Környezetvédelem AJNB_KMTM002 2. Ökológiai lábnyom. A környezetvédelem történetének áttekintése. 2018/2019. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1
Előadás tartalma Ökológiai lábnyom Ökológiai deficit Saját ökológiai lábnyom Környezetvédelem története Első korszak előtt Első korszak Második korszak Harmadik korszak (katasztrófák) Negyedik korszak 2
Ökológiai lábnyom Ökológiai lábnyom: az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia...). Mennyink van, és mire van szükségünk? Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből Megtermeli az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia, szórakozás stb.) Feldolgoztatja a természettel a hulladékokat 3
Ökológiai lábnyom Wiiliam Rees kanadai ökológus professzor és Mathis Wackernagel (1995). Föld biokapacitása: 12,6 milliárd globális ha 7,4 milliárd ember (1,7 gha/fő); mai átlag: 2,7 gha/fő. Globális földhektár, olyan hektár, amelynek a termelékenysége egyenlő a Föld teljes bioproduktív hektárjának átlagos. termelékenységével. Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ, míg egy átlag indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az 1 hektárt. 4
Ökológiai lábnyom Elemei az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen a fa-és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger a lakáshoz szükséges földterület és az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező széndioxidot megköti Leggyakrabban a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevételét veszik figyelembe az ökológiai lábnyom kiszámításánál 5
Ökológiai lábnyom 6
Ökológiai lábnyom 7
Ökológiai lábnyom Sokféle kategória; különböző számítások a források előállításához szükséges földterület nagysága összehasonlítás Kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is http://www.glia.hu/okolabnyom/ http://www.kothalo.hu/labnyom/ http://myfootprint.org/ 8
Néhány ország átlagos ökológiai lábnyoma (2012) Az emberiség lábnyoma: 2,7 gha/fő Arab Emirátus USA : Oman Németország: Magyarország Afgán: Kongó: 9,5 gha/fő 8,2 gha/fő 7,5 gha/fő 5,3 gha/fő 2,9 gha/fő 0,8 gha/fő 0,8 gha/fő 9
Néhány ország átlagos ökológiai lábnyoma (2015) 10
Ökológiai lábnyom 11
Ökológiai lábnyom 12
Ökológiai lábnyom - Győr 13
Ökológiai lábnyom http://www.footprintnetwork.org/i mages/animated-forestbiocapacity-per-person.gif 14
Ökológiai deficit Ökológiai hiány (deficit) 1.Fogyasztás (hova és mennyit utazunk, milyen tágas otthonban élünk és milyen fajta ételt fogyasztunk) 2.Technológia (milyen tisztán és hatékonyan termeljük a javakat és nyújtjuk a szolgáltatásokat ) 3.Népesség (bolygónk lakóinak mennyisége) 4. Minél több ember lesz, annál kevesebb lesz a rendelkezésre álló kapacitás személyenként környezeti adósságot halmoznak fel a jövővel szemben 15
Ökológiai deficit Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit a fogyasztás szintje, vagyis a "kiadások" növekszenek adósság után fizetendő kamat a zsugorodó erdők, a biodiverzitás és a halhozamok csökkenése, az élelmiszerhiány, a kimerített földterületeken tapasztalható termelékenység csökkenése, a légkörben és óceánokban a felhalmozódott széndioxid megterheli a környezetet, tönkreteszi a gazdaságot is globális felmelegedés 16
Ökológiai deficit Ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit Vízhiány, Talajerózió, Elsivatagosodás, A mezőgazdasági termelékenység stagnálása vagy visszaesése, A fajpusztulás, a halászat összeomlása, A talajvízszint csökkenése, A legelők kimerülése és A klímaváltozás 17
Az emberiség ökológiai deficit 18
Az emberiség ökológiai deficit (Németország) 19
Az emberiség ökológiai deficite (Vietnam) 20
Ökológiai lábnyom Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár, vagyis 21.000 m 2 jutna (ez a biológiai kapacitás). A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld eltartani képes. A Föld országainak 75%-a ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás fölülmúlja az ország biológiai kapacitását. 21
Ökológiai lábnyom A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el. Az ökológiai adósok a világ többi állama, és a jövő nemzedékek biológiai tartalékait használják fel. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának 21 százalékát használják. Az Egyesült Államok lakóinak ökológiai lábnyoma fejenként 9,4 hektár, ezzel szemben egy kínai lakosé mindössze 2,1 hektár. Azonban Kína népessége négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni. 22
Ökológiai lábnyom Ökológiai túllövés (~ pénzügyi túlköltekezés) az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait felhasználjuk az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani adott évben, és így átlépünk a túllövés állapotába már nem csak a természeti tőke hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható (egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük) 23
Ökológiai lábnyom Ökológiai túllövés napja 2009. szeptember 25. 2010. augusztus 21. 2011. szeptember 17. 2012. augusztus 22. 2013. augusztus 20. 2014. augusztus 19. 2015. augusztus 13. 2016. augusztus 8. 2017. augusztus 2. 2018. augusztus 1. 24
Saját ökológiai lábnyom Lakhatás a.) Hány fő él a háztartásban? 1 2 3 4 5 vagy több b.) Mivel fűtik a házat? Földgáz Villamos áram Olaj Megújuló energiaforrás c.) Hány vízcsap van a házban/lakásban? (konyha, fürdő, WC, kert, stb.) kevesebb, mint 3 3-5 6-8 9-10 több, mint 10 d.) Hol él? Lakásban Családi házban 25
Saját ökológiai lábnyom Étkezés a.) Egy héten hányszor eszeik húst vagy halat? 0 1-3 4-6 7-10 10-nél többször b.) Egy héten hányszor eszik otthon készített ételt? (azt is számítsa ide, amit munkába visz!) 10-nél kevesebbszer 10-14 14-18 18-nál többször c.) Ha ételt vásárol, igyekszik hazai/helyi terméket venni? Igen Nem Néha Ritkán Nem tudom 26
Saját ökológiai lábnyom Közlekedés a.) Ha van saját járműve/vagy amit használnak, az milyen? motorkerékpár kisautó középkategóriás nagy családi autó sportkocsi vagy kisteher teherautó b.) Mivel jár iskolába/munkába? Autóval Tömegközlekedési eszközzel Iskolabusszal/vállalati busszal Gyalog, kerékpárral, görkorival c.) Hetente hányszor használ tömegközlekedési eszközt autó helyett? 0 1-5 6-10 11-15 15-nél többször 27
Saját ökológiai lábnyom Közlekedés d.) Hol volt nyaralni? Nem voltam Belföldön Európában Európán kívül A világ másik végén e.) Évente hányszor kirándul autóval? Egyszer sem 1-3 4-6 7-9 9-nél többször 28
Saját ökológiai lábnyom Beszerzés, vásárlás a.) Hány nagyobb háztartási beruházása volt az elmúlt évben? (TV, videó, számítógép, autó, szekrénysor, hűtő, tűzhely, stb.) Egy sem 1-3 4-6 6-nál több b.) Döntései során választott energiatakarékos berendezést? Igen Nem 29
Saját ökológiai lábnyom Hulladék a.) Igyekeznek a háztartásban csökkenteni a keletkező hulladékot? (vásárlás nagy kiszerelésben, szórólapok elutasítása, stb.) Mindig Néha Ritkán Soha b.) Alkalmaznak komposztálást otthon? Igen, mindig Néha Ritkán Soha c.) Újrahasznosítják az újságpapírt, papírdobozt, műanyag és üvegpalackokat vagy bármi más hulladékot? Igen, mindig Néha Ritkán Soha d.) Hetente hány zsák/kuka szemetet termelnek? 0 Fél zsákkal Egy zsákkal Két zsákkal Több, mint két zsákkal 30
Lakhatás Saját ökológiai lábnyom a.) Hány fő él a háztartásban? Pontszám 1 30 2 25 3 20 4 15 5 vagy több 10 b.) Mivel fűtöd a házad? Földgáz 30 Villamos áram 40 Olaj 50 Megújuló energiaforrás 0 c.) Hány vízcsap van a házban/lakásban? (konyha, fürdő, WC, kert, stb.) kevesebb, mint 3 5 3-5 10 6-8 15 9-10 20 több, mint 10 25 d.) Hol élsz? Lakásban 20 Családi házban 40 31
Saját ökológiai lábnyom Étkezés a.) Egy héten hányszor eszeik húst vagy halat? 0 0 1-3 10 4-6 20 7-10 35 10-nél többször 50 b.) Egy héten hányszor eszik otthon készített ételt? (azt is számítsa ide, amit munkába visz!) 10-nél kevesebbszer 25 10-14 20 14-18 15 18-nál többször 10 c.) Ha ételt vásárol, igyekszik hazai/helyi terméket venni? Igen 25 Nem 125 Néha 50 Ritkán 100 Nem tudom 75 32
Saját ökológiai lábnyom Közlekedés a.) Ha van saját járműve/vagy amit használnak, az milyen? motorkerékpár 15 kisautó 35 középkategóriás 60 nagy családi autó 75 sportkocsi vagy kisteher 100 teherautó 130 b.) Mivel jár iskolába/munkába? Autóval 50 Tömegközlekedési eszközzel 25 Iskolabusszal/vállalati busszal 20 Gyalog, kerékpárral, görkorival 0 c.) Hetente hányszor használ tömegközlekedési eszközt autó helyett? 0 50 1-5 40 6-10 30 11-15 20 15-nél többször 10 33
Saját ökológiai lábnyom Közlekedés d.) Hol volt nyaralni? Nem voltam 0 Belföldön 10 Európában 30 Európán kívül 40 A világ másik végén 70 e.) Évente hányszor kirándul autóval? Egyszer sem 0 1-3 10 4-6 20 7-9 30 9-nél többször 40 34
Saját ökológiai lábnyom Beszerzés, vásárlás a.) Hány nagyobb háztartási beruházása volt az elmúlt évben? (TV, videó, számítógép, autó, szekrénysor, hűtő, tűzhely, stb.) Egy sem 0 1-3 15 4-6 30 6-nál több 45 b.) Döntései során választott energiatakarékos berendezést? Igen 0 Nem 25 35
Saját ökológiai lábnyom Hulladék a.) Igyekeznek a háztartásban csökkenteni a keletkező hulladékot? (vásárlás nagy kiszerelésben, szórólapok elutasítása, stb.) Mindig 0 Néha 10 Ritkán 20 Soha 30 b.) Alkalmaznak komposztálást otthon? Igen, mindig 0 Néha 10 Ritkán 15 Soha 20 c.) Újrahasznosítják az újságpapírt, papírdobozt, műanyag és üvegpalackokat vagy bármi más hulladékot? Igen, mindig 0 Néha 10 Ritkán 15 Soha 20 d.) Hetente hány zsák/kuka szemetet termelnek? 0 0 Fél zsákkal 5 Egy zsákkal 10 Két zsákkal 20 Több, mint két zsákkal 30 36
Saját ökológiai lábnyom Értékelés I. Kevesebb, mint 150 pont kisebb, mint 4 hektár II. 150-350 4-6 hektár III. 350-550 6-7,8 hektár IV. 550-750 7,8-10 hektár V. Több, mint 750 nagyobb, mint 10 hektár 37
Saját ökológiai lábnyom 38
A környezetvédelem nemzetközi áttekintése 1. 1900-ig Az első korszak előtt 2. 1900-1945 A környezetvédelem első korszaka A tudományos ismeretek fejlődése 3. 1945-1972 A környezetvédelem második korszaka Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése 4. 1972-1992 A környezetvédelem harmadik korszaka Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások 5. 1992- A környezetvédelem negyedik korszaka A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások 39
Az első korszak előtt 1900-ig Hordákban élő, gyűjtögető életmódot folytató ember eseti sérüléseket okozott Növénytermesztés szántóföldi művelésre történő áttérése mezőgazdasági forradalom Helyi és regionális szintű változások, de nem globális Ókor öntözés és eke vízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés szemétkezelés, higiéniai kérdések (Róma Cloaca Maxima az első zárt szennyvízcsatorna) Középkorban az alacsony higiéniai színvonal, fertőzött víz, járványok jellemezték. Erdőirtás, mocsarak lecsapolása. 10-11. sz.: folyóvizek energiájának hasznosítása 12-13. sz.: szélmalmok elterjedése Új energiaforrás: faszén (kőszénfejtés, Anglia) 40
Az első korszak előtt 1900-ig Kőszén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot savas esők kialakulása 1500-as évek I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését Zsigmond király erdőtörvénye; Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés Vaskor: réz, bronz, acél Gépesített gyári nagyipar ipar forradalom Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak Gőzgép (James Watt, 1765) Gőzhajó (Robert Fulton, 1807) Gőzmozdony (George Stephenson, 1825) 41
Az első korszak előtt 1900-ig Ennek eredményeként: a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napfényes órák száma (szmog), a káros egészségügyi következmények miatt megjelent az angolkór, és hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd (20. sz. vége: 6 milliárd) A születéskor várható élettartam javult Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása Szabályok az emberi egészséget, komfortérzetet és nem környezetvédelemét szolgálták 1870-ben végezték az első levegőszennyezettségi vizsgálatokat, míg Walesben az átlagéletkor 43 év volt, a városokban csupán 28 év! 42
A környezetvédelem első korszaka 1900-1945 Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések madarak, fókák, tengeri élőlények túlvadászat, túlhalászat megelőzése 1872. Yellowstone Nemzeti Park Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén 1879. Magyar erdőtörvény 1902: Párizsi Egyezmény (Mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme) 1922. Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, London 1928. Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal, Brüsszel 43
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 II. vh. után az olaj olcsó és bőséges energiaforrás Hihetetlen gyors iparfejlesztés. A környezeti károk globálissá váltak. Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek. Egészségkárosodás, új betegségek megjelenése. A lakosság nem figyel oda az intő jelekre, sokáig a jólétet kísérő kellemetlenségnek tekintették. 1950-es évek: új termelési irányzatok (modern gépek, vegyszerek, műanyagok) Közlekedés (légi)- rohamos fejlődés A természeti erőforrások fogynak. A növekvő ipari termelés fokozódó nyersanyagszükséglete növeli a környezetvédelmi gondokat. 44
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1945. ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke). 1945. FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése. 1946. UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet) Célja az írástudatlanság elleni küzdelem, az alapfokú oktatás általánossá tétele, a kiskorúak jogvédelme, az emberiség kulturális örökségének megőrzése, valamint a természet- és társadalomtudományok fejlődésének nemzetközi előmozdítása. 45
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1948. IUCN (Nemzetközi Unió a Természet védelméért) célja a természetvédelmi kérdésekben való kutatás, oktatás és ismeretterjesztés. 1960-as évek Nemzetközi Biológiai Program (IBP) Célja a Föld élővilágának leltárba vétele. Ember és Bioszféra (MAB) Az emberi tevékenység hatása a legelőterületekre; a tavak, mocsarak, folyóvizek, torkolatok természeti értékeire; a hegyi és tundra ökoszisztémákra. A környezet minőségének értékelése. DDT (diklór-difenil-triklóretán), HCH (hexaklórciklohexán) klórozott szénhidrogének A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált 46
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1961. Természetvédelmi Világalap (WWF) fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése 1962. Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) Vegyszerhasználat veszélyei Nem tudományos mű, de tudományos alaposságú ökológai krimi 1966. Red Data Book (Vörös Könyv) kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok 1968. Római Klub 10 ország 30 tudósa (jelenleg 25 ország 70 tudósa) Szigorúan zárt körű tagsággal A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások 47
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1970. április 22. Föld napja USA 20 millió ember 1971. Greenpeace 1971. Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása Hazánkban 23 terület áll védelem alatt 48
Ramsari-terület - Magyarország Balaton Kardoskúti Fehér-tó Baradla Kis-Balaton Béda-Karapancsa Mártély Tájvédelmi Körzet Biharugrai halastavak Ócsai Tájvédelmi Körzet Bodrogzug Pacsmagi Természetvédelmi Csongrádi-bokrosi Sóstó Terület Felső-Tisza Dinnyési-fertő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Felső Kiskunsági tavak Szaporcai Ó-Dráva meder Hortobágyi Nemzeti Park Rétszilasi tavak Természetvédelmi Terület Gemenc Tatai Öreg-tó Fertő-tó Velencei-tó Ipoly-völgy Izsáki Kolon-tó 49
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1972. Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) Római Klub első jelentése Matematikai modell az 1900-1970 közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia-és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés A trendeket extrapolálták 2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik. 50
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 51
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1972. Daniella Meadows: A növekedés határai Fázisok kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés a népességnövekedés viszont tovább tart elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek 2050 körül a populáció is összeomlik Megoldási javaslat A zéró növekedés modellje A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni (világátlagban). 52
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1972. ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm Diplomáciai bonyodalmak miatt a szocialista országok nem vettek részt, ennek ellenére a tevékenysége sikeresnek ítélhető meg. A Konferencia kimondta, hogy egy államon belüli tevékenység nem állhat ellentétben más állam vagy annak lakosainak érdekével A környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, így ezek többé nem lehetnek a belpolitika ügyei. A konferencia kiemelkedő értéke, hogy kimondta a globális felelősséget és hozzárendelte a megvalósítás eszközeit is, a jogi, gazdasági javaslatok mellett külön akcióprogramot fogalmazott meg a környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatási, szociális és kulturális problémái számára csak egy Földünk van gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás 53
A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 1972. Párizsi Világörökség-védelmi Egyezmény Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Pécsi ókeresztény sírkamrák Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj A tokaji történelmi borvidék 54
A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 1973. Washingtoni CITES Egyezmény A veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről 1976. első környezetvédelmi törvény Mo-on 1979. Bonni Egyezmény A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről 1979. Berni Egyezmény Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről 1982-1992. Montevideo Program Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás) 55
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 20. század: vegyipar százada műtrágyák, növényvédő szerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki 1976. július: Seveso (Észak-Olaszország) Vegyi gyártelep, növényvédő szer, rovarirtó Az egyik reaktor túlhevült,felrobbant, emberi mulasztás miatt következett be Dioxin-felhő szintetikus vegyi anyag A baleset után egy héttel közölték ezt a néppel Kb. 100.000 legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el Spóroltak a biztonságon A környéken 30 cm mélyen kellett eltávolítani- és 1000 o C-on kiégetni a talajt Vetélés, bőrprobléma, születési rendellenességek Seveso I., Seveso II. irányelvek kidolgozása 56
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Viktor Yushchenko 57
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 1986. Sandoz (Svájc) Sandos gyár üzemének balesete hosszú időre beszennyezte a Rajnát.-metil izicianát 1984. Bhopal (India) Vegyipar Hirosimája Növényvédőszer-gyárból kiszabadult 40 tonna metilizocianát gáz 3 ezer ember azonnali halálát okozta, > 200ezer ember súlyosan megbetegedett (kár: >3.300 billió $) A metil-izocianid hatása: szemfájás, könnyezés, légzési nehézségek, majd vakság és végül halál A vegyszer hatása még ma is erősen érezhető a környéken A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak Seveso II. irányelv: a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul Új társadalmi kultúrát kell teremteni Állampolgárok bevonása, önkormányzatok felelőssége 58
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 1986. április 26. Csernobili katasztrófa Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette A szennyezettség kb. 30 ezer km 2 -en JELENLEG is magas Atomerőmű 4-es reaktorában emberi mulasztás miatt robbanás történt és kigyulladt. A robbanások sorozata, tűz és bekövetkezett a nukleáris olvadás. A tűzoltók, akik a balesetnél dolgoztak, nem tudták a tűz okát, így ők csak öntötték a vizet a reaktor romjaira. Ez rontott a helyzeten és több kisebb robbanás is követte, amely súlyos radioaktív szennyezéssel járt. A mentést végző embereket nem tájékoztatták a sugárzásról és annak kockázatáról! 59
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái A tragédián súlyosbított a helyi vezetés hozzá nem értése. 3 napon át eltitkolták a balesetet Több 10 ezer ember maradandó betegség (testi mutáció, rák) Sugármérgezés a környező területen Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben 60
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Betonszarkofág helyett acél. 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, 36 ezer tonnás acélszerkezet. 61
A harmadik korszak fontos katasztrófái 62
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Tanker katasztrófák Rövid idő alatt hatalmas mennyiségű szennyeződés kerül a vizekbe. A szétterülő olajréteg a víz és a levegő között záróréteget alkot. Megakadályozva a levegő oxigénjének feloldódását. A víz oldott oxigéntartalma csökken. Megindul az élőlények pusztulása. Az algák, a planktonok és a moszatok egyaránt nagyon kényesek a víz tisztaságára, egyfajta indikátor élőlényeknek is tekinthetők. Az algák, planktonok és moszatok nagymértékű eltűnésével megszakad a tápláléklánc, a negatív folyamatok pedig kritikus hatással lehetnek a halállományra. 63
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 1989 - Exxon Valdez Alaszka partjainál az Exxon Valdez nevet viselő olajszállító tankhajó megfeneklett. 300 m hosszú, 5 km-re van szüksége, hogy teljesen megálljon. A hajó kapitánya fiatal kora ellenére 10 éves hajózási tapasztalattal bírt. Emberi mulasztás volt az ok: Látták a zátonyt, de éppen őrségváltás volt, így az új legénység mit sem tudott arról, hogy meg kellene változtatni az útirányt Parancsnok alkoholt fogyasztott Jéghegydetektor nélkül mentek. Közel 50 millió liter nyersolaj szivárgott a tengerbe. 1300 négyzetkilométernyi területet szennyezett el. 64
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 65
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái Nehezen megközelíthető helyszínen történt, valamint a zord idő is hátráltatta a beavatkozási munkálatokat. Az illetékesek sem tudtak azonnal döntéseket hozni, hogy milyen módszerrel kezdjenek hozzá a kár elhárításához. Két héttel a katasztrófa bekövetkezése után alig 20%-át tudták megtisztítani a tengernek. A mentésben több mint 10000 ember vett részt, a megtisztítási költségek meghaladták a 2 milliárd dollárt is. 66
67
A harmadik korszak fontos eseményei 1979. Genfi Egyezmény A nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő szennyezésekről - SO 2 1984. Genfi Jegyzőkönyv Célja a levegőszennyező-anyagok nagy távolságra eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozása 1985. Helsinki Jegyzőkönyv Célja a kénkibocsátások és azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentésehazánkban teljesült 1988. Szófiai Jegyzőkönyv Célja a nitrogén-vegyületek által okozott káros hatások csökkentése hazánkban teljesült 1991. Genfi Jegyzőkönyv Az illékony szerves vegyületek légköri kibocsátásáról és csökkentéséről szól 1998. Oslói Jegyzőkönyv A kén kibocsátásának további csökkentéséről szól 68
A harmadik korszak fontos eseményei 1998. Aarhusi Jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről Növényvédőszerek (DDT-diklól-difenil-triklóretán) Ipari vegyi anyagok (PCB-poliklór-bifenilek) Melléktermékek (PAH-policiklikus aromás vegyületek) 1998. Aarhusi Jegyzőkönyv A toxikus nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről Cd, Pb, Hg 1999. Göteborgi Jegyzőkönyv A savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ólom csökkentéséről szól No x - csökkentés 1985. Bécsi Jegyzőkönyv Az ózonréteg védelmét írja elő 1989. Bázeli Egyezmény A veszélyes hulladék országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony Jelentése: Közös Jövőnk 69
A harmadik korszak fontos eseményei Közös Jövőnk A fenntartható fejlődés fogalma a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fejlődés során meg kell változnia a társadalomnak, a gazdaságnak. A fizikai fenntarthatóság csak akkor biztosítható, ha a politika figyelmet fordít arra, hogy az erőforrásokat helyesen használják, a költségek és juttatások méltányosan legyenek megosztva. A fenntartható fejlődés lényege, hogy a fogyasztás az ökológiai határokon belül maradjon és mindenki számára elérhető legyen. A jelentés kimondja, hogy sokan a világ ökológiai vagyonát túllépve élnek. A korlátozás gondolata először jelenik meg ilyen konkrét formában. 70
A harmadik korszak fontos eseményei A Bizottság megfogalmazza a növekedés minőségének megváltoztatását is, és a földi rendszerre gyakorolt hatásának figyelembevételét. Fenn kell tartani a bioszféra működése szempontjából alapvető ökoszisztémákat és ökológiai folyamatokat, meg kell őrizni a biológiai változatosságot, be kell tartani a fenntartást optimálisan biztosító kitermelés elvét. A fenntarthatóság körvonalazása mellett a Bizottság javaslatokat tesz az intézményi és jogi változásokra, a nemzetközi béke, biztonság megőrzésére és továbbfejlesztésére. Oktatás, nevelés hiányzik - kritika 71
A környezeti alapprobléma és a fenntartható fejlődés 72
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 1992. Helsinki Egyezmény Témája a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme és használata Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a külföldről érkezik 1992. Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről 27 alapelvet tartalmaz Föld Charta dokumentum Éghajlat-változási Keretegyezmény üvegházhatású gázok csökkentése Egyezmény a Biológiai sokféleségről Az erdők védelméről szóló egyezmény Feladatok a 21. századra (Agenda 21) cselekvési program a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel 73
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 1997 Kiotói egyezmény Fejlett országok vállalták: 2008-2012-es időszakra 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátást (országonként eltérő lehet) Mo. 8% A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják. 2005. február 16-án lépett hatályba 2006. decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61.6 százalékáért felelősek. A viszonylag alacsony arány: Egyesült Államok, Ausztrália nem csatlakozott. 2007-ben Ausztrália is ratifikálta. USA be és kilép. Az egyezmény 2020-ig meghosszabítva. 74
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 2007-ig zöld: aláírta, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függőben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá 75
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 2000. Firenzei Egyezmény Témája az Európai Táj védelme 2002. szeptember: Johannesburgi Konferencia Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Agenda 21 megvalósításának értékelése Erős globalizáció- és amerika ellenes hangulat Egészséges ivóvízhez jutás Energia megújuló Halászat szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat Segélyek fejlődő országoknak Biológiai sokféleség megörzése 2009. Koppenhágai klímacsúcs A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott 76
A környezetvédelem előtörténete 77
Jeles napok Február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Április 24. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja Május 10. Madarak ás Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. A Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az Aszály Ellen Június 21. A Nap Napja Július 11. Népesedés Világnapja Szeptember 16. Az Ózon Világnapja Szeptember 23. Takarítási Világnap Szeptember 26. A Tiszta hegyek Napja Október 4. Állatok Világnapja Október 8. A Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 21. Földünkért Világnap November 27. Ne vásárolj semmit! Nap December 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja 78
Köszönöm a figyelmet! 79