Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 4. Tel: (36-76) 502-810 Fax: (36-76) 502-820 e-mail: kecskemet.hot@katved.gov.hu Szám: 35310/1607-2/2015. ált. Tárgy: Juhász és Társai Kft. terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt Ügyintéző: Telefonszám: 06-76/502-810 E-mail: kecskemet.hot@katved.gov.hu H A T Á R O Z A T A Juhász és Társai Kft. (székhely: 6066 Tiszaalpár, Bethlen Gábor utca 35., adószáma: 11802899-2-03) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000,- Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. I N D O K O L Á S A Juhász és Társai Kft. (székhely: 6066 Tiszaalpár, Bethlen Gábor utca 35., adószáma: 11802899-2-03) ügyfelet 100 000 Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.
2 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: 2015. május 12. 09 05 -től a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének állománya a veszélyes áruk szállításának telephelyi előkészítésének ellenőrzését végezte a Juhász és Társai Kft. 6066 Tiszaalpár, Bethlen Gábor utca 35., szám alatti telephelyén. Az ellenőrzés időtartama alatt a telephelyen a következő veszélyes anyagok voltak fellelhetők: szénhidrogén-gáz keverék: 471,5 kg (ADR-szerinti besorolás: UN 1965). Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy az ADR 1.3 szerinti képzéssel a vállalkozásból senki sem rendelkezett, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy több személy is részt vesz a kirakási folyamatban, amely az ADR hatálya alá tartozó árut érint. Fenti megállapításokat az ellenőrzők a 35310/1607/2015.ált. számú jegyzőkönyvben rögzítették, melyet az ellenőrzés helyszínén és időpontjában Juhász Attiláné (anyja neve: Czapárik Ilona, született: Budapest, 1951.12.17.) ügyvezető jóváhagyólag aláírt és bélyegzőlenyomatával ellátott. A 35310/1607/2015.ált számú jegyzőkönyvben rögzítettek alapján megállapítom, hogy a Juhász és Társai Kft. nem mentesül az ADR 1.3. fejezetében és a 8.2.3 szakaszában előírt oktatási kötelezettsége alól. Megállapítom továbbá, hogy jelen eljárásban a Juhász és Társai Kft. az ADR 1.4 fejezete (A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei) szerinti feladó és címzett. Az ellenőrzésen a 35310/1607/2015.ált számú jegyzőkönyvben rögzítettek alapján az alábbi jogszabálysértések került feltárásra: 1. Az ellenőrzés pillanatában oktatást bizonyító dokumentumot bemutatni nem tudtak. Az ADR 1.3 fejezete az alábbiakat írja elő: 1.3.1 Hatály és alkalmazási terület Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni. 1.3.2 A képzés jellege Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő formájú képzés szükséges: 1.3.2.1 Altalános tájékoztató oktatás A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk fuvarozására/szállítására vonatkozó általános előírásokat. 1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira. Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell. 1.3.2.3 Biztonsági képzés A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.
3 Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek. 1.3.2.4 A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. 1.3.3 Dokumentálás Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. Az ADR 8.2 fejezete az alábbiakat írja elő: 8.2.3 A veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő, a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőkön kívüli személyek képzése 8.2.3.1 A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek, az 1.3 fejezet szerinti feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Ez az előírás a jármű üzemben tartója, a feladó és a szállítmányozó által alkalmazott személyzetre és a veszélyes áruk be vagy kirakását végzőkre, ill. a veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő olyan járművezetőkre is vonatkozik, akik nem rendelkeznek a 8.2.1 szakasz szerinti bizonyítvánnyal. Az ADR 1.4 fejezete foglakozik a résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeivel: 1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. 1.4.2.1 Feladó 1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható; b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. 1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfel elj en
4 az ADR előlrásalnak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont eselében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban. 1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez. 1.4.2.3 Címzett 1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele - kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik -, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották. A 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló rendelet 1. számú mellékletének 3. pontja szerint: Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.,illetve a 4. pontja szerint: Az ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni: A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani., valamint az 5. pontja szerint: Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni: a) az oktatás helye, időpontja; b) az oktatás jellegének, témaköreinek megjelölése az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerint; c) az előadó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje; d) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre; e) az előadók és a részt vevők aláírása. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie. Fent részletezett jogszabálysértés elkövetéséért a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009 (VII. 29.) Kormányrendelet. 5. mellékletének 3. táblázat 6. pontja (bírságolással érintett cselekmény, mulasztás: A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító (fuvarozó), címzett részére 100 000,- Ft bírság összeget állapít meg. Fenti mulasztás elkövetésében a Juhász és Társai Kft. kötelezettsége az ADR 1.4 fejezetében tárgyalt résztvevők közül feladóként és címzettként egyaránt megállapítható. Az ellenőrzés, valamint annak eredményéről felvett 35310/1607/2015.ált. számú jegyzőkönyv megállapításai megnevezett üzemeltető által a veszélyes áru szállítás biztonságát befolyásoló cselekményekre vonatkozó előírások betartásának a telephelyen történő ellenőrzésére irányultak, mely fenti időpontban végrehajtott telephelyi ellenőrzés során felvett, fenti számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet rendeletben
5 meghatározott kötelezettségét az Juhász és Társai Kft., mint a veszélyes áru feladója és címzettje megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet (R2.) 5. (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (R3) 6. alapján a Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendeletben, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. A Kkt. 20. (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. Fentiekre tekintettel megállapítom, hogy az ügyfél az adott szabálytalanságért (az ADR 1.3 szerinti képzés hiánya miatt) a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 1-1 arányban köteles a tételes összegű bírságot megfizetni. A bírság összegét az R3. 5. mellékletében foglaltak alapján szabtam ki. Megállapítom, hogy az R2. 5. -a alapján az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot az 5. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni, és hogy az 5. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolását a bírság kiszabása során nem állt módomban módosítani. Az R3. 13. (2) bekezdése szerint ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. -ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. Mindezekre tekintettel a fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 100.000,- forint összegben határoztam meg.
6 Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság az I/II/III. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) a Kkv. tv. 12/A. (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében, valamint a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Kecskemét, 2015. június 04. Marozsi András tű. alezredes kirendeltség-vezető távollétében és helyette: Gál Barna tű. százados hatósági osztályvezető Záradék Készült: 2 példányban Terjedelme: 3 lap Kapják: 1. : Juhász és Társai Kft. (6066 Tiszaalpár, Bethlen Gábor utca 35.) 2. : Irattár