Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei, jogi keretek, közigazgatási eszközök Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István
Bevezetés Műszaki, gazdasági fejlődés, urbanizáció hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége Hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban, anyag- és energiagazdálkodásban Magyarország: 300-450 kg/fő/év (háztartási és ipari/kereskedelmi hulladék) nagyrészt lerakásra kerül
Bevezetés Fejlett ipari országok: alapanyag, másodnyersanyag, másodlagos energiaforrás Települési hulladékok elhelyezése legégetőbb problémák egyike A hulladékok előkészítése A hasznos összetevők kinyerése Enyhíti az elhelyezés gondjait Hasznos nyersanyagok
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem Fenntartható fejlődés (Brundtland-jelentés) A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől azaz a szükségletek kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik Harmonikus fejlesztés
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei Megelőzés elve Már a tervezés szakaszában figyelembe veszi a műszaki beruházások környezeti hatásait Technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével Kerüli a természeti erőforrások használatának ökológiai egyensúlyt károsító hatását
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem Megelőzés lehetőségei: Technológia útján történő megelőzés (tiszta technológiák alkalmazása) Termékek útján történő megelőzés (életciklus-elemzés) Keletkezett hulladék hasznosítása (újrahasználat, újrafeldolgozás) Végleges ártalmatlanítás (rendezett lerakás, termikus ártalmatlanítás) cél a hulladék-kibocsátás csökkentése
Fenntartható fejlődés és környezetvédelem Integrált megközelítés A természeti erőforrások valódi társadalmi értékének kiegyenlítése Szennyező fizet elv Terhelő, szennyező, károsító tevékenységet folytatók teljes felelősség a termék teljes életciklusában Regionalizmus Adott régió terhelhetőségének figyelembevétele
Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Célok: Az ember számára egészséges és az emberhez méltó környezet kialakítása A levegő, a talaj, a víz és a növény- és állatvilág megvédése A környezeti károk megszüntetése A környezetvédelmi tevékenység kiterjed: A környezetet szennyező és károsító kibocsátások Csökkentésére ill. megakadályozására Hatásaik elemzésére A hatások műszaki eszközökkel/módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem) A bekövetkezett környezetszennyezések, károk felszámolására (szanáló környezetvédelem)
Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Emberi tevékenység: szükségletek kielégítésére irányul Termelés és fogyasztás folyamata (létfenntartásunk alapvető feltétele) Termelési folyamat = nyersanyag + alapanyag + energia + segédanyag + közeg (levegő/víz) Termelés eredménye = termék (lakossági vagy ipari fogyasztás) + melléktermék + maradékanyag (termelési hulladék) könnyen hulladékká válhat
Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat
Termelésintegrált környezetvédelem A folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges minimális mértékben keletkezzen maradékanyag (hulladékszegény eljárások) Technológiai folyamat anyagigényének csökkentése = emissziók csökkenése (termelésen belüli visszaforgatás) Fogyasztási hulladék Települési hulladék ma a hazai környezetvédelem kritikus pontja iparból, szolgáltatásból kerül ki (LCA)
Termékintegrált környezetvédelem Célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után a termelési folyamatokban újrahasznosítani lehessen azokat A hasznosítható anyagok beépítése a termékbe A termékek élettartamának növelése!!! Több célra hasznosítható termékek előállítása Többféle csomagolóanyag használatának az elkerülése Nem megfelelően kezelt hulladék Mennyiségével és veszélyességével arányos környezeti kockázat Környezet tudatos védelme: Emissziók és hatásaik elemzése Mi ellen védekezzünk? A védelem elmulasztásának mi a kockázata? (kockázat elfogadható mértékének meghatározása és a védelem költségeinek optimálása) Termelő felelőssége
Zárt körforgalmú anyaggazdálkodás kitermelt nyersanyag + energia (input) = hulladék + emisszió (output)
Hulladékgazdálkodási stratégiai elemei A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeinek kielégítő ártalmatlanítása A hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja Előnyben kell részesíteni Anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása Az anyagnak/hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartása A legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítása A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása
Megelőzés Termékek útján Környezetbarát termékek Hosszú élettartamú termékek Javító-karbantartó munka Csomagolóanyag-felhasználás redukálása Technológiák révén Hulladékszegény vagy tiszta technológiák Üzem- és termelésszervezési módszerek
A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása Hulladékhasznosítás Másodnyersanyag Energiahordozó Félkész-, késztermék
A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása Környezetszennyezés, környezetkárosítás megakadályozása Kémiai, termikus és biológiai kezelés (hasznosítási elem) Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiakénti felhasználására a műszaki vagy gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak. Hulladéklerakás: az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás.
A hulladék mennyiségének csökkentése a gyártási folyamatban Átalakítási hatásfok megközelítésével A technológiai fegyelem betartásával A termék helyettesítésével Az alapanyagok, a technológia és az üzemeltetés megváltoztatásával A hulladék újrahasznosításával
A hulladékprobléma kezelése Tervezési és gyártási szakasz Hulladékmegelőzés Hulladékcsökkentés Újrahasznosítás Gyártási, elosztási és használati szakasz Anyag-újrafeldolgozás Energiavisszanyeréssel járó égetés Energiavisszanyerés nélküli égetés Hulladéklerakás
Low waste technológiák Technológia: Számítógépes irányítás, szabályozás, tervezés Zárt folyamatok (pl. víz és vegyszer használatánál) Hulladékok visszavezetése a termelési folyamatba BAT
Konstrukció Fizikai működőképesség növelése Kiszerelhetőség, szétszerelhetőség Javíthatóság Anyag-spektrum szűkítése Környezetkímélőbb termékekre való áttérés
Anyaghelyettesítés Veszélyes anyagok helyettesítése Újrahasznosíthatóbb és újrahasznosított anyagok alkalmazása Multifunkcionális felhasználás
A hulladékkezelés alapmodelljei Hagyományos folyamat-modell (nyitott rendszer) Nyersanyag-kitermelés Alapanyag-előállítás Feldolgozás, gyártás Elosztás, értékesítés Felhasználás Hulladék (lerakás, égetés)
A hulladékkezelés alapmodelljei Modern folyamat-modell (zárt rendszer) Az életút végén a termék visszaforgatása a termelésbe Termék-szintű visszaforgatás A termék visszaforgatása a közhasználatba
A zárt rendszer modellje
A hulladékkezelés környezetbarát modellje Körforgási modell
A termék előállítása során keletkező hulladék csökkentése A termelés és a környezet kapcsolata A természet anyagainak átalakítása és/vagy mozgatása Termelési folyamat megfelelő részletességű ismerete
A természet Nyersanyag és energiaforrásul szolgál Az ember természetes élettere A fölöslegessé vált felgyűlt anyagoknak, hulladékoknak a befogadója Hulladékentrópia Új mesterséges kémiai, radioaktív stb. anyagok Környezetbarát vagy természetes anyagok Környezetidegen mesterséges anyagok
A termelési folyamat és a technológia kapcsolata Hulladék: Selejt Veszteségek Technológiai hulladék A hulladéktermelés csökkenésének esetén: Csökken az anyag- és energiaköltség, nő a nyereség Csökkennek a raktározási készletek, nő a nyereség Termelőkapacitások szabadulnak fel Csökken a hulladék kezelésére fordítandó költség Csökken a hulladékok okozta környezetterhelés Csökken a környezeti erőforrások igénybevétele
A hulladékcsökkentés lehetőségei Alaphelyzet: főtermék centrikus technológiai folyamat Hulladékok relatív csökkentése (Tisztább termelés, hulladék prevenció) Hulladékok abszolút csökkentése (újabb technológiai ág, hulladékszanálás)
A termék felhasználása során keletkező hulladék csökkentése Elveszíti használati értékét Újrafelhasználható Többutas termékek Melléktermékek, termelési és kommunális hulladék
Reaktív környezetvédelem Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal? Preventív környezetvédelem Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió? többletköltségekhez vezet A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés következtében más formában kerülni ki. csővégi (End of Pipe) megoldás Utólagos ( tüneti ) kezelés A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre, amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre került. A környezeti problémákat műszaki úton oldják meg. A környezetvédelem a felelős szakértők dolga. vásárolt szolgáltatás növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást növeli a komplexitást és rizikót A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében. költségcsökkenéshez vezet A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának csökkentése. A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része A környezeti problémákat minden érintett részleg részvételével oldják meg. A környezetvédelem mindenkit érint vállalatra jellemző innováció csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a termelést A környezetvédelem egy állandó kihívás (= folyamatos fejlesztés).
Technológiába integrált megelőző környezetvédelem Tisztább termelés (TT) Preventív hulladékmegelőzési, -csökkentési stratégia Hol és miért keletkezik a szennyezés? Szennyezés = elpazarolt nyersanyag Hogyan lehet a nyersanyagokat és az energiát minél hatékonyabban hasznosítani? End-of-pipe technológia Reaktív megközelítés csővégi technológia
Tisztább termelés Gyakorlati intézkedések: Változtatás a terméken Gondosabb bánásmód Alap- és segédanyagok kiváltása Technológiai változtatás Belső visszaforgatás Külső visszaforgatás
Magyar szabályozás 2000. XLIII. évi törvény a hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény) (2016 XLVII.) A törvény célja: a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.
A hulladékgazdálkodás alapelvei a) a megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés) elve: a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elővigyázatosság elve: a veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező megválasztásáért; d) a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; e) az elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; f) az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére;
A hulladékgazdálkodás alapelvei g) a szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; h) a közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. Nem terjed ki a törvény hatálya a) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra, b) a radioaktív hulladékokra c) állati hulladékokra.
Hulladékfajták A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Veszélyes hulladék (Hgt. 2. számú melléklete) Települési hulladék Folyékony hulladék Semleges (inert) hulladékok
Esettanulmány A hulladék fogalmának értelmezése G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: a vádlottak hulladékot gyűjtöttek, szállítottak és tároltak, az olasz jogszabály által megkívánt engedély nélkül. Ez az olasz jog szerint bűncselekmény. A vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk gyűjtött, kezelt anyagok nem hulladékok, mert azok további gazdasági hasznosításra alkalmasak. Jogi probléma: hulladék vagy gazdaságilag még hasznosítható anyag? jogértelmezési kérdés
A hulladék fogalma A direktívák értelmében mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni. Az ilyen hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik. A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hanem ehhez szükséges a birtokos szándékának, illetve az ő szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése. Tanulság: a hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni (birtokos szándéka ill. a szándékát érintő jogi kötelezettség)
Hulladékgazdálkodás = a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és vezsélyességének csökkentése kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelőberendezések és létesítmények, üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatés.
A hulladékgazdálkodási tevékenységek Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy: az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az engedély A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye az engedély. Minden egyes hulladékgazdálkodási, -kezelési kérdésnél alapvetőnek kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget.
Alapfogalmak a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet); b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék; c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; ) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója; f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik; g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli; h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;
Alapfogalmak j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet); k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számú melléklet); l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység; m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében; n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén; o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása; p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése; r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.
Egyes alanyok kötelezettségei A gyártó kötelezettségei a) a termék és csomagolás kialakítása; b) nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag előnyben részesítés; c) tájékoztatás; d) hulladék visszafogadása; e) gondoskodás a hulladékról; f) betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele A forgalmazó kötelezettségei a) a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni; b) betét- vagy letétdíjas termék visszavétele
Egyes alanyok kötelezettségei A fogyasztó kötelezettségei a) köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni; b) hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei a) a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni; b) a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosító berendezés); c) vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.
Hulladékgazdálkodási bírság Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja, hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki. A felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.
A hulladékok környezeti hatása Abiotikus, biotikus és antropogén hatások Szennyeződés Ártalom Károsítás A természeti erők okozta károk Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása Városodási, városiasodási változások Műszaki-tudományos fejlődés Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység A harmonikus kapcsolat megbomlott
A hulladékok környezeti hatása A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése A levegő szennyeződése Fertőzésveszély A rovarok és rágcsálók elterjedése A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége A hulladék nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba zavarokat okozhat veszélyezteti az embert
Hulladéklerakás Altalaj tulajdonsága Talajvíz elszennyeződése Hulladék vízoldhatósága Szerves anyag adszorpciója Jelentős hatások: Vegyi bomlás (hidrolízis) Biológiai lebomlás Fotolízis Oxidációs Gáz keletkezése
Hulladékok csoportosítása Eredet szerint települési (kommunális) és termelési (ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket), ezen belül: veszélyes és nem veszélyes Halmazállapot alapján szilárd folyékony iszapszerű pasztaszerű gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag Környezeti hatás szerint környezetre veszélyes környezetre nem veszélyes
Települési hulladékok Kémiai jellemzők (ártalmatlanítás és hasznosítás szempontjából) ph-érték: nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású nitrogéntartalom: C:N arány: mezőgazdasági hasznosítás szempontjából komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: 25-35 közötti érték) Biológiai jellemzők mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték) bomlás: mikroorganizmusok élettevékenysége hatására törekedni: zárt rendszerű, teljesen gépiesített megoldásokra hőhatás fontos szerepe