A SZÜLETÉSI M O Z G A LO M, A H Á ZA SSÁ G KÖTÉSEK ÉS A CSALÁD

A SZÜLETÉSI M O Z G A LO M, A H Á ZA SSÁ G KÖTÉSEK ÉS A CSALÁD V IZ S GÁ L A T A A S Z O V JE T U N IÓ B A N A. M. V O S Z T R IK O V A Jelen előadás keretében bővebben kívánunk foglalkozni a Szovjetunióban a házasságkötések, a születési mozgalom és a családok vizsgálatának néhány eredményével. 1. Az 1000 főre eső bejegyzett házasságkötések száma az utóbbi évtized folyamán eléggé állandó és bizonyos emelkedő irányzatot mutat 1960-ig és 1960-ban, a házasságkötéseknek a falvakban történt növekedése következtében. 1961-ben az 1000 lakosra eső házasságkötések száma kissé csökkent és 11 volt. Ez a legmagasabb mutató a házasságkötések gyakoriságára vonatkozóan azon országok között, amelyek ezt a mutatót közük. A házasságra lépők korösszetétele nagy hatást gyakorol a születési arányszám nagyságára. Ismeretes, hogy a korai házasság a magas születési arányszám egyik tényezője. A Szovjetunióban, ugyanúgy mint a többi szocialista országban, amelyekben a fiúknak és lányoknak egyformán széleskörű lehetősége van a művelődésre, és ahol a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek a munkára a gazdasági élet, a kultúra és a művészet bármely területén, a korai házasságok száma viszonylag nem nagy, mégis meg kell jegyezni, hogy például az 1960 1961-es években a 25 éven aluli férfiak és nők, de különösen a 20 éven aluli nők házasságkötéseinek 1000 megfelelő nemű és korú személyre eső aránya 1955-höz viszonyítva növekedett. A korcsoportok szerinti házassági arányszámok tekintetében a városok és falusi települések között a különbség jelentéktelen. 2. A születési arányszám a Szovjetunióban magas : 1961-ben 1000 főre 23,8 születést jegyeztek fel. A születési arányszámnak ez az általános mutatója magasabb, mint a többi iparilag fejlett ország hasonló mutatója. Az egyes szövetségi köztársaságokban a születési arányszám 1000 főre számítva 17 és 42 között ingadozik. Az 1. sz. táblában adatokat mutatunk be a Szovjetunióban születettek számáról néhány évre vonatkozóan. Évente a Szovjetunióban több mint 5 millió ember születik. Amint 2. tábla adataiból látható, a Szovjetunióban a halálozási arányszám csökkent és 1962-re 1940-hez képest 24%-al, 1913-hoz képest pedig majdnem kétszeresével, azaz 49,4%-al csökkent. Ugyanakkor csökkent a lakosság halálozási arányszáma is : 1940-hez képest 2,5 szeresével, 1913-hoz képest pedig töb mint négyszeresével csökkent.

538 A. M. V O S Z T R I К О V A Különösen nagymértékben csökkent a csecsemőhalandóság. Míg a forradalom előtt első életévük betöltése előtt a csecsemők 27,3%-a halt meg, 1940-ben ez az arányszám 18,4-re, 1961-ben pedig 3,2-re csökkent. 1. A S z o v j e t u n i ó b a n s z ü le te tte k s z á m a É v Születettek száma összesen (1000 fő) száma (1000 fő) Ebből a harmadik és további gyermeket szült anyáktól születtek az összes születettek százalékában 19 5 0... 48 0 5 1 7 2 8 36 1 9 5 5... 5048 19 0 7 38 1 9 5 9... 526 4 1 7 7 9 34 19 6 0... 5 3 4 1 1 8 5 7 3 5 1 9 6 1... 5 1 9 2 17 9 0 3 5 2. N é p m o z g a l m i a r á n y s z á m o k Évek Születések Halálozások Természetes szaporodás 1000 főre számítva 1000 szülöttre jutó csecsemőhalottak száma 1 9 1 3 *... 47,0 30,2 1 6,s 2 7 3 19 4 0... 3 1, 3 1 8,1 1 3,2 18 4 19 5 0... 2 6,7 9,7 1 7,0 8 1 1 9 5 5... 2 5,7 8,2 1 7,5 60 19 5 8... 2 5,3 7,2 1 8,1 40,6 19 5 9... 25,0 7,6 1 7,4 40,6 19 6 0... 24,9 7,1 1 7,8 3 5 1 9 6 1... 2 3,8 7,2 16,6 3 2 * A Szovjetunió 1939. szeptember 17-e előtti területére számítva. Eltekintve azoktól a súlyos emberveszteségektől és az emberek egészségének okozott károktól amelyek a második világháború következményei voltak, a Szovjetunió lakosságának növekedése a háború után majdnem minden évben magas : 16 18 1000 főre számítva, illetve több mint 3 3,5 millió ember évente. Ha a születési mozgalmat történeti áttekintésben vizsgáljuk, azt kell mondanunk, hogy a Szovjetunióban az 1926 27. évekig a születések száma növekedett, majd fokozatosan csökkenni kezdett. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságra vonatkozóan ezt a folyamatot M. V. Ptuha művei írják le.1 A születések számának csökkenését mindenekelőtt a nők foglalkoztatottságának növekedése okozta az imperialista háború és a kapitalista országok intervenciója által elpusztított népgazdaság helyreállításának befejeztével megindult rohamos iparosítás idején, valamint a városi lakosság gyors növekedése. 1936 júniusában törvényt hoztak az abortuszok betiltásáról. Az abortuszok betiltásának közvetlen eredménye a születési arányszám jelentős növeke- 1 M. V. P tu h a, Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság népessége kiszámításának alapja a második ötéves tervre vonatkozóan, A közgazdaság, tervezés és statisztika problémái, adatgyűjtemény, 19 57. 4 33 oldal.

s z ü l e t é s, h á z a s s á g, c s a l á d a s z o v j e t u n i ó b a n 539 dése volt 1937-ben és a következő években (1000 főre 37 39 születés) ; ez a második világháború kezdetekor megállt. A háború és az országterület egyrésze ideiglenes megszállásának idején a születési arányszám alacsony volt. A szovjet állam egyik legfontosabb feladata mindig a gyermekekről és az anyákról való gondoskodás volt. A szovjet kormány még a háborúban is, 1944 június 8-án törvényt hozott a terhes nők, a sokgyermekes és egyedülálló anyák részére nyújtott államsegély növeléséről, az anya- és csecsemővédelem fokozásáról, a Hős Anya megtisztelő cím adományozásáról és az Anyai dicsőség érdemrend, valamint az Anyasági érem alapításáról. A terhes nőknek, a sokgyermekes és egyedülálló anyáknak nyújtott segítség növelése, a sokgyermekességre való ösztönzés és az anya- és csecsemővédelem megerősítése céljából a törvény előirányozta : a) á lla m se g é ly n y ú jtá s á t so k g y e rm e k e s a n y á k n a k h a rm a d ik és m in d e n to v á b b g y e rm e k ü k sz ü le té sé n é l (eg y szeri és h a v i segély ek ) ; b) á lla m se g é ly n y ú jtá s á t e g y e d ü lá lló a n y á k n a k ; c) a te rh e s n ő k, a n y á k ré sz é re a k e d v e z m é n y e k n ö v e lé sét és in té z k e d é sek té te lé t az a n y a - és csecse m ő v é d elm i in té z e te k h á ló z a tá n a k k ib ő v íté sé re ; d) az A n y a s á g i é re m I. és I I. fo k o z a tá n a k a la p ítá s á t, az A n y a i d icső ség é rd e m re n d I., I I. és I I I. fo k o z a tá n a k, v a la m in t a H ő s a n y a m e g tisz te lő cím n e k az a d o m á n y o z á s á t ; e) a S z o v je tu n ió b a n az ag g leg én y ek, m a g á n o so k és kis c s a lá d d a l re n d e lk e z ő p o l g á ro k m e g a d ó z ta tá s á t ; f ) b iz o n y o s v á lto z ta tá s o k eszk ö zlésé t a h á z a ssá g ra, c salá d ra és g y á m sá g ra v o n a t kozó k ó d e x b e n, a m e ly e k az 1944. évi jú liu s 8-i tö rv é n y b ő l k ö v e tk e z n e k. Ennek a törvénynek kétségtelenül nagy jelentősége volt a tekintetben, hogy a háború utáni időszakban a magas születési arányszám megmaradt, a törvényben az anya- és csecsemővédelemre vonatkozóan előírt támogatás hozzájárult a gyermekhalandóság csökkenéséhez, és a háborús és háború utáni években született gyermek-nemzedékek életben maradásához. A háború következményei kedvezőtlenebb hatással lettek volna a születési mozgalomra és a gyermekhalandóságra, ha a Kommunista Párt és Szovjet Kormány nem tettek volna idejében intézkedéseket a gyermekekről és az anyákról történő mindennapi gondoskodás fokozására és a család megerősítésére. 2 A születési arányszám csökkenő irányzata megmutatkozott mind a születési arányszám általános (1000 főre számított), mind a születési arányszám vagy termékenységi arányszám korspecifikus mutatójának csökkenésében (1000 15 49 éves nőre jutó születések száma). Az általános születési arányszám csökkenését előidézheti a korcsoportok szerinti születési arányszám csökkenése, vagy a nők szülőképes korban levő csoportja arányának csökkenése az összlakosságban vagy valamilyen más tényező. A 15 49 éves nők százalékaránya a Szovjetunió összlakosságában 1961- ben a háború előtti időhöz képest lényegében nem változott. A korspecifikus születési arányszám csökkent. A születési arányszám nagyobb mértékben csökkent a városban, mint falun (tekintetbe kell venni, hogy falun is gyorsan növekszik a nem-mezőgazdasági népesség és növekszik a nők foglalkoztatottsága is). 2 V. S z ta r o v s z k ij : A népszámlálás első eredményei K o m m u n y is z t, 19 59 7. szám.

540 A. M. V O S Z T R I К О V A A születési arányszám csökkenésére a legnagyobb hatást természetesen a második világháború gyakorolta, amely, mint ismeretes, hatalmas terheket rakott a szovjet emberek vállára és hatással volt a lakosság korszerkezetének és nemi megoszlásának a változására is. Feltehető, hogy ha a háborús években született nők a 20 29 éves korcsoportba jutnak, amelyben általában a születési arányszám a legmagasabb, a születési arányszám általános mutatója még egy kissé csökkenni fog. A különböző korcsoportokba tartozó nők születési arányszámának változása a 3. tábla adataiból látható : 3. K o r s p e c i f i k u s s z ü le té s i a r á n y s z á m o k a la k u lá s a K orcsoportok 1 9 3 8-3 9 1 9 5 7-5 S 1958 59 1 9 6 0-6 1 15 1 9... 32,8 23,9 29,2 35,2 20 24... 214,4 160,1 162,2 164,8 25 29... 230,6 166,7 164,8 160,7 30 34... 183,5 116,4 110,1 110,0 35 39... 131,7 66,8 66,6 60,7 40 44... 68,1 24,7 24,1 23,5 45 49... 19,0 5,7 5,0 4,8 1 5 4 9... 1 3 9,5 8 6, 9 8 8, 7 9 0,6 A háború előtti időszakhoz képest az 1000 15 49 éves nőre jutó születések száma 1960 61-ben 35%-kal csökkent ; az előző évekhez képest a korspecifikus születési arányszám növekedett. Az 1958 59 évekhez képest a születési arányszám mutatói mind a városokban (2%-kal), mind falun (4%-kal) növekedtek. Feltehető, hogy a korspecifikus születési arányszám emelkedésére az 1960 61-es években hatást gyakorolt a Szovjetunióban 1959 60-ban végrehajtott leszerelés is. Az első-, másod- és harmadszülöttek aránya az 1959 61-es években születettek összes számában 1950-hez képest növekedett, a hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és további gyermekek száma viszont csökkent. Ez a következő táblázatból látható : 4. A S z o v je tu n ió b a n, s z ü le te tte k s z á m á n a k m e g o s z lá s a a s z ü le té s s o r r e n d je s z e r i n t ( a z ö s s z e s s z ü le té s e k s z á m á n a k % - b a n ) Megnevezés 1950 1955 1958 1959 1960 1961 Ös s z e s s z ü le té s e k... 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 ebből sz ü letési so rren d szerin t : első... 37,5 36,0 39,4 39,1 38,0 38,1 m á so d ik... 26,1 26,1 26,6 27,0 27,2 27,3 h a rm a d ik... 13,7 15,8 14,3 14,1 14,4 14,2 n e g y e d ik... 8,1 9,4 8,4 8,2 8,3 8,2 ö tö d ik... 5,4 5,4 5,1 5,1 5,3 5,3 h a to d ik... 3,6 3,1 2,9 3,1 3,2 3,3 h e te d ik... 2,3 1,8 1,6 1,7 1,8 1,8 n y o lc a d ik... 1,4 1,1 0,8 0,8 0,9 0,9 k ile n c e d ik és to v á b b i. 1,9 1,3 0,9 0,9 0,9 0,9

SZÜLETÉS, HÁZASSÁG, CSALÁD A SZO V JETU N IÓ BA N 541 Az 1958 59 évekre vonatkozóan a lakosság egyes társadalmi csoportjaiban a születési mozgalom vizsgálata azt mutatja, hogy a kolhozparasztságra vonatkozóan kiszámított korspecifikus születési arányszám (az 1000 15 49 nőre jutó születések száma) 18%-kal magasabb, mint a munkásoké és alkalmazottaké (ideértve eltartottjaikat is), sőt a 40 49 éves korcsoportban több mint kétszer akkora. A munkások és alkalmazottak csoportjába tartozó foglalkoztatott nőkkel kapcsolatban megállapítható, hogy a születési arányszám a falun élőknél minden korcsoportban magasabb, mint a városban élőknél : az egész 15 49 éves csoportban a többlet 29%, az idősebb korcsoportokban pedig a többlet még erősen növekszik is. 3. Azon reprezentatív megfigyelésnek az eredményei, amelynek célja a munkások, alkalmazottak és kolhozparasztok háztartási feljegyzéseket végző családjaiban a születési mozgalom vizsgálata volt, azt mutatták, hogy jelentős eltérés van a munkások és alkalmazottak csoportjába tartozó nők és a kolhozparasztnők kormegoszlásában. A munkások és alkalmazottak csoportjába tartozó nők közölt a 25 29 éves, de különösen a 30 34 éves nők arányszáma nagyobb, a 17 24 éves és a 40 49 éves nők arányszáma pedig alacsonyabb, mint a kolhozparasztnőknél. 5. A városokban adott korban levő egy nőre jutó gyermekek átlagos száma Korcsoport Összesen Soha nem dolgozott Legfeljebb 6 évet dolgozott 7-15 évet dolgozott 16 és ennél több évet dolgozott nők átlagos gyermekszáma 17 éves és idősebb összesen 2,0 1,9 1,2 2,0 2,4 E zek közül : 17 1 9... 0,0 0,0 0,0 20 24... 0,3 0,2 0,3 0,2 25 29... 1,2 1,8 1,4 1,1 0,5 30 34... 1,7 2,3 2,4 1,7 1,5 35 39... 1,9 2,8 2,7 2,0 1,7 40 44... 2,3 4,2 3,9 2,8 2,0 45 49... 2,7 4,3 4,8 3,7 2,4 50 54... 2,8 3,3 4,4 3,7 2,5 55 éves és id ő se b b... 4,3 4,2 4,9 4,6 4,1 A 17 49 éves házasságban élő kolhozparasztnők részaránya alacsonyabb, mint a munkások és alkalmazottak csoportjaiba tartozó házasságban élő nőké (a kolhozparasztnőknél 61%, a munkásnőknél 6 8%, az alkalmazottak csoportjába tartozó nőknél 71%). A kolhozparasztnők azonban fiatalabb korban mennek férjhez, mint a munkás- és alkalmazotti nők : kolhozparasztnőknél a 17 19 éves korcsoportból 18% él házasságban, míg a munkás- és alkalmazotti nőknél ugyanezen korcsoportból mindössze 6 %, a kolhozparasztnőknél a 20 24 éves korcsoportból 53% van férjnél, míg a munkás- és alkalmazotti nők ugyanezen korcsoportjában 35 24%. A munkás-és alkalmazotti családok megkérdezett nőtagjai közül a megfigyelés időpontjában 77%, a kolhozparasztnők, közül pedig 8 8% dolgozott. 35 Demográfia

542 A. M. V O S Z T R I К О V A (A dolgozók közé sorolták a háztáji kisegítő gazdaságban foglalkoztatottakat is.) A nem dolgozó nők (azaz a csak a háztartással foglalkozó nők) születési arányszáma a munkás- és alkalmazotti családoknál minden korcsoportban magasabb, mint a dolgozó nőknél. Különösen nagy a különbség a 17 24 és 35 44 éves korcsoportokban. A nők foglalkoztatottsága a kolhoztermelésben úgy látszik nem gyakorol olyan hatást a születési arányszámra és gyermekeik számára, mint a városi munkás- és alkalmazotti nők foglalkoztatottsága, akiknél a gyermekek száma minden korcsoportban hosszú munkában állás esetén kisebb, mint rövid munkában állás esetén. A reprezentatív megfigyelés végrehajtása során kísérletet tettek arra hogy megvizsgálják a születési arányszám, valamint a család jövedelme és lakásviszonyai közötti összefüggést. Az 1959. évre vonatkozó átlagos jövedelmet és a lakóterület átlagos nagyságát a megfigyelés időpontjában egy családtagra határozták meg, közéjük sorolva az 1959-ben született csecsemőket is. Ez a körülmény bizonyos fokig elhomályosíthatta a szóban forgó gazdasági tényező hatását. A végzett megfigyelés adatainak feldolgozási eredményei elmélyült vizsgálatot, további megfigyeléseket kívánnak a születési arányszám tanulmányozása céljából. Természetesen nem szabad közvetlen összefüggést keresni a jövedelem és a születési arányszám, a lakásviszonyok és a születési arányszám között, minthogy a születési arányszámra egész sor, egymással szoros kapcsolatban levő tényező van hatással. Mégis mit mutattak a végzett megfigyelés eredményei? a) A munkás- és alkalmazotti családokban (városok) a legmagasabb korspecifikus születési arányszámot (1000 17 49 éves nőre) abban a csoportban észlelték, amelyben egy családtagra minimális jövedelem jut és ez az arányszám különösen magas a 25 29 éves nők korcsoportjában. A közepes és magasabb jövedelmi csoportokban a korspecifikus születési arányszám alacsonyabb. Az összes jövedelmi csoportban a legmagasabb a 25 29 éves nőknél. A legmagasabb arányszám a munkás- és alkalmazotti családokból származó nők csoportjában azoknál a nőknél észlelhető, akik külön lakásban vagy házban, az egész lakás kettő vagy egy szobájában élnek (123 158), a legalacsonyabb viszont azoknál, akik közös szállásokban laknak (38). Az 1955 59-es években a külön lakásban vagy házban élő 25 29 éves, valamint 20 24 éves nőknek ugyancsak magasabb volt a születési arányszáma, mint a rosszabb körülmények között élő nőké. b) A nagyjövedelmű kolhozparaszti családokban (falun), valamint a munkás- és alkalmazotti családokban a születési arányszám a nők minden korcsoportjában alacsonyabb, mint a kisebb jövedelmű családokban. Ezeket az eredményeket természetesen nem szabad vitathatatlanoknak tekinteni, minthogy az egy családtagra eső átlagos jövedelmet vették figyelembe és emellett nem vették figyelembe az abszolút jövedelmet, a családtagok számát, a család összetételét és egyéb kritériumokat. Ezen kívül az átlagos jövedelmet az újszülött figyelembevételével határozták meg, ami a jövedelem csökkenéséhez vezetett. A megfigyelés programjának kidolgozásánál bizonyos törekvés mutatkozott meg abban az irányban, hogy kevesebb számú ismérvre korlátozzák a megfigyelést a mintaanyag elaprózásának elkerülése céljából.

SZÜLETÉS, HÁZASSÁG, CSALÁD A S Z O V JE TU N IÓ B A N 543 4. A Szovjetunióban az 1959. évi népszámlálás szerint az átlagos családnagyság 3,7 fő volt, szemben az 1939. évi 4,1 fővel ; a városokban a család nagysága majdnem változatlan maradt : 3,5 főből állott, szemben az 1939. évi 3,6 fővel, a falun azonban a 4,3 főről 3,9 főre csökkent. A falusi család átlagos nagysága a városi családét 1939-ben 18,8%-kal, 1959-ben pedig 9,9%- kal haladta meg. 1959-ben megváltozott a nagylétszámú és kislétszámú családok aránya is 1939-hez képest : a két és három tagból álló családok százalékaránya 43-ról 52-re növekedett, a négy és öt tagból álló családok százalékaránya 38-ról 35-re, a hat és több tagból állóké pedig 19-ről 13-ra csökkent. A családtagok legnagyobb száma : 3,92, a kolhozparasztoknál észlelhető ; a munkásoknál a család átlagos nagysága a városokban 3,57, a falun 3,81 ; az alkalmazotti családok átlagos nagysága a városokban 3,43, falun 3,87. Az átlagos családnagyság mind a munkásoknál, mind a falun élő alkalmazottaknál magasabb, mint a városban élőknél. Az átlagos családnagyság csökkenését a háború előtti időszakhoz képest nem lehet csak a születési arányszám csökkenésével magyarázni. Kétségtelen, hogy az átlagos családnagyság csökkenésének egyik közvetlen oka a háború okozta veszteség, valamint a családok szétaprózódása a fiatal párok kiválása a családból az anyagi biztonság növekedése következtében. ИЗУЧЕНИЕ РОЖДАЕМОСТИ, БРАКОВ И СЕМЬИ В СССР Резюме Изучение проблем, связанных с ростом населения, в особенности проблемы рождаемости, имеет очень важное значение как для анализа современного характера воспроизводства населения, так и для перспективных расчетов общей численности населения, мужчин и женщин, отдельных возрастных контингентов населения. Перспективные расчеты населения имеют особенно важное значение в социалистических странах, экономика и культура в которых развиваются по государственному плану. Важнейшим источником для изучения рождаемости, смертности, браков и разводов в СССР является статистическая разработка вторых экземпляров актов гражданского состояния по широкой программе за год в целом и по сокращенному кругу показателей ежемесячно. Для более детального изучения рождаемости в связи с переписью 1959 г. программа разработки актов гражданского состояния за годы, примыкающие к дате переписи, т. е. 1958 1959 гг., была дополнена рядом показателей, которых в обычной программе нет. В 1960 г., наряду с использованием для разработки и анализа данных сплошного учета рождений, ЦСУ СССР в целях более глубокого изучения вопросов рождаемости и влияющих на ее величину экономических факторов, провело выборочное обследование. Государственная статистика в СССР изучает также ряд других проблем, имеющих тесную связь с вопросами рождаемости : государственная помощь матерям, аборты, размер и состав семьи и т. д. Все статистические показатели разрабатываются и изучаются по стране в целом, союзным и автономным республикам, краям, областям и крупным городам. Приведем некоторые данные о браках, рождаемости и семье в СССР. Число браков на 1000 населения в течение последнего десятилетия является довольно устойчивым и составляло в 1961 г. 11 зарегистриро 35*

544 A. M. V O S Z T R I К О V A ванных браков на 1000 человек населения. Это самая высокая брачность среди стран, по которым этот показатель публикуется. Возрастной состав вступающих в брак оказывает большое влияние на рождаемость. Известно, что ранние браки являются одним из факторов высокой рождаемости. В СССР, как и в других социалистических странах, где женщины пользуются равным правом с мужчинами на образование и труд, количество ранних браков сравнительно невелико. Коэффициент брачности мужчин и женщин в возрасте до 25 лет в 1960 1961 гг. по сравнению, например, с 1955 г. в СССР увеличился. Коэффициенты повозрастной брачности в городе и селе различаются незначительно. Рождаемость в СССР, вследствие индустриализации, роста городского населения и значительного увеличения занятости женщин в общественном производстве, снижалась и составила в 1961 г. 23,8 родившихся на 1000 человек населения. Этот общий показатель рождаемости выше аналогичного показателя в других индустриально-развитых странах мира. Большое влияние на понижение рождаемости оказала вторая мировая война, которая, как известно, огромной тяжестью легла на плечи людей Советского Союза. Можно предполагать, что с вступлением женщин рождения военных лет в возрастную группу 20 29 лет общий показатель рождаемости еще несколько понизится. Рождаемость в городе снизилась в большей мере, чем в селе, однако специальный коэффициент рождаемости число родившихся на 1000 женщин в возрасте 15 49 лет в 1960 1961 гг. увеличился по сравнению с 1958 1959 гг. как в городе (на 2%), так и в селе (на 4%). Можно полагать, что известное влияние на повышение повозрастной рождаемости женщин в 1960 1961 гг. оказало и сокращение армии, проведенное в СССР в 1959 1960 гг. Изучение рождаемости в отдельных общественных группах населения за 1958 1959 гг. (в связи с данными переписи населения) показывает, что женщины в семьях колхозников вступают в брак в несколько более молодых возрастах, 'чем в семьях рабочих и служащих. Специальные коэффициенты рождаемости, исчисленные для женщин из семей колхозников в возрасте 15 49 лет выше, чем рабочих и служащих (включая их иждивенцев) на 18%. Что касается занятых женщин рабочих и служащих, то высота рождаемости у живущих из них в сельских местностях во всех возрастных группах выше, нежели у живущих в городах ; по всей группе 15 49 лет превышение составляет 29%, а в старших возрастных группах еще больше. Средний размер семьи в СССР по переписи населения 1959 г. составил 3,7 человека, против 4,1 в 1939 г. ; в городе семья осталась почти стабильной 3,5 человека (в 1939 г. было 3,6),а в селе она уменьшилась с 4,3 человека на семью до 3,9 человека. Средний размер сельской семьи превышал размер городской семьи в 1939 г. на 18,8%, а в 1959 г. на 9,9%. Наибольшее число членов семьи отмечается у колхозников 3,92 ; у рабочих средний размер семьи в городах 3,57, а в селе 3,81 ; средний размер семьи служащих в городах 3,43, а в селе 3,87. Уменьшение среднего размера семьи против довоенного времени не может быть объяснено только снижением рождаемости. Несомненно одной из непосредственных причин уменьшения среднего размера семьи являются и военные потери, а также дробление семей выход из состава семьи молодых пар. Социалистический способ производства коренным образом изменяет условия жизни людей и создает все условия для всестороннего развития человека. Социалистическое государство берет на себя заботу об охране здоровья человека ; важное место занимают мероприятия по созданию условий для сочетания счастливого материнства с активным участием женщин в общественном труде, в занятиях наукой и искусством. Социалистический строй обеспечивает всеобщую занятость населения при высоком его приросте.

SZÜLETÉS, HÁZASSÁG, CSALÁD A SZO V JETU N IÓ BA N 545 EXAMINATION OF THE BIRTH MOVEMENT,MARRIAGES AND THE FAMILY IN THE SOVIET UNION S u m m a r y T he stu d y of th e problem s connected w ith th e population increase, b u t in p a rticu la r w ith th e b irth m ovem ent, is of p a ram o u n t im portance b o th for analysing th e presen t sta te of reproduction of th e p opulation and for m aking long term com putations ab o u t th e num b er of th e to ta l population, m ales and fem ales, as well as ab o u t th e different age groups. Long range calculations have gained p a rticu la r significance in th e socialist countries in w hich th e econom ic life and culture are developing by a sta te plan. In th e last decade th e num ber of m arriages per 1000 of population was ra th e r consta n t and in 1961 11 m arriages were registered per 1000 of population. T his is th e highest am ong those published by th e different countries. T he age p a tte rn of th e m arrying has a g reat influence on th e b irth m ovem ent. It is w ell know n th a t early m arriage is one of th e factors prom oting a high b irth ra te. In the Soviet U nion and in th e re st of th e socialist countries w here wom en enjoy th e sam e rig h t to cultu re and to work th e num ber of early m arriages is relativ ely low. In 1960 61, for exam ple, th e m arriage ra te of m ales and fem ales under 25 years of age as com pared w ith 1955 increased in th e Soviet Union. M arriage rates by age groups do not w idely differ from each other. In th e Soviet U nion, due to industrialisatio n, to th e increase of th e u rb an p opulation and to th e fact th a t th e em ploym ent of wom en in production has g reatly increased, th e b irth ra te suffered a setback to reach th e 23,8 value by 1000 of population. T his general index of th e b irth ra te is higher th a n a sim ilar one featu rin g th e o th er in d u strially advanced countries. The Second W orld W ar exercised a strong influence on th e decline of th e b irth m ovem en t w hich, as it is well know n, im posed grave burdens on the Soviet people. It can be presum ed th a t when fem ales born in th e w ar years reach th e age group 20 29 th e general index of th e b irth ra te will go on decreasing for a while. The b irth ra te shows a stronger ra te of setback in tow ns th a n in villages, th e specific b irth ra te i. e. th e num b er of b irth s per 1000 fem ales betw een 15 49, however, increased in th e years 1960 1961 com pared to 1958 1959 both in tow ns (by 2 p. c.) and in villages (by 4 p. c.). It can be presum ed th a t in th e y ears 1960 1961 also th e dem obilization carried out in th e Soviet U nion in th e years 1959 1960 exercised an effect on th e increase of th e b irth rates per age groups of wom en. In kolkhoz p easan t fam ilies th e special b irth rates com puted for fem ales betw een 15 49 are 18 p. c. higher th an in w orker and em ployee fam ilies, to g eth er w ith th eir d ependants. As to em ployed wom en belonging to th e w orker and em ployee groups, am ong th em those who live in th e country show a higher b irth ra te in all age groups th an th e tow n dwellers ; for th e age group 15 49 as a w hole th e surplus is 29 p. c. an d it is even higher in th e older age groups. A ccording to th e 1959'census in th e Soviet U nion th e average fam ily size was 3,7 p. c. as against 4,1 in 1939 ; th e fam ily size rem ained alm ost constan t in tow ns, i. e. 3,5 (in 1939 it was 3,6) declining from 4,3 to 3,9 in villages. The average size of th e ru ral fam ilies surpassed th a t of the urban ones in 1939 by 18,8, in 1959 by 9,9 p. c. The highest num ber of fam ily m em bers can be observed in case of kolkhoz p easan ts : 3,92, w ith workers th e average size of fam ily is 3,57 in tow ns and 3,81 in villages ; the average fam ily size of employee fam ilies is 3,43 in tow ns and 3,87 in the villages. T he decline of th e average fam ily size as com pared to th e prew ar tim es can n o t be explained only by th e decline of th e b irth rate. Some of th e direct reasons of th e decrease of th e average fam ily size are, no doubt, to be a ttrib u te d to th e w ar tim e losses, to the disintegration of the fam ilies and to th e exodus of th e young couples from th e fam ilies. T he socialist m ethod of production fundam entally changes th e living conditions of people and creates all th e conditions for th e m anysided developm ent of m an. The socialist sta te u ndertakes th e protection of h ealth ; im p o rta n t are th e provisions w hich m ake it possible to connect h appy m otherhood w ith th e active p a rticip a tio n of women in com m unity work, in arts and sciences. T he socialist order secures th e full em ploym ent of the p o p u latio n and besides a high ra te of reproduction.