Tájékoztató a Bérgarancia támogatásról

Tájékoztató a Bérgarancia támogatásról A bérgarancia támogatás a Bérgarancia Alapról szóló, 1994. évi LXVI. törvény alapján megállapítható visszatérítendő kamatmentes támogatás. Ki veheti igénybe a támogatást? Milyen célra igényelhető a támogatás? Milyen mértékű támogatás állapítható meg? Hogyan vehető igénybe a támogatás? Milyen feltételekkel vehető igénybe a támogatás? A kérelem elbírálása A támogatás visszafizetése Jogszabályok gyűjteménye Ki veheti igénybe a támogatást? A bérgarancia támogatást - a Bérgarancia Alapról szóló, 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. (2) bekezdés b) pont szerinti felszámolás/kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet veheti igénybe. Hivatkozott jogszabályhely szerinti gazdálkodó szervezetek: gazdasági társaság [Ptk. 3:89. -ában felsorolt szervezetek], közhasznú társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtói iroda, európai részvénytársaság, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat (vízközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, önkéntes kölcsönös biztosító- pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesülés (ideértve az európai gazdasági egyesülést is), európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található, továbbá az EGT állam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az Btv. 1. (2) a) pontban írottak alapján felszámolás alatt állhat. Cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. 2014. július 1.-től a kényszertörlés alatt álló cégek esetében is lehetőség nyílt a bérgarancia támogatás igénylésére, amennyiben munkavállalói igénybejelentés alapján a cégbíróság e feladat ellátására bérgarancia biztost jelöl ki. A Btv. értelmében a munkaerő-kölcsönzés és iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében foglalkoztatott munkavállalók után a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díj törvényben meghatározott részének megelőlegezésére is sor kerülhet a bérgarancia támogatás keretében annak érdekében, hogy az így foglalkoztatott munkavállalók munkabére is biztosított legyen. Milyen célra igényelhető a támogatás? A bérgarancia támogatással a felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásra előlegezhető meg. Bértartozás: a felszámolás/kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkaadót - terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó a Cstv. 57. (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítést is. A támogatás a felszámolás/kényszertörlés kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál. Nem minősül munkabértartozásnak a nem munkaviszony keretében járó díjazás (így a megbízási és vállalkozási díj tekintetében fennálló tartozás). Kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet esetében a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítés nem támogatható.

A Btv. rendelkezik arról is, hogy a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási/kényszertörlési eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését - amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet - a felszámoló/bérgarancia biztos köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a felszámolási zárómérleg elkészítését/kényszertörlés befejezését megelőzően a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni. Milyen mértékű támogatás állapítható meg? A támogatás mértékének meghatározásakor a fennálló - esedékes és forrás hiányában kiegyenlíthetetlen - munkabértartozás vehető figyelembe, amelynek összege jogosultanként fő szabályként - nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ha egy felszámolási/kényszertörlési eljáráson belül több részletben történik a támogatás igénybevétele, és a felszámolási/kényszertörlési eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, akkor a támogatás következő évben történő igénylése esetén a jogosultság szempontjából a magasabb összeg alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. Támogatásként a jogosultanként meghatározott (a bérfizetési napon fennálló) bértartozásnak - a felszámolási/kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetnél rendelkezésre álló - saját forrással csökkentett összege állapítható meg. A támogatás mérlegelési jogkörben állapítható meg, ha a gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony a felszámolás kezdetét követően jött létre. A Btv legfeljebb további kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás mérlegelési jogkörben történő megállapítását is lehetővé teszi a törvényi feltételek fennállása esetén. Iskolaszövetkezet és kölcsönbeadó cég esetében mérlegelési jogkörben megállapított támogatás nyújtására nincs lehetőség. Hogyan vehető igénybe a támogatás? A támogatás iránti kérelmet a törvényben meghatározott formanyomtatvány teljes körű elektronikus kitöltésével és kinyomtatásával, valamint a kötelező mellékletek (a munkavállalók részére járó bértartozást kimutató "ADATLAP", és lehetőség szerint a felszámolást/kényszertörlést elrendelő jogerős végzés, ennek hiányában a felszámolási eljárás megindításáról szóló jogerős végzés) csatolásával a felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kérelem kitöltéséhez az elektronikus felület az alábbi linken érhető el: https://tea.munka.hu Az Adatlapot csak elektronikus formában, a kérelmet papír alapon is, a kérelem mellékleteit pedig papír alapon kell benyújtani. Az eljárás illetékmentes. A kérelem benyújtására a felszámoló/bérgarancia biztos vagy meghatalmazottja jogosult. Ez utóbbi esetben meghatalmazás csatolása szükséges. Iskolaszövetkezet és kölcsönbeadó esetében a kérelmet szintén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet (kölcsönvevő) székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Esetükben is szükséges a kérelem és mellékleteinek papír alapú és elektronikus, és az Adatlap elektronikus benyújtása. A kérelem mellékletét kell, hogy képezze a felszámoló azon tájékoztatása, mely tartalmazza a szolgáltatási díj elmaradása miatt érintett kölcsönzött/átengedett munkavállalók megnevezését, valamint a felszámoló tartozás elismerése, mely tartalmazza az egyes munkavállalókra vonatkozó elmaradt szolgáltatási díj összegét. A kérelmet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül nyújthatja be. Az eljárás lefolytatására a Btv. 4. (3) bekezdése szerint a felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye, ennek hiányában fióktelepe, telephelye szerinti kormányhivatal az

illetékes. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, úgy a támogatási igény elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes. Ez a szabály irányadó kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet kérelmező esetében is. A kérelem, adatlap és a hozzá kapcsolódó mellékletek benyújtásának módja a következő táblázatban foglalható össze: Felszámoló/ Bérgarancia biztos/kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet Papír alapon Elektronikusan Kérelem Kérelem - Adatlap Egyéb mellékletek - A bérgarancia támogatás iránti kérelem benyújtása során felszámolás alatt a kényszertörlési eljárást, felszámoló alatt pedig a bérgarancia biztost is érteni kell. Milyen feltételekkel vehető igénybe a támogatás? Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a támogatás megállapításáról rendelkezik, ha - a kérelmező gazdálkodó szervezet felszámolás/kényszertörlés alatt áll, és - esedékes vagy a társaság megszűnésével esedékessé váló bértartozását bevételek hiányában nem tudja kielégíteni. A támogatás mérlegelési jogkörben állapítható meg, ha a gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony a felszámolás kezdetét követően jött létre. Döntése meghozatalakor az állami foglalkoztatási szerv vezetője a lent meghatározott mérlegelési szempontokon túl a Cstv. 27/A. (13) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkavállaló által ellátandó feladatok figyelembevételével a foglalkoztatás indokoltságát mérlegeli. A jogosultanként további, legfeljebb kéthavi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás mérlegelési jogkörben történő megállapításának feltételei: - ha a felszámolási/kényszertörlési eljárás kezdetétől egy év eltelt, - azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette a Btv.-ben meghatározott ötszörös mértéket. Döntése meghozatalakor az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegeli, hogy - a kérelemben meghatározott jogosultakkal szemben fennálló munkabértartozás tartalmaz-e állásidőre járó díjazást, illetve - a támogatás megállapítása a kérelem benyújtását követő hat hónap alatt várhatóan elősegíti-e a felszámolási/kényszertörlési eljárás lezárását, illetve a felszámolás/kényszertörlés alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt). A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet kérelmére a támogatást meg kell állapítani, ha a kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő: felszámolás alatt áll, és a kölcsönzési díjat és szolgáltatási díjat az esedékesség napjá nem fizette meg, és

a felszámolási eljárást a kölcsönzési díj vagy a szolgáltatási díj esedékességét követő tizenkettő hónapon belül elrendelték. A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt szolgáltatási díjról és az érintett munkavállalókról külön nyilvántartást vezet, és a támogatás felhasználásáról köteles az állami foglalkoztatási szerv felé a támogatás kifizetését követő 15 napon belül beszámolót készíteni. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a támogatás kifizetéséről a felszámoló/bérgarancia biztos számára értesítést küld. Az értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül a felszámoló/bérgarancia biztos köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat az őket érintő kifizetésekről, valamint az állami foglalkoztatási szervnek haladéktalanul megküldeni a támogatásra vonatkozóan benyújtott havi adó és járulékbevallás beküldésének igazolására szolgáló EBEV nyugta másolatát és a munkavállalók tájékoztatásának megtörténtéről szóló nyilatkozatát. Amennyiben e tájékoztatási/beszámolási kötelezettségnek az erre közigazgatási határozattal kötelezett nem tesz eleget, úgy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56/A. (1) bekezdés a) pontja alapján rendbírság fizetésére kötelezhető. A kérelem elbírálása A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra a Btv.-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező, illetve a kérelem nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a gazdálkodó szervezet képviselőjét hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén az eljárást a hatóság megszüntetheti. Ha a felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezet által megjelölt munkabértartozás kielégítése iránti igény megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, a támogatást - az erre irányuló kérelem benyújtását követő nyolc naptári napon belül határozattal meg kell állapítani. A támogatás megállapítása esetén az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem átvételétől számított tizenöt naptári napon belül intézkedik az összeg átutalásáról. A bérgarancia támogatás iránti kérelemnek helytadó döntés esetén a támogatást az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közvetlenül a munkavállaló részére fizeti ki, valamint gondoskodik a felszámoló/bérgarancia biztos által az Adatlapon közölt összegek közül a közterheknek az állami adóhatóság, a munkabért terhelő levonásoknak a jogosultak részére történő átutalásáról. Amennyiben az elektronikus rendszerben rögzített összegek magasabbak, mint amennyi az érintett munkavállalóra tekintettel megigényelhető, úgy a támogatás az adott személy vonatkozásában elutasításra kerül. Ebben az esetben a döntés indokolási részében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal meghatározza az adott személyre vonatkozó támogatási összeghatárt, mely összeggel a munkavállaló részére a támogatás egy új kérelem formájában megigényelhető. A Btv. 6. (2) bekezdése alapján az átutalás elmulasztásáért, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítéséért a munkavállalóval szemben a felszámolót/bérgarancia biztost terheli a felelősség, ha annak oka a felszámoló/bérgarancia biztos mulasztása vagy nem a jogszabálynak megfelelő adatszolgáltatása (így pl.: támogatás igénylésekor a munkavállalók bankszámlaszámának, illetve postai címének pontatlan megadása). Amennyiben tehát a munkavállaló vagy a munkabért terhelő letiltás kedvezményezettje az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kifizetett támogatást nem veszi

át, úgy az át nem vett támogatásrészre új kérelem nem nyújtható be. Ebben az esetben a támogatásrész nem megfelelő teljesítéséért a felszámolót/bérgarancia biztost terheli a felelősség. Továbbá azt is fontos kiemelni, hogy a támogatás fent meghatározott módon történő kifizetése nem érinti a felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek, mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak/bérgarancia biztosnak a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, a társadalombiztosítási szervvel, az adóhatósággal és a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit. Kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet esetében a támogatás továbbra is a kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet pénzforgalmi számlájára kerül átutalásra. A támogatás visszafizetése Ha a felszámolás/kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek az állami foglalkoztatási szerv bérgarancia támogatást nyújtott, a támogatás visszafizetése a támogatásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 70 napon, illetve ha a felszámolási zárómérleg benyújtására/kényszertörlési eljárás befejezésére a 70. napot megelőzően került sor, a felszámolási zárómérleg benyújtásának/kényszertörlési eljárás befejezésének napját megelőző napon válik esedékessé. A támogatás visszafizetésére csak pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor. A jogosulatlanul igénybe vett, vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. Kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet esetében a visszakövetelés során a támogatási összeg és a jegybanki alapkamat kétszerese is a kölcsönbeadót, iskolaszövetkezetet terheli. Jogszabályok gyűjteménye a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Tájékoztató a kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély megállapításáról Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben? Milyen időközönként kérhető kivételes nyugellátás-emelés? Ki részesülhet egyszeri segélyben? Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély? Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben és egyszeri segélyben? Hol és hogyan nyújtható be kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem? Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen? Ügyintézési idő Alkalmazandó jogszabályok Ügyfélfogadás helye és ideje Kivételes nyugellátás-emelés illetve egyszeri segély engedélyezésére az érintett személy, illetőleg meghatalmazottja vagy törvényes képviselője kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról stb.) Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben? Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személynek; a megváltozott munkaképességű özvegynek; a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek; továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 85 000 forintot. Milyen időközönként kérhető kivételes nyugellátás-emelés? Kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi kivételes nyugellátásemelést követő 3 éven belül nem engedélyezhető. Ki részesülhet egyszeri segélyben? Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg - a 75 000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, - a 85 000 forintot, ha a kérelmező egyedül él. Milyen időközönként állapítható meg egyszeri segély? Egyszeri segély évente egy alkalommal állapítható meg. Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben és egyszeri segélyben? Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. (2) bekezdésének a) - c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

Hol és hogyan nyújtható be kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem? Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatalnál, vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központjánál lehet benyújtani az alábbi nyomtatványokon: - Kérelem - adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez (K16 számú űrlap) - Kérelem - adatlap egyszeri segély igényléséhez (K17 számú űrlap) elnevezésű nyomtatványokon. A nyomtatványok beszerezhetők a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatainál, a Kormányablakoknál, valamint letölthetők az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról is (www.onyf.hu). Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen? A méltányossági jogkörben hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Ügyintézési idő Az ügyintézési idő 30 naptári nap. Alkalmazandó jogszabályok A kivételes nyugellátás emelés és egyszeri segély kérelmek elbírálása során a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény 66., a végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6) Kormány rendelet 72/B. és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályainak alkalmazásával kell eljárni. Ügyfélfogadás helye és ideje Ügyfélszolgálat: 7100 Szekszárd, Toldi u. 6. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08:00 17:00 Kedd: 08:00 13:00 Szerda: 08:00 13:00 Csütörtök: 08:00 13:00 Péntek: 08:00 12:00

Tájékoztató a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyének kiadásáról Milyen engedélyek léteznek? Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély? Melyik az illetékes kormányhivatal? A munkavállalási engedély kiadásának esetei Milyen mellékletei vannak a kérelemnek? Az engedély érvényessége Mikor nem kell engedély? Jogszabályok jegyzéke Milyen engedélyek léteznek? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt.) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén - a jogszabályban meghatározott kivétellel - 1. az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, (ennek feltételeit külön tájékoztatónk részletezi) vagy 2. a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Hogyan szerezhető be a munkavállalási engedély? A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnál. Az engedélyezési eljárás ún. passzív alanya a harmadik országbeli állampolgár, akire tekintettel az engedély iránti kérelmet a belföldi foglalkoztató benyújtja. Melyik az illetékes kormányhivatal? A kérelmet a munkavégzés helye szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtani. Több munkavégzési hely esetén a) amennyiben a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye, b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal jár el. A munkavállalási engedély kiadásának esetei 1. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és 2. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és 3. a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.

Az engedély kiadásáról az illetékes kormányhivatal az általános ügyintézési határidőn belül (21 nap) dönt. Milyen mellékletei vannak a kérelemnek? A kérelemhez csatolni kell: 1. a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását, 2. a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedélyhez a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát. Az engedély érvényessége A munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az engedély legfeljebb két évre adható, meghosszabbítható. Mikor nem kell engedély? A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatásához nincs szükség munkavállalási engedélyre. Az Flt. felhatalmazása alapján törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg. Jogszabályok jegyzéke A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 114/2007. Korm. rendelet) 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről

Tájékoztató a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeiről A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételei Bejelentés megtételének szabályai Vagyoni biztosíték Elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat Értesítés, nyilvántartásba vétel Bejelentés nélkül folytatott magán-munkaközvetítés Eltiltás, törlés Jogszabályok jegyzéke A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételei A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételei a magán-munkaközvetítő vagy az általa legalább heti húsz órában munkaviszony keretében foglalkoztatott legalább egy személy a Rendelet 1. mellékletében meghatározott végzettséggel, szakmai képesítéssel, gyakorlattal, továbbá a magán-munkaközvetítő a Rendelet által meghatározott összegű, letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal rendelkezzen. Bejelentés megtétélénak szabályai A magán-munkaközvetítő a tevékenységre irányuló szándékát a munkaerő-kölcsönzési és a magánmunkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. melléklete szerinti adattartalommal, a székhely szerinti kormányhivatalnak jelenti be. A bejelentés során csatolandó mellékletek (Rendelet 5.. (1) a c pont): cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén a nevét, cégjegyzékszámát, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozat, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozat, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolása. Az előírt képesítést igazoló oklevél hiteles másolata (szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt, munkáltatói értékelést) és a képesítéssel rendelkező személlyel kötött munkaszerződés. Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződés. Illetékbélyeg 3 000, - Ft értékben. Vagyoni biztosíték A magán-munkaközvetítői tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték mértéke, amennyiben a közvetítés: a) belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint, b) az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint (Rendelet 6.. (2) bek.). Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza (Rendelet 6.. (4) bek.):

a letét kizárólag magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére a fenti pont szerinti kártérítést a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá a magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja. A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot, a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell. Ha a magán-munkaközvetítőt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a magánmunkaközvetítő ellen a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja (Rendelet 7.. (1)-(2) bek.). A magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot, a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell (Rendelet 7.. (1) bek.). Elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat A Rendelet 1. melléklete alapján elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat: a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében: egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, egyetemek állam- és jogtudományi karán, egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat: az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése, munkaköri követelmények meghatározása, a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése, munkaerő-kiválasztás, munkaerő-közvetítés, munkaerő-felvétel, a belső utánpótlás tervezése, a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása, teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: - bérezési alapelvek kialakítása,

- hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése, teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése, munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása, személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése, munkakörülmények vizsgálata; vagy c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat; vagy d) középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző részszaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető. Értesítés, nyilvántartásba vétel Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek és az eljárási illetéket is megfizették, a bejelentés tevőt erről a tényről a kormányhivatal 8 napon belül igazolás megküldésével értesíti. Ezt követően a kormányhivatal a bejelentés érkezésétől számított 15 napon belül dönt a nyilvántartásba vételről. Amennyiben a bejelentés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek a hiányosságok megjelölésével a kormányhivatal erről szóló tájékoztatást küld. A bejelentés jogszabályban foglalt feltételeinek hiányában, a bejelentés meg nem tettnek minősül. Ezt követően a bejelentést a hiányosságok pótlásával újra meg kell tenni. Bejelentés nélkül folytatott magán-munkaközvetítés A magán-munkaközvetítői tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén a kormányhivatal 5 000 500 000,- Ft-ig terjedő bírságot szab ki (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56/A. -a, és a rendbírságról szóló 3/1996. (IV.5.) MüM rendelet 1. -a alapján). Eltiltás, törlés A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha: a bejegyzés feltételeivel nem rendelkezik, a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét (Rendelet 16.. (1) a) pont). A kormányhivatal a magán-munkaközvetítőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha: tevékenységének megszüntetését bejelentette, jogutód nélkül megszűnt (Rendelet 16.. (1) b) pont).

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre vagy a tevékenységtől való eltiltásra azért kerül sor, mert a magán-munkaközvetítő tevékenységét a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét. Jogszabályok jegyzéke 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól (a továbbiakban: Sztv.) 383/2014. (XII.31.) Korm. rendelet a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről és egyes víziközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről (a továbbiakban: Rendelet)

Tájékoztató a méltányosságból engedélyezhető egyszeri segélyről A méltányosságból adható egyszeri segély gyógyszerköltségre, természetbeni ellátások térítésének csökkentésére, egészségbiztosítási pénzbeli ellátások átmeneti kiegészítésére, valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével összefüggő utazás során felmerült költség csökkentésére szolgál. A Kormányhivatal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja által meghatározott éves keretösszeg erejéig részesítheti méltányosságból egyszeri segélyben a biztosított és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt. Hatáskör, illetékesség Az elbíráláshoz szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok A kérelem benyújtásának módja Az ügyintézés határideje A kérelem elbírálása Alkalmazandó jogszabályok jegyzéke Hatáskör, illetékesség A méltányosságból engedélyezhető egyszeri segéllyel kapcsolatos feladatkör a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Az elbíráláshoz szükséges dokumentumok - írásos kérelem formanyomtatványon, - a kérelem benyújtását megelőző egy éven belüli betegséget igazoló kórházi, orvosi igazolást, beteg gyermekhez történő utazás esetén a gyermek kórházi ellátásáról szóló orvosi igazolást, - a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek kiváltását igazoló, névre szóló gyógyszertári nyugtát, gyógyhatású készítmények, valamint vény nélküli gyógyszerek vásárlását igazoló számlát, - az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével összefüggő utazása során felmerült utazási költségtámogatására irányuló kérelem elutasítását követően, az utazási költség igazolására, tömegközlekedési eszköz igénybevétele során a menetjegyeket, gépkocsival való közlekedés esetén az egészségügyi szolgáltatónál való megjelenést igazoló dokumentumot (pl.: kezelési lap), - a már megvásárolt gyógyászati segédeszköz költsége esetén, ha a gyógyászati segédeszköz megvásárlása előtt, nem volt lehetőség a kérelem megfelelő méltányossági támogatás megállapítására, a segédeszköz költségét igazoló eredeti névre szóló számlát. A méltányosságból engedélyezhető egyszeri segéllyel kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek. Alapvető eljárási szabályok Ha az ügyfél kérelme nem az illetékességgel rendelkező hatósághoz kerül benyújtásra, akkor azt a kérelem elbírálására illetékességgel rendelkező kormányhivatalnak meg kell küldeni.

Ha a kérelem elbírálásához további adat, irat vagy egyéb dokumentum szükséges, illetve hiányosan került benyújtásra az ügyfelet 8 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra kell felszólítani. A méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély iránti kérelmek engedélyezéséről, illetve elutasításáról határozatot kell hozni. Az engedélyezett egyszeri segély kiutalását az Egészségbiztosítási Alap terhére a kormányhivatal végzi. Az ellátás kifizetése banki utalással, vagy postai úton történhet. A kérelem benyújtásának módja A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, a biztosított a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát. A kérelem formanyomtatvány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról (https://egbiztpenzbeli.onyf.hu/nyomtatv%c3%a1nyok.html ) letölthető. Az ügyintézés határideje Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz 21 nap. A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni, a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül. A keresetlevelet az első fokú közigazgatási szerv útján kell benyújtani, 3 egyező példányban. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client/oldalon található IKR rendszer igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Amennyiben az ügyfél tárgyalás tartását kívánja, annak tartását a keresetlevélben kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A kérelemben valószínűsíteni kell, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy a végrehajtás elmaradása súlyosabb károsodást okoz, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A keresetlevélhez továbbá csatolni kell az ezeket alátámasztó bizonyítékokat. E kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve hivatalból elutasítja. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. A kérelem elbírálása A kérelmek elbírálása során a Kormányhivatal a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban: Ebtv.), az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) Kormányrendeletben, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának 5/2011. számú OEP utasításában foglaltak szerint jár el. Az eljárás során vizsgálni kell: - a kérelmező biztosított-e, - a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e már egyszeri gyógyszer segélyben,

- a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja-e a mindenkori öregségi nyugdíj tárgyév január 1-jén hatályos legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetében a két és félszeresét, - a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények utolsó hat hónapban kiváltott együttes költsége eléri-e az egy főre jutó jövedelem 15-%-át. A biztosított a segély megállapításának időpontjától számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten segélyben. Alkalmazandó jogszabályok jegyzéke A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) Kormányrendelet Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016.(XII.2.) kormányrendelet A társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Tájékoztató a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátásokról A Kormányhivatal méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások keretében csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A Kormányhivatal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja által meghatározott éves keretösszeg erejéig állapíthatja meg az ellátásokat. Hatáskör, illetékesség Az elbíráláshoz szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok A kérelem benyújtásának módja Az ügyintézés határideje A kérelem elbírálása Alkalmazandó jogszabályok jegyzéke Hatáskör, illetékesség A méltányosságból engedélyezhető egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatkör a területileg illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Az elbíráláshoz szükséges dokumentumok A méltányosságból engedélyezhető táppénz esetén: - a biztosított írásos kérelmét formanyomtatványon, - orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről, - javaslat, orvosi szakvélemény a keresőképtelenség várható időtartamáról, - amennyiben a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a kifizetőhely adatközlése formanyomtatványon, - táppénz jogosultság megszűnéséről szóló jogerős határozat. Gyermekápolás címén méltányosságból engedélyezhető táppénz esetén: - a biztosított írásos kérelmét formanyomtatványon, - orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről, - igazolás a szülő részére a gyermekkel fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról, - orvosi javaslat a keresőképtelenség várható időtartamáról, - amennyiben a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a kifizetőhely adatközlése formanyomtatványon, - 12 éven aluli gyermek esetén a gyermekápolási táppénz jogosultság megszűnése tárgyában hozott jogerős határozat. Méltányosságból engedélyezhető csecsemőgondozási díj esetén: - a biztosított írásos kérelmét formanyomtatványon, - a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata

- amennyiben a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a kifizetőhely adatközlése formanyomtatványon, - csecsemőgondozási díjra való jogosultság elutasítása tárgyában hozott jogerős határozat. Méltányosságból engedélyezhető gyermekgondozási díj esetén: - a biztosított írásos kérelmét formanyomtatványon, - a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata - amennyiben a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a kifizetőhely adatközlése formanyomtatványon, - gyermekgondozási díjra való jogosultság elutasítása tárgyában hozott jogerős határozat. A méltányosságból igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek. Alapvető eljárási szabályok Ha az ügyfél kérelme nem az illetékességgel rendelkező hatósághoz kerül benyújtásra, akkor azt a kérelem elbírálására illetékességgel rendelkező kormányhivatalnak meg kell küldeni. Ha a kérelem elbírálásához további adat, irat vagy egyéb dokumentum szükséges, illetve hiányosan került benyújtásra, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet belföldi jogsegély keretében, a foglalkoztatót, valamint az ügyfelet 8 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra kell felszólítani. A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások iránti kérelmek engedélyezéséről, illetve elutasításáról határozatot kell hozni. Az engedélyezett pénzbeli ellátások kiutalását az Egészségbiztosítási Alap terhére a kormányhivatal végzi. Az ellátás kifizetése banki utalással, vagy postai úton történhet. A kérelem benyújtásának módja A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójánál vagy a kormányablaknál nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a kormányhivatalhoz. A kérelem formanyomtatvány az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról (https://egbiztpenzbeli.onyf.hu/nyomtatv%c3%a1nyok.html ) letölthető. Az ügyintézés határideje Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz 21 nap. A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni, a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül. A keresetlevelet az első fokú közigazgatási szerv útján kell benyújtani, 3 egyező példányban. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client/oldalon található IKR rendszer igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Amennyiben az ügyfél tárgyalás tartását kívánja, annak tartását a keresetlevélben kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, a felperes azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti. A kérelemben valószínűsíteni kell, hogy a végrehajtást követően

az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy a végrehajtás elmaradása súlyosabb károsodást okoz, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A keresetlevélhez továbbá csatolni kell az ezeket alátámasztó bizonyítékokat. E kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve hivatalból elutasítja. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. A kérelem elbírálása A kérelmek elbírálása során a Kormányhivatal a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban: Ebtv.), az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) Kormányrendeletben, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának 27/2015. számú OEP utasításában foglaltak szerint jár el. Az eljárás során vizsgálni kell: - a kérelmező biztosított-e, - a kérelmező biztosításban töltött idejét, - 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát, - jövedelmi viszonyait, - egyéb méltánylást igénylő körülményeit. Méltányosságból a jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladóan is megállapíthat gyermekápolási táppénzt a keresőképtelen biztosítottak részére. A táppénzt legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani, a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét kivéve. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátásra nem jogosít. Alkalmazandó jogszabályok jegyzéke A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) Kormányrendelet Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016.(XII.2.) kormányrendelet A társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának feltételeiről A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei A nyilvántartásba vétel feltételei Vagyoni biztosíték Elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat Nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása, elbírálása A tevékenység megkezdése A munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző a nyilvántartásból törlése Jogszabályok jegyzéke A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet - az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás végezhet, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy - az a belföldi székhelyű a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, vagy a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállalók vonatkozásában szövetkezet folytathat akkor, ha az Mt-ben és a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, és a székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vette. Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet tehát egyrészt belföldi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, és szövetkezet, másrészt az EGT-államban jogszerűen bejegyzett kölcsönző vállalkozás végezhet. A nyilvántartásba vétel feltételei 1. A kérelmezőt a cégjegyzékbe vagy ha a közhasznú kölcsönző esetében a működés feltétele más bírósági nyilvántartásba vétel az előírt nyilvántartásba bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza, 2. a kérelmezőnek vagy az általa legalább heti húsz órában munkaviszony keretében foglalkoztatott legalább egy személynek a Rendelet 1. mellékletében meghatározott végzettsége, szakmai képesítése, gyakorlata van, 3. a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre, 4. a közhasznú kölcsönző kivételével a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik, 5. közhasznú kölcsönző esetén a rendeletben meghatározott mentort alkalmaz, 6. illetékbélyeget leró 3 000, - Ft értékben. EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás esetén a nyilvántartásba vétel feltételei: 1. A kérelmezőt, amennyiben a székhelye szerinti tagállam jogszabályai előírják, az illetékes hatóság nyilvántartásba vette, 2. a kérelmező a rá irányadó jog szerint jogosult munkaerő-kölcsönzés folytatására, 3. a kérelmezőnek vagy az általa legalább heti húsz órában munkaviszony keretében foglalkoztatott legalább egy személynek a Rendelet 1. mellékletében meghatározott végzettsége, szakmai képesítése, gyakorlata van, 4. a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő magyarországi irodahelyiség áll rendelkezésre, 5. a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik, 6. illetékbélyeget leró 3 000, - Ft értékben.

Vagyoni biztosíték A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege ötmillió forint. A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött határozatlan időre szóló letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia: a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti pont szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó kormányhivatalt és a munkaerőkölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja. A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a kormányhivatalban igazolnia kell. Ha a kölcsönbeadót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó ellen a munkavállaló kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja. Elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat A Rendelet. 1. melléklete alapján elfogadható végzettség, szakmai képesítés, gyakorlat: a) szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében: egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán, egyetemek állam- és jogtudományi karán, egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy b) felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves, az alábbiakban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat: az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése, munkaköri követelmények meghatározása, a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése, munkaerő-kiválasztás, munkaerő-közvetítés, munkaerő-felvétel, a belső utánpótlás tervezése, a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása, teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül: - bérezési alapelvek kialakítása,

- hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése, teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése, munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása, személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése, munkakörülmények vizsgálata, vagy c) középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, a b) pontban felsorolt humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat, vagy d) középfokú munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci menedzser és munkaerőpiaci szolgáltatási ügyintéző szakképesítés, valamint munkaerőpiaci szervező, elemző szakképesítés, munkaerő piaci szolgáltató, ügyintéző rész-szakképesítés, továbbá személyügyi gazdálkodó és fejlesztő szakképesítés és személyügyi ügyintéző részszaképesítés, illetve bármely középfokú szakképesítés, amely az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető. Nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása, elbírálása A nyilvántartásba vételi kérelmet a Rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell (írásban, papíralapon) benyújtani, a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnál. A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni: cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén a nevét, cégjegyzékszámát, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozatát, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, vagy hiteles másolatát, a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását, az előírt végzettséget, szakmai képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolatát, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás (pl. működési bizonyítvány, munkáltatói értékelés), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött munkaszerződést, idegen nyelvű dokumentum esetén annak hiteles magyar fordítását, külföldön szerzett képesítés esetén annak magyarországi elismertetését igazoló okiratot, az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát, idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását, pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést a vagyoni biztosítékról (kivéve közhasznú kölcsönző esetén), idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar fordítását, közhasznú kölcsönző esetén a mentorral kötött munkaszerződést, Illetékbélyeget 3 000,- Ft értékben. EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet (írásban, papíralapon) a Rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, a Budapest Főváros Kormányhivatalánál. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálásáról az illetékes kormányhivatal az általános ügyintézési határidőn belül dönt. A tevékenység megkezdése A munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző a tevékenységét csak a kormányhivatal nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. A b) pont vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni. A munkaerő-kölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző a nyilvántartásból törlése A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha: a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik, a vagyoni biztosítékot munkaerő-kölcsönző esetén az előírt határidőben nem pótolta, adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, az Mt., vagy a Rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét (Rendelet 16.. (1) a) pont). A kormányhivatal a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha tevékenységének megszüntetését bejelentette, jogutód nélkül megszűnt (Rendelet 16.. (1) b) pont). Ha a munkaerő-kölcsönzőt, illetve a közhasznú kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerőkölcsönző, illetve a közhasznú kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba. Jogszabályok jegyzéke 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) 383/2014. (XII.31.) Korm. rendelet a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről és egyes víziközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről (a továbbiakban: Rendelet)

Tájékoztató a munkahelyteremtő támogatásokról (nem egyedi kormánydöntés esetén) A munkahelyteremtő támogatás a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkaadó részére az új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, valamint az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz pályázati úton, a pályázati felhívásban foglalt feltételekkel nyújtható. Ki veheti igénybe a támogatást? Milyen beruházáshoz igényelhető a támogatás? Általában milyen költségek számolhatóak el a munkahelyteremtő támogatás körében? A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése támogathatóságának legfontosabb szabályai A támogatás mértéke, intenzitása A támogatás formája A pályázat benyújtása, elbírálása Jogszabályok gyűjteménye Ki veheti igénybe a támogatást? A munkahelyteremtő támogatás annak a munkaadónak nyújtható, amely: a) a pályázatát a támogatni kért beruházás megkezdését megelőzően benyújtja, b) a támogatás keretében elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, c) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő, a pályázati felhívásban meghatározott szabályoknak megfelelő anyagi biztosítékkal, d) kötelezettséget vállal arra, hogy - a támogatási igényben megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza, - a beruházást a támogatási igény (azaz a pályázat) benyújtását követően kezdi meg, - a beruházást annak megkezdésétől számított két éven belül befejezi, - a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd ezt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot együttesen (azaz az emelt létszámot) a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő időszakban foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség), e) a munkaadó és az általa megvalósítani kívánt beruházás megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és a pályázati felhívásban szereplő egyéb feltételenek, a munkaadóval szemben támogatásból való kizárását okozó (a pályázati felhívásban ismertetett) körülmény nem áll fenn, és a munkaadó a pályázati felhívásban meghatározott egyéb támogatási feltételek teljesítését vállalja. Milyen beruházáshoz igényelhető a támogatás? A beruházási támogatás csak induló beruházáshoz vehető igénybe. Az induló beruházás olyan beszerzés, amely: - új létesítmény felállítását, létrehozatalát, vagy - meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, vagy - meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig még nem gyártott termékekkel történő bővítését, vagy - egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi.

A vállalkozásban való részesedésszerzés nem tekinthető induló beruházásnak. A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközölre a pályázat benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás csak akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. A beruházáshoz támogatás csak akkor vehető igénybe, ha maga a beruházás megfelel a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a pályázati felhívásban meghatározott további feltételeknek. Általában milyen költségek számolhatóak el a munkahelyteremtő támogatás körében? A munkahelyteremtő támogatás körében általában: - a beruházás célját szolgáló tárgyi eszközök, találmány, szabadalom, licenc és know-how számviteli törvény szerinti bekerülési értéke (beruházási támogatás), vagy - a beruházás üzembe helyezését követő harmadik hónap végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának legfeljebb 24 havi összege (bérjellegű támogatás), vagy - a fentiek szerinti beruházási és bérjellegű költségek kombinációja támogatható. Mindig a pályázati felhívás határozza meg azt, hogy az adott támogatás csak beruházási költségekhez, csak bérjellegű költségekhez vagy ezek kombinációjához igényelhető-e (és milyen feltételekkel). A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése támogathatóságának legfontosabb szabályai A munkahelyteremtő támogatás keretében csak új tárgyi eszközök és immateriális javak költségei számolhatóak el. Tárgyi eszköz esetében az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a pályázó és a tőle nem független harmadik személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. Az immateriális javak költsége akkor elszámolható, ha azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel, az a számviteli törvény előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik, azokat a szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik személytől vásárolják meg, azok meghatározott ideig (kis- és középvállalkozás esetében 3 évig, nagyvállalkozás esetében öt évig) a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották. A beruházási költségekhez (tárgyi eszközök, immateriális javak) nyújtott támogatás feltétele, hogy a beruházással létrehozott kapacitást a beruházás befejezésétől számított legalább öt évig (kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig) a támogatásról kötött Hatósági Szerződésben foglaltak szerint fenn kell tartani (beruházás fenntartási kötelezettség), és a beruházással létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatást legalább három (kis- és középvállalkozás esetében legalább két) éven át biztosítani kell (foglalkoztatási kötelezettség). Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekhez: - szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége, - földterület vásárlása, - gépjárművek bekerülési értéke, szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke,

- az immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a pályázó nem kizárólag a támogatni kért (és támogatásban részesített) létesítményben használja, - a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, - a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és immateriális javak bekerülési értéke, amelyre a beruházó (a pályázó) vagy más vállalkozás már igénybe vett állami támogatást, - az olyan tárgyi eszköz vagy immateriális javak költsége, amelyet a beruházó (a pályázó) nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló vállalkozástól, vállalkozótól szerzett be, - a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás. Fontos: mivel a munkahelyteremtő támogatás nyújtása (az egyedi kormánydöntés kivételével) pályázati úton történik, ezért a pályázatot kiíró a pályázati kiírásban (felhívásban) határozza meg a támogatható beruházások, az elszámolható költségek pontos körét, a támogatásra való jogosultság feltételeit. A támogatás mértéke, intenzitása A támogatási intenzitás mértéke beleértve a más államháztartási forrásból kapott állami támogatásokat is nem haladhatja meg az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet 25. -ában meghatározott százalékos mértéket. Pályázati úton nyújtott munkahelyteremtő támogatás esetében mindig a pályázati kiírás (felhívás) határozza meg pontosan azt, hogy az adott pályázat keretében milyen támogatási intenzitás alkalmazható, mennyi lehet a támogatás maximális mértéke (összege), és mi lehet a támogatás számításának alapja (például tárgyi eszközök nettó vagy bruttó költsége). A támogatás formája A munkahelyteremtő támogatás vissza nem térítendő támogatásként nyújtható, csak támogatotti kötelezettségszegés vagy jogalap nélküli felvétel esetén kell (késedelmi pótlékkal növelt összegben) visszafizetni. A pályázat benyújtása, elbírálása A nem egyedi kormánydöntéssel igénybe venni kívánt munkahelyteremtő támogatásra vonatkozóan a pályázatot a pályázati kiírásban (felhívásban) megszabott határidőn belül, az ott meghatározott módon kell a tervezett (támogatni kért) beruházás helye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz benyújtani. A hiánypótlás lehetőségéről és feltételeiről, vagy a hiánypótlás kizártságáról a pályázati kiírás (felhívás) tartalmaz tájékoztatást. A pályázati úton nyújtott munkahelyteremtő támogatás feltételeit és az aktuális pályázati felhívásokat a pályázat kiírója (központi pályázat esetén a Nemzetgazdasági Minisztérium, decentralizált forrásból nyújtott támogatás esetén a pályázatot kiíró megyei/fővárosi kormányhivatal) a honlapján közzéteszi. Az aktuális pályázati kiírásokról további felvilágosítás és pályázati dokumentáció kérhető az illetékes megyei kormányhivatalnál (Tolna megyében: Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya). A munkahelyteremtő támogatás nyújtásáról a pályázatot kiíró hatóság vezetője (nemzetgazdasági minsizter vagy a megyei/fővárosi kormányhivatal vezetője) dönt, a döntéshozatal határidejét, az arról törénő értesítés szabályait a pályázati kiírás tartalmazza. Az elbírálási határidő legfeljebb 2 hónap lehet.

A nyertes pályázóval a munkahelyteremtő támogatás folyósításáról és a konkrét támogatási feltételekről az illetékes megyei kormányhivatal hatósági szerződést köt, a pályázati kiírásban (felhívásban) foglalt határidőn belül. Jogszabályok gyűjteménye - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet - Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény - A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról - A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásra való alkalmazásáról

Országos közfoglalkoztatás támogatás ügymenet Ki lehet közfoglalkoztató? Ki lehet közfoglalkoztatott? Mely tevékenységek végezhetőek közfoglalkoztatás keretében? Mennyi az országos közfoglalkoztatási támogatás mértéke, időtartama? Hogyan kell az országos közfoglalkoztatási támogatást igényelni? A csatolandó dokumentumok köre Döntés a támogatásról Közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságai Útmutató Jogszabályok gyűjteménye Ki lehet közfoglalkoztató? A közfoglalkoztatási program keretében támogatásban részesülhetnek: helyi és nemzetségi önkormányzat, valamint azok jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv, egyházi jogi személy, civil szervezet, közhasznú jogállású szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízi társulat, erdőgazdálkodó, szociális szövetkezetek, vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában, kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató. Ki lehet közfoglalkoztatott? Közfoglalkoztatott az lehet, aki - a munkatörvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki nem töltötte be a 16. életévét továbbá megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatal által regisztrált álláskereső (ideértve: a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult, továbbá azon személyeket, akiknek legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította, akik vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, beleértve azon álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel ) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy, akit a foglalkoztatási szerv közvetítést kérőként nyilvántart a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be,

olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el. Mely tevékenységek végezhetőek közfoglalkoztatás keretében? A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) szerint: a Kftv.-ben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, a helyi vagy azon túlmutató közösségi így különösen egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat. További feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység a fentieken túl nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált. A támogatás további feltétele A közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítja. A képzés, a szociális földprogram, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek közfoglalkoztatása kivételével közfoglalkoztatási jogviszony létesítéséhez más központi költségvetési előirányzatból támogatásban nem részesül. Mennyi az országos közfoglalkoztatási támogatás mértéke, időtartama? A támogatás mértéke a 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint szabályozott közfoglalkoztatottnak járó bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: bérköltség) mértékének 100 százalékáig terjedhet. Támogatás mértékénél a közfoglalkoztatónak járó, a Pftv.-ben meghatározott adókedvezménnyel csökkentett szociális hozzájárulási adó összege vehető figyelembe. Ezen túlmenően támogatás nyújtható a ténylegesen foglalkoztatottak után a 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. (4) bekezdésében meghatározott közvetlen költséghez és anyagköltséghez, amelyek összesített mértéke nem haladhatja meg a bérköltséghez nyújtott támogatás 20%-át. A szervezési költség mértéke nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz nyújtott támogatás 3%-át.

A támogatás időtartama határozott idejű, de legfeljebb 12 hónapos közfoglalkoztatási jogviszonyához, napi 6-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásához nyújtható: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, a járási (fővárosi kerületi) hivatal által kiközvetített álláskeresőnek, elismerést kérőnek (legfeljebb a kérelem jogerős elbírálásáig tarthat), a kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgárnak (legfeljebb a tartózkodási engedély lejártáig) határozott idejű, de legfeljebb 12 hónapos közfoglalkoztatási jogviszonyához, napi 4-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásához nyújtható: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy (a továbbiakban: rehabilitációs ellátott) azon álláskereső személynek, akinek legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül. Hogyan kell az országos közfoglalkoztatási támogatást igényelni? Országos közfoglalkoztatási programok esetén a támogatást igénylő, azaz a közfoglalkoztató a programra vonatkozóan előzetes tervezetet (a továbbiakban tervezet) készít. A tervezet és mellékleteinek benyújtása minden esetben elektronikusan történik a Közfoglalkoztatási Támogatások Keretrendszerében (a továbbiakban: KTK) a https://ktk.munka.hu/login oldalon. A csatolandó dokumentumok köre munkaerőigény bejelentőlap, illetve foglalkoztatói adatlap, a programban tervezett feladatok megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek másolata, ha a tevékenység ezt igényli (pl. területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalását, környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt kell csatolni), a program műszaki megalapozottságát alátámasztó számítások, leírások, átnézeti és helyszínrajzok stb. (ha a tevékenység ezt igényli), továbbá a támogatást kérelmező személytől, szervezettől függően az alábbi dokumentumok Önkormányzatok, önkormányzati társulások esetén az aláírásra jogosult személy eredeti aláírás mintája, vagy banki aláírás bejelentője, vagy annak kérelmező által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírás mintájának/banki aláírás bejelentőjének megfelelő aláírással és annak léte esetén bélyegzővel ellátott másolata. Amennyiben a korábban beadott alapító okirathoz képest változás nem történt, ismételten nem szükséges becsatolni. Ebben az esetben elegendő a közfoglalkoztató nyilatkozata is. Még be nem jegyzett gazdasági társaság vagy egyéni cég esetén: - igazolás a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásáról Gazdasági társaság esetén - ha a cégjegyzék nem tartalmazza az aláírási címpéldány/aláírás-minta cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban történő benyújtásának tényét: cégbejegyzésre jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya/aláírás- mintája, vagy annak a munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező és hatályos felirattal és az aláírási

címpéldánynak/aláírás-mintának megfelelő aláírással valamint annak (pecsét léte és használata esetén) bélyegzőlenyomattal ellátott másolata. (A kormányhivatal kizárhatja a vagylagosságot, ha megjelöli, melyik dokumentumot fogadja be.) - ha a cégjegyzék tartalmazza az aláírási címpéldány/aláírás-minta cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban történő benyújtásának tényét: a munkaadó által az eredetivel mindenben megegyező és hatályos felirattal és az aláírási címpéldánynak/ aláírás-mintának megfelelő aláírással valamint bélyegző léte és használata esetén bélyegzőlenyomattal ellátott másolata. (Ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta csak abban az esetben fogadható el, ha a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirat módosítását is az ügyvéd készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi), a Knyt. alapján előírt Nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a Közzétételi kérelem (letölthető a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról, államháztartáson kívüli kérelmező esetén kell benyújtani), a közfeladat ellátásáról szóló, önkormányzattal kötött megállapodás kérelmező által elkészített másolata, amelyet a kérelmező az eredetivel mindenben megegyező és az aláírás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak megfelelően aláírással és annak léte esetén bélyegzővel lát el (amennyiben a közfeladat ellátására megállapodás alapján kerül sor), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott, a köztartozás mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat, vagy a kérelmező által benyújtott, cégszerű aláírással ellátott adófolyószámla-kivonat (amennyiben a közfoglalkoztató nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban), Magán erdőgazdálkodó közfoglalkoztató esetén a gazdálkodási formára jellemző okirat (vállalkozói igazolvány, illetve a vállalkozó tevékenység bejelentéséről szóló dokumentum, őstermelői igazolvány, alapító okirat, stb.) fentieknek megfelelő másolatai, az eredetivel mindenben megegyező és hatályos felirattal és az aláírási címpéldánynak / aláírás mintának megfelelő aláírással valamint bélyegző léte és használata esetén bélyegzőlenyomattal ellátott másolata. amennyiben a kérelmező a köztartozásmentes adatbázisban nem szerepel: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott, a köztartozás-mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat, vagy a kérelmező által benyújtott, cégszerű aláírással ellátott adófolyószámla-kivonat. a Knyt. alapján előírt nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a közzétételi kérelem (letölthető a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról). A cégnyilvántartáson kívüli, egyéb bírósági nyilvántartásban szereplő közfoglalkoztató esetében cégnyilvántartásban nem szereplő munkaadó esetében: az alapító okirat (alapszabály) másolata, amelyet a közfoglalkoztató az eredetivel mindenben megegyező és a kiállítás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak / aláírás mintának megfelelően aláírással és bélyegző léte esetén bélyegzőlenyomattal lát el. Amennyiben a korábban beadott alapító okirathoz képest változás nem történt, ismételten nem szükséges becsatolni. Ebben az esetben elegendő a közfoglalkoztató nyilatkozata is. a közfoglalkoztató székhelye szerinti törvényszék által kiállított, 30 napnál nem régebbi, a nyilvántartásba vételről szóló igazolás.

a cégjegyzésre/aláírásra jogosult személy eredeti aláírási címpéldánya, vagy annak a kérelmező által az eredetivel mindenben megegyező felirattal és az aláírási címpéldánynak / aláírás mintának / banki aláírás bejelentőjének megfelelő aláírással és bélyegző léte esetén bélyegzőlenyomattal ellátott másolata. a Knyt. alapján előírt nyilatkozat, valamint érintettség fennállása esetén a közzétételi kérelem (letölthető a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról) - államháztartáson kívüli kérelmező esetén kell benyújtani. amennyiben a közfeladat ellátására megállapodás alapján kerül sor, a közfeladat ellátásáról szóló, az önkormányzattal kötött megállapodásnak a kérelmező által elkészített másolata, amelyet a kérelmező az eredetivel mindenben megegyező és az aláírás napja óta nem változott jelzéssel, és az aláírási címpéldánynak vagy aláírásmintának megfelelő aláírással és bélyegző léte esetén bélyegzőlenyomattal lát el. amennyiben a kérelmező a köztartozásmentes adatbázisban nem szerepel: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott, a köztartozás-mentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokirat, vagy a kérelmező által benyújtott, cégszerű aláírással ellátott adófolyószámla-kivonat. Döntés a támogatásról Az előzetes tervezet és csatolt mellékletei alapján a támogatásról a közfoglalkoztatásért felelős miniszter mérlegelési jogkörében dönt. A közfoglalkoztató a miniszteri döntéssel megegyező tartalommal kérelmet és annak mellékleteit a miniszteri döntést követő 8 napon belül benyújtja az illetékes kormányhivatalhoz (a foglalkoztatás helye szerint illetékes, több kormányhivatal illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz). A kérelmet a KTK rendszerből kell kinyomtatni. A támogatásról hozott döntés alapján a kormányhivatal hatósági szerződést köt a kérelmezővel (támogatottal). A közfoglalkoztató kérelmére a jogszabályban meghatározott mértékű előleg folyósítható. Közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságai A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a Kftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők: csak határozott időre (legfeljebb 12 hónap) létesíthető. Közfoglalkoztatási programok (a rövid időtartamú kivételével) egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbíthatóak meg. a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni (közfoglalkoztatási szerződésben), próbaidő nem köthető ki, a rendes munkaidő időtartama napi 6 vagy 8 óra lehet, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetében 4-8 óra. a közfoglalkoztatott közfoglalkoztatási bérre vagy középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,

a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén, az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult, a szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap, a szabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg, a betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg, fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató, legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja, várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a közfoglalkoztatott számára, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, foglalkoztathatósági szakvéleményezést kell kérni a közfoglalkoztatás megkezdése előtt, amely azt határozza meg, hogy a munkavállaló mely foglalkozási korlátozás mellett folytathat kereső tevékenységet, önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a kormányhivatal, más közfoglalkoztatás esetében a közfoglalkoztató kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvéleményezést, a foglalkoztathatóságról kiállított szakvélemény kiállításától számított két évig érvényes, és több foglalkoztatónál felhasználható. Útmutató https://ktk.munka.hu/login súgó ikonra kattintva elérhető Jogszabályok gyűjteménye 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (a továbbiakban: Flt.), 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról (továbbiakban: Kftv.), 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról (továbbiakban: 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet), 170/2011 (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról (a továbbiakban: 170/2011 (VIII. 24.) Korm. rendelet)

Tájékoztató a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának összevont kérelmezési eljárásában a kormányhivatalok szakhatósági közreműködéséről Milyen engedélyek léteznek? Az összevont tartózkodási engedély kiadására jogosult hatóság A szakhatósági állásfoglalás kiadására illetékes kormányhivatal A szakhatósági állásfoglalás célja Az előzetes megállapodás tartalma A kormányhivatal mikor támogatja az összevont engedély kiadását? A kormányhivatal mérlegelési jogköre A munkavállalás mely formái nem tartoznak az összevont kérelmezési eljárás alá? Jogszabályok gyűjteménye Milyen engedélyek léteznek? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény törvény (a továbbiakban: Flt.) kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén - a jogszabályban meghatározott kivétellel - 1. az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy 2. a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély (ennek feltételeit külön tájékoztatónk részletezi) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az összevont tartózkodási engedély kiadására jogosult hatóság Az összevont tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság állítja ki. Az eljárásban, annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatható-e, elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), másodfokú eljárásban a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A szakhatósági állásfoglalás kiadására illetékes kormányhivatal A szakhatósági állásfoglalást a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatal állítja ki. Több munkavégzési hely esetén a) amennyiben a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye, b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal jár el szakhatóságként. A szakhatósági állásfoglalás célja A kormányhivatal az eljárás során szakhatósági állásfoglalásban arról nyilatkozik, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes

megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja, vagy nem támogatja. A szakhatósági vizsgálat lehetséges esetei a) Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, a kormányhivatal azt vizsgálja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik-e. Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a kormányhivatal pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. b) Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával kell kiadni, a kormányhivatal a következőket vizsgálja: a. a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik-e. A harmadik országbeli állampolgárnak a szakképzettséget, végzettséget igazoló dokumentumot hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával kell benyújtania. b. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezik-e. A harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánó foglalkoztató feladata ennek benyújtása. c. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. Erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania, a kormányhivatal részére az illetékes járási hivatal ad visszajelzést. d. a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik. A harmadik országbeli állampolgár köteles igazolni az előírt alkalmazási feltételeket (pl. nyelvvizsgabizonyítvány, gépkocsivezetői-engedély stb.) hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával, továbbá köteles becsatolni az előzetes megállapodást eredeti példányban vagy hiteles másolatban, valamint ha az nem magyar nyelvű annak hiteles magyar fordításával. Az előzetes megállapodás tartalma Ahhoz, hogy a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalást ki tudja adni, a harmadik országbeli állampolgár által az idegenrendészeti hatósághoz benyújtott előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell: - a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR) - a munkakör ellátásához szükséges szakmai képesítés, szakképzettség, végzettség megnevezését, - munkakör ellátásához szükséges egyéb alkalmazási feltételek - a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját, - a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint - ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét. A kormányhivatal mikor támogatja az összevont engedély kiadását? Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a kormányhivatal pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalását - a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata esetén 15 napon belül, - a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélküli eljárásban pedig 10 napon belül adja ki. A kormányhivatal mikor nem támogatja az összevont engedély kiadását? Jogszabályban meghatározott esetekben a kormányhivatal az idegenrendészeti hatóság megkeresésére nemleges szakhatósági állásfoglalást ad ki, amelynek eredményeként az összevont engedély nem adható ki, mely esetek az alábbiak: a) nem állnak fenn a jogszabályban és az előzetes megállapodásban meghatározott feltételek, b) az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja, c) az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik, d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt ír elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy a tevékenység ellátásához nem szükséges, db) a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 10 napnál rövidebb időtartamban határozta meg, e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya), Viszonosság fennállásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a kormányhivatalt. f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás- egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,

g) a 18. alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn, h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni, i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, ide értve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt, (Nem minősül érvényes engedélynek, ha a másik érvényes engedéllyel rendelkező foglalkoztató a munkavállalási engedély elbírálásáig kezdeményezi az engedély visszavonását.) j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni, k) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzést valósít meg. l) a kormányhivatal tudomást szerez arról, hogy az engedély kiadásához szükséges igazoló okiratokhoz megtévesztéssel jutottak hozzá vagy azokat meghamisították, vagy megváltoztatták. A kormányhivatal mérlegelési jogköre A kormányhivatal egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján dönthet arról, hogy szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását. Ilyen egyéb foglalkoztatási szempont különösen, ha a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik, b) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, c) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van, d) az előzetes megállapodásban a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbér ideértve az illetményt és a díjazást szerepel, e) a szakhatósági eljárás során benyújtott dokumentumok tartalma ugyanazon adat tekintetében egymástól eltér, f) a részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyokra beadott engedély iránti kérelmek esetén a foglalkoztatási jogviszonyokban az összes munkaidő mértéke meghaladja a heti 40 órát. A d) pontban írt feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér ideértve az illetményt és a díjazást az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát. A munkavállalás mely formái nem tartoznak az összevont kérelmezési eljárás alá? A Harmtv. 29/A. (4) bekezdése alapján, ha az alábbi körülmények valamelyike fennáll, az engedély nem tartozik az összevont kérelmezési eljárás keretébe, melyek a következők:

a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, c) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra, e) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért, f) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, g) a befogadottra (akkor nem tartozik az engedélyezés körébe sem, ha a befogadó állomáson történik a munkavégzés), h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik, i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása,valamint k) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni. Amennyiben tehát fennáll valamelyik fenti körülmény, nem kell összevont engedély iránti kérelmet előterjeszteni akkor sem, ha egyébként a foglalkoztatás engedélyköteles. Ez utóbbi esetben az engedély iránti kérelmet az illetékes kormányhivatalnál a foglalkoztatónak kell előterjesztenie. Jogszabályok jegyzéke A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 114/2007. Korm. rendelet) 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről

Tájékoztató az álláskeresők vállalkozóvá válásához nyújtható tőkejuttatás támogatásról Pályázati eljárás alapján tőkejuttatás támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Ki veheti igénybe a támogatást? A támogatható beruházás A támogatás feltételei A támogatás formája, mértéke A pályázat benyújtása, elbírálása Jogszabályok gyűjteménye Ki veheti igénybe a támogatást? A vállalkozóvá váláshoz tőkejuttatás támogatás annak adható, aki: - a pályázat benyújtását közvetlenül megelőzően (beleértve a pályázat benyújtásának napját is) az illetékes járási hivatal által legalább egy hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskereső, vagy - rehabilitációs járadékban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, és vállalja, hogy önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, gazdasági társaság a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagjaként, vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. éci CXVII. törvény 3. 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként fogja megoldani. A vállalkozóvá váláshoz tőkejuttatás támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a pályázó és az általa vállalt önfoglalkoztatás megfelel a vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a pályázati felhívásban meghatározott további feltételeknek (különös tekintettel a vállalkozáshoz történő csatlakozás vonatkozásában a pályázati felhívásban közzétett elvárásokra). A támogatható beruházás A támogatott beruházás keretében elszámolható költségek körét (rendszerint: tárgyi eszközök, ingatlan, esetleges egyéb költségek), az ahhoz kapcsolódó feltételeket, a támogatásra nem jogosító kiadásokat mindenkor a pályázati kiírás (felhívás) tartalmazza. A támogatás feltételei Támogatás annak a pályázónak nyújtható, aki: - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és a pályázati felhívásban foglalt egyéb előírásoknak megfelelő módon, határidőben és tartalommal nyújtotta be pályázatát, - vele szemben nem állnak fenn a pályázati felhívásban ismertetett kizáró feltételek (például mezőgazdasági őstermelői tevékenység indításához nem kaphat támogatást az, aki őstermelői tevékenységét a támogatásról szóló döntés meghozatalát megelőzően megkezdte, és/vagy a pályázat benyújtását megelőző két éven belül már rendelkezett őstermelői igazolvánnyal), - rendelkezik a vállalkozás pénzügyi és piaci megalapozottságát bemutató, azt alátámasztó, legalább 3 évre szóló üzleti tervvel, - a pályázati felhívás ezirányú előírása esetén rendelkezik a vállalkozás indításához a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással, és/vagy a vállalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául megfelelő anyagi biztosítékkal (például jelzáloggal terhelhető ingatlannal),

- a támogatni kért beruházást a pályázat benyújtását követően kezdi meg, vállalja, hogy ezen beruházást a pályázati felhívásban megszabott határidőn belül teljeskörűen megvalósítja, és költségeivel a támogató irányába elszámol, - vállalja, hogy önmaga foglalkoztatását a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően, a pályázatában megadott határidőn belül megkezdi, azt a pályázati felhívásban foglaltak szerint fenntartja (a támogtaási időszak alatt munkaviszonyt nem létesíthet), - vállalja, hogy a támogató döntés kézhezvételét követően a pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül hatósági szerződést köt a támogatóval a támogatás nyújtásának feltételeiről, - a pályázatában általa kértnél alacsonyabb összegű támogatás esetére vállalja, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetet önerőből pótolva a beruházást változatlan formában megvalósítja, vagy a beruházásra vonatkozó tervét (a támogató egyetértésével) átdolgozva azt csökkentett formában megvalósítja, - vállalja a pályázati felhívásban meghatározott egyéb kötelezettségek teljesítését. A támogatás formája, mértéke A vállalkozóvá váláshoz tőkejuttatás támogatása legfeljebb 3 millió forintig nyújtható, egészben vagy részben visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő formában. A támogató a pályázati felhívásban határozza meg az adott pályázat keretében igénybe vehető támogatás maximális összegét, a beruházás összértékéhez viszonyított maximális %-os arányát, valamint a támogatás formáját (visszatérítendő vagy vissza nem térítendő). A rendelkezésre álló forrást meghaladó támogatási igény esetén az igényeltnél kisebb összegű támogatás is odaítélhető, illetve a pályázat forráshiány miatt elutasítható. A pályázat benyújtása, elbírálása A vállalkozóvá váláshoz igényelni kívánt tőkejuttatás támogatásra vonatkozóan a pályázatot a pályázati kiírásban (felhívásban) megszabott határidőn belül, az ott meghatározott módon kell a pályázó lakcíme szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz benyújtani. A hiánypótlás lehetőségéről és feltételeiről, vagy a hiánypótlás kizártságáról a pályázati kiírás (felhívás) tartalmaz tájékoztatást. A támogatás feltételeit és az aktuális pályázati felhívásokat a pályázatot kiíró megyei/fővárosi kormányhivatal a honlapján közzéteszi. Az aktuális pályázati kiírásokról további felvilágosítás és pályázati dokumentáció kérhető az illetékes megyei kormányhivatalnál (Tolna megyében: Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya). A vállalkozóvá váláshoz tőkejuttatás támogatásról a megyei kormánybiztos dönt, a döntéshozatal határidejét, az arról törénő értesítés szabályait a pályázati kiírás tartalmazza. Az elbírálási határidő legfeljebb 2 hónap lehet. A nyertes pályázóval a munkahelyteremtő támogatás folyósításáról és a konkrét támogatási feltételekről az illetékes megyei kormányhivatal hatósági szerződést köt, a pályázati kiírásban (felhívásban) foglalt határidőn belül. Jogszabályok gyűjteménye - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet

- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól ls egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet - Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet

O r s z á g o s N y u g d í j b i z t o s í t á s i F ő i g a z g a t ó s á g 2017/1. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, illetve a baleseti táppénzt, valamint az azokkal kapcsolatos eljárást érintő leglényegesebb új szabályokról és azok gyakorlati alkalmazásáról 2017. január 1-jei hatállyal illetve néhány esetben ettől eltérő időponttól a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) egyes, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat, baleseti táppénzt és utazási költségtérítést, valamint az azokkal kapcsolatos eljárást érintő szakaszait több jogszabály is módosította: a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény, a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVII. törvény, illetve az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXII. törvény. Ezen túl főként a feladat- és hatáskörök változásaival összefüggésben a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) is módosításra került a következő jogszabályok által: a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, az egyes társadalombiztosítási és családpolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 449/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet, illetve az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 464/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet. A módosítások részben technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak, részben pedig strukturális változásokat idéznek elő az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szervek feladat- és hatásköreinek kijelölését illetően. 1 0 8 1 B U D A P E S T, F I U M E I Ú T 1 9 / A. 2 7 0-8 0 0 0 P o s t a c í m : B u d a p e s t 1 9 1 6 e - m a i l : o n y f @ o n y f. h u