Hátrányos helyzetű térségek lehatárolása, kedvezményezett járások Tipold Ferenc főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály VÉDELEM, AKTIVITÁS KÉPESSÉ TEVÉS Területfejlesztés: Területi hátrányok leküzdése. Eszközök és eredmények 2016. június 14.
Az előadás vázlata 1.) A kedvezményezett térségek lehatárolásának gyakorlata, jogi és módszertani alapja 2.) A kedvezményezett térségek fejlesztését szolgáló eszközök 3.) Új lehetőségek a kedvezményezett térségek helyzetének nyomon követésére
A kedvezményezett térségek lehatárolásának gyakorlata, jogi és módszertani alapja
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának gyakorlata A fejlettség/elmaradottság meghatározása tudományos szinten is nehézségekbe ütközik. Nincs egységes válasz arra, hogy egy-egy komplex jelenséget milyen módszerrel, milyen indikátorokra támaszkodva lehet mérni, jellemezni. A szakirodalom alapján alapvetően két megközelítési módot alkalmaznak a fejlettség mérésére: 1. Egy kitüntetett jelzőszám használata (pl. GDP/fő, jövedelem, munkanélküliségi ráta) - Hátránya, hogy egyoldalúsága miatt nem tud teljes képet adni a fejlettségről, sajátos térségek kimaradhatnak a vizsgálatból. 2. Komplex mutatószám használata - Előnye, hogy képes komplexen megragadni a problémát, viszont hátránya, hogy bonyolultsága miatt el is fedheti a valódi problémákat. Ezen kívül értelmezése bonyolultabb és időbeli összehasonlítása is korlátozott. 4
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának gyakorlata A kedvezményezett térségeket lehatároló rendszer 1986 óta folyamatosan alakult ki: - kezdettől fogva térségi (körzeti, majd kistérségi) és települési szinten; - az elmaradottság kritériumrendszere folyamatosan változott, de alapvetően komplex mutatókat használtak; - az indikátorok közül a munkanélküliség és a foglalkoztatottság dimenziója mindig is kitüntetett figyelmet kapott a lehatárolás során. 5
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának gyakorlata A besorolás alapelvei: - a rendszernek koherensnek kell lennie; - csak olyan mutatók használata fogadható el, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak; - a felhasznált mutatók száma korlátlanul nem bővíthető, és csak a település fejlettségét ténylegesen megragadó, azaz a térségek és települések besorolását ténylegesen differenciáló mutatókat indokolt figyelembe venni; - a komplex mutató kiszámításánál használt módszernek egyszerűnek, átláthatónak kell lennie, hogy a besorolást a térségek és települések képviselői könnyen ellenőrizhessék. 6
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának jogi alapja Jogi alapja: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. n) pontja alapján: a Kormány meghatározza a kedvezményezett járások és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét. Jelenleg: - a kedvezményezett járások lehatárolása a nemzetgazdasági miniszter feladata; - a kedvezményezett települések lehatárolása a miniszterelnökséget vezető miniszter feladata. 7
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolás jogi alapja (2007.) Törvény Országgyűlési határozat Kormányrendelet A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat (2013. december 31-én hatályát vesztette) - 32 indikátorból álló komplex mutató alapján határozta meg a kistérségek fejlettségi rangsorát; - 5 mutatócsoport, - hátrányos helyzetű kistérségek azok, amelyek komplex mutatója kisebb, mint az országos átlag; - 3 kategória: (1) hátrányos helyzetű kistérségek, (2) leghátrányosabb helyzetű kistérségek, (3) komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek. 8
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának felülvizsgálata (2014.) Az érintett tárcák képviselőinek bevonásával, valamint a KSH közreműködésével 2014-ben felülvizsgálatra került a lehatárolás módszertana: - a területileg differenciáló erővel bíró mutatók változatlanul a mutatórendszer részét képezik; - az elavult, területileg már nem differenciáló mutatók törlésre kerültek, vagy helyettesítve lettek; - a népszámlálási mutatók számának csökkentése. A KSH szakmailag több mutatót is megvizsgált, végül 24 indikátor került be a lehatárolás indikátorkészletébe. 9
A hátrányos helyzetű térségek lehatárolásának jogi alapja (2014.) Törvény Kormányrendet A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet - 24 indikátorból álló komplex mutató alapján határozza meg a járások fejlettségi rangsorát; - 4 mutató csoport, - kedvezményezett járások azok, amelyek komplex mutatója kisebb, mint az országos átlag, - 3 kategória: (1) kedvezményezett járások, (2) fejlesztendő járások, (3) komplex programmal fejlesztendő járások. 10
A komplex mutató értéke alapján a legfejletlenebb és a legfejlettebb 20 járás Rangsorszám a komplex mutató alapján Járás Megye Komplex mutató értéke Rangsorszám a komplex mutató alapján Járás Megye Komplex mutató értéke 1. Cigándi Borsod-Abaúj-Zemplén 18,63 178. Budapest XVII. Ker. Budapest 70,62 2. Sellyei Baranya 21,00 179. Budapest X. ker. Budapest 71,59 3. Gönci Borsod-Abaúj-Zemplén 22,11 180. Budapest XIX. Ker. Budapest 72,77 4. Kunhegyesi Jász-Nagykun-Szolnok 22,12 181. Budapest VII. ker. Budapest 73,50 5. Baktalórántházai Szabolcs-Szatmár-Bereg 22,13 182. Budapest IV. ker. Budapest 73,57 6. Jánoshalmi Bács-Kiskun 23,06 183. Budapest IX. ker. Budapest 74,00 7. Nyíradonyi Hajdú-Bihar 23,17 184. Budapest XXII. Ker. Budapest 74,05 8. Encsi Borsod-Abaúj-Zemplén 23,27 185. Dunakeszi Pest 74,31 9. Hevesi Heves 24,40 186. Budapest XVIII. Ker. Budapest 75,20 10. Ózdi Borsod-Abaúj-Zemplén 25,49 187. Budapest III. ker. Budapest 75,82 11. Szikszói Borsod-Abaúj-Zemplén 25,75 188. Budapest XIV. ker. Budapest 76,20 12. Sarkadi Békés 25,83 189. Budapest XIII. ker. Budapest 76,48 13. Nyírbátori Szabolcs-Szatmár-Bereg 27,15 190. Budakeszi Pest 77,15 14. Edelényi Borsod-Abaúj-Zemplén 27,34 191. Budapest VI. ker. Budapest 78,31 15. Devecseri Veszprém 27,37 192. Budapest XVI. Ker. Budapest 78,32 16. Mezőcsáti Borsod-Abaúj-Zemplén 27,50 193. Budapest I. ker. Budapest 79,97 17. Fehérgyarmati Szabolcs-Szatmár-Bereg 27,55 194. Budapest XI. ker. Budapest 80,45 18. Mezőkovácsházai Békés 27,82 195. Budapest V. ker. Budapest 80,98 19. Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár-Bereg 28,00 196. Budapest XII. ker. Budapest 82,58 20. Derecskei Hajdú-Bihar 28,01 197. Budapest II. ker. Budapest 83,96 11
A kedvezményezett járások a komplex mutató alapján Kedvezményezett járások = a komplex mutató országos átlaga alatti értékkel rendelkező járások (összesen 109 járás) 3 kategória: (1) Kedvezménye zett járások (55 db) (2) Fejlesztendő járások (18 db) (3) Komplex programmal fejlesztendő járások (36 db) 12
II. Lakás és életkörülmények mutatói 1. Használt lakások átlagos ára, Ft 2. Az utolsó öt év során épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % 3. Komfort nélküli (lakott) lakások aránya a lakott lakásokból, % 4. Az egy állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem, ezer Ft 5. A természetes személyek által üzemeltetett személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma, db 6. Születéskor várható átlagos élettartam - férfiak, év 7. Születéskor várható átlagos élettartam - nők, év 13
II. Lakás és életkörülmények mutatói 14
A kedvezményezett térségek fejlesztését szolgáló eszközök 15
16
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Ki kell jelölni azokat a növekedési és felzárkóztatási térségeket, ahol célzott és integrált térségi beavatkozások segítségével érdemi terület- és gazdaságfejlesztési hatás érhető el. Utóbbiak azok, amelyek súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdenek és csak komplex fejlesztéspolitikai megközelítéssel fejleszthetőek érdemben. Speciális gazdasági övezet olyan termelési és szolgáltató területi egység, amelyre betelepülve a vállalkozások a terület gazdasági fejlődésének fellendítése érdekében különböző feltételek teljesítése mellett kedvezményeket vehetnek igénybe. Létrehozásának célja az adott térség gazdasági fejlődése érdekében a helyi sajátosságokkal és hasznosítható erőforrásokkal összhangban álló, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése. 17
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Leghátrányosabb helyzetű kistérségekben való teendők: - a foglalkoztatás bővítése, a lakosság képzettségbeli szintjének emelése; - a közlekedési, kommunális infrastruktúra biztosítása, fejlesztése az életminőség javítása és a foglalkoztathatóság érdekében; - a közösségépítés, a társadalmi kohézió erősítése, a térségek közösség megtartó erejének növelése; - az egészség- és környezettudatosság formálása a lakosság körében, az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése; - a köznevelés komplex, integrált szemléletű fejlesztése a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítésében. 18
Szabad vállalkozási zónák A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. Rendelet A szabad vállalkozási zónák lehatárolási szabályából adódóan 97%-uk kedvezményezett járás területén található. A szabad vállalkozási zónák területén működő vállalkozások: - társasági- és szociális hozzájárulási adókedvezményt élveznek; - egyes, hazai finanszírozású támogatási programokban (konkrétan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból meghirdetett foglalkoztatás bővítési pályázatoknál) többlettámogatást igényelhetnek; - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program vállalkozási és foglalkoztatási prioritási tengelyében célként nevesíti fejlesztésüket. A szabad vállalkozási zónák kijelölése 5 évre szól. 19
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A megye fejlesztésének átfogó céljai közül fontos a szegénység és a szociális kirekesztés újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. A stratégiai célok közül fontos a helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása: A sárospataki Comenius Főiskolai kar fejlesztésével a felsőoktatási képzés és az ehhez kapcsolódó innovációs potenciál erősítése a hátrányos helyzetű térségben. Területi célok közül fontos Abaúj-Cserehát térségében a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociális-közösségszervező munkával. Ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést (növénytermesztés: kertészet, zöldség gyümölcstermesztés és állattenyésztés), valamint a termékek élelmiszeripari feldolgozását (pl. konzerváló-, savanyító-, feldolgozó üzem építése). A helyi alapanyagokból készülő termékek értékesítését segítheti a falusi-agro turizmus fejlesztése. 20
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Programja Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása: Térségi alapon (elsősorban az LHH térségekre) szervezett közösségi foglakoztatási programok megvalósítása, mely figyelembe veszi a speciális célcsoportok (pl. a periférián élők, idősek, fiatalok, mélyszegénységben élők, romák, stb.) igényeit, lehetőségeit és motiváltságát. Közösségi célú foglakoztatás ösztönzése, szociális gazdaság bővítése: Térségi alapon szervezett foglalkoztatási társaságok alapítása és működtetése, hogy elősegítsék a munkanélküliek munkába való visszailleszkedést, szakmai gyakorlat megszerzésével, illetve a munkában töltött idő növelésével, illetve ellássák azokat a feladatokat, melyet a leghátrányosabb térségekben a kockázatos piaci viszonyok (pl. alacsony helyi jövedelmek miatt) piaci alapon működő vállalkozások nem látnak el. A vidéki térségeken belül a megye országos szinten is leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők (szociális hozzájárulási adókedvezmény új munkaerő 3 éves foglalkoztatásához), valamint beruházási és munkahely-teremtési támogatások nyújtása. 21
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Integrált Területi Programja Az 1.1. intézkedés teljes keretéből a Taktaköz Abaúj-Cserehát térségre 10% kerül lehatárolásra. Mivel a Megyei Fejlesztési Program is hozzájárul a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéshez, így szükségesnek tartottuk ezen terület preferálását. Ez a térség a megye gazdaságilag elmaradottabb térségei közé tartozik, ezáltal szükségesnek tekintjük a gazdaságfejlesztési tevékenység továbbfejlesztését. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Programban megfogalmazott területi célokhoz alkalmazkodva került lehatárolásra az 5.1. intézkedés forráskeret felhasználási módja is. A fentiekben említett földrajzi célterületként az Abaúj-Cserehát tengely, Taktaköz térség és Tokaj- Hegyalja Zemplén térsége lettek megjelölve, vagyis 20% (Abaúj-Cserehát tengely), 10% (Taktaköz) és (Tokaj-Hegyalja Zemplén térség) 10% földrajzi célterületi lehatárolásban. 22
A kedvezményezett járások megjelenése a felhívásokban: TOP Felhívás Kritérium Értékelési jelentőség TOP 1.1.1-15 Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére TOP 1.1.3-15 Helyi gazdaságfejlesztés TOP 1.4.1-15 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP 4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Előnyben részesülnek az alacsony forrás abszorpciós mutatókkal rendelkező leszakadó térségekben megvalósuló, gazdaságot dinamizáló fejlesztések, és a perifériákon megvalósuló, foglalkoztatás bővítő infrastrukturális fejlesztések. A beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott kedvezményezett járásokban és/vagy a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet által besorolt kedvezményezett települések egyikén valósul meg. Megfelelt/nem felelt meg Megfelelt/nem felelt meg TOP 4.1.1-15 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése A beruházás a 290/2014 (XI.26) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján kedvezményezett járásban - kedvezményezett járás/fejlesztendő járás/komplex programmal fejlesztendő járás - található. Megfelelt/nem felelt meg 23
A kedvezményezett járások megjelenése a felhívásokban: GINOP GINOP 1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Felhívás Kritérium Értékelési jelentőség A 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. számú melléklete alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségekben tervezett beruházások előnyben részesülnek. előnyben részesítés GINOP 1.2.4-16 Ipari parkok fejlesztése GINOP 1.3.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása GINOP 2.1.4-15 Innovációs voucher GINOP 5.2.3-16 Fiatalok vállalkozóvá válása vállalkozás indítási költségeinek támogatása GINOP 5.3.2-16 A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban - rugalmas, csládbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál A beruházás szabad vállalkozási zóna területén vagy a 290/2014 Korm. rendeletben szereplő komplex programmal fejlesztendő járások területén valósul meg 10 adható pont 2 adható pont 24
Új lehetőségek a kedvezményezett térségek helyzetének nyomon követésére 25
A területi különbségek változásait mérő dinamikus mutatószámrendszer A területi különbségek bemutatását célzó jelenlegi statikus mutatórendszer mellett indokolt a járások társadalmi-gazdasági folyamatainak változását nyomon követő dinamikus mutatószámrendszer kidolgozása. Célja a járások társadalmi, gazdasági és infrastrukturális helyzetében bekövetkező változások nyomon követése. A módszertan alapja a kedvezményezett járások lehatárolásának a Kormány által elfogadott - indikátorrendszere (24 mutató) négyféle számítási módszer együttes felhasználásával; többéves periódus. 26
A területi különbségek változásait mérő dinamikus mutatószámrendszer A dinamikus mutatórendszer alkalmazható egy-egy kiválasztott mutató teljes térszerkezetre vonatkozó változásának bemutatására, valamint kiragadható egy-egy járás, mely esetében mind a 24 mutató változása adja az adott járás fejlettségbeli változását. Az A és B módszer a járások abszolút helyzetében bekövetkező változások vizsgálatára alkalmas. A C és D módszer a járások egymáshoz képesti, relatív helyzetében bekövetkező változások vizsgálatára alkalmas. 27
A területi különbségek változásait mérő dinamikus mutatószámrendszer Pl. Tartósan legalább 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből 28
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tipold Ferenc főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály E-mail: ferenc.tipold@ngm.gov.hu http://regionalispolitika.kormany.hu 29