Tűzjelzés, Tűzriadó Terv, Biztonsági felülvizsgálatok
TŰZVÉDELEM 2
Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási eszközüket (mobiltelefon) kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. A tűzoltóság ingyenes hívószáma 112; 105. (egységes segélyhívószám: 112) 3
Tűzjelzés A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé. A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), - mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt, - emberélet van-e veszélyben, - a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. 4
Tűzriadó Terv 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 4. (1) A Szabályzat készítésére kötelezett a Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet köteles készíteni az általa üzemeltetett, bérelt 5
Tűzriadó Terv a) épületrészre, épületre, ha az aa) menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál, ab) oktatási intézmény működésére szolgál, amelynek megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, ac) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy ad) 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik, 6
Tűzriadó Terv b) épületrészre, épületre, szabadtérre, ha az ba) olyan zenés szórakozóhely működésére szolgál, amely megengedett maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy bb) 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag - az üzemanyagtöltő állomásokon a kimérő szerkezetekhez kapcsolódó technológiai tartályokban tárolt üzemanyagot figyelmen kívül hagyva - előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál, és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordulhat elő. 7
Tűzriadó Terv (2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a) a tűzjelzés módját; b) a tűzoltóság, valamint az épületrészben, épületben, szabadtéren tartózkodó veszélyeztetett személyek riasztási rendjét, az épület, szabadtér elhagyásának módját; c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.); 8
Tűzriadó Terv d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra); e) a létesítmény helyszínrajzát, az épület, épületrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók), a vízszerzési helyek és az egyéb oltóanyagtároló helyek, a veszélyforrások, a kiürítési útvonalak és a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével. 9
Tűzriadó Terv A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni, annak eredményét értékelni és azt írásban rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. 10
Tűzriadó Terv A Tűzriadó Tervet állandóan hozzáférhető helyen, az érintett épületrész, épület területén kell elhelyezni. 11
Biztonsági felülvizsgálatok Érintésvédelmi szabványossági Tűzvédelmi szabványossági Villámvédelmi szabványossági 12
Kérdés Mit kell tartalmaznia a tűzjelzésnek? 13
14
A település nevét és a tűzeset helyének pontos meghatározását. A tűzeset, káreset pontos helyét (címét), mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, és a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. Mi ég, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben. 15
Éles, hegyes eszközök használata, tűszúrásos balesetek protokollja, higiénés előírások
Miről lesz szó? Éles, hegyes eszköz használata a gyakorlatban Cserélhető szike 17
18
Jogszabályi háttér 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről 19
Jogszabályi háttér Kizárólag az egészségügyi szolgáltatásra terjed ki! Éles vagy hegyes eszközök: a munkavédelemről szóló törvény értelmében munkaeszköznek minősülő, konkrét egészségügyi tevékenységek végzéséhez használt olyan tárgyak vagy eszközök, amelyekkel vágni és szúrni lehet, továbbá amelyek egyébként sérülést vagy fertőzést okozhatnak. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). 20
Kockázatértékelés Az egészségügyi szolgáltató az éles vagy hegyes eszközök kiválasztásakor, ezt követően a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló rendeletben előírt gyakorisággal értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat. 21
Képzés, tájékoztatás A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és a munkavédelmi képviselő - tájékoztatás és képzés (a továbbiakban együtt: képzés) formájában - elégséges és megfelelő információt kapjon a) az egészséget fenyegető kockázatokról, b) az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, c) az éles vagy hegyes eszközök biztonságos használatára vonatkozó előírásokról, d) az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, e) az előre nem látható veszélyhelyzetek megelőzéséről, f) az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések esetén teendő intézkedésekről és g) a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekről. 22
Tűszúrásos és vágásos sérülések okozta balesetek legfőbb okai 50-53% kapkodás, időhiány 45-48% előre nem látható esemény 43-47% a beteg váratlan reakciói 19-22% veszélyes hulladékban szúró, vágó eszköz 9-10% hiányos, hibás védőeszköz 8-9% helytelen eszköz használat 3% gyakorlatlanság, ismerethiány 23
Kérdés Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről rendelkező 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet rendelkezik-e ezen eszközök kockázatértékelés, kockázatkezelés és megelőzés meghatározásáról? 24
25
Nem, a rendelet csak az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget határozza meg Igen, a rendelet meghatározza a kockázatértékelés, kockázatkezelés és megelőzés követelményeit, valamint a képzés, tájékoztatás és az intézkedések, utókövetési követelményeit. Igen, a rendelet pontosan meghatározza az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközökkel kapcsolatos kockázatokat. 26
END Köszönöm a figyelmüket! Munkabiztonsági Önálló Osztály 27