ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ

ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZA- BÁLYZATA 2010. Hatályos: Készítette: Tálas Józsefné ig. h. Búrné Hupi Zsuzsanna ig. h. Kelt: 2010. 06. 22. Jóváhagyta: Kelt:

Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2. A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.3. A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya 2. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 2.1. Az intézmény neve 2.2. Az intézmény székhelye, telephelye 2.3. Ellátandó alaptevékenységek 2.3.1. Ellátandó alaptevékenységek az alapító okirat szerint 2.3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel 2.3.3. Az intézmény által ellátandó feladatok, szakfeladatok megjelöléssel 2.4. A gazdálkodással összefüggı jogszabályok 2.5. Felügyeleti szerv 2.6. Az alapító szerv neve és címe 2.7. A fenntartó neve és címe 2.8. Az intézmény vezetıjének kinevezési (megbízási) rendje 2.9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos elıírások 2.10. az intézményi feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 2.11. Az intézmény megszüntetése 3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az intézmény vezetıje 3.2. Az igazgatóhelyettesek 3.3. Az intézmény vezetısége 3.4. A helyettesítés rendje 3.5. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje 3.6. Külsı kapcsolatok rendszere, formája, módja 4. Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek 4.1. Az intézmény nevelıtestülete 2

4.2. A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei 4.3. A nevelıtestület döntései, határozatai 4.4. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei 5. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 5.1. Az iskolaközösség 5.2. Az alkalmazotti közösség 5.3. A szülıi munkaközösség 5.4. A diákönkormányzat 5.5. Az osztályközösségek 5.6. Az érdekképviseleti szerv 5.7. A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje 5.8. A szülık és tanulók kapcsolattartásának és tájékoztatásának formái 5.9. A vezetık és a szülıi munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 5.10. A külsı kapcsolatok rendszere és formája 5.10.1. Egyes kiemelt intézményekkel való kapcsolattartás 5.10.2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás 5.10.3. Az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás 5.10.4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása 6. Az intézmény mőködési rendje 6.1. Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok 6.1.1. A törvényes mőködés alapdokumentumai 6.1.2. Az intézmény mőködését meghatározó további dokumentumok 6.2. Az intézmény mőködésének általános szabályai 6.2.1. A tanulók fogadásának rendje 6.2.2. A vezetık nevelési, oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 6.2.3. A pedagógusok munkarendje 6.2.4. Az intézmény közalkalmazottainak munkarendje 6.2.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend 6.2.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama 3

6.2.7. Az intézménybe lépés és benntartózkodás rendje 6.2.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.2.9. A tantárgyfelosztás, a választható foglalkozások elıkészítése 6.2.10. Az osztályozó vizsgák rendje 6.2.11. A tanulói és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok 6.2.12. Teendık a bombariadók és egyéb események esetén 7. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más jogszabályban nem szabályozható kérdések 7.1. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 7.2. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzata 7.3. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei 7.4. Az intézményben folyó reklámtevékenység 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formák 9. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei 10. A térítési díj befizetésér, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 11. Az intézményi hagyományok ápolása 11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 11.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 11.3. Iskolai szintő versenyek és szórakoztató rendezvények 11.4. A hagyományápolás külsı megjelenésének formái 12. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskolavezetés közötti kapcsolattatás formái és rendje 13. A tanulók vélemény nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 14. A diák önkormányzati szerv, a diákképviselık, valamint az iskolai vezetés közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat mőködéséhez szükséges feltételek 15. Jutalmazó és fegyelmezı intézkedések 15.1. A tanulók jutalmazása 4

15.2. Fegyelmezı intézkedések, fegyelmi büntetések 16. A magatartási és szorgalmi jegyek megállapítása 17. A tanulói hiányzások igazolása 5

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és mőködési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményben dolgozó közalkalmazottak belsı kapcsolataira vonatkozó megállapodásokat. Tartalmazza a kialakított cél- és feladatrendszereket, tevékenységcsoportokat és folyamatok összehangolt mőködését. A szervezeti és mőködési szabályzat jogszabályi alapjai az alábbi törvények és miniszteri rendeletek 1993. évi többször módosított LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi többször módosított XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról 11/1994. (VI.8.) többször módosított MKM-rendelet a nevelési és oktatási intézmények mőködésérıl 217/1998./XII.30.) kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésrıl 1/1994. (II.3.) többször módosított MKM rendelet a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl 2003. évi CCXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıségrıl 1.2. A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény elıterjesztése után a nevelıtestület január 10-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a szülı munkaközösség és a diákönkormányzat, melyet. fejezetben aláírásukkal igazoltak. 6

Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot a fenntartó Eötvös Loránd Tudományegyetem hagyja jóvá. Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot a tanulók, valamint szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt. 1.3. A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya A szervezeti és mőködési szabályzat betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelezı érvényő. A szervezeti és mőködési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának idıpontjával lép hatályba, és határozatlan idıre szól. 2. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 2.1. Az intézmény neve (az intézmény típusának meghatározásával) ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ 2.2. Az intézmény székhelye 1071 Budapest, Damjanich u. 41-43. 2.3. Ellátandó alaptevékenységek 2.3.1. Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint többcélú közoktatási intézmény: gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, általános iskola és gyakorló intézmény, gyógypedagógiai módszertani központ. 2.3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám Megnevezés 80.10 Általános alapfokú oktatás. 80.42 Máshova nem sorolt felnıtt és egyéb oktatás fıiskolai hallgatók gyakorlati képzése. 2.3.3. Az intézmény által ellátandó feladatok, szakfeladatok megjelöléssel 7

Szakfeladat száma Megnevezése 801000 Alapfokú oktatás 80122-5 Fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás. (Sajátos nevelési igényő tanulók - enyhén értelmi fogyatékos, és beszédfogyatékos fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás.) 80541-0 Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 55232 Iskolai intézményi étkeztetés 2.4 Gazdálkodással összefüggı jogszabályok Az intézmény mőködéséhez személyi, dologi és felhalmozási keretek valamint az intézmény által használt épületek fenntartásához és karbantartásához szükséges pénzügyi keretek az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mint költségvetési szerv éves költségvetésében kerülnek meghatározásra. A mőködéshez megállapított keretekkel az intézmény önállóan gazdálkodik. Az intézmény alkalmazottainak munkáltatói jogait az intézmény vezetıje, az intézmény vezetıjének munkáltatói jogait az Egyetem rektora gyakorolja. Az intézmény nevében pénzügyi kötelezettségvállalásra az intézmény vezetıje és megbízottja jogosult. Öt millió forintot meghaladó összeg felett egyösszegő kötelezettségvállalásnál az Egyetem gazdasági fıigazgatójának ellenjegyzése szükséges. 8

Az intézmény vezetıje jogosult az intézmény szabad kapacitásainak hasznosítására az alaptevékenység sérelme nélkül. 2.5. Felügyeleti szerv A törvényességi felügyeletet gyakorol az oktatási ügyekért felelıs rektor helyettes, a szakmai munka eredményességének és a pedagógiai program végrehajtásának ellenırzıje az ELTE Közoktatási Bizottsága és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai Kara. 2.6. Alapító szerv neve és címe Oktatási Minisztérium 1055. Budapest, Szalay u. 10-14. Alapító éve: 1981 2.7. A fenntartó szerv neve és címe: Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, V. Egyetem tér 1-3. 2.8. Az intézmény vezetıjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézményvezetıi állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás elıkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat az Egyetem köteles elvégezni. A pályázati felhívást az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. Az intézményvezetıi megbízást az Egyetem rektora adja a vonatkozó jogszabályok elıírása szerint. A döntés elıtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének véleményét. A megbízás 5 tanévre szól. 2.9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos elıírások Az intézmény elsısorban habilitációs/rehabilitációs célú oktatási funkciót tölt be. Az enyhén értelmi fogyatékos iskolai évfolyamok száma 1-8. évfolyam 9

A logopédiai osztályok (súlyos beszédfogyatékos) iskolai évfolyamok száma 1-8 évfolyamig. Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: 224 fı. Tagozat megnevezése: tanulásban akadályozottak, enyhén értelmi fogyatékos tanulók tagozata, logopédiai tagozat. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó elıírások: az általános iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 2.10. Az intézményi feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság. Az intézmény székhelyéül szolgáló épület 1071 Budapest, Damjanich u. 41-43. (33458 hrsz.) a Magyar Állam tulajdona. A vagyonkezelıi jogokat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyakorolja. Az ingatlan használati joga, valamint vagyoni értékő jogok, tárgyi eszközök használata tárgyi eszközleltár szerint az intézményt illeti. 2.11. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. 3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1.sz. melléklete tartalmazza. 3.1. Az intézmény vezetıje Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetıi tevékenységét két igazgatóhelyettes közremőködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezetı beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézmény vezetıje a közoktatási törvény 54. -a alapján 10

- -felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az észszerő és takarékos gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabályok, a kollektív szerzıdés vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Jogkörét esetenként vagy meghatározott ügyekben helyetteseire átruházhatja. Az SZMSZ-ben foglaltak szerint. A dolgozók foglalkoztatására élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség meghatározásával gyakorolhatja. 3.2. Az igazgatóhelyettesek Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan idıre szól. Az igazgatóhelyettesek vezetıi tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttmőködve és egymással mellérendelési viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek, szakvezetı tanárok részletes feladatokat munkaköri leírás tartalmazza. Az általános igazgatóhelyettes az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, átruházott hatáskörben, ügyekben képviseli az iskolát, közvetlenül irányítja az egyes évfolyamokon tanító gyógypedagógusokat, pedagógia asszisztenseket, felelıs az ELTE Bárczi Gusztáv Fıiskolai Kar III. évfolyamos hallgatók gyakorlati képzéséért, és az ELTE Informatikai Kar és a tanárképzéséért felelıs karok hallgatóinak igény szerinti gyakorlati képzéséért. 11

kapcsolatot tart az ELTE karainak szaktanszékeivel és a hallgatókkal a szakmai munkaközösség vezetıivel való kapcsolattartás a szakmai munkaközösségi munka ellenırzése Pályakezdı pedagógusok segítése Terápiás, habilitációs feladatok ellátásának megszervezése, ellenırzése A második igazgatóhelyettes közvetlenül irányítja a napközi otthonokban, a tanulószobán, a tanórán kívüli tevékenységekben részt vevı gyógypedagógiai tanárokat, a gyermekfelügyelıket, felelıs a IV. éves fıiskolai hallgatók gyakorlati képzéséért, kapcsolatot tart az ELTE karainak szaktanszékeivel és a hallgatókkal. 3.3. Az intézmény vezetısége Az intézmény vezetıinek munkáját (irányító, tervezı, szervezı, ellenırzı, értékelı tevékenységét) középvezetık segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetık az intézmény vezetıségének tagjai. Az igazgató döntés elıkészítı, véleményezı, javaslattevı testülete. Az intézmény vezetıségének tagjai: - igazgató - az igazgatóhelyettesek. - a minıségirányítási csoport vezetıje, - a szakmai munkaközösségek vezetıi, - a gyermekvédelmi felelıs. Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján kéthavonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre a napirendi ponttól függıen tanácskozási joggal megbízható a diákönkormányzat vezetıje, a szülıi munkaközösség vezetıje. 12

Az iskola vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, a szülıi munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetıjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató a felelıs azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetıségét megteremtse. 3.4. A helyettesítés rendje Az igazgató akadályoztatása esetén az azonnali döntést váró, igénylı kizárólagos hatáskörbe tartozó, valamint gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelısséggel az elsı (általános) igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az elsı (általános) helyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezetı távolléte esetén ha helyettesítésre más nem kapott megbízást az igazgatót az osztályfınöki munkaközösség vezetıje, akadályoztatása esetén, valamely munkaközösség vezetıje helyettesíti. A hiányzó pedagógus helyettesítése a félévenként elkészített helyettesítési rend szerint történik. A helyettesítési rend összeállítása a tantestület bevonásával történik. A helyettesítésre kijelölt pedagógusnál a helyettes idıpontjában a megjelölt helyen kell tartózkodnia. A szakszerő helyettesítés biztosításáért az iskola vezetıi a felelısek. 3.5. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje 3.5.1. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 13

3.5.2. Az intézményben folyó pedagógusi munka belsı ellenırzésének megszervezéséért, hatékony mőködéséért az igazgató felelıs. Az ellenırzés területeit konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészített ellenırzési terv tartalmazza, amely a munkaterv része. Az ellenırzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenırzési tervben nem szereplı, eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A tanév során végrehajtandó ellenırzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Feltétlenül kerüljön sor azoknak a területeknek az ellenırzésére, amelyeken probléma mutatkozik. 3.5.3. A nevelı - oktató munka belsı ellenırzésére jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség vezetık Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenırizheti. Közvetlenül ellenırzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoló. Az igazgatóhelyettesek ellenırzési tevékenységüket a vezetıi feladatmegosztástól kötelezı saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetık az ellenırzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggı területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 3.5.4. Az ellenırzés módszerei a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata 14

Az iskolát a külsı kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetıi feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külsı szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottságokkal, a kerületi óvodákkal és általános iskolákkal, beszámoltatás szóban, írásban 3.6. Külsı kapcsolatok rendszere, formája, módja a fıvárosi önkormányzati intézményekkel, a tanulók lakóhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalokkal és családvédı központokkal, az iskola körzetéhez tartozó nevelési tanácsadókkal, sérült, fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteivel egészségügyi intézmény helyi képviselıivel, a kerületi sport és kulturális intézményekkel a partner intézményekkel ELTE gyakorló intézményeivel 4. Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek 4.1. Az intézmény nevelıtestülete A nevelıtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagjai a nevelési, oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, valamint a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı egyéb felsı fokú végzettségő dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben és a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben a közoktatási törvényben és más jogsza- 15

bályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyéb kérdésekben pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Kötelezettségei közé tartozik a pedagógiai programok meghatározott feladatok megvalósítása. A helyi tanterv szerinti oktatás- nevelésfejlesztés, az együttmőködés, a habilitációs-rehebilitációs célok megvalósítása, a tanárjelöltek gyakorlati képzése. 4.2. A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozóértekezlet tájékoztató és munkaértekezlet (általában havi gyakorisággal) nevelési értekezlet (évente legalább 1 alkalommal) rendkívüli értekezletek (szükség szerint) Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelıtestület tagjainak 50 %-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelıtestület értekezletein emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról. A jegyzıkönyvet az értekezletet vezetı személy, a jegyzıkönyvvezetı, valamint egy- az értekezleten végig jelen lévı személy (hitelesítı) írja alá. Egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, az adott osztályban tanító pedagógusok közössége végzi. Az értekezlet szükség szerint, az osztályfınökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Az értekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet. Az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályfınöki órákon végzik. 16

4.3. A nevelıtestület döntései, határozatai A nevelıtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán, titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása. A nevelıtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - szakmai munkaközösségekre - a szülıi munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. A nevelıtestület nem ruházhatja át a következı jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása. A nevelıtestület átruházhatja a következı jogköreit Döntési jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, (iskola vezetése) - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - fegyelmi bizottság létrehozása, javaslat a személyekre, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, fegyelmi bizottság létrehozása javaslat a fegyelmi bizottság tagjaira, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - az intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása, - jogszabályban meghatározott más ügyek. 17

Vélemény nyilvánítási jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában, megszervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - más, a fenti pontokban nem szereplı, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattevı jogkörét: - a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelıtestület a szülıi munkaközösséget véleményezési joggal ruházza fel az alábbi kérdésekben: a házirend elfogadásakor a tanulói szociális támogatások elveinek meghatározásakor Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljárt. A tájékoztatásra meghatározott idıközöket és módokat az 1.sz. melléklet tartalmazza. 4.4. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelı-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A szakmai munkaközösségek tagjai kétévente, de szükség esetén más idıpontban is javaslatot tesznek munkaközösség vezetıjük személyére. A munkaközösség vezetık megbízása az igazgató 18

jogköre. A munkaközösség vezetık feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, szakmai fejlesztése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása, a vezetés és a pedagógusok között. A szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás színvonalát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok intézményi továbbképzését. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, javaslatot tesznek az iskolában gyakoroló tanítást vezetı fıiskolai hallgatók szakirányításának ellátására. Koordinálják a habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátását, együttmőködnek a tanulók fejlesztésében A szakmai munkaközösség vezetı jogai és feladatai: Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, szakmai és pedagógiai munkáját. Módszertani értekezletet tart, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a munkaközösség tagjait a szakirodalom megismerésében, felhasználásában. 19

Tájékozódik a munkaközösség tagjainak szakmai munkájáról, munkafegyelmérıl, intézkedést kezdeményez az igazgatónál. Az igazgató megbízására szakmai ellenırzı munkát végez. A munkaközösség minden tagjánál órát látogat évente legalább egy órát személyenként. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetısége elıtt és az iskolán kívül is. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl a nevelıtestület számára, az intézményvezetı részére. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait: kellı idıt kell biztosítani a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha az igazgató a munkaközösség véleményét kéri, akkor a munkaközösség vezetı köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményérıl, ha a munkaközösség vezetı személyes véleményét, akkor ez nem kötelezı. Egyezteti a munkaközösség tagjaival a választott tankönyveket, taneszközöket együttmőködve a szülıi munkaközösség vezetıjével. 5. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje. 5.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottaknak az összessége. 5.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív dolgozókból áll. 20

5.3. A szülıi munkaközösség (SzM) Az iskolában mőködı szülıi szervezet a szülıi munkaközösség döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és mőködési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, képviseletében eljáró személyek megválasztása (szülıi munkaközösség elnöke, tisztségviselık), szülıi munkaközösség tevékenységének szervezése. Jelen szervezeti szabályzat 5.9. pontja tartalmazza a nevelıtestület által a szülıi munkaközösségre testált egyetértési és véleményezési jogot. Az SZM munkáját az iskola tevékenységével az SZM összekötı tanára, az osztályfınöki munkaközösség vezetıje koordinálja. Az összekötı tanárt az 5.4. igazgató A diákönkormányzat bízza meg. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítı szervezete. Saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját jelen szervezeti szabályzat tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetıje és a nevelıtestület elıtt az iskolai diákbizottság képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanárt a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkatervben meghatározott idıben diákgyőlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetıje felel. A diákközgyőlés napirendi pontjait 21

a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyőlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat tanári segítıje beszámol az elızı közgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzete és érvényesülése, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. a diákönkormányzat által összeállított feladatok, programok megvalósítása. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az intézmény belsı mőködésének szabályzatai között kell ırizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után jelen szabályzat 6.2.8. fejezetében írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az intézményben folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. 11/1984 (Vi.8.) MKM rendelet 2..(6) bekezdés. Diákújság támogatás, terjesztés stb. 5.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetıbb szervezete az osztályközösség, a tanítási folyamat alapvetı csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak az osztály diákbizottságának és képviselıjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetıje: az osztályfınök Az osztályfınököt az osztályfınöki munkaközösség vezetıjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, a felmenı rendszer elvét figyelembe véve. 22

Az osztályfınök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van tanítványai személyiségfejlıdésére. Együttmőködik az osztály diákbizottsági tagjával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanítók munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével, minden szülıvel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti. Szülıi értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: az osztálynapló vezetése, ellenırzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának adminisztrálása, a tanulók iratanyagának bizonyítvány, szakértıi vélemények, behelyezési határozatok, fejlıdési lapok napra kész állapotának vezetését. Képviseli a tanulókat, eljár érdekükben, ügyeikben. Indokolt esetben saját hatáskörében évi 3x1 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. Segíti és nyomon követi osztálya kötelezı orvosi - egészségügyi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályában végzendı gyermekvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladtok megoldását. Nevelı-oktató munkájához tanmenetet készít. 23

Rendkívüli eseten órát látogat az osztályában. Valamennyi tanuló fejlıdését figyelemmel kíséri. 5.6. Az érdekképviseleti szerv Az érdekképviseleti szervek munkahelyi vezetıivel képviselıivel a törvényekben elıírt módon az igazgató tartja a kapcsolatot. 5.7. A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje Június végén illetve augusztus végén, az igazgató által kijelölt napon tanévzáró, illetve tanévnyitó értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt idıpontban osztályozóértekezletet tart a nevelıtestület. A nevelési értekezlet idıpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia. Az értekezletek, megbeszélések idıpontjáról pontos tájékoztatást kell adni a nevelıtestület minden tagjának. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési illetve javaslattevı jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintı kérdésekben gyakorolja, akkor összdolgozói értekezletet kell összehívni. A nevelıtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkezı közösség képviselıit is. A nevelıtestületi értekezleteken a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak az igazgató adhat felmentést. Az igazgató és a nevelıtestület általában havi egy alkalommal tájékoztató és munkaértekezletet tart. Az igazgató és a nevelıtestület általában havi egy alkalommal (szükség szerint) iskolagyőlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyőlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 24

5.8. A szülık és tanulók kapcsolattartásának és tájékoztatásának formái Szülıi értekezlet Az osztályok szülıi értekezletét az osztályfınök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülıi értekezletet tart. Ezen túl a felmerülı problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfınök vagy a szülıi munkaközösség elnöke rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze. Összevont szülıi értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az igazgató által kijelölt idıpontban hat alkalommal tart fogadóórát. Amennyiben a gondviselı a fogadóórán kívüli idıpontban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy írásban történı idıpont-egyeztetés után kerülhet sor. Szülık fóruma Szülık fórumát az intézmény igazgatója hívja össze félévenként egy alkalommal. A fórum témáját a szülık igényeinek feltérképezés után határozza meg az intézmény vezetısége. Nyílt nap Az intézményben minden tanévben legalább egy alkalommal nyílt napot tartunk. Ennek idıpontját az éves munkatervben kell meghatározni. A szülık írásbeli tájékoztatása A szülıket a tanulók elımenetelérıl a Tájékoztató könyvben értesítjük. A negyedik évfolyam félévéig szövegesen történik a tanulók értékelése majd érdemjegyekkel. 25

A szöveges értékelést negyedévenként az érdemjegyekkel történı értékelést havonta köteles minden szaktanár bejegyezni. A Tájékoztató könyv tartalmát negyedévenként az osztályfınök köteles ellenırizni. Az osztályfınök levél útján értesíti a szülıket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Személyes beszélgetésen tesz javaslatot a tanuló habilitációs, rehabilitációs fejlesztését szolgáló terápiákra, az iskolán kívüli speciális fejlesztésekre. Az osztályfınök tájékoztató könyv útján értesíti a szülıket a fogadóórák, a szülıi értekezletek, nyílt nap, szülık fóruma idıpontjáról és más fontos eseményekrıl, lehetıleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény elıtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák értékelését szóbeli értékelést vagy osztályzatot - köteles a tanulóval ismertetni. A tanuló elımenetelének értékelése céljából negyedik évfolyamtól havonta minden tantárgyból legalább egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok számbavétele naplóellenırzéskor történik. Témazáró dolgozatok idıpontjáról legalább egy héttel a kijelölt idıpont elıtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetıség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Több osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 2 héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A hibákat, a továbbhaladás, javítás lehetıségeit személyre szólóan értelmezni kell. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntetı és jutalmazó intézkedésekrıl. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintı kérdésekrıl, döntésekrıl tájé- 26

koztatást kapjon osztályfınökétıl, szaktanárától vagy a döntés hozótól. A diákközösséget érintı döntéseket iskolagyőlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. A közoktatási törvény biztosítja a tanulóknak, hogy véleményt mondhassanak az ıket nevelı és oktató pedagógusok munkájáról. 5.9. A vezetık és a szülıi munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi munkaközösségnek az SZMSZ vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülıi munkaközösség képviselıjét a nevelıtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülıi munkaközössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülıi munkaközösségeivel az osztályfınökök tartanak kapcsolatot. Az iskolai szülıi munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol a Ktv.59. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülıi munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van: a mőködési szabályzatban a szülıket is érintı rendelkezésekben, a házirend megállapításában, a szülıket anyagilag érintı ügyekben, a szülıi értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a kapcsolattartási rendjének kialakításában 27

5.10. A külsı kapcsolatok rendszere és formája Külsı kapcsolataink rendszerét részletesen partnerlistánk tartalmazza. Ezen feltüntettük külsı-közvetett partnereinket, a képviselı személy nevét, beosztását, elérhetıségét. Partnerlista felülvizsgálata egyrészt folyamatos, amennyiben a kapcsolattartónk változást észlel, másrészt illeszkedik a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatához, így a lista éves felülvizsgálata szükséges. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel, a fenntartóval, a tanulási képességet vizsgáló és szakértıi bizottságokkal, más oktatási intézményekkel, nevelési tanácsadókkal, az intézményt támogató szervezetekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi szolgáltatóval, egyéb közösségekkel. 5.10.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: - az intézmény átszervezése, megszüntetése, - az intézmény tevékenységi körének módosítása, - az intézmény nevének megállapítása, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére, - az intézmény ellenırzésére: gazdálkodási, mőködési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményességét tekintve, 28

az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, a tanuló és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelése. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, - a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. - a fıiskolai hallgatók képzési követelményeinek pontosítása a gyakorlati képzés elvárásai. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztetı tárgyaláson-értekezleten, győlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi, gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel is kialakít kapcsolatokat. A kapcsolatok jellege: - szakmai - kulturális - sport és egyéb A kapcsolat formái: 29

- szakmai megbeszélések - értekezletek - elıadások - rendezvények - versenyek A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétıl függıen alakul. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai: - megfelelı tájékoztatást adni a támogatónak az intézmény anyagi helyzetérıl, a támogatással megvalósítandó elképzelésrıl, és annak elınyeirıl, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezet, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerősége egyértelmően megállapítható, - a támogató informálása az eredményrıl. Az intézményvezetı feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 5.10.2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálatokkal - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel - intézményekkel - hatóságokkal. 30

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az iskola igazgatója eljárást indít rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn a gyermekvédelmi felelısön keresztül, akit az intézmény vezetıje bíz meg. A kapcsolattartás formái, módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményen való kihelyezése, lehetıvé téve a közvetlen elérhetısége, - elıadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény meghívására. 5.10.3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltató a szolgáltatást a szolgáltatási szerzıdés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerzıdésben az intézményben jelentıs jogos igények szerint kell rendezni. 31

Az iskolai- egészségügyi szolgálat szakmai ellenırzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:- az iskolaorvos, - az iskolai védını, - az ÁNTSZ tiszti fıorvosa, - az illetékes kórház igazgató fıorvosa, - a fogorvossal és fogászati asszisztenssel, Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítı munkát az igazgatóhelyettesek végzik. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szőrıvizsgálatának tervezését október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következı feladatokat: Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történı szőrıvizsgálata. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanulók gondozásba vétele. A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelızı május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka késıbb következett be. A sporttal kapcsolatos feladatokat a sportegyesületben nem tag-, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szőrését elvégzi. 32

Végrehajtja a szükséges és esedékes védıoltásokat, ellenırzi az esetleges járványügyi intézkedések végrehajtását. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetésérıl, a védını közremőködésével rendszeresen ellenıri, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, ıket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követıen háziorvosi rendelıbe irányítja kezelésre. Az osztályok szőrését követıen kapcsolatot tart az osztályfınökkel és a testnevelıvel, velük konzultál tapasztalataikról, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Az iskolai védını feladatai A védını munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. A védını szoros kapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató helyetteseivel. Elısegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szőrı vizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az elıírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szőrı vizsgálatokat megelızı ellenırzı méréseket. Végzi a diákok körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelı munkát. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. 33

Kapcsolatot tart segítı intézményekkel (például pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítı központ). 5.10.4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása a közösséggé szervezı, kulturális és sport tevékenység jellemzı összetartó szerepe jelentıs. A külsı kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegő programokban jelenik meg. Iskolai fogászati szolgáltatás Évente kétszer az intézmény vezetıivel egyeztetett idıpontban ellátják az iskola tanulóinak fogellenırzését, kezelését. Évente egyszer tájékoztatót tartanak a korszerő fogápolásról. Esetenként fogápolási eszközökkel és szerekkel segítik az intézmény. 6 Az intézmény mőködési rendje 6.1. Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok 6.1.1. A törvényes mőködés alapdokumentumai Az intézmény törvényes mőködését az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. alapító okirat pedagógiai program Szervezeti és mőködési szabályzat házirend munkaterv A tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: 34

az iskolai tanítás nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását, a szünetek idıtartamát, megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének idıpontját, az évi rendes diákgyőlések idejét, a nevelıtestületi értekezletek idıpontját. 6.1.2. Az intézmény mőködését meghatározó további dokumentumok A tanulókat, alkalmazottakat védı intézményi védı-óvó elıírások rendszere rendkívül szerteágazó, így azt egyetlen szabályzatban tömöríteni nem tartjuk indokoltnak. Az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára vonatkozó védı-óvó elıírások rendszere az alábbi dokumentumokban találhatók. Betartásuk az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra és dolgozóra egyaránt kötelezı - ügyeleti rend - Tőzvédelmi szabályzat - Tőzriadó terv - a tornaterem mőködési rendje - az uszoda mőködési rendje - a számítástechnika terem mőködési rendje - a gyakorlati mőhely mőködési rendje szabályzatok hozzáférhetısége: igazgatói iroda, adott helyiség mőködési rendje található: tanári szoba ill. az adott helyiségben 6.2. Az intézmény mőködési rendjének általános szabályai Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülıi szervezet, - a tanulókat érintı programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. 35

A tanév rendjét az oktatási miniszter határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását, - a szünetek idıtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti és iskolai ünnepek, megemlékezések idıpontját, - az évi diákgyőlés idejét, - a nevelıtestületi értekezletek idıpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletérıl. 6.2.1. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi idıben tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésıbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény elıbb szabályozott idıponttól való eltérı nyitva tartása - elızetes kérelem alapján az intézmény vezetıje adhat engedélyt. A tanítás megkezdéséig, illetve a foglalkozások befejezését követı megırzés formájáról az iskolai ügyeleti rend rendelkezik. 6.2.2.A vezetık nevelési, oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetıje vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi mőködésekor. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfıtıl csütörtökig 7 20 és 16 óra között, pénteken 7 20 és 15 óra között az intézményben tartózkodik. 36

Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelı idıben és idıtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli akadályoztatás esetén egyikük sem tartózkodik az intézményben, helyettesítésüket a 3.4. fejezetben leírtak szerint a munkaközösség vezetık látják el. 6.2.3. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. -a rögzíti. A közoktatási törvény 16. -a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı illetve nevelı-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások öszszeállításával az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell elsıdlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetıségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyen (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7 30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyetteseinek, hogy helyettesítésérıl intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan három napot meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, 37

hogy a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetıség szerint szakszerő helyettesítést kell tartani. 6.2.4. Az intézmény közalkalmazottainak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az intézményvezetı állapítja meg az 1992. évi XXII. Törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény betartásával az intézmény zavartalan mőködése érdekében. Munkaköri leírásukat az intézményvezetı készíti el. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével az intézmény vezetıi tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 6.2.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje mint belsı jogforrás tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelezı. A házirendet a tanulókkal állapotukra, fejlettségükre, sérülésekre való tekintettel, értelmi képességüknek megfelelıen értelmeztetni kell. 6.2.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, valamint tantárgyfelosztással összhangban levı heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási órák megtartása után, 38