HITTAN MODULZÁRÓ SZIGORLAT (HHMNZ) RENDJE ÉS KÖVÉTELMÉNYEI 1. A VIZSGA MENETE: a) A vizsgabizottság 2 tagú, az egyik tag a Dogmatika Tanszék, a másik a Bibliatudomány Tanszék oktatója. b) A vizsga első részét egy 30 perces, 20 kérdésből (10 dogmatikai és 10 biblikus alapkérdésből) álló írásbeli beugró képezi, melynek legalább elégséges (minimum 7 pontos) teljesítése esetén kezdheti meg a hallgató a vizsga szóbeli részét. Amennyiben az írásbeli a 7 pontot nem éri el, a szigorlat elégtelen. c) Az írásbelit követő szóbeli tételkifejtések az alábbi útmutató szerint kidolgozott tételek alapján, segédeszköz használata nélkül történnek. 2. SEGÉDLET AZ ÍRÁSBELI BEUGRÓHOZ: A bibliaismereti kérdések gyűjteménye a Bibliatudomány Tanszék honlapján található: http://www.sapientia.hu/hu/system/files/%252fvar/www/clients/client11/web11/private/files/ Beugro_kerdesek_bibliaismeret_es_biblikum_szigorlatra.pdf A dogmatikai kérdésként a következő hittételek szerepelhetnek: 1) Istentan Isten léte és ismerete: Az egy igaz Isten, a mi teremtőnk és Urunk, műveiből, az emberi értelem természetes világosságánál biztosan megismerhető. (hittétel) Isten léte nem csak az ész természetes ismeretének tárgya, hanem a természetfeletti hité. (hittétel) Vándor állapotunk természetes istenismerete nem közvetlen és intuitív, hanem közvetett. (biztos) Isten természetes megismerése analóg megismerés. (biztos) Isten lényege maga a lét. Isten végtelen és végtelenül tökéletes. (hittétel) Istent semmilyen teremtmény nem képes kimerítően megismerni. (hittétel) Isten lényege az üdvözültek számára is felfoghatatlan (hittétel) Isten tulajdonságai: Az isteni tulajdonságok azonosak az isteni lényeggel és egymással. (hittétel) Isten az igaz, az abszolút igazság, minden igazság forrása. Isten abszolút hűséges (hittétel) Isten a jó, a legfőbb jóság, minden jóság forrása. (hittétel) Isten az abszolút erkölcsi jóság vagy szentség. (hittétel) Isten az abszolút szépség. Isten a mindenhatóság, az abszolút hatalom. Isten az ég és föld ura. (hittétel) Isten végtelenül igazságos. Isten végtelenül irgalmas (hittétel) Isten világfeletti, egy és egyszerű, változhatatlan, mindenütt jelenlévő, örök misztérium. (hittétel)
Isten maga az élet, a végtelen, abszolút élet. Isten végtelen értelem. Isten tudása végtelen. (hittétel) Isten ismeri a múltat, a jelent és a jövőt. Isten tévedhetetlen biztonsággal ismeri az értelmes teremtmények jövőbeli szabad tetteit. (hittétel) Isten akarata végtelen. (hittétel) Isten maga a szeretet. (hittétel) Isten akarja és szereti saját magát szükségszerűen, a rajta kívüli létezőket pedig szabadon. (Hittétel) 2) Szentháromságtan Istenben három személy van: Atya, Fiú, Szentlélek. Mindegyik személy ugyanazt az isteni lényeget birtokolja. (hittétel) Istenben valóságos örök immanens eredések vannak. (hittétel) Az Atya eredet nélküli ősforrás. (hittétel) A Fiú az Atyától születik. (hittétel) A Fiú születése, nemződése isteni értelmi tevékenység. (általános biztos teológiai vélemény). A Szentlélek az Atyától és a Fiútól mint egy elvtől és egyetlen leheléssel származik; a Szentlélek származása nem születés. (hittételek) A Lélek az Atya és a Fiú akaratából vagy kölcsönös szeretetéből származik. (biztos) Istenben csak két eredés van: születés és lehelés. (hittétel) Istenben valóságos vonatkozások vannak. (bennfoglalt hittétel) Az Istenben lévő valóságos vonatkozások valóságosan azonosak az isteni lényeggel és ezért szubzisztens vonatkozások. (hittétel) A szentháromsági vonatkozások az isteni lényegtől csak logikailag különböznek. A szentháromsági vonatkozások egymástól valóságosan különböznek. Istenben csak négy valóságos vonatkozás van. (biztos tételek) Az isteni személyek teljesen egymásban vannak. (perichórézis) (hittétel) Isten külső tevékenységei közösek a három személynek. (hittétel) 3) Krisztológia Jézus Krisztus személye: A Názáreti Jézus, az Isten Igéje, az Atya Fia, a Szentháromság egyik személye. (hittétel) Jézus Krisztus valóságos ember, valóságos testtel és lélekkel. (hittétel) Jézus Krisztusban az isteni és emberi természet hüposztatikusan, azaz a személy egységében egyesült; a két természet nem vegyült össze, nem változott, hanem megtartotta minden sajátosságát. (hittétel) Jézus Krisztusban két természetes akarat és két természetes tevékenység van. (hittétel) A személyes egység (unio hypostatica) Krisztus fogantatásának pillanatában kezdődött és soha nem szakadt és szakad meg. (hittétel)
Krisztus emberi természete szerint Istennek természetes és nem fogadott fia. (hittétel) Ugyanazzal az imádással kell imádni a Fiúistent és Jézust az embert. (hittétel) Krisztus lelke létezése első pillanatától birtokolta Isten közvetlen látását, amely kizár minden tévedést. (biztos). Krisztus embersége lényegileg szent a személyes egység miatt. (ált. vélemény) Krisztusban volt megszentelő kegyelem, megfelelő erények és a Szentlélek ajándékai. (biztos) Krisztusban nem volt bűn, sem az eredeti, sem személyes. (hittétel) Krisztus vétkezhetetlen volt. (hittételhez közeli) Megváltás: Krisztustól, a Főtől, a megszentelő kegyelem árad a Misztikus test tagjaira. (általános vélemény) Az Ige azért testesült meg, hogy az embereket megváltsa. (hittétel) Krisztus királysága azt jelenti, hogy Krisztus törvényhozó és az emberek bírája. (hittétel) Krisztus az első és fő közvetítő Isten és az emberek között. (hittétel) Krisztus mint Istentől rendelt főpap a kereszt oltárán igaz áldozatot mutatott be. (hittétel) Krisztus kereszthalálával megváltott és kiengesztelt minket Istennel. (hittétel) Krisztus az Atyának bűneinkért helyettesítő elégtételt adott, (hittételhez közeli) amely egyenlő értékű a megbántásokkal, sőt túláradó és végtelen. (ált. vélemény) Krisztus nem csak a predestináltakért halt meg (hittétel). Krisztus nem csak a hívőkért halt meg, hanem minden emberért, kivétel nélkül. (hittételhez közeli) Krisztus kiérdemelte a természetfeletti rend helyreállítását (hittétel) és saját felmagasztalását. (biztos) 4) Teremtéstan Isten a semmiből teremtett meg mindent, ami rajta kívül létezik. (hittétel) Isten szabadon, jóságából teremtette a világot. (hittétel) A világ Isten dicsőségére teremtetett. (hittétel) A három isteni személy a teremtés egyetlen, közös princípiuma. (hittétel) Isten a világot külső kényszertől vagy belső szükségszerűségtől mentesen teremtette. (hittétel) Isten a világot jónak teremtette. (hittétel) A világnak időbeli kezdete van. (hittétel) Isten létében fenntartja a teremtett dolgokat. (hittétel) Isten őriz és gondviselésével kormányoz minden teremtett dolgot. (hittétel) Teológiai antropológia Az első embert Isten teremtette. (hittétel) Az ember két lényegi elemből áll, anyagi testből és szellemi lélekből. (hittétel)
Az értelmes lélek saját magától és lényegileg a test formája. (hittétel) Minden embernek szellemi, halhatatlan lelke van. (hittétel) Az egyes ember lelkét Isten közvetlenül teremti. (általános biztos teol. vélemény) Angyalok, gonosz Isten az idő kezdetén szellemi lényeket, vagyis angyalokat teremtett. (hittétel) Az angyalok szellemi természetű lények. (hittétel) A jó angyalok elsődleges feladata Isten dicsőítése és szolgálata, másodlagos feladatuk az emberek őrzése és a róluk való gondoskodás üdvösségükre. (rendes, egyetemes tanítóhivatal alapján hittétel) A gonosz szellemeket (démonok) Isten jónak teremtette, saját bűnük folytán lettek gonoszok (hittétel) Ádám bűne miatt a sátánnak bizonyos hatalma van az emberek felett. (hittétel) 5) Szentségtan A Katolikus Egyházban hét szentség van (hittétel) Valamennyi szentséget Jézus Krisztus rendelte (hittétel) A szentségek szükségesek az üdvösséghez (hittétel) A szentségek kegyelmet közvetítenek (hittétel) A szentségek ex opere operato fejtik ki hatásukat (hittétel) A keresztség, a bérmálás és az egyházi rend eltörölhetetlen szentségi bélyeget ad (hittétel) A Katolikus Egyház joggal szolgáltatja ki a keresztséget a kisgyermekeknek (hittétel) A bérmálás külön szentség (hittétel) Az eukarisztia szentségében megvalósul Jézus Krisztus valóságos jelenléte az átlényegülés által (hittétel) A szentmise valóban áldozat (hittétel) A bűnbocsánat szentsége, úgy, ahogy azt a Katolikus Egyház gyakorolja, valóban kiengeszteli a bűnöst Istennel (hittétel) és az Egyházzal (nem kifejezett hittétel, de a II. Vatikáni Zsinat óta része az Egyház hivatalos tanításának: Lumen Gentium, 11.) A betegek kenete kegyelmet és lelki gyógyulást ad a betegségben (hittétel) Az egyházi rendben a felvevő eltörölhetetlen szentségi bélyeget kap a szentségek érvényes kiszolgáltatására (hittétel) Az érvényesen megkötött szentségi házasság felbonthatlan (hittétel)
3. TÁJÉKOZTATÓK ÉS TÉTELSOROK A SZÓBELI FELELETEKHEZ: Dogmatikából az alábbi kérdéssorok közül traktátusonként két-két kérdés kidolgozása (összesen 8 tétel) a Dogmatika Tanszéken a szigorlat előtt leaglább egy hónappal bemutatott bibliográfia alapján. Hármas-egy Isten 1. A természetes istenismeret útjai, problematikája. 2. Isten tulajdonságai a filozófiai istentan szerint. 3. A Szentháromság kinyilatkoztatása az Újszövetségben. 4. A Szentháromságtan dogmatörténete 381-ig 5. Szent Ágoston és Szentviktori Richárd reflexiója a Szentháromság titkára 6. Természet, személy és reláció a Szentháromságtanban. 7. Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek személye 8. A Szentháromság és az üdvtörténet Krisztológia 1. Az Újszövetség krisztológiái 2. A megváltás képei a Szentírásban 3. Az Egyház Krisztusról szóló hitvallásának fejlődése 787-ig 4. Személy és természet a krisztológiában 5. Jézus életének misztériumai 6. Aquinói Szent Tamás krisztológiai szintézise 7. Szent Anzelm a megváltásról 8. Jézus emberi tudása, fiúi öntudata és küldetéstudata. Teremtéstan és teológiai antropológia 1. Teremtéshit az Ószövetségben 2. Teremtés az Újszövetségben 3. A creatio ex nihilo tanításának kialakulása és jelentése 4. Egy teológus teremtéstanának bemutatása (például Órigenész, Szent Ágoston, Szent Bonaventura vagy Aquinói Szent Tamás) 5. A világ időbeli kezdetének kérdése Aquinói Szent Tamás szerint 6. Fenntartás, együttműködés és gondviselés fogalma és jellemzői 7. A teremtés teológiája és a természettudományok közötti párbeszéd lehetőségei 8. Az ember és az angyalok a kinyilatkoztatás tükrében Szentségtan 1. A szentségek rendelése 2. A kereszség rendelésének szakaszai 3. A szentség mint jel (Szent Ágoston, Szent Tamás) 4. A szentség mint szimbólum (XX. sz. szentségtan) 5. Protestáns-katolikus vita a szentségek hatékonyságáról 6. A keresztség hatásai 7. A bűnbocsánat szentsége kiengesztel Istennel és egyházzal 8. Az eukarisztia mint Jézus valóságos jelenléte (átlényegülés)
A bibliaismerethez az alábbi 4 ószövetségi és 4 újszövetségi témakör mindegyikéből egy-egy (tehát összesen 8) választott téma önállóan kidolgozása. Minden választott téma kidolgozása minimum 3, a Bibliatudomány tanszék által a szigorlat előtt legalább 1 hónappal jóváhagyott szakirodalom alapján történik. A témakörök és hozzájuk tartozó választható témák: 1. Ószövetség 1.1. Tóra (1) A Pentateuchus kritikájának története. (2) A Papi Írás. (3) A Teremtés könyve és a Második Törvénykönyv. (4) A Kivonulás könyve Leviták könyve Számok könyve. 1.2. Próféták (és történeti művek) (1) Izajás könyve. (2) Jeremiás és Ezekiel próféta könyve. (3) A Tizenkét próféta könyve. (4) Az ún. korábbi próféták és a Deuteronomisztikus Történeti Mű. 1.3. Írások a héber Bibliában (1) Zsoltárok könyve és a Krónikás Történeti Mű. (2) Jób könyve, Példabeszédek és a Prédikátor könyve. (3) Rút könyve, Énekek Éneke, Eszter könyve és a Siralmak. (4) Dániel könyve és az apokaliptika. 1.4. Deuterokanonikus könyvek (1) Báruk könyve és Jeremiás levele. (2) Tóbiás könyve és Judit könyve. (3) Bölcsesség könyve és Jézus, Sirák fia könyve. (4) A Makkabeusok 1. és 2. könyve. 2. Újszövetség 2.1. Szinoptikus evangéliumok és az Apostolok cselekedetei (1) Márk evangéliuma. (2) Máté evangéliuma. (3) Lukács evangéliuma. (4) Az Apostolok cselekedetei. 2.2. Corpus paulinum (1) Hiteles páli levelek 1.: 1Tessz; 1 2Kor; Fil. (2) Hiteles páli levelek 2.: Filem; Róm; Gal. (3) 2Tessz és a kis-ázsiai egyházaknak írt levelek: Kol; Ef. (4) A páli tanítványi kör levelei 2.: 1 2Tim; Tit. 2.3. A Zsidókhoz írt levél és a katolikus levelek (1 3Jn kivételével) (1) A Zsidókhoz írt levél. (2) A Jakab-levél. (3) Péter első levele. (4) Péter második levele és a Júdás-levél. 2.4. A jánosi hagyomány (1) A negyedik evangélium. (2) János első levele. (3) A második és harmadik János-levél. (4) A Jelenések könyve.
4. A SZIGORLAT ÉRTÉKELÉSE: Mivel a Hittan modulzárónak a korábban teljesített Egyháztörténelem részmodulzáró (HETRMZN) is részét képezi, így a szigorlat eredménye a következőképpen állapítható meg: az Egyháztörténelem részmodulzáró (HETRMZN) egyszeres, a dogmatikai és biblikus ismereteket mérő jelen felelet kétszeres súllyal számít a szigorlat végső eredményébe. Az így adódó részjegyek átlaga jelenti a végső eredményt, melyet a részjegyek mellett a Hittan modulzáró vizsga alkalmával rögzítünk a szigorlati jegyzőkönyvben.