Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén található összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a toűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1321 2 / 8 2016. október 17.
I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (20 pont) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 D B B A C B A B A D Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám 20. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 2 = 1) H H 1) mert a jószág kereslete akkor rugalmas, ha a mérőszám > 1. (Ekkor az árváltozás mértékét meghaladja a keresett mennyiség változása.) 2) mert az egyéni kínálati függvény (s) az MC függvény felmenő szárával egyezik meg, feltéve, hogy a piaci ár nagyobb, mint az AVC minimuma. 1+ 1+ H 3) A nettó jelenérték (NPV) azt a bevételi többletet méri, amely a beruházási költségek megtérülése után realizálható. Ha az NPV > 0, akkor gazdasági profit érhető el, tehát érdemes beruházni. 1+ I 4) az SÁ = T (G+Tr) összefüggés miatt 1+ H 5) mert ha a kamatláb nő, a beruházás csökken. 1+ I 6) mert munkapiaci túlkínálat mellett a foglalkoztatást a munkakereslet határozza meg. Így az aktív népesség egy része nem jut munkához. 1+ 2. Definíciók (4 2 = 8 pont) A) B) C) D) Az a bevételváltozás, amely a munka egy egységgel való növeléséből származik. A jelenérték azt fejezi ki, hogy mekkora összeg eredményezne egy jövőben várható bevétellel megegyező bevételt, ha ezt a pénzösszeget jelen időben az adott kamatláb mellett bankba tennénk. Egy tőkejószág használatából várható bevételek jelenértékeinek összege. A befektetés átlagos jövedelmezőségi rátája, az a kamatláb, amely mellett a befektetés nettó jelenértéke nulla. írásbeli vizsga 1321 3 / 8 2016. október 17.
3. Kifejtő kérdés (4 + 4 = 8 pont) Szempont Válasz Pontszám - létrehozás körülményei (A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásáról szóló határozatot az Európai Tanács egy holland városban, Maastrichtban hozta meg, 1991 decemberében.) - az integráció magasabb szintjét jelenti - tartalma: (A GMU magában foglalja a költségvetési és a A GMU gazdaságpolitikai koordinációt, a közös monetáris politikát, 4 pont valamint a közös valutát, az eurót.) - hatóköre (Míg a gazdasági unió mind a 27 tagállamra kiterjed, egyes országok az integráció magasabb fokára léptek, és egységes valutát vezettek be. Ezek az országok alkotják az euró övezetet.) A szerződés alapelvei. A Maastrichti Szerződés megnevezése. A szerződés szabályai közül kiemeli a GMU célkitűzését, azokat a feltételeket, amelyeket az euró 4 pont bevezetése érdekében teljesíteni kell. Konvergencia kritériumok. (az alacsony és stabil inflációra, az árfolyam-stabilitásra és az egészséges államháztartásra vonatkozó feltételek) Közös gazdaságpolitikai irányítás A monetáris politika az erre a célra létrehozott, független Európai Központi Bank (EKB) és az eurót alkalmazó tagállamok nemzeti jegybankjainak felelőssége lett. A fiskális politika (az adózás és a kiadások) a nemzeti kormányok kezében maradt, a tagállamok azonban vállalták, hogy a stabilitási és 4 pont növekedési paktumban foglalt államháztartással kapcsolatos, közösen egyeztetett szabályokat betartják. A stabilitási és konvergenciaprogramokat a tagállamok készítik el, Részletes középtávú költségvetési stratégiájuk ismertetése céljából. jellemzés A cél a szigorúbb költségvetési fegyelem biztosítása az euróövezeti és azon kívüli tagállamok költségvetési politikáinak felügyelete és koordinálása révén. A közös valuta használata és előnyei Az egységes valuta használata megnöveli az árak átláthatóságát, kiküszöböli a devizaátváltási költségeket, megolajozza az európai gazdaság kerekeit, megkönnyíti a nemzetközi kereskedelmet, és az EU hatékonyabban hallathatja véleményét a világban. Az eurót 16 euróövezeti országban 329 millió ember használja. Egy sor más országban is lehet euróval fizetni, akár hivatalos 4 pont fizetőeszközként, akár gyakorlati célokból, például az EU szomszédos országai esetében a hajdani gyarmatokon. Az euró rövid idő alatt a dollár után a második legfontosabb nemzetközi valutává vált. Bármelyik részterület ismertetése 4 pont, a kérdésre maximálisan 8 pont adható. írásbeli vizsga 1321 4 / 8 2016. október 17.
4. Kiegészítés (6 1 = 6 pont) 4.1. igaz 4.2. hamis 4.3. hamis 4.4. hamis 4.5. igaz 4.6. igaz 5. Elemző, értékelő feladat (1 + 2 + 3 = 6 pont) A függvény jellemzése: - a függvény U alakú, először csökken, majd nő - akkor minimális, amikor a határköltséggel egyenlő 5.1. Nevezetes pontja a minimum pontja, ahol az MC függvény metszi Az ábra kiegészítése és a szöveg csak együtt pontozható! Az X jel a jobboldali ábrába kerül, mert az a hibás 5.2. 5.3. Hiba: - egyrészt a két függvény közötti távolság nem csökken, a rajzon itt párhuzamos a két függvény - másrészt az AVC minimuma ugyanakkora Q értéknél található, mint az AC minimuma Szabály, amelynek érvényesülnie kellene: - a kért függvény közelít egymáshoz, de nem metszhetik kegymást - az AVC minimuma az AC minimumától balra található Pontozás A magyarázatért járó pontszám akkor is megadható, ha csak az egyik hibát írja le, csak az egyik szabályt határozza meg a vizsgázó. Az X jel a jobboldali ábrába kerül, mert az a hibás Hiba: - az AFC nem állandó - az MC nem a minimumában metszi az AVC függvényt - az MC és AVC elnevezések fel vannak cserélve Szabály, amelynek érvényesülnie kellene: - az AFC függvény folyamatosan csökken - az MC a minimumában metszi az AVC függvényt - az MC emelkedő szára az AVC függvény fölött van Pontozás A magyarázatért járó pontszám megadható, ha legalább két észrevételt tesz a vizsgázó, és ezek helytállóak. írásbeli vizsga 1321 5 / 8 2016. október 17.
III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (3 + 2 + 2 + 1= 8 pont) I = px x+py y alapján 4500 = 90x+150y y=30-0,6x az ábra 6.1. 6.2. 6.3. Az y jószágból maximálisan vásárolható mennyiség: ymax = I/py = 4500/150 =30 db Az x jószágból vásárolható mennyiség ennek kétszerese, azaz 60 db. Az új ár kiszámítása 60 = 4500/px alapján P x = 4500/60=75 Az új adatok: I = 4500+900 = 5400 P y = 150 1,2 = 180 Az új egyenlet: 5400= 90x+180y, azaz y = 30-0,5x az ábra 6.4. írásbeli vizsga 1321 6 / 8 2016. október 17.
7. feladat (2 + 6 + 4 = 1) 7.1. A munka határtermék-bevétel: MRPL = MPL MR (Az outputpiacon versenyző vállalat határbevétele megegyezik a piaci árral: MR = Px = 24, ezért MRPL = 24 MPL) = Δ Δ további alkalmazott képletek: Határtermék: képlet is alkalmazható ΔQ MPL = Átlagtermék Δ L Q AP L = L 7.2. 7.3. Munkafelhasználás mennyisége (munkaóra) A termelés mennyisége A munka határterméke A munka átlagterméke A munka határtermékbevétele (5) (db) (3) (4) 0 0 - - - 200 1000 5 5 120 400 5600 23 14 552 600 10800 26 18 624 800 20000 46 25 1104 1000 28000 40 28 960 1200 32400 22 27 528 - helyes kitöltésért oszloponként maximálisan adható - hibás hiányos kitöltés esetén minden helyes 3 számadat meghatározásáért adható Az optimális munkafelhasználás annál a termelési szintnél van, ahol a határtermék-bevétel megegyezik a tényező-határköltséggel, azaz MRPL = MFCL. A tényező-határköltség az inputpiacon versenyző vállalat esetében megegyezik a termelési tényező árával, tehát MFCL = PL= 960. Az optimális munkafelhasználás a táblázat adataiból visszakeresve tehát L=1000 lenne. L=800 munkaóránál MRPL = 1104 > MFCL = 960, ezért a munkafelhasználás növelésével a bevétel jobban nő, mint a költségek, tehát a profit még növelhető. Ezért az L=800 NEM optimális a tényező felhasználás. - A tényező felhasználás (L=1000 L=800) helyes minősítése indoklás nélkül. 6 pont 4 pont írásbeli vizsga 1321 7 / 8 2016. október 17.
8. feladat (4 + 2 + 2 + 2 = 10 pont) A megadott adatok alapján (1) 9400 = C 0 +ĉ 11000 és (2) 1100 = - C 0 +(1-ĉ) 9000 egyenletrendszer írható fel. 8.1. az Y=C+S összefüggés alapján kiszámítható, hogy 9000 jövedelem mellett a fogyasztás 7900, ezért a C = 9400-7900 = 1500, míg a Y = 11000-9000 =2000. Az egyenletek rendezése után C 0 = 1150 és ĉ = 0,75 adódik. 1-8.2. C(Y) = 1150+0,75Y és S(Y) = -1150+0,25Y 1-8.3. Y D = C+I Y D = 1150+0,75Y +1700 = 2850+0,75Y és Y D =Y mellett Y = 2850+0,75Y egyenlet megoldása Ye=11400 8.4. Ha a megtakarítási határhajlandóság 0,3, akkor a ĉ=1-ŝ alapján ĉ=0,7, az új fogyasztási függvény C(Y) = 1150+0,7Y, az új Y D = 2850+0,7Y lesz Egyensúly esetén: Y = 2850+0,7Y, azaz Ye=9500 9. feladat (7 + 3 = 10 pont) Számítások részletezése: 1. sorban Y= C+I = 2100+500, azaz Y=2600 I(i) = 800-20i alapján 500 = 800-20i, azaz i=15 9.1. 9.2. 2. sorban M D = M S /P alapján 0,5 1800-20 25 = 1000/P, azaz P=2,5 I(i) = 800-20 25, azaz I = 300 C = Y-I = 1800 300, azaz C = 1500 3. sorban I = Y-C = 1320 1140, azaz I = 180 I(i) = 800-20i alapján 180 = 800-20 i, azaz i=31 Minden részletesen bemutatott és helyesen kiszámított adat 1-1 pont A táblázat 2. és 1. sora alapján pl. i = 25 15 = +10, és Y = 1800 2600 = - 800, Azaz egy százalékpontos kamatláb növekedés 80 egységgel csökkenti az egyensúlyi jövedelmet. Az adatsor azt mutatja, hogy ha a kamatláb növekszik, az egyensúlyi jövedelem csökken, közöttük fordított arányosság áll fenn. 7 1= 7 pont írásbeli vizsga 1321 8 / 8 2016. október 17.