CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE MEGBÍZÓ: CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MEGBÍZÓ: CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1994 2015-17 CSÖMÖR NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG A 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet alapján készített TERVDOKUMENTÁCIÓ 2017. JÚNIUS HÓ

2 ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: ÜGYVEZŐ, VEZETŐ KÖZLEKEDÉSTERVEZŐ: VEZETŐ TELEPÜLÉSTERVEZŐ: Csömör Nagyközség Önkormányzata Cím: 2141 Csömör, Szabadság út 5. Képviseli: Fábri István polgármester KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Sin Emília településmérnök, városép.- városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11 VÁROSRENDEZÉS: Fejős László ÖRÖKSÉGVÉDELEM, MŰEMLÉKI ÉRTÉKVÉDELEM: É 01-6039 okl. építészmérnök Kovács Nóra Beáta okl. településmérnök TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET: Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 Petrik Dorottya tájrendező és kertépítő mérnök KÖZLEKEDÉS: Cseh Kristóf okl. építőmérnök Fejős László okl. építészmérnök KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.

3 1016 Budapest, Naphegy utca 26. Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök, okl. városépítési szakmérnök MK-01-2418 Bíró Attila okl. vízépítőmérnök MK-01-2456 Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök Hanczár Gábor, okl. infrastruktúra építőmérnök Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt. Vágner Zsolt okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám 2.3.1/575-6/2005 Budapest, 2017. június hó

4 TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 2 TARTALOMJEGYZÉK... 4 BEVEZETÉS... 6 1. VIZSGÁLAT... 8 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban... 8 1.2. Településtörténet... 10 1.3. Tájtörténet... 15 1.4. A régészeti örökség felmérése... 18 1.5. Természet, táj-, tájhasználat... 18 1.6. Településkép és utcaképek... 29 1.6.1. A Településkép bemutatása... 29 1.6.2. Utcaképek... 30 1.7. Településszerkezet és területhasználat... 31 1.8. Településkarakter... 32 2. VÉDETTSÉGEK... 39 2.1. Régészeti örökség felmérése... 39 2.2. Műemléki értékek felmérése, települési értékleltár... 39 2.2.1 Műemléki védettségek... 39 2.2.2 Történeti kert... 39 2.2.3 Temető... 39 2.2.4 Temetkezési emlékhely... 39 2.3 Területi védettségek... 40 2.3.1 Történeti táj... 40 2.3.2 Műemléki jelentőségű terület... 40 2.3.3 Műemléki környezet... 40 2.4 Területhasználat és területi állapot a kulturális örökségvédelem összefüggésrendszerében... 40 2.5 Az örökségi védelmek elemzése... 40 2.5.1 A régészeti lelőhelyek vizsgálata... 40

5 2.5.2 Az országos műemléki védettségek vizsgálata... 41 2.5.3 A helyi védelem alatt álló, és a helyi védelemre javasolt épületek vizsgálata. 44 3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK... 50 3.1. Településhálózati és tájhasználati változások... 50 3.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás... 50 3.3. Infrastrukturális változás... 52 3.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása... 53 4. HATÁSELEMZÉS... 54 4.1. Történeti településhálózati következmények... 54 4.2. Természeti, táji hatások... 54 4.3. A településkép feltárulásának változásai... 55 4.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei... 55 4.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása... 55 4.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében... 55 4.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei... 56 4.8. Településkarakter változásának hatásai... 57 4.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései. 57 4.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága... 57 4.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei... 57 ÖSSZEFOGLALÓ... 58 NYILATKOZAT... 59 RAJZI MELLÉKLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI ELEMEK VIZSGÁLATA M 1:23 000

6 BEVEZETÉS Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2015.(I.22.) és 137/2015 (IX.03.) számú Kt. határozatában döntött Csömör új - Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Településszerkezeti Tervének (TSZT) és - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítésének szükségességéről, a településrendezési eljárás elindításáról. Csömör új településfejlesztési koncepciójának (TFK), településszerkezeti tervének (TSZT), helyi építési szabályzatának (HÉSZ) elkészítésével az önkormányzat a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.-t. bízta meg. Az új TFK, TSZT és HÉSZ készítésének célja és alapvető indokai: A TFK és a településrendezési eszközök késztésének célja Csömör Nagyközség településfejlesztési és településrendezési feladatainak a jelenleg hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően történő ellátása; alapvető indoka: Tr. 45. (1) bekezdése értelmében A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2018. december 31-ig alkalmazható., így Csömör Nagyközség településrendezési eszközei is. A készülő településfejlesztési koncepcióval és településrendezési eszközökkel kapcsolatban a tartalmat befolyásoló fejlesztési döntések nem állnak rendelkezésre. A készülő településrendezési eszközök kapcsán, a Trk. szerinti véleményezési szakasza szerint az érintett Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala megkeresésre került. A Pest Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járás Hivatala örökségvédelem egyeztetési szakterületet érintően a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatosan a PE-06D/OR/138-9/2015. ügyiratszámon az alábbi előzetes szakmai véleményt adta: A Kötv. 85/A. -a szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során.

7 Az örökségvédelmi hatástanulmány részletes tartalmáról a régészeti örökség és a műemléki értékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) 68. -ában rögzítettek szerint a rendelet 12. melléklete rendelkezik, ami a korábbiakhoz képes kiegészült a települési értékleltár és az értékvédelmi terv kidolgozandó szempontjaival. Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. Csömör Nagyközség közigazgatási területét 2 műemlék és 21 nyilvántartott régészeti lelőhely érinti. A műemléki környezetekkel kapcsolatban az alábbi megjegyzést tesszük: A Korm. rendelet 38. (1) bek. g) pontjában felsorolt, nem építési engedélyköteles tevékenységek esetén a műemléki környezetben hatóságunk az eljáró hatóság, amennyiben nincs örökségvédelmi hatósági eljárás, úgy a Településrendezési kódex 23. -ban meghatározottak szerint, helyi önkormányzati rendelet alapján a település polgármestere településképi eljárást folytathat le. A műemléki környezetben folyó építési engedélyezési eljárások során pedig a Településrendezési kódex 22. -ban meghatározott esetekben, szintén helyi önkormányzati rendelet alapján lefolytatott településképi véleménye4zési eljárással lehetne biztosítani a település helyi karakteréből fakadó sajátosságok betartását, illetőleg a Korm. rendeletben foglaltak érvényesítését. Emiatt is javasoljuk, hogy a készítendő örökségvédelmi hatástanulmány térjen ki részletesen a települési szövet és a beépítés morfológiájának vizsgálatára is, ami a műemléki környezetben levő ingatlanokkal kapcsolatos döntések jobb megalapozását szolgálhatja, illetőleg javaslatot adhat a helyi védettségre érdemes épületek, területek köréről. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ a védett műemléki értékekre és a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatszolgálati kérelem kapcsán a 600/1341-4/2015. sz. levelében megküldte Csömör teljes közigazgatási területére vonatkozó adatszolgáltatását, mely a jelen tanulmány készítéséhez felhasználásra került.

8 1. VIZSGÁLAT 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban Csömör a Közép-magyarországi régióban, Pest megye észak-keleti részén található nagyközség. A Gödöllői járáshoz tartozó település Budapest tőszomszédságában található. A nagyközség Budapest XV. és XVI. kerületeivel, valamint Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa és Fót településekkel határos. Csömör község a Gödöllői-dombság nyugati szélén terül el a Csömöri-patak kanyarulatában. Határa a Pesti-síkságon belül a Pesti-hordalékkúpsíkság kistáján fekszik. A település sajátos helyzetben van, hiszen a pesti agglomeráció egyetlen zsáktelepülése, átmenő forgalma gyakorlatilag nincsen, aszfaltozott út csak Budapest irányába vezet. Ennek ellenére a település közlekedési kapcsolatai jónak mondhatóak, hiszen az M0-s körgyűrű építése 2006-ban elérte a települést is, ezen kívül közvetlen HÉV- (H9-es Csömöri HÉV) és buszjárat (1002-es, busz) köti össze a fővárossal. A dombokon és völgyekben szétszórt, halmazos jellegű település kettős főtengelyét a Szabadság út és a Jókai Mór u. Rákóczi u. nyomvonal jelenti. Erre a kettős főtengelyre kapcsolódnak a település lakóutcái. A település történeti magja a Szérűskert utca Széchenyi utca Csömöri-patak HÉV nyomvonal által határolt területen belül alakult ki, és kevés változással meg is maradt. Itt található a Polgármesteri Hivatal, a Sinka István Községi Könyvtár, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és a település két temploma is. Forrás: KSH Forrás: utcakereso.hu

9 Csömör 2270 hektáros területével a Pest megyei városok közül a kisebbek közé tartozik. Népessége 9263 fő, mely nagyjából megegyezik a járási átlaggal, de a hasonló lakosságszámmal rendelkező településektől eltérően nagyobb területű, így népsűrűsége nem éri el a járási átlagot.

10 1.2. Településtörténet 1 A honfoglalást megelőző, kevésbé ismert időszakról, számtalan régészeti lelet tanúskodik. A jelenlegi település nyugati, délnyugati határában (Urasági tag, Rét-pótlék, Szedervölgyi dűlő) bizonyíthatóan újkőkori (Kr.e. 4000-2500) és bronzkori (Kr.e. 1900-800) település nyomokat, település maradványokat tártak fel a régészek. Keleti irányban, a strand mögötti földek mélye vaskori kerámia maradványokat, valamint Kelta (Kr.e. 300 körüli) települést és annak temetőjét rejti. A római kort, a szarmaták világát egy keletről érkezett hatalmas nép, a hunok megérkezése söpörte el a vidékről 405-tól kezdődően. Hun vagy hunkori leletek eddig még nem kerültek elő Csömör területéről. Bár a környéken, Kerepesen, Fóton, Veresegyházon stb. avar lelőhelyek, köztük nagyobb sírszámú temetők is ismertek, Csömörön még eddig kevés avar-kori lelet került elő. Késő avar edénytöredékek kerültek múzeumba a Rét-pótlék, a Réti-dűlők területéről. A 896. évi Árpád vezette magyar honfoglalást követő évszázadokban a Pesti-síkság mindig sűrűn lakott volt. Csömör területén is ezt bizonyítják a kora középkori régészeti emlékek. Csömör földjéből a legkorábbi, X-XI. századi kerámialeletek a Káposztások és a Réti-dűlők területéről kerültek elő. A legkorábban megtelepülő, feltételezhetően kizárólag nagyállattartó népesség a Csömöri-patak mellé rakta le sátrait, illetve építette meg házait. A Káposztásokban mintegy 1000 méter hosszan és 120-150 méter szélességben húzódik ez a kora középkori lelőhely. Vele szemben a Csömöri-patak déli partján egy 50x500 méteres részen ugyanilyen korú lelőhely terül el. Ez a legkorábbi régészeti nyoma ennek a falunak, mely a korai Csömör faluval azonosítható. A Kálvária-hegy legtetején található a legtöbb a középkori lelet. Sok kiszántott kemence, illetve tűzhely is látható volt a terepbejárás során. A hegy legmagasabb részén a sok kiszántott embercsont, tégla- és kőtörmelék, valamint habarcsmaradványok a középkori templomra és a körötte lévő temetőre utalnak egyértelműen. A régészeti leletek vizsgálata arra az eredményre vezet, hogy a X-XIII. században Csömör falu a Csömöri-patak mindkét oldalán foglalt helyet a jelenleg Káposztásoknak és Rétidűlőnek nevezett helyen. Mivel a Kálvária-hegyen egykor létezett falut leletei a XIII-XVI. századra keltezik, így valószínűsíthető, hogy a X-XII. századi falu valamilyen okból felköltözött a Kálvária-hegyre. Ez az ok lehetett történeti: az 1241-es tatárjárás. Lehetett gazdasági: az állattartás csökkenése, illetve áttérés a szántóföldi művelés, a gabonatermesztés túlsúlyára. Természetesen az sem kizárt, hogy mindkét ok közrejátszott a falu helyének megváltoztatásában. 1 Forrás: Horváth Lajos Csömör története, (Csömör Nagyközség, 2000)

11 Az 1135-ben először említett Csömör birtok, falu lent volt a Csömöri-patak két partján. Ez a település ekkor még nem építette fel a templomát. Az 1241. évi tatárjárás az egész Kárpát-medencében arra késztette a városokat, falvakat, hogy védhetőbbé tegyék lakhelyeiket, településeiket. Csömör esetében ez az igény nyilvánvalóan összekapcsolódott a templom felépítésének szándékával, amely ilyenformán egyszerre vált a község hitéletének központjává és népének erődjévé. Az 1528-ban még bizonyosan lakott Csömör a területre vonatkozó első török forrásban, a budai szandzsák 1546. évi összeírásában már pusztaként szerepel. Szentmihály pusztával együtt 1559-ben Mehmed bin Báli pasa, a Duna folyó kapudánjának a ziámet birtoka és a két puszta Cinkota lakott helységgel együtt képez egy birtoktestet. Csömör puszta 1546-ban Gazanfer, a budai vár azabjainak agája kezén lévő ziámet birtok volt. Haszonélvezetője 1580-ban Hizir bin Ali pasa, a budai vilajet beglerbégje, hász-birtokos. Egyéb török haszonélvezőre nincs adat. Az 1546. évi adójövedelem szerint búza, rozs-búza (kevert) termett, valamint szőlőt szüreteltek és szénát kaszáltak a területén. Az 1559. évi összeíráskor ugyanez volt a helyzet. Az 1562., 1580. és 1590. évi összeírások már a terményekre nézve nem tartalmaznak adatokat. Csömör 1541-1546 között elpusztult a török sereg hadjárata során. A támadáskor a falu lakóinak egyik részét megölték, a másik részét elhurcolták rabszolgának, és aki tehette elmenekült. Csömör falu szétfutott, elmenekült lakosságának is megtaláljuk a nyomait a környéken, illetve távolabb is. Budát és Pestet végül felszabadították a magyarok 1686. szept. 2-ával bezárólag, azonban Csömör továbbra is puszta volt. Azt a szerény benépesülést, amelyik az 1670-és évek végén kezdődött, teljesen elsöpörte és lehetetlenné tette az újabb történelmi vihar. Kuruc és labanc, magyar és német csapatok járják a vidéket, számtalan irat, visszaemlékezés, összeírás szól ezekről, de Csömör puszta neve csak egyszer-kétszer fordul elő bennük. Az 1690-és megyei összeírásban az elpusztult helységek között szerepel. Amikor 1702. nov. 13-án PPS vármegye közgyűlése a megyére kivetett fegyverjog megváltásának az összegét felosztotta falvak és puszták szerint, akkor megemlítették Csömör pusztát is. Mindössze ennyi, amennyi eddig előkerült a kuruc-korból Csömör puszta történetéhez. A szatmári béke, 1711 után újraindult a töröktől visszafoglalt területek betelepítése, Csömörre az első telepesek 1714-ben érkeztek meg a Vattay család gondoskodásának a révén több felvidéki faluból. A betelepülés nagy lendülettel tovább folyt más községekből is, többek között a környékről. A bevándorlás 1715-1720 között tetőzött, majd 1728-ra kicsit visszaesett, hogy azután 32 év alatt, 1760-ra a népesség megduplázódjék. Ebben a szakaszban azonban

12 elsősorban már a természetes szaporodással kell számolnunk és csak másodsorban a betelepüléssel. A Vattayak által 1714-ben szervezett legelső betelepülő családfők elsősorban magyarok. A következő évtől folyamatosan bevándorlók sorában már nagyobb számban találunk szlovák nevű családfőket. A Grassalkovich I. Antal birtokába került Csömör és Szentmihály puszta határai különösen Cinkota felé vitatottak voltak. Végül Beniczky Tamás Cinkota földesura és Grassalkovich I. Antal barátsággal megegyeztek Csömör és Cinkota falvak, valamint Szentmihály puszta határait illetően PPS vármegye 1732. nov. 6 11-i jegyzőkönyve szerint. Az 1739 1740-es pestisjárvány idején elhaltak számára nézve nincsenek pontos adataink. A forrásokból arra következtethetünk, hogy a falut nagyobb mértékben sújthatta a járvány. Az első népszámlálást Magyarországon II. József király idejében végezték el 1784-1787 között. Ebben szerepel Csömör község egészen pontos adatokkal. A családi házak száma 116 volt, a gazdasági épületeket nem vették számba. A 116 házban 141 család lakott, vagyis 25 család nem rendelkezett önálló családi házzal, ezek nagyobbrészt fiatal házasok voltak, akik szüleik házában éltek, kisebbrészt pedig cseléd családok, akik gazdáik portáján kaptak lakhatási lehetőséget. A jogi értelemben vett népesség, a csömöri illetőségűek összesen 800-an voltak. Közülük távol volt 5, de a községben lakott 6 idegen, azaz nem csömöri illetőségű. Ennek következtében a ténylegesen jelen lévő népesség 801 volt. A nők száma 409, a férfiaké 391, ami megfelel az 51-49%-os átlagnak. A férfiak közül házas volt 163, nőtlen volt 228. A 163 nős férfi úgy alkothat 141 családot, hogy az ifjú párok egy konyhán élnek a szüleikkel, ami akkoriban gyakori volt, ezzel is egyben tartották a földet, és együtt tartották a munkaképes családtagok erejét. A népesség szaporodása, jövője biztosítva volt, mert 76 gazdának 56 felnőttsorban lévő örököse volt, a 13 17 éves korosztályban 27, az 1-12 éves korosztályban 122 gyermek találtatott. Az 1831-es kolerajárvány azonban megint megtizedelte a népességet, mint a XVIII. század közepén a pestisjárvány. Az addig evangélikus többségű Csömör sokat veszített, és a járvány elvonulta után szinte csak katolikusokat telepített be a Grassalkovich uradalom, főleg németeket. A járvány után kisebbségbe szorultak az evangélikusok. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése, vérbefojtása után visszaállított jobbágyrendszer sokáig nem volt már fenntartható. A jobbágyföldek és az uradalmi földek elválasztása, a felszabaduló szabadparaszti gazdaságok kijelölése és a tagosítás nagymértékben átrajzolta a határt, és kihatott a falu képére is. A határ északi sarkában az Újhegyen, északkeletre a Középhegyen és az Óhegyen terültek el a szőlők három nagy táblában. Kelet felé az Urasági legelő és a Közös legelő terpeszkedett a határban, köztük és a szőlők között voltak a Káposztások, a Babföldek és

13 a Rétpótlék. Cinkota felé a Cinkotai szőlők alatt elnevezésű terület húzódott. A falu és Szentmihály között a Temető-dűlő, a Közép-dűlő és a Szentmihályhatár-dűlő foglalt helyet. Ezektől nyugatra, a Csömöri-pataktól délre a Major melletti felosztás, a Feketeberki táblák, a Tatár-hányás, a Dög határ, a Pristudni-dűlő, a Palotai útnál nevű földek terültek el. A Csömöri-pataktól északra a szőlőkig a Szedervölgyi tábla, még egy Rétpótlék, a Kurta-dűlő, az Osztricza-dűlő, a Sikátori-dűlő volt található 1858-ban. Az 1863-as térkép már az urasági és az úrbéres földeket elkülönítve mutatja be. A Csömöri-pataktól keletre és kanyarjától délre foglalt helyet az urasági birtok, a patak kanyarján belül pedig a felszabadításra váró úrbéres jogállású földek. Az akkori dűlőbeosztás: Palotai útnál, Kút melletti dűlő, Rétpótlék-dűlő, Sikátori-dűlő, Szedervölgyi-dűlő, Sorozatkívüliek, Zsellérek legelője. Az elnevezések, különösen az újabbak azonban még nem gyökereztek meg, vagy nem voltak még egységesek. A település szerkezete 1858-1863-ig híven őrizte még az 1714-1715-ös megtelepülés rendjét, és az eredeti telekbeosztást. Jellegzetesen patak menti falu Csömör, ami azt jelenti, hogy a Csömöri-patak két oldalára települt hosszanti irányban, azon a részen, ahol a patak nyugatra fordul. A patak két partjára merőlegesen futó kerteket létesítettek, ezeket a veteményeseket a patak vizével öntözték. Ezen a mintegy 100 telken nem álltak épületek. Velük szemben sorakoztak fel a lakótelkek mindkét oldalon, majd a patak északi oldalán még két párhuzamos utca. Minden utcának csak az egyik oldala volt beépítve. Az utcáknak hivatalos elnevezései még nem voltak, de II. József király rendeletére az 1780-as években folyamatos sorszámmal látták el az összes házat, úgy hogy az l-es számot a legészakibb utca legkeletibb háza kapta. Az 1858-as és 1863-as térképen összesen 314 számig számoztak, a 313-314. szám a temetőt jelöli, melynek közepén kis kápolna látszik. A katolikus templom a 65. számot viseli, más templom nincs a faluban. A tiszta patak menti szerkezetet kiegészíti a belterület nyugati részén a patakra merőlegesen haladó utca házsora. Ezeknek a telkeknek a kimérésére az első megtelepülés (1714-1715) után, de még II. József házszámozási rendelete előtt kerülhetett sor, hiszen a számozás nem törik meg, az folyamatos. Ennek az észak-déli utcának a létesítésére valószínűleg 1770-1780 között került sor. Az egész falu vizet a Csömöri-patakból nyert a XVIII-XIX. században, bár létesítettek gémeskutakat is, melyek közkútként funkcionáltak. Az 1858-as térképen a pataktól északra és délre is egy-egy gémeskút látható. A Szláv utcát említik 1861-ben és a Németsort 1890-ben, a két összefüggésben lévő utcanév nyilván a németek 1831 utáni beköltözése során keletkezett. Csömör tanácsülési jegyzőkönyvében 1890 december 22-én említik a németsori kertek és öreghegyi szőlők közötti üres és semminek nem használható területet, melyből megállapítható, hogy a Németsor a XIX. század második felében a legészakibb utca volt. Ebből az is következik, hogy a németek betelepítése szervezett volt, számukra új utcát mértek ki. Említik 1865-ben a Kissort, vagy Hatházat, 1866-ban pedig a Hatházakat. Az

14 1863-as térképen meg is találhatjuk a Kissort, mely valóban hat telekből áll a nyugati részen a patakra merőleges utcában. Egy 1877-ben készült jellemzés szerint Csömör a következőképpen nézett ki. A község a tengerszint felett 600-700 láb közt váltakozó dombok közt, térés kellemes helyen fekszik. Utcáinak csak egyik oldala van beépítve házakkal; szemközt kertek és fasorok. Határkiterjedése 5685 kataszteri hold. Ebből 2852 szántó, 714 rét és kert, 1304 legelő, 431 szőlő; a többi belsőtelek és terméketlen. A tagosítás 1863-ban történt. Fő kincse híres fehérbort termő szőlőhegyében van. Ez két párhuzamosan nyúló dombsoron terül el, s Ó és Újhegy nevet visel... A dézsmaváltság különben már az Öreghegyen is végbement. A pestiek közül is többen bírnak itt szőlőket. A XX. század folyamán, annak történelmi viharai ellenére, a település gyakorlatilag tovább fejlődött, haladt azon az úton melyre az előző évszázadokban lépett. Ennek fontosabb állomásai a következők: Az 1900. évben Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba. 1911. november 11-én megindult a HÉV villamosközlekedés Budapest-Csömör között. Az 1926. évben elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút Szentjóby Staub Elemér szervezésében. Az 1927. évben bevezették Csömör községbe a villanyt. Az 1930-as években bekapcsolták Csömört a budapesti telefonhálózatba. Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. Az 1970-es években kiépítették Csömörön a vezetékes vízhálózatot. Az 1980-as évek végén épült meg Csömörön a földgázhálózat. Az 1990-es évektől indult el Csömör csatornázása és a közúthálózat is nagyrészt szilárd burkolatot kapott. A csömöri Forrás patak vizéből horgász tó létesült. Helyi telefonközpont, mobiltelefon relé-állomás, kábeltévé és internet elérés kezdte meg működését. Sportcsarnok, nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült. Megindult a Budapest-Csömör helyi buszközlekedés. Napjainkban a település sajátos helyzetben van, hiszen a pesti agglomeráció egyetlen zsáktelepülése, átmenő forgalma gyakorlatilag nincsen, aszfaltozott út csak Budapest irányába vezet. Ennek ellenére a település közlekedési kapcsolatai kiválónak mondhatóak, hiszen az MO-s körgyűrű építése 2006-ban elérte a települést is, ezen kívül közvetlen HÉV- (H9-es Csömöri HÉV) és buszjárat (1002-es, busz) köti össze a fővárossal.

15 1.3. Tájtörténet A település legmeghatározóbb táji eleme a Csömöri-patak völgye, ahol az első épületek, építmények is megjelentek a múltban. Csömör tájszerkezetére jellemző a török hódoltság idején elnéptelenedett település újbóli, szatmári-béke utáni letelepedési formái. Belterület szerkezete megőrizte az akkori betelepülés rendjét és eredeti telekosztását, miszerint a Csömöri-patak kanyarulatához, annak két oldalára települt. A patakra merőlegesen futó nagyobb hátsókertek alakultak ki, melyek máig eredeti formájukat őrzik, és velük szemben sorakoztak fel a lakótelkek. Első katonai felmérés (1780-1784) A tájszerkezetet a mezőgazdasági művelés formái alakították. Csömörön a XVIII. sz. végén már jelentős szőlőterületeket találunk, a csömöri bor jó hírnévnek örvendett, ezen kívül jellemző volt a juhtartás is. A XIX. század elejére a rét kétszeresére növekedett, mely az istállózó nagyállattartás növekedésének köszönhető. A szőlőterületek is nagymértékben növekedtek, betelepítésre került az Újhegy is. Így a XIX. sz. közepére a szőlők három nagy táblában terültek el, az Óhegyen, a Középhegyen és a határ északi sarkában található Újhegyen. Kelet felé volt az Urasági legelő és a Közös legelő. Ekkor még a lakótelkek és az öreghegyi szőlők között üres területek álltak. A szántóföldek fő terménye a búza és a rozs volt. Említést érdemel, hogy a határban is álltak tanyák, például a Szedervölgyben. A század közepén a Csömöri-pataktól keletre és délre foglaltak helyet az urasági földek, a patak kanyarján belül a felszabadításra váró úrbéres földek. Az 1863-as úrbéri tagosítás után a volt úrbéresek és a zsellérek is a közös legelőhasználat mellett döntöttek, mely az összefüggő gyepterületek fennmaradásának kedvezett. A közös szérű megszűnése után szérűskerteket osztottak, melyek vagy a beltelkek mellett, vagy a

16 faluszélen voltak. Szántóföldi művelés folyt a Rétpótléknál, a Palotai útnál-, a Szedervölgyi- és a Sikátor-dűlőnél. Második katonai felmérés (1806-1869) 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésekor a nagyvárosi piac vonzásának következtében átalakul a csömöri mezőgazdasági termelés szerkezete. A szőlők mellett igen jelentőssé válik a zöldség- és gyümölcstermesztés. Növekedik az igény a szarvasmarha-, sertés- és baromfihús iránt, ami megint az állattartás, részben a legeltetéses állattartás növekedését is eredményezi. Egy 1877-ben készült jellemzés szerint Csömör határkiterjedése 5685 kataszteri hold. Ebből 2852 szántó, 714 rét és kert, 1304 legelő, 431 szőlő; a többi (384) belsőtelek és terméketlen. Egy 1897-es adatsor szerint a település kiterjedése 5690 kat. hold, ebből 3780 szántó, 106 kert, 461 rét, 396 legelő, 480 szőlő, 135 erdő, 4 nádas és 327 nem termő. Az adatok alapján megállapítható, hogy a XIX.-XX. század fordulójára már megkezdődik a legelő területek csökkenése, a szántóterületek növekedésével párhuzamosan, ami összefügg a Budapesti piac keresletének emelkedésével. Nagyobb arányú beépítés ekkor még nem jelentkezik.

17 Harmadik katonai felmérés (1869-1884) Negyedik katonai felmérés (1896-1914) 1948 végén Csömörön is megalakult a termelőszövetkezet, majd 1977-ben egyesültek Csömör, Cinkota és Kerepes szövetkezetei, Szilasmenti Egyesület MGTSZ néven. 1989-90 után egyre többen lépnek ki TSZ-ből, megindul a kárpótlás, mely a földterületek mai felosztásához vezetett. A továbbiakban Csömör fejlődésére még az 1990 után megindult nagymértékű (48%-os) népességszám növekedés nyomta rá bélyegét, amely szintén hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához. A topográfiai térképen jól látható a beépítés növekedése, terjeszkedése, mely az Óhegy és Középhegy átalakulásához vezetett.

18 1.4. A régészeti örökség felmérése Topográfiai térkép 10.000 A régészettel, régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos tartalmat lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány: Régészeti munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetben. 1.5. Természet, táj-, tájhasználat Csömör változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, tájszerkezetének meghatározó eleme a Csömöri-patak és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata, melybe a patak kanyarulatában a múltban kialakult belterületi lakóterületek is beékelődnek. A településen a 90-es évek népességszám növekedése következtében a beépített területek egyre nagyobb teret hódítottak a domboldalakon, elsősorban az Óhegy és a Középhegy vonulatában. Az egykori szőlő, gyümölcs helyét kezdetben zártkertek, majd mindinkább a lakó- és üdülő funkció váltotta fel, így a belterület a völgyből egyre inkább a domboldalak felé hódított teret. A dombok beépítését a Budapest felé adódó gyönyörű panoráma is motiválta, a lakóterületi terjeszkedés ezért az északi irányban a legintenzívebb. A település északkeleti részén a Szőlők mögötti, Zsellér páskom alatti erdőterületen ered a Csömöri-patak. A patak, mely Csömör legmélyebb vonulata, előbb déli, majd nyugati irányba haladva a Fóti határszélen hagyja el a települést. A patakvölgy mind az alsó, mind a felső szakaszon beépítetlen maradt a mai napig, így ezek a részek tájképi és ökológiai szempontból a település legértékesebb részei. A felső, forrás szakaszon erdők jellemzik a tájat, melyek főként telepített akácosok, illetve kisebb részeken erdei fenyvesek. Lefelé haladva a vízfolyás mentén, a középső szakaszon a lakóterületek hátsó

19 kertjei jelennek meg. A belterületet elhagyó szakaszon a horgásztó környezetében a nádasok, és rekreációs, turista vonzerőt jelentő területek találhatók. A vízfolyás csömöri legalsó szakaszán értékes és védett természeti területek, mint a védett Réti-dűlő és ősláp, valamint a záportározó melletti nádasok természetes ökoszisztémája a jellemző. A vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata, a patakvölgyekhez csatlakozó mezőgazdasági területek, valamint a belterülethez csatlakozó, domboldalakon megjelenő kertes üdülőterületek meghatározzák Csömör tájszerkezetét, tájképi megjelenését. A tájszerkezetben a mezőgazdasági területek dominálnak, az erdő aránya alacsony. A nagy kiterjedésben található, átlagosnál jobb minőségű termőföldeknek köszönhetően jelentős a kiterjedése a szántóterületeknek, míg a patakvölgyben elsősorban a gyepek jellemzőek. A művelési ágak területi kimutatását az alábbi táblázat tartalmazza. Erdőterületek A településen az erdőterületek aránya nagyon alacsony. A földrészletek statisztikája alapján az erdőborítottság a teljes közigazgatási területre vetítve ma Csömörön 8,1%, ami az országos átlaghoz (19%) viszonyítva rendkívül csekély. A település erdősültsége azonban a múltban sem volt jelentős. Csömörön nagy összefüggő természetes erdőtársulás nem található, kevés az idősebb faállományú terület. A Csömöri-patak mentén találunk természetes állományú vízparti puhafás ligeterdőket. Nagyobb kiterjedésű erdő fekszik a Csömöri-patak forrásánál és a Kálvária-hegyen a belterület és a gazdasági, ipari területek között. Ezek állományát azonban nagyrészt telepített akácosok és erdei fenyő alkotja. Kisebb erdőrészletek találhatók a Szedervölgyben a belterületig húzódóan, a Major földek mellett és az Új páskom felett. Ezek faállománya megegyezik az előzőekkel. Az erdészeti nyilvántartást vizsgálva elmondható, hogy a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek jellemzően a patak völgyében helyezkednek el, melyek főleg akác

20 állománnyal borítottak. A hatályos TSZT és HÉSZ az erdőterületeket jellemzően Ev, kisebb részben pedig Ee területfelhasználási kategóriába és övezetbe sorolja. A hatályos TSZT, valamint a kataszteri erdőterületek kiterjedését vizsgálva megállapítható, hogy a szerkezeti terv jóval nagyobb erdőterületeket jelöl ki az erdőállomány adattárban szereplő erdőterületekhez képest, melyek elsősorban az M0-ás menti erdősítéseket, valamint az északi bányaterület alatti erdősávokat jelentik. Ezek a területek elsősorban védelmi céllal kerültek kijelölésre, faállománnyal történő betelepítésük, azaz a valós erdészeti területhasználat csak részben, az M0-ás mentén valósult meg. Az erdészeti adatszolgáltatás alapján került feldolgozásra az erdők rendeltetés szerinti vizsgálata, továbbá elkészült a térségi tervekkel, valamint a hatályos TSZT-vel való összehasonlítás is.

21 Mezőgazdasági területek A település külterületének nagy részén mezőgazdasági területek találhatók, mely a település táji adottságaival magyarázható. Csömör külterületén mindig is a mezőgazdasági hasznosítás volt jellemző. Az egyenletes, síkvidéki területeken először a legeltetéses állattartás, később pedig a szántóföldi növénytermesztés hódított teret, mely a mai napig jellemző. A kedvező termőhelyi adottságok, azaz az átlagosnál jobb minőségű termőföldek jelentős kiterjedése a szántóföldi növénytermesztést ösztönözte, így a gyepgazdálkodás idővel visszaszorult a településen. Legmagasabb arányban tehát a szántóterületek jellemzőek Csömörön, melyek a közigazgatási területek viszonylatában mintegy 57,6%-ot tesznek ki. A TSZ-ek megszűnése, a privatizáció a szántóföldek felaprózódása, az osztatlan közös tulajdon kialakulása, egyúttal a hasznosítás megszűnésével járt, melynek eredménye, hogy jelenleg igen nagy területek parlagon vannak, nagy kiterjedésben már gyepesedő, helyenként cserjésedő vegetációt találhatunk, azaz extenzív irányú átalakulás figyelhető meg rajtuk. Ez a folyamat leginkább az északi részeken az Új szőlők területén, délen a Major földek, valamint az Urasági tag déli és patak alatti területein figyelhető meg. A cserjésedés, gyepesedés mellett a Szedervölgy, a Sikátor, az Újpáskom és a Középhegy dűlőiben egy másik tendencia jellemző. A magántulajdonba került szántók, gyümölcsösök területein az elmúlt években egyre több beépítés jelent meg, melyre a minimális beépíthetőség lehetőséget biztosított. A nagyobb táblákon így is jelentős méretű lakóépületek épültek, melyek környezete tanyás tájhasznosítást idéz. A birtokokhoz kaszálók, legelők csatlakoznak, gyakran kertes használat, állattartás (lovaglás), valamint gyümölcstermesztés is társul, mely a hagyományos szántóterület megjelenését teljesen átalakítja. A művelési ágnak megfelelő hasznosítás, azaz a szántóföldi növénytermesztés azért előfordul Csömör külterületén, néhol kiterjedt, egybefüggő parcellák is megjelennek a tájban, annak ellenére, hogy a földhivatali nyilvántartás szerinti aprótelkek, szalagparcellák a jellemzők. A kiterjedt gyepterületek (legelők és rétek) szinte teljesen eltűntek mára, arányuk rendkívül alacsony, mindössze 2,0%. Ez a legeltetéses állattartás teljes

22 visszaszorulásának köszönhető. Összefüggő rét és legelő területeket a patak mentén találunk, ezen kívül néhány kisebb folton maradt meg az eredeti gyepes vegetáció. A patak menti gyepes területek értékességét bizonyítja a természetvédelmi védettség is. A parlagon álló szántókon megindult a gyepesedés folyamata, azonban ezt zömében gyomnövényekből álló vegetáció alkotja. A településen a szőlő és gyümölcsterületek, melyek kiemelt jelentőségűek voltak még a XX. sz. kezdetén, nagymértében csökkentek a volt szőlőhegyek mai napig tartó beépítésének, folyamatos átalakulásának. A szőlők gyümölcsösök területei egykoron zártkertek voltak, ezt azonban az üdülő funkció váltotta fel, sokszor az állandó kinnlakás igényével. Ma már lakó és üdülőterületek találhatók rajtuk, melyek kertjei még őrzik az egykori tájhasznosítás nyomait. A kertek kiterjedése alacsony a településen, annak ellenére, hogy a hatályos TSZT nagy kiterjedésben, mintegy 100 ha területen jelöl kertes mezőgazdasági területet a Csömöri - patak forrásvidékének két oldalán. Ezeken a területeken a szántó művelési ág a jellemző, de kisebb számban a gyümölcsös, szőlő és kert művelési ág is előfordul. Az itt található ingatlanok kis százalékán találunk tényleges kerthasználatot, jellemző a szántóföldi művelés, a felhagyás, a gazdasági tevékenység, de a lakó, üdülő funkció is megjelenik rajtuk, melynek hatására az egész terület rendezetlen hatást kelt. Ebből látható, hogy a kerthasználatra mára már lecsökkent az igény. Az egykoron kertes besorolást kapott területek a városban lakók hétvégi szabadidős kikapcsolódását és termesztési igényeit fedezte, amely napjainkban átalakult vagy megszűnőben van. Csömör természeti adottságainak, az itt eredő és rajta átfolyó Csömöri-pataknak köszönhetően, kiterjedt, mintegy 25,5 ha nádas művelési ágú területtel rendelkezik, melyen belül értékes vizes élőhelyek, lápos, gyepes vegetáció egyaránt előfordul. A mesterségesen duzzasztott Csömöri tó nemcsak természetvédelmi, de turisztikai idegenforgalmi szempontból is értékes területe a településnek. A patak mentén, elsősorban a belterület nyugati oldalán értékes lápos, gyepes vegetáció alakult ki, a fátlan vegetáció típusai a nádasok, gyékényesek, zsombékosok, magassásrétek, láprétek és mocsárrétek egyaránt megtalálhatók itt. A tájképi és ökológiai szempontból is a település kiemelkedően értékes részeként természetvédelmi oltalom alatt álló területek a táj szerkezetének is meghatározó elemei. Kivett területek Mint említettük, a mezőgazdasági termelés folyamatosan visszaszorulóban van. Köszönhető ez a település agglomerációs elhelyezkedésének és természeti adottságainak, mely frekventálttá teszi a térséget. Ezzel magyarázható, hogy a kivett

23 területek ugrásszerűen megnőttek, melynek jelentős része lakóterületté, másik része pedig gazdasági területekké alakult. A patakkal közel párhuzamosan, tőle délre megépült az M0-ás autóút, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló utak és lehajtók, mely a délre fekvő lakóterületi beépítést még inkább elszigetelte Csömörtől. Bár a déli lakóterület közigazgatásilag még Csömörhöz tartozik, tájszerkezeti szempontból a XVI. kerülethez csatlakozik. Az M0-ás autóút keleti részén az utóbbi időben megjelentek a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek, bevásárlóközpontok, egyéb telephelyek, így a település ezen részére a gazdasági tájhasznosítás a jellemző, melyet az autóút megjelenése indukált. Csömör tájszerkezetébe két kiterjedt degradált terület ékelődik a település északkeleti részén. A kivett területek egyike a homokbánya, a másik a szeméttelep. Itt található a volt dögkút területe is. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Csömör területén több táji- természetvédelmi szempontból értékes terület található. Ezek döntő többsége a Csömöri-patakot kísérő természetes és természetszerű élőhelyek. Az ökológiailag értékes területek országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény erejénél fogva ex lege országos jelentőségű természeti emléknek minősül valamennyi forrás, valamint ex lege országos jelentőségű. természetvédelmi területnek minősül valamennyi lápterület. Ilyen a Csömöri-tó elnevezésű védett láp. Az országos jelentőségű védett területekhez kapcsolódóan, illetve a patak forrásvidékének értékes élőhelyeit megőrzendő, helyi jelentőségű természetvédelmi területek is kijelölésre kerültek. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználati formákból adódó tájszerkezeti elemek megőrzésével szorosan összefügg a tájképi értékek védelme. A természeti adottságok és az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos arculatú táj ugyanis egyszerre tájképi érték, építészeti örökség és védendő természeti-, táji érték. Csömör településképének fő meghatározója a kiterjedt mezőgazdasági területek, a völgyben folyó patak, annak mentén kialakult településmag, és az egykori szőlők területén lévő dombokra felkúszó beépítések. Ezen értékek megőrzése érdekében a hatályos TSZT olyan területfelhasználási egységeket határoz meg, melyek a természeti értékek megőrzését biztosítják. A természetközeli területek, a vízgazdálkodási területek, valamint a korlátos mezőgazdasági területek az épületmentességet biztosítják. A már

24 átalakuló területek esetében pedig a HÉSZ övezeti előírásai nem engedik a további, túlzó beépítések megjelenését. A településen két nagyobb kiterjedésű degradált terület található, mely tájképi szempontból kedvezőtlen látványt eredményez. A szeméttelep, valamint a bánya terület takarását, tájba illesztését célozza a TSZT-n jelölt védelmi erdő, melynek telepítése már részben megvalósult. Az erdő kijelölés az autópálya menti sávokban is megfigyelhető, a két oldali erdősáv a vonalas létesítmény takarását, valamint annak negatív környezeti hatásait igyekszik ellensúlyozni. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Országos jelentőségű természetvédelmi terület Réti dűlői lápterület a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. szerint országos jelentőségű védelem alatt álló lápterület. Korábban a lápterületek nyilvántartását a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató tartalmazta, mely helyrajzi számos listában rögzítette a láppal érintett ingatlanokat. Ezek a következők: HELYSÉG INGATLAN (hrsz) TERÜLET (ha) Csömör 0153/a 0,3256 Csömör 0153/1 b 0,1070 Csömör 0153/2 a 0,2699 Csömör 0153/2 b 0,0874 Csömör 0153/3 7,6730 Csömör 0155 1,4353 Csömör 0158/1 0,3639 Csömör 0158/2 0,7710 Csömör 0158/3 20,1827 Csömör 0158/4 3,2741 Csömör 0159 a 2,3906 Csömör 0159 b 3,0231 Csömör 0159 c 0,3046 Csömör 0178 b 2,8512 Csömör 0178 c 1,6404 Az KöM tájékoztató helyrajzi számos listája, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása között kis mértékű eltérés mutatkozik. A vizsgálati tervlapon az adatszolgáltatás szerinti, valamint a KÖM tájékoztatóban szereplő védettséggel érintett földrészletek lehatárolását egyaránt szemléltettük.

25 A csömöri ősláp és legelő közel 45 ha-os védett területe két részből áll: a kisebbik a Csömöri-tó elnevezésű ősláp, a nagyobbik a Csömöri-patak völgyében, a Réti-dűlő területén fekvő gyepes területek. Az őslápon több ritka, védett mohafaj élt, többek között tőzegmohák (Sphagnum sp.) más védett növények társaságában. Közöttük olyanok is voltak, amelyek Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett sok értékes növény, az elégett növények hamuja mintegy megtrágyázta a savanyú láptavat, melynek következményeként elpusztult több érzékeny mohafaj. A szárazság mellett ez felgyorsította a tó benövényesedését (eutrofizációját). A regeneráció lassan folyik. A parton idős fűzfák alatt védett mocsári nősző-fű (Epipactis palustris), csüngő virágzatú villás sás (Carex pseudocyperus), terebélyes bugájú, rózsaszín vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) található. A tóból írták le először hazánkban az Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszatfajt, és a Didimella glaciális mikrogombát, amely a mocsári sás levelén él. A tó partján és a Réti-dűlőn átfolyó patak partján már ritkuló, fűzláp társulás található hamvas vagy rekettyefűzzel (Salix cinerea). Helyenként a réten is láthatók a fehér fűz (Salix alba) és a csöröge- vagy törékeny fűz (S. fragilis) alkotta fűzliget társulásai. Foltokban a nád (Phragmites australis) alkot nádas társulást, néhány helyen a szép közönséges erdei kákával (Scirpus sylvaticus). A nádas szélén és a tó parti övében tűnik fel zsombéksásos társulásban hatalmas csomóival a zsombéksás (Carex elata), és a magassásrét a magasra növő mocsári és parti sással (Carex acutiformis és C. riparia). A védett rét első harmadában ritkuló társulásokat és fogyatkozó, értékes, de nem feltűnő szépségű növényeket kereshetünk. A sásláprétben a lápi sást (Carex davalliana), a szittyós láprétben a nagy szittyót (Juncus subnodulosus), a csátés láprétfoltban a kormos csátét (Schoenus nigricans) lelhetjük meg. A rét nagy részét a kékperjés száradó láprét foglalja el, amely nevét a színes bugájú kékperjéről (Molinia hunganca) kapta. Ezek a társulások adnak védelmet sok szép, védett növénynek: rostos-tövű sás (Carex appropinquata), fekete sás (C. nigra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latiforium). Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), fehér májvirág (Parnassia palustris). A lápréten kora tavasztól késő őszig mindig virágpompával találkozunk. Áprilisban a mocsári gólyahír (Caltha palustris) csillogó sárga virága virít. Májusban és júniusban leggazdagabb a színskála: a sárga réti boglárka (Ranunculus acris), a lilás rózsaszínű réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), a fehértől a rózsaszínen át a liláig a hússzínű ujjaskosbor, a fehér széleslevelű gyapjúsás, a feltűnő nagy, fehér ernyős erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a halvány rózsaszínű mocsári nőszőfű, a rikító lila mocsári kosbor tűnik elő. Augusztusban a fehér májvirág szerényen bújik meg a füvek és

26 sások között. A pázsitfüvek között is találunk számos dekoratív virágzattal rendelkezőt. Szeptemberben bontja gyönyörű, halvány lilás virágait az őszi kikerics (Colchicum autumnale), de zöld levélrózsáival, nagy toktermésével csak a következő év tavaszán találkozhatunk. A településen a Zsellér-páskom alatti erdőben található a Csömöri-patak forrása. Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad (Tvt. 23 ). Bár a védett területekre vonatkozó adatszolgáltatásban a patak forrása nem szerepelt, de természetvédelmi információs rendszer adatai alapján kataszteri számmal rendelkezik (F-5200-2389). A forrás vízhozamáról nem állnak rendelkezésre adatok, ennek ellenére az exlege védett értékek kapcsán fontos megemlíteni. Natura2000 hálózat A Natura2000 területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózata, melyet az Európai Unió a területén még fönnmaradt természetes élőhelyek, vadon élő állat- és növényfajok megőrzése érdekében hozott létre. Csömörön Natura 2000 területek nem találhatók a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet alapján, mely a kijelölt európai jelentőségű védett területek helyrajzi számos listáját tartalmazza. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Csömör Nagyközség Önk. Képviselő-testületének 8/2005.(V. 01.) rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről tartalmazza a településen védetté nyilvánított helyi természetvédelmi területeket. Az országos jelentőségű védelem alatt álló természeti területhez kapcsolódóan helyi jelentőségű védelem alatt álló természeti terület a záportározó tó melletti nádas terület: 0151/32 0151/43 hrsz.-ú ingatlanok 0156/39 0156/47 hrsz.-ú ingatlanok A természeti állapotokat tükröző terület értékes növényzete mellett a tájképi jelentősége is indokolttá teszi a védettséget. A patak menti üde rétek idős fűzfái, a szegélyeken rekettyefüzes és magassásos foltok mind ökológiai, mind esztétikai szempontból jelentőséggel bírnak. A tőzegmoha előfordulása mellett a tömegesen él a nőszőfű (Epipactis palustris), a tőzegmohás nádasokban a tőzegpáfrány. A természetvédelmi terület az állatvilág számára is kiváló élőhelyet nyújt. Szőlők mögötti gyepterület természetszerű élőhelyek területe: 059/1 059/3 hrsz.-ú ingatlanok

27 060/1 060/21 és a 063/6 hrsz.-ú ingatlanok szabályozási terv szerint jelölt része. A Csömöri-patak forrásvidéke mocsár jellegű, vizes, ökológiailag értékes élőhely. A területen a védett Budai imola található. A hatályos TSZT-ben javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területként szerepel a Szőlők mögötti gyepterület, valamint a Mókus árok vizes élőhelyei. A hatályos TSZT-ben szerepel a Laky utcában található idős hársfa, valamint a Széchenyi utcában a 383/13 hrsz.-ú telken lévő liliomfa (Magnolia sp.) helyi természeti emlékké való nyilvánításának javaslat, melyre szintén még nem került sor. Egyedi tájértékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben található meghatározás szerint (6., (3)): Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából jelentősége van. Az egyedi tájértékek országos nyilvántartásba vétele folyamatban van, Csömör még nem rendelkezik egyedi tájérték kataszterrel. A hatályos TSZT felülvizsgálatakor a település értékesebb táji értékei közül az alábbiak felvételre kerültek: Stációsor - a temetőtől a Kálváriahegyre felvezető út mentén stációsor található legvégén hármas feszülettel, mely jelentős értéket képvisel. Volt Staub-villa - Csömör északi határán az Új szőlők területén a 0103 hrsz-ú ingatlanon fekszik a volt Staub-villa kb. 2 ha-os parkja. Idős faállományával, változatos fafaj összetételével múltat idéző emlék. A különböző örökzöldekből álló faállomány számos fenyő és tujafajt tartalmaz. A dísznövénygyűjtemény idős példányai régi park hangulatát idézik. Idős hársfa - belterületen a Laky utcában a 3069 hrsz-ú ingatlan előtt áll a hatalmas törzs körmérettel és lombkoronával rendelkező idős hársfa. A közel 1,5 méter törzsátmérőjű famatuzsálem gyönyörű fajra jellemző habitusával természeti és tájképi értéket képvisel. Platánfák - a Széchenyi utca 127-es házszámú, 383/13 hrsz.-ú ingatlan előtt négy idős, értékes platánfa található. Liliomfa - a 383/13 hrsz.-ú telken található liliomfa (Magnolia sp.) jelentős botanikai értéket képvisel méreténél, koránál és habitusánál fogva. Harangláb - a Középhegyi úton a 0119/11 hrsz.-ú telek előtt található harangláb szentképpel és 4 db idős jegenyenyárral kultúrtörténeti és tájképi értéket képvisel.

28 Országos Ökológiai Hálózat A rétekkel, nádasokkal, lápos területekkel, erdősávokkal kísért Csömöri-patak mente a település teljes közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózat része. Az országos jelentőségű védett lápterület környezete magterületként szerepel. A magterületek olyan stabil állapotú természetes vagy természetközeli élőhelyek, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, rajtuk a külső és belső környezeti feltételek révén természetes folyamatok érvényesülnek. Csömörön a patakot kísérő vegetáció magterületen kívül eső része az ökológiai hálózaton belül ökológia folyosóként funkcionál. Az ökológiai folyosóba olyan, többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek és azok láncolata tartozik, melyek alkalmasak a hálózathoz tartozó élőhelyek közötti biológiai kapcsolat biztosítására. A településen a forrásvidéktől a Fóti határig haladó helyi védett területeket is magába foglaló patak-menti természetes és természetközeli élőhelyek összefüggő rendszert alkotó folyosója csak a település belterületi szakaszán szűkül be. A külterületen kiszélesedő, változatos, vizes élőhelyeket, természetes gyepeket és erdős részleteket is magában foglaló területek a magterülettel együtt ökológiai egységet képeznek. A patakot kísérő nádas, mocsaras területekkel, ligeterdőkkel tarkított rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete a záportározó összefüggő vízfelületével nemcsak ökológiai, de tájképi szempontból is jelentős. Belterületen a lakóházak között a patak épített trapézszelvényben halad, a természetes vízfolyást kísérő parti vegetációt fűzfák jelzik, a lágyszárú növényzetet jellemzően gyomvegetáció alkotja. A lakóterületek hátsó beépítetlen, jelentősebb növényállománnyal rendelkező telekrészükkel kapcsolódnak a beszűkült folyosóban haladó patak menti területekhez. Az ökológiai hálózattal érintett területek kivétel nélkül beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriába tartoznak.

29 1.6. Településkép és utcaképek 1.6.1. A Településkép bemutatása Csömör településképének fő meghatározója a kiterjedt mezőgazdasági területek, a völgyben folyó patak, annak mentén kialakult településmag, és az egykori szőlők területén lévő dombokra felkúszó beépítések. A természetközeli területek, a vízgazdálkodási területek, valamint a korlátos mezőgazdasági területek az épületmentességet biztosítják. A TSZT tervlapján tájképvédelmi terület lehatárolása szerepel, melyet a szabályozási tervben településkép védelmi terület, mint kötelező elem jelenik meg. Ezen belül is két területet különböztet meg az SZT. Az I. településkép-védelmi területbe a Csömöri-patak menti területek ökológia hálózatba tartozó és természetvédelmi oltalom alatt álló területei, míg a II. területbe a település délről feltáruló beépített és mezőgazdasági területeinek tájképi szempontból értékes részei kerültek. A településképet már a kezdetektől meghatározó Csömöri-patak két partjára merőlegesen futó kerteket létesítettek, velük szemben sorakoztak fel a lakótelkek mindkét oldalon, majd a patak északi oldalán párhuzamos utcák. Minden utcának csak az egyik oldala volt beépítve. Az újranépesített település történeti magja a Szérűskert utca Széchenyi utca Csömöri-patak HÉV nyomvonal által határolt területen belül alakult ki. Ettől a településrésztől északnyugatra, az Öreghegyen (Középhegy, Óhegy) húzódtak a szőlővel beültetett területek. Mára ez a két terület összeépült, valamint a belterület déli irányban tovább növekedett. Az említett, több évtizede kialakult településmag kevés változással megmaradt és a természeti adottságoktól függően kiegyensúlyozottan tovább növekedett. Szabadság utca felől Csömör látképe

30 1.6.2. Utcaképek Bence utca Búzavirág utca Középhegyi út Tücsökdomb utca HÉV-től délre eső lakóterületek Szabadság út a HÉV-től Kacsóh Pongrác utca

31 József Attila utca Kacsóh Pongrác utca Szabadság út M0 irányából 1.7. Településszerkezet és területhasználat Csömör településszerkezetének jellegzetessége, hogy három különálló belterületi egységből áll, mely a központi belterületből, a XVI. kerületi belterülethez kapcsolódó részből és a 30-as számú főközlekedési út melletti, Kistarcsával határos szerkezeti egységből áll. Említésre méltó tény, hogy az évszázadokon keresztül Csömörhöz tartozó Szentmihály puszta 1902 évben Rákosszentmihály néven önálló községgé alakult, majd később Budapesthez csatlakozott. A nagyközség szerkezetének alakulását jelentősen befolyásolták a természeti-, táji tényezők: a patak, a dombok és völgyek helye. A település belterületi szerkezete megőrizte az 1714-1715-ös betelepülés rendjét és eredeti telekosztását. Jellegzetesen a Csömöri-patak két oldalára települt, hosszanti irányba, ahol a patak nyugatra fordult. A mára kifejlődött belterületet főként lakóterületek alkotják, jellemzően nagy zöldfelületű telkeken szabadonálló és oldalhatáron álló beépítéssel családi házak épültek. A belterületi részhez viszonylag kisméretű külterületi rész csatlakozik. Az ipari, üzemi jellegű létesítmények szintén teret találtak a településen, ezek közül jelentősebb területtel bírók: Danubiusbeton Kft. betongyár, Polifer Kft. telephelye, Hyginett Kft. telephelye, Aroma bázis Kft. telephelye, Csömöri Gazdaszövetkezet ipari, kereskedelmi telephelye. A kereskedelmi, szolgáltató funkció legjelentősebb képviselője a településen az Auchan áruház és a köré szerveződött kereskedelmi park. A külterület Középhegyi utca menti része a volt zártkertek területe, melyet üdülőterület besorolással jelöl a településszerkezeti terv. A területen lakott tanyák találhatók, jellemző a zártkertekre a huzamos ott-tartózkodás igénye. Egyéb tekintetben a külterületen a mezőgazdasági művelési ágak közül a szántó, és főként a Csömöri-patak mentén gyep váltakozása a jellemző, foltokban erdő és helyileg védett mocsaras, lápos terület színesíti a terület-felhasználást. A mezőgazdasági

32 rendeltetésű területek használatát jelentősen befolyásolták a privatizációs, kárpótlási intézkedések. Elaprózódtak, különböző tulajdonba kerültek a földrészletek, ezáltal rendeltetésszerű használatuk nehézzé vált. Egyre erősödő tendenciaként jelenik meg a külterületi farm, tanya jellegű (pl.: lovarda) építkezések igénye. A táj jellegét ideiglenesen átalakítják a már nem működő és a még termelés alatt álló homok-, sóder bányák. 1.8. Településkarakter A település jelenkori karakterét vizsgálva négy markánsan elkülönülő, nagy területegység fedezhető fel. Az első egység a külterületeket foglalja magában, ahol a mezőgazdasági művelés még mindig meghatározó. Ezt a területhasználatot tarkítják, főként a nagyközség északkeleti, keleti részén erdőterületek, valamint a Csömöri-patak mentén, a záportározó tó környékén megtalálható lápos településrészek, valamint a manapság egyre szaporodó külterületi farm, tanya jellegű beépítések. A másik nagy egysége Csömörnek a központi belterület, melyet a HÉV vonal egy északi és egy déli részre oszt ketté. Ma már az M0 autóút is ehhez hasonló, csak drasztikusabb elemévé vált a településszerkezetnek abból a szempontból, hogy elválasztja a település XVI. kerülettel határos részén kialakult lakóterületeket (Majorszegidűlő és Majorszegi-liget) a központi belterülettől. A település központi belterületének légifotója

33 Harmadik elkülönülő egysége a nagyközségnek a gazdasági terület, amely Csömör közigazgatási területén belül megtalálható több kisebb kereskedelmi, szolgáltató terület mellett jelenleg a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő gazdasági hasznosítású településrész. Ez a terület területhasználatát tekintve nem homogén, a Határ úttól északra eső területrészen ipari, míg a Határ úttól délre eső területrészen kereskedelmi, szolgáltató funkció alakult ki. A település gazdasági területének légifotója

34 A negyedik és egyben utolsó nagy egysége a település közigazgatási területének északi részén, a belterülethez a Laky utcánál kapcsolódó üdülőterület, amely a korábbi zártkertek helyén alakult ki. 8. ábra: A település üdülőterületének légifotója

35 A telkek morfológiai viszonyai, beépített területek

36 Beépítésre szánt településrészek, bel- és külterületen 1. Ófalu, településmag Területi lehatárolása: Széchenyi utca Mogyoródi út Bitskey Gyula utca Tinódi utca Tinódi köz Csömöri-patak Belterületi határ 023/5 hrsz.-ú külterületi telek HÉV nyomvonala 900/5 hrsz.-ú ingatlan Belterületi határ 1870/5 hrsz.-ú ingatlan Vágóhíd utca Rákóczi Ferenc út által határolt terület. Az ingatlanállomány, a többszöri telekosztások miatt vegyes képet mutat. A településrészen az átlagos telekméret 1200 m 2 körüli, de előfordulnak 650 m 2 (vagy kisebb), vagy 2000 m 2 körüli ingatlanok is. 2. Szabadidő- és sportközpont Területi lehatárolása: Csömöri-patak Belterületi határ 892 hrsz-ú telek 0182/10 hrsz-ú külterületi ingatlan déli határának irányában 0156/49 hrsz-ú ingatlan Jelenleg beépítetlen terület, mely a Major úti Sport és Szabadidőközpont fejlesztéséhez kapcsolódik. A telekméretek 2000-3000m 2 között mozognak. 3. Belső gazdasági terület Terület lehatárolása: Major út 0184/115 hrsz.-út út 0184/136 hrsz- külterületi telek 0184/133 hrsz. szántó 0184/3 hrsz.-ú telek 0182/10 hrsz.-ú telek Belterületi határ - 900/5 hrsz.-ú ingatlan A Major út mentén található gazdasági terület. Telekállománya változatos, a legkisebb telkek mérete 5000m 2 körül mozog, míg a legnagyobbak 40 000 és 60 000 m 2 közöttiek. 4. Újtelep Területi lehatárolása: Vasút utca HÉV nyomvonala Belterületi határ Emlékmű köz Szabadság út Nagy Sándor utca Táncsics Mihály utca Belterületi határ 011 hrsz.-ú telek 010/1 hrsz.-ú telek Ady Endre utca Közigazgatási határ Gárdonyi Géza utca Belterületi határ Csömör Újtelep településrészén az átlagos telekméretek 1000 m 2 között mozognak, de néhol előfordulnak a 600-650 m 2 (vagy kisebb) ingatlanok is.

37 5. Hőstelep Területi lehatárolása: Emlékmű köz Belterületi határ Táncsics Mihály utca Nagy Sándor utca Szabadság út Hőstelep az Újtelepi településrészébe beékelődve, ahhoz közel hasonló, 1000 m 2 körüli telekméretekkel rendelkezik. 6. Kakas-telep Területi lehatárolása: Tinódi utca Patak utca Csömöri-patak Tinódi köz Bitskey Gyula utca Mogyoródi út Belterületi határ Ingatlanállománya nagyrészt homogén az azonos időben történt telekosztásoknak köszönhetően. A településrészen az átlagos telekméret 700-800 m 2 közé tehető. 7. Szőlő-hegy Területi lehatárolása: Rozmaring utca Nektár utca Nektár köz Vízműsor utca Mogyoródi út Széchenyi utca A telekstruktúra ezen a településrészen igen változatos képet mutat. A telekméretek a kisebb 650m 2 -es ingatlanoktól egészen a 3000 m 2 feletti nagyságig terjednek, ami elsősorban a domborzati adottságokkal magyarázható. 8. Körmendi-hegy Területi lehatárolása: Széchenyi út Rákóczi Ferenc út Vágóhíd utca Belterületi határ Az ingatlanállomány ezen a településrészen változatos. A telekméretek a viszonylag egységes beépítés ellenére 600 és 2400 m 2 között mozognak. 9. Laki-hegy Területi lehatárolása: Laki utca Krammer sétány Vízműsor utca Nektár köz Nektár utca Rozmaring utca Széchenyi utca Belterületi határ 0138/72 hrsz.-ú út Az ingatlanállomány ezen településrészen inhomogén, tekintettel az igen jelentős eltéréseket mutató telekméretek, és telekidomok sokszor esetlegesnek tűnő kialakítására. Az átlagos telekméret 1100 m 2 körüli, azonban megtalálhatók 7-800 m 2, valamint 1-3000 m 2 -es ingatlanok is.

38 10. Majorszegi-dűlő Területi lehatárolása: Flóra utca Belterületi határ Boglárka utca Vilma utca Közigazgatási határ Az ingatlanállomány ebben a településrészben - tekintettel a tervezett jellegére - viszonylag homogén képet mutat. Az átlagos telekméret 1000 m 2 körüli, ami a viszonylag szabályos tömbméretek miatt hasonló arányú ingatlanokat eredményez. 11. Majorszegi-liget Területi lehatárolása: Árpádföldi út Asztag utca Közigazgatási határ Belterületi határ Az ingatlanállomány ebben a településrészben - tekintettel a tervezett jellegére - viszonylag homogén képet mutat. Az átlagos telekméret 1000 m 2 körüli, ami a viszonylag szabályos tömbméretek miatt hasonló arányú ingatlanokat eredményez. 12. Ipari-gazdasági központ Területi lehatárolása: Híd utca 013/9 hrsz.-ú külterületi út 010/1 hrsz.-ú ingatlan Réz utca 023/7 hrsz.-ú erdő 028 hrsz.-ú erdő 033 hrsz-ú külterületi út Közigazgatási határ Az ingatlanállomány ezen településrészen inhomogén, tekintettel a vegyes jelentősen eltérő méretű beruházások jellegére. Az átlagos telekméret 17.500 m 2 körüli, azonban megtalálhatók 1-5000 m 2, valamint nagyobb, 20.000-30.000 m 2, és a 160.000-210.000 m 2 -es ingatlanok is. Beépítési mód és épületek jellemzése Csömör belterülete jellemzően szabadon álló beépítésűnek mondható. A HÉSZ is szabadon álló beépítési módú építési övezetbe sorolja a telkek nagyobb részét. Belterületen az oldalhatáros beépítési mód az eredeti falusias beépítés megmaradt épületeinek megőrzése, felújítása, korszerűsítése, másrészt a meglévő beépítéshez való igazodás okán maradt fent. Zártsorú beépítési módúak elsősorban a településközponti vegyes területek, de a tényleges beépítés ezeken a területeken is inkább oldalhatáron álló, illetve "hézagosan zártsorú". Szabadon álló beépítés került meghatározásra a gazdasági és a különleges építési övezetekben, de ezek aránya a lakóépületekhez képest elenyésző. A külterületi- villa jellegű beépítéseknél is a szabadon álló beépítési mód az általános. A belterület épületeinek 72,1%-a földszintes, 23,4%-a földszint+tetőteres, valamint a földszint+1 emeletes épületeké 3,42%. Szinte az egész épületállomány magas tetősnek nevezhető. Lapos tetős épületek elsősorban az kereskedelmi-szolgáltató építmények között találhatók.

39 2. VÉDETTSÉGEK 2.1. Régészeti örökség felmérése A régészeti védettségek részletes elemzését lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány: Régészeti munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetében. 2.2. Műemléki értékek felmérése, települési értékleltár 2.2.1 Műemléki védettségek - 6953 törzsszámú Római katolikus templom és műemléki környezete - 6953 törzsszámú Nepomuki Szent János-szobor és műemléki környezete Csömör Településszerkezeti Terve és Helyi Építési Szabályzata tartalmazza az országos műemléki védelem alatt álló épületeket, építményeket. Foster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján az alábbiak tartoznak ebbe a kategóriába: Nyilvántartott műemlékek: Törzsszám: s.sz. Azonosító: Név: Cím: Hrsz. 1. 6954 6954 Római katolikus templom Szabadság út 20--4. 1656 2. 6955 6955 Nepomuki Szent Jánosszobor Szabadság út 842 2.2.2 Történeti kert Csömör közigazgatási területén belül nem található védett történeti kert. 2.2.3 Temető Csömör közigazgatási területén belül nem található védett temető. 2.2.4 Temetkezési emlékhely Csömör közigazgatási területén belül nem található védett temetkezési emlékhely.

40 2.3 Területi védettségek 2.3.1 Történeti táj Csömör közigazgatási területén belül nem található védett történeti táj. 2.3.2 Műemléki jelentőségű terület Csömör közigazgatási területén belül nem található műemléki jelentőségű terület. 2.3.3 Műemléki környezet Csömör közigazgatási területén belül 2 db. nyilvántartott országos műemléki környezet található, melyek lehatárolása a Foster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján az alábbi: Nyilvántartott műemléki környezetek: Törzsszám: s.sz. Azonosító: Név: Hrsz. 1. 6953 29022 2. 6954 29023 Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete Nepomuki Szent János-szobor ex-lege műemléki környezete 1651/3, 1652/3, 1654, 1655, 1657, 1658, 1659, 1661, 735 843/4, 1497, 1496, 1553/2 2.4 Területhasználat és területi állapot a kulturális örökségvédelem összefüggésrendszerében A kialakult településszerkezet és a beépítések minimális terjeszkedése csak kis mértékben veszélyezteti a meglévő országos műemlékeket és azok környezetét. Emellett a kisebb külterületi fejlesztési területek a régészeti értékek megtartásával kerülnek kijelölésre a konfliktus elkerülése érdekében. 2.5 Az örökségi védelmek elemzése 2.5.1 A régészeti lelőhelyek vizsgálata A régészeti lelőhelyek elemzését lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány: Régészeti munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetében.

41 2.5.2 Az országos műemléki védettségek vizsgálata Csömör korábbi Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve tartalmazza az országos műemléki védelem alatt álló épületeket, építményeket, valamint azok műemléki környezetét. A hatályos HÉSZ IX. Fejezet: Kulturális örökségvédelem a műemlékekre vonatkozóan az alábbi előírásokat tartalmazza: 1. Művi értékvédelem 96. (1) A szabályozási terv elöli a magasabb szintű jogszabályok által megállapított épített környezetben lévő országos védettségű műemléki épületeket, az országos védettségű épület telkeit, a műemléki környezet határait, a régészeti lelőhely területeit és számát. Az országosan védett művi értékeket és a kapcsolódó védelmi területek, valamint a helyi védelemre javasolt művi értékek listáját a 2. sz. függelék tartalmazza részletesen. 2. Műemlékvédelem 97. (1) A műemlékek és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok használata, hasznosítása során a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény előírásai szerint kell eljárni. 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK A települést érintő országos védelem alatt álló épületek listájáról és a műemléki környezet alá eső ingatlanok felsorolásáról Országos védelem alatt álló műemlékek: 1) a római katolikus templom Szabadság utca 1656 hrsz.-ú ingatlanán 2) Nepomuki Szent János szobor Szabadság utca 842 hrsz.-ú ingatlanán. A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: 1) Szabadság utcai 735, 736, 841/1, 843/4, 1497, 1651/1, 1651/2, 1652/2, 1652/3, 1652/4, 1653, 1654/3, 1655, 1657, 1658, 1659, 1660, 1661 hrsz.-ú ingatlanok.

42 Műemléki védettség alatt álló épületek: RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (SZENTHÁROMSÁG) Megnevezése: Római katolikus templom Védettsége: Műemlék Törzsszám: 6953 Kategória: szakrális építmény Címe: Szabadság út Helyrajzi szám: 1656 Tulajdonos (Kezelő): római kat. egyház Építtetője: gróf Grassalkovich Antal pártfogásával a település közössége Építője (Mester, Művész): ismeretlen Megvalósításának ideje: 1771-1773 Stílusjegyek: barokk Állapota: kiváló Berendezési tárgyak: Kiemelt értéke a szentély, főoltárkép, oltár, boltozat. Leírás: A templom egyhajós, homlokzati középtornyos barokk épület. Kosáríves, záróköves kapuja fölött kosáríves ablak található. Belseje egyetlen csehboltozattal fedett ovális tér. A Grassalkovich Antal kezdeményezésére épült barokk templom egyhajós, homlokzati tornyos. Szabadon álló, középtornyos, nyeregtetős épület. A torony a középtengelyből enyhe rizalittal kiugrik, a homlokzati sík elemeket lapos falsávok keretezik. Szegmensíves, kőkeretes, zárókődíszes kapu, a zárókövön: 1771-es évszám, fölötte a volutákkal tagolt szegmensíves ablak zárókődíszén 1773. A tornyon zárókődíszes, ovális, illetve félkörös záradékú ablak. Az egyszerű külső szépen tagolt, plasztikus kialakítású belsőt takar. Szentély falfestése XVIII. századi barokk alkotás. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, a déli oldalon sekrestye. A hajó oldalhomlokzatát egy-egy és a szentélyt két ablak tagolja. A toronyban építés korabeli falépcső. Az országban egyedülálló szokás a minden évben, a liturgia keretében megtartandó virágszőnyeges úrnapi körmenet.

43 NEPOMUKI SZENT JÁNOS-SZOBOR Megnevezése: Római katolikus templom Védettsége: Műemlék Törzsszám: 6954 Kategória: plasztika Címe: Szabadság út Helyrajzi szám: 842 Tulajdonos (Kezelő): római kat. egyház Építtetője: a település közössége Építője (Mester, Művész): ismeretlen Megvalósításának ideje: 1771 Stílusjegyek: barokk Állapota: jó Berendezési tárgyak: - Leírás: Volutás talapzaton álló finom vonalú, barokk stílusú szobor. A főút mellett a Csömöri-patak partján áll bekerítve. Finom vonalú, barokk stílusú volutás, tagozott talapzatának közepén tárcsás lezárású virágfüzérdíszes tükör. Az oldalán a voluták hármas szalagban csavarodnak vissza, a tükörben cseppdíszes tulipán motívum. A Szent kezében feszület és pálmalevél. Állítólag a szoborterv nézegetése közben halt meg Grassalkovich Antal 1771. december 1-jén.

44 2.5.3 A helyi védelem alatt álló, és a helyi védelemre javasolt épületek vizsgálata Csömör helyi épített örökségvédelmi rendelete a 6/2002. (IV. 25.) építészeti értékeinek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelete. A hatályos HÉSZ IX. Fejezet: Kulturális örökségvédelem a műemlékekre vonatkozóan az alábbi előírásokat tartalmazza: 3. Helyi művi értékvédelem 98. (1) A szabályozási terv jelöli helyi védelemre javasolt épületeket, a helyi értékvédelmi területek lehatárolásait és a településkép-védelmi területeket. (2) Helyi védettségű épületen (helyi művi értéken) végezhető építési munkát és annak egyéb feltételrendszerét helyi értékvédelmi rendelet állapítja meg. 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK A településen a szabályozási terven jelöltek szerint a helyi védelemre javasolt épületek felsorolásáról A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében a szabályozási terven jelöltek szerint az alábbi építmények javasoltak helyi védelemre: 1) Laki utca 441/6 hrsz. Laki villa 2) HÉV állomás 902/3 hrsz. HÉV állomásépület 3) Major utca 900 hrsz. Faluszövetkezet központi üzemépülete 4) Major utca 981/1 hrsz. Simon villa 5) Petőfi utca 24. 995 hrsz. Evangélikus templom 6) Petőfi utca 26. 1423 hrsz. Evangélikus lelkészi hivatal 7) Árpád utca 65. 1626 hrsz. lakóház, pince, kamra, kút Helyi védettségű épület, művi érték kategóriába sorolásra javasoltak az alábbi épületek: 1) Erzsébet u. 29. 735 hrsz. Katolikus plébánia épülete 2) Emlékmű köz 1410/1hrsz. Gloria Victis emlékmű

45 Helyi védelem alatt álló épületek: LAKY-VILLA Megnevezése: Laky villa Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Lakóépület Címe: Laky utca Helyrajzi szám: 441/6 Állapota: Felújítandó Leírás: Földszintes, U alakú, szimmetrikus elrendezésű villaépület négyoszlopos középrizalittal. Oldalsó homlokzatain négyosztatú ablakok vakolattal kialakított keretben, íves szemöldökpárkánnyal. A kert gondozatlan. Állapota leromlott, felújításra szorul. Megnevezése: HÉV állomás Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Közlekedési létesítmény Címe: Hév állomás HÉV ÁLLOMÁS Helyrajzi szám: 902/3 Állapota: Felújítandó Leírás: Kétszintes épület, melynek földszintjén jegypénztár és váróterem működött egykor. A földszinten és az emeleten is háromosztatú, a vakolattól eltérő színű kerettel ellátott ablakok találhatóak. Napjainkra állaga leromlott, a pénztár és a váróterem is zárva. Felújításra szorul.

46 Megnevezése: Faluszövetkezet központi épülete Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Agrár ipari Címe: Major utca Helyrajzi szám: 900 FALUSZÖVETKEZET KÖZPONTI ÉPÜLETE Állapota: Jó Leírás: A Faluszövetkezet egykori központi üzemépülete. Hosszanti, földszintes épület homlokzati díszítéssel. Két kétszintes keresztszárnyának földszintjét boltíves átjárhatóság jellemzi. Az épület mindkét szintjén íves, háromosztatú ablakok találhatóak íves szemöldökpárkánnyal. Megnevezése: Simon villa Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Lakóépület Címe: Major utca Helyrajzi szám: 981/1 SIMON VILLA Állapota: Jó Leírás: A kétszintes kúriát Simon Ignác bankár építette XIX. században. Az épület négyzetes toronyrizalitján boltíves 2-2 kétosztatú ablakok találhatóak. Az épület külső homlokzatát felújították. Az egész telket magas kőkerítés veszi körbe.

47 EVANGÉLIKUS LELKÉSZI HIVATAL Megnevezése: Evangélikus lelkészi hivatal Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Középület Címe: Petőfi utca 26. Helyrajzi szám: 1423 Állapota: Felújított Leírás: Földszintes saroképület, külső homlokzatán háromosztatú ablakokkal, melyek vakolattal kialakított elütő keretben találhatóak. Az egész épület felújított. Megnevezése: Lakóház, pince, kamra, kút Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Lakóépület LAKÓHÁZ, PINCE, KAMRA, KÚT Címe: Árpád utca 65. Helyrajzi szám: 1626 Állapota: Felújított Leírás: Földszintes sátortetős cserépfedésű épület pincével, kamrával és az udvarán kúttal. Az utcai homlokzatán háromosztatú ablak található. Az egész épület felújított.

48 EVANGÉLIKUS TEMPLOM Megnevezése: Evangélikus templom Védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: Szakrális építmény Címe: Petőfi utca 24. Helyrajzi szám: 995 Állapota: Felújított Leírás: Az evangélikus templom a településkép meghatározó eleme. A templom egyhajós, homlokzatból kiugró, középtornyos épület. A boltíves kapu felett felirat látható: Erős vár a mi Istenünk. A háromszintes, párkányokkal tagolt négyzetes torony földszintjén félköríves záródású bélletíves kapuzat, felette rózsaablak található. Az oldalhomlokzatok azonos kiképzésűek, mindkét oldalon három boltíves ablak. Az épület jó állapotban van, felújított.

49 Helyi védelemre javasolt épületek: Megnevezése: Római kat. plébánia Jav. védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: egyházi hivatal Címe: Erzsébet utca 29. Helyrajzi szám: 735 Tulajdonos (Kezelő): római kat. egyház Építtetője: a település közössége Építője (Mester, Művész): ismeretlen KATOLIKUS PLÉBÁNIA ÉPÜLETE Megvalósításának ideje: XVIII-XIX. sz. fordulója Stílusjegyek: barokk Állapota: kiváló, felújítva 2006-ban Értéke (a helyi védettség oka): Az épület tömege, nyílászáró kiosztása, homlokzati megformálása és vakolatdíszei, valamint a település lakosainak életében betöltött, hosszú időre visszanyúló szerepe. Leírás: Kontyolt tető, cserépfedéssel. Négyosztású ablakok, vakolattal kialakított, elütő színű keretben, íves szemöldökpárkánnyal. Az ablakok felett férfifejet ábrázoló vakolatstukkók. Az eresz alatt szalagszerű fríz fut végig, átmenetet képezve a homlokzat és a tető között. GLORIA VICTIS EMLÉKMŰ Megnevezése: Gloria Victis emlékmű Jav. védettsége: helyi egyedi védelem Kategória: emlékmű Címe: Emlékmű köz Helyrajzi szám: 1410/1 Tulajdonos (Kezelő): önkormányzat Építtetője: civil szervezetek Építője (Mester, Művész): Víg János restaurátor és szobrászművész Megvalósításának ideje: 2006 Stílusjegyek: modern Állapota: kiváló Értéke (a helyi védettség oka): Az alkotás művészeti értéke mellett az emlékeztető, felvilágosító, oktató mivoltából fakadó egyéb értékei. Leírás: A félkör alakú kőalkotás világtérképpel, melyen ólommal jelöltek azok a helyek, ahol a kommunizmusnak a legtöbben estek áldozatul. A felette kialakított drótkerítés a rabságot fejezi ki. Az emlékmű másik része egy eldőlt kereszt, amely az 1956-os forradalmat szimbolizálja.

50 3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 3.1. Településhálózati és tájhasználati változások Bár a településen még előfordul a jelenleg hatályos településrendezési eszközökben lakóterületnek jelölt, de ez idáig még be nem épített településrészeken, illetve a nagyközség beépített területein, az építési telkek fel-, illetve újraosztásával a belterületi lakóterületek növelése, ezek a történeti településhálózatban lényegi változást nem okoznak. Ennek oka, hogy előbbiek a település belterületének szélein találhatók, utóbbiak pedig nem egy területen, hanem Csömör területén szétszórva, több kisebb területrészen helyezkednek el. A gazdasági területek növelése az előbbiekhez hasonlóan szintén nem jár negatív településhálózati következményekkel, mert ezek területileg a belterülettől különálló gazdasági területek mentén, illetve az M0 autóút közelségében, a már jelenleg is kiépült utak mentén, azokra felfűzve kerülnek kialakításra. A hatályos rendezési tervben nagy kiterjedésben találhatók olyan gazdasági, különleges és lakóterületek, melyek csak szerkezeti tervben vannak kijelölve, építési övezetek kijelölése nem történt meg. Ezen terület még művelés alatt állnak, termőföldnek minősülnek, szabályozási tervben valós állapotuknak megfelelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak. Ilyen a Rétpótlék lakóterületi kijelölése, valamint a védett terület és az M0-ás között elhelyezkedő különleges és gazdasági terület kijelölés. A fejlesztések területi kijelölésénél legyenek azok lakó-, gazdasági-, vagy egyéb fejlesztések a táji és természeti értékek védelme azonban elsőrendű szempont volt. Mind elhelyezkedés, mind méret, mind pedig végleges területhasználat szempontjából olyan fejlesztések kerülnek előtérbe, melyek a településhálózatban és tájhasználatban nem okoznak olyan negatív tendenciát, melyek a település táji-, természeti értékeinek megóvását hátrányosan befolyásolja. 3.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányok ismeretében nem indokoltak jelentősebb településszerkezeti változások, nem történik nagykiterjedésű újonnan beépítésre szánt terület kijelölése, a fejlesztések a védendő értékek zavarása nélkül, azokkal összhangban képzelhetők el. A település beépített részein az eddig jellemző hagyományosan kialakított átmenő telkek visszaszorulása figyelhető meg napjainkban. A népességszám növekedése a telkek felosztásának folyamatát indította el, melynek eredményeképpen egy sűrűbb

51 beépítettség jött létre az Ófalu érintett tömbjeiben (pl.: Árpád utca, Erzsébet utca, Rákóczi Ferenc utca menti tömbök). A különböző településfejlesztési irányok mellett a településen fennmaradt értékek védelme fontos cél a település életében. A még védhető értékek fogyatkozása miatt elengedhetetlen feladat a város megmaradt értékeinek (településkép, hagyományos beépítési mód, épített és táji, természeti értékek stb.) felkutatása és védelmük módjának meghatározása. Koncepcionális változtatási szándékok: Véderdősáv: az M0 autóút menti Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület rekreációs területtel határos részén egy kb. 50-100m-es sávban véderdő kialakítása Gksz ->Ev Településközponti terület: A Szabadság utca mentén, a már meglévő településközponti területekhez kapcsolódva újabb Vt területek kijelölése a Petőfi Sándor utcáig Lke ->Vt a HÉV vasútállomás mentén kijelölt Gksz Kereskedelmi, szolgáltató terület átminősítése Vt Településközpont vegyes területté Gksz ->Vt

52 Közjóléti erdő: A lakóterület keleti határa és a Csömöri patak közti, jelenleg Ev Védelmi erdőterület besorolású terület átminősítése közjóléti erdőterületté Ev ->Ek Lovarda területe: a Csömör északi, Mogyoróddal határos részén található Lovarda területének átminősítése általános mezőgazdasági területté Mko ->Má Kilátó létesítése: Csömör északi részén, természetközeli és erdő területek, valamint a volt Staub villa dísznövény- gyűjteményének szomszédságában kilátó létesítése 3.3. Infrastrukturális változás Csömör közúti és kötöttpályás közlekedési szempontból kiváló helyzetben van, átmenő forgalma jelenleg nincsen, tekintettel a község sajátos zsáktelepülési jellegére. A település fővárosi kerületek felé kiépült három (21103, 21104 és 21105 sz. bek. utak) fő közúti kapcsolata mellett fő közlekedési elem az M0 körgyűrű nyugati szektorának nyomvonala valamint a Csömöri HÉV vonal, amely keresztezve az M0-t, a település belterületét vágja ketté. Ezek a hálózati elemek megfelelő tartalékokkal rendelkeznek,