Egy európai eszme és hazai megvalósítása LEADER Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében
LEADER Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Írta: Krolopp András Marticsek József Petri Márta Szuda Zoltán Francia Rita Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat KÖVICE támogatásával Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért Budapest, 2005
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 1. AZ ELŐZMÉNYEK...5 2. MI IS A LEADER?...6 3. MI A LEADER LÉNYEGE?...7 4. HOGYAN MŰKÖDIK A LEADER PROGRAM?...11 4.1. HOGYAN JÖNNEK LÉTRE A LEADER KISTÉRSÉGEK?...11 4.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS...13 4.3. A PÁLYÁZATÍRÁSTÓL A BENYÚJTÁSIG...16 II. Szabályozás... 18 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS...18 2. MI VÁLTOZIK 2007-TŐL?...19 III. LEADER típusú kísérleti program Magyarországon... 21 IV. AVOP - LEADER + Program Magyarország... 23 V. Magyarországi LEADER - tapasztalatok kritikus szemmel.25 VI. Esettanulmányok... 34 1. KÜLFÖLDI PÉLDATÁR...34 AMVRAKIKOS-ÖBÖL GÖRÖGORSZÁG...34 BREGENZERWALD (AUSZTRIA)...37 GAELTACHT CORK - Írország...39 2. KÍSÉRLETI PROGRAM MAGYARORSZÁG ZALA-KAR...41 3. NÉHÁNY PÁLYÁZÓ ÉS PROJEKT BEMUTATÁSA...43 VII. További információ... 49
Kedves Olvasó! Kiadványunk célja, hogy átfogó képet adjon az Európai Unió egyik legsikeresebb vidékfejlesztési programjáról, a LEADER-ről. E kiadvány elsősorban a hazai civil szervezetek számára készült, de reméljük, hogy középés kelet európai tagszervezeteink is haszonnal forgatják majd. E sorok aktualitását az adja, hogy Magyarország Unióhoz való csatlakozásával lehetőség nyílt a hazai helyi közösségek számára is, hogy csatlakozzanak az egyre népesebb LEADER hálózathoz. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért foglalkozik egy elsősorban természetvédelem mellett elkötelezett szervezet az Európai Unió vidékfejlesztési programjával. Nos, egyre több környezet- és természetvédő szervezet köztük a CEEWEB is felismerte, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati megvalósításához nem elegendő kizárólag a faj- és élőhelyvédelemmel foglalkozni. A természetvédelmet integrálni kell a lehető legtöbb szektorba, a politikába, a mindennapokba. A hazai és az EU-s agrár- és vidékpolitika is nagy hatást gyakorol az élővilágra, ezért érdemes követni alakulását, elemezni várható hatásait. A LEADER már megmutatta, hogy képes becsempészni a természet védelmét és szeretetét az emberek életébe. A természettel összhangban élő emberek számára a természet erőforrás, melynek ésszerű használata mindenkinek érdeke, hiszen ez az erőforrás biztosítja hosszú távon a magas életminőséget. A kiadvány első fejezetében általános információkat találnak a programról. A bevezetést a jelenlegi (2000-2006) és következő (2007-2013) tervezési időszakra vonatkozó szabályozás ismertetése követi. Ezután a magyar tapasztalatok kritikai elemzését találják. Majd szemléltetésképpen - gyakorlati példákat, megvalósult projekteket, külföldi esettanulmányokat mutatunk be. Bízunk benne, hogy a LEADER program hozzájárul ahhoz, hogy a magyar vidék fejlesztése valóban fejlődést eredményezzen és a vidéken élők életminőségének javulását vonja maga után! 4
I. BEVEZETÉS Amint azt már említettük, a LEADER program az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi programja. Miben sikeres és mi ennek a sikernek a titka? Ebben a fejezetben megpróbálunk erre a kérdésre választ adni. 1. Az előzmények A LEADER három generációja 1991 LEADER I 400 millió ECU Bevezetés 1994 LEADER II 1,7 milliárd ECU Elterjesztés 850 projekt 2006 2000 LEADER+ 2,2 milliárd EUR Megszilárdítás < 1200 projekt Horizontális partnerség Vidéki térségek közti együttműködés szereplők közti kapcsolat fejlesztése 217 projekt Tapasztalatszerzés Innováció támogatása Nemzetközi együttműködés Modell kezdeményezések Helyiek aktivizálása Tapasztalatok cseréjének támogatása Az Európai Unió mezőgazdasági politikája (Közös Agrárpolitika) 1957 óta folyamatosan változik. A különböző fejlesztési programok a 80-as évek végéig az ágazatokban jelentek meg és hiányzott az ágazatok közti összehangolás kistérségi szinten. E programok keretein belül a helyi támogatottak kiválasztása egy felülről lefelé irányuló (top down) rendszerben, az adott elképzelés integrált környezetéből kiszakítva történt. Magyarán szólva ún. mákszem-effektus alakult ki. A helyi támogatottak kiválasztása során nem vizsgálta senki, vajon a kiválasztott fejlesztések között van-e kapcsolat és az a kapcsolat milyen jellegű: Egymást erősítő, semleges, avagy egymást gyengítő kapcsolatról van szó. Így a nagy számok törvénye 5
szerint a sok-sok támogatás felhasználása ellenére nem történt valóban pozitív előjelű változás egy-egy térségben, mert a fejlesztések gyakorta kioltották egymást. A 90-es évektől kezdve felismerték a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, mely figyelembe veszi a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit is. Új és újszerű fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe (buttom up). Így született meg az Európai Unió LEADER programja. A LEADER az Európai Unióban jelenleg a harmadik generációját éli. A fenti ábrában röviden összefoglaltuk az eddigieket: 2. Mi is a LEADER? A LEADER egy francia mozaikszó: Liasion Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale, melynek jelentése: Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Az ún. közösségi kezdeményezések célja az, hogy új elképzeléseket és módszereket kísérletezzen ki olyan kulcsfontosságú témákban, melyek a legtöbb EU tagállamot érintik. A közösségi kezdeményezések eredményei pedig gazdagíthatják a szakpolitikákat, beépülve hatékonyabbá tehetik az addigi intézkedéseket. Az 1991-ben indult program eredeti célja az EU-15-ben az volt, hogy megállj-t parancsoljon az egyre jobban elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának. Azóta több mint 1200 európai kistérségben valósultak meg alulról jövő, vidékfejlesztési projektek a LEADER segítségével. Röviden összefoglalva a LEADER program a helyi szinten működő aktív társulások, együttműködések által kialakított és végrehajtott integrált terveket támogatja. A program célja, hogy segítse és támogassa a helyieket abban, hogy a környezetükben rejlő lehetőségeket felfedezzék, és azokat fenntartható módon kihasználják. A program keretein belül integrált, magas színvonalú, eredeti vidékfejlesztési stratégiák születnek a következő területeken: A természeti és kulturális örökség védelme, ezen adottságok gazdagítása; 6
a helyi gazdaság megerősítése munkahelyteremtés céljából; a közösségek önszerveződő képességeinek javítása, az együttműködés ösztönzése. A program újszerűsége abban áll, hogy a térség fejlesztési stratégiáját az önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM), a helyiek aktív bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg a munkacsoport számára, melyet helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében. 3. Mi a LEADER lényege? A legfontosabb kulcsszó, hogy alulról jövő (buttom-up) kezdeményezéseket támogat a program. Ennek az az előnye, hogy a projektek a helyi lakosok tudásán és helyismeretén alapulnak, ebből következően az ő igényeiknek és a táj adottságainak megfelelő ötletek valósulhatnak meg. A másik fontos kulcsszó az összefogás. A LEADER a kistérségben élő emberek kreativitására, leleményességére, ötletességére alapoz, és ösztönzi a helyi civil szervezetek, intézmények valamint vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. A továbbiakban a LEADER hét alappillérét ismertetjük, melyek a LEADER-filozófia alapját és a módszer sikerének titkát is jelentik: 7
A LEADER hét alappillére Helyi irányítási és finanszírozási rendszerek Hálózatépítés és együttműködés Terület-alapú megközelítés Integrált, ágazatközi megközelítés Az alulról építkező megközelítés Háromoldalú partnerség Innováció 3.1. A terület-alapú megközelítés A LEADER-térség olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást - otthon-érzetet - közösen élik meg, szívükön viselik településük sorsát, érzelmileg kötődnek a tájhoz és azzal összhangban igyekeznek a fejlesztéseket megvalósítani. Ahhoz, hogy a fejlesztés hosszú távon életképes legyen (megfelelő emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások álljanak rendelkezésre), a területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie. A területalapú megközelítés révén azok az emberek dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez az érzés biztosítja a motivációt, mely lendületben tartja a projekteket. 8
3.2. Az alulról építkező megközelítés A helyiek részt vesznek a döntéshozatalban a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén. A helyi szereplők közvetlenül bekapcsolódnak a saját mindennapi életüket meghatározó fejlesztési folyamatokba. Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága. 3.3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek A jól összeállított, helyi vidékfejlesztési munkacsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A finanszírozásban a helyi bankok és hitelintézmények is részt vesznek. Az irányítási és finanszírozási módszerek lényege, hogy kiegyenlítsék a megszilárdult hatalmi pozíciókat, és erősítsék a kiegyensúlyozott hatalomelosztást. 3.4. Háromoldalú partnerség Közszféra Nonprofit szektor Magán szektor A fejlesztésben megvalósuló partnerség azt jelenti, hogy a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom között önkéntes, kölcsönösen szinergia, együttműködés, partnerség gyümölcsöző, innovatív kapcsolatok vannak, és ezek révén együtt dolgoznak a közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében. 9
3.5. A tevékenységek újító jellege Az újító jellegre, az új tevékenységekre azért van szükség, mert a vidéki emberek ma már nem tudnak pusztán a mezőgazdaságból megélni, ezért létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy legalább kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak. Fontos, hogy az innovatív tevékenység helyi erőforrásokon alapuljon, eredeti ötlet legyen és illeszkedjék a térség jellegéhez. Az újításra azért is van szükség, mert vidéken is adódhatnak olyan problémás élethelyzetek, amelyeket a városokra, agglomerációkra kidolgozott eljárásokkal nem lehet kezelni, megoldani. 3.6. A tevékenységek közötti kapcsolatok integrált, ágazatközi megközelítés A LEADER ágazatközi megközelítése a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Ahhoz, hogy sikeresen összekapcsoljuk a különböző ágazatokat, legalább két feltételnek kell teljesülnie, az erős szándékon, elhatározáson túl: helyi szinten: az integrált megközelítést értő irányítás nemzeti szinten: a különböző ágazatok közötti horizontális, szakmapolitikai egybehangolás 3.7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés A LEADER csoportok közötti hálózatépítés célja, hogy a helyben szerzett tapasztalatokat és erederedményeket terjessze, így segítve a többi vidékfejlesztési munkacsoportot. A jól működő hálózatok révén a csoportok ötleteket meríthetnek egymás programjaiból, és a munkamódszereket illetően is jelentős segítséget 10
kaphatnak egymástól. A nemzeti hálózatok listáját a kiadvány végén találják. A LEADER csoportok nemcsak egymással, de más hálózatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködhetnek. A LEADER sikertörténetében nagy szerepet játszanak ezek a többoldalú együttműködési kapcsolatok. Röviden összefoglalva a LEADER program igen hatékony a vidékfejlesztésben, mert: térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégián alapul, igyekszik a helyi gazdasági potenciál egészét hasznosítani, felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket, aktivizálja a helyi lakosságot és bevonja a közösséget a fejlesztési folyamatokba, élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki a vidéki térségek között - tapasztalatcsere céljából, támogatja az innovációt, megteremti és erősíti a helyi partnerséget. 4. Hogyan működik a LEADER program? 4.1. Hogyan jönnek létre a LEADER kistérségek? Az együttműködésben résztvevő települések kiválasztása a LEADER programban résztvevő településeken élők szabad elhatározásán alapul. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok csak földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten, tehát minden település csak egy helyi vidékfejlesztési munkacsoporthoz tartozhat. A LEADER térségek határa nem feltétlen esik egybe a statisztikai kistérségek határával, hiszen gazdaságilag és szociálisan homogén térségnek kell lennie. Jelenlegi közigazgatási határaink nem tükrözik történelmi tájaink egységét, gondoljunk csak a Berettyó vidékére, a bihari tájra. 11
A LEADER térség kritériumai Helyi identitás Kis lépték Vidéki jelleg Alacsony népsűrűség LEADER térség Homogén egység 10,000 és 100,000 közötti lélekszám Nincs előre meghatározott határa Koherecia és kritikus tömeg Kritériumok: 1. Az együttműködő településeken élő lakosság összlétszáma 10.000 100.000 főig terjedhet. (Hazánkban kivétel ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr- Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy helyi vidékfejlesztési munkacsoporthoz tartozó lakosok száma 5.000 lehet) 2. A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10 000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km 2 alatti Kistérségi városok, központok így kimaradnak valóban a forrás felhasználásából, de nem célszerű kihagyni ezeket e településeket az együttgondolkodásból. 12
4.2. Szervezeti felépítés 4.2.1. Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM) A LEADER+ kedvezményezettjei a HVM-ok, amelyeknek tagjai a helyi gazdasági, önkormányzati és egyesületi élet képviselői. Fontos, hogy a munkacsoportokban a gazdasági és a civil szféra tegye ki a többséget, s ne az önkormányzat képviselői legyenek túlsúlyban. A programban a formális együttműködés megtestesítője a helyi vidékfejlesztési munkacsoport, amely döntési jogosítvánnyal rendelkezik, és meghatározott keret-költségvetéssel gazdálkodhat. E szervezet decentralizált alappal és önálló managementtel rendelkezik. A LEADER programnak ez az egyik legeredetibb jellemzője. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok összeállítása jelentősen hozzájárul a helyi fejlesztés sikeréhez, a következők miatt: Decentralizált, ágazatokat egyesítő, alulról építkező, területalapú fejlesztést tudnak megvalósítani, amely az adott vidéki térség előnyeire és lehetőségeire koncentrál. Megjelenik a közösségi elkötelezettség, Mivel a LEADER új együttműködések kialakítására ösztönzi a helyi vezetőket, a fejlesztés szereplői között helyi szinten intenzívebb párbeszéd alakul ki. A program felszínre hozza a szunnyadó fejlesztési elképzeléseket is, amelyeket a hagyományos adminisztratív rendszer esetleg nem tudott volna befogadni. Mivel a helyi program megvalósításának minden szakaszában más és más szakértelemre van szükség, a helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak kiterjedt szakértői kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. Működése során folyamatosan elő kell segítenie a helyi együttműködést a program sikeres megvalósítása érdekében, s ezért a következő tevékenységeket kell ellátnia: animáció, azaz a helyi szereplők folyamatos tájékoztatása, figyelmük ébren tartása, és más közösségi tevékenységek; információnyújtás és tanácsadás a program résztvevői számára; az adott térség helyi vidékfejlesztési stratégiája elkészítésének segítése; 13
tájékoztatás a helyi programról, annak megvalósítási lehetőségeiről; 4.2.2. A HVM működése és feladatai Együttműködés A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok szerkezetének és működésének nincsenek meghatározott merev szabályai, van azonban néhány kötelezően követendő szabály, amelyet minden akciócsoportnak be kell tartania: alapja a partnerség (helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek) nagy létszámú együttműködés, amely a térség valós összetételét reprezentálja egy szervezet/személy csak egy akciócsoportban vállalhat tagságot egy személy csak egy szervezetet képviselhet az akciócsoporton belül, hiszen Magyarországon nincs összeférhetetlenségi törvény, így egy-egy személy politikai, választott tisztségviselőként, akár vállalkozóként, vagy civil szervezet vezetőjeként egyszerre lehetne képviselő az akciócsoport mindhárom szektorában. felépítésének biztosítania kell a térségi közösségek és gazdasági szerveződések érdekeinek megfelelő, hatékony képviseletet 4.2.3. Gesztor szervezet A helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak a napi szintű működéshez megfelelő, állandó adminisztratív kapacitásra van szüksége. A Gesztor szervezet a helyi vidékfejlesztési munkacsoport munkaszervezeteként működik. A működés kereteit a konzorciumi szerződés szabályozza. A Gesztor szervezet látja el a pályázatok kezelését (befogadás, értékelés stb.) a költségvetés figyelemmel kísérését A Gesztor szervezet a helyi vidékfejlesztési munkacsoport egy tagszervezete, amely a döntéshozatalban nem vesz részt. Röviden fogalmazva; ha a Gesztor szervezet jól működik, akkor biztos a siker, ha nem, biztos a kudarc. Ennek a szervezetnek legfontosabb feladata a helyi akcióterv gyakor- 14
lati megvalósítása a helyi pályázati rendszer fenntartásán keresztül. A LEADER hazai megvalósítása több éves folyamat, ezért különösen fontos, hogy a Gesztor szervezet biztos anyagi, tárgyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzen. 4.2.4. Helyi bíráló és monitoring bizottság A helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak a pályázatában meg kell határoznia azt a testületet, amely a projektek kiválasztása, a költségvetés felosztása stb. témában a döntéseket meghozza. A testület magába foglalhatja a helyi vidékfejlesztési munkacsoport teljes létszámát (kivéve a gesztor) is, de érdemes egy kisebb csoportot létrehozni a döntéshozásra. A döntéshozó testületnek legalább 50 %-át társadalmi vagy gazdasági partnereknek kell adniuk, és a közszféra képviselői maximum 50 %-ot tehetnek ki a döntéshozó testületben. 15
4.3. A pályázatírástól a benyújtásig Három fontos területe van a LEADER előkészületeknek, amelyekről mielőbb döntést kell hozniuk a kezdeményezőknek kistérségi szinten: A terület lehatárolása (hol?): mely települések együttműködése felel meg a kistáji, kulturális-gazdasági megközelítésnek. A HVM felállítása (kikkel?): kik azok a kezdeményező személyek, szervezetek, akiknek az együttműködése megalapozhatja a programot. A vidékfejlesztési terv fő irányainak meghatározása (mit?): melyek azok a legfontosabb helyi fejlesztési célok, amelyek megfelelnek a LEADER alapelveknek, a LEADER lehetséges fejlesztési témáiba illenek és reálisan megvalósíthatók az adott időszakban. A helyi vidékfejlesztési tervek a következő témákra épülhetnek: A helyi természeti és kulturális örökség értéknövelő hasznosítása. A vidéki életminőség javítása. Helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különös tekintettel a kisméretű termelő egységek termékeinek piacra jutási esélyeit közösségi akciók révén javító intézkedésekre. Új eljárások és technológiák használata, a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének fokozása. Együttműködés a térségen belül, az egy tagállamon belüli térségek között, valamint különböző tagállamok helyi vidékfejlesztési munkacsoportjai között. A helyi vidékfejlesztési munkacsoport által elkészítendő LEADER akciótervnek a következő szempontoknak kell megfelelniük: Az együttműködés fejlesztése a helyi szereplők, a gazdaság különböző ágai, valamint az egyes projektek között. A terv az adott térség jellegzetességein alapuljon. A megadott LEADER témakörökön belül előnyös, ha a tervek egy vagy több speciális célterületre fókuszálnak (célcsoportok vagy témák alapján). 16
Figyelembe kell venni a nők és fiatalok számára történő munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. A tervnek be kell mutatnia a térség jellemzőit, a tervben foglaltak szükségességét. A tervnek újszerű, egyedi megoldásokat kell tartalmaznia. A terv teremtse meg a hagyományosan elkülönült gazdasági ágak közötti együttműködést. A helyi vidékfejlesztési terveket a HVM-ok helyben kiírt pályázatok útján a megfelelő projektek kiválasztásával valósítják meg. A pályázati jogcímeket, azok részletes feltételeit, a projektek kiválasztásának kritériumait a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok határozzák meg. A projekteknek összhangban kell állniuk a helyi vidékfejlesztési terv céljaival és tartalmával. Az alábbi kritériumok minden helyi vidékfejlesztési munkacsoportnál alkalmazandók: Újszerűség, amely megnyilvánulhat a térség egyediségét tükröző új termék/szolgáltatás létrehozásában Gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság Térségi szemlélet, a térségi sajátosságok figyelembe vétele Partnerség, együttműködés, kapcsolatok Alulról jövő kezdeményezés, helyi igények alapján történő tervezés és megvalósítás Kiegészítő jelleg Kisléptékűség A pályázatot az akciócsoport nevében a Vezető szervezet nyújtja be. Ki kell választani a megalakítandó helyi vidékfejlesztési munkacsoport képviseletében pályázó szervezetet (az akciócsoport vezető szervezete) A Vezető szervezet eljár az akciócsoport nevében az akciócsoport elnökét adja 17
II. SZABÁLYOZÁS 1. Jelenlegi szabályozás 2000 és 2006 között a LEADER harmadik generációja, a LEADER+ program fut. Az újonnan csatlakozott országok esetében az operatív programok tartalmazzák a LEADER+ intézkedéseket. A Csatlakozási Szerződés IX. a fejezet I. alfejezet 33. f cikke alapján az Európai Unió Bizottsága a csatlakozó országok számára megteremtette a LEADER+ Közösségi Kezdeményezés megvalósításának lehetőségét, amelynek a szerződés szerinti kerete az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program. Magyarországon is az AVOP vagyis az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program költségvetésében szerepel az intézkedés. A LEADER intézkedés részesedése az AVOP költségvetéséből: 4,5 % Pénzügyi terv, 2004-2006. Megnevezés milliárd forint Millió euro Strukturális alapok - EMOGA 3,6 14,4 Központi költségvetési forrás, FVM 1,2 4,8 Tervezett magánforrás 1,2 4,8 Összes költség 6,1 23,9 *A forint összegek indikatívak. A Nemzeti Fejlesztési Tervben, illetve az Operatív Programban 1999. évi áron szereplő euro-összegek 255 forint/euró szorzóval kerültek átszámításra 2004. évi áron szereplő forint összegekre Az AVOP intézkedéseinek célja a foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetőségek, a lakókörnyezet és részben az infrastrukturális ellátottság javítása. A LEADER+ intézkedés a fenti folyamatokat a helyi közösségek és belső erőforrásaik aktivizálásával katalizálja, és így már társadalmi, szociális aspektusokat is érint. 18
A 2000/C 139/05 Bizottsági Közlemény 36. bekezdése alapján a LEADER+ intézkedésből minden olyan tevékenység támogatható, amely az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) Orientációs-részleg, az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és az ESZA (Európai Szociális Alap) keretein belül jogosult támogatásra. Mivel a LEADER+ intézkedés elsődleges célja a kísérleti jellegű stratégiák támogatása által a vidéki térségek belső erőforrásainak fejlesztése, ezért az intézkedésből nem jogosultak támogatásra az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások, amely alól kivételt képeznek a kis léptékű és partnerségen alapuló infrastruktúra-fejlesztések. Az EMOGA aránya a közpénzeken belül: 75 %, a támogatás maximális összege egy helyi fejlesztési programra: 100 millió Ft (400 000 ), melynek 10-15 %-a a helyi menedzsmentre fordítható (Gesztor szervezet). A hazai LEADER+ részletes szabályozásáról a www.nfh.hu oldalon olvashatnak bővebben. 2. Mi változik 2007-től? EU szinten: A LEADER-megközelítés 2007-től egyenrangú tengelyként beépítve működik majd az EU vidékfejlesztési politikájában. Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika (CARP) 2007 2013 LEADER tengely (4. tengely) Agrártermelők és az erdészet versenyképessége (1. tengely) Környezetvédelem és a termőföld (2. tengely) Tevékenységek diverzifikálása és életminőség vidéken (3. tengely) Közös finanszírozási, programozási, monitoring és ellenőrzési jogszabályok Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Forrás: Európai Unió Bizottsága, 2004 december 19
A 2007-2013-as időszakban a vidékfejlesztési források minimum 7 %-át fordítják majd a programra. A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok helyi fejlesztési stratégiájának a végrehajtásához minden programnak tartalmaznia kell egy LEADER elemet (lásd. LEADER 7 alappillére). A nemzeti finanszírozási programnak minimum 7 %-a a LEADER-nek van fenntartva. Az adott időszakra vonatkozó teljes támogatás 3 %-át tartalékolják, és 2012/13-ban a legjobb eredményekkel rendelkező tagállamok között osztják fel. Ennél azonban lényegesebb, hogy a Bizottság kiszélesítette a helyi szintű programkészítés és döntéshozatal rendszerét az ún. fősodor -ba tartozó intézkedésekre is, ami azt jelenti, hogy a korábbi vidékfejlesztési intézkedéseket a helyi vidékfejlesztési tervek keretén belül kell alkalmazni. Ennek értelmében azok a térségek fognak jelentős fejlesztési forrásokhoz jutni, melyek rendelkeznek megfelelő humán erőforrással és van gyakorlati tapasztalatuk a programírásban, ill. a vidékfejlesztési tervek megvalósításában. Magyarországon: Magyarország új vidékfejlesztési rendelettervezetében, mely a 2007-2013- as tervezési időszakra szól, szintén külön tengelyként szerepel a LEADER. A tervezet szerint a támogatási lehetőségek - ezen tengely mentén - a következők: meghatározott szubregionális vidéki területekre szánt terület-alapú stratégiák helyi állami és magánszervezetek partnerségével létrejövő, helyi vidékfejlesztési munkacsoportok támogatása (a továbbiakban "helyi vidékfejlesztési munkacsoportok") a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok által, alulról építkező módon történő, helyi fejlesztési stratégia kidolgozása és megvalósítása döntéshozói jogkörrel a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és projektjei közötti kölcsönhatáson alapuló, többágazatú globális célok kitűzése és megvalósítása a végrehajtás során innovatív megközelítés és együttműködés biztosítása a helyi partnerségek (helyi vidékfejlesztési munkacsoportok) hálózatának kiépítése 20
III. LEADER TÍPUSÚ KÍSÉRLETI PROGRAM MAGYARORSZÁGON A LEADER típusú kísérleti program 2001-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy előkészítse a LEADER program bevezetését és megvalósítását. Az előkészületek célja az volt, hogy a megfelelő dokumentumokat és eljárásrendet kidolgozzák, valamint hogy a kiválasztott LEADER térségek gyakorlati tapasztalataikat átadva segítsék a többi térség felkészülését. A kísérleti program két tevékenységre fektette a hangsúlyt: 1. felkészítő képzések 2. korlátozott számú, helyi vidékfejlesztési terv megvalósítása. A kísérleti programot meghívásos pályázatként hirdette meg az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya. Meghívásos alapon, országos ernyőszervezetek javaslatára 40 potenciális helyi kezdeményezést választott ki az együttműködésre, amelyből tárcaközi bizottság választotta ki azt a 13 helyi kezdeményezést (Lásd táblázat), amelyek a program megvalósításában végül részt vettek. A kísérleti programok finanszírozására csoportonként 25 millió Ft állt rendelkezésre. Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport Régió Kedvezményezett falvak száma Nyertes projektek száma Alsógalgamenti Közép-Magyarország 5 6 Baranyai hegyhát Dél-Dunántúl 27 28 Belső Cserhát Észak-Magyarország 5 18 Bükki hegyhát Észak-Magyarország 9 15 Dél-Zala Nyugat-Dunántúl 8 23 Ménes-patak menti települések Észak-Magyarország 6 24 Göcsej és térsége Nyugat-Dunántúl 18 12 Ipolymente Közép-magyarország 13 29 Közép Hegyháti Dél-Dunántúl 10 23 Ózd-Putnok Észak-Magyarország 6 15 Sárrét Dél-Alföld 4 11 21
Sokoró és térsége Nyugat-Dunántúl 29 19 ZalA-KAR Nyugat-Dunántúl 23 21 Zselici Dél-Dunántúl 23 27 Fő eredmények: 12 helyi vidékfejlesztési program végrehajtásával mintegy 270 projekt kapott támogatást, hasznosítható és átadható tapasztalatok kistérségi, regionális és nemzeti szinten, Működési Kézikönyv és kapcsolódó dokumentumok összeállítása, gyorsan növekvő érdeklődés a vidéki térségekben az AVOP LEADER - intézkedésben való részvételre. Fő problémák és nehézségek: elégtelen emberi erőforrások valamennyi szinten, tapasztalatlanság helyi szinten a közpénzek adminisztrációjával kapcsolatban, szkepticizmus, alacsony motiváltság és kezdeményező készség, alacsony projekt-generálási, közösségfejlesztési aktivitás, egyes projekt-gazdák megvalósítási és pénzügyi fegyelmezetlensége, a fejlesztések nem minden esetben feleltek meg a LEADER elveinek. A hatodik fejezetben olvashatnak egy esettanulmányt a LEADER típusú kísérleti programról, melyben a Zala megyei ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás Helyi Értéket! nevű programjának példáját ismerhetik meg. 22
IV. AVOP - LEADER + PROGRAM MAGYARORSZÁG Melyek a program átfogó céljai? Az együttműködési képesség (partnerség) és a helyi társadalom szervezettségének javítása, életképes vidéki közösségek kialakítása illetve támogatása. Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, a munkalehetőségek javítása, munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben. A vidéken élők életminőségének javítása, a jólét növelése. Melyek a konkrét célok? A vidéki gazdaság sokszínűségének, több lábon állásának megteremtése. Sajátos helyi termékek kifejlesztése, illetve a helyi termékek piacképességének javítása. A vidéken élők igényeihez igazodó, új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése. A helyiek részvételének ösztönzése a fejlesztési folyamatokban, a helyi kezdeményezések feltárása, kialakítása és megvalósítása érdekében. Módszerek átadása és lehetőségek biztosítása a partnerség megerősítésére és a helyi társadalom szervezettségének javítására. Melyek a támogatható tevékenységek az AVOP+ LEADER - Program keretében? 1. Készségek elsajátítása képesség a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok létrehozására a LEADER program lebonyolítására 2. Helyi vidékfejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok támogatása 23