Rácz Tiborné KEMÖ Időskorúak Otthona Tata Megyei Módszertani Intézmény vezetője Munkáltatói feladatok a továbbképzésekkel kapcsolatban (Előadás anyaga) Kötelező munkáltatói feladataink 4 jogszabályból adódnak 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (nyilvántartás, kötelező továbbképzés 92/D - 92/I, szakvizsga, munkaviszony megszüntethető, ha nem teljesíti) 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (6. (6) kötelező szakvizsga, 3. Sz. melléklet, képesítési előírások) 8/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak nyilvántartásáról 9/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról A továbbképzéshez szükséges nyilvántartásba vétel és jelentési kötelezettség a munkáltatók számára Nyilvántartásba vétel: Kit? Személyes gondoskodást végző személyt, aki képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkezik (8/2000, 9/2000) Mikor? A foglalkozás megkezdésétől (vagy első szakképesítéstől) számított 30 napon belül. Hogyan? A működési nyilvántartási rendelet (8/2000) 1., 3. számú melléklete (NSZFI, Salgótarján) Meddig érvényes? A nyilvántartásba vételről szóló igazolás az adott továbbképzési időszak végéig érvényes. A továbbképzési időszak elteltével a nyilvántartó (Salgótarján) új igazolást állít ki! Kivéve nyugdíjas!! (A munkáltatónak nem kell újra regisztrálni az előző időszakban regisztrált dolgozóit!) További jelentési kötelezettségeink a már regisztrált dolgozókkal kapcsolatban I. 1. Adatokban bekövetkezett változások (8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 2. Sz. melléklet) jelentése Munkahelyen belüli telephelyváltozás Személyes adatok változása Munkakörváltozás Szakképzettség változása
Munkaviszony szüneteltetése (pl. GYES, GYED, 3 hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság ) További jelentési kötelezettségeink a már regisztrált dolgozókkal kapcsolatban II. 2. Nyilvántartásból való törléshez (8/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet 7. sz. melléklet) Személyes gondoskodást végző személy halála Foglalkozás gyakorlásától eltiltó bírósági határozat Nyugdíjazás Rokkantnyugdíj Munkaváltozás Egyéb További jelentési kötelezettségeink a már regisztrált dolgozókkal kapcsolatban III. A tárgyévet követő év február 28.-ig A továbbképzési kötelezettség teljesítését A szakvizsga letételét, a teljesítést igazoló dokumentumok másolataival a 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 4. sz. mellékletével Továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok I. Éves továbbképzési terv készítése (tartalmi elemei a 9/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet 15. (2) bekezdésében) Hozott pontértékek figyelembe vétele (előző munkahelyről más jogszabály szerint végzett továbbképzés, pl. eü) vizsgálata beszámítása a szociális továbbképzési pontérték feléig (30 vagy 40 pont), ha azt az adott továbbképzési időszak alatt, vagy azt megelőzően egy éven belül szerezte A hozott pontértékek csak az adott továbbképzésről kiállított igazolás eredeti példánya alapján lehet figyelembe venni. Továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok II. Továbbképzési kötelezettség teljesítésének feltételei Továbbképzési időszak (5 év) kezdete a foglalkoztatás megkezdésének, illetve a szakképesítés megszerzésének napja A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie A továbbképzési pontérték teljesítéséhez legalább egy továbbképzés céljából szervezett tanfolyamon való részvétel szükséges. (Enélkül a továbbképzés akkor sem tekinthető teljesítettnek, ha a kötelezett dolgozó egyébként megszerezte a 60, illetve 80 pontot!) Továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok III. Továbbképzési kötelezettség teljesített! A 60, illetve a 80 pont megszerzésével Munkakörhöz kapcsolódó területen második vagy további OKJ-s bizonyítvány, vagy oklevél megszerzésével
Szociális (vagy pedagógus) szakvizsga teljesítésével A továbbképzési normatíva minden regisztrált szakdolgozóra igénybe vehető teljes időszaka alatt, akkor is, ha a dolgozó az adott továbbképzési időszak letelte előtt teljesítette továbbképzési feladatait! Továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok IV. A munkáltató köteles a munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, a továbbképzés részvételi díját viselni Szakvizsgára kötelezettek esetében az alap- és szakvizsgával kapcsolatos munkaidő kedvezményt, távolléti díjat, tanfolyami- és vizsgadíjat a munkáltató fizeti Szakvizsgára önként jelentkezők esetében a munkáltató tanulmányi szerződésben a költségek és a díj megtérítését részben vagy egészben átvállalhatja. Továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok V. Szakképzés normatívából még akkor sem finanszírozható, ha a dolgozó ennek a szakképzésnek a befejezésével teljesíti továbbképzési kötelezettségét A továbbképzést teljesített dolgozók (a következő költségvetési év első negyedévében) anyagi elismerés illeti meg. Az anyagi elismerés legkisebb összege a továbbképzésen részt vett személy egyhavi illetményével megegyező összeg (Szociális törvény 92. (2)) Ha továbbképzésre kötelezett szakvizsgával, vagy eredeti képesítéséhez viszonyítva magasabb fokú képzéssel teljesítette továbbképzési kötelezettségét, a szakvizsgának, illetve az új képesítésének megfelelően a közalkalmazott törvény szabályainak figyelembe vételével kell besorolni! Összefoglalva a továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatokat 1. Jogszabályok ismerete 2. Működési nyilvántartásba vétel 3. Változás vagy törlés bejelentése 4. Dolgozók tájékoztatása a továbbképzési kötelezettségről, az elérhető továbbképzési programokról, 5. Továbbképzési terv készítése, folyamatos figyelemmel kísérése, korrigálása, végrehajtásának biztosítása, 6. A továbbképzési normatíva tervszerű felhasználása, 7. A továbbképzésen résztvevők helyettesítésének megoldása, a zavartalan munkavégzés biztosítása, 8. A továbbképzés teljesítésének jelentése, anyagi elismerés (esetleg átsorolás) biztosítása a törvény által előírt módon és időben
Az előadás anyagának bővített változata A munkáltatók továbbképzéssel kapcsolatos feladatait négy jogszabály határozza meg. Az egyik a 1993. évi III. törvény a szociális törvény, ami a 92/d től a 92/i paragrafusig foglalja magába a kötelező működési nyilvántartásba vételt, a kötelező továbbképzésen való részvételt és ez írja le a szakvizsgáról szóló rendelkezést is. Itt találjuk meg, hogy ha valaki nem teljesíti a továbbképzési kötelezettségét, akkor elvileg elbocsátható a munkából, ha önhibájából nem teljesíti. Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 6. felsorolja a kötelező körbe tartozó szakvizsgázókat, akiknek kötelező a munkakörükhöz szakvizsgát tenni. Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú melléklete, felsorolja azokat a szakképesítéseket, amelyek szociális területen elfogadhatók és ezekkel a szakképesítésekkel, szakképesítések birtokában kell működési nyilvántartásba venni a kollégát, aki nálunk dolgozik. A 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet szól a működési nyilvántartásról, a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet pedig a továbbképzésről és a szakvizsgáról rendelkezik. A rendelet ad választ arra, hogy mikor kell működési nyilvántartásba venni a dolgozót. A foglalkozás megkezdésétől, vagy az első szakképesítéstől számított 30 napon belül kell elküldeni a nyilvántartásba vételi lapot. A 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 1. és 3. számú mellékletét kell Salgótarjánba küldeni. Az 1. melléklet a személyi adatokat tartalmazza a kollégáról, akit működési nyilvántartásba akarunk vetetni, és a 3. számú melléklet ennek egy összesítő lapja, ami tartalmazza, hogy összesen hány dolgozót szeretnénk nyilvántartásba vetetni. 2007-ben ér véget az első továbbképzési időszak és itt többször kaptunk több kérdést, hogy akkor most újra be kell e jelenteni a kollégákat, újra kell e nyilvántartásba venni. A rendelet arról szól, hogy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás a továbbképzési időszak végéig érvényes. Az igazolás, akiket 2001-ben regisztráltak, 2007-ig érvényes, a továbbképzési időszak elteltével a nyilvántartó új igazolást állít ki. Nem kell újra ezeket a kollégákat regisztrálni, hanem kapnak egy új nyilvántartási lapot, amin egy új nyilvántartási szám szerepel. Kivételt képeznek természetesen ez alól azok, akik nyugdíjasok vagy a továbbképzési időszak alatt mentek nyugdíjba. Az ő számukra kiállított nyilvántartási igazolás a munkaviszony befejezéséig érvényes, és a nyugdíjasok nem kapnak új nyilvántartási számot. Jelentési kötelezettségeink kapcsolódnak a továbbképzéshez és a nyilvántartáshoz. Fontos, hogy az adatokban bekövetkezett változásokat folyamatosan jelentsük, ezt a 8/2000. rendelet 2. számú mellékletével tehetjük meg. Itt felsoroltam azokat a dolgokat, ami változást jelent és jelentési kötelezettsége van. Ilyen a munkahelyen belüli telephelyváltozás, a személyes adatok változása, munkakörváltozás, ami általában szakképzettség változással is jár, és a munkaviszony szüneteltetése, ha valaki GYES-en vagy GYED-en van. Ez egy fontos része ennek a jogszabálynak, hiszen ha valaki 3 évre elmegy gyesre akkor 3 évvel megnyúlik a továbbképzési időszak, de ha ő a gyes alatt elmegy továbbképzésre és megszerzi a pontokat, akkor nem kell, hogy nyúljon ez a továbbképzési időszak, hanem beleférhet az 5 évbe. Nagyon fontos, hogy jelentsük, ha valakit törölni kell a nyilvántartásból. A törlést a 7. számú mellékleten kell megtennünk minden esetben. Szintén felsoroltam, ha személyes
gondoskodást végző személy elhalálozik, ha bírósági végzéssel eltiltják a foglalkozás gyakorlásától, ha nyugdíjba megy, ha rokkantnyugdíjas, ha munkahelyet változtat, hiszen akkor már másik munkahelyen köteles a továbbképzést folytatni. Van még egy jelentési kötelezettségünk, ami ugye 2000-től, illetve 2001-től kötelező, hogy a tárgyévet követő év, február 28.-ig jelentsük a továbbképzési kötelezettség teljesítését, illetve a szakvizsgák letételét. Ehhez mellékelni kell a teljesítést igazoló dokumentumok másolatait. Ezt a jelentést a 8/2000. (VIII: 4.) SzCsM rendelet 4. számú mellékletével tesszük meg és küldjük el. A konkrét továbbképzéssel kapcsolatos munkáltatói feladat az éves továbbképzési terv készítése. Tartalmi elemeit a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet le is írja. Ahhoz, hogy az éves továbbképzési tervet, vagy az intézeti többéves továbbképzési tervet pontosan tudjuk vezetni, ahhoz figyelembe kell venni a munkatársak hozott pontértékeit. Aki más munkahelyről jön hozzánk, és az előző munkahelyen hasonló munkakörben dolgozott, onnan hozhat magával pontszámot. Akkor, hogyha az adott továbbképzési időszakban szerezte, vagy az azt megelőzően egy éven belül. Ha valaki az egészségügyből jön és egészségügyi továbbképzésben szerzett, a továbbképzési időszakot megelőző egy éven belül kreditpontot, akkor a szociális továbbképzési pontjainak értékének a felét lehet megszerezni más jogszabály szerint, tehát 30 pontot illetve diplomás képzés esetén 40 pontot hozhat magával. Ezt be kell számítanunk akkor, amikor a továbbképzési tervet készítjük. Nagyon fontos, hogy ezekhez a hozott pontértékekhez mellékelje a dolgozó a továbbképzési igazolás eredeti példányát. Aki képesítés nélkül jön, rá nem vonatkozik a továbbképzési kötelezettség, egészen addig, amíg be nem nyújtja az elvégzett képzés bizonyítványát. Aki diplomás képzésben részesült, illetve szociális diplomával rendelkezőknek 80 pontot kell szerezniük, a középfokú és az emelet szintű képzésekben pedig 60 pont megszerzése kötelező. Nagyon fontos kitétel most már 7. éve megy a továbbképzés, mégis a legutolsó hetekben is kaptunk kérdést erre, hogy nincs meg a továbbképzés céljából szervezett tanfolyam. Megvan a 60 vagy a 80 pontja, de nem érvényes a továbbképzése. Nagyon oda kell figyelni, hogy ezekre a továbbképzésekre eljusson a hallgató. Ezek a tanfolyamok 35 50 pontig terjednek, tehát azért könnyebb a dolgunk, mert egy ilyen tanfolyam után, 5 10 pontos konferenciákból akár össze is jöhet az a pontérték, amit el kell érni. Nagyon fontos a munkáltató számára, hogy mikor teljesítette a továbbképzési feladatát a dolgozó. Természetesen akkor, ha megszerezte a számára előírt 60 vagy 80 pontot. Mikor teljesíti a továbbképzési kötelezettségét szakképesítéssel. Egyértelműen kimondja a rendelet, hogy a munkakörhöz kapcsolódó területen második, vagy további OKJ-s bizonyítvány, vagy felsőfokú oklevél megszerzése esetén teljesíti a továbbképzési kötelezettségét. A szociális vagy gyermekvédelmi területen a pedagógus szakvizsgával egyértelműen teljesítettnek számít a továbbképzési kötelezettség. A továbbképzési normatíva minden egyes szakképzett és regisztrált dolgozóra, minden egyes évben igénybe vehető, a továbbképzési időszak teljes tartamára. Ha valakit 2001-ben regisztráltak, elkezdődött a továbbképzési kötelezettsége, 2003-ban már be is fejezte a továbbképzését, mert mondjuk szakvizsgázott, őrá azért még 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is jár a továbbképzési normatíva. A munkáltató köteles a munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, és a továbbképzés részvételi díját is viselni.
Szintén munkáltatói feladat, hogy a szakvizsgára kötelezettek esetében, alap és szakvizsgával kapcsolatos munkaidő kedvezményt, tanfolyami és vizsgadíjat szoktunk fizetni. Más a helyzet a szakvizsgára önként jelentkezőknél, hiszen mindenki szakvizsgázhat, aki a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendeletben felvonultatott feltételeknek megfelel. Aki önként jelentkezik, hogy szeretne szakvizsgázni, azzal tanulmányi szerződést kötünk. A tanulmányi szerződésben leírjuk, hogy mi az, amit mi tudunk részben vagy egészben finanszírozni. Többször végigbeszéltük, hogy miért nem finanszírozhatja az intézmény a szakképzést akkor, ha a szakképzéssel teljesítheti a továbbképzési kötelezettségét. Azért nem, mert az nem a továbbképzési körbe tartozik. Szakképzés még akkor sem finanszírozható, ha azzal teljesíti a továbbképzési kötelezettségét. Ha valaki szakvizsgával vagy az eredeti képesítéséhez képest magasabb szintű bizonyítvánnyal szerzi meg a továbbképzési kötelezettség jogosultságát, akkor átsoroljuk. Át kell sorolni, és ki kell fizetni az egyhavi jutalmát. A működési nyilvántartásba vétel nagyon fontos, nemcsak azért mert egy egy továbbképzés alkalmával a nyilvántartási számot be kell írni, hanem regisztráció szempontjából is, amihez hozzákapcsolódik az, hogy a változásokat és a törléseket figyelemmel kíséri a munkáltató az egész továbbképzési időszak alatt, és ahogy a törvényben, jogszabályban elő van írva, az esemény megtörténtétől számítva, 30 napon belül jelzi Salgótarjánnak az adott mellékleteken. Nagyon fontos, a dolgozókat tájékoztatni arról, hogy milyen továbbképzési programokon vehetnek részt. Ez minden év elején megjelenik a közlönyben, az ország valamennyi továbbképzési programja, illetve interneten, konferenciákon szoktunk érdeklődni, szórólapokat kapunk. Munkáltatói feladat a továbbképzési terv készítése, nem fölösleges adminisztráció, hiszen vannak olyanok, akiknek 2007-ben be kell fejezni a továbbképzést, nincsen pénz, eddig nem működött az intézménynél a továbbképzési terv, hogy ezt folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és időnként korrigálni kell. Azért mert megszűnik a kollégának a munkaviszonya, vagy azért mert nyugdíjba megy, vagy, mert töröljük a regisztrációból, vagy mert nem tud azon a tanfolyamon részt venni amit a továbbképzési tervben mi számára előre terveztünk vele megbeszélve. A munkáltatónak a legfontosabb feladata az, hogy biztosítsa a dolgozók részére, hogy az adott továbbképzési időszak alatt el tudják végezni a továbbképzést, be tudják ezt fejezni, annak megfelelően, ahogy a rendeletben le van írva, tehát egy egy tanfolyamon is részt tudjanak venni. A továbbképzési normatíva tervszerű felhasználása, valamilyen módon fel kell használni a normatívát. Nyilván nem elég, ha mi mindent ki akarunk fizetni, amit részben a költségvetési törvény melléklete, és a továbbképzési rendelet felsorol. Munkáltatói feladat a továbbképzésen résztvevők helyettesítésének a megoldása. A zavartalan munkavégzés a biztosítása, hiszen azt nagyon jól tudjuk, hogy 5 8 embert egyszerre kivenni a munkából, egy időben, több napon keresztül, komoly szervezést jelent az osztályvezetők számára, hogy a munka ugyanolyan zavartalanul, és ugyanolyan színvonalon folytatódhasson. Fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy aki a továbbképzését teljesítette az valóban a költségvetési év első negyedévében, anyagi elismerésben részesüljön, és át legyen sorolva a megszerzett bizonyítványának vagy szakvizsgájának megfelelően.