Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Átírás

1 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelete Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Preambulum * A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam, a parlamentáris demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát, az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. Az önkormányzatiság révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek jelentős körét. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tevékenységével méltó kíván lenni a város több mint 600 éves múltjához. Az önkormányzat közgyűlésének az a célja Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy: - biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait, - megteremtse Debrecen gazdasági - kulturális - oktatási fejlődésének lehetőségeit, - kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szerveit, - megteremtse Debrecen polgárai érdekeit szolgáló önkormányzati és közigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s elvárások szerinti előkészítést. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg: * módosította a 46/2006. (XII. 15.) rendelet Hatályos december 15-től.

2 A dőlt betűs szöveg az Ötv. és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.), az álló betűs szöveg a Közgyűlés rendelete (a továbbiakban: Kr.). I. fejezet Általános rendelkezések Ötv. 2. (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Kr. 1. Önkormányzati döntést az önkormányzat közgyűlése és annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Ötv. 2. (3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladatés hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. Kr. 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. Székhelye: Debrecen, Piac u. 20. sz. (2) Működési területe: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe. Az erre vonatkozó adatokat, a város határának leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) 1. sz. melléklete tartalmazza. * (3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés). A Közgyűlés tagjainak száma a polgármesterrel együtt 50 fő. A Közgyűlés tagjainak nevét és lakcímét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (4) A Közgyűlés hivatalának neve: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Kr. 3. Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a Közgyűlés rendeletben szabályozza. Önkormányzati jogok Ötv. 1. (2) "A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül." * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől.

3 Ötv. 5. "A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat." II. fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei Ötv. 8. (1) "A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és település- tisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz-ellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését." Ötv. 61. (1) "( ) A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén megfelelő eltérésekkel saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is." Kr. 4. (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sérti más település érdekét, b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

4 (2) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (3) A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárás folytatható le, melynek keretében, ha az jelentősebb költségkihatással jár, az érintett bizottság és külső szakértő szakmai közreműködése is igénybe vehető. (4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Ötv. 9. (1) "Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3) A képviselő testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható." Ötv. 10. (1) " A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmű állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetelenségi ügyében való döntés, a 33/A. (2) bekezdésének b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárassal kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal."

5 Kr. 5. * (1) A Közgyűlés által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 2. számú függelék, az állandó bizottságokra ruházott hatáskörök felsorolását a 3. számú függelék, a részönkormányzatra ruházott hatáskörök felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza. (2) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének - a Közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését. Ötv. 9. (4) "A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket ( )" Ötv (1) "E törvény alkalmazásában: a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - az alpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei Közgyűlés elnöke, alelnöke választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát; b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni; c) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát; d) a 36. (2) bekezdés b) pontjában említett munkáltatói jog magába foglalja a képviselő-testület hivatala ügykezelő és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogot is." III. fejezet A Közgyűlés működésének szabályai A Közgyűlés ülései Kr. 6. * (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi ülést tart. Az ülések folytatólagosan is tarthatók. (2) A Közgyűlés üléseit a polgármester hívja össze. (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől.

6 Alakuló ülés * Kr. 7. * (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 7. sz. mellékletének I. pontja tartalmazza. (2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a Közgyűlés tagjai megválasztásának eredményéről és a polgármester, valamint a települési képviselők részére a megbízólevelet átadja. * (3) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester(ek) megválasztásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester(ek) illetményéről. Az alpolgármester(ek) esküt tesz(nek), melynek szövegét e rendelet 7. sz. melléklet I. pontja tartalmazza. (4) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Rendes ülés * Kr. 8. A Közgyűlés évente legalább tíz alkalommal, lehetőleg a hónap harmadik hetének csütörtöki napján rendes ülést tart. Rendkívüli ülés * Kr. 9. (1) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze. (2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a./ azt jogszabály kötelezővé teszi, b./ a Közgyűlés tagjainak legalább egynegyede ezt írásban kéri, c./ a Közgyűlés bizottsága indítványozza. (3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze: a 18. (1) bekezdésében megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményezésére. (4) A Közgyűlés a (3) bekezdésben megjelöltek kezdeményezésére akkor tarthat rendkívüli ülést, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi. (5) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. (6) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy Interpellációk, kérdések napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban. (7) A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel (és az indítvánnyal) együtt legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző napon kell kézbesíteni. (8) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának ha jogszabály nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 13/2007. (III. 30.) Ö.r. Hatályos április 1-jétől. * módosította a 4/2008. (II. 1.) Ö.r. Hatályos február 1-jétől.

7 (9) A rendkívüli ülés vezetése az e -ban foglalt eltérésekkel a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik. A Közgyűlés összehívása Kr. 10. (1) A Közgyűlést a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. * (2) A Közgyűlés meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 7 nappal (sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap) a Közgyűlés ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában ( en keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján, vagy CD adathordozón) vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím, vagy a Polgármesteri Hivatal Piac u. 20. sz. alatti épülete I. emeletén található kézbesítő fiók. (3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be. * (4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi). Az ünnepi ülésre készített meghívó tartalma ettől eltérő lehet. * (5) hatályon kívül helyezve. Kr. 11. (1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt, aljegyzőt, * b) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, osztályvezetőit, * c) az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét, d) a város egyéni választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselőket, * e) a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, f) a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor, * g) a tevékenységüket érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót, a Polgármesteri Hivatal főépítészét, h)azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja, i) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására. * (2) hatályon kívül helyezve. (3) A tanácskozási joggal meghívottak kivéve a döntéshozatalban való részvételt a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * hatályon kívül helyezte a 11/2003. (IV. 28.) Kr. rendelet. Hatálytalan május 1-jétől. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől. * hatályon kívül helyezte a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatálytalan március 1-jétől.

8 A nyilvánosság * Kr. 12. A Közgyűlés ülései - az Ötv. 12. (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a portálon történő közzétételével tájékoztatni kell. Ötv. 12. (4) "A képviselő-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ötv. 12. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása." * Kr. 12/A. Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, vagy a internetes portálon történő közzététel értendő. Kr. 13. (1) Az Ötv. 12. (4) bekezdés b) pontja alapján tartandó zárt ülés elrendeléséről az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni. (2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig. (3) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az Ötv. 12. (4) bekezdés b) pontja alapján javasolt zárt ülés vonatkozásában a Közgyűlés döntéséig. Kr. * 14. A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A Közgyűlés ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Kr. 15. (1) A Közgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással hozza. * (2) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * kiegészítette a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől.

9 Napirendi javaslat Kr. 16. * (1) A polgármester a Közgyűlésnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a közgyűlési meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 7. napon, sürgősségi indítványok esetében az ülés előtti napon dönt. (2) Az előterjesztést legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni. (3) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a közgyűlési tagok legalább egynegyede írásban javasol. * (4) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni. Kr. 17. * (1) A Közgyűlés ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Közgyűlés egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. (2) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. Az írásbeli előterjesztések rendje * Kr. 18. * (1) Írásbeli közgyűlési előterjesztést tehetnek: a) a polgármester és alpolgármester(ek), b) a képviselő, képviselőcsoport, c) a tanácsnok, d) a Közgyűlés bizottsága, e) a településrészi önkormányzat, f) a jegyző, aljegyző, g) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetői, osztályvezetői, főépítésze, * h) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad, i) az akit a polgármester előterjesztőként felkér. * (2) Az írásbeli előterjesztést a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 10 nappal a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek kell benyújtani. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * kiegészítette a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos november 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől.

10 (3) Az előterjesztés törvényességi véleményeztetéséről a jegyző olyan határidő kitűzésével gondoskodik, hogy az lehetőleg a bizottsági tárgyalások időpontjáig megtörténjen. (4) Határozati javaslatot az előterjesztésre vonatkozó törvényességi nyilatkozat hiányában a Közgyűlés csak akkor tárgyalhat, ha a jogi vélemény mellőzhetőségéről egyszerű többséggel dönt. Rendelet-tervezet törvényességi vélemény nélkül nem tárgyalható. * Kr. 19. (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha - az jogszabályban előírt, vagy Közgyűlés által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy - önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, illetőleg - azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja. (2) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a testületi tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság, a jegyző és a jegyző útján a főosztályvezető írásban sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését. A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a Közgyűlés ülését megelőző 3. munkanapon óráig lehet benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek. (4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának ha törvény nem zárja ki nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. (5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. A Közgyűlés elé kerülő anyagok tartalmi követelményei Kr. 20. A Közgyűlés elé kerülhetnek: * a.) írásbeli és szóbeli előterjesztés, b.) beszámoló, c.) tájékoztató. Előterjesztés Kr. * 21. (1) Az írásbeli előterjesztéshez fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza: a) az előterjesztő megnevezését, b) a tárgyat, c) az ügyirat iktatószámát, d) az ügyintéző nevét, * módosította a 4/2008. (II. 1.) Ö.r. Hatályos február 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől.

11 * e) a mellékletek számát és tárgyát, f) a feladatot jelent megjelölés alatt név szerint fel kell sorolni azokat, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a határozati javaslat feladatot állapít meg, g) véleményező bizottság megjelölés alatt a feladatkörrel rendelkező bizottságok (részönkormányzat) megnevezését, h) egyéb véleményező szerv megjelölés alatt azon szervek felsorolását, akiknek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan, véleményezési, javaslattételi, vagy egyetértési joguk van, (pl. kamarák, kisebbségi önkormányzat, érdekképviseleti szervek, önkormányzati gazdasági társaságok felügyelő bizottságai stb.), i) a törvényességi véleményezésre benyújtás időpontját, j) a törvényességi ellenőrzést végző nevét, * k) ha az előterjesztés zárt ülésen kerül (vagy kerülhet) megtárgyalásra, ennek tényét, illetőleg lehetőségét, utalva arra, hogy a zárt ülés tartása az évi LXV. törvény 12. (4) bekezdésének a./ vagy b./ pontja, illetőleg egyéb jogszabály felhatalmazása, vagy kötelező rendelkezése alapján történik. (2) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza: - a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat, - annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását, - szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal. * (3) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslato(ka)t, illetve rendelettervezete(ke)t tartalmaz. Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatában meg kell jelölni: - az előterjesztőt, - a közgyűlési hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi közgyűlési döntést érint, annak számát, - a rendelkező részt, - az esetleges döntési változatokat, (döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon kérdés elfogadása és elutasítása) - a végrehajtási határidőt, - a végrehajtásért felelős személy(ek) megnevezését, * - a javasolt személy(eke)t névszerint * (4) Rögzíteni kell azt, hogy a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * kiegészítette a 13/2007. (III. 30.) Ö.r. Hatályos április 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől.

12 Szóbeli előterjesztés * Kr. 21/A. (1) A szóbeli előterjesztésről 1 (eredeti) példány írásbeli előterjesztés készül, amelyre alkalmazni kell az e rendelet 21. -ában rögzített tartalmi követelményeket. Amennyiben a napirend szóbeli előterjesztés keretében kerül megtárgyalásra, az adott napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztés írásban a képviselők számára kiosztásra kerül. (2) Szóbeli előterjesztést tehetnek: a) a polgármester, b) az alpolgármesterek. (3) Szóbeli előterjesztés keretében a Közgyűlés kizárólag változtatási tilalom elrendelésével kapcsolatos döntést tárgyalhat. Beszámoló Kr. 22. (1) A beszámoló - önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, - a Közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról, - az interpellációk kivizsgálásáról, - a Közgyűlés és szervei működéséről. - az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető. A jegyző negyedévente köteles beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. (2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult. (3) A beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés határozatot hoz. Tájékoztató Kr. 23. (1) A tájékoztató olyan írásos információk Közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő. (2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, (az általa felkért), a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett jogosult. * (3) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni. * kiegészítette a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől.

13 A Közgyűlés tanácskozási rendje Kr. 24 (1) A Közgyűlés ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester vezeti az ülést. (2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A Közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. (3) Ha a Közgyűlés határozatképtelenné válik, az elnök kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. * (4) Amennyiben a Közgyűlés az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Közgyűlést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni. 25. (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az elnök a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy - csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el, - a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon, b) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli, d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja. (2) A Közgyűlés bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki - az adott ülésen több mint két alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított időkeretet, * - a Közgyűlés ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít, - a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér. (3) A rendbírság összege alkalmanként Ft. (4) A rendbírság megfizetésével kapcsolatos szabályokat a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet szabályozza. (5) A Közgyűlés ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet. Kr. 26. (1) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a képviselőcsoportok és a bizottságok nem ülésezhetnek. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől.

14 (2) A képviselőcsoportok vezetőinek javaslatára, a képviselőcsoportok álláspontjainak kialakítása érdekében szünetet kell tartani. Egy képviselőcsoport ülésnaponként egyszer kérheti 10 perc szünet megtartását. Kr. 27. (1) Az ülés napi időtartama a tiszta tárgyalási időt tekintve csak akkor haladhatja meg a 10 órát, ha erről a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. (2) Ha a Közgyűlés egy nap alatt nem végzett az adott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy ülését külön összehívás nélkül 8 napon belül az elnök bejelentése alapján folytatja (folytatólagos ülés). Vitavezetési szabályok Kr. 28. * (1) Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 5 részből áll. 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásbeli előterjesztéshez legfeljebb 5 percben, vagy ismerteti a szóbeli előterjesztést. 2. részben: a) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése legfeljebb 5-5 percben. * b) A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése az érintett bizottsági tagok által, bizottságonként legfeljebb 2-2 percben. 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol legfeljebb 2 percben. 4. részben: a) A képviselőcsoportok vezetői ismertetik álláspontjukat legfeljebb 5-5 percben. b) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy-egy alkalommal legfeljebb 3-3 percben. 5. részben: A vita lezárása előtt az előterjesztő reagál a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról. A polgármester s az alpolgármesterek a vita bármelyik részében kifejthetik véleményüket. (2) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt előzetesen, a vita során elhangzottakat az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az elnök felfüggesztheti. (3) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt. * (4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben a Közgyűlés tagjai egy alkalommal kérhetnek szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselőcsoportok vezetői alkalmanként 2-2 perc időtartamban véleményt nyilváníthatnak. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől.

15 A felszólalások típusai Kr. 29. A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: a) napirenden kívüli felszólalás, b) napirendhez kapcsolódó felszólalás, * c) ügyrendi felszólalás, d) interpelláció, e) kérdés, f) állampolgári jogon történő hozzászólás. Napirenden kívüli felszólalás Kr. 30. (1) Rendes közgyűlési ülésen rendkívüli ügyben valamennyi napirendi pont lezárását követően bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat. A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell az elnökkel. (2) Amennyiben az elnök szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt. (3) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult. Napirendhez kapcsolódó felszólalás * Kr. 31. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót, a vitavezetésre vonatkozó szabályok szerinti rendben. Ügyrendi felszólalás * Kr. 32. (1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat, vagy ügyrendi kérdés lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai kérhetnek szót. (2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges. (3) Ügyrendi javaslat a Közgyűlés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz, egyszerű többséggel. * módosította a 41/2000. (XI. 29.) Kr. rendelet. Hatályos december 1-jétől. * módosította a 8/207. (II. 28.) Ör. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől.

16 (4) Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés tagjai a 28. (4) bekezdés szerint bármikor szót kérhetnek. Kérdés Ötv. 19. (2) "A települési képviselő a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni." Kr. 33. * (1) A képviselők a Közgyűlés ülésén az Ötv. 19. (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a jegyző útján tájékoztatást kérhetnek a főosztályvezetőktől és a városi főépítésztől. A közgyűlés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésfeltevésre (interpellációra) és azok megválaszolására. Egy képviselő kérdései legfeljebb 2 percben adhatóak elő. A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre. (2) A Közgyűlés a válasz elfogadásáról nem szavaz. (3) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor. Interpelláció Kr. 34. (1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Közgyűlés tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben. (2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. (3) A Közgyűlés ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz. * (5) Ha az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. Az interpellációra adott válasz elfogadása esetén amennyiben az ügy további intézkedést, vagy eljárást igényel a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalhatja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Közgyűlés által meghatározott időpontban terjeszti a testület elé. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől.

17 (6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról. (7) A Közgyűlésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül. (8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte. (9) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Állampolgári jogon történő hozzászólás Kr. 35. * (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az elnök adja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát a napirendi pont megjelölésével az elnöknél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte, azzal, hogy a hozzászólásokra összesen 30 perc áll rendelkezésre. A döntéshozatal szabályai Ötv. 14. (2) "A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni." Ötv. 14. (1) "A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges." Kr. 36. Minősített többség szükséges az alábbi ügyekben a) rendeletalkotás, b) a Közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, e) intézmény alapítás, f) képviselő kizárása, g) a Ötv. 12. (4) b.) pont szerinti zárt ülés elrendelése, h) a Közgyűlés hatáskörének átruházása, i) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás, j) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, k) a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása, * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől.

18 l) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés, m) helyi népszavazás kiírása, n) településszerkezeti terv megállapítása * o) kereset benyújtása a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak meg nem felelő teljesítése esetén, * p.) a Közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához, * r.) az SZMSZ-ben meghatározott más esetben. A szavazás módja Kr. 37. (1) A határozati javaslatot az elnök fogalmazza meg, ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot nem kell ismertetni elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyertek. * (2) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra. (3) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni. (4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet. (5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést. (6) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja, figyelemmel a 28. (4) bekezdésére. Nyílt szavazás Kr. 38. A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával vagy kézfelemeléssel történik. Kr. 39. (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (2) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi, illetve személyi kérdésben. (3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől. * kiegészítette a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől. * kiegészítette a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől. * módosította a 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet. Hatályos május 1-jétől.

19 Titkos szavazás Kr. 40. * (1) Titkos szavazást tarthat a Közgyűlés választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, valamint a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Titkos szavazást kell tartania a Közgyűlésnek az alpolgármester(ek) megválasztásakor. (2) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Közgyűlés tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel dönt. Szavazás a változatokról Kr. 41. (1) Ha a Közgyűlés kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. (2) Szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. * (3) hatályon kívül helyezve. (4) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie. Ismételt szavazás Kr. 42. Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Közgyűlés minősített többséggel határoz. A Közgyűlés döntései Kr. 43. (1)A Közgyűlés rendeletet alkot vagy határozatot hoz. (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni. * módosította a 8/2007. (II. 28.) Ö.r. Hatályos március 1-jétől. * hatályon kívül helyezte a 41/2000. (XI. 29.) Kr. rendelet. Hatályos december 1-jétől.

20 Rendeletalkotás Ötv. 16. (1) "A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot." Ötv. 16. (3) "Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kr. 44. * (1) A rendelet alkotásánál a határozathozatalra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a módosító javaslatokat csak írásban a napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig lehet benyújtani az elnök részére, aki csak az így benyújtott javaslatról szavaztathat. A szóbeli előterjesztés keretében tárgyalt rendelettervezet esetében módosító javaslat írásban a vita lezárásáig terjeszthető elő. * (2) A rendeleteket Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében kell kihirdetni. Ha azt a terjedelem vagy a közérthetőség indokolttá teszi, a rendelet mellékletét a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közlönyéhez csatolt CD adathordozó tartalmazza. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közlönye a nyomtatott forma mellett CD adathordozón is megjeleníthető. * (3) A rendelet jelölése: a) teljes jelölés: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata./20. (hó, nap) rendelete a ról/ről, b) rövid megjelölés:../20. (hó, nap) Ö.r. Határozathozatal Kr. 45. (1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy nem tesz lehetővé, a Közgyűlés a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben határozatot hoz. * (2) A határozat jelölése: a) teljes jelölés: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata./20. (hó, nap) határozata a ról/ről, b) rövid megjelölés:../20. (hó, nap) Ö.h. A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyve Ötv. 17. (1) "A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos október 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos január 1-jétől. * módosította a 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet. Hatályos január 1-jétől.