Útmutató az ajánlattevőknek Jelen útmutató az eljárást megindító felhívással együtt kezelendő. Az útmutató teljes terjedelmében tartalmazza a felhívásban foglaltakat. Tartalmaz minden információt, amely az EKR rendszerben karakterkorlát miatt nem megjeleníthető. 1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail és (ha van) honlap címe: Hivatalos név: Tata Város Önkormányzata Postai cím: 2890 Tata, Kossuth tér 1. Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: Schweighardt Ottóné Telefon: +36 34588670 Fax: +36 34587078 E-mail: kozbeszerzestata@tata.hu 2. A közbeszerzési eljárás fajtája: A Kbt. 115. szerinti nyílt eljárás. Az ajánlattételi felhívás mindazon gazdasági szereplő részére hozzáférhető az EKR rendszerben, akiket ajánlatkérő felkért ajánlattételre. 3. A közbeszerzési dokumentumok elérhetősége: Az Ajánlatkérő a Kbt. 57. (2) bekezdésének megfelelően az eljárás dokumentumait az EKR rendelet szerint kizárólag az EKR rendszerben regisztrált Ajánlattevők részére biztosítja. A közbeszerzési dokumentumokat az EKR rendszerben regisztrált Ajánlattevő elektronikus úton az ajánlattételi határidő lejártáig elérheti. A dokumentáció elérésének határideje: ajánlattételi határidő. Jelen eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be ajánlatot, amelyeknek az Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. 4. A közbeszerzés tárgya és fő mennyisége: Építési beruházás. Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek és a kiadott dokumentációnak megfelelően. Építési beruházás. Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően. Csapadékvíz elvezetés és aszfaltozási munkák a tatai Esterházy-kastély parkban és a Hajdú utcában 1
Főbb munkanemek: útfelújítás - aszfaltburkolat marása 880 m2 - térburkolat építése alaprétegekkel 1689 m2 - aszfalt kopóréteg készítés 44 m3 - út-, és kerti szegély készítése 1095 m közvilágítás - közvilágítási lámpa csere 7 db Tó-rendezés, csapadékvíz elvezetés - meglévő közművek feltárása 227 db - aszfaltburkolat bontása 148 m3 - útszegélyek bontása 161 m - csatorna bontás (KGPVC és falazott) 283 m - meglévő csatorna injektálása 130 m - földkiemelés 2634 m3 - munkaárok dúcolása 3560 m2 - NA500 KGPVC csatorna építés 175 m - NA400 KGPVC csatorna építés 125 m - NA300 KGPVC csatorna építés 46 m - NA200 KGPVC csatorna építés 127 m - NA160 KGPVC csatorna építés 94 m - NA110 KGPVC csatorna építés 25 m - tisztítóakna építése egy. vb. elemekkel 34 db - víznyelőakna építése egy. vb. elemekkel 25 db - 1,9 x 1.0 m méretű zsilip építése 1 db - 430 m2 vízfelületű tó építése geotextília terítéssel, kavicstöltésű geocellával 1 db - út helyreállítása 566,5 m2 A részletes műszaki tartalmat a műszaki dokumentáció és az árazatlan költségvetések tartalmazzák. CPV kódok: Fő tárgy: 45000000-7 További tárgyak: 45111000-8 (Bontási, terep-előkészítési és eltakarítási munka) 45233200-1 (Különféle útburkolatok) 45232451-8 (Vízelvezetés és felszíni munka) 45232453-2 (Vízelvezető cső építése) 45240000-1 (Vízi létesítmények építése) 5. A szerződés meghatározása, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatják: Vállalkozási szerződés Csapadékvíz elvezetés és aszfaltozási munkák elvégzésére a tatai Esterházy-kastély parkban és a Hajdú utcában 2
6. A szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje: Teljesítési határidő: a szerződéskötéstől számított 110 nap. 7. A teljesítés helye: 2890 Tata, Hajdú utca és hrsz. 1851, 1861, 1866 és 1867 8. Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozás: A szerződés finanszírozása kormányzati forrásból és ajánlatkérő saját forrásából történik. A finanszírozás formája: ajánlatkérő által történő utalással, utófinanszírozással. Az árat átalányáron kell megadni, az sem árfolyamváltozás, sem más ok következtében nem módosulhat automatikusan. A garanciális időszaki hibaelhárításnál sem kiszállási díj sem más költség nem számítható fel. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. (1)-(2) bekezdéseinek a rendelkezései az irányadóak. Megrendelő előleget biztosít, amelynek mértéke: a nettó szerződéses ár 5 %-a. Az előleg elszámolása a 3. részszámlában történik. A teljesítés során 4 számla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetősége biztosított az alábbiak szerint: 1. részszámla benyújtásának lehetősége: a teljesítés 25% -os készültségi fokának elérése esetén, nettó vállalkozói díj 25 %-ának megfelelő összegről; 2. részszámla benyújtásának lehetősége: a teljesítés 50% -os készültségi fokának elérése esetén, nettó vállalkozói díj 25 %-ának megfelelő összegről; 3. részszámla benyújtásának lehetősége: a teljesítés 75% -os készültségi fokának elérése esetén, nettó vállalkozói díj 25 %-ának megfelelő összegről; végszámla benyújtása: nettó vállalkozói díj fennmaradó 25 %-ának megfelelő összegről az áfa nélküli szerződéses érték 100 %-át elérő megvalósult teljesítés esetén, sikeres műszaki átadás-átvételt követően. Ajánlatkérő a részszámlák tekintetében (ide nem értve természetesen a végszámlát), számlák kiállításához szükséges munkálatok megvalósításához nem határoz meg részteljesítési határidőt. A kifizetésre köteles szervezet a vállalkozói díjat az igazolt szerződésszerű teljesítést követően átutalással, forintban (HUF) teljesíti 30 napos fizetési határidő alkalmazásával, az alábbiak szerint: - alvállalkozó igénybevételének hiánya esetén a Kbt. 135. (1)-(2) és (5)-(6) bekezdései szerint; továbbá a Ptk. 6:130. (1)-(2) bekezdései szerint; - alvállalkozó igénybevétele esetén a fentiek figyelembevételével, de a Ptk. 6:130. (1)- (2) bekezdésétől eltérően a Kbt. 135. (3) bekezdése alapján a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. szerint, figyelembe véve a 32/B. előírásait is. Irányadó még a 2016. évi IX. törvény. Alkalmazni kell az Áfa tv. vonatkozó rendelkezéseit is. Az ajánlat, az elszámolás és a kifizetés pénzneme a forint. 3
Az ellenszolgáltatás teljesítésének részletes feltételeit a szerződéstervezet tartalmazza. Vonatkozó jogszabályok különösen: A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a vállalkozói díj tartalékkeretet nem tartalmaz, továbbá, hogy a megkötendő szerződés rendelkezései vonatkozásában tartalékkeret jogintézményét nem alkalmazza. 9. Annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot: Ajánlattevő nem tehet többváltozatú ajánlatot. 10. A részajánlattétel lehetősége vagy annak kizárása: Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét nem biztosítja. Indokolás: Ajánlatkérő a Kbt. 50. (2) bekezdés k) pontja szerint tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a részajánlattétel lehetőségét megvizsgálta és megállapította, hogy az építési munka gazdasági észszerűség alapján megállapítható oszthatatlansága objektív indokként a részajánlattétel kizárását eredményezi. Több teljesítésre irányuló szerződés létrejötte esetén a munka elvégzésének járulékos költségeinek (kitelepülés, felvonulási terület kiépítése biztonságossá tétele, őrzése) többszöröződése a beruházás költségét aránytalanul megnövelné, a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel a munkák elvégzését ellehetetlenítené. Az építési terület egymással szorosan összefügg, a kivitelezés ütemezésének megfelelősége lehetetlenné válna több kivitelezővel történő szerződéskötés esetén. 11. Az ajánlatok értékelési szempontjai: a Kbt. 76. (2) bekezdés c) pontja szerinti legjobb ár-érték arány: Szempont 1. Nettó ajánlati ár (HUF): Ajánlattevő a felolvasólapon a teljes műszaki tartalom maradéktalan elvégzéséért kért ellenszolgáltatás nettó összegét köteles feltüntetni. Az ajánlatban benyújtandó az összesített nettó ajánlati árat alátámasztó költségvetés. A nettó ajánlati árat az árazatlan költségvetés maradéktalan és teljes kitöltésével kell megadni. (Súlyszám: 70). 2. Szakemberek száma, akik rendelkeznek legalább összesen 2 éves (24 hónapos) vezetői tapasztalattal szerződésszerűen teljesített mélyépítési kivitelezési munkák irányításában (Súlyszám: 20). Ezen értékelési szempont tekintetében ajánlatkérő a teljesítésbe bevonni kívánt, fent nevezett gyakorlattal rendelkező szakemberek (fő) számának mértékét értékeli. Az az ajánlattevő nyújtja ezen értékelési szempont tekintetében a legkedvezőbb ajánlatot, aki a legtöbb, a fenti követelménynek megfelelő szakembert ajánlja meg ajánlatában. Ajánlattevőnek csatolnia szükséges a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatását 4
tartalmazó cégszerűen aláírt nyilatkozatot. Az ajánlathoz csatolni szükséges továbbá a szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát és a szakember nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlat keretében való bemutatásáról tudomása van, ahhoz kifejezetten hozzájárul, és kész a teljesítés során történő személyes közreműködésre. A Kbt. 77. (1) bekezdésére figyelemmel ajánlatkérő a 2. értékelési szempont tekintetében 1 főben határozza meg a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek minimálisan megajánlható mértékét. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben ajánlattevő ajánlatában a teljesítésbe - e szempont szerint - bevonni kívánt szakemberek mennyiségét 1 főnél alacsonyabb mértékben ajánlja meg, úgy ajánlatát ajánlatkérő a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek fogja nyilvánítani. A Kbt. 77. (1) bekezdésére figyelemmel ajánlatkérő a 2. értékelési szempont tekintetében 3 főben határozza meg a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek maximálisan megajánlható mértékét (adott ajánlati elem legkedvezőbb szintje). Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben ajánlattevő ajánlatában a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek számát e szempont tekintetében 3 főnél magasabb mértékben ajánlja meg, úgy arra az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (azaz minden 3 főnél magasabb mértékű vállalás a 3 fős vállalással azonos mértékű - legmagasabb - pontot kapja). 3. Többlet jótállás időtartama (hónap) (Súlyszám:10) (min.0, max. 24 hónap) Többlet jótállás (kötelező 60 hónapon felüli többlet jótállás) hiánya esetén az ajánlat az értékelés során adható pontszám alsó határával megegyező 0 pontot kap, a legkedvezőbb 24 hónap vagy annál hosszabb többlet jótállás esetén az ajánlat az értékelés során adható pontszám felső határával megegyező 100 pontot kap. A Felolvasólapon kizárólag a többlet jótállás mértékét (hónap) szükséges megjelölni. A legjobb ár-érték arány értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa: 0 pont; felső határa: 100 pont, ahol az 0 pont a legrosszabb, a 100 pont a legjobb érték. 11/1. A pontozás az alábbiak szerint történik: A legjobb ár-érték arány értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa: 0 pont; felső határa: 100 pont, ahol a 0 pont a legrosszabb, a 100 pont a legjobb érték. A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot: az 1-3. részszempontok esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016.12.21.) VI.A.1.a), 1.ba) és bb) pontja szerinti arányosítás. A fenti módszer alapján kiszámított pontszámok bírálati részszempontonként a súlyszámmal megszorzásra, majd összeadásra kerülnek. Az így legtöbb pontot elérő ajánlattevő minősül az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő a számítás során kettő tizedesjegyig kerekít a matematikai kerekítés szabályai szerint. 5
Az 1. részszempont esetén alkalmazott fordított arányosítás képlete: A pontozás módszere az 1. részszempont esetén: az adott részszempont alapján a legkedvezőbb ajánlat megkapja a maximális 100 pontot, a tőle kedvezőtlenebb ajánlat a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítottan a fordított arányosítás szabályai szerint, az alábbi képlet alapján kapja meg értékelési pontszámát. P = (Alegjobb / Avizsgált) x (Pmax Pmin) + Pmin P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 100 Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 0 Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A 2. részszempont esetén az alábbi képlet alapján: P = (Avizsgált Alegkedvezőtlenebb)/(Alegkedvezőbb Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax Pmin) + Pmin P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 100 Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 0 Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja (3 fő) Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja (1 fő) Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A 3. részszempontok esetén alkalmazott egyenes arányosítás képlete: A pontozás módszere a 3. részszempont esetén: az adott részszempont alapján a legkedvezőbb ajánlat megkapja a maximális 100 pontot, a tőle kedvezőtlenebb ajánlat a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítottan az egyenes arányosítás szabályai szerint, az alábbi képlet alapján kapja meg értékelési pontszámát. P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax Pmin) + Pmin P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 100 Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 0 Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme 6
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az értékelési szempontokra kiosztható pontok úgy kerülnek meghatározásra, hogy a vonatkozó képletben az ajánlatkérő által meghatározott maximum értékek (szakembernél 3 fő, többlet jótállásnál 24 hónap) kerülnek behelyettesítésre legjobb értékként abban az esetben, amennyiben valamely ajánlattevő az ezen maximum értékeknél magasabb értéket ajánl meg. 12. A kizáró okok és a megkövetelt igazolási módok: Az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is (adott esetben) Az ajánlatkérő által előírt kizáró okok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, akivel szemben a Kbt. 62. (1) bekezdés g)- k), m) és q) pontjaiban meghatározott kizáró okok bármelyike fennáll. (1) Az Ajánlattevőnek a Kbt. 114. (2) bekezdése és a 321/2015. (X.30) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésében meghatározottakkal egyenértékű - az EKR rendszerben található, az eljárás felületén, adott módon történő megjelöléssel - nyilatkozatokat kell benyújtania: - Kbt. 62. (1) bekezdés k) pont kb) alpontja; (EKR rendszerben található űrlap) - kizáró okok tekintetében; (EKR rendszerben található nyilatkozat) (2) Az alvállalkozó vonatkozásában az ajánlattevő a Kr. 17. (2) bekezdése alapján nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok (EKR rendszerben található nyilatkozat) A kizáró okok fenn nem állásának igazolására vonatkozó nyilatkozatok keltezésével kapcsolatosan ajánlatkérő az alábbiakra hívja fel a T. Ajánlattevők figyelmét: A jelen eljárásban alkalmazott Kbt. 62. (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontja akként rendelkezik, hogy az eljárásban ki és mely ok(ok)ból nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó. 13. Az alkalmassági követelmények, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Ajánlatkérő nem ír elő alkalmassági minimumkövetelményt. 14. Az ajánlat benyújtása, ajánlattételi határidő 14.1. Ajánlattevő az ajánlatát kizárólag elektronikus úton az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújthatja be. 14.2. Határidőre benyújtott ajánlatnak csak azok minősülnek, amelyek a felhívásban meghatározott határidőig az EKR rendszeren keresztül felöltésre kerülnek. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld. Az ajánlattételi határidő lejártának időpontját követően 2 óra elteltével kerül sor az ajánlatok hivatalos bontására, melyet az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok esetében a Kbt. 68. (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR rendszer a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi. 7
Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan: a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy b) anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna üzemzavar folytán az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására. 14.3. Üzemszünet és üzemzavar Üzemszünet: minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi. Üzemzavar: az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet. Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. (2)- (3)bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívás esetén a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni. Nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére. 14.4. Az ajánlatok benyújtásának a határideje: az ajánlattételi határidő. Ajánlattevőnek kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén van lehetősége az ajánlat benyújtására. Az előírt nyilatkozatokat (pl. 8
kizáró okok nyilatkozata) és kötelező adatokat (pl.: értékelési szempont szerinti adatok) az eljárás erre a célra biztosított felületén kell megadni. Egyes igazolások/nyilatkozatok (pl.: aláírási címpéldány, stb.) benyújtására a felület az ajánlat összeállítása során feltöltési lehetőséget biztosít az erre a célra létre hozott blokkokban. Az ajánlat, illetve a blokkonként felöltött dokumentumok nem tartalmazhatnak betoldásokat, törléseket vagy átírásokat, az Ajánlattevő által elkövetett hibák szükséges korrekcióinak kivételével, amely esetben ezen korrekciókat az ajánlatot aláíró személynek, illetve személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk. 14.5. A Kbt. 66. (5) bekezdése szerinti felolvasólapot az EKR rendszerben, az eljárás felületén a megfelelő cellák kitöltésével kell benyújtani. Az EKR-ben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozta a Felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni. A felolvasólapon az EKR a regisztrált felhasználó által korábban már megadott adatokat (Ajánlattevő nevét, székhelyét, (lakóhelyét), cégjegyzékszámát, adószámát és a cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevét.) automatikusan feltünteti. Közös ajánlattétel esetén, a felolvasólapon valamennyi Ajánlattevő nevét, székhelyét és a cégjegyzésre jogosult személy nevét meg kell adni. Csak azoknak a cégjegyzésre jogosult személyeknek kell megadni a nevét, akik az ajánlatot aláírják, vagy meghatalmazást adtak az aláírásra. A kapcsolattartásra kijelölt személy és elérhetőségeinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Ajánlatkérő által létrehozásra kerülő és Ajánlattevők felé irányuló dokumentumok (pl.: hiánypótlási felhívás) az eljárás során, az EKR rendszer kizárólag a regisztrált elérhetőség(ek)re fogja küldeni az értesítőt az elérhető dokumentumokkal kapcsolatban. A felolvasólapon meg kell adni továbbá azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont(ok) alapján értékelésre kerülnek. 15. Az elektronikus lefolytatásból és kommunikációból eredő különös előírások: 15.1. Mindennemű, az Ajánlatkérő és az Ajánlattevők közötti kommunikáció kizárólag az EKR rendszerben bonyolítható, az erre létrehozott Kommunikáció felületen. Az eljárás során, Ajánlatkérő által létrehozásra kerülő és Ajánlattevők felé irányuló dokumentumokkal (pl.: hiánypótlási felhívás) kapcsolatban, az EKR rendszer kizárólag a regisztrált elérhetőség(ek)re fogja küldeni az értesítést. 15.2. Dokumentumok formátuma, informatikai jellemzők Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKRben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a következő bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. 9
Ajánlatkérő előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban, és az ajánlattevő eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni. Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronkus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. 15.3. Elektronikus nyilatkozattétel Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére 10
meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét. 15.4. Számítási hiba javítása Ajánlatkérő a Kbt. 71. (11) bekezdését azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy ha az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen. 16. Az ajánlattétel nyelve (nyelveit), annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat: Az ajánlat és az annak részét képező valamennyi dokumentum, továbbá minden, az Ajánlatkérő és az Ajánlattevő között kizárólag az EKR rendszeren keresztül bonyolított az ajánlattal kapcsolatban folytatott elektronikus levelezés, illetve dokumentum nyelve a magyar. Ajánlatkérő nem teszi levetővé a magyar mellett más nyelv használatát. Az Ajánlattevő nem magyar nyelven is becsatolhat dokumentumokat figyelemmel az ajánlattételi felhívásban foglaltakra. Az idegen nyelven benyújtott iratok esetében vagy a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról - szerinti hiteles magyar nyelvű fordítást vagy az Ajánlattevő által készített vagy készíttetett felelős fordítást kell benyújtani. Utóbbi esetben az Ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell, hogy a fordítás tartalma mindenben megegyezik az idegen nyelvű okirattal. A fordítás tartalmának helyességéért az Ajánlattevő a felelős. Az ajánlat értelmezési szempontjából a magyar fordítás az irányadó. 17. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama: Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap. Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel kapcsolatosan külön felhívja a figyelmet a Kbt. 131. (5) bekezdésére, miszerint a nyertes ajánlattevő és adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc építési beruházás esetén hatvan nappal meghosszabbodik. 18. Ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információk: Ajánlatkérő a jelen eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához nem köti. Teljesítési biztosíték: Mértéke a teljes áfa nélkül számított szerződéses ellenérték 3 %-a, melyet a Kbt. 134. (4) bekezdés szerint a vállalkozási szerződés hatálybalépésekor kell rendelkezésre bocsátani a Kbt. 134. (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon (a biztosíték az ajánlattevőként szerződő 11
fél választása szerint nyújtható óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel). A teljesítési biztosítéknak a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásáig kell érvényben lennie. A Szerződés nyertes ajánlattevő általi nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére Ajánlatkérő a teljesítési biztosíték terhére szerződésszegésből eredő igényeinek érvényesítése érdekében kielégítést kereshet. Jólteljesítési biztosíték: Mértéke a teljes áfa nélkül számított szerződéses ellenérték 3 %-a, melyet a Kbt. 134. (4) bekezdés szerint a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában (vállalkozási szerződés teljesítésének időpontja) kell rendelkezésre bocsátani a Kbt. 134. (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon (a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújtható óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel). A jólteljesítési biztosítéknak a sikeres műszaki átadás-átvétel napjától a jótállási kötelezettség végéig kell fennállnia (a Vállalkozónak nem vagy nem jog- és szerződésszerű teljesítése esetére). A biztosítékok határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell a Kbt. 134. (5) bekezdése alapján (EKR rendszerben található nyilatkozat). 19. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: Jótállási kötelezettség: Nyertes ajánlattevő a sikeres és hiánytalan műszaki átadás-átvétel napjától legalább 60 hónap, de az ajánlattevő által vállalt időtartamra a szerződésben foglalt valamennyi munkára teljeskörű jótállást köteles vállalni. A jótállási időszak a sikeres és hiánytalan műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követő napon kezdődik. Esetleges javítás vagy kicserélés esetén a jótállási idő a javított/kicserélt részre vonatkozóan újrakezdődik. Az alább meghatározott kötbérek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:186 (1) bekezdésnek megfelelően abban az esetben érvényesíthetőek, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős megszegi a szerződést. Késedelmi kötbér: Nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglalt teljesítési határidő késedelmes teljesítése esetén, a késedelem minden naptári napja után a teljes nettó szerződéses ellenérték 0,5 %-a mértékű késedelmi kötbért köteles fizetni. A késedelmi kötbér maximális mértéke 20 késedelmes napra vonatkozó érték, mely elérése esetén Ajánlatkérő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani/attól ellálni, a nyertes ajánlattevővel szembeni kártérítési kötelezettség nélkül. A nyertes ajánlattevő kötbérfizetési kötelezettsége esetén ajánlatkérő a kötbér összegével csökkentve fizeti ki a nyertes ajánlattevő aktuális számláját, figyelemmel ugyanakkor a Kbt. 135. (6) bekezdésében foglaltakra. Kötbérfizetési kötelezettség esetén a nyertes ajánlattevő köteles külön nyilatkozatban is elismerni ajánlatkérő követelését. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a kötbérfizetési kötelezettségének elismerését jogszerűtlenül megtagadja, 12
ajánlatkérő jogosult érvényesíteni vele szemben minden, e kötelezettsége megszegéséből eredő kárt, költséget, elmaradt hasznot. Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a szerződés teljesítése olyan okból, amiért a nyertes ajánlattevő felelős meghiúsul, úgy nyertes ajánlattevő meghiúsulási kötbért köteles fizetni Ajánlatkérő részére, melynek mértéke a szerződés nettó ellenértékének 10 %-a. A kötbérigények érvényesítése nem zárja ki a szerződésszegésből eredő egyéb igények érvényesítésének lehetőségét. A késedelmi kötbér fizetése nem mentesíti Vállalkozót a teljesítés alól. Nyertes ajánlattevő a Ptk. 6:186. alapján mentesül a kötbérfizetési kötelezettsége alól, ha szerződésszegését kimenti. 20. Különleges feltételek: Nem releváns. 21. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adatok: nem 22. A hiányok pótlására, valamint felvilágosítások benyújtására vonatkozó információk: Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. (1) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja. A Kbt. 71. (6) bekezdése szerint Ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha az ajánlattevő hiánypótlás során az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. 23. Az ajánlat költségei: 23.1. Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevőnek nincs joga semmilyen, a dokumentációban kifejezetten megadott jogcímen kívül egyéb így különösen anyagi igény érvényesítésére. A közbeszerzési eljárás eredményes, vagy eredménytelen befejezésétől függetlenül az ajánlatkérővel és az eljáróval szemben ezen költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye. 23.2. Az ajánlatkérő kifejezetten nyilatkozik, hogy az ajánlatok elkészítésével kapcsolatosan sem a nyertes ajánlattevőnek, sem más ajánlattevőknek semmiféle esetleges jövőbeni térítésre nem kötelezhető. 24. Az ajánlatok kidolgozásának feltételei: 24.1. Az ajánlattevőknek ajánlatát az EKR rendszeren keresztül szükséges benyújtania. 13
24.2. Az ajánlatkérő előírja az EKR 5. (2) bekezdése értelmében, hogy csak pdf fájlformátum alkalmazható. 24.3. A pdf fájlformátum tekintetében csak olyan forma alkalmazható, amely mindenki számára ingyenesen elérhető Adobe Acrobat Reader DC programmal megnyitható és olvasható. 24.4. A pdf fájlformátumú dokumentumok tekintetében titkosítás nem alkalmazható. A titkosított szabadon nem megnyitható dokumentumok esetében az ajánlatkérő él a hiánypótlás lehetőségével, illetve, ha a hiánypótlásként benyújtott dokumentum a titkosítás miatt ismételten nem lesz olvasható, akkor azt olyan dokumentumnak ítéli, melyet mintha nem nyújtottak volna be. 24.5. Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, ott az ajánlattevőnek az EKR 10. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. 24.6. Azon esetben, ha figyelemmel a Kbt. 47. (2) bekezdésére a nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat, elektronikus okiratként meg kell felelnie a 2016. évi CXXX. tv. (Ppt.) 325. szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. 24.7. Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. (1) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja. 24.8. Az ajánlattevőnek nyertesként történő kihirdetése esetén nincs lehetősége ajánlata megváltoztatására. 24.9. Az ajánlattevő a dokumentációban meghatározottakkal kapcsolatban írásban kiegészítő információkért fordulhat az ajánlatkérőhöz, aki a kért információt a Kbt. 114. (6) bekezdésében meghatározottak szerint megadja. A tájékoztatás tartalmát valamennyi gazdasági szereplő megkapja. Ajánlatkérő a Kbt. 114. (6) bekezdése vonatkozásában, a kiegészítő tájékoztatás esetében ésszerű időnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző második munkanapot (tájékoztatás megküldésére), feltéve, hogy a kérdések és kérések az ajánlattételi határidő lejártát megelőző negyedik munkanapig megérkeznek ajánlatkérőhöz. 24.10. Amennyiben az Ajánlattevő a megfelelő ajánlat benyújtása érdekében az ajánlattételi felhívásban, illetve közbeszerzési dokumentumokban közölt információkkal kapcsolatosan kiegészítő (értelmező) tájékoztatást igényel, úgy kizárólag írásban a kérdéssel érintett rész megjelölésével (pl. felhívás vagy útmutató melyik pontja, bekezdése stb.), kizárólag az EKR rendszeren keresztül, az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű határidőben, megkeresheti az Ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást írásban nyújtja, az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű határidőben, a Kbt. 114. (6) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást (beleértve a kérdés ismertetését a kérdező azonosítása nélkül) 14
megküldi valamennyi olyan Ajánlattevőknek, akik az eljárásra érdeklődésüket az EKR rendszerben jelezték, illetve mindazok számára, akiket ajánlatkérő saját kezdeményezésére fel kíván hívni ajánlattételre. 25. Az ajánlatok visszavonása, ajánlati kötöttség: 25.1. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza. Az ajánlati kötöttség időtartama: Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap 25.2. Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét arra, hogy megajánlásaikat a 60 napos ajánlati kötöttség és az ezzel kapcsolatos Kbt-ben rögzített előírásokra tekintettel tegyék meg. 26. Az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítások: 26.1. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő, illetve a képviseletében eljáró megbízott határidő megadásával az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a Kbt. 71. rendelkezéseinek megfelelően. 27. A közbeszerzési eljárás nyelve Az ajánlat és az annak részét képező valamennyi dokumentum, továbbá minden, az Ajánlatkérő és az Ajánlattevő között kizárólag az EKR rendszeren keresztül bonyolított az ajánlattal kapcsolatban folytatott elektronikus levelezés, illetve dokumentum nyelve a magyar. Ajánlatkérő nem teszi levetővé a magyar mellett más nyelv használatát. Az Ajánlattevő nem magyar nyelven is becsatolhat dokumentumokat figyelemmel az ajánlattételi felhívásban foglaltakra. Az idegen nyelven benyújtott iratok esetében vagy a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról - szerinti hiteles magyar nyelvű fordítást vagy az Ajánlattevő által készített vagy készíttetett felelős fordítást kell benyújtani. Utóbbi esetben az Ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell, hogy a fordítás tartalma mindenben megegyezik az idegen nyelvű okirattal. A fordítás tartalmának helyességéért az Ajánlattevő a felelős. Az ajánlat értelmezési szempontjából a magyar fordítás az irányadó. 28. Árképzés Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot. A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. különböző díjak és illetékek stb. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is. Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet. 15
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek. Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az ajánlatkérő számára. Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt. 29. Az ajánlat kidolgozásának a feltételei 29.1. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy a jelen dokumentációban szereplő nyilatkozatminták ajánlottak, azok alkalmazását ajánlatkérő nem követeli meg, ajánlatkérő formai érvényességi feltételt nem támaszt arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az előírt nyilatkozatokat a jelen dokumentációban szereplő minták kitöltésével tegye meg. Az ajánlattevő köteles azonban az előírt igazolásokat és nyilatkozatokat olyan tartalommal megtenni, amit az ajánlatkérő a felhívásban vagy a jelen dokumentációban a Kbt. rendelkezései alapján előírt. Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. 29.2. Ajánlatkérő előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. 29.3. Az EKR 20. (4) bekezdése alapján az ajánlattevőnek a Kbt. 66. (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot a regisztrálása során kell megtennie, ezért az külön az ajánlatban nem csatolandó. Ajánlattevő köteles beárazva csatolni ajánlatához a dokumentáció részeként kiadott árazatlan költségvetések megnevezésű dokumentumokat cégszerű aláírással ellátva. 30. Egyéb információk: 30.1. Azon szervezetek (hatóságok) neve és címe, amelyektől a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről tájékoztatás kérhető: Név: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 2. Telefonszám: +36-1-428-5100 Telefaxszám: +36-1-428-5509 Internetcím: http://nav.gov.hu/ Név: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelet Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. fsz. 6. Telefonszám: +36-1-224-9100 Telefaxszám: +36-1-224-9163 Internetcím: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/ 16
Név: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Telefonszám: +36-1-476-1100 Telefaxszám:+36-1-476-1390 Internetcím: www.antsz.hu Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási és Főosztály; Munkaügyi és Munkavédelmi Osztály 2800 Tatabánya, Bárdos László u. 2. Postacím: 2801 Tatabánya, Pf. 128. tel: 06-34-512-372, 06-34-512-373 fax: 06-34-512-377 E-mail: foglalkoztatas.mu@komarom.gov.hu A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé. 30.2. Az eljárás eredményéről szóló értesítés: Ajánlatkérő eredményhirdetést nem tart, ajánlattevőket a Kbt. 79. (1) - (2) bekezdése szerint írásban értesíti az eljárás eredményéről. Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 70. (1)-(2) bekezdésének megfelelően az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül fogja elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt fogja elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. 30.3. Szerződéskötés: Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 131. (6) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően az Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség [Kbt. 131. (5) bekezdés szerinti] időtartama alatt fogja megkötni azzal, hogy a szerződés nem köthető meg az írásbeli összegezés ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő 5 napos időtartam lejártáig. 30.4. Formai előírások: Ajánlattevőnek kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén van lehetősége az ajánlat benyújtására. Az előírt nyilatkozatokat (pl. kizáró okok nyilatkozata) és kötelező adatokat (pl.: értékelési szempont szerinti adatok) az eljárás erre a célra biztosított felületén kell megadni. Egyes igazolások/nyilatkozatok (pl.: aláírási címpéldány, stb.) benyújtására a felület az ajánlat összeállítása során feltöltési lehetőséget biztosít az erre a célra létre hozott blokkokban. Az ajánlat, illetve a blokkonként felöltött dokumentumok nem tartalmazhatnak betoldásokat, törléseket vagy átírásokat, az Ajánlattevő által elkövetett hibák szükséges korrekcióinak kivételével, amely esetben ezen korrekciókat az ajánlatot aláíró személynek, illetve személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk. Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címére utal [Kbt. 50. (2) bekezdés p) pont, 92. (1) bekezdés e) pont, 119. (2) bekezdés k) pont], ez alatt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében az EKR internetcímét kell érteni (424/2017. (XII.19.) Kr.) 30.5. A Kbt. 66. (5) bekezdése szerinti felolvasólapot az EKR rendszerben, az eljárás felületén a megfelelő cellák kitöltésével kell benyújtani. 17
Az EKR-ben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozta a Felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni. A felolvasólapon az EKR a regisztrált felhasználó által korábban már megadott adatokat (Ajánlattevő nevét, székhelyét, (lakóhelyét), cégjegyzékszámát, adószámát és a cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevét.) automatikusan feltünteti. Közös ajánlattétel esetén, a felolvasólapon valamennyi Ajánlattevő nevét, székhelyét és a cégjegyzésre jogosult személy nevét meg kell adni. Csak azoknak a cégjegyzésre jogosult személyeknek kell megadni a nevét, akik az ajánlatot aláírják, vagy meghatalmazást adtak az aláírásra. A kapcsolattartásra kijelölt személy és elérhetőségeinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az Ajánlatkérő által létrehozásra kerülő és Ajánlattevők felé irányuló dokumentumok (pl.: hiánypótlási felhívás) az eljárás során, az EKR rendszer kizárólag a regisztrált elérhetőség(ek)re fogja küldeni az értesítőt az elérhető dokumentumokkal kapcsolatban. A felolvasólapon meg kell adni továbbá azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont(ok) alapján értékelésre kerülnek. 30.6. Ajánlattevőnek az alábbi cégokmányokat kell az ajánlathoz csatolni: - aláírási címpéldányát vagy a 2006. évi V. törvény 9. (1) bekezdés szerinti aláírásmintáját, külföldi illetőségű ajánlattevő esetén az ennek megfeleltethető dokumentumot (amennyiben ilyen dokumentum az adott országban nem ismert, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy ügyvéd/közjegyző előtt tett okiratba foglalt aláírás-minta); - a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást. - Ajánlattevő ajánlatához csatolja nyilatkozatát, hogy vele szemben nincsen folyamatban változásbejegyzési eljárás (EKR rendszerben található űrlap), vagy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. 30.7. Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevőnek a Kbt. 66. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan (EKR rendszerben található űrlap). 30.8. Az ajánlattevő az alvállalkozója vonatkozásában a Kbt. 67. (4) bekezdése és a Rendelet 17. (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 62. (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjaiban foglalt kizáró okok hiányáról (EKR rendszerben található nyilatkozat). 30.9. A teljesítési, a jólteljesítési biztosítékok határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek a Kbt. 134. (5) bekezdése alapján az ajánlatában nyilatkoznia kell! (EKR rendszerben található nyilatkozat) Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani. 30.10. Ajánlattevőnek csatolnia kell a Kbt. 66. (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot (EKR rendszerben található nyilatkozat) A nyilatkozatot nemleges tartalom esetén is csatolni kell! 18