A HUDI20046 Székek. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20046 Székek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Schrett Andrea Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Petrányi Gergely Horváth András Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név... 1.2. Azonosító kód. 1.3. Kiterjedés... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 1.5. Érintett települések... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák... 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 2. Veszélyeztető tényezők... 3. Kezelési feladatok meghatározása.. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.. 3.2. Kezelési javaslatok... 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 3.2.5. Mellékletek. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.. 3.3.1. Agrártámogatások.. 3.3.2. Pályázatok.. 3.3.3. Egyéb.. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 1.1. Környezeti adottságok. 1.1.1. Éghajlati adottságok. 1.1.2. Vízrajzi adottságok... 1.1.3. Talajtani adottságok. 1.2. Természeti adottságok. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 1.1. Területhasználat... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek..

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Székek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban: kjtt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20046 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 3616,3 ha. 1.4 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1 Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: * *6250 Síksági pannon löszgyepek *6260 Pannon homoki gyepek Jelen tervkészítés keretei között, a terület 2013. évi élőhelytérképezése során megtalált Natura 2000 jelölő élőhelyek: * *6250 Síksági pannon löszgyepek 1.4.2. Jelölő fajok ürge kisfészkű aszat mocsári teknős (Spermophilus citellus) (Cirsium brachycephalum) (Emys orbicularis) 1.5 Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település PEST MEGYE Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) 4

Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Abony 907,3 7,09 Cegléd 2533 10,34 Törtel 175,7 2,09 1.6 Egyéb védettségi kategóriák európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület Típus Kód Név Kiterjedés (ha) (HUDI10001) Abonyi kaszálóerdő különleges madárvédelmi terület 326,7 Védetté nyilvánító jogszabály száma 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet ex lege védett természeti terület szikes tó Cigány-szék a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Ceglédi Nagy-szék a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Csurgói-dűlő a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Hódula-dűlő a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Kara-éri-dűlő a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Gerece-szék a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Telelő-part a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Lenge-nádas a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ex lege védett természeti terület szikes tó Vízjárás-dűlő a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény helyi jelentőségű védett természeti terület Abonyi Kaszálóerdő helyi védett természetvédelmi terület 195 Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Kaszáló erdő védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló 17/2013. (V.31.) számú 5

önkormányzati rendelete országos ökológiai hálózat övezet MT magterület az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény országos ökológiai hálózat övezet OF ökológiai folyosó az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény országos ökológiai hálózat övezet PT pufferterület az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1.7 Tervezési és egyéb előírások 1.7.1 Természetvédelmi kezelési terv Az Abonyi Kaszálóerdő helyi védett természetvédelmi terület kezelési tervét Abony Város Képviselőtestülete az Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Kaszáló Erdő védetté nyilvánításáról és kezeléséről szóló 17/2013. (V.31.) számú önkormányzati rendeletben foglalt C fejezettel, valamint az ezen rendelet módosításáról szóló 22/2013. (VIII. 5.) önkormányzati rendelettel hagyta jóvá. 1.7.2 Településrendezési eszközök Abony Város Önkormányzata képviselő-testületének 11/ 2013. (IV.29.) sz. Önkormányzati Rendelete A Helyi Építési Szabályzatról. Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2004. (VII. 1.) Ök. rendelete a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról. Törtel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (X.04.) számú rendelete a Helyi Építési szabályzatról. Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 68./2013. (X. 03.) határozata a településszerkezeti tervről. 1.7.3 Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Székek Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Nagykőrösi Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: A 814 sz. Abonyi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2008. január 1. 2017. december 31.) A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. 2016. december 31.) 6

1.7.4 Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek 1.7.5 Halgazdálkodási tervek 1.7.6 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2.10 Zagyva részvízgyűjtő alegység, 2010. március; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7 Egyéb tervek 1.7.8 Jogerős engedélyek 7

2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A04.02.05 alullegeltetés vegyes háziállat állománnyal A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya B01.02 beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal D01.02 autópályák, autóútak, fő- és mellékutak D02.01 villany- és telefonvezetékek M E01.03 diszperz (tanyasias) emberi jelenlét E03.01 háztartás hulladék F03.01 vadászat H01.08 diffúz felszíni vízszennyezés háztartási szennyvíz miatt H02.05 szennyvíz beszivárgás a talajvízbe I01 J02.03.01 idegenhonos inváziós fajok jelenléte nagy léptékű vízelvezetés Jelentőség e (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű ) H H H M M L L M M M M H Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Élőhely uniformizálódás 6250 Síksági pannon löszgyepek Cserjésedés 6250 Síksági pannon löszgyepek Cserjésedés 6250 Síksági pannon löszgyepek Élőhely megszűnése 6250 Síksági pannon löszgyepek Élőhely megszűnése 6250 Síksági pannon löszgyepek 6250 Síksági pannon löszgyepek 6250 Síksági pannon löszgyepek 6250 Síksági pannon löszgyepek 6250 Síksági pannon löszgyepek 6250 Síksági pannon löszgyepek kiszáradás 8

J02.05.02 J02.06.01 J02.07.01 belvízviszonyok megváltoztatása felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra talajvíz kivétel mezőgazdasági célra J03.01 tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése K01.03 kiszáradás K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió H L M L L L kiszáradás kiszáradás kiszáradás ürge (Spermophilus citellus) 6250 Síksági pannon löszgyepek Cserjésedés 9

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen cél az alföldi szikes élőhelytípusok és az ahhoz kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése, melynek eszköze a vízellátottság aktív javítása és a belső fragmentáltság felszámolása. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az alábbi előírások a Székek Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban a országos jelentőségű védett természeti területeken (ex lege védett szikes tavak) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat az 1. táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, a természetvédelmi kezelésekhez tartozó, valamint a terület bemutatását szolgáló beruházások támogatandók. Ilyen beruházások lehetnek: - természetvédelmi célú vízgazdálkodás lehetőségeinek kialakítása, árasztásos vízpótlás megvalósítása érdekében a meglévő árokrendszerek, zsilipek felülvizsgálata, - a Natura 2000 területen húzódó 20 kv-os távvezetékek kereszttartóinak szigetelése, szükség esetén földkábelre cserélése a madárpusztulások megakadályozása érdekében, - oktatási- és bemutatóhelyek létesítése. 10

A gazdálkodáshoz nem köthető, valamint a Natura 2000 terület fenntartásához, fejlesztéséhez, bemutatásához nem szükséges beruházások kerülendők különösen a területen jellemző következő tevékenységek: 20kV-os és 0,4 kv-os légvezetékek építése, mezőgazdasági földutak burkolt úttá történő kialakítása. Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Hínarasok 2. Nádasok 3. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek 4. Kizárólag legeltetésre javasolt területek 5. Fasorok, cserje- és erdősávok 6. Idegenhonos és tájidegen fafajok dominálta erdők 7. Szántók, kertek, gyümölcsösök 8. Erősen leromlott és beépített élőhelyek 9. Természetes álló- és folyóvizek 10. Halastavak 1. Hínarasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): Ab Folyók, áramló vizű csatornák hínárnövényzete A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. 2. Nádasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V47 V51 December 15. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 30-40%-át nem szabad learatni. 11

V53 V59 V60 V61 A hagyásfoltot 5 évig fenn kell tartani, az 5. évben aratása kötelező, és a következő hagyásfoltot eltérő helyen kell kialakítani. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás során természetes, gyorsan lebomló anyagokból készített kötöző anyagot köteles használni. A nádszegély kontrollált égetését az illetékes hatóság engedélyével december 1. és február 15. között kell elvégezni, a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve és annak felügyeletével. V62 V63 A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhely-rekonstrukció. Kivételt képeznek fentiek alól a Nagy-szék elnevezésű ex lege védett szikes tó nádasai. Hrsz.:??? E területen nagykócsag-telep található. A Nagy székre vonatkozó előírás: V55 Nádgazdálkodás a területen tilos. 3. Kaszálással és legeltetéssel hasznosítható területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B5 Nem zsombékoló magassásrétek F1a Ürmöspuszták F1b Cickórós puszták F2 Szikes rétek F4 Üde mézpázsitos szikfokok H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. 12

GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY17 GY22 GY23 GY24 GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 GY33 GY34 GY36 GY41 GY45 GY47 GY54 GY57 GY58 GY61 GY64 GY67 GY68 GY69 Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. A terület túllegeltetése tilos. Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 20-ha-nál. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Legeltethető állatfaj: kecske. 13

GY70 GY73 GY80 GY83 GY84 GY85 GY87 GY92 GY93 GY99 Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). Kaszálás június 30. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY101 Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni. GY102 A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY104 Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. GY109 A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció. 4. Kizárólag legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete OG Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. 14

GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY17 GY18 GY19 GY24 GY25 GY26 GY27 GY34 Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Cserjeirtás nem megengedett. Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. A területen lévő cserjék irtása és eltávolítása kötelező. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. GY40 Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. GY46 Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos. (* megjegyzés) GY47 Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. GY61 A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 20%-át. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. 15

GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. GY118 Élőhelyrekonstrukció. V08 Nyílt vízfelületek kialakítása legeltetéses állattartás segítségével. *A GY46 sz előírásban foglalt március 15. és május 31. közötti korlátozás helyett március 15. és június 30 közötti javasolt 5. Fasorok, cserje- és erdősávok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): P2b Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Fenti kezelési egységhez tartozó élőhelyek csekély részaránnyal képviseltetik magukat a Jászkarajenői puszták Natura 2000 területen. Kezelést nem igényel (nem őshonos cserje- és faegyedek szomszédos területekre történő esetleges átterjedését ettől függetlenül meg kell akadályozni). 6. Idegenhonos és tájidegen fafajok dominálta erdők Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): S1 Ültetett akácosok S2 Nemesnyárasok S3 Egyéb tájidegen lombos erdők S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: E01 E03 E04 E06 E10 E17 E20 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása, térbeli vagy teljes korlátozás elrendelése (* megjegyzés). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. 16

E36 E46 E51 E67 VA01 Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. Fakitermelés csak augusztus 15. és december 15. között végezhető. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. *Megjegyzés az E10 sz. előíráshoz: Az előírás az Abonyi Kaszálóerdő területére vonatkozik, mely a Székek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az Abonyi kaszálóerdő különleges madárvédelmi területnek és az abonyi Kaszáló Erdő helyi jelentőségű védett területnek egyaránt részét képezi. Az érintett helyrajzi számok/erdőrészletek a következők: - az Abony 0141-0142 hrsz.-ú ingatlanokon elhelyezkedő Abony 34A, 34B, 34TN erdőrészletek; - az Abony 0143, 0147/2 hrsz.-ú ingatlanok, melyeken erdőtervezett faállomány nem található. Az Abonyi kaszálóerdőt alkotó elsősorban akácból álló idegenhonos faállomány vetési varjú, valamint a vetési varjú elhagyott fészkeit birtokba vevő kékvércse költőterülete. A terület teljes körű kíméletet érdemel. 7. Szántók, kertek, gyümölcsösök Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T10 Fiatal parlag és ugar T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T6 Extenzív szántók A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01 SZ07 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. SZ22 SZ36 SZ43 SZ44 SZ45 Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Fóliasátras és üvegházas termesztés tilos. Öntözés tilos. 17

SZ46 SZ48 SZ58 Melioráció tilos. Drénezés tilos. Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. 8. Erősen leromlott és beépített élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 Út- és vasúthálózat U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók A kezelési egységben reális cél az ide tartozó élőhelyek további kiterjedésének megakadályozása. 9. Természetes állóvizek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U9c Állóvizek U8m Folyóvizek A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V25 Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos. 10. Halastavak Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U9m Állóvizek A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V15 Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető. V19 Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. 18

V26 V34 A területen élő és táplálkozó madarak riasztása csak korlátozottan végezhető, (15%-os idő és 20%-os területi korlát), ezt a kötelezően elkészítendő madárriasztási tervben konkrétan is meg kell jeleníteni. A területi korlátozás (20%) tóegységenként értendő. A tavasszal szárazon álló tavakat július 15-ig nem lehet feltölteni. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás 3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.2. Pályázatok 3.3.3. Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Levél, e-mail, személyes egyeztetés, gazdafórumok, honlap 3.4.2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatal, - a jelentős területeket művelő gazdák A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 19

A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. 20

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület Magyarország kistájainak katasztere (2010. Szerk.: Dövényi Zoltán) alapján a következő kistájakat érinti: Gerje-Perje-sík, Pilis-alpári-homokhát. A tervezési terület környezeti adottságai a kistájak megfelelő környezeti adottságain keresztül kerülnek bemutatásra. 1.1.1. Éghajlati adottságok Gerje-Perje-sík Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető terület, amely már közel van a meleg-száraz típushoz. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,3 C, ill. 17,5 C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek átlaga 33,5-34,0 C, a leghidegebb téli napok minimumaié pedig -16,5 C. Az évi csapadékösszeg DK-en 510-530 mm. A vegetációs időben 300-310 mm eső hullik. A terület ariditási indexe 1,30-1,35. Pilis-alpári-homokhát A mérsékelten meleg és a meleg határán fekvő kistáj. Az egész kistáj száraz éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 C, de D-en a 10,5 C-ot is eléri. Az évi csapadékösszeg 510 es 530 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm, D-en 310 fölött. Az ariditási index 1,32-1,36. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. A meleg, száraz éghajlat csak a kisebb vízigényű növényeknek kedvez. 1.1.2. Vízrajzi adottságok Gerje-Perje-sík Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A vízjárási adatok hézagosak, így csak becslésünk van arról, hogy a Gerje-Perje ritka árvizei meghaladják a 20 m3/s-ot. Máskor viszont alig vezetnek vizet. Árvizekre csak kora nyáron számíthatunk. Vízminősége II. osztályú. A csatornákhoz kapcsolódó ártér belvizeit 400 km-t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A "talajvíz" 2-4 m melyen érhető el. Mennyisége nem jelentős. Pilis-alpári-homokhát A kistájat számos, a Tiszához vezető vízfolyás keresztezi (Gerje, Kőrös-ér, Gógány-ér, Kurtilaposicsatorna, Csukás-ér, Pejtsik-csatorna). Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A ritka árvizek nyár elején jelentkeznek, míg az év nagy részében alig van vizük. 1.1.3. Talajtani adottságok 22

Gerje-Perje-sík A táj legkiterjedtebb talajtípusát (29%) löszös alapkőzeten képződött, fölkent vályog, helyenként homok vagy agyagos vályog mechanikai összetételű, kedvező termékenységű és vízgazdálkodású, csupán a talaj mélyebb rétegeiben (1,5-2 m alatt) szikesedő, mélyben sós réti csernozjom talajok képviselik. A tájban a szikes talajtípusok jelentős területen fordulnak elő. Szikes talajok tekintetében jelentős változatosságot mutat: réti csernozjom, mészlepedékes csernozjom, mélyben sós réti csernozjom, sztyeppesedő réti szolonyec, humuszos homoktalajok, réti szolonyec talajok jellemzik. Pilis-alpári-homokhát A kistáj 12 talajtípusából a futó- és a humuszos homoktalajok, a barnaföldek, a csernozjom jellegű homoktalajok, a réti talajok többsége, vagyis a homokon képződött talajféleségek az összterület kb. 80%-át teszik ki. A löszös alapkőzeten képződött szikes talajok szoloncsák-szolonyecekből, réti szolonyecekből, sztyeppesedő réti szolonyecekből és szolonyeces réti talajokból tevődnek össze. 1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6260 Pannon homoki gyepek A 6250 Síksági pannon löszgyepek B B (téves besorolás, a 2013-as élőhelytérkép alapján nem megtalálható.) Élőhely neve Pannon szikes sztyeppék és Élőhely kódja: 1530 Élőhely előfordulásai a területen: Az élőhely a Székek Natura 2000 terület területrészén előfordul, jelentős kiterjedésben. Élőhely területi aránya: 55,77% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 2712,23 ha. 2013. évben készült élőhelytérkép alapján: 2017,49 ha. Élőhely jellemzése: 23

Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: F1a Ürmöspuszták Definíció: Festuca pseudovina és kodominánsként leggyakrabban az Artemisia santonicum által dominált, rövidfüvű, sziki fajokban gazdag, sztyepréti és réti fajokat nem vagy alig tartalmazó, általában nagy kiterjedésű, időszakosan nedves szárazgyepek. F1b Cickórós puszták Definíció: Alföldi, rövid vagy magasabb füvű, általában Festuca pseudovina és Achillea fajok dominálta, szegényes fajkészletű, sziki (zömmel pszeudohalofiton) és szárazgyepi, illetve réti generalistákból álló (sziki ürömben és sztenohalofiton fajokban általában szegény) szárazgyep, illetve szárazabb rét egykori ártereken és kiszáradó, kilúgzódó szikes pusztákon, nem ritkán erősebben szikes gyepekkel mozaikolva. F2 Szikes rétek Definíció: Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő (szolonyeces vagy szoloncsákos) réti talajokon alakulnak ki. Jellemző fűfajaik: Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Glyceria fluitans subsp. poiformis, Alopecurus geniculatus, Festuca arundinacea, Elymus repens.jellegzetesebb egyéb egyszikűek: Carex distans, C. melanostachya, Juncus gerardii. F3 Kocsordos-őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepe Definíció: Sziki, mocsárréti és sztyepfajokból álló, ernyős-magaskórós fiziognómiájú, jellemzően tiszántúli, tavasszal nedves, nyáron száraz szikes rét. Gyakoribb karakterfajai az Aster punctatus, Artemisia pontica, Peucedanum officinale. Előfordul szikes és ártéri környezetben egyaránt. Üde változatai magasfövű, karakterfajokban gazdag rétek, és magaskórós rétsztyepek a szárazabbak részben már alacsonyabb füvűek, a cickórós puszta felé mutatnak átmenetet. F4 Üde mézpázsitos szikfokok Definíció: Erősen szikes talajú, hosszabb ideig vízborította (tavasszal vizes, nyáron akár csontszáraz), rétszerű gyepek, amelyekben az évelő növényzet összborítása az 50%-ot meghaladja. Domináns fajai apuccinellia limosa, P. festuciformis subsp. intermedia, Carex divisa. F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszap- és vakszik növényzet Definíció: A vegetációs időszak jelentős részében vízzel borított szikes tavakban az élőhely kiszáradása után megjelenő, zömmel egyéves fajok által alkotott halofiton növényzet, valamint padkaközi pangó vizes területeken kialakult vakszik, szikér és kis borítású (<50%), általában alacsony növényzetű szikfok növényzet, utóbbit főleg évelő fajok alkotják. A5 Szikes, víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos hínár Definíció: Kis termetű gyökerező hínárnövények sekély, szikes tavakban vagy tócsákban élő úszó (Ranunculus) vagy alámerült (Zannichelia, Potamogeton, Chara) fajszegény hínárvegetációja. B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes Definíció: Erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel borított, amelyek növényzetét uralkodóan Bolboschoenus maritimus, Scirpus lacustrissubsp. tabernaemontani, Eleocharis uniglumis, Scirpus litoralis, esetleg konszociáció alkotóként a Phragmites australis alkotja. U9Nszik Szikes tavak Az éppen vízborította időszakos szikes tavak; a hínaras részek a szikes hínárnövényzet kategóriájába (A5) tartoznak A 2013. évi vizsgálatok alapján a Székek Natura 2000 területen ez a közösségi élőhelytípus magába foglalja a szikes élőhelyek valamennyi típusát, a szikes pusztáktól a szikes ig. Az ide tartozó Á-NÉR élőhelyek a felszín domborzati viszonyainak (a talaj só- és vízháztartásának) megfelelően általában mozaikot alkotnak. A szikes mozaik állhat kis kiterjedésű (10 100 m 2 kiterjedésű) élőhelyfoltokból (szikes mikromozaik), vagy nagyobb (1000-10000 m 2 méretű) állományok alkotják a szikes élőhelykomplexet. Nem ritkán az egyes élőhelyek több hektáros összefüggő állományokat képeznek (a szikes rétek, cickórós puszták, mézpázsitos szikfokok, szikes egyaránt). A szikes (B6) állományalkotó faja legtöbbször a nád (Phragmites australis) és a zsióka (Bolboschoenus maritimus), de gyakran fordul elő a kötő káka (Schoenoplectus tabernaemontani), és helyenként megjelenik a pántlikafű (Phalaroides arundinacea). A szikes rétek (F2) állományalkotó növénye a közönséges tarackbúza (Agropyron repens) és a fehér tippan (Agrostis stolonifera). Az ürmöspusztákon (F1a) uralkodó a névadó sziki üröm (Artemisia santonicum) és a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), előfordul a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus) és a magyar sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum). A cickórós puszták (F1b) tömeges füve a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), leromlottabb helyeken a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és a keskenylevelű perje (Poa angustifolia). A löszgyepek felé átmenetet mutató állományaiban megjelenik a ligeti zsálya (Salvia nemorosa). A szikfokok (F4) domináns, gyakran egyeduralkodó növénye a mézpázsit (Puccinellia limosa), előfordul a 24

pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium). A szikfokok növényzete gyakran sűrű pázsitot képez, de egyes helyeken felszakadozik, és vakszik foltokkal alkot mozaikot. A vakszik állományok (F5) kiterjedése önmagukban is kicsi, és összességükben sem számottevő a részarányuk. A szikes élőhelyek gyakran alkotnak egymással átmeneti állományokat (pl. B6xF2, F1axF1b, F2xF4, stb.). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: A többféle Á-NÉR élőhelytípus foltjaiból álló, változatos padkás szikes mozaikok egy részének természetessége 5, a többié 4. Ezek jelentik a Natura 2000 terület legfontosabb növénytani értékeit. Gyakran rendelkeznek 4-es vagy 5-ös természetességi értékkel a szikes is. A szikes rétek és cickórós puszták zöme 3-as természetességi értékű, de a nagyobb kiterjedésű, üde talajú, megfelelő vízellátású szikes rétek természetessége 4. Négyes értéket kapott az ürmöspuszták jelentős része. Előfordulnak 3-as természetességű szikes élőhelyek is, amelyek a taposás, az erőteljes legelés, a gépjárművel való rendszeres áthajtás miatt degradálódtak. Élőhely veszélyeztetettsége: Kis és közepes mértékben veszélyeztetett. Összességében kielégítő az élőhelyek állapota. Veszélyeztető tényezők: vízhiány (K01.03 n n ) (J02.06 i i ), beszántás (A02.03 i i ), trágyázás (A07 i i ), mezőgazdasági használat hiánya (A04.03 i i ) A szikes esetén több helyen a tartós vízhiány, a szükségesnél kevesebb víz jelent gondot. Ugyanez a probléma jelentkezik a szikes tavak, illetve a kiszáradó szikes rétek esetében is. A vízhiány a kiterjedt csatornahálózattal megvalósuló vízelvezetés miatt jelentkezik. Bár a terület jelentős részét legeltetik (marhával vagy juhokkal), egyes részeken egyáltalán nincs legeltetés. Ugyanakkor a túlzott mértékű legeltetés is gondot okozhat, pl. tavasszal a még vízállásos szikes rétek az intenzív taposás (főként a marhák taposása) miatt nagymértékben leromolhatnak. Több helyen hatoltak be inváziós fajok a szikes növényzetbe. A szikes ban néhol gyalogakác (Amorpha fruticosa) figyelhető meg, a cickórós pusztákon és a szikes rétek szárazabb változataiban selyemkóró (Asclepias syriaca) és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) él, néhol a bálványfa (Ailanthus altissima) és a keleti tamariska (Tamarix tetrandra) is előfordul. A gyomosodás a szántók felől erőteljesebb. A terület több mint egyharmadán (1300 hektáron) találhatók intenzív szántók, amelyek nemcsak a terület szélein, hanem a belső részein is megtalálhatók. Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulásai a területen: A Síksági pannon löszgyepek (6250) H5a Á-NÉR élőhelykóddal jelölt típusa a Natura 2000 terület minden részén előfordul, a kisebb 25

kiemelkedő padkahátakra jellemző. Élőhely területi aránya: 0,87% Élőhely kiterjedése a területen: SDF alapján: 36,16 ha. 2013. évben készült élőhelytérkép alapján: 31,32 ha. Élőhely jellemzése: Az élőhely részben vagy egészében az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alábbi élőhelyeinek feleltethető meg: H5a Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) Definíció: Elsősorban az alföldi és hegylábi lösz, valamint a homokot kivéve minden nem kemény alapkőzeten kialakult, humuszban általában gazdag talajokon élő zárt szárazgyepek. Domináns fűfajuk legtöbbször a Festuca rupicola, gyakran a Bromus inermis, Agropyron intermedium (Elymus hispidus), Stipa-fajok és a Bothriochloa ischaemum. I2 Löszfalak és szakadópartok növényzete Definíció: Löszfalak, löszös-agyagos szakadópartok, meredek löszös lejtők nyílt pionír növényzete Kochia (Bassia) prostrata-val és Agropyron pectinatum-val (A. pectiniforme, A. cristatum). A 2013. évi vizsgálatok alapján a H5a élőhelykóddal jelölt élőhely a Natura 2000 terület minden részén előfordul, a magasabbra kiemelkedő padkahátakra jellemző. A nagyobb kiterjedésű padkákat általában felszántották, ezért csak a kisebbeken maradt meg lösz sztyepprét (a térképezett állományfoltok mérete 100 m 2 és 6500 m 2 között változik). Állományalkotó pázsitfű fajok: Festuca pseudovina, Festuca rupicola, Bothriochloa ischaemum, Poa angustifolia, degradált állományokban a Cynodon dactylon. A kétszikűek közül jellemző a Salvia nemorosa, Galium verum, Eryngium campestre, Pimpinella saxifraga, Thymus glabrescens, Euphorbia cyparissias, Fragaria viridis, a leromlott állományokban elszaporodik az Ononis spinosa, Carduus acanthoides. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: A terület löszgyepjeinek természetességi értéke nem haladja meg a 3- at. A fajkészlet viszonylag szegény, a színező elemek hiányoznak vagy igen ritkák. Egyes állományokat egykor túllegeltettek, ezekben a legelőgyomok elszaporodtak (pl. Ononis spinosa). A teljesen leromlott állományok már a jellegtelen, gyomos gyepekhez (OC) tartoznak. Élőhely veszélyeztetettsége: Nagy mértékben veszélyeztetett. Veszélyeztető tényezők: vadállomány (F03.01.01 i i ), illegális emberi használat (technikai sportok) (G01.03.02 i i ), cserjésedés (K02.01 i i ), hagyományos gazdálkodási mód hiánya (A04.03) i n, invazív fajok terjedése( I01 i i ), területfejlesztési szándékok (E i i ), helyenként a túlzott mezőgazdasági használat (A02.01 i i, szomszédos mezőgazdasági használat hatásai (vegyszer elsodródás, tápanyag feldúsulás, elszántás) (A07 i i ) (A02.03 i i ), égetés (J01.01 i i ), fragmentálódás (J03.02 i i ) Alapvető probléma a gyepek egykori intenzív legeltetése, majd a legeltetés teljes felhagyása. Egyes esetekben a jelenleg is túlzott mértékű legeltetés okoz problémát, és vezet a gyep szerkezetének egyszerűsödéséhez, a 26

generalista fajok elszaporodásához. Több helyen figyelhetők meg inváziós fajok a löszgyepekben. A bálványfa (Ailanthus altissima), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a keleti tamariska (Tamarix tetrandra) jelenléte mutatható ki, terjedésük várható. 1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete Faj név II. kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) C Population (A-D) Faj magyar neve (tudományos neve) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: a faj aktuálisan nem veszélyeztetett, többfelé nagy, stabil állományai vannak. Veszélyeztető tényezők: vízszabályozások (J02 i i ), kiszáradás (K01.03 n n ), fragmentálódó populációk (J03.02 i i ) 27

1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név II. ürge (Spermophilus citellus) C II. mocsári teknős (Emys orbicularis) C II. vidra (Lutra lutra) D II. vöröshasú unka (Bombina bombina) D II. réti csík (Misgurnus fossilis) D II. molnárgörény (Mustela eversmannii) D II. nagy tűzlepke (Lycaena dispar) D Population (A-D) Faj magyar neve (tudományos neve) ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete: Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): 100 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Erősen veszélyeztetett faj,. fragmentálódott populációkkal Veszélyeztető tényezők: legeltetés felhagyása (A04.03 i n ) beépítés (E01 i i ), rágcsálóirtás?? illegális fogyasztásra történő gyűjtés, fragmentáció (J03.02 i i ) Faj magyar neve (tudományos neve) mocsári teknős (Emys orbicularis) Irányelv melléklete: 28

Faj előfordulásai a területen: Állománynagyság (jelöléskor): 50-100 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: mérsékelten veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: part menti területek használata, vízhiány élőhelyének kotrása, (J02 i i ) (K01.03 i i ) tojásrakóhelyek felszámolása pl. beépítés miatt (E i i ) 8J03.02 i i ) 1.2.3 A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) 1.3 Területhasználat 1.3.1 Művelési ág szerinti megoszlás 1.3.2 Tulajdoni viszonyok 1.3.3 Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A tervezési területen korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel, juhászattal és szarvasmarha tartással (növendék marha legeltetés) foglalkoztak. Ma az Abonyi Mezőgazdasági Zrt.-n kívül magángazdálkodók hasznosítják a területet. A törteli gyepeken Sebők Mihály juhász gazdálkodik, részben a DINPI vagyonkezelésében lévő területen. A területeit részben kaszálással részben legeltetéssel hasznosítja. Minden tavasszal jelentős problémát okoz a szikes tómedrekből történő belvízelvezetés. Az abonyi gyepeken Bán 29

Imre juhász a legnagyobb gazdálkodó, legeltetéssel és kaszálással hasznosítja területeit. A Gereceszék szikes tómedréből szintén minden tavasszal levezetik a vizet. A ceglédi Nagyszéket több gazdálkodó használja egy részét szarvasmarhával legeltetik, a nagyobb részét kaszálják. A Cigányszéket kaszálóként hasznosítják magángazdálkodók. A Nagyszéken található mintegy 30 ha-os nádasban nádgazdálkodás nem folyik, megfelelő költőhelyet biztosítva az itt található gémtelepnek. Az abonyi Kaszálóerdőben található egy 300 páros vetési varjú telep 12-14 páros kék vércse állománnyal. Az erdő környékén nincs legelő állatállomány, a kaszálás pedig június végi időpontban történik amivel nem biztosított az rövid füvű táplálkozóterület a májusban költőhelyet foglaló kék vércsék számára. A tervezési terület része a Gerje-Perje sík MTÉT-nek. Valamint az itt gazdálkodók jogosultak a Natura 2000 gyepterületekre járó kompenzációs támogatás (128/2007. (X. 31) FVM rend.) igénylésére. A támogatás feltételéül szolgáló előírásokat ( kaszálás időpontjának bejelentése a NP.- nak, 5 % kaszálatlan búvósáv meghagyása, műtrágyák vegyszerek használatának mellőzése) a gazdák többsége betartja. A Bán Imre, Sebők Mihály juhász és Varga József szarvasmarha tartó gazda területeikkel beléptek az MTÉT programba, a Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramba. Több abonyi gazdálkodó a Natura 2000 gyepterülettel határos szántóikon szintén belépett: a szántóföldi növénytermesztés madár-és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal, valamint a szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramba. Az előírásokat betartják, problémát csak a szikes tómedrekből történő belvízelvezetés okoz. 1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás A tervezési területen csak az abonyi Kaszálóerdő található (0814 számú Abonyi erdőtervezési körzet), amely jelenleg magántulajdonban van, a bejegyzett erdőgazdálkodó a Jászkun Természetvédelmi Szervezet Szolnok. A varjútelepnek otthont adó idős akác állományt minden évben károsítják illegális fakitermeléssel. Az erdőt csak akác alkotja, az illegális fakitermelés helyén közepesen sarjad, varjútelep fennmaradását jelenleg biztosítja. Az erdőgazdálkodók igényelhetik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet szerinti kompenzációs támogatást. A tervezési területen mindenütt jelen van a keskenylevelű ezüstfa de nagyobb zárt állományt csak a Nagyszéken alkot 2-3 ha. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat A tervezési területen vadászatra jogosultak: az abonyi Nimród Vadásztársaság, a törteli Rákóczi Ferenc Vadásztársaság, a ceglédi Nagyszéki Vadásztársaság. Fő vadfajok: őz, mezei nyúl, fácán. A gyepterületen több helyen a téli vadetetés során ocsút helyeznek el, ami erős gyomosodást okoz a környezetében. Vizivad vadászat a ceglédi Nagy-Széken jellemző. Az itt található nádasban megjelenik a vaddisznó is amire szintén vadásznak. Horgászat a Perje mentén mindenhol történik. A Perje-felsőn horgászok is igénylik a vízvisszatartást ami kedvező az ex lege szikes tó vízellátásának is. Gyakori a horgászat a Perje védett szakaszán is, ill. sok szemetet hagynak maguk után a horgászok. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A Perje és a Perje-felső mellékcsatorna, valamint a Vízjárás csatorna a KÖTIKÖVIZIG kezelésében van. Mindhárom természetes vízhozama igen ingadozó, nyár közepére gyakorlatilag kiszáradnak. A 30