A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra Magyarországon Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor MAINTUSZ Közgyűlés, 2017.11.07., Budapest
Előadás felépítése Klímaváltozás - helyzetkép Klimatikus viszonyok okozta károk és azok kezelése Magyarországon Klimatikus viszonyok változása 2100-ig Hatások a búza és a kukorica termesztése esetében Összefoglalás
Klímaváltozás ami van Globális hőmérsékleti eltérés az 1961-1990-es évek átlagához képest WMO 2016 2015. évi forró napok (maximum hőmérséklet > 30 C) számának %-os eltérése a sokéves átlagtól (1981-2010) WMO 2016
Klímaváltozás aminek hatása van A földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6-0,8 C-kal nőtt az elmúlt évszázadban jégolvadás visszahúzódnak a magashegyi gleccserek olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró a 20. században az északi féltekén 2 héttel lett rövidebb a tavak és folyók jegesedésének időtartama az elmúlt 40-50 évben az Északi Jeges-tenger jegének vastagsága 40%-kal csökkent (késő nyáron kora ősszel) szélsőséges időjárás az elmúlt évtizedben háromszor annyi időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte mint a 60-as években tengerszint emelkedés az elmúlt évszázadban 10 25 cm-rel emelkedett a tengerek szintje ez az emelkedés az utóbbi 3000 év átlagos tengerszint emelkedésének 10 szerese veszélyben a biológiai sokszínűség sok állat és növény nem tud alkalmazkodni a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek
Klímaváltozás ami Magyarországon is van Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az 1980-2009 időszakban Évi középhőmérséklet és évi csapadékösszeg változásai 1901-2015
Klímaváltozás ami lesz Globális ÜHG emisszió szcenáriók (GtCO2-eq/év) 2000 és 2100 között (RCP 6.0 és 8.5 esetében nincs erőfeszítés a kibocsátás korlátozására, RCP 4.5 és 2.6 pedig az alkalmazkodási szcenáriók) Forrás: IPCC 2014
A klimatikus viszonyokkal szembeni védekezés hazai eszköze az MKR III. lépés 2012 óta Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) Két pillér: I. pillér kötelező állami kárenyhítés: kárenyhítés 30/15%/0%-os üzemszintű hozamérték-csökkenés ÉS 30%-os növényszintű károsodás esetén minden veszélynemre II. pillér önkéntes piaci biztosítás állami kontroll mellett, díjtámogatással: kártérítés 8 fő veszélynem esetén, 30/50%-os növényszintű/táblaszintű károsodás esetén Közös veszélynem-definíciók, közös referencia-hozamok és referenciaárak Egymást támogató rendszerek biztosítás hiányában csak a kárenyhítési 50%-a kapható, a biztosítói kártérítés levonandó a kárenyhítés alapjából
II. pillér Az MKR struktúrája A, B, C biztosítások állami szabá-lyozással (min. 55% : 40% : 30% támogatás) VP forrás a díjtámogatásra (65% : 35%) Biztosítási díj Termelők Kárenyhítő juttatás Kárigény I. pillér Kárenyhítési Alap termelői + állami befizetés (50% : 50%) Veszélynemek okozta károsodás Piaci biztosítók Kártérítés Állami szerv által igazolt károsodás Adatszolgáltatás a biztosítási szerződésről, a díjakról és a kártérítésről
Az MKR által fedezett veszélynemek Kukorica, aszály, 2011 augusztus Búza, belvíz, 2010 június Kukorica, jég, 2010 június Bebarnult almavirágok Kukorica, június tavaszi felhőszakadás, fagy után, 20122010 április Kockáza- Jég, tűz, tok vihar Napraforgó, aszály, 2011 augusztus Búza, 2010 június, belvíz I. pillér II. pillér Télitavaszi fagy Felhőszak Aszály adás, árvíz Belvíz >30/15%/0% üzemszint, >30% növényszint >30% >50% >50% >40% növénysz növénysz növénysz növénysz int int int int >5% Kiegé<30% szítő növénysz biztosítás int - - - - -
Növények Támog. intenzitás Fedezett kockázatok Biztosítási opciók a II. pillérben Jég A biztosítás B biztosítás C biztosítás Opcionális Opcionális Vihar Opcionális Opcionális Tűz Opcionális Opcionális Téli fagy Opcionális Opcionális Kötelező Tavaszi fagy Opcionális Aszály Felhőszakadás Árvíz Belvíz Maximum intenzitás Minimum intenzitás Biztosítható növények Opcionális Opcionális Opcionális 65% 65% 65% 55% 40% 30% 14 legfontosabb növény (kukorica, búza, alma, stb.) 76 fontos növény (zömében zöldség és gyümölcs) Minden növény Rögzített díjtámog. plafon Túligénylés esetén támog. intenzitás csökken Először a C 65-ről 40%-ra Azután a B 65-ről 40%-ra Végül az A 65-ről 55%-ra Ezután aránylagos csökkentés 55/40/40%-ről
Ezer fő Részvétel az I. pillérben 90 80 70 60 50 40 74,1 77,6 78,3 72,5 73,5 Az árutermelő mezőgazdasági termelők 65-70%-a részt vesz az I. pillérben 30 20 10 0 2012 2013 2014 2015 2016
százalék Területi lefedettség az I. pillérben 110 100 90 93,82 92,5 87,8 91,7 92,1 92,4 95,1 96,8 97,6 98,4 85,9 88,2 87,1 91,3 Növekvő lefedettség a zöldségeknél 80 80,3 70 60 Teljes lefedettség az ültetvényeknél 50 Szántóföldi növénytermesztés Ültetvények Szántóföldi zöldségtermesztés 2012 2013 2014 2015 2016
Kárenyhítő juttatások kártípusonként (2012-2016) Téli fagy; 6,7% Vihar; 2,3% Az aszály a leggyakoribb veszélynem az I. pillérben Tavaszi fagy; 26,5% A tavaszi fagy a második Aszály; 47,0% Árvíz; 0,4% Vegyes károk; 0,2% Jég; 12,2% Felhőszakadás; 0,8% Belvíz; 3,8%
Kárenyhítő juttatások kifizetése (2012-2016) Kelet-Magyarország és az Alföld a leginkább károsodó terület
Részvétel a II. pillérben 12000 10000 11 193 Érdemben növekvő biztosítottság 2012-2016 között 8000 6000 8 194 7 302 8 664 A növekedés 2017-ben is folytatódott 4000 2000 1 896 0 2012 2013 2014 2015 2016
százalék Területi lefedettség a II. pillérben 40 35 30 25 20 20,4 22,3 28,7 20,0 23,4 36,7 Mindenhol jelentős mértékben növekvő lefedettség 15 10 5 0 14,1 12,3 5,1 5,9 6,5 5,9 6,8 3,9 3,3 Szántóföldi növénytermesztés Ültetvények Szántóföldi zöldségtermesztés 2012 2013 2014 2015 2016 Az ültetvények esetében a legkisebb a növekedés
Biztosítói kifizetések kártípusonként 2012 és 2016 között Aszály; 6,7% Vihar; 7,7% Felhőszakadás; 0,8% Árvíz; 0,8% Tavaszi fagy; 4,1% Tűz; 0,5% A jégkár a leggyakoribb kártípus Ezt a viharkár és az aszály követi Jég; 79,4%
Biztosítói kifizetések (2012-2016) Északkelet- Magyarország, a Tiszántúl, valamint a Dél- Dunántúl a leginkább károsodó régió
Klimatikus viszonyok 2100-ig Forrás: Szépszó et al., 2015.
Használt meteorológiai modellek Modell Ország Intézet C4I-HadCM3 Írország Community Climate Changes Consortium for Ireland DMI-ARPEGE Dánia Danish Meteorological Institute KNMI_ECHAM5 Hollandia The Royal Netherlands Meteorological Institute ETZH-HadCM3Q Svájc Swiss Institute for Technology MPI-ECHAM5 Németország Max-Planck Institute for Meteorology SMHI-BCM Svédország Swedish Meteorological and Hydrologic Institute
Havi átlagos csapadékösszeg (mm) Tenyészidőszaki csapadék 120 100 80 60 40 20 C4I DMI ETHZ KNMI MPI SMHI 0 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100
Havi átlaghőmérséklet ( C) Tenyészidőszaki átlaghőmérséklet 35 30 25 20 15 10 C4I DMI ETHZ KNMI MPI SMHI 5 0 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 4 5 6 7 8 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100
Kukorica - vetésidő C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI
Kukorica - vetésidők összehasonlítása
Kukorica - beérés ideje C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI
Kukorica hozamcsökkenés térbelisége
Kukorica hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya
Kukorica hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya + öntözés
Kukorica hozamcsökkenés 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% időbelisége 40% 20% Alapkonfiguráció 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 + adaptáció + műtrágya 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag
Kukorica hozamcsökkenés Hozam 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% időbelisége 40% 20% Alapkonfiguráció 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 + adaptáció + műtrágya + öntözés 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] + kiegészítő öntözés 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag
öntözés (mm/időszak) Kukorica öntözési igény 160 140 120 100 80 60 40 Átlag [C4I] Átlag [SMHI] Átlag [MPI] Átlag [KNMI] Átlag [ETHZ] Átlag [DMI] 20 0 2020-2030 2031-2040 2041-2050 2051-2060 2061-2070 2071-2080 2081-2090 2091-2100
Búza - vetésidő C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI
Búza - vetésidők összehasonlítása
Búza- beérés ideje C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI
Búza hozamcsökkenés térbelisége
Búza hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya
Búza hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya + öntözés
Búza hozamcsökkenés időbelisége 60% 120% 110% 100% 90% 80% 70% Alapkonfiguráció 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag + adaptáció + műtrágya 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag
Hozam Búza hozamcsökkenés időbelisége 60% 120% 110% 100% 90% 80% 70% Alapkonfiguráció 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag + adaptáció + műtrágya + öntözés 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] + kiegészítő öntözés 2001-2014 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag
Öntözés (mm/időszak) Búza öntözési igény 25,60 20,60 15,60 10,60 5,60 0,60 2020-2029 2030-2039 2040-2049 2050-2059 2060-2069 2070-2079 2080-2089 2090-2100 c4i dmi ethz knmi mpi smhi
Összefoglalás Klímaváltozás már ma is van, hatásainak kezelésére már létezik az MKR rendszer Magyarországon A jövőben a helyzet fokozódni fog A klímaszcenáriók szerint a vetési és betakarítási időpontok adaptív változása mellett is lesz terméscsökkenés 2050-ig a CO2-trágyázás alapvetően akár kompenzálhatja is a szélsőséges időjárásból fakadó terméscsökkenést 2100-ig viszont érdemben csökkenhet a búza- és a kukoricahozam Ez a kukoricánál a műtrágya és öntözés segítségével orvosolható
Köszönöm a figyelmet!