Összeállította: Sági Lajos 2017
Népdalcsokrok 1. Hull a szilva Győri kanász Nincs Szentesen 2. Hull a szilva Érik a szőlő Ősszel érik 3. Ha felmegyek Arról alól A jó lovas katonának 4. Ha felmegyek Jászkunsági gyerek vagyok Csínom Palkó Csínom Jankó 5. Vékony cérna Piros alma mosolyog Balatoni legények 6. Vékony cérna Este van már Farkas Ilka bő szoknyája 7. Által mennék Csillagom-révészem Kispiricsi faluvégen 8. Által mennék Tiszán innen Hej, Dunáról 9. Széles a Duna Széles a Balaton vize Által mennék 10. Szép szakmári lányok Összegyűltek, összegyűltek Azt hallottam én a héten 11. Ha felmegyek Madárka, madárka Sej, a tari réten 12. Á, bé, cé, dé Ha felmegyek Jászkunsági gyerek vagyok 13. Föl, föl vitézek Szép a huszár Jól van dolga 14. Házunk előtt Bogojai legények Már minálunk babám 15. Bíró Marcsa libája Szabad a madárnak A traktor a földet 16. A csikósok, a gulyások Boncidai menyecskék Lenn a pusztán 17. Megrakják a tüzet Hej, Vargáné Hull a szilva 18. Ettem szőlőt Érik a szőlő Leszedik a szőlőt 19. Elmegyek.. el is van Sej a, tari Madárka, madárka 20. Ellopták szívemet Minek nékem Luca Panna 21. A csitári hegyek alatt Szépen úszik a - Az ürögi faluvégen 22. Azhol én elmegyek El kéne indulni Két tyúkom tavalyi 23. Este van, este van, de nem minden lánynak Este van már csillag Este van már, késő este 24. Széles a Balaton vize Fáj a fának Széle a Balaton azért ingadozik 25. Mért nincs mindég A faluban nincsen legény Kincsös, kedves komámasszony 26. Három kéve kenderem van A karádi faluvégen Ez a tábla kukorica 27. Máma írok a babámnak levelet Nincsen pénzem Azt beszélik 28. Vettem majorannát Elment a két lány Hopp ide tisztán 29. Rózsa, rózsa, bazsarózsa Szeretnék, szeretnék Nem vagy legény 30. Láttál-e már valaha Erdő, erdő, de magas a teteje Házunk előtt 31. Kiöntött a Tisza Áll a hajó Tisza partján mandulafa 32. Zászlót lenget Kossuth népe Cegléd város körül van kerítve Haragszom az olyan szóra 33. Kicsiny a hordócska Töltsd teli pajtás Adott Isten szekeret 34. Szánt a babám A juhásznak Három kéve 35. Este van már nyolc óra Által mennék Este van már 36. A csitári Haragszom az olyan szóra Szabad a madárnak 37. Ne vágd meg a piros almát Erre gyere rózsám Kispiricsi faluvégen 38. Sej felszállott Az ürögi faluvégen Esik az eső 1
Betűrendes mutató (a népdalcsokor sorszáma szerint) A csikósok, a gulyások...16 A csitári...21, 36 A faluban nincsen legény...25 A jó lovas katonának...3 A juhásznak...34 A karádi faluvégen...26 A traktor a földet...15 Á, bé, cé, dé...12 Adott Isten szekeret...33 Áll a hajó...31 Által mennék...7, 8, 35, 9 Arról alól...3 Az ürögi faluvégen...21, 38 Azhol én elmegyek...22 Azt beszélik...27 Azt hallottam én a héten...10 Balatoni legények...5 Bíró Marcsa libája...15 Bogojai legények...14 Boncidai menyecskék...16 Cegléd város körül van...32 Csillagom-révészem...7 Csínom Palkó Csínom Jankó...4 El kéne indulni...22 Ellopták szívemet...20 Elmegyek (el is van)...19 Elment a két lány...28 Erdő, erdő, de magas...30 Érik a szőlő...18, 2 Erre gyere rózsám...37 Esik az eső...38 Este van már (csillag)...6, 23, 35 Este van már (nyolc óra)...35 Este van már, (késő)...23 Este van, (de nem minden)...23 Ettem szőlőt...18 Ez a tábla kukorica...26 Fáj a fának...24 Farkas Ilka bő szoknyája...6 Föl, föl vitézek...13 Győri kanász...1 Ha felmegyek...3, 4, 11, 12 Haragszom az olyan szóra...36, 32 Három kéve kenderem van...26, 34 Házunk előtt...14, 30 Hej, Dunáról...8 Hej, Vargáné... 17 Hopp ide tisztán... 28 Hull a szilva... 1, 2, 17, Jászkunsági gyerek vagyok... 4, 12 Jól van dolga... 13 Két tyúkom tavalyi... 22 Kicsiny a hordócska... 33 Kincsös, kedves... 25 Kiöntött a Tisza... 31 Kispiricsi faluvégen... 7, 37 Láttál-e már valaha... 30 Lenn a pusztán... 16 Leszedik a szőlőt... 18 Luca Panna... 20 Madárka, madárka... 11, 19 Máma írok a babámnak... 27 Már minálunk babám... 14 Megrakják a tüzet... 17 Mért nincs mindég... 25 Minek nékem... 20 Ne vágd meg a piros almát... 37 Nem vagy legény... 29 Nincs Szentesen... 1 Nincsen pénzem... 27 Összegyűltek... 10 Ősszel érik... 2 Piros alma mosolyog... 5 Rózsa, rózsa, bazsarózsa... 29 Sej, a tari... 11, 19 Sej felszállott... 38 Szabad a madárnak... 15, 36 Szánt a babám... 34 Széles a Balaton azért... 24 Széles a Balaton vize... 24, 9 Széles a Duna... 9 Szép a huszár... 13 Szép szakmári lányok... 10 Szépen úszik a... 21 Szeretnék, szeretnék... 29 Tisza partján mandulafa... 31 Tiszán innen... 8 Töltsd teli pajtás... 33 Vékony cérna... 5, 6 Vettem majorannát... 28 Zászlót lenget... 3 2
3 Bevezetés Ezeket a népdalcsokrokat énekkari bevezetőnek állítottam össze, gyakran énekelt dalainkból. A benne szereplő népdalokon kívül az egyetlen értékük, hogy nem kell rajtuk gondolkodni, mert készen vannak. Projektorral vetíthető formátum, így azonnal használható. Később még fogok változtatni rajtuk ez az első változat, ami nekem is tesztpéldány. A kották nagyrésze a wikipédiából származik, és egy jelentős részük az Énekeljünk együtt (dalok.theisz.hu) oldalról, sokat magam kottáztam, és néhányat más gyűjteményekből vettem át. Remélem, mások munkáját is megkönnyíthetem azzal, hogy itt közzéteszem ezt a gyűjteményt. Csemő, 2017. augusztus 10. Sági Lajos
1. Egyik ága lehajlott, A szeretőm elhagyott. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. Ha elhagyott egy évre, Elhagyom én kettőre. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. Ha elhagyott kettőre, Elhagyom én örökre. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. Kis kalapom fekete, Páva tolla van benne. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. 4 Megfújom a furulyám, lent a székedszélen, Hallod-e te, angyalkám, hálótanya végen? Hallom, kedves angyalkám, nem tehetek róla, Gyönyörű szép szavadra nem mehetek oda. Győri kanász, mit főztél? Tüdőt, káposztával. Mivel rántottá reá? Hasa szalonnával. Nem kell nékem a kanász, csak a felesége, Annak se más egyebe, csak a két szép szeme. Ha lepényem megettétek, Sári lányom elvegyétek, így tedd rá, úgy tedd rá! Piros lett a lepény alja, édes lett a Sári csókja, így tedd rá, úgy tedd rá!
2. Egyik ága lehajlott, A szeretőm elhagyott. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. Ha elhagyott egy évre, El hagyom én kettőre. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. Ha el hagyott kettőre, El hagyom én örökre. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. Kis kalapom fekete, Páva tolla van benne. Sej haj, ica, rica, Kukorica derce. 5 Van vöröshagyma a tarisznyába, keserű magába, Szolgalegénynek, hej a szegénynek, de kevés vacsora. Jaj, de szépen zöldell a rimóczi határ, közepében legel egy kis bárány, Közepébe gyöngyen legel egy kis bárány, jaj, de csinos büszke a rimóczi kislány. Kinek varrod babám azt a hímzett kendőt. Neked varrom, hogy legyél szeretőm, Négy sarkába, négy szál fehér rozmaringot, közepibe, babám, hogy szeretőd vagyok.
3. Addig megyek, míg a szememre látok, míg egy sűrű erdőre nem találok, sűrű erdő közepében van egy magas kaszárnya, abba leszek, kis angyalom, bezárva. 6 Kitöltöttem három évet, hat napot, kapitány úr, szalutálni nem fogok. Szalutáljon az a bundás regruta, kinek hátra harminchat kis hónapja. Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára, Csillog villog a mezőben virágszál módjára.. A zöld mező megpuskázik, nyer az ellenségtől, A kvártélyon mulatozik, nyer a menyecskéktől. Isten hozzád, apám, anyám, én édes szerelmem, Húgom, bátyám, sógor, komám, avagy jertek vélem. Ellenségre, nyereségre kimégyen próbára, Megütközik, viaskodik, siet a prédára. Fel van írva és rajzolva haragos kardjára: Ez az élet és becsület hazája számára! Menjünk azért seregesen, tartsuk meg hazánkat, Vérrel, bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat!
4. Addig megyek, míg a szememre látok, míg egy sűrű erdőre nem találok, sűrű erdő közepében van egy magas kaszárnya, abba leszek, kis angyalom, bezárva. 7 Kilenc zsandár kísér engem a jászkunsági főutcán, Még akkor is betekintek a kisangyalom ablakán. Éppen akkor, éppen akkor vetette be az ágyát, Rozmaringgal, rozmaringgal söpörte a szobáját. Még akkor is utánam szól: barna legény, gyere be! Adj egy csókot, egy utolsót, kacsintsál a szemembe! Nem mehetek édes rózsám, mert be vagyok sorozva, Budapesti nagy kaszárnya nyitva van a számomra. Ne bánkódjék senki köztünk, menjünk az Alföldre! Megrontatik kezünk által az labanc ereje! Szabad nékünk jó katonák Tisza-Duna közi, Labancságnak mert nincs sehult ottan semmi közi. Darulábú, szarkaorrú nyomorult németség! Fut előttünk, retteg tőlünk, nyomorult nemzetség! Görbe hátú, mert lenyomta füstös moskotéra, Elfárasztott, elbágyasztott dióverő pózna.
5. A mi cicánk férjhez akar menni, Szomszéd cica el akarja venni, Ne menj cicám ne hagyj itt bennünket, Ki fogja meg a mi egerünket. A mi kutyánk férjhez akar menni, Szomszéd kutya el akarja venni. Ne menj kutyánk, ne hagyj itt bennünket, Ki ugatja meg a vendégünket. Ne bánd édes virágom, %, Hogy így élem világom, %, Éljed te is nem bánom, %, Szívemből azt kívánom, %. % = szóismétlés 8 A faluban nincsen legény, csak három, hát a búzát ki vágja le a nyáron? nagy a búza, ráhajlik a kaszára, szegény legény sokat izzad utána. A faluban nincsen kislány, csak három, hát a markot ki szedi fel a nyáron? piros pántlika lobog a derekán, jaj, de gyengén hajlik a marok után. Balatoni legények, Rica te, Sári te! Mákot loptak szegények, Rica te, Sári te! Nem jól fogták a zsákot,mind elszórták a mákot. Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te! Balatoni legények, Rica te, Sári te! Halászni járnak szegények,rica te, Sári te! Hazajönnek vizesen, Adnak csókot szívesen. Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te!
6. A mi cicánk férjhez akar menni, Szomszéd cica el akarja venni, Ne menj cicám ne hagyj itt bennünket, Ki fogja meg a mi egerünket. A mi kutyánk férjhez akar menni, Szomszéd kutya el akarja venni. Ne menj kutyánk, ne hagyj itt bennünket, Ki ugatja meg a vendégünket. Ne bánd édes virágom, %, Hogy így élem világom, %, Éljed te is nem bánom, %, Szívemből azt kívánom, %. % = szóismétlés 9 Garzó Péter elment katonának, acél fegyvert csináltat magának, acél fegyvert, rózsafa a nyele, rá van írva Varga Julcsa neve. Farkas Ilka bő szoknyája, Ijju-juju-jújú Fölakadt a csipkefára, Hoppodáré, hop, hop, hop! Nem a csipkefa fogta meg, Ijju-juju-jújú Marci Miska markolta meg. Hoppodáré, hop, hop, hop! Ereszd, Miska, a szoknyámat, Ijju-juju-jújú Ne szomorítsd az anyámat! Hoppodáré, hop, hop, hop!
7. Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek. Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg, A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek. 10 Csillagom, révészem, vígy által a Dunán! Uramról maradott lovam neked adom! Nem viszlek át, nem biz én, mert nagy zaj mén a Dunán, Mert nagy zaj mén a Dunán! Csillagom, révészem, vígy által a Dunán! Uramról maradott magam odaadom! Át is viszlek a Dunán, Aranyszőrű paripán, Megölellek a partján! Mind megitták a pálinkát, nem tudtak hazamenni, kispiricsi faluvégen kocsit kellett fogadni. Cin, cin,
8. 11 Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek. Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg, A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek. Tiszán innen, Dunán túl, túl a Tiszán van egy juhász nyájastul. Ott főzik a jó paprikást, meg is eszik kis vellával, fakalánnyal, bográcsbul! Tiszán innen, Dunán túl, túl a Tiszán kicsi kunyhó nyárfástul. Mindig azon jár az eszem, oda vágyik az én szívem párostul. Hej Jancsika, Jancsika, miért nem nőtél nagyobbra, Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, lettél volna katona, Dunáról fúj a szél.
9. Leteszi szűrét a lova mellé, Lehajtja fejét a rózsája mellé, Panni jár utána, kendőt hord utána; Az ám a leány! 12 Balatoni kikötőben megállt a gőzhajó, Közepébe ki van tűzve a nemzeti zászló. Fújja a szél, fújja, mindig az is arra fújja, Ahonnan a kisangyalom a gyorsvonat hozza. Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek. Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg, A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek.
10. 13 Szép szakmári lányok tyúkot ültettek, Egy tyúk alá harminchat tojást tettek. Harminchat tojásból csak egy kakas lett, Szép szakmári lányok mi lesz veletek? Összeszedtek, összeszedtek, egy marék lisztecskét,m-hm, ej-haj Meggyúrták azt, meggyúrták azt, zsíros gombócának,m-hm, ej-haj Odaméne, odaméne a bíró kutyája, m-hm, ej-haj Mind megevett, mind megevett, zsíros gombócából, m-hm, ej-haj Így lőn vége, így lőn vége, a leányi bálnak, m-hm, ej-haj Párnahaja szövetlen, derékalja töltetlen, A tollúja a tóban, a vadréce hordozza.
11. Addig megyek, míg a szememre látok, míg egy sűrű erdőre nem találok, sűrű erdő közepében van egy magas kaszárnya, abba leszek, kis angyalom, bezárva. 14 Ha kérdik, ki küldte, mondjad, hogy az küldte, kinek bánatában, szíve fájdalmában meghasad a szíve. Mit csinálsz, te kislány, pirosbarna kislány? Látod, hogy a víg tari nagy réten a szénát gyűjtögetem. Nem való az néked, pirosbarna kislány! Néked csak egy híves szoba kellene, kiben varrogatnál.
12. En, ó, pé, kú, a nagy torkú. Mind megissza a bort, vígan rúgja a port. En, ó, pé, kú, a nagy torkú. X, Y, most ne sírjon! Sőt, inkább vigadjon, búnak utat adjon. X, Y, most ne sírjon! 15 Addig megyek, míg a szememre látok, míg egy sűrű erdőre nem találok, sűrű erdő közepében van egy magas kaszárnya, abba leszek, kis angyalom, bezárva. Kilenc zsandár kísér engem a jászkunsági főutcán, Még akkor is betekintek a kisangyalom ablakán. Éppen akkor, éppen akkor vetette be az ágyát, Rozmaringgal, rozmaringgal söpörte a szobáját. Még akkor is utánam szól: barna legény, gyere be! Adj egy csókot, egy utolsót, kacsintsál a szemembe! Nem mehetek édes rózsám, mert be vagyok sorozva, Budapesti nagy kaszárnya nyitva van a számomra.
13. Föl, föl, látjátok lobogómat, indulj utánam robogó had! Zeng, dörg az ágyú, csattog a kard, ez lelkesíti csatára a magyart! Híres Komárom be van véve, Klapka György a fővezére, büszkén kiáll a csatatérre, hajrá huszárok, utánam előre! 16 Szép a huszár, ha felül a lovára, De még szebb, ha elvágtat a csatába. Jobb karjával védelmezi hazáját. Bal karjával öleli a babáját. Tegnap este jöttem meg a csatából, Leesett a vas a lovam lábáról. Nyisd ki, kovács, azt a szurtos ajtódat, Jó élesre vasald meg a lovamat! Édesanyám, ki a huszár, ha én nem, ki nyergeli föl a lovat, ha én nem, fölnyergelem aranyszőrű lovamat, lovamat, de lovamat, lerúgatom véle a csillagokat.
14. 17 Házunk előtt, kedves édesanyám, ragyognak a csillagok, Énhozzám is kedves édesanyám, egypár csillag beragyog. Én tőlem is irigyelik azt a csillagok, Amelyik a babám ablakába, minden este beragyog. Balatoni legények, Rica te, Sári te! Mákot loptak szegények, Rica te, Sári te! Nem jól fogták a zsákot,mind elszórták a mákot. Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te! Balatoni legények, Rica te, Sári te! Halászni járnak szegények,rica te, Sári te! Hazajönnek vizesen, Adnak csókot szívesen. Sári cinge-cungeráj, Rica te, Sári te! Sok további versszakkal ismert
15. 18 Ennek a kislánynak dombon van a háza, terepes diófa van annak udvarába. Terepes diófa, bodor a levele, ennek a kislánynak leszek szeretője. Jeges a sudárfa, nehéz vizet merni. Ismeretlen legényt nehéz megölelni. Ölelni akarom, nem hajlik a gyenge karom, Csókolni akarom, nem az én angyalom.
16. 19 Mindenkinek van babája, csak énnékem nincsen. Kinek kettő, kinek három, nékem egy se nincsen. Ha (j)az Isten egyet adna jaj, de megbecsülném, Kezit-lábát összekötném a füstre fő tenném. Iszik-viszik a szilvát, válogatják a magját, én is ettem belőle, szerelmes lettem tőle. Három kislány a réten, a réten, Virág van a kezében, kezében, Nem kell nékem a virág, sej a virág, Csak az aki csókot ád, csókot át.
17. Rakd meg babám, rakd meg, lobogó tüzedet, hadd melegítsem meg, gyönge kezeimet! Szól a kakukk madár, talán megvirrad már, Isten veled rózsám, magad maradsz immár. 20 Nem adja azt más egyébnek, Kara István őkelmének. Még akkor neki ígérte, mikor bölcsőben rengette. Nem ettem én ma egyebet, csak egy köcsög aludttejet. Azt is csak úgy kalán nélkül, megélek én a lány nélkül. Egyik ága lehajlott, az én rózsám elhagyott. Ej, haj,... Kis kalapom fekete, páva tolla van benne. Ej, haj,...
18. 21 Ez a szőlő hegyen nőtt, hegyen nőtt, hegyen nőtt, Nálam van a keszkenőd, keszkenőd, keszkenőd. Én azt vissza nem adom Virág Erzsi, angyalom. Hej, rica, rica, hej, Pista te! Van vöröshagyma a tarisznyába, keserű magába, Szolgalegénynek, hej a szegénynek, de kevés vacsora. Nagy ereje van a szőlő levének, Széles kedve van a vámosi legénynek. Fölpattan lovára, : gyi te : fekete, Csallóközben van a világ közepe
19. Ha elmész, ha elmész, csak hozzám igaz légy. Igaz szereteted, babám hamisra ne fordítsd! Ha jóra fordítod, áldjon meg az Isten. Ha rosszra fordítod, babám, verjen meg az Isten. 22 Ha kérdik, ki küldte, mondjad, hogy az küldte, Kinek bánatában, szíve fájdalmában, meghasad a szíve. Mit csinálsz, te kislány, pirosbarna kislány? Látod, hogy a víg tari nagy réten a szénát gyűjtögetem. Nem való az néked, pirosbarna kislány! Néked csak egy híves szoba kellene, kiben varrogatnál.
20. Szerencsés és kedves tolvaj vagy, de ha már megloptál, el se hagyj! Tied vagyok 23 Csillag, csillag, de régen utazol, Nem láttad-e a rózsám valahol? Láttam biz én hej a sályi réten, Lovát itatgatta kötőféken. Luca Panna puruckája Ki van varrva figurákra. Aki aztat kipingálta, Ki is varrta figurákra. Édes rózsám, kegyes rózsám, Kegyes szemmel tekints énrám, Én csókullom meg a szádat, Barna-piros két orcádat.
21. 24 Arra alá van egy erdő, jaj de nagyon messze van, kerek erdő közepében két rozmaring bokor van. Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra, így hát kedves kis angyalom, tiéd leszek valaha Amott látok az ég alatt egy madarat repülni. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. Repülj, madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet! Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet. Piros barna lány, mikor hozzád jártam, Ablakod előtt, de sokat megálltam, Kérdezd meg a muskátlivirágot, Hány szép éjszakát töltöttem el nálad. Piros barna lány, mikor hozzád jártam, Azt a legényt mindig nálad láttam, De én azért nem vetem a szemedre, Él a jó anyád, jutassa eszedbe. Hej, a decsi nagy kocsmában szól a muzsika, Ha arra jársz kisangyalom, gyere be oda! Megforgatlak szívesen, más nézi keservesen, Hej, a decsi nagykocsmában szól a muzsika. Hej, a decsi kertek alja, jaj, de harmatos, Vetek bele rozmaringot, jaj, de illatos, Vetek bele lenmagot, a szeretőm elhagyott, Az ürögi kertek alja, jaj, de homokos.
22. Hulljatok levelek, rejtsetek el engem, mert az én édesem sírva keres engem. Sír az út előttem, bánkódik az ösveny, még az is azt mondja: áldjon meg az Isten. Áldjon meg az Isten minden javaival, mint kerti violát drága illatokkal. 25 Ha kisasszonyt veszek, nem tud szőni, fonni. Jaj, de szégyen nekem Pénzért gatyát venni. Ha öreget veszek, az mindig szomorú. Annak minden szava egy égiháború. Ha gazdagot veszek, mindig csak azt hányja, hogy az enyémből élsz, ebadta hitványa! Ha szegényt megkérek, avval mit csináljak, egy koldusból kettőt ugyan mért csináljak? Az az egy reménység táplál ezután is, Jó lesz a legénység nékem továbbra is! Két tyúkom tavalyi, három harmadévi, Hajtsd haza, Juliskám, zabot adok néki. Ha tudtátok, hogy az enyém, mér' adtatok enni? Azért adtunk komámasszony, nem hagytuk elveszni!
23. 26 Este van,este van elmúlt kilenc óra, Gyere babám, kísérj engem a vasútra. Nem megyek, mert nagyon sötét az éjszaka, Meghasad a szívem, magam megyek haza. Garzó Péter elment katonának, acélfegyvert csináltat magának, Acél fegyvert rózsafa a nyele, rá van írva Varga Julcsa neve. A faluba' minden csendes, Még az éj-madár sem repdes. Nyugodalom lakik benne, Mintha temetőbe' lenne.
24. 27 Balatoni kikötőben megállta a gőzhajó, közepébe ki van tűzve a nemzeti zászló. Fújja a szél fújja, mindig az is arra fújja, ahonnan a kisangyalom a gyorsvonat hozza. Barna kislány, mondd meg a jó anyádnak, Ne gyalázzon engemet a világnak! Mert ha engem nem vádul el vejének, Találok én a lányánál is különbet. Barna legény, a fene evett volna meg! Bár sohase ismertelek volna meg! Átkozott volt az az óra, az a ház, Amelyikben megismertük mi egymást. Bolond volnék, ha én mindig busulnék, Borzaváron ilyen büszkén nem járnék! Járok is én egy legény bosszújára, (A) ménkű vágjon a férefésűtt hajába! Sej, haj édesanyám, huszár a szeretőm, Elvitte elvitte zsebébe a kendőm, Sej, haj csak a nevem rá ne volna írva, Sej, haj csak a szívem érte ne sajogna.
25. 28 A főuccán végigmenni nem merek, mert azt mondják, hogy szeretőt keresek. Nem kell nékem, van már nekem egy barna, Homlokára göndörödik a haja. Már Darócon végigugat a kutya, Talán bizony csendőr álla kapuba? Most írja, sej, a büntető levelem, Betyár csendőr jól ismered a nevem! A faluban nincsen kislány csak három, hát a markot ki szedi fel a nyáron? Piros pántlika lobog a derekán, jaj, de gyöngyen hajlik a marok után. Komámasszony meg ne mondja az uramnak, hogy eladtam a kakasom a tyúkásznak, Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte, kincsös kedves komámasszony.
26. Sógorasszony, komámasszony elmennék a hegyre, úgy siessünk, hogy megjöjjünk holnapután dé re. A dolog maradjon, csak a pohár forogjon, dínom-dánom, dínom-dánom igyunk hát nem bánom. 29 Sárgadinnye nem egyez a göröggel, Nem egyez az én szívem a tieddel. Mert a tied csalfasággal van tele, Megcsalná az enyémet, ha lehetne. Lányom, lányom, lányomnak se mondalak, Mint hogy téged kubikosnak adjalak! Nem bánom, hát édesanyám, tagadj meg, De a szívem kubikosért hasad meg.
27. Már ezután vászonnadrágba járok, hogy engemet szeressenek a lányok. Sarkantyús csizmába büszkén járok a bálba, én vagyok egy gáláns kislány babája! Már ezután úgy élem a világom, kiskalapom jobb szememre levágom. Üveg a kezembe, barna lány az ölembe, a bánatnak nincs helye a szívembe. 30 Fehér kancsó piros bor, Mindjárt rám kerül a sor. Iszom a bort ölelem a babámat, Úgysem élem keresztül a világot. Ráírom egy falevélre nevedet, rábízom egy vadgalambra (a) levelet, Kitűzi egy barna legény kapufájára, Hadd olvassa, aki szeret, Hogy egy kislány a szüretet nehezen várja.
28. Hess páva, hess páva, császárné pávánja, ha jén páva volnék, jó reggel fölkelnék. Jó reggel fölkelnék, folyóvízre mennék, folyóvízre mennék, folyóvizet innék. Folyóvízre mennék, folyóvizet innék, szárnyam csattogtatnám, szép tollam hullatnám. Leányok fölszednék, bokrétába kötnék, az ő édesiknek kalapjára tűznék. Ha jén páva volnék, jó reggel felkelnék, az én kis angyalom ablakára szállnék. Mindig buvókálnám, szeretsz-e kis babám? Szeretlek, szeretlek, csak ne mondd senkinek! 31 Már engem, mátkám, tízen kérettek, adj jó tanácsot árva fejemnek, hogy a tíz közül melyikhez menjek, hogy virág helyett kórót ne szedjek. Engemet máris tízen kéretnek. Most a tíz közül melyikhez menjek? Adj jó tanácsot szegény fejemnek, hogy virág helyett kórót ne szedjek.
29. Alig várom, hogy a nap lenyugodjon, Hogy az égen páros csillag ragyogjon, Ragyogj csillag, páros csillag sokáig Kísérj el a szeretőm kapujáig. Csillag, csillag páros csillag az égen. Láttad e a szép rózsámat a réten? Láttam bizony, zöld rozmaring erdőben, Sárga rózsa nyílott épp a kezében. 32 A lovát itatja, magát fitogtatja, gyenge szép orcáját velem csókoltatja. Kinek van, kinek van karikagyűrűje, annak van, annak van igaz szeretője. Vissza tudom adni, meg tudlak csókolni. Szép piros hajnalba meg foglak csókúnyi.
30. Egyik szál majoránna Virág Erzsi lenne, Másik szál majoránna Váci Gábor lenne. Virág Erzsi az ágyát, magasra vetette, Váci Gábor kalapját rajta felejtette. Hozd ki Erzsi kalapom, hadd tegyem fejembe, hogy ne nézzen minden lány ragyogó szemembe. Ki is hozta kalapját, fejére is tette, nem is nézett minden lány, ragyogó szemébe. 33 Ki látta már beborulva az eget? Most tudtam meg, hogy a babám nem szeret. Ha nem szeret, vigyék el katonának, párja lennék én az árva madárnak. Búza közé szállt a dalos pacsirta, Mert odafönt a szemeit kisírta, Búzavirág, búzakalász árnyába, Rágondol a régi első párjára. Házunk előtt, kedves édesanyám, ragyognak a csillagok, Énhozzám is kedves édesanyám, egypár csillag beragyog. Én tőlem is irigyelik azt a csillagok, Amelyik a babám ablakába, minden este beragyog.
31. Álmodik a földben a búzamag, Jó meleget érez a hó alatt. Tavaszi szél lágyan simogatja, Csengő eső cseppje csókolgatja 34 Besorozták már az új regrutákat. Ki is tűzték a veres pántlikákat. A szalagja a földet éri, aki legény büszkén végignézi, hogy kell ezt a három évet szolgálni. Tisza partján jegenyefa virágzik. Jegenyéje vízbe hull és elázik. Terem még a jegenyefa jegenyét, jegenyét, Tisza partján nevelik a szép legényt.
32. 35 Kecskeméten kidobolták, az ellenség tüzet szór ránk. Hajrá!... Minden kézben puska fegyver, aki velünk magyar ember. Hajrá!... Haragszom az olyan szóra, csuhajla, Ki a kislányokat is megszólja, csuhajla, Mert a kislány aranycsillag, Arany garádicson ballag, csuhajla. Haragszom az olyan szóra, csuhajla, Li a legényembert is megszólja, csuhajla, Mert a legény olyan, mint a szamár, Minden kiskapuban megáll, csuhajla. Haragszom az olyan szóra, csuhajla, Ki a menyecskéket is megszólja, csuhajla, Mert a menyecske csak zsírosbögre, Elszalad a kutya véle, csuhajla.
33. 36 Nem iszom belőle, részeg leszek tőle. Dil, dul, dalala, Dida rida dil, dul, dalala. Volt nekem pénzem, elástam, elástam, Kiszáradt a torkom, kiástam, kiástam. Így jár, aki Eltemették az öreget, öreget, Melléje tették az üveget, üveget. Így jár, aki (ismétlésre) Ha a temetőbe kiviszik, Isten úccse többet nem iszik. A doktor is azt mondja, vizet ne igyak soha, mert a vízben béka van, életemnek vége van.
34. Mondtam, babám, ne rakd meg a, sej-haj, szekeret, feltöri a villanyél a kezedet. Fából van a villa nyele, nem másból, feltöri a tenyeredet, sej-haj csunyául. 37 Ha megunja furulyáját, előveszi a dudáját. Belefújja búját a birka bőrébe, szélnek ereszti belőle. Sajt, túró az eledele, száraz kenyér van melléje, vizet iszik rája, rágyújt a pipára, mégis piros az orcája. Sógorasszony, komámasszony elmennék a hegyre, úgy siessünk, hogy megjöjjünk holnapután dé re. A dolog maradjon, csak a pohár forogjon, dínom-dánom, dínom-dánom igyunk hát nem bánom.
35. Ott mérik a pántlikát, piros színű pántlikát, sallárom Jakuts Pista méreti, az asztalra leteszi, sallárom Bíró Róza felveszi, a hajába biggyeszti, sallárom Biggyeszd Róza nem bánom, úgyis te lész a párom, sallárom 38 Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek. Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg, A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek. Garzó Péter elment katonának, acél fegyvert csináltat magának, acél fegyvert, rózsafa a nyele, rá van írva Varga Julcsa neve.
36. Arra alá van egy erdő, jaj de nagyon messze van, kerek erdő közepében két rozmaring bokor van. Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra, így hát kedves kis angyalom, tiéd leszek valaha Amott látok az ég alatt egy madarat repülni. De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. Repülj, madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet! Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet. 39 Haragszom az olyan szóra, csuhajla, Ki a kislányokat is megszólja, csuhajla, Mert a kislány aranycsillag, Arany garádicson ballag, csuhajla. Haragszom az olyan szóra, csuhajla, Li a legényembert is megszólja, csuhajla, Mert a legény olyan, mint a szamár, Minden kiskapuban megáll, csuhajla. Haragszom az olyan szóra, csuhajla, Ki a menyecskéket is megszólja, csuhajla, Mert a menyecske csak zsírosbögre, Elszalad a kutya véle, csuhajla. Ennek a kislánynak dombon van a háza, terepes diófa van annak udvarába. Terepes diófa, bodor a levele, ennek a kislánynak leszek szeretője.
37. 40 Törött ágról messze repül a madár, Szívem gyöngye de örökre elhattál! Úgy elhattál, mind kis madár az ágot, Mit a villám darabokra szétvágott. Árok, árok, de méll árokba estem, Abban estem, kiben nem remélettem. Kívül estem az árkodon nem belül, Véled estem szerelembe egyedül. Az ajtómon fából a kilincs, Bejöhetsz, mert nálam senki nincs. Kinyílik az ajtó magától, A szeretőm gyönge karjától. Este jár a hajdú a falun, Megfogja a legényt a fonón. Ne fogja meg hajdú a karom, Babámat ölelni akarom. Mind megitták a pálinkát, nem tudtak hazamenni, kispiricsi faluvégen kocsit kellett fogadni. Cin, cin,
38. Sej, mikor engem katonának visznek, az árokban, még a víz is reszket, Az árokban a víz hadd reszkessen, sej, csak a babám igazán szeressen. Sej, mikor mentem Galícia felé, megnyílt az ég harminchárom felé, Ragyogtak rám a sűrű csillagok, sej, mert tudják, hogy én is árva vagyok. 41 Hej, a decsi nagy kocsmában szól a muzsika, Ha arra jársz kisangyalom, gyere be oda! Megforgatlak szívesen, más nézi keservesen,hej, a decsi nagykocsmában szól a muzsika. Hej, a decsi kertek alja, jaj, de harmatos, Vetek bele rozmaringot, jaj, de illatos, Vetek bele lenmagot, a szeretőm elhagyott, Az ürögi kertek alja, jaj, de homokos. Esik az eső, hull a villám rakásra, Belecsap a tornyospálci csárdába, Ég a csárda, nincsen aki locsolja, Árva a szívem, nincsen vígasztalója. Ez a magas ég, ha beborul kiderül, Házunk előtt van egy lóca rá ne ülj, Ha ráülsz is jól vigyázz, hogy le ne ess, Voltál szeretőm, de már nekem nem kellesz. Nem idevaló születésű vagyok én, Messze földről idevándoroltam én, Így jár aki, messzeföldről idevándorol, Nincsen babája ki vállára boruljon.
Jegyzetek 42