Helyi Esélyegyenlőségi Program Önkormányzat Söpte. 2013. július 29. Felülvizsgálva: 2015. december 7.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 33 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 36 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 38 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 40 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 40 10. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 42 1. A HEP IT részletei... 42 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 42 A beavatkozások megvalósítói... 43 Jövőképünk... 44 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 74 3. Megvalósítás... 89 A megvalósítás előkészítése... 89 A megvalósítás folyamata... 89 Monitoring és visszacsatolás... 90 Nyilvánosság... 91 Érvényesülés, módosítás... 92 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Söpte Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az Ebktv. 31. (4) bekezdése kimondja, hogy a HEP időarányos megvalósulását, illetve a 31. (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Az áttekintést követően Önkormányzat Képviselő-testületének 68/2015. (XII.7.) számú határozata alapján e jogszabályi rendelkezésre tekintettel készítettük el a HEP felülvizsgálatát. A felülvizsgálat indokolta módosításokat dőlt, kék betűvel jelöljük. A 2015. évi felülvizsgálat során áttekintettük a helyzetelemzéshez figyelembe vett statisztikai adatokat, amelyből megállapítható, hogy jelentős változás nem következett be. A helyzetelemzés megállapításai ma is helytállók, az adatok nem kerültek elemzésre. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
A település bemutatása Falutörténet Söpte régi település, gazdag kőkorszakbeli lelőhely, a Rétszer nevű dűlőjén római telep és sáncok nyomai láthatók. Első okleveles említése 1268-ból származik. Szép temploma 1723-ban épült és kőfallal körülvett. Mai formájában barokk templomának fő titulusa Szent Márton püspök, berendezése a XVIII. századból származik. Kertjében hasonló korú Szentháromság-szobor látható. Kozármajor mellett, az úttól keletre négyszögletes sáncvár található. Vitatott, hogy a kelta-korból vagy későbbről származik-e. A feudális korban kisnemesek lakták. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 84-en vettek részt, közülük 16-an haltak hősi halált. A II. világháború a lakosok közül 10 főnyi áldozatot követelt. A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt. Adóegységek száma 1549-ben 1. Lakossága: 1697-98-ban 248. Összlakosság 1787-ben: 333. Házak száma 1787-ben: 44, 1913-ban 864, 1933-ban 924. Település elhelyezkedése Söpte a Gyöngyös-sík középső-északi részén található, a Kozár-Borzó-patak két oldalán, és annak számtalan kis mellékvize mentén, amelyek keleten és nyugaton is egy-egy szakaszon a község közigazgatási határát is kijelölik. Szombathely északi szomszédja, ezért közlekedésföldrajzi helyzete kifejezetten kedvezőnek mondható, annak ellenére is, hogy a főutak elkerülik a községet. A megyeszékhely mindössze 7 km-re fekszik, déli irányban. Az alföldies, egyhangúan lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék fedi, de a felszín vertikális tagoltsága igen csekély, felszíni formákban személy a táj, csupán a patakmedrek teszik kissé változatosabbá. A község éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 1850-1900 között van évente. Az évi átlagos hőmérséklet 9 C körül alakul, a csapadék pedig általában nem éri el a 650 mm-t. A falu határának jellemző talajtípusa az erdőtalajok. 4
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 2. Módosítás a 2015. december 7-i felülvizsgálat során lakónépesség 2007 (fő) 808 fő 2008 (fő) 808 fő Lakónépesség számának változása (%) 0 % 2009 (fő) 809 fő Lakónépesség számának változása (%) +1 % 2010 (fő) 820 fő Lakónépesség számának változása (%) +1,3 % 2011 (fő) 805 fő Lakónépesség számának változása (%) +2 % 2012 (fő) 817 fő Lakónépesség számának változása (%) -0,98 % 2013 (fő) 817 fő Lakónépesség számának változása (%) -0,97 % 2014 (fő) 799 fő Lakónépesség számának változása (%) + 1 % 2015 (fő) 790 fő Lakónépesség számának változása (%) - 0,1 % A népesség alakulás a Vas megyében a 2011. évi népszámlálás alapján 5
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti adatok azt mutatják, hogy Söptén a lakosság száma stagnáló tendenciát mutat, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van. A Söptén megfigyelhető a népesség számának kezdeti gyors növekedése (2007-2014), majd az ezt követő visszaesést követő stagnálás valószínűleg annak köszönhető, hogy sok gyermekes család költözik ki Szombathelyről erre a Szombathelytől 5 km-re található településre. 2. számú táblázat - Állandó népesség állandó népesség száma (2011 adat) 817 fő nő 416 fő 51 % férfi 401 fő 49 % 0-2 évesek 13 fő 1,5 % 0-14 éves nők 43 fő 10 % 0-14 éves férfiak 51 fő 13 % 15-17 éves nők 13 fő 3 % 15-17 éves férfiak 9 fő 2 % 18-59 éves nők 234 fő 6 % 18-59 éves férfiak 276 fő 7 % 60-64 éves nők 28 fő 7 % 60-64 éves férfiak 27 fő 6
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak 7 % 68 fő 16 % 38 fő 9 % 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2008 102 94 108 2009 101 92 109 2010 105 98 107 2011 106 94 112 2012 190 85 223 2013 193 88 219 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek A vizsgált települést az országos és a járási adatokkal összevetve közepes elöregedés jellemzi, vagyis a településen élő fiatalok száma egy kicsivel nagyobb az átlagnál. 7
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 31 29 +2 2009 28 16 +8 2010 26 16 +10 2011 9 20-11 2012 17 14 +3 2013 16 29-13 2014 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlás ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR-KSH-TSTAR) A táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy a szombathelyi kistérségre a megyei adatokhoz képest még mindig a bevándorlás a jellemző, vagyis szívesen költöznek ebbe a térségbe az emberek. Söptére főleg a 2008-2010-es években költöztek sokan, azóta minimális elvándorlás jellemzi, de az is a megyei átlag alatt van. 8
5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 7 4 +3 2009 6 9-3 2010 5 8-3 2011 3 11-8 2012 4 5-1 2013 10 15 +5 2014 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2009-től figyelhető meg a településen, hogy az elhalálozások száma minimálisan, de magasabb, mint az élve születések száma. 2013-ban növekvő tendenciát mutat. Ez látszólag ellentmond az öregedési index táblázat adataival. Magyarázata az lehet, hogy ugyan kevesebben születnek Söptén, de több gyermekes család költözött az elmúlt években a településre, akik viszont elősegítik, hogy ne elöregedés jelenjen, mit adat. 9
Értékeink, küldetésünk Söpte rendelkezik már Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, ez kerül felülvizsgálatra. Feladatunk a településünkön lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása megyei, országos adatokkal. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentésétmegszűntetését, mind az oktatás, lakhatás, foglalkoztatottság, szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Önkormányzat Söpte az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését és felülvizsgálatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A Képviselő-testület a fentiekben ismertetett jogszabályi kötelezettségének eleget téve megalkotta az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletét, amely rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet, a HEP elfogadásakor hatályos renelet. 2015. március 1. napjától az állam által a járási hivatalok útján biztosított kötelező ellátások körébe került át az aktív korúak ellátása (melynek két formája a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve az egészségkárosodási valamint a gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A kötelező, állam által biztosított segélyek közül kifutó jelleggel - kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás, továbbá a méltányossági közgyógyellátás, valamint a méltányossági ápolási díj is. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1. napjától egységesen települési támogatás. Annak eldöntése, hogy egy-egy önkormányzat a települési támogatás keretében milyen célokra, milyen feltételekkel és milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az adott önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik, annak csupán egyetlen egy korlátja van, ugyanis az Szt. a 45. (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A Képviselő-testület az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete megalkotásakor nagymértékben támaszkodott a település területén az utóbbi időszakban megfigyelhető szociális problémák figyelembevételére, valamint a hatósági ügyintézés során szerzett tapasztalatokra. Olyan rendelet megalkotását tűzte ki célul, amellyel arra törekszik, hogy a támogatást ténylegesen azok vegyék igénybe, akik arra rászorultak, illetve, hogy a terhek igazságosan osztódjanak el, továbbá a jogosultság megszerzése mellett a 11
kötelezettségeinek is tegyen eleget az érintett személy. E szempontok fenntartása a jövőben is követendő cél kell, hogy legyen. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti szolgálat 2014. évi beszámolója Apáczai Csere János Általános Iskola Pedagógiai Programja Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulási megállapodása 2.2.1. Önkormányzat Söpte által ellátott kötelező közoktatási feladatok a közoktatási törvény rendelkezései alapján: óvodai nevelés a többi gyermekekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása általános iskolai oktatás napközi-otthonos és tanulószobai ellátás, alapfokú művészeti oktatás megállapodás alapján nevelési tanácsadás, gyógy testnevelés, logopédiai szolgáltatás pedagógiai szakmai szolgáltatás az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében 2.2.2. A közoktatási feladatellátás bemutatása A közoktatási feladat ellátás magában foglalja az óvodai nevelést és az általános iskolai oktatást, valamint az ezzel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységet. Söpte Önkormányzat az általános iskolai nevelést közoktatási társulási formában látja el, melynek tagja 2007. 09. 01-től. Székhely: Apáczai Csere János Általános Iskola 9761 Táplánszentkereszt, Fő u. 12. Az óvodai nevelést tekintetében a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda Fenntartó Társulással történik fenntartás. Söpte területén két közoktatási intézmény működik. Ezek: - a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda Söptei tagintézmény (9743 Söpte, Gábor Áron u. 3.) - Apáczai Csere János Általános Iskola Söptei Tagintézménye (9743 Söpte, Petőfi Sándor u. 53.) 2.2.3 Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása A Szombathelyi Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján az alábbi feladatokat biztosítja az Önkormányzat: - családsegítés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása 12
Fenti szolgáltatásokon túlmenően a Társulás koordinációs feladatokat lát el az azt igénylő települések részére a központi orvosi ügyelet szervezése, a nyilvános könyvtári, mozgókönyvtári, közművelődési feladatok, valamint a területfejlesztési feladatok tekintetében. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Önkormányzat Söpte által szolgáltatott adatok, a településen rendelkezésre álló, korábban gyűjtött anyagok is hasznos információkkal szolgáltak. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az önkormányzat eseti támogatások, formájában segíti az arra rászorulókat, akik főként a hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylők köréből kerülnek ki. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 2015. január 1-től bekövetkezett változása miatt az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete is módosult. 2015. március 1. napjától az 2/2015. (II.27.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza az adható támogatások körét. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 246 451 816 9 69 4 31 13 1,5 2009 362 467 829 22 53 19 47 41 4,9 2010 358 479 837 16 55 13 45 29 3,4 2011 501 316 817 6 27 16 73 22 2,6 2012 303 320 623 7 50 7 50 14 2,2 2013 296 307 603 9 69 4 31 13 2,1 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13
A Szombathelyi Járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (Forrás : TEIR) Az országos munkanélküli rátához képest a szombathelyi kistérség munkanélküli rátája jóval alacsonyabb. Ennek oka az lehet, hogy a Szombathely vonzáskörzetében lévő településen élők a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát. A Szombathelyi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ők nem is jelennek meg a Munkaügyi Központok nyilvántartásában, mint munkanélküliek. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 nyilvántartott álláskeresők száma fő 13 41 29 22 14 13 n.a. összesen 20 éves és fő 0 1 0 0 3 0 n.a. fiatalabb % 0 2 0 0 22 0 n.a. 21-25 év fő 3 14 10 6 1 2 n.a. % 23 34 34 27 7 15 n.a. 26-30 év fő 1 4 4 2 2 3 n.a % 7 9 13 9 14 23 n.a. 31-35 év fő 1 7 2 4 1 1 n.a. % 7 17 7 18 7 8 n.a. 36-40 év fő 1 7 6 0 2 3 n.a. % 7 17 20 0 14 23 n.a. 41-45 év fő 2 5 5 2 2 3 n.a. % 15 12 17 9 14 23 n.a. 46-50 év fő 3 1 1 2 0 0 n.a. % 23 2 3 9 0 0 n.a. 51-55 év fő 2 2 1 0 3 0 n.a. % 15 5 3 0 22 0 n.a. 56-60 év fő 0 0 0 0 0 1 n.a. % 0 0 0 0 0 8 n.a. 61 év felett fő 0 0 0 0 0 0 n.a. % 0 0 0 0 0 0 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 9 4 13 4 0 4 100 0 30 2009 22 19 41 8 4 12 66 34 29 2010 16 13 29 9 9 18 50 50 62 2011 6 16 22 5 3 8 62 38 36 2012 7 7 14 2 1 3 66 34 21 2013 9 4 13 2 4 6 33 67 46 2014 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2011-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos vas megyében: 25,335 Söptén 2011-ben 22 fő volt a lakónépesség, ebből összesen 8 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli. Jól látszik, hogy a településen a megyei átlag alatt van a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 76 61 137 0 0 0 0 0 0 2009 67 68 135 1 1 2 3 3 2 2010 63 67 130 0 0 1 1 1 0,7 2011 62 62 124 0 0 0 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 530 279 251 193 98 95 0 0 0 0 0 0 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 15
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 13 0 0 2 15 11 85 2009 41 0 0 9 21 32 79 2010 13 0 0 6 46 7 54 2011 16 0 0 4 25 12 75 2012 na n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008-as adatoktól kezdődően az látszik, hogy nincs a településen 8 iskolai osztálynál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező lakos. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen lévő általános iskolában nincsen felnőttoktatás. Szombathelyi felnőttoktatási intézményekben tanulhatnak a söptei lakosú munkanélküliek. A TeIR és az önkormányzati adatok alapján Söpte településen a regisztrált munkanélküliek között azonban nincsen olyan, akinek ne lenne meg a 8 általános iskolai végzettsége. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincsen középfokú intézmény, így erre adatok nincsenek. A tanulni szándékozók Szombathely város felnőttoktatási intézményeiben tanulhatnak. 16
c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 2 0,2 0 0 2011 1 0,1 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Önkormányzati szervezésben van közmunkaprogram. A Szombathelyi Munkaügyi Központ regisztrált munkanélkülieket illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket közvetítik ki Söpte Önkormányzatához. Törvényi lehetőség van a szabálysértési bírságokat közmunkával ledolgozni a megbüntetett személynek, azon településeken, amelyek ezen személyek munkáltatását vállalták. Önkormányzat Söpténél ezen személyek leróhatják közmunkával a szabálysértési bírságukat. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 21 2 9 2008. 2. negyedév 8 0 0 2008. 3. negyedév 16 2 12 2008. 4. negyedév 15 3 20 2008. átlag 22,25 1,75 10,25 2009. 1. negyedév 21 2 48 2009. 2. negyedév 38 0 0 2009. 3. negyedév 29 0 0 2009. 4. negyedév 4 3 75 2009. átlag 23 1,25 30,75 2010. 1. negyedév 42 4 9 2010. 2. negyedév 37 4 10 2010. 3. negyedév 35 3 8 2010. 4. negyedév 27 9 33 2010. átlag 35,25 5 15 2011. 1. negyedév 32 1 3 2011. 2. negyedév 18 0 0 2011. 3. negyedév 13 0 0 2011. 4. negyedév 15 0 0 2011. átlag 19,5 0,25 0,7518 2012. 1. negyedév 25 0 0 2012. 2. negyedév 17 0 0 2012. 3. negyedév 16 1 6 2012. 4. negyedév 14 4 0 2012. átlag 18 1,25 1,5 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 13 6 46,1 2009 41 29 70,73 2010 13 8 61,5 2011 16 16 100 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők az első három hónapban jogosultak álláskeresési járadékra, ezután FHT-t kérhetnek az önkormányzattól. A táblázat azt mutatja, hogy időszakosan változik a járadékot igénybe vevők száma, az utóbbi évben ez jelentősen megnőtt. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást fő 15-64 munkanélküliek fő évesek %-ában %-ában 2008 0 0 2 15 0 0 2009 1 0,1 2 4 0 0 2010 1 0,1 3 15 0 0 2011 1 0,1 4 25 0 0 2012 1 0,1 3 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 18
3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 192 0 0 0 0 0 0 0 2009 193 0 0 0 0 0 0 0 2010 195 0 0 0 0 0 0 0 2011 195 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen nincs bérlakás és szociális lakás sem. 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: önkormányzati adatok Veszélyeztetett lakhatási helyzet nem volt az elmúlt években. 3.4.3. számú táblázat Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 0 0 2009 1 0 2010 4 0 2011 4 0 2012 5 0 Forrás: önkormányzati adatok 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Söpte településen nincsen telep, szegregátum. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 19
3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre A településen betöltött praxis nem található, Salköveskút háziorvosa látja el összevont praxisként a Söpte, Söpte, Salköveskút, Vasasszonyfa, Vassurány körzetben élő betegeket. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 11 2009 15 2010 15 2011 15 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 3 2009 4 2010 4 2011 3 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 20
Intézmény típusa Központ Eljutási idő * Óra:Perc Távolság km Építésügyi Hivatal Szombathely 0:9 7,484 Építésügyi körzetközpont Szombathely 0:9 7,484 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Szombathely 0:9 7,484 Gyámhivatal Szombathely 0:9 7,484 Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szombathely Hivatal 0:9 7,484 Kistérségi ÁNTSZ Szombathely 0:9 7,484 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Szombathely 0:9 7,484 Körzeti Földhivatal Szombathely 0:9 7,484 Megyei földhivatal Szombathely 0:9 7,484 Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathely 0:9 7,484 Megyei Kormányhivatal Szombathely 0:9 7,484 Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Szombathely 0:9 7,484 Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Szombathely és Állategészségügyi Igazgatósága 0:9 7,484 Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze Győr 1:41 98,964 Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szombathely 0:9 7,484 Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Szombathely 0:9 7,484 Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Győr 1:41 98,964 Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szombathely 0:9 7,484 21
Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Tanakajd Igazgatósága 0:15 16,787 Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv Szombathely 0:9 7,484 MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Szombathely 0:9 7,484 Felügy. MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy. Szombathely 0:9 7,484 Munkaügyi központ kirendeltsége Szombathely 0:9 7,484 NeKI Kirendeltség Szombathely 0:9 7,484 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóság Szombathely 0:9 7,484 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Szombathely 0:9 7,484 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Győr 1:41 98,964 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság Győr 1:41 98,964 Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Szombathely 0:9 7,484 Okmányiroda Szombathely 0:9 7,484 Országos Egyéni Választó Kerületek Kőszeg 0:23 21,502 Polgármesteri hivatalok Söpte 0:0 0 Rendőrkapitányság Szombathely 0:9 7,484 Szociális és gyámhivatal Szombathely 0:9 7,484 Tűzoltóság Szombathely 0:9 7,484 Városi Bíróság Szombathely 0:9 7,484 Városi Ügyészség Szombathely 0:9 7,484 Vízügyi Igazgatóság Szombathely 0:9 7,484 Adatforrás: GeoX Kft. (2011(idő, táv),2012(intézmény)) Az egészségügyi szakellátás Szombathely Megyei Jogú városban vehető igénybe. A prevenciós és szűrőprogramokhoz, fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz, közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenéséhez szintén a megyeszékhelyen tudnak csatalakoznia a lakosok. Sportprogramok a településen is elérhetőek. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szombathelyen történik. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Söpte településen a közösségi élet egyesületek köré szerveződik, konfliktusok nincsenek, ellenben a helyi közösségi szolidaritás adományozásokban, önkéntes munkában nyilvánul meg. Falunap, Karácsony, szépkorúak köszöntése, egyéb programok folyamatosan biztosítva vannak Söptén. 22
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nincs. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek 21-25 éveseket érintő munkanélküliség (3.2.2) Piacképes szakmára való átképzés, felnőttképzés. Igényfelmérés a helyi munkáltatóknál, hogy milyen végzettségű munkavállalóra lenne szükségük. 51-x éveseket érintő munkanélküliség (3.2.2) Piacképes szakmára való átképzés, felnőttképzés Tartós munkanélküliek aránya magas a regisztrált munkanélküliek számához képest (3.2.3) Helyi vállalkozások ösztönzése, hogy alkalmazzanak helyi tartós munkanélkülit. Állásbörze megszervezése helyi szinten. Munkaügyi Központtól megkért, sajtóban, interneten meghirdetett állások közzététele az önkormányzati hivatalban. Helyben lévő beruházások növelése (3.2.6.) Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására 23
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 2011-es adat lélekszám arány % Állandó népesség száma 817 100 Gyermekek száma összesen 129 6,3 Állandó népességből nő 416 50,9 Állandó népességből férfi 401 49 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 13 1,5 Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma 51 6,2 Állandó népességből a 0-14 éves nők száma 43 5,2 Állandó népességből a 15-17 éves férfiak száma 9 1,1 Állandó népességből a 15-17 éves nők száma 13 1,5 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Demográfiai trend Év 2008 2009 2010 2011 Gyermekek száma 0-17 éves korig 123 125 127 116 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 1 1 0 2009 1 1 0 2010 3 3 0 2011 2 2 0 2012 1 1 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 24
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 6 0 0 0 1 2009 7 0 0 0 2 2010 10 2 0 0 0 2011 14 3 0 0 2 2012 12 2 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 3 5 3 8 0 4 2009 5 6 4 8 0 0 2010 6 9 5 11 0 0 2011 4 12 5 16 0 0 2012 8 13 6 15 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Jelenleg (2013) 21 gyermek tanul a Söptén lévő Általános Iskolában, közülük 12 fő az, aki kedvezményes iskolai étkeztetésben részesül. Egyedülálló által nevelt gyermek, vagy munkanélküli szülő gyermeke tankönyvet könyvtári kölcsönzéssel tud igénybe venni, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében ingyenes étkezés a szociálisan rászorultaknak. 4.1.4. számú táblázat Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma Ebből hátrányos helyzetű Magyar állampolgársággal nem rendelkező általános iskolások száma Ebből hátrányos helyzetű Magyar állampolgársággal nem rendelkező, 18 év alatti középiskolások száma Ebből hátrányos helyzetű 2008 0 0 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH 25
A településen nincsen olyan gyermek, akinek nem magyar az állampolgársága. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen szegregátum nincs. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó szabályozásban jelentős változások következtek be a HEP elfogadását követően. 2013. augusztus 31. napjáig a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. törvény 121. -ának 14. pontja tartalmazta a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát. A közoktatási törvény fent hivatkozott pontja alapján hátrányos helyzetű gyermeknek, tanulónak minősült az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; míg ezen csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetűnek az a gyermek, tanuló minősült akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; továbbá az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1-jei hatállyal ezen fogalmak a Gyvt.ben kerültek szabályozásra, és így e tény fennállásának megállapítása a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedésekké vált, hiszen a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódóan kerülhet sor. A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg külön döntésben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Fenti időponttól kezdődően a Gyvt. 67/A. -a (1) bekezdésének értelmében hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. -a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Hivatkozott (2) bekezdése szerint halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a) c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Hátrányos helyzet megállapítását településünkön eddig kettő alkalommal kértek rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításával együtt 26
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 0 n.a. 2009 0 n.a. 2010 0 n.a. 2011 0 n.a. 2012 0 52 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés, védőnői adatközlés A településen fő ellátásban nincs védőnő, Salköveskút Önkormányzata által foglalkoztatott védőnő látja el Söpte, Salköveskút, Vasasszonyfa, Vassurány körzetben lakó gyermekek gondozását. 4.3.2 számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői (esetek száma!) Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott esetek száma Gyermekorvos által ellátott esetek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 2008 0 n.a. n.a. n.a. 2009 0 n.a. n.a. n.a. 2010 0 n.a. n.a. n.a. 2011 0 n.a. n.a. n.a. 2012 0 8475 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, A településen betöltött praxis nem található, Salköveskút háziorvosa látja el összevont praxisként a Söpte, Söpte, Salköveskút, Vasasszonyfa, Vassurány körzetben élő betegeket b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008-2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatszolgáltatás A gyermekorvosi ellátást összevont praxisban, megbízási díj alapján látja el 1 fő gyermekorvos. Az adatokat nem tudjuk elkülöníteni a többi településtől. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényei, korai fejlesztése, rehabilitációja Szombathelyen van. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma 27
bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Védőnői adatközlés A településen nincsen bölcsőde. A kisgyermekes szülők Szombathelyen lévő bölcsődei szolgáltatást tudnak csak igénybe venni. Erről azonban az önkormányzatnál, illetve a védőnőknél nincsen adat. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok A településen családi napközi nincs. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma 0 Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 26 Óvodai csoportok száma 1 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 6.45-16.30 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Június 20.-július 18. Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 2 0 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 1 0 28
Gyógypedagógusok létszáma 1 0 Dajka/gondozónő 1 0 Kisegítő személyzet 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2. Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma Fő Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű 2008. 0 0 2009. 0 0 2010. 0 0 2011. 0 0 2012. 0 0 2013. 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A söptei óvoda a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde (Táplánszentkereszt, Fő u. 5.) tagintézményeként működik egy összevont csoporttal, 3 fő óvodai személyzettel. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladat-ellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógi ai csoportok száma 2008 32 1 25 1 24 0 2009 31 1 25 1 20 0 2010 30 1 25 1 22 0 2011 34 1 25 1 23 0 2012 31 1 25 1 25 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele 2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 3 8 6 8 0 25 Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 1 2 4 az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) 0 0 0 0 0 0 29
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma 0 2 0 0 0 2 a beíratott gyermekek közül a halmozottan 0 1 0 0 0 1 hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés, Óvodavezetői adatközlés Vasasszonyfa településről 4 fő kisgyermek jár a Söptén működő óvodába. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 1 van az intézményben. A hátrányos helyzetű gyermekek szülei rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülnek a család anyagi helyzete miatt. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/2011 18 0 18 9 50 2011/2012 20 0 20 11 55 2012/2013 21 0 21 15 71 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek száma 1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon db 2010/2011 1 0 0 0 0 0 1 2011/2012 1 0 0 0 0 0 1 2012/2013 1 0 0 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen az általános iskola 1-4. osztállyal működik. 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 89 Más településről bejáró általános iskolások létszáma 6 Más településre eljáró általános iskolások létszáma 68 Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 10 Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma 3 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 30
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 3 0 Szaktanítást végző tanítók száma 0 0 Szaktanítást végző tanárok száma 0 0 Gyógypedagógusok létszáma 0 0 Gyermekvédelmi felelős 0 0 Iskolaorvos 0 0 Iskolapszichológus 0 0 Kisegítő személyzet 1 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 5 2011/2012 n.a. 2012/2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Gyermekek védelme A gyermekjóléti és gyermekvédelem alapellátást a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti szolgálat látja el a településen. A településen a közösségi programok kevesek. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az általános iskolában igénybe vehető a gyermekek számára: tömegsport, MLSZ által szervezett foci, úszás, lehetőség szerint korcsolyázás. Korrepetálás, tehetséggondozás versenyekre való felkészítés, versenyeztetés (matematika, fizika, szépkiejtés stb. szervezése az iskola pedagógusainak segítségével történik. A településen a sportlétesítmények, közösségi terek, és a játszóterek elavultak, felújításra szorulnak, az oda vezető úton a kerékpározás nem biztonságos, kerékpár út kialakítása illetve járda felújítása szükséges. Gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Csak szünidei (nyári étkeztetés) fordul elő, elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők kerülnek bevonásra. Forrás: önkormányzati adatgyűjtés 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége 31