Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

Hasonló dokumentumok
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0

Az egyenletes körmozgás

HÁZI FELADAT Merev test kinetika, síkmozgás Hulahopp karika MEGOLDÁSI SEGÉDLET

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

A Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló feladatainak megoldása 1

7. osztály, minimum követelmények fizikából

27. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

Jelek és rendszerek 2.

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

HÁZI FELADAT megoldási segédlet. Relatív kinematika Két autó. 1. rész

5. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

1. A mozgásokról általában

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

Tetszőleges mozgások

Ó ú É Ú

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ö Ó Ó Ó

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ü Ü Ó Ü Ó

Ö

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ö Ö É Ő Ú É

Ó Ó É ü É ü ü

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

Útmutató fizika feladatok megoldásához (Fizika1 villamosmérnököknek) Sarkadi Tamás, Márkus Ferenc

mateking.hu -beli vektorokat, de egyáltalán nem biztos, hogy így az egész V

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

29. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása. Gimnázium 9. évfolyam

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

MECHANIKA III. gépészmérnököknek

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

10. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.) Gördülő mozgás.

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

Á ű ó ó

Ó Ó ó ö ó

É É Ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É Á Á Ö Á

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ű ő ő ő

É É Ö ű Ú Ú É ű

ö ü ü Á ö ü ö ö ö Í ü ü ö ö ú ö ű ű Í ü

ú ü ú ü ú

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

É ó Í É

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í


ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

í í í í í

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

Hőtan részletes megoldások

ő ü ó í í í ő ó Ó í

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

(1) a rézlapon: α. (2) a követelmény, hogy t 2 hőmérsékleten a jelek távolsága l 0 legyen: α

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

Gyakorló feladatok a mozgások témaköréhez. Készítette: Porkoláb Tamás

Ó Ó ü ú ú

ű ű Ö Ü

ő Ú ú Ü ú

Ó

Ó Ü

ű ű ű Ú Ü Ü Ú ű Ó Ó ű

Átírás:

Fizikköny ifj. Záonyi Sándor, 6. Trlo Foglk Törények Képleek Lexikon Az egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá Az olyn ozgá, elyeknél ponzerű e ozgáánk pályáj egyene é gyorulá állndó ngyágú, egyene onlú, egyenleeen álozó ozgánk neezzük. Miel pály egyene, z elozdulá-, ebeég- é gyoruláekor inden pillnbn pály egyeneébe eik. A ozgá közben gyorulá inden pillnbn ugynkkor, így ozgá bárely zkzán z álggyorulá i ugynekkor. Ezerin egyene onlú, egyenleeen álozó ozgánál z álggyorulá egegyezik gyorulál, zz: állndó. () Az egyenleeen álozó jelző rr ul, hogy ebeég ngyág egyenleeen álozik, zz ebeégálozá egyeneen rányo z időel. Az előzőek zerin ugyni állndó. Ebből z álggyorulá definíciój lpján: állndó, ez pedig éppen z jeleni, hogy z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgánál ebeégálozá egyeneen rányo ebeégálozá időrál. A köekezőkben eghározzuk, hogy z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égző e ebeége hogyn függ z időől. Az () özefüggé felír:. Az álggyorulá definíciój lpján:. Mindké oldl -el zoroz:. ()

H ozgá z időéré kezdeéől ( = ) egy ezőlege időponig izgáljuk, kkor:. H e kezdei ebeégé izgál időr kezdeén, égén pedig jelöli, kkor ebeégálozá:. Ezeke () képlebe helyeeíe:. Ebből z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égző e ebeége:. Az egyene onlú ozgáoknál láoknk egfelelően célzerű ozgá olyn koordiná-rendzerben izgálni, elynek X engelye kezdőebeég irányáb u. (H e álló helyzeből indul, zz ninc kezdőebeége, kkor álzunk olyn koordinárendzer, elynek z X engelye gyorulá irányáb u!) Ilyen rendzerben z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égző e ebeégének X koordinááj:. (3) H ebeég idő közi özefüggé grfikun ábrázoljuk, kkor inden eeben egy egyene kpunk, gyi z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égző e ebeége lineári függénye z időnek. Az egyene é ebeégengely ezéponjá kezdőebeég hározz eg, z egyene eredekége pedig gyoruláól függ. H gyorulá kezdőebeéggel egegyező irányú, kkor függény zigorún onoon nöekő, h kezdőebeéggel ellenée irányú, kkor zigorún onoon cökkenő. (A ebeég ilyenkor negíá i álh, i z

jelzi, hogy ebeég irány kezdei ebeéggel ellenéeé ál.) H gyorulá null, kkor ebeég állndó, iel (3) lpján állndó. A ozgá ebben z eeben olyn egyene onlú, egyenlee ozgá, elynek ebeége egegyezik kezdőebeéggel. Ei ozgá ebeég idő grfikonjá egrjzol z időengellyel párhuzo egyene kpunk. A oábbikbn eghározzuk, hogy z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égző e elozdulá, illee ege ú hogyn függ z időől. A feni háro grfikonnk egfelelően háro eee különbözeheünk eg. Előkén z z eee izgáljuk, elynél e ebeégének z irány ne álozik eg. Tudjuk, hogy ilyenkor ebeég idő grfikon függénygörbéje é engely közi íkido erülee felel eg z elozdulánk. Az ábr lpján beláhó, hogy x. Az elozdulá kizáíáár ez képle i gykrn hzno lehe, de érdee (3) özefüggé felhználáál álkíni: x. Ezerin z elozdulá: x. Miel elozdulá é z idő közi kpcol egy áodfokú függénnyel írhó le, z elozdulá idő grfikon függénygörbéje prbol. (A prbol engelyponj zonbn ne z origóbn n.)

Miel ilyenkor e ebeégének irány ne álozik eg, z ú ugynkkor, in z elozdulá, zz:. Máodik eeben, h e ebeége kezdőebeéggel ellenée irányúá álik, kkor z elozdulánk ké hározög erüleének előjele özege felel eg. Miel o negí, így áodik hározög befogóink hoz é. Az elozduláok z ábr lpján: x. Az álggyorulá definíciój lpján é időrok:,. Ezeke z előző özefüggébe helyeeíe: x. A záláló zorzá lkí, jd gyorulá definíciójá felhznál: x, zz x, Ebből pedig helyeeíéel, korábbn láo ódon z előzőel egegyező lkú özefüggé kpunk z elozdulár: x.

A áodfokú függénykpcol i z elozdulá idő grfikon függénygörbéje o i prbol. A gyorulá zonbn negí, ezér prbol lefelé nyio. Ezzel özhngbn érékéől függően z elozdulá pozií, null gy kár negí i lehe. Például egy erkélyről függőlegeen feldobo lbd elozdulá ozgá elő zkzábn pozií; ikor újr z erkély gágáb ér, kkor null; földre érkezékor pedig negí. A e áll ege u ebben z eeben úgy hározhjuk eg, hogy ozgá olyn zkzokr bonjuk, elyeken e egyirányú ozgá égez. Az egye zkzokon z ú egegyezik z elozdulá hozál, így elje u ezen elozduláok ngyágánk özegekén záíhjuk ki. Végezeül, h z egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égző e álló helyzeből indul, kkor =. A korábbiknk egfelelően ilyenkor ozgá izgáljuk olyn koordiná-rendzerben, elynek X engelye gyorulá irányáb u! Ekkor e elozduláánk egy derékzögű hározög erülee felel eg, zz: x. Ebből helyeeíéel: x, zz z elozdulá x. A áodfokú függénykpcol i z elozdulá idő grfikon függénygörbéje ilyenkor i prbol, de prbol engelyponj o z origóbn n.

Miel ebben z eeben ebeég irány ozgá folyán ne álozik, z ú egegyezik z elozdulá ngyágál, zz:. Ez z özefüggé négyzee úörénynek neezzük. Példák. Egy e álló helyzeből indul egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égez, gyorulá /. Rjzoljuk eg ozgá elő háro áodperce zkzához rozó gyorulá idő, ebeég idő é z elozdulá idő grfikonok! Megoldá: A gyorulá állndó, zz inden pillnbn /, ezér gyorulá idő grfikon függénygörbéje engellyel párhuzo egyene. A grfikonon,, é 3 áodperchez rozó gyoruláérékeke külön i egjelölük. A e álló helyzeből indul, zz =. Má időponokbn ebeég özefüggé lpján záíhó ki, ezér ebeég idő grfikon függénygörbéje z origón áenő egyene. A feniek lpján,, é 3 áodperchez rozó ebeégek: 4 3 3 3 6 Ezeke z érékeke ebeég idő grfikonon külön i bejelölük.

Az elozdulá x özefüggé lpján záíhó ki. Az elozdulá idő grfikon függénygörbéje olyn prbol, elynek engelyponj z origóbn n. A képle lpján,, é 3 áodperchez rozó elozduláok: x x x x 4 3 9 3 3 Ezeke z érékeke z elozdulá idő grfikonon külön i bejelölük.. Egy e 4 / kezdőebeéggel indul egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égez. Gyorulá / ngyágú é ellenée kezdőebeég irányál. Rjzoljuk eg ozgá elő ö áodperce zkzához rozó gyorulá idő, ebeég idő é z elozdulá idő grfikonok! Megoldá: A gyorulá állndó, de ellenée irányú ebeéggel é így z X engellyel i. Ei gyorulá inden pillnbn /, így gyorulá idő grfikon függénygörbéje engellyel párhuzo egyene. A grfikonon gyorulá áodpercenkéni érékei külön i egjelölük. A ebeég özefüggé lpján hározhó eg. Ennek egfelelően ebeég idő grfikon függénygörbéje egy egyene. Miel z gyorulá negí, függény zigorún onoon cökkenő, é egy idő uán ebeég nulláá, jd negíá álik. A grfikonon ebeég áodpercenkéni érékei külön i egjelölük.

Az elozdulá x képle lpján záíhó ki. Az elozdulá idő grfikon függénygörbéje egy olyn lefelé nyio prbol, elynek engelyponj ne z origóbn n. A grfikonon z elozdulá áodpercenkéni érékei külön i egjelölük. A grfikonok lpján egállpíhó: Az elő áodpercben e ebeége egyre cökken, elozdulá zonbn folyon nöekzik, zz e áolodik kiindulái helyől. A = időponbn ebeégfüggénynek zéruhelye, z elozduláfüggénynek xiu n. A e ekkor egy pillnr egáll, de ekkor n legezebb kiindulái helyől (ebben z iránybn). Ezuán ebeég ngyág folyon nő, irány zonbn eől kezde égig ellenée kezdőebeéggel. Az elozdulá eközben fokozon cökken. A = 4 időponbn ebeég ngyág ugynkkor, ind z indulákor. Az elozdulá ebben pillnbn éppen null. Ez köeően ebeég ngyág oább nöekzik, z elozdulá ngyág i folyon nő, de negí érékeke ez fel. (Az elozdulá ezen zkzon ellenée kezdőebeéggel é z X engely irányál.) 3. Egy 6 / ebeégű löedék 36 c élyen fúródo be fáb. Mekkor ol gyorulá é ennyi idő l áll eg, h egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá égze? Megoldá: 6/ 36c,36?? A löedék újár onkozó özefüggéből fábn örénő ozgá időr kifejezheő:

. A löedék egáll fábn, ezér =. Ez felhznál keree időr:,7,. 6 A gyorulá egyene onlú, egyenleeen álozó ozgánál ugynkkor, in z álggyorulá, ezér:. Az ier dok behelyeeíe: 6 5, A löedék, áodperc l áll eg, gyorulá pedig kezdőebeéggel ellenée irányú. 5 / ngyágú é

Képek jegyzéke Egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá () grfikonj ( > ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/55.g Egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá () grfikonj ( < ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/56.g Egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá () grfikonj ( = ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/57.g Az egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá elozdulá ( > ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/58.g Egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá x() grfikonj ( > ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/59.g Az egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá elozdulá ( < ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/6.g Egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá x() grfikonj ( < ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/6.g Az egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá elozdulá ( = ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/6.g

Egyene onlú, egyenleeen álozó ozgá x() grfikonj ( = ) hp://www.fizikkony.hu/rjzok/63.g Gyorulá idő grfikon z. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/64.g Sebeég idő grfikon z. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/65.g Elozdulá idő grfikon z. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/66.g Gyorulá idő grfikon. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/67.g Sebeég idő grfikon. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/68.g Elozdulá idő grfikon. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/69.g Rjz 3. példához hp://www.fizikkony.hu/rjzok/7.g Jelgyráz: Jogéde nyg, felhználá ck zerző (é z egyéb joguljdonook) íráo engedélyéel. W A Wikiedi Coon-ból zárzó kép, felhználá z eredei kép leíráánk egfelelően.

Trlo Foglk Törények Képleek Lexikon Fejlezé l. Uoló ódoíá:7.7.8. :8