SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 TÁBLÁZATKEZELÉS EGYSZERŰ SZÁMÍTÁSOK A feladat megoldása során az Excel 2010 program használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk áttekinteni, ill. gyakorolni: Adattípusok, kifejezések és műveleteik; Relatív, abszolút és vegyes cella- és blokkhivatkozások; Táblázatok kialakítása, másolások, feltöltés adatokkal; Alapvető függvények; Alapstatisztikák; Egyszerű formázások. A feladat megoldása hozzávetőlegesen 90 percet vesz igénybe. ELINDULÁS Indítsuk el az Excel 2010 programot az ismert módon (parancsikon, Start menü stb.). Az alkalmazás egy új, üres munkafüzet létrehozásával indul el. Ismerkedjünk meg a képernyőelemekkel és használatukkal!
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 2 ADATTÍPUSOK, KIFEJEZÉSEK Az Excelt kezdetben használhatjuk akár csak táblázatba írt szöveges adatok tárolására, vagy egyszerű számítások elvégzésére. Írjunk be néhány adatot különböző cellákba, például: alma, 123, 12,5, 11.11., 3:4:5, Igaz, stb. Vegyük észre, hogy az Excel minden adatot a típusának megfelelően igazít (alapértelmezés szerint); a szövegeseket balra, a számértékűeket (numerikus adatok) jobbra, a logikaiakat pedig középre. Ezen logika szerint nyilvánvaló, hogy a dátum és idő adatok is numerikusak. Írjunk be néhány hosszú, cellából kilógó adatot is. Mikor használ az Excel # jeleket? Mi a szerkesztőléc szerepe? Figyeljük meg, hogy a szerkesztőlécen mindig az adott cella pontos tartalma látható. Nézzük meg, hogy mi történik, ha nem létező dátumot vagy hibás időadatot írunk be egy cellába! (Láthatjuk, hogy az elrontott numerikus típusokat szövegekként tárolja az Excel.) Írjunk be most néhány egyszerű kifejezést (képletet) különböző cellákba, például: =3+2, +3+4, =4*(5+2), =A1, =A2+A3 stb. (A kifejezések megadását = jellel kezdjük, de használható esetleg a +, illetve a - jel is.) Az Excel (alapértelmezés szerint) a kifejezések számolt értékét jeleníti meg a cellákban, most is a szerkesztőlécen látható a pontos tartalom. (Képletes megjelenítés is kérhető.) A kifejezések kiértékelése a táblázatkezelőben mindig egyértelmű, itt a műveletek erősorrendje mellett (azonosan erős műveletek balról jobbra) a zárójelezés a meghatározó. Kifejezéseinkben cella- és blokkhivatkozások, valamint függvények is szerepelhetnek. Az egyes adatokkal a hasonlítások mellett sokféle művelet elvégezhető, ezek nyilván a típus által meghatározottak (például numerikus adatokra: szokásos aritmetikai műveletek; szöveges adatokra: összefűzés, levágás, kicsípés; dátumokra: összeadás, különbségképzés; logikai adatokra: logikai és, vagy). Az Excel sok műveletet operátorokkal, másokat függvényekkel valósít meg.
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 3 Határozzuk meg az Excel segítségével, hogy hány naposak vagyunk! Ha szükséges, állítsuk át az eredménycella formátumát. (Használhatjuk a Ma függvényt.) A táblázatkezelőben van lehetőség a cellák formátumának (kijelzett érték) megváltoztatására. Eszerint beszélhetünk egy cella tartalma mellett a cella valódi értékéről és megjelenített értékéről is. Egyes kifejezések hibaértéket adhatnak, ilyen például a #ZÉRÓOSZTÓ!. A hibaérték első karaktere mindig létrajel. A hibaértékek (alapértelmezés szerint) középre igazítódnak. HIVATKOZÁSOK Készítsünk egy növekvő számoszlopot hivatkozással! Oldjuk meg a feladatot vízszintesen is! A relatív hivatkozás a cellák között egy rokoni kapcsolatot (relatív elhelyezkedés, viszony) definiál. Ez a viszony a másolás során is megmarad, tehát a relatív hivatkozás a másolás során mindig megváltozik. Ha arra van szükségünk, hogy egy hivatkozás sor- vagy oszlopkoordinátája ne változzon meg (másoláskor), akkor azt rögzítenünk kell a $ operátorral. Eszerint egy hivatkozás lehet nemcsak relatív, hanem abszolút (mindkét koordináta rögzített) és vegyes is (pontosan egy koordináta rögzített). Példák: A1, $A1, A$1, $A$1. Jegyezzük meg tehát: A hivatkozások rögzített koordinátája másolás során nem változik meg! Blokkokra is hivatkozhatunk a cellahivatkozásokhoz teljesen hasonló módon bal felső sarok:jobb alsó sarok módon, példa: A2:B10 vagy A$2:B$10. Az ilyen hivatkozások tipikusan függvények paraméterei lesznek. (Hivatkozott blokkok, ill. cellák azonosítására gyakran elnevezéseket is használunk, lásd Név mező, Névkezelő.) Készítsünk szorzótáblát a következők szerint. Az A oszlopban és az első sorban helyezzük el a számokat 1-től 10-ig. Állítsunk elő egy olyan képletet a B2-es cellában, amelyet másolva (további javítás nélkül) a teljes táblázat kitölthető. Kiegészítő feladatként adjuk össze a szorzótábla egyik sorában szereplő értékeket!
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 4 HŰSÉGPONT Ebben a feladatban egy egyszerű táblázat kitöltésén keresztül megismerkedünk néhány alapvető függvénnyel. (A függvényeknek paramétereik (argumentumaik) vannak, amelyeket egymástól pontosvesszővel elválasztva adunk meg.) Nyissuk meg a hűségpont_nyers.xlsx munkafüzetet. Tekintsük át a táblázat struktúráját! A részben már kitöltött táblázat törzsvevők személyes adatait (név, kód, lakcím stb.; A F oszlopok) és realizált forgalmukat (G oszlop) tartalmazza (összesen 1621 darab adatsor). A törzsvevők a forgalom után sávos rendszerben jutalompontokat kapnak (H oszlop, ezeket a pontokat a táblázatba már előzőleg fixen beírtuk). A pontokat ajándékutalványokra lehet váltani (azaz: le lehet vásárolni), amelyek 500 Ft-os és 100 Ft-os címletekben fizethetők ki. A jutalompontok egy részét a törzsvevők már korábban beváltották (I oszlop). Készítsünk a következő feladatok megoldására másolható képletet! (A hatékony másoláshoz használható a kitöltőjel.)
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 5 Határozzuk meg a törzsvásárlók által még felhasználható jutalompontokat! (J oszlop) Határozzuk meg ez alapján az ajándékutalványokkal most elméletileg kifizethető összeget! (J oszlop értékei 100-ra lefelé kerekítve, használjuk a Kerek.le függvényt; K oszlop) Számítsuk ki a mostani kifizetés után még megmaradó jutalompontokat! (L oszlop) Határozzuk meg, hogy az elméletileg kifizethető összegből ténylegesen hány darab 500-as címlet fizethető ki! Az 500-as értéket (oszlopfejléc) hivatkozással vigyük be a képletünkbe! (M oszlop) Az előzőhöz hasonlóan számítsuk ki, hogy a megmaradt összegből még hány darab 100-as címlet fizethető ki! (N oszlop) Az O oszlopban (Ell. fejléc alatt) megfelelő logikai kifejezéssel ellenőrizzük le, hogy most kiadott megfelelő darabszámú címletekkel (M és N oszlop) valóban pontosan kifizettük a K oszlopban számolt értéket! Az egyes feladatok megoldásai (a képleteket a második sorba írjuk): =H2-I2; =KEREK.LE(J2;-2); =J2-K2; =KEREK.LE(K2/M$1;0); =MARADÉK(K2;M$1)/N$1; =M2*M$1+N2*N$1=K2. Ugorjunk a táblázat aljára! (CTRL, illetve END, és ) Készítsünk alapstatisztikákat (szum, átlag, minimum, maximum) a G L oszlopok adatainak a felhasználásával (összes adat)! Használjuk a Szum, Átlag, Min és Max függvényeket, figyeljünk a megfelelő adatoszlopok pontos megadására. Az utalvány oszlopokra állítsunk be pénzügyi (Ft) formátumot. FELADAT BEFEJEZÉSE Mentsük el a munkánkat hűségpont_kész.xlsx néven. Gratulálunk! Ezzel elérkeztünk a példa végéhez. Boros Norbert, Dr. Kallós Gábor (SZE), 2016. Minden jog fenntartva.