FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 20/2003. ( XII. 15.) Önk. rendelete

1 FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 20/2003. ( XII. 15.) Önk. rendelete Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról ( SZMSZ ) Fehérgyarmat Város Önkormányzata, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv.) 18.. /1/ bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve, működésének részletes szabályait, a Szervezeti és Működési Szabályzatban az alábbiak szerint határozza meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hivatalos megnevezés 1.. /l/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Fehérgyarmat Város Önkormányzat. Székhelye: Fehérgyarmat, Kiss Ernő utca 2. sz. /2/ Működési területe: Fehérgyarmat város közigazgatási területe. /3/ Az Önkormányzat Képviselő testülete: Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő testülete. ( továbbiakban: Képviselő testület ). /4/ A Képviselő testület tagjainak száma, a polgármesterrel együtt: 14 fő. A Képviselő testület tagjainak nevét és lakcímét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /5/ A Képviselő testület hivatalának megnevezése: Fehérgyarmat Város Polgármesteri Hivatala ( a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal ). Jelképek 2.. Fehérgyarmat Város Önkormányzat hivatalos jelképei; a város címere, zászlaja és pecsétje, melynek leírását, valamint azok használatát a Képviselő testület külön rendeletben szabályozza. Bélyegzőhasználat 3.. /1/ A Képviselő testület, a polgármester, a jegyző, valamint a hivatal bélyegzőjén, a Magyar Köztársaság címerét kell használni. A Magyar Köztársaság címerét ábrázoló

2 bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában, a város címerét ábrázoló bélyegző is használható. /2/ A bélyegző körívén az alábbi felírat olvasható: a./ Fehérgyarmat Város Önkormányzat Képviselő testülete b./ Fehérgyarmat Város Polgármestere c./ Fehérgyarmat Város Önkormányzat Jegyzője d./ Fehérgyarmat Város Polgármesteri Hivatala, valamint a szervezeti egység megnevezése. /3/ A bélyegző használatának rendjét az Ügyrend szabályozza. II. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei Kötelező feladatok 4.. /1/ Az Önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: a./ településrendezés és településfejlesztés b./ az épített és természeti környezet védelme c./ lakásgazdálkodás d./ vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás e./ köztemető fenntartás f./ helyi közutak és közterületek fenntartása g./ a helyi tömegközlekedés és köztisztaság fenntartása h./ a tűzvédelem és tűzbiztonság helyi feladatai i./ közreműködik az energiaszolgáltatásban j./ közreműködik a foglalkoztatás megoldásában k./ óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, gyermek- és ifjúságvédelem biztosítása l./ egészségügyi és szociális ellátások biztosítása m./ közművelődési, tudományos, művészeti- és sporttevékenység támogatása n./ nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítása o./ az egészséges életmód közösségi feltételei megteremtésének támogatása p./ amit a törvény önkormányzati feladatnak nyilvánít /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt feladatok körében az önkormányzat határozza meg a feladatellátás mértékét és módját.

/3/ Az önkormányzat köteles gondoskodni: a./ az egészséges ivóvíz ellátásról b./ az óvodai nevelésről c./ az általános iskolai oktatásról és nevelésről d./ az egészségügyi és szociális alapellátásról e./ a közvilágításról f./ a helyi közutak és köztemető fenntartásáról g./ a nemzeti és kisebbségi jogok érvényesüléséről /4/ Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a./ ellátása nem sérti más település érdekeit b./ nem tartozik más szerv kizárólagos és hatáskörébe c./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását d./ ellátásához a szükséges feltételek fennállnak 3 /5/ A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges forrást. /6/ A feladatok önkéntes vállalása előtt, előkészítő eljárás folytatható le, melynek keretében, ha az jelentősebb költségkihatással jár, az érintett bizottság és külső szakértő szakmai közreműködése is igénybe vehető. /7/ Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A Képviselő testület kizárólagos hatásköre 5.. /1/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő testületet illetik meg. A Képviselő testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működésével szorosan összefüggő hatáskörének gyakorlását nem ruházhatja át. /2/ Ennek megfelelően a Képviselő testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a rendeletalkotás - a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás - helyi népszavazás kiírása - önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím és egyéb kitüntetések adományozása - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a Képviselő testület által

4 meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás - intézményalapítása - közterület elnevezése, emlékmű- és köztéri szobor állítás - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál - a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő - a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A.. /2/ bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés - amit a törvény a Képviselő testület át nem ruházható hatáskörébe utal /3/ A Képviselő testület hatásköre gyakorlását a 2. számú mellékletben foglalt felsorolással a polgármesterre, a 3. számú mellékletben rögzítettek szerint bizottságaira ruházza át. /4/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. /5/ A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő testület vizsgálja felül bizottságainak, a polgármesternek a Képviselő testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A Képviselő testület ülései 6. /1/ A Képviselő testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülések folytatólagosan is tarthatók. /2/ A Képviselő testület üléseit a polgármester hívja össze. /3/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatása esetén, a Képviselő testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő ( korelnök ), a

5 korelnök akadályoztatása esetén, a soron következő, nem akadályoztatott, legidősebb képviselő látja el. Alakuló ülés 7.. /1/ Az ünnepélyes alakuló ülés összehívásáról, a megválasztott polgármester gondoskodik. /2/ Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Amennyiben a korelnök akadályoztatva van vagy a megbízást nem vállalja, úgy a korban őt követő képviselő, mint korelnök vezeti az ülést. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek, ezután átveszik megbízólevelüket. /3/ Az eskü szövege a következő: Én. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez, hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Fehérgyarmat város javát szolgálom. Az eskütevő meggyőződése szerint választható, kiegészítő esküszöveg: Isten engem úgy segéljen /4/ Az alakuló ülésen a Képviselő testület tagjai sorából, titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert. /5/ Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről. /6/ A Képviselő testület alakuló ülésén, a Képviselő testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazás lebonyolítására a tagjai sorából 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot választ, amelynek megbízatása, az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart. A szavazásról az SZMSZ 37. -a rendelkezik. /7/ Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság beszámol a Képviselő testület tagjai választásának eredményéről. Rendes ülés 8.. /1/ A Képviselő testület éves munkatervének megfelelően évente minden hónapban ülésezik, lehetőleg a hónap utolsó csütörtöki napján. Ezenkívül, szükség szerint rendkívüli ülést tart. /2/ A Képviselő testület évente július 1-től, augusztus 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

6 Rendkívüli ülés 9.. /1/ A Képviselő testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül, ha a./ azt jogszabály kötelezővé teszi b./ a Képviselő testület erről határozatot hoz c./ a Képviselő testület tagjainak legalább egynegyede, írásban ezt kéri d./ azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik e./ a könyvvizsgáló javasolja f./ a Közigazgatási Hivatal vezetője kezdeményezi g./ a Képviselő testület bizottsága indítványozza /2/ A rendkívüli ülés napirendi pontjaira, a sürgősségi előterjesztésre vonatkozó szabályokat kell, megfelelően alkalmazni. /3/ A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette. /4/ Rendkívüli ülés összehívása esetén a Képviselő testület ülésére szóló meghívót a polgármester legkésőbb, az ülést megelőzően két nappal küldi meg. A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívóéval. /5/ A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik. A Képviselő testület összehívása 10.. /1/ A Képviselő testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. /2/ A Képviselő testület meghívóját, a tervezett napirendi pontok írásos anyagaival együtt 5 nappal ( sürgősségi napirend esetén, előző nap ), a Képviselő testület ülése előtt kell kézbesíteni. Azt az előterjesztést, amely a meghívóval együtt nem kerül kézbesítésre, rendes napirendi pontként, a Képviselő testület nem tárgyalja. /3/ Halasztást nem tűrő, indokolt esetekben a Képviselő testület távbeszélő, futár útján is összehívható. /4/ Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt, részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be. /5/ A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését ( alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos ).

/6/ A Képviselő testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a város lakosságát, 5 nappal az ülés előtt, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal épületében elhelyezett hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. 7 11.. /1/ A Képviselő testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a./ a jegyzőt, aljegyzőt b./ a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit c./ a körzet országgyűlési képviselőjét d./ az érintett önkormányzati intézmény vezetőjét, amennyiben a tárgyalt napirend érinti az intézményt e./ azt, akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a Képviselő testület az egyes napirendi pont tárgyalásához indokoltnak tartja f./ a napirendi javaslat előterjesztőjét, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására g./ a városban működő önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körüket érintő ügy tárgyalására. A városi önszerveződő közösségeket e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. /2/ A tanácskozási joggal meghívottak részére a zárt ülés anyagainak kivételével, a meghívóval együtt, az alábbiak szerint történik az előterjesztések kézbesítése: a./ valamennyi előterjesztést megkapják az /1/ bekezdés a./-c./ pontban felsoroltak b./ az /1/ bekezdés d./-g./ pontjában felsoroltak, csak az őket érintő anyagokat /3/ Az 1..d./-g./ pontjában megjelölt, tanácskozási joggal meghívottak, az érintett napirendjüknél kivéve a döntéshozatalban való részvételt -, a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek. A nyilvánosság 12.. /1/ A Képviselő testület ülései, nyilvánosak. /2/ A nyilvános ülésen a hallgatóság ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától, tartózkodni kötelesek. /3/ A Képviselő testület: a./ zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett, a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági,

8 összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b./ zárt ülést rendelhet el : a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. /4/ Az Ötv. 12../4/ bekezdés b./ pontja alapján tartandó zárt ülés elrendeléséről, az érdekelt nyilatkozata alapján, minősített többséggel kell dönteni. /5/ A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig. /6/ A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az Ötv. 12../4/ bekezdés b./ pontja alapján javasolt, zárt ülés vonatkozásában a Képviselő testület döntéséig. /7/ Zárt ülésen a Képviselő testület tagjai, a jegyző ( aljegyző ), továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt. /8/ A Képviselő testület döntéseit általában ( határozat, rendelet ) nyílt szavazással hozza. /9/ Titkos szavazást tarthat a /3/ bekezdésben foglalt ügyekben. /10/ A zárt ülésen hozott határozatokról - a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett - a nyilvánosságot tájékoztatni kell kivéve az önkormányzat által egyedi hatósági ügyben született döntéséről - a testületi ülést követően. Napirendi javaslat 13.. /1/ A polgármester, a Képviselő testületnek ajánlott napirendi pontokról, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról, az ülést megelőző 10 napon, sürgősségi indítványok esetében, az ülés előtti 2 napon dönt. /2/ Az előterjesztést legkésőbb, a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni. /3/ A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni, a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a Képviselő testület tagjainak, legalább egynegyede írásban javasolja. 14.. /1/ A Képviselő testület ülésén a napirendre, a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.

9 /2/ A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők, kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. /3/ A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról, bármely képviselő javaslatára, a Képviselő testület egyszerű többséggel dönt. /4/ A napirendi pontok tárgyalási sorrendje: a./ polgármesteri beszámoló és tájékoztató b./ jegyzői tájékoztató c./ rendelet-tervezetek d./ előterjesztések, határozati javaslatok e./ beszámolók f./ tájékoztatók g./ interpellációk, kérdések h./ közérdekű bejelentések és javaslatok A /4/ bekezdés a./ pontja keretében a polgármester - beszámol a lejárt határidejű Képviselő testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, szükség szerint tájékoztatást ad az önkormányzat működésével kapcsolatos fontosabb kérdésekről, feladatokról - tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról és jelentősebb eseményekről A /4/ bekezdés b./ pontja keretében a jegyző ad tájékoztatást, az önkormányzatokat érintő jogszabályokról. Az előterjesztések rendje 15.. /1/ A Képviselő testület felé napirendi javaslatot kezdeményezhet: a./ a polgármester és alpolgármester b./ a képviselő c./ a Képviselő testület bizottsága d./ a jegyző, aljegyző e./ a Polgármesteri Hivatal irodavezetői, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői e./ azon egyéb rendészeti vagy államigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad f./ az, akit a polgármester előterjesztőként felkér g./ a napirend szerinti érintett

10 /2/ Az előterjesztést írásban, a Képviselő testületi ülés időpontját megelőzően, legalább 15 nappal a polgármesternek, és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek kell benyújtani. 16.. /1/ Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy a Képviselő testület által megállapított határidő mulasztása vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül, a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának ha a törvény nem zárja ki -, nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. /2/ Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő, olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető. /3/ Az /1/-/2/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, a testületi tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság és a jegyző írásban sürgősségi indítvánnyal is javasolhatja, valamely téma napirendre tűzését. Az indítványt és a hozzá kapcsolódó írásos anyagot, indokolást, a Képviselő testület ülését megelőző 3. munkanapon 10.00 óráig lehet leadni a polgármesternek és a jegyzőnek. /4/ A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor azt az írásban megküldött napirendi sorozat előtt tárgyalja. A Képviselő testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei 17.. A Képviselő testület elé kerülhet: a./ előterjesztés b./ beszámoló c./ tájékoztató Előterjesztés 18.. /1/ Az előterjesztéshez fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza: a./ az előterjesztő megnevezését, b./ a tárgyat, c./ az ügyirat iktatószámát, d./ az ügyintéző nevét, e./ a mellékletek számát, f./ a látta megjelölés alatt név szerint fel kell sorolni azokat, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a határozati javaslat feladatot állapít meg g./ megtárgyalja megjelölés alatt az illetékes bizottságok megnevezését h./ véleményezte megjelölés alatt azon szervek felsorolását, akiknek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan

11 véleményezési, javaslattételi vagy egyetértési joguk van, ( pl.: kamarák, kisebbségi önkormányzat, érdekképviseleti szervek, önkormányzati gazdasági társaságok felügyelő bizottságai, stb.) i./ ha az előterjesztés zárt ülésen kerül ( vagy kerülhet ) megtárgyalásra, az erre való utalást. /2/ Az előterjesztés szöveges része tartalmazza: a határozati javaslat megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat - a jogszabályi háttér megvilágítását - annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt e már korábban, napirenden, és ha igen, milyen döntés született - az előkészítésben résztvevők megnevezését - azokat a javaslatokat, amelyeket az előterjesztő nem fogadott el, a javasolt döntés kialakításánál - a döntési alternatívákat és következményeik bemutatását. /3/ A határozati javaslatban meg kell jelölni: - a Képviselő testületi hatáskört biztosító jogszabályt, illetve, ha a javaslat korábbi Képviselő testületi döntést érint, annak megjelölését - a rendelkező részt, önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozatnál - az esetleges döntési változatokat ( döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon kérdés elfogadása és elutasítása ) - a konkrét végrehajtási határidőt, a végrehajtásért felelős személy (ek) megnevezését, ott, ahol az a határozatból eredően indokolt /4/ Rögzíteni kell azt, hogy a határozati javaslat elfogadásához minősített vagy egyszerű többségű döntés szükséges. /5/ Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is. Beszámoló 19.. /1/ A beszámoló - önkormányzati hatáskör gyakorlásáról - a Képviselő testület valamely határozatának végrehajtásáról - az interpellációk kivizsgálásáról - a Képviselő testület és szervei működéséről - az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető. /2/ A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján a beszámolásra kötelezett jogosult. /3/ A beszámoló elfogadásáról a Képviselő testület határozatot hoz.

12 Tájékoztató 20.. /1/ A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve, amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő. /2/ Tájékoztató benyújtására a polgármester ( az általa felkért személy ), a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján a tájékoztatásra kötelezett jogosult. /3/ A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében, nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról, a Képviselő testület egyszerű többséggel határoz. A Képviselő testület tanácskozási rendje 21.. /1/ A Képviselő testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester vezeti az ülést. /2/ Az ülést, az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A Képviselő testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők, több mint fele jelen van. /3/ Ha a Képviselő testület határozatképtelenné válik, az elnök kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. A határozatképesség biztosítása érdekében, az elnök 30 percet meg nem haladó, várakozási időt rendelhet el. /4/ Az elnök, a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor, az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el, 15 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható. /5/ Amennyiben, az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad az ülés, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén, a polgármester 8 napon belül köteles újból összehívni a Képviselő-testületet. 22.. Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobil telefonon beszélni tilos. 23.. /1/ Az elnök, bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama, általában 15 percnél hosszabb nem lehet, ettől indokolt esetben a testület eltérhet. Az ülések

13 idején a szünetek kivételével a képviselőcsoportok, és a bizottságok nem ülésezhetnek. /2/ A képviselőcsoportok vezetőinek javaslatára, a képviselőcsoportok álláspontjainak kialakítása érdekében szünetet kell tartani. Egy képviselőcsoport ülésnaponként egyszer kérheti, 10 perc szünet megtartását. 24.. /1/ Az ülés napi időtartama, a tiszta tárgyalási időt tekintve, csak akkor haladhatja meg a 10 órát, ha erről a Képviselő testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz. /2/ Ha a Képviselő testület egy nap alatt nem végzett az adott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy ülését külön összehívás nélkül, 8 napon belül, az elnök bejelentése alapján folytatja ( folytatólagos ülés ). Vitavezetési szabályok 25.. /1/ Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 5 részből áll: a./ az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztéshez, legfeljebb 6 percben b./ az előterjesztést, előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése, legfeljebb 6-6 percben ba./ a bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése az érintett bizottsági tagok által, legfeljebb 3-3 percben. A többségi és kisebbségi véleményt ugyanaz a bizottsági tag nem ismertetheti. c./ a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike, legfeljebb 2-2 percben kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol, legfeljebb 3 percben d./ a képviselőcsoportok vezetői ismertetik álláspontjukat da./ a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy-egy alkalommal, legfeljebb 4-4 percben. e./ A vita lezárása előtt az előterjesztő visszahat a hozzászólásokra, és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról. f./ A polgármester a vita bármelyik részében, egy alkalommal 2-2 percben kifejtheti véleményét. /2/ Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt előzetesen, a vita során elhangzottakat, az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az elnök felfüggesztheti. /3/ A polgármester az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

14 /4/ A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben, a Képviselő testület tagjai egy alkalommal kérhetnek szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselőcsoportok vezetői, alkalmanként 3-3 perc időtartamban véleményt nyilváníthatnak. Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően, azonnal szavazásra bocsátja. A felszólalások típusai 26.. Az ülésen, az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: a./ napirendhez kapcsolódó felszólalások, b./ felszólalás ügyrendi kérdésben, c./ interpelláció, d./ kérdés, e./ állampolgári jogon történő hozzászólás. Napirenden kívüli felszólalás 27.. /1/ A rendes Képviselő testületi ülésen, rendkívüli ügyben, az első napirendi pont tárgyalása előtt, bármely képviselő, legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat. A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével, az ülés megkezdése előtt közölni kell az elnökkel. /2/ Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy, nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Képviselő testület, vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. /3/ A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról, vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult. Napirendhez kapcsolódó felszólalás 28.. A felszólalásra a képviselőknek, a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek, az általa megállapított sorrendben, az elnök adja meg a szót. Felszólalás ügyrendi kérdésben 29.. /1/ Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

15 /2/ Ügyrendi kérdésben a képviselők a 25.. /10/ bekezdés szerint, bármikor szót kérhetnek. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő testület, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Kérdés 30.. /1/ Az ülés záró napirendi pontjaként, a képviselők részére, összesen, legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésfeltevésre ( interpellációra ), és azok megválaszolására. Egy kérdés, legfeljebb 2 percben adható elő. A válaszra, legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre. /2/ A Képviselő- testület a válasz elfogadásáról, nem szavaz. /3/ A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor. Interpelláció 31.. /1/ Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést nem igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő testület tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz, és a jegyzőhöz intézhetnek, önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyekben. /2/ Az interpellációt, legkésőbb, az ülést megelőző 3.-5. napon, írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. /3/ Az ülésen, lehetőséget kell adni az interpelláció, szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama, legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz, legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama, legfeljebb 2 perc. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról, az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén, a Képviselő testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz. /4/ Ha az interpellációra adott választ a Képviselő testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést, az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé, az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti elő. /5/ Ismételt, el nem fogadás esetén, a polgármester javaslatára, a Képviselő testület dönt, az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról. /6/ Az ülésen idő hiányában, válasz nélkül maradt vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben, az interpellációkra a választ írásban kell megadni, az ülést követő 15 napon belül. /7/ Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

16 /8/ Egyazon kérdésben, újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról kétség esetén a Képviselő testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Állampolgári jogon történő hozzászólás 32.. xx A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a polgármester adja meg a szót, legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát a polgármesternél, az ülés megkezdése előtt írásban jelezte. A döntéshozatal szabályai 33.. Minősített többség szükséges az alábbi ügyekben a./ rendeletalkotáshoz b./ A Képviselő testület és szervei szerveinek kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozathozatalhoz c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nem zetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz e./ intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez f./ hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz g./ önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározá sához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához h./ képviselő- testület hatáskörének átruházásához i./ a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához j./ önkormányzati vagyonnal való rendelkezésről k./ helyi népszavazás kiírásához l./ településszerkezeti terv megállapításához m./ zárt ülés elrendeléséhez ( Ötv. 12.. /4/ bekezdés b./ pontja ) n./ képviselői összeférhetetlenség esetén, a döntéshozatalból történő kizáráshoz o./ titkos szavazás elrendeléséhez A szavazás módja 34.. /1/ A határozati javaslatot a polgármester fogalmazza meg, ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot nem kell ismertetni elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek. /2/ A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.