HULLADÉKKEZELÉS LEHETŐSÉGEI BÁNYATERÜLETEN ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA Kókai Ákos Gép-Partner Kft. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország területén évente az elérhető adatok alapján megközelítőleg 5 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezik, amelyek megfelelő kezelése sok esetben nem, vagy nem megfelelően történik meg, ráadásul az illegálisan kezelt és elhelyezett hulladékokkal a keletkezett mennyiség akár a 8-9 millió tonnát is meghaladhatja. Nagy gondot okoz továbbá a kivitelezések során a munkaterületekről kikerülő föld kezelése is, ami a jogszabályi előírások, valamint a Hatósági hozzáállás szempontjából hulladékként kezelendő. A bányászati vállalkozások többsége birtokában van azoknak az infrastrukturális és egyéb feltételeknek, amik szükségesek a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez. Ideális esetben a bányaterületen belül kijelölt terület meghatározása után a szükséges engedélyek beszerezhetőek. A hasznosítási művelet során a különböző összetételű építési és bontási hulladékokból olyan másodnyersanyagot készíthetünk, amelyek felhasználási lehetőségei több irányba mutatnak. Az anyagokat a megfelelő eljárás elvégzése után építési termékként lehet értékesíteni, valamint felhasználhatók különböző feltöltések készítésére illetve másodrendű utak kialakítására, valamint a bányászati tevékenységből visszamaradt tájsebek rekultivációjára is. KULCSSZAVAK Hulladékhasznosítás, bányaterület, építési és bontási hulladék BEVEZETÉS A Gép-Partner Kft. vezetősége több mint 10 éve gépkereskedőként működik a magyar piacon. Ezen belül speciálisan inkább a mobil törő és mobil osztályozógépek piacán végzett komolyabb tevékenységet.
A kereskedői tevékenység 2008-2009-ben tulajdonképpen ideiglenesen megszűnt, hiszen 70-80 %-al csökkentek a gépeladások Magyarországon és Európában. Mintegy kényszermegoldásként az országban megjelenő kisebb mélyépítési, vasúti, vagy bármilyen építőipari munkákhoz az addig értékesített gépeket elkezdtük visszabérelni Tisztelt Vevőinktől. Eleinte 1-2 gép bérbeadásával, vagy kisebb építőipari kivitelezéssel foglalkoztunk. A kivitelezési üzletág később addig fejlődött, hogy komplett, nagyobb feladatok elvégzésével is megbíztak minket. Ilyen volt a kelet magyarországi vasútvonalon keletkezett, használt vasútkő osztályozása vagy egyebek mellett a Budapesti Vidámpark bontási feladatai. Egyéb kivitelezési feladataink ellátása közben találkoztunk a Magyar piacon lévő, sok esetben kaotikus környezetvédelmi ügymenettel, ellentmondásokkal, melyeket kis előrelátással és a jogszabályi háttér ismeretével, ha nem is könnyedén, de áttekinthetővé lehet tenni. Ekkor Cégvezetőnk úgy döntött, hogy 2011-ban kialakít egy komoly szakértőkből álló környezetvédelmi csapatot, azzal a fő célkitűzéssel, hogy a Magyarországon regnáló környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezetet átülteti az itthoni hulladékhasznosítási és egyéb a témához kapcsolódó kivitelezési feladatok átláthatóságát szolgáló ügymenetbe. Ebben igen nagy segítségünkre volt a hulladékhasznosító berendezések ismerete és a kivitelezésben szerzett szakmai tapasztalat. Mára, magyarországi viszonylatban komoly mérnökgárdával, szakértőkkel, szakmérnökökkel vagyunk jelen a piacon és örömmel vállalunk el leginkább a 17-es főcsoportú hulladékokkal kapcsolatos teljes körű ügyintézést, mint például az engedélyezés lebonyolítása, környezetvédelmi megbízotti feladatok ellátása vagy egyéb környezetvédelemmel, hulladékhasznosítással kapcsolatos kivitelezési munkák előkészítése, egészen a projekt lezárásáig. Jelen cikk témája leginkább az engedélyezési eljárás részleteit mutatja be és teszi átláthatóvá a bányatelkeken vagy egyéb területen történő hulladékkezelési ügymenet első pillantásra bonyolult lebonyolítását. Jogszabályi háttér: Magyarországon a hulladékgazdálkodás és a hulladékgazdálkodási tevékenységek jogszabályi alapját a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (továbbiakban HT.) fekteti le. Emellett számos egyéb végrehajtási rendeletben szabályozzák a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket.
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi háttér: - 2012. CLXXXV. törvény a hulladékról - 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről - 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről - 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól - 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról - 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól - 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról - 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól - 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről A HT. előírásai alapján hulladékgazdálkodási tevékenység (gyűjtés, szállítás, kezelés, hasznosítás) Magyarországon csak érvényes az illetékes Kormányhivatal által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. Építési és bontási hulladékok Az építési és bontási hulladékok csoportjába tartoznak az építmények építőipari kivitelezése során keletkező hulladékok. Ezek közül jelentős mennyiségben az 1. táblázatban szereplő nem veszélyes hulladékok keletkeznek. 1. táblázat. Az építési és bontási hulladékok, a 72/2013. (VII.27.) VM rendelet alapján Azonosító kód Megnevezés 17 ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEK-
RŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 17 01 02 tégla 17 01 03 cserép és kerámia 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 03 bitumen keverék, szénkátrány és kátránytermék 17 03 02 bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 17 09 egyéb építési-bontási hulladék 17 09 04 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01- től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól Ezek azok az építési bontási hulladékok, amelyeket a bányászati tevékenység során is használt munkagépekkel megfelelően fel lehet dolgozni így a hasznosítás szükséges technológiája biztosított, egyéb ráfordítást nem igényel. Miért fontos az újrahasznosítás? 2015-ben Magyarország területén a Hatósági adatok alapján megközelítőleg 5 millió tonna nem veszélyes építési és bontási hulladék keletkezett (pl.: beton, tégla, kevert összetételű építési és bontási hulladék, föld és kövek, aszfalt). A szakmai valamint piaci ismereteink alapján a tényleges mennyiség ettől jóval több lehet, akár a 8-9 millió tonnát is meghaladhatja. Megfelelő kezelés hiányában ennek a mennyiségnek a nagy része illegális lerakókba, feltöltésekbe kerül, amely mennyiségeket a Környezetvédelmi Hatóság nem tudja felügyelni, ezek a különböző statisztikákban nem jelenek meg. Sok esetben a fő problémát az okozza, hogy a keletkezés helyétől távol van olyan telephely, ami képes egyszerre akár több 10 000 tonna ilyen jellegű hulladékot fogadni. A nagy mennyiség miatt különös gondot okoz az egyes kivitelezések során kitermelésre kerülő föld megfelelő kezelése, amelyet a jelenlegi jog-
szabályok és Hatósági hozzáállás alapján szintén hulladékként szükséges kezelni. Emellett az Európai Unió hulladék keretirányelve alapján, ami a hulladéktörvényben is megjelenik (92. ), a nem veszélyes építési-bontási hulladék - a föld és a kő kivételével - újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának - ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot - együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni. Alapvető tárgyi és egyéb feltételek Ahhoz, hogy hulladékhasznosító telepet nyithassunk rendelkezésre kell állnia bizonyos alapvető tárgyi és egyéb eszközöknek. Első sorban alapvetően egy megfelelő méretű telephelyet kell találni. A bányaterületeken belül ez a terület rendelkezésre állhat. Fontos megjegyezni, hogy a Hatósági álláspont szerint a hulladékgazdálkodás tevékenység nem akadályozhatja a bányászati tevékenységet, ezért a bányaterületen belül olyan területet kell kijelölni, ahol bányászati tevékenység jelenleg nem folyik és nem is tervezik, hogy a területen kitermelést végezzenek. Nincs meghatározva, hogy mekkora területet kell biztosítani a tevékenységhez, a terület mérete azonban befolyásolja a tervezett telephely éves befogadó és feldolgozó képességét. Tapasztalataink alapján egy 1 ha-os területen egyszerre egy időben hulladékként 20 000-30 000 tonna anyag tárolható a kezelés és hasznosítás megkezdéséig a vonatkozó előírások figyelembe vételével. Az éves kapacitás így a feldolgozó gépek kapacitásától függ, viszont figyelembe kell venni, hogy a telephelyen az átvett hulladék maximum 1 évig tárolható, ezután a megfelelő kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. Emellett rendelkezésre kell, hogy álljon a feldolgozást elvégző munkagépek, valamint egy hitelesített mérleg. Mivel a bányászati tevékenységgel érintett területen az egyéb szükséges infrastrukturális elemek rendelkezésre állnak (pl.: öltöző, szociális helységek), így a hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódóan nincs szükség egyéb beruházásra. Az engedélyezési eljárás lépései A hulladékhasznosítási tevékenység érvényes nem veszélyes hulladékok gyűjtési, előkezelési és hasznosítási engedély birtokában végezhető. Ahhoz azonban, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásra kerülhessen szükséges további engedélyeket is beszerezni. A hatályos jogszabályok alapján az engedélyek hatósági ügyintézése 6 hónap alatt biztosan lefut.
Az egyes engedélyek azonban egymásra épülnek, egymással párhuzamosan nem futtathatók. Az ügyintézés menete a következő: 1. A bányára vonatkozó meglévő környezetvédelmi engedély tartalmának, előírásainak megismerése, előzetes információ gyűjtés. 2. Illetékes önkormányzat által kiállított a tevékenységre szóló telephely engedély beszerzése. (57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint) 3. Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása. (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint). 4. Telephely szerint illetékes Kormányhivatal által kiadott hulladékgazdálkodási engedély megszerzése. (439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet követelményei szerint) Általánosságban elmondhatjuk, hogy az Önkormányzatoknak, valamint Kormányhivataloknak a hatályos jogszabályi előírások szerint 60 nap áll rendelkezésére, hogy az illetékessége alá tartozó eljárásokban döntést hozzon. Ebbe a határidőbe bele kell férnie a szakhatósági állásfoglalásoknak, hiánypótlásoknak valamint az esetlegesen szükséges határidő módosításoknak is. Ettől eltérni nem lehet. Az eljárás elindításakor a Hatóság erről un. függő hatályú határozatot ad ki, amiben meghatározza az eljárás lezárásának határidejét. Amennyiben a határidőn belül, a Hatóság hibájából adódóan nem születik döntés, úgy a kérelmezett tevékenységet a Kérelmező végezheti, de be kell tartania a tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ebben az esetben az eljárás során befizetett eljárási szolgáltatási díj is visszajár a kérelmezőnek. 2017 januárjától az országos hatályú ügyek kivételével a környezetvédelmi ügyekben elsőfokú hatóságként minden esetben a megyeszékhely szerinti járási hivatal környezetvédelmi osztálya jár el. Az engedélykérelmi dokumentumokat minden esetben megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember vagy szakcég készítheti el. A bányára vonatkozó meglévő környezetvédelmi engedély tartalmának, előírásainak megismerése, előzetes információ gyűjtés A terület kijelölése előtt minden esetben szükséges megvizsgálni a bánya érvényben lévő bányászati és környezetvédelmi engedélyeit, valamint a
bánya érvényes műszaki üzemi tervét. A hatósági engedélyekben szerepelhetnek olyan kötelező érvényű előírások, amelyek tilthatják a tevékenységet. Ilyen esetben a bányaterületen belül valóban nem lehet kialakítani a hasznosító telepet, azonban közvetlenül a bánya mellett található területeken szükség szerint megvalósítható a telephely, még ebben az esetben is fel tudjuk használni a bánya eszközeit. Az engedélyezési eljárás menete megegyezik következő részekben ismertetett lépésekkel. Továbbá már a tervezés eme fázisban szükséges a bányaterületen belül rendelkezésre álló terület méreteinek tisztázása, az egyes szükséges feltételek megismerése, valamint a szomszédos területek állapotának megismerése. Illetékes önkormányzat által kiállított a tevékenységre szóló telephely engedély beszerzése (57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint) Amennyiben a hatósági engedélyekben foglalt előírások alapján, a bányaterületen belül kijelölésre kerülhet a hulladékgazdálkodáshoz szükséges terület, a helyi illetékes önkormányzat által készített Helyi építési szabályzat előírásait szükséges megvizsgálni. A telephelyengedély kiadásának alapvető felétele ugyanis, hogy a helyi építési szabályzatban nem szerepel semmilyen kizáró tényező a területre vonatkozóan. Ez általában olyan esetekben áll elő, ahol az építési szabályzatban egyértelműen ki van emelve a bányaterület, mint különleges terület. Ilyenkor vagy a helyi építési szabályzat előírásainak megváltoztatását kell kezdeményezni az önkormányzatnál, vagy meg kell vizsgálni azt, hogy a szomszédos területek milyen besorolásúak és ott lehet-e ilyen jellegű tevékenységet végezni? Amennyiben az építési szabályzatban nem szerepel ilyen jellegű tiltás, a helyi önkormányzathoz szükséges benyújtani az 57/2013 (II.27.) kormányrendelet 2. mellékletének 31. pontja szerinti nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása telephelyengedély kiadására irányuló kérelmet a jogszabályban foglalt tartalmi elemekkel. A legtöbb esetben az ehhez szükséges formanyomtatvány fellelhető az Önkormányzatok honlapján, de a csatolandó környezetvédelmi tervfejezetet külön szükséges elkészíteni. A kérelem elbírálása a helyi jegyző hatáskörébe tartozik és az eljárás során bevonásra kerülnek az illetékes szakhatóságok is. A kiadásra kerülő telephelyengedély határozatlan ideig érvényes.
Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint) Mivel a bevonni kívánt képek kapacitásából adódóan a hasznosítási tevékenység kapacitása meghaladja a napi 10 tonnát, ezért a 314/2005. (XII.25.) kormányrendelet 3. számú mellékletének 107. pontja szerint a hulladékhasznosító telep nyitása előzetes vizsgálat köteles tevékenységnek számít. Az előzetes vizsgálati dokumentációt a telephely szerinti illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályára kell benyújtani. A vizsgálat során a tervezett tevékenység ismeretében kell megvizsgálni annak a környezetre gyakorolt hatásait környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, zajvédelmi és levegővédelmi szempontok alapján. Ebben a fázisban kerül meghatározásra a pontos terület, a hasznosítani kívánt hulladékok fajtája és a hasznosítási kapacitások, az egyes tárgyi és személyi feltételek. Mivel az előzetes vizsgálati dokumentáció során az illetékes Kormányhivatalok vizsgálják azt is, hogy településrendezési szempontból van-e bármilyen kizáró tényező a tevékenység végzéséhez kapcsolódóan, így az előzetes vizsgálat lefolytatása, valamint az önkormányzati telephelyengedély kiadása iránti kérelem felcserélhető, azonban kisebb anyagi kockázattal jár, ha telephelyengedély kiadásával kezdjük az eljárást. Az előzetes vizsgálat lezáró határozata 3 féle döntést tartalmazhat. - A tevékenység végzéséhez kikötésekkel, vagy kikötések nélkül hozzájárulnak: ebben az esetben a határozat tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket a tevékenység végzése során be kell tartania, valamint azon egyéb engedélyek listáját, amelyeket a tevékenység végzéséhez be kell szerezni. - A tevékenység végzéséhez, valamilyen felmerült kizáró ok miatt nem járulnak hozzá: ilyen kizáró ok lehet pl.: településrendezési tervben foglalt tiltó előírás. Abban az esetben azonban, ha az eljárás elindítása előtt a megfelelő lépések megtörténtek, egy ilyen határozat megszületésének igen kicsi az esélye. - A tevékenység hatásaiból adódóan környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni: a megfelelően elkészített és alátámasztott előzetes vizsgálati dokumentáció esetében, ilyen jellegű határozat nagyon kis eséllyel születhet. Ez abban az esetben lehetséges, ha az előzetes vizsgálat során olyan várható negatív hatást tárunk fel (pl.: zajszennyezés, porszennyezés), amely hatásterülete kiterjed
valamilyen védendő környezeti elemre. Ezt azonban az előzetes adatgyűjtésnél és tervezésnél meg lehet találni. Az előzetes vizsgálatot lezáró pozitív határozat birtokában el lehet kezdeni a hulladékgazdálkodási eljárás lefolytatását. A határozat 2 évig érvényes, ennyi idő áll a Kérelmező rendelkezésére, hogy a tervezett tevékenységet megvalósítsa és az ahhoz szükséges egyéb engedélyeket beszerezze. Telephely szerint illetékes Kormányhivatal által kiadott hulladékgazdálkodási engedély megszerzése (439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet követelményei szerint) A szükséges engedélyek és adatok birtokában lehet a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet benyújtani a telephely szerinti illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya számára. A Kormányhivatal az eljárás során bevonja a különböző szakhatóságokat és a szakhatósági állásfoglalások figyelembe vételével hozza meg döntését. Az engedélykérelem tartalmi követelményei a 439/2012. (XII.29.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák. Tartalmaznia kell többek között a tevékenységbe bevonni kívánt telephely ismertetését, az üzemeltetésre vonatkozó szabályzatot, a bevonni kívánt hulladék listáját, a kezelési és hasznosítási technológia leírását, környezetvédelmi szempontokat stb.. Ezek mellett olyan dokumentumokat is csatolni szükséges, mint pl.: érvénye biztosítási kötvény, telephelyengedély. A tartalmi követelményeknek való nem megfelelés még az engedélyezés ezen szakaszában is okozhatja azt, hogy a Kormányhivatal a kérvényezett tevékenység végzésére nem ad engedélyt. A hulladékgazdálkodási engedélyek általában 5 évig érvényesek. Az engedély lejárta után az engedélyezési eljárást újra szükséges lefolytatni. Abban az esetben ha a tevékenységen nem akarunk lényegesen változtatni, a jelenlegi gyakorlat szerint az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására nincs szükség. A kiadásra kerülő engedélyben szerepelhetnek olyan egyedi, a terület valamint a technológia jellege miatt kiírt előírások, amelyek a tevékenység végzése során szükséges betartani. Működésre vonatkozó általános előírások Az engedély megszerzése után a telephely megkezdheti működését. Ehhez kapcsolódóan az engedélyben foglalt egyedi előírások, valamint a mindenkor érvényben lévő egyéb jogszabályok (pl.: munkavédelemi követelmények) mellett a következő előírások betartása szükséges:
- napi szintű nyilvántartást kell vezetni, amiből ki kell derülnie, hogy adott pillanatban mennyi hulladék van a telephelyen. Ennek tartalmi követelményeit szintén jogszabály szabályozza. - minden év február 28.-áig a telephelyen az előző évben gyűjtött, kezelt és hasznosított hulladékokról az erre rendszeresített formanyomtatványon bevallást kell készíteni. - az engedélyben szereplő feltételeket az engedély érvényessége alatt folyamatosan biztosítani kell. Bármilyen változás esetén a Kormányhivatal felé ezt jelezni kell. - megfelelő végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízott alkalmazása, vagy a feladat elvégzésére szakcég alkalmazása. A hulladék hasznosításának egyéb feltételei Hasznosításon átesett anyag vagy tárgy hulladékstátusza akkor szűnik meg, ha együttesen teljesülnek a HT. 9. -ban foglalt feltételek. Ezek a következők: a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. Piaci tapasztalataink szerint az ilyen típusú hulladékokból készült másodnyersanyagok iránt egyre nagyobb a kereslet. A kereslet fokozatos növekedésének elősegítésére számos intézkedést lehetne tenni, de pl. a BREEM épületminősítési rendszer kiemelten pontozza a kivitelezés során az újrahasznosított anyagok felhasználását (a. és b. feltétel teljesülése). A hasznosítási műveleten átesett hulladék másodnyersanyagként történő felhasználási lehetőségei több irányba mutatnak. A megfelelő minősítési rendszer bevezetésével és üzemeltetésével építési termékként értékesíthetőek. A hulladékgazdálkodási tevékenységre szóló üzemi gyártásellenőrzési rendszer bevezetésével és működtetésével a hulladékból többek között az MSZ EN 13242:2002+A1:2008 szabvány előírásainak megfelelő építési termék készíthető, a tanúsított rendszerrel megfelelő CE Teljesítmény nyilatkozat állítható ki az anyagról. Továbbá az egyes hulladékokból készített és minősítésen átesett másodnyersanyag felhasználható másodrendű utak készítésére (pl: a bánya területén található utak javítására), továbbá feltöltések készítésére és a
bányászati tevékenység során keletkezett tájseb rekultivációjára is (c. feltétel teljesülése). Mivel a jogszabály szerint azt is bizonyítani szükséges, hogy az anyag nem okoz a környezetre káros hatást, ezért a minősítés folyamathoz elvégzendő kőzetfizikai vizsgálatok mellett az egyes feldolgozott még hulladéknak tekintendő depókból akkreditált kémiai vizsgálatokat is szükséges végezni (d. feltétel teljesül). A minősített és megfelelő kémiai laborral bizonyítottan szennyeződésmentes hulladék hulladékstátusza ezzel megszűnik, azt a továbbiakban termékként illetve másodnyersanyaként lehet kezelni, nyilvántartani. Az igazoltan másodnyersanyagként nyilvántartott anyagot már a bánya területén máshol is lehet tárolni felhasználásig, az a hulladéktároló területtől nem vesz el helyet. BEFEJEZÉS Láthatjuk tehát, hogy az elsőre bonyolultnak tűnő jogszabályi háttér lehetőséget biztosít arra, hogy akár a működő bányaterületen belül is kialakíthassunk olyan területet, ahol a bánya infrastruktúráját felhasználva hulladékhasznosítási tevékenységet folytassunk. Ennek köszönhetően a bányászati tevékenység mellett minimális ráfordítással egy újabb profilt tudunk felvenni a vállalkozásunk tevékenységei közé, amelyre a jelenlegi tendenciák szerint egyre nagyobb igény van.