EMBERI ER Ő FORRÁSO K MINISZTÉRIUM A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökéne k Budapest Országgy űlés Hivatal a Irományszám : ~~{2<ó ~.q 74 Érkezett : 2016 NOV 1 O. Tisztelt Elnök Úr! Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 2. melléklet 43. pontjában foglaltak megvalósulása érdekében mellékelten megküldöm dr. Szabó Szabolcs (független) országgyűlési képviselő Mit tesz a kormány a szegregáció megszüntetése érdekében? című, K/12648. számú írásbeli választ igényl ő kérdésére adott válaszomat. Budapest, 2016. november 10.
EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R Iktatószám : 56422-1 /2016/PARL Hiv. szám: K/12648 Melléklet : 1 db dr. Szabó Szabolc s országgy űlési képviselő részére függetle n Budapest Tisztelt Képvisel ő Úr! Az Ön által feltett Mit tesz a kormány a szegregáció megszüntetése érdekében? című írásbeli kérdésre Balog Zoltán miniszter úr megbízásából az alábbi választ adom. A minőségi, befogadó oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében rendszer-, és intézmény i szintű, valamint a tanulók egyéni el őrehaladását segít ő beavatkozások történtek az elmúlt időszakban. A beavatkozások középpontjában a leginkább veszélyeztetett tanulói csoportok tanulási pályájának támogatása áll, mely célzott módon segíti a hátrányos helyzet ű köztük roma tanulók iskolai eredményességét. Mint az Ön el őtt is ismert, T/12366 számon a Kormány benyújtotta azt a módosító indítványt, mely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, valamint a nemzet i köznevelésről szóló törvény módosítására tesz javaslatot. A módosítás célja, hogy a hátrányo s helyzetű, köztük roma gyerekek jogellenes elkülönítésének megakadályozásában a korábbiná l er ősebb garanciák érvényesüljenek. A roma tanulók számára biztosított nemzetiségi oktatá s min őségi egyenértékűségének megvalósulása érdekében többlet-követelményeket építene be a javaslat. Egyértelm ű, hogy az indítványban javasolt törvényi garanciák a korábbiná l hatékonyabban szolgálják majd a szegregáció megakadályozását. A szegregáció megel őzése, megakadályozása érdekében az Emberi Erőforrás Operatív Program 3.1.5. Lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása cím ű, most megjelent felhívása célként és elvárt eredményként rögzíti a deszegregációs intézkedése k megvalósítását. A konstrukció támaszkodik az Európai Bizottság által kiadott, a deszegregációs intézkedésekre fordított uniós források felhasználásához készül t iránymutatásra, a végzettség nélküli iskolaelhagyás megel őzését szolgáló szakpolitika i ajánlásokra. A deszegregációs intézkedéseket szegregációs index alapján történt felmérés alapozza meg. Az index alapján kerül sor a befogadó oktatás er ősítése érdekében szükséges fejlesztése k végrehajtására. Az Ön kérdéséb ől egyértelmű, hogy az Együtt megszüntetné Magyarországon a szaba d iskolaválasztást, ugyanakkor a Kormány a szabad iskolaválasztás kapcsán törekszik arra, hogy hatékonyabbá tegye az iskolaválasztáshoz szükséges információk átadását a szül ők, a család számára. Többek között az iskolai életben való eligazodást, a jogtudatosság javítását is
támogatja a 2016 augusztusában megjelent azon felhívás (EFOP 3.2.9.), amely az iskolai szociális segítés fejlesztését célozza. Az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy azok a szül ők, akik számára az információkhoz való hozzájutás, az érdekérvényesítés nehézségekbe ütközik, több segítséget kapjanak ahhoz, hogy jogaikkal pl. a szabad iskolaválasztás jogával élni tudjanak. A Kormány korábban is több intézkedést hozott a jogellenes elkülönítés megel őzése érdekében, pl. pontosította az általános iskolai felvételi körzetek szabályozását a szelekció s mechanizmusok megakadályozása érdekében. A szabályokat az alkalmazásról készül t felmérés megállapításai szerint módosítottuk 2012-ben, ezáltal az egyenl ő bánásmód követelményének érvényesítése hatékonyabbá vált. Az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben feltárt szabálytalanságok nyomán hatósági ellen őrzéseket is kezdeményeztünk a kormányhivataloknál 2011 és 2015 között. Az együttnevelést támogató szakpolitikai intézkedések a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet ű gyermek- és tanulói csoportokat célozzák, a definíció ugyanakkor olya n mutatókat foglal magában, mint a szül ők alacsony iskolai végzettsége, a család kedvez őtlen jövedelmi és vagyoni helyzete, elégtelen lakáskörülményei. Ezen körben a roma gyermekek, tanulók csoportja er ősen felülreprezentált, tehát a hátrányos helyzeten alapuló intézkedése k alkalmasak arra, hogy elérjék a roma tanulókat. Az indokolatlan fogyatékossá min ősítés megakadályozását is szolgálja az az el őírás, hogy a szakértői bizottság véleményét a végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első, hivatalból történő, teljes körű felülvizsgálatban nem vehet részt az, aki a szakért ői vélemény megalkotásában közrem űködött. Ha a gyermek esetében enyhe értelmi fogyatékosságot állapítottak meg vag y egyéb pszichés fejl ődési zavarral küzd, a szakért ői véleményt a tanuló a tízéves életkoráig minden második, azt követ ően és egyéb fogyatékosság, illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodi k életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. A hivatalbó l történő felülvizsgálaton túl a szülő a felülvizsgálatot bármikor kezdeményezheti. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szakért ői bizottsági vizsgálatakor szakszolgálati - esélyegyenl őségi szakért őnek kell jelen lennie. Fontos hangsúlyozni, hogy a szegénységben él ők, köztük a romák helyzetének javítás a nemzeti és európai ügy. A 2011-es magyar EU Elnökség alatt elfogadott EU Rom a Keretstratégia és az annak végrehajtására 2011-ben a Kormány által elfogadott, majd 2014 - ben frissített Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia egyik prioritási területe a z oktatás. Mindezekre tekintettel a Magyar Kormány kiemelt figyelmet fordít a roma gyereke k min őségi oktatáshoz való hozzáférésére. Ennek biztosítására számos jogi, finanszírozási é s intézményi eszköz áll rendelkezésre, melyek közül az egyik a szegregáció csökkentése. A Kormány ellenzi a szegregációt, elfogadhatatlannak tartja a hátrányos helyzet űek és halmozottan hátrányos helyzetűek elkülönítését és számos olyan intézkedést hozott (a csatolt mellékletben részletezve), mely a szegregáció megelőzésére, illetve csökkentésére szolgál. Budapest, 2016. november 10. C Rétvári Bence államtitkár
Melléklet Kormányzati intézkedések, beavatkozások, melyek a hátrányos helyzet ű gyerekek számára társadalmi felzárkózást segítő támogatást (szolgáltatást) biztosítanak a születéstől, a diploma megszerzéséig : A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia kiemelt célként kezeli a szegregáció s jelenségek csökkentését. Ennek megfelelően az oktatás-képzés témakörén belül különálló beavatkozási területként jelenik meg az együttnevelést támogató, a szegregációt és a hátrányok továbbörökítésének ciklusait megtör ő oktatást biztosító, befogadó iskolai környeze t kialakítása, melyen belül külön figyelem irányul az óvodai és az iskolai integrációra egyaránt. A roma gyerekek min őségi oktatásához való hozzáférést számos kormányzati intézkedé s segíti. A probléma összetettségére tekintettel a megoldást is tágabb kontextusban kell keresni, azaz a szegregációs gyakorlat megszüntetése önmagában nem elegend ő, hanem az iskolai sikerességet előmozdító többirányú intézkedéssorozatra van szükség, mely a gyere k születését ől munkába állásáig támogatja őt és családját egyaránt. Biztos Kezdet Gyerekházak: 2003-tól zajlik a koragyerekkori képességgondozást biztosít ó gyerekházak hálózatának kialakítása. A Biztos Kezdet Gyerekház olyan szolgáltatás, amelyben a szülő a gyermeke jelenlétében megtanulja, mit kell tennie gyermek e egészséges fejl ődéséért, mellette segítséget kap önálló életvezetési kompetenciáinak megerősítéséhez. Az éves m űködési támogatás 2014-2016-ban 6,2 millió forint vol t gyerekházanként. Új intézkedés (pályázat) Biztos Kezdet Gyerekházak és Jó kis hely kistelepülési komplex gyerekprogramok támogatása, a felhívás 2016. szeptember 27-én megjelent. Támogatási keret: 5 500 millió forint. 2015. szeptember 1-jét ől megvalósult a 3 éves kortól kötelező és ingyenes óvodáztatás, és az ingyenes napi négyszeri óvodai étkeztetés. Az iskolai sikeresség érdekében a kisgyermekkori nevelés területén történt intézkedések a korábbi években nyújtott óvodázási támogatás, az óvodai fejlesztő program hozzájárultak a pozitív változásokhoz. Az Európai Bizottság által 2011-ben megjelent felmérés, illetve a Világbank 2016-ban közzétett tanulmánya alapján, a három-ötéves roma gyerekek közül a fiúk 70 százaléka (nem roma fiúk : 80 százalék), a lányok 75 százaléka (nem roma lányok : 98 százaléka) jár óvodába. A korábbi felmérések az t mutatják, hogy óvodába a három-ötéves gyerekek közül országosan 88 százalék, a rom a gyerekek közül csak 42 százalék járt. l Folyamatban lév ő új intézkedés a Társadalm i felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása c. felhívás, melynek kiemelt célja, hogy a hátrányos helyzet ű, köztük roma gyerekeket nevel ő óvodák feltételrendszeréne k megerősítése annak érdekében, hogy a 3 éves kortól kötelez ő óvodai nevelés során az intézmények alkalmasak legyenek a magas színvonalú pedagógiai munkára. A felhívás keretösszege 4,2 milliárd forint. Útravaló Ösztöndíjprogram (Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához ) személyes mentori támogatást és ösztöndíjat biztosít, ennek köszönhet ően az elmúlt tanévben mintegy 14 ezer tanulót segítettünk, és 7700 mentor m űködött közre a programban. Az Út a diplomához esélyteremtő ösztöndíj- és önköltség-támogatási program célja a hátrányos é s halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelten roma hallgatók felsőoktatási diplomaszerzési esélyeinek javítása. A program 2015/2016. tanévben 210 millió forintos keretösszegge l 1 68/2007. (VI.28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről
támogatta a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok fels őoktatási tanulmányait. Egy hallgató átlagosan 258.747 forint ösztöndíjban részesült. A támogatott hallgatók létszáma 1031 fő volt, ebből önkéntes nyilatkozat alapján 216 hallgató vallotta magát roma nemzetiséghe z tartozónak. Roma lányok korai iskolaelhagyásának megel őzése c. program a hátrányokkal küzd ő roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentését, valamint ehhez kapcsolódóa n továbbtanulási esélyeinek növelését célozza. A célcsoportba olyan 10-18 éves általáno s iskolás, vagy középiskolába járó, els ősorban roma lányok tartoznak, akiknél lemorzsolódás i kockázat vagy tünet mutatkozik. A 2015-2016 években hazai forrásból finanszírozot t program lezárását követ ően uniós forrás felhasználásával tervezünk elindítani egy több évre szóló programot, Bari shej Nagylány (Roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megel őzése) címen. A pályázat keretösszege 2 milliárd forint. A megjelenés tervezett ideje : 2016. december hónap. Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat a Keresztény Roma Szakkollégium küldetése, a társadalmi felzárkózásban részt vevő roma értelmiség képzése, továbbképzése és közösségbe tömörítése, akik képesek széleskörű, felelős társadalmi párbeszédre, önmaguk és környezetü k formálására, kibontakoztatják képességeiket és felismerik küldetésüket. Ezért olyan közösség létrejöttét támogatjuk, mely sikeres együttélési modellként példát mutat társadalmunkban. Ezáltal támogatjuk egy fiatal értelmiségi réteg felnevelését, akik a szakmai kiválóságo t ötvözik a társadalmi és szociális kérdések iránti érzékenységgel. Így segítjük a cigányság felemelkedését és a cigány-magyar együttélést. Antiszegregációs Kerekasztal (a továbbiakban : Kerekasztal) létrehozásával a Kormán y szándéka az volt, hogy hatékony intézkedéseket hozzon a szegregáció felszámolására. Szabályozással és intézkedésekkel tiltson meg minden olyan jogellenese n elkülönít ő/szegregáló oktatást, amely akadályozza a hátrányos helyzet ű gyereke k felzárkózását. A Kerekasztal tagjai gyakorlatban tevékenyked ő szakemberek akik nag y tapasztalattal rendelkeznek a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése terén illetve az oktatásirányításban dolgozó vezet őkb ől, és más közjogi szerepl őkb ől áll. A Kerekasztal 2013 - óta folyamatosan m űködik, jelenleg 16 civil szereplővel áll együttműködésben.