Projektismertető UTAK MENTÉN RÓMAI TELEPÜLÉS NAGYVÁZSONY HATÁRÁBAN
Utak mentén: római település Nagyvázsony határában Nagyvázsony határában 2018 elején jelentős régészeti emlékek kerültek napvilágra. A Veszprém Megyei Régészeti Kutatócsoport és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Térinformatikai Laboratóriuma a közelmúltban egy nemzetközi szinten is figyelemre méltó római kori település nyomait fedezte fel. A településen eddig többek között templomként/sírépítményként értelmezhető épületek, reprezentatív fogadó és villagazdasági épület, illetve egy késő bronzkori halomsírmező nyomait sikerült azonosítani. A kutatás szervezésének és lebonyolításának feladatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem részéről Győrffy-Villám Zsombor, a Laczkó Dezső Múzeum részéről Dr. Péterváry Tamás és Pátkai Ádám Sándor látja el.
A felfedezés háttere A Veszprém Megyei Régészeti Kutatócsoport egy, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum munkatársai által létrehozott kulturális vállalkozás, melynek célja az életünket övező táj kulturális gazdagságának a helyi közösségek bevonásával történő felkutatása, illetve az eredmények ismeretterjesztő és akadémikus jellegű bemutatása. Nagyvázsony környezetében Fábry Szabolcs polgármester támogatásával több alkalommal kutattunk középkori és római kori emlékeket. A középkori tálodi pálos kolostor és a Nagyvázsony szélén található Szent István templom föld alatt részeinek geofizikai vizsgálata mellett lehetőség nyílt egy ismert római lelőhely mélyebb szintű vizsgálatára is. A kutatás során világossá vált, hogy Nagyvázsony határában a szakembereket is megdöbbentő, nemzetközi szinten is jelentős település maradványait rejti a föld.
A lelőhely bemutatása A lelőhely Nagyvázsonytól északkeletre a veszprémi főútvonal mentén, patakokkal szabdalt sík területen található. 1. ábra: a római település helyszíne és eddig ismert kiterjedése.
A fémkeresős terepbejárást, történelmi térképek és légifotók térinformatikai vizsgálatát, illetve a már felszínen nem észlelhető településnyomok geofizika meghatározását felölelő kutatás során eddig a következő jelentős épületeket azonosítottuk. Templomok/sírépítmények: A kutatott terület keleti egykori jelentős méretét részén két téglalap sejteti, hogy az alakú, nagyjából É D-i alapozásuk jelentős tájolású, egymás szomszédságában állt épület felszín alatti maradványait azonosítottuk. A keleti épület 8.30x13.75 m kiterjedésű, a nyugati épület ennél valamivel kisebb. Az épületek 2. ábra: a templomok alaprajza
méretű, mintegy 2.6 m mélységig követhető. A keleti épület három oldalát féloszlopok vagy pillérsor övezi. Mindkét római templomok vagy sírépítmények lehettek. Villa/fogadó: A geofizikai mérések során az ismertetett templomoktól/sírépítményektől nyugatra a római település központi polgári épületének teljes formája rajzolódott ki. Az alaprajz egy 3. ábra: a villa/fogadó geofizikai képe hosszanti elrendezésű, épület belső osztást középen megtört mutat, bejáratuk a déli tengelyű épületet mutat. oldalon lehetett. Az Az építmény északi, hátsó azonosított épületek a felén kiugró épületrészeket felvázolt alaktani és egyéb önálló épületeket sajátosságok alapján
azonosítottunk. A formai jegyek alapján előkelő fogadó funkcióját is betöltő villaépület nyomai kerültek elő Bronzkori halmok: A lelőhelyen átfolyó patak déli oldalán egy eddig ismeretlen késő bronzkori, nagyjából a trójai háború idejéből származó halomsírmező azonosítottunk. Az egyik szétszántott halom felszínén egy lándzsa és egy kard összetört maradványit is sikerült begyűjtenünk.
4. ábra: a terület régészetileg érintett, értelmezett részei.
A lelőhely jelentősége Az azonosított sírépítmények/templomok és a villaépület méretük, jellegük és a megyében való különleges helyzetük alapján országosan és nemzetközileg is kiemelkedően fontos lelőhelyet jelölnek. A hely súlyát növeli, hogy az épületek régészetileg kutatható beépítetlen területen találhatók. A két templom/sírépítmény azonosítása Pannonia régészetében, a bronzkori vezető réteg temetkezéseinek felderítése pedig a megye szempontjából számítanak eredménynek. A település közelében egy ismert és korábban részben kutatott épület, illetve egyéb, a központi villához köthető kisebb épületek is növelik a lelőhely szerepét. Mindez alapján Nagyvázsony határában egy jelentős, eddig névről ismeretlen települést azonosítottunk.
A kutatás további menetének vázlata A lelőhely jelentősége alapján a kutatások folytatását a következő keretek között kívánjuk folytatni: - roncsolásmentes felmérés, mely magában foglalja a fémkeresős terepbejárást, a történelmi térképek és légifotók térinformatikai vizsgálatát, illetve a már felszínen nem észlelhető településnyomok geofizika meghatározását; illetve - régészeti feltárás az információszerzés szempontjából kulcsfontosságú területeken. A roncsolásmentes felmérést folyamatosan végezzük. A feltárás első lépéseként a templomok/sírépítmények térségében 2018 őszén NKA pályázat keretében egy 6 x 6 méteres területen régészeti ásatást tervezünk. A feltárást a következő évadokban tovább kívánjuk bővíteni. Célunk a helyi civil lakosság kutatásainkba való bevonása és a hazai és nemzetközi közönség eredményeinkről való folyamatos tájékoztatása.
A kivitelezés szükségletei A roncsolásmentes kutatások eredményes folytatásához a következő eszközökre van szükségünk: 1 db talajradar 1 db GNSS 2 db fémkereső készülék 4 db laptop 1 db projektor 1 db drón 2 db digitális fényképezőgép 1 db videókamera A felsoroltak a Veszprém Megyei Régészeti Kutatócsoport tulajdonaként kerülnek felhasználásra.
A lelőhely távlati hasznosítása A Csepely nevű középkori falu mentén húzódó lelőhely jelenleg többnyire szántóként használt, forrásokban gazdag környezete ideális helyszínt nyújt további kulturális és gazdasági hasznosításra. Nagyvázsony rendkívül gazdag középkori emlékei mellé számottevő mértékű őskori és római kori emlékek bemutatása válna lehetővé. Javasoljuk, hogy a jövőben a területen kiemelt beruházásként interaktív, vendéglátásra alkalmas régészeti park létesüljön. Ez a településen már meglévő történelmi emlékhelyek bővítését jelentené, így rendkívüli mértékben szélesedne Nagyvázsony, s ezen keresztül egész Veszprém megye turisztikai látványtára.
A kutatás vezetőinek rövid bemutatkozása Dr. Péterváry Tamás Régész és nyelvész, három gyermek édesapja. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd első egyetemi diplomáját az ELTE régészeti szakán szerezte. Miután a Magyar Nemzeti Múzeumban gyűjteménykezelőként, majd ásatásvezetőként tevékenykedett, feleségével 2004-ben Írországba költözött. Tíz év írországi munkája során számos régészeti ásatást vezetett, nyelvészetből megszerezte második diplomáját. Állami ösztöndíjasként a galway-i egyetemen PhD fokozatot nyert, majd Skóciában két évig egyetemi kutatóként dolgozott. 2017 tavaszán hazaköltözött, gyermekeit Magyarországon neveli. Jelenleg a Laczkó Dezső Múzeum régészeként a közösségi régészet megyei fejlesztésén dolgozik.
Győrffy-Villám Zsombor Régészhallgató és sportmenedzser. A Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 2010- ben, ezután első diplomáját a Testnevelési Egyetemen szerezte. Sportolóként magyar bajnoki címig, illetve világbajnoki ezüstéremig jutott. Régészeti tanulmányait 2014-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdte meg. Hallgatóként számos külföldi kutatásban vett részt, többek között Irakban, Olaszországban, Spanyolországban, Romániában. Itthon a régészeti munkái mellett, húsz éve hagyományőrző solymászként fellépője és irányítója kulturális rendezvényeknek.
Pátkai Ádám Sándor Fiatal középkoros régész. Középiskolai tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban végezte, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult régészetet. Az első itt indult évfolyam tagja volt. Egyetemi évei alatt több nemzetközi kutatási projektben is részt vett, s egy szemeszter töltött el ösztöndíjjal a cardiff-i egyetemen. Kutatási területe a középkori és kora újkori egyházi építészet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktoranduszaként a reformációnak középkori templomokra gyakorolt hatásait kutatja. Ennek eredményeként több tudományos konferencia, publikáció és kiállítás közreműködőjeként is számon tarthatjuk. Lokális kutatásainak keretét munkahelye, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum adja meg. Református lelkészcsaládban nőtt fel. Testvérei családosok, ő maga is házasodni készül.