hizlalás alatt összességében hasonló vagy magasabb mortalitást figyeltünk meg, mint az elméletileg nagyobb választási stresszel járó 28 napos elválasztáskor. A korábban vagy később elválasztott nyulak egyformán gyarapodtak, a hizlalás végén a testsúlyuk megegyezett. A nyulak számára nem volt hátrányos, ha nagyobb csoportokban nőttek fel, mert teljesítményük hasonló vagy jobb volt, mint a kisebb telepítési sűrűséggel nevelt társaiké. Köszönetnyilvánítás: A kutatást az FVM támogatta (105-d1/2000.) IRODALOMJEGYZÉK AUBRET J. M., DUPERRAY J., 1992. Effect of cage density on the performance and health of the growing rabbits. J. Appl. Rabbit Res., 15., 656-660. MC NITT J. I., 2000. Evaluation of two weaning methods for rabbits. World Rabbit Sci. Vol. 8. Suppl. 1. 441-446. MAERTENS L., VAN HERCK A., 2000. Performances of weaned rabbits raised in pens or in classical cages: first results. World Rabbit Sci. Vol. 8. Suppl. 1. 435-440. MIRABITO L., GALLIOT P., SOUCHET C., 1999. Effect of the number of rabbits per cage (2 versus 6) during fattening on the production traits. 8 th French Rabbit Days, Paris, 51-54. 78
MORISSE J. P., MAURICE R., 1996. Influence of the stocking density on the behaviour in fattening rabbits kept in intensive conditions. Proc. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 425-429. SPSS FOR WINDOWS, 1997. Version 8.0, Copyright SPSS Inc. PETERSEN J., KLAUSDEINKEN F. J., GERKEN M., 1992. Influence of weaning age on development of live-weight and food consumption in young rabbits. J. Appl. Rabbit Res., 15., 856-863. REMOIS G., LAFARGUE-HAURET P., BOURDILLON A., ROUILLERE H., 1996. Effect of weaning weight on growth performance of rabbits. Proc. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 3. 237-240. ROMMERS J., MEIJERHOF R., 1998. Effect of group size on performance, bone strength and skin lesions of meat rabbits houser under commercial conditions. World Rabbit Sci. Vol. 6 (3-4), 299-302. VERGA M., 2000. Intensive rabbit breeding and welfare: development of research, trends and applications. World Rabbit Sci. Vol. 8. Suppl. 1. 491-509. XICCATO G., VERGA M., TROCINO A., FERRANTE V., QUEAQUE P. I., SARTORI A., 1999. Effects of number and animal density in cages on productive performance, slaughter results and behaviour of growing rabbits. 8 th French Rabbit Days, Paris, 59-62. 2