A józan emberi elmét semmi sem élesíti annyira, mint a földrajz. /Immanuel Kant, 1802/ Dr. Lakotár Katalin
Nincs egyetlen olyan tudomány sem, amelynek tárgyköre szélesebb volna a földrajzénál, és amely annyi rokontudománnyal dolgozna közös határterületeken, mint a földrajztudomány. /Kádár László, 1957/
Miféle tudomány a földrajz? tudomány: igazolt ismeretek valamilyen rendszere földrajz: földi környezetünkre vonatkozó ismeretek valamilyen rendszere m i t j e l e n t? idők során folyamatos, kétirányú fejlődés környezet ismeretek KÖRNYEZET: térben egyre tágult, napjainkban bolygó méretű oikumené/görög/: ismert környezet különböző társadalmakban különböző terjedelmű; egyszerre több oikumené létezik
Al Idriszi, 12.sz. Lopo Homen, 1519
ISMERET: terjedelmi, tartalmi fejlődés környezet tágul összefüggéseket; többet, több szempontból tudunk: tényeket, folyamatokat, módszertani ismeretek -mindkét irányú fejlődés elválaszthatatlan a társadalmi fejlődéstől
A földrajz vizsgálatának tárgya: a földrajzi burok Mi a földrajzi burok? Föld gömb alakú égitest, anyagai gömbhéjakba rendeződtek -burokszerű képződmény, - gömbhéjak főleg az anyag fajsúlya szerint rendeződtek sorba kívülről befelé nő az anyag fajsúlya atmoszféra: megszakítatlanul érintkezik a szárazfölddel, vízzel litoszféra: hézagtalan, F belseje felé megszakítatlan határ hidroszféra:összefüggését megszakítják a szárazföldek - földfelszín: atmoszféra valamint a litoszféra és a hidroszféra érintkezési felülete pedoszféra: megszakított öv, a litoszféra szárazföldi részén bioszféra: felszínen összefüggő életközösségekben jelenik
Geoszférákban más-más anyagok, folyamatok a fizika, a kémia, a biológia törvényei szerint léteznek kölcsönösen hatnak egymásra az egyes szférák folyamatai mozgások, mozgó anyagok átmennek egyik szférából a másikba átalakulnak, kitolják határaikat folyamatok legváltozatosabbak, legbonyolultabbak a geoszférák érintkezési felületén /felszín/ földrajzi burok 1. A földfelszín közelében a többi burok (kőzet,talaj, levegő, víz) találkozási helye + az emberi társadalom többdimenziós, összetett rendszer. 2. kölcsönhatásban álló geoszférák érintkezési terében azok kölcsönhatására kialakult rendszerek természetes egysége.
Földrajz - a Földet beborító komplex földrajzi burok mindenkori állapotának, folytonos változásának leírásával, értelmezésével és tudományos igényű értékelésével foglalkozik, kiemelt figyelmet fordítva a földrajzi környezet és a benne élő társadalom közötti kölcsönhatásokra - folyamatos változások térbeli vetülete, területi következmény földrajzi buroknak és a benne lejátszódó térbeli folyamatoknak sokoldalú, tudományos vizsgálata - összefoglalja, rendszerezi és közvetíti azt az ismeretanyagot, ami az emberek valósághű világképének kialakulásához szükséges - oknyomozó tudomány,természeti és társadalmi környezet e- lemeit, jelenségeit, folyamatait, a közöttük érvényesülő kölcsönhatásokat eredetük és következményeik alapján értelmezi és vizsgálja
- a földrajzi környezet és a társadalom kapcsolatának tudományos elemzése alapján előrejelzéseket készít, javaslatokat dolgoz ki a természeti környezet társadalmi célú optimális hasznosítására, értékőrző környezethasználatra -földrajzi burok természeti eredetű jelenségeit kizárólag a természettudomány eszközeivel, részben tapasztalati, részben kísérletekkel alátámasztott módszereivel lehet megismerni, ezért a természetföldrajz a természettudományok körébe tartozik - társadalomföldrajz földrajzi környezet és a társadalom működése során létrejövő kölcsönkapcsolatokat vizsgálja társadalomtudományi módszerekkel, eszközökkel, ezért a társadalomtudományok része
Két földrajzi tudományterület különbségnek összekötő szerep ikertudomány: közös cél, a Földnek mint a civilizáció környezetének, életterének a társadalmi fejlődés érdekében való kutatása elválaszthatatlanul összeköti
A földrajz tagolódása Mendöl /1905-1966/ alapján I. matematikai és csillagászati földrajz - a Földdel mint égitesttel foglalkozik; égitest hatásai a földrajzi burokra, pl. gömb alak és éghajlat kapcsolata térképtan földfelszíni tájékozódás, helymeghatározás csillagászati tényezőkből van levezetve, pl. szélességi kör, hosszúsági kör saját és nem földrajzi módszerekkel dolgoznak, földrajz számára fontosak, mert ismereteik nélkülözhetetlenek a földrajz saját kutatómunkájában.
II. természeti földrajz ágazatai a különböző geoszférák természeti jelenségeit, folyamatait, összefüggéseit vizsgálják légkör földrajza vízburok földrajza fizikai földrajz szilárd kéreg földrajza földfelszíni formák fr-a= geomorfológia élővilág földrajza = biogeográfia
III. társadalomföldrajz folyamatosan fejlődő társadalomban folyamatos termeléssel elégíti ki az ember szükségleteit, pl. energia, élelem,.. az ember egyre több tudással, fejlett eszközökkel éri el célját társadalom termelőerői fejlődnek termelőerők fejlődése kihat az emberek termelés folyamán kialakult viszonyára, azaz a termelési viszonyokra termelőerők és termelési viszonyok meghatározzák a társadalmi rendet, amely visszahat a termelés fejlődésére A társadalom a termelő tevékenységet a természeti környezetben végzi hogyan viszonyulnak a társadalom termelő és egyéb tevékenységei a természeti földrajzi környezethez?
természeti környezet társadalmi fejlődés - folyamatos fejlődéssel a természeti táj műtájjá alakul Gazdaság- és társadalomföldrajzi ág. iparföldr. mezőg.földr. közl.földr. népességföldr. településföldr. vallásföldr.
A társadalomföldrajz a társadalom egyes folyamatainak, életjelenségeinek térbeliségét vizsgálja Gazdaságföldrajz Településföldrajz Közlekedésföldrajz Népességföldrajz Egészségföldrajz Vallásföldrajz Etnikai földrajz Bűnözésföldrajz Biztonságföldrajz Turizmusföldrajz Politikai földrajz földrajz Történeti földrajz Kultúrföldrajz iparföldrajz, mezőgazdaság földrajza, szolgáltatások földrajza városföldrajz, faluföldrajz közigazgatási földrajz, választási
Földrajztudományi ismeretanyag csoportosítása Általános ágazati földrajz: fő feladata jelenségek típusainak kialakítása, közöttük levő összefüggések törvényszerűségeinek megállapítása, rendszerezése. Regionális földrajz: jelenségek regionális összefüggéseinek megállapítása, valóságos területegységekre bontása táj kontinens régió ország
Földrajz kapcsolata más tudományokkal Csillagászat, geodézia, kartográfia,meteorológia, hidrológia, geológia, biológia, közgazdaságtan, történelem, néprajz, antropológia, fizika, kémia, műszaki tudományok, matematika, statisztika
A földrajz munkamódszere Módszer: elvek és eljárásmódok együttese megszabják az ismeret elrendezését, kutatást, feldolgozást, rendszerezést kutató, feldolgozó, rendszerező eljá- rások - eljárás- módokat elvi kereteken belül meg a tudomány tárgya szabja más eljárásmódok pl.geomorfológus településföldrajzos, általános regionális geomorfológia szűkebb feladatkör tágabb feladatkör
A kutatás folyamata 1. anyaggyűjtés helyszíni megfigyelés terepi munka írott források, terepi jegyzetek szakirodalom 2. jelenségek keletkezésének és fejlődésének vizsgálata terep, irodalom, térképek 3. jelenségek, folyamatok kölcsönös összefüggéseinek vizsgálata 4. eredmények feldolgozása, rendszerezése; eredmények bemutatása