KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

1. A teljes pontszám csak hibátlan feladatmegoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni:

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Átírás:

Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során fel kell tüntetni a részmegoldásért járó részpontszámokat, és meg kell jelölni az előforduló hibákat és tévedéseket. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikai vagy számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén! A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni! 3. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 4. A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése, a mellékszámításokat, a felhasznált képleteket is fel kell tüntetni! 5. Igaz-hamis kérdéseknél önmagában az I vagy a H megjelöléséért jár. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. (A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, de szakmailag kifogástalan indoklásért is teljes pontszám adható.) 6. A feladatoknál többféle megoldás lehetséges. A javítási útmutatóban közölt eljárástól (szöveges megnevezéstől) eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek, ezekért is teljes pontszám jár. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga 0812 2 / 9 2010. október 18.

MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK 3 x 1 = 3 pont 1. b 2. b 3. b II. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK 4 x 2 = 8 pont 1. H A helyettesítési ráta a két termék határhasznától függ, nem a mértékegységektől. 2. H Amíg az átlagtermék egyenlő nem lesz a határtermékkel, addig az átlagtermék nő, utána csökken. 3. H A monopólium határbevétele az összbevétel maximumáig pozitív. A termelés további növelésével az összbevétel csökken, a határbevétel negatív. 4. I A parlagfű az allergiás megbetegedések miatt többletköltséget okoz a betegnek és a társadalombiztosításnak is. Ennek egy részét hárítják át a földtulajdonosra. A büntetés azonban elsősorban a megelőzést szolgálja. III. DEFINÍCIÓK 2 x 2 = 4 pont 1. Az innovációs verseny az új termékek, új termelési eljárások kifejlesztésének és ipari bevezetésének versenye. 2. Redisztribúció (újraelosztás, másodlagos jövedelemelosztás) az adók és támogatások együttes rendszere. írásbeli vizsga 0812 3 / 9 2010. október 18.

IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 25 pont 1. feladat 15 pont a. VC = AVC Q VC = (Q 2-4Q + 9) Q = Q 3 4Q 2 + 9Q TC = FC + VC TC = Q 3-4Q 2 + 9Q + 50 b. A vállalat optimális termelési mennyisége: MC = P 25 = 3Q 2 8Q + 9 0 = 3Q 2 8Q 16 + 8 64 + 192 Q 1,2 = 6 Q 1 = - 3 4 Q 1,2 = 8 + 16 6 Q 2 = 4 A vállalat optimális termelési mennyisége 4 millió db. 3 pont c. AC = TC 50 = Q 2 4Q + 9 + Q Q AC = 16 16 + 9 + 50 = 21, 5 4 vagy TC = 64 64 + 36 +50 = 86 TC 86 AC = = = 21, 5 Q 4 Elég az egyik megoldás. d. Bevétel: TR = Q P = 4 25 = 100 Profit T Π = TR TC = 100 86 = 14 írásbeli vizsga 0812 4 / 9 2010. október 18.

2. feladat 10 pont Évek száma: 1. év 2. év Kamat + törlesztés 8000 108000 Kamattényező 1,06 1,06 2 = 1,1236 Jelenérték 8000 108000 + 1,06 1,1236 3 pont 7547 + 96 120 = 103 667 Az értékpapír jelenértéke 103 667 Ft Maximum ennyit érdemes érte fizetni. V. KIFEJTŐ KÉRDÉS 10 pont A tőkebefektetések értékelése-vagyonértékelés Tőkebefektetés: egy új gép vásárlása, a meglévő üzem bővítése, vagy egy vállalat üzletrész megvásárlása. Egy vállalatnak többféle gazdasági értékelése lehet egyidejűleg: Könyv szerinti érték: a vállalati vagyontárgyak nettó értéke. Ez a beszerzési áron, a tényleges költségekkel elkönyvelt bruttó eszközérték, levonva belőle az eszközök elkönyvelt értékcsökkenését. Újrabeszerzési érték: a meglévő eszközök piacról való beszerzésének költsége adott időpontban a műszaki állag figyelembevételével. Olyan eszközöknél érdemes alkalmazni, amelyek ára jelentősen változott, vagy vállalatok egyesülésekor, a természetbeni hozzájárulás meghatározására. Üzleti érték: a vállalati vagyontárgy tőkésített értéke, a várható jövedelmek (profit) jelenértéke. Likvidálási érték: azt fejezi ki, mennyi lenne a nettó bevétel az eladással kapcsolatos tranzakciós költségek levonása után, ha a vállalatot bezárnák, eszközeit értékesítenék. A különböző értékelési módszerek eredménye nagyon eltérhet egymástól. A céloktól függ, hogy melyik módszert érdemes alkalmazni. 1pont írásbeli vizsga 0812 5 / 9 2010. október 18.

MAKROÖKONÓMIA VI. FELELETVÁLASZTÁSOS KÉRDÉSEK 3 x 1 = 3 pont 1. b 2. b 3. c VII. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK 4 x 2 = 8 pont 1. I Egy nappal kevesebb lett a munkanapok száma, a kibocsátást pedig rövidtávon a munkamennyiség határozza meg. 2. I Az államkötvény kibocsátásának célja a költségvetési deficit finanszírozása. Aki államkötvényt vásárol, az államnak nyújt hitelt. 3. I Ha külföldiek is vásárolnak hazai termékeket és szolgáltatásokat, az többletkeresletet jelent a hazai vállalatok számára. 4. H A lebegő árfolyamok rendszerében a pénzpolitika hatékony eszköz a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából. VIII. DEFINÍCIÓK 2 x 2 = 4 pont 1. Transzfer: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemáramlás. 2. Leértékelés árspirál: A nominális leértékelésnek és a belföldi inflációnak egymást erősítő folyamata. írásbeli vizsga 0812 6 / 9 2010. október 18.

IX. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 25 pont 1. feladat 10 pont Y D Y D =Y I C(Y)+I 1 C(Y)+I 0 C(Y) 45 Y 0 Y 1 I 1 I 0 Y a. i 0 I 0 C (Y) + I 0 Y = Y D (45º jelölése ) elég az egyik módszer: vagy Y = Y D vagy 45º i 0 i Y 0 egyensúlyi jövedelem b. Az új beruházási függvény i 0 I 1 C (Y) + I 1 Y 1 írásbeli vizsga 0812 7 / 9 2010. október 18.

2. feladat 15 pont A következő táblázat adatai egy nyitott makrogazdaságra vonatkoznak: Y C I G X IM Y D 8000 7650 200 500 850 800 8400 9000 8500 200 500 850 850 9200 10000 9350 200 500 850 900 10000 11000 10200 200 500 850 950 10800 12000 11050 200 500 850 1000 11600 ΔC 9350 7650 a. ĉ = = = 0, 85 ΔY 10000 8000 9350 = C 0 + 0,85 10000 C 0 = 850 vagy: 7650 = C 0 + 0,85 8000 ΔIM 1000 800 200 b. m = = = = 0, 05 ΔY 12000 8000 4000 IM = IM 0 + my 800 = IM 0 + 0,05 8000 800 = IM 0 + 400 IM 0 = 400 c. I, G és X autonóm tényezők, minden jövedelemszintnél azonosak. ha ΔY = 1000 ĉ = 0,85 ΔC = 850 ha ΔY = 1000, m = 0,05 ΔIM = 50 Y D = C + I + G + X - IM Minden helyesen kitöltött oszlop ot ér. 6 1=6 pont d. 10000 jövedelemszintnél Y = Y D e. 9000 jövedelemszintnél X = IM f. 8000 és 9000 jövedelemszintnél Y D >Y, túlkereslet van az árupiacon. 11000 és 12000 jövedelemszintnél Y>Y D, túlkínálat van. írásbeli vizsga 0812 8 / 9 2010. október 18.

X. KIFEJTŐ KÉRDÉS 10 pont Lebegő árfolyamos valutapiac A két görbe metszéspontja adja az egyensúlyi árfolyamot és mennyiséget. Ábra: 3 pont Ha az árfolyam magasabb, akkor túlkínálat van, ami automatikusan csökkenti az árfolyamot. Ha az árfolyam alacsonyabb, akkor túlkereslet van, ami növeli az árfolyamot. Így automatikusan kialakul az egyensúly. A valutakereslet egyenlő az áruimport és tőkeexport összegével, míg a valutakínálat egyenlő az áruexport és tőkeimport összegével. Tehát e* egyensúlyi valutaárfolyam mellett: áruexport + tőkeimport = áruimport + tőkeexport. Vagyis ebben a helyzetben a beérkező és a kiáramló külföldi valuta mennyisége megegyezik, a jegybank devizatartalékai nem változnak, a fizetési mérleg egyensúlyban van. Szabadon lebegő valutaárfolyam esetén a valutaárfolyam változásai biztosítják a fizetési mérleg egyensúlyát. A nemzetközi áruforgalomra és a tőkeáramlásra a nominális árfolyamon kívül a belföldi valutában kifejezett külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya is hat. írásbeli vizsga 0812 9 / 9 2010. október 18.