Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9/1997.(V.5.), 15/1998.(XI.13.), 16/1998.(XII.1.), 11/1999.(V.1.), 23/1999.(XII.23.), 14/2000.(VI.30.), 18/2000.(XII.18.), 18/2001.(VIII.21.), 10/2002. (X.30.), 12/2002.(XII.16.), 6/2003.(IV.17.), 10/2003.(IX.30.), 8/2004.(IV.26.), 15/2004.(IX.30.) 3/2005.(II.21.), 11/2005.(IX.30.), 16/2005.(XI.18.), 20/2005.(XII.16.), 5/2006.(II.20.), 10/2006.(VI.30.), 15/2006.(X.11.), 3/2007.(II.19.), 7/2007.(IV.23.), 13/2008.(VI.25.), 19/2008.(XII.19.) valamint az 5/2009. (II.25.)KR sz. rendeletével módosított 8/1995. (VII.1.) sz. rendelete a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (egységes szerkezetben) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés - a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1.. (6) bek. a./ pontjában, valamint 18.. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) megállapításáról a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Székhelye: Szolnok, Kossuth L. út 2. Postacíme: 5001 Szolnok, Pf. 41. (2) A megyei önkormányzat hivatalos pecsétje: "Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Közgyűlés Szolnok" feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. 2. (1) A megyei önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a megye lakossága a megválasztott közgyűlési tagokból álló közgyűlés és megyei népszavazás útján gyakorolja. (2) A megyei közgyűlésnek negyven tagja van. A közgyűlési tagok választásához kialakított megyei választókerületek leírását az 1/a. sz. melléklet, a közgyűlési tagok névsorát az 1/b. sz. melléklet tartalmazza.
3. (1) A megyei önkormányzat hivatalos jelképei: Jász-Nagykun-Szolnok megye címere, zászlója és pecsétje. A megye címerének, zászlójának és pecsétjének leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza. (2) A megyei önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket külön önkormányzati rendelettel alapíthat. (3) A megyei közgyűlés hivatalos lapja: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közlönye. (4) A megyei közgyűlés hivatalos internetes honlapja: www.jnszm.hu 1 2 II. fejezet A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 4. (1) A megyei önkormányzat önállóan, demokratikusan, a nyilvánosság biztosításával intézi a hatáskörébe tartozó közügyeket. Gondoskodik a feladatát képező közszolgáltatások megszervezéséről, az ezt biztosító intézmények működtetéséről. (2) A megyei közgyűlés kötelezően ellátandó feladat- és hatáskörét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A megyei önkormányzat önként vállalhat közfeladatokat, ha a.) a kötelezően előírt feladat- és hatáskörének ellátását nem veszélyezteti, b.) az ellátáshoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak. (1) A közfeladatok önkéntes vállalása előtt egyeztető eljárást kell lefolytatni. 5. 6. (2) Az egyeztető eljárás lefolytatásáról a közgyűlés elnöke gondoskodik. (3) Az egyeztető eljárásba szükséges bevonni: a.) az illetékes bizottságokat, b.) az önkormányzati hivatal szakapparátusát, c.) indokolt esetben külső szakértőket. (4) Az előkészítő eljárás lefolytatására ideiglenes bizottság is alakítható. 1 A 3. (4) bekezdését beiktatta a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 1. -a. Hatályba lépett 2003. április 17-én.
7. (1) Az önként vállalt közfeladatok ellátását meg kell szüntetni, ha az 5. -ban meghatározott feltételek nem állnak fenn. (2) A megszüntetés esetében is az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályok - a 6. -ban meghatározottak - az irányadók. (3) Az önként vállalt feladatok jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza. 8. (1) A közgyűlés a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása érdekében társulhat más megyei és települési képviselő-testületekkel. (2) A társulási jog kiterjedhet meglévő egy, vagy több intézmény további közös irányítására, működtetésére, új intézmény alapítására, fenntartására, fejlesztésére. (3) A társulási formában működtetni kívánt intézmény esetében a képviselő-testületek által elfogadott megállapodásban kell rögzíteni a jogokat és a kötelezettségeket. (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a megyei közgyűlést illetik meg. 9. (2) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében a közgyűlés elnökére és bizottságaira, a megyei cigány kisebbségi önkormányzatra, illetve - törvényben meghatározottak szerint - társulására ruházhatja át. Az átruházott hatásköröket a 4. sz. melléklet tartalmazza. 2 (3) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - az Ötv 10. -ában felsoroltakon túlmenően - a.) megállapodás belföldi önkormányzattal és egyéb szervezettel, illetve annak felmondása, b.) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, c.) gazdasági társaság igazgatóságába, felügyelő bizottságába képviselő kijelölése, megbízása, d.) kötvénykibocsátás, váltókibocsátás és elfogadás, e.) hitelfelvétel, kezességvállalás, bankgarancia, f.) 3 (4) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a közgyűlés következő ülésén be kell számolni. 3 (5) Az átruházott hatáskör gyakorlására vonatkozóan a közgyűlés utasítást adhat, a hatáskört 2 A 9. (2) bekezdését módosította a 6/2003.(IV.17)KR sz. rendelet 2. (1) bekezdése, majd a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 1. -a. Hatályba lépett 2003. április 17-én, illetve 2007. április 23-án. 3 A 9. (3) bekezdésének d., és e., pontját módosította és új f., ponttal egészítette ki a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. Ezt követően az f., pontot 2008. december 19-i hatállyal törölte a 19/2008. (XII.19.) KR sz. rendelet 1. -a.
visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. III. fejezet A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE A Közgyűlés szakmai, gazdasági programja, munkaterve 10. A közgyűlés középtávú célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló szakmai, gazdasági programban foglalja össze. A szakmai, gazdasági program az önkormányzat részére meghatározza azokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a megye társadalmi, környezeti, gazdasági adottságai figyelembe vételével az önkormányzat által nyújtott kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. 4 11. (1) A közgyűlés a szakmai, gazdasági program végrehajtása, a tervezhető feladatok ütemezése érdekében féléves munkatervet fogad el. (2) A munkaterv összeállításához a közgyűlés elnöke javaslatot kér: a.) a közgyűlés tagjaitól, b.) a közgyűlés bizottságaitól, c.) a megyei cigány kisebbségi önkormányzattól, d.) a főjegyzőtől, e.) a megye településeinek polgármestereitől, a megyében működő kistérségi társulások vezetőitől, f.) a megye országgyűlési képviselőitől, g.) a megyében működő érdekképviseleti h.) szervezetek, kamarák, a történelmi egyházak megyei vezetőitől. 5 (3) A munkaterv tartalmazza: a.) a testületi ülések időpontját és napirendjét, b.) a napirendi pontok előadóit, c.) a napirendi pontot véleményező bizottság(ok) megjelölését, d.) az előkészítésért felelős személy megnevezését, e.) a bizottságoknak megtárgyalásra ajánlott témákat, f.) a munkatervben nem szereplő napirendi javaslatok jegyzékét, g.) a közmeghallgatás időpontját, 6 h.) egyéb szervezési jellegű feladatokat. (4) A szakmai, gazdasági program és a munkaterv előkészítéséről és közgyűlés elé terjeszté- 4 A 10. -t módosította a 7/2007.(IV.23.)KR sz. rendelet 2. -a, hatályba lépett 2007. április 23-án. 5 A 11. (2) és (5) bekezdését módosította a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 3. -a, hatályba lépett 2007. április 23-án. 6 A 11. (3) bek. g., pontját módosította a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 13. (2) bekezdése, hatályos 2007. április 23-tól. 4
5 séről a közgyűlés elnöke gondoskodik. (5) A szakmai, gazdasági programot és a munkatervet a megyei önkormányzat közlönyében és a honlapján közzé kell tenni. A közgyűlés ülései Az alakuló ülés 7 12/A. (1) A közgyűlés alakuló ülését a hivatalban lévő közgyűlés elnöke hívja össze. Az alakuló ülést a legidősebb közgyűlési tag, mint korelnök vezeti. (2) A közgyűlési tagok az alakuló ülésen, a megbízólevél átadását követően az Ötv-ben előírt esküt tesznek. Az eskü szövegét a Területi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel. (3) Az eskü letétele után kerül sor a tisztségviselők titkos szavazással történő megválasztására. A titkos szavazás lebonyolítására legalább háromtagú szavazatszámláló bizottságot kell választani a közgyűlési tagok közül. A megyei közgyűlés elnöke tisztségére az a közgyűlési tag válik jelöltté, akit a jelenlévő közgyűlési képviselők több mint fele jelöltnek ajánlott. 8 (4) Az alakuló ülésen az SzMSz módosításáról alkotott rendelet az elfogadásával egyidejűleg, a Megyei Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. 9 12. (1) A közgyűlés rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A közgyűlés a munkatervében meghatározottak szerint tart ülést (rendes ülés). (3) A közgyűlés a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható (rendkívüli ülés). (4) A közgyűlés hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral járna, a közgyűlést kötelező haladéktalanul összehívni. (5) A közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni: a.) a közgyűlés tagok egynegyedének kezdeményezésére, b.) a közgyűlés bármely állandó bizottságának az indítványára, c.) megyei népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén. 13. (1) Rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt - a javasolt napirendi pont megje- 7 A 12/A. -t beiktatta a 11/1999. (V.1.) KR.sz. rendelet 1. -a. Hatályba lépett 1999. május 1-jén. 8 A 12/A. (3) bekezdését kiegészítette a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 4. -a, hatályba lépett 2007. április 23- án. 9 A 12/A. -t (4) bekezdéssel kiegészítette a 6/2003.(IV.17.) KR sz. rendelet 3. (1) bekezdése. Hatályba lépett 2003.április 17-én.
lölésével - a közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni. (2) Az előterjesztés alapján a közgyűlést nyolc napon belüli időpontra kell összehívni. 14. Ha a közgyűlési napirendek száma, a döntést igénylő témák jellege indokolja - a közgyűlés elnökének indítványára - több napos ülés (ülésszak) is tartható. Az előterjesztések 15. (1) A közgyűlés napirendi pontjait írásban (papír- vagy elektronikus alapon) benyújtott előterjesztések alapján tárgyalja. 10 (2) Szóbeli előterjesztés kivételesen, az indokok megjelölésével tehető. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a közgyűlés napján kiosztott írásos (papír-alapú) és elektronikus úton letölthetővé tett előterjesztést is. (3) Az írásbeli (papír- vagy elektronikus alapú) előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyat és a tényállást, b.) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c.) a döntési javaslat indokait, a döntés várható (gazdasági, társadalmi) hatásait, d.) a döntési (rendeleti, határozati) javaslatot, valamint, e.) szükség szerint a határidő és a felelős megjelölését. (4) Döntési javaslat előterjesztésére jogosult: a.) a közgyűlés elnöke és az alelnökök, b.) a témakör szerint illetékes bizottság, a bizottság elnöke, a bizottság által megbízott tag, 11 c.) bármelyik közgyűlési tag, d.) a főjegyző. (5) A testületi előterjesztések részletes követelményeit a 5.sz. melléklet tartalmazza. 6 Az ülés összehívása 16. (1) A közgyűlés ülését a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök hívja össze. 12 (2) Az elnöki és az alelnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlést a legidősebb közgyűlés tag (korelnök) hívja össze. 10 A 15. (1)-(3) bekezdését módosította az 5/2009.(II.25.) KR sz. rendelet (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2009. február 25-én. 11 A 15.. (4) b.) pontját módosította a 11/1999. (V.1.) KR.sz. rendelet 2. -a. Hatályba lépett 1999. május 1-jén. 12 A 16. (1) bekezdését módosította a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 5. -a, hatályba lépett 2007. április 23-án.
7 (3) A közgyűlést meghívóval kell összehívni. (4) A meghívónak tartalmaznia kell: a.) az ülés helyét, kezdetének időpontját, b.) a javasolt napirendi pontokat, c.) a napirendi pontok előadóit, d.) ülésszak esetén annak várható időtartamát, e.) a közgyűlést összehívó személy aláírását. (5) A papír- vagy elektronikus alapú meghívót és előterjesztéseket, valamint a két ülés közötti eseményekről szóló tájékoztató jellegű információs anyagot úgy kell kézbesíteni, vagy elektronikus úton elérhetővé tenni, hogy a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak: a.) a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 naptári nappal, b.) a rendkívüli ülés napját megelőzően legalább 3 naptári nappal előbb megkapják, vagy számukra elektronikus adatbázisból letölthetővé váljon. 13 (6) 12.. (4) bekezdésben meghatározott rendkívüli esetben a közgyűlés rövid úton (telefon, telefax, távirat, futár) is összehívható. Ebben az esetben az írásbeliség mellőzhető, azonban a sürgős, halaszthatatlan összehívás okát közölni kell. (7) A meghívó és az előterjesztések kézbesítése a technikai feltételek megléte esetén az elektronikus postafiók útján is teljesíthető. 14 17. (1) A közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a.) a megye országgyűlési képviselőit, b.) a közigazgatási hivatal vezetőjét, c.) a megyei főjegyzőt, d.) Szolnok Megyei Jogú Város polgármesterét, e.) a települések polgármestereit, f.) a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnökét, g.) a napirendi pontok előadóit, a napirend tárgya szerint érdekelt szervek és szervezetek vezetőit, h.) a napirend tárgya szerint illetékes bizottság nem közgyűlés képviselő tagjait, i.) a napirend tárgya szerint érdekelt önszerveződő közösségek képviselőit, j.) a megyében működő államigazgatási szervek vezetőit, k.) a megyében működő gazdasági kamarák vezetőit, l.) a megyei rendőrfőkapitányt. 15 (2) Meghívottként vesznek részt a közgyűlésen a megyei önkormányzati hivatal irodavezetői, a hírközlő szervek képviselői, továbbá mindazok, akiknek a jelenlétét a közgyűlés elnöke 13 A 16.. (5) bekezdését módosította a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 1.. (1) bekezdése. Hatályba lépett 1997. május 5-én. Ezt követően módosította az 5/2009.(II.25.) KR sz. rendelet 1. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2009.II.25-én. 14 A 16. (7) bekezdését beiktatta a 6/2003.(IV.17.) KR sz. rendelet 4. (1) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. 15 A 17. (1) bekezdését módosította a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 6. -a, hatályba lépett 2007. április 23-án.
8 és a bizottságok szükségesnek tartják. (3) A Megyei Közgyűlés nyilvános és zárt ülésén az Ötv. 92/A. -a alapján megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt. A Megyei Közgyűlés elnöke köteles meghívni a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pontok tárgyalásához. 16 Az ülés nyilvánossága 18. (1) A közgyűlés ülése nyilvános, amelyről hang- és video felvétel készíthető. (2) A választópolgárok - a zárt ülés anyaga kivételével - betekinthetnek a közgyűlés előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a 16. -ban megjelölt időpontban a megyei könyvtár és az önkormányzati hivatal szakkönyvtára részére meg kell küldeni. Az előterjesztések és a testületi ülések jegyzőkönyvei az önkormányzati hivatalban és a megyei önkormányzat internetes honlapján is megtekinthetőek. 17 (3) A közgyűlés ülésén megjelent állampolgárok, a társadalmi és érdekvédelmi szervek, valamint a politikai pártok képviselői a közgyűlés ülése alatt - a tanácskozási joggal meghívottak kivételével - nem nyújthatnak be kérelmeket, indítványokat. A közgyűlés tagjainak informáltságát elősegítő - társadalmi és közérdeket szolgáló - írásos anyagok, tájékoztatók az ülés megkezdése előtt a tanácskozó terem előtti előtérben elhelyezhetők. (4) A közgyűlés esetenként - nyílt szavazással - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottaknak, illetve az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyalt napirendi ponthoz szólási jogot ad-e. 19. (1) A közgyűlés zárt ülést tart: a.) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá b.) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. 18 (2) A közgyűlés bármely közgyűlési tag vagy a főjegyző javaslatára, továbbá a pályázat elbírálásában érintettek kezdeményezésére zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Erről nyílt szavazással, vita nélkül dönt a közgyűlés. 16 A 17.. (3) bekezdését beiktatta a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 1.. (2) bekezdése. Hatályba lépett 1997. május 5-én. 17 A 18. (2) bekezdésének utolsó mondatát módosította a 6/2003.(IV.17.) KR sz. rendelet 4. (2) bekezdése, majd a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 7. -a. Hatályba lépett 2003. április 17-én, illetve 2007. április 23-án. 18 A 19. (1) bekezdés b., pontját módosította a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 5. -a. Hatályba lépett 2003. április 17-én.
(3) A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a főjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. (4) Aki - zárt ülés esetén - az ülésteremben jogosulatlanul tartózkodik, azt a közgyűlés elnöke távozásra szólítja fel, szükség esetén kiutasíthatja. (5) A Közgyűlés zárt ülésén hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni. 19 (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat a közgyűlés bizottságainak működése során is figyelembe kell venni. Az ülés vezetése 20. A közgyűlés ülését a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök, a tisztségviselők együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Határozatképesség 21. (1) A közgyűlés elnöke az ülést megnyitja, a jelenléti ív alapján, illetőleg számítógépes rendszer segítségével megállapítja a határozatképességet, azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi. (2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a közgyűlés tagjainak több mint a fele jelen van. (3) A határozatképesség biztosítása érdekében a közgyűlés elnöke 15 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el. (4) A határozatképtelenség megállapítása után a közgyűlést 15 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására ismét össze kell hívni. A napirend meghatározása 22. (1) A határozatképesség megállapítása után a közgyűlés elnöke tesz javaslatot az ülés napirendjére. A napirendről a közgyűlés vita nélkül határoz. (2) A közgyűlési tag, a bizottság vagy a főjegyző által - a 23.. (2) bekezdésében rögzített módon - előterjesztett sürgősségi indítványt a napirend elfogadása előtt a közgyűlés elnöke köteles ismertetni. (3) A közgyűlés a sürgősségi indítvány napirendre vételéről vita nélkül határoz. 19 A 19.. (5) bekezdését módosította a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 1.. (3) bekezdése. Hatályba lépett 1997. május 5-én. 9
1 (4) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét általában az alábbiak szerint kell meghatározni: a.) interpellációk, kérdések, b.) beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, c.) sürgősségi indítványok, d.) minősített többségű döntést igénylő előterjesztések (rendelet-tervezetek, határozati javaslatok), e.) egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések, f.) tájékoztatók, g.) bejelentések, felvetések. 20 A sürgősségi indítvány 23. (1) A közgyűlési tag, a bizottság vagy a főjegyző javasolhatja a közgyűlésnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős tárgyalását. (2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző két munkanappal korábban - a közgyűlés elnökének kell írásban benyújtani. (3) Az indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát és indokolását, a döntési javaslatot, valamint az előterjesztő sajátkezű aláírását. A napirend tárgyalása 24. (1) A napirendi pontok tárgyalása során a közgyűlés elnöke minden előterjesztés felett külön nyit vitát. (2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását - az indokok megjelölésével - a közgyűlés tagja vagy a főjegyző indítványozhatja. (3) Erről vita nélkül dönt a közgyűlés. 25. (1) Az előadó az írásos előterjesztéshez - maximum öt percben tömör, új információkat tartalmazó - szóbeli kiegészítést tehet. (2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. A kérdés előterjesztésére két perc, megválaszolására öt perc áll rendelkezésre. A kérdés megfogalmazása és a hozzászólás tartalmilag is elkülönül, kérdés előterjesztésekor a vélemény kifejtésére nincs lehetőség. 21 20 A 22.. (4) bekezdését módosította, kiegészítette a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 2. -a. Hatályba lépett 1997. május 5-én. 21 A 25. (2) bekezdését 2008. július 1-i hatállyal módosította a 13/2008.(VI.25.) KR sz. r. 1. (1) bek-e.
(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés megkezdése előtt írásban, valamint a vita során szóban, illetőleg gépi szavazópult igénybevételével lehet jelentkezni a közgyűlés elnökénél. (4) A közgyűlés elnöke a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni: a.) a képviselőcsoport vezetőjének, b.) az érintett bizottsági elnöknek, alelnöknek, c.) annak a közgyűlési tagnak, akit az elhangzott hozzászólás - megítélése szerint - méltatlan kritikával illetett, illetve aki az álláspontjával kapcsolatban keletkezett félreértést szeretné tisztázni, d.) annak a közgyűlési tagnak, aki ügyrendi észrevételt, javaslatot kíván tenni. A soron kívüli hozzászólás időtartama maximum három perc lehet. (5) A hozzászólások időtartama - napirendi pontonként - ugyanazon hozzászóló első hozzászólása esetén öt perc, a második hozzászólása esetén maximum két perc lehet. 22 26. (1) A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott bizottsági tag ismerteti, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményről is. (2) Az előkészítésben részt vevő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója és a főjegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, maximum öt percben. 23 (3) Az előterjesztés tárgyalása során - a döntés meghozatala előtt - bármely közgyűlési tag kérésére egy alkalommal a közgyűlés elnöke tárgyalási szünetet rendelhet el. Ezzel a jogával minden közgyűlési tag ülésnaponként csak egy alkalommal élhet. (4) A napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármely közgyűlési tag és a főjegyző kérhet szót. Az ügyrendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt. (5) Amennyiben az előterjesztéshez további felszólalásra nem volt jelentkező vagy ilyen irányú ügyrendi javaslatot fogadott el a testület, a közgyűlés elnöke a vitát lezárja. (6) A szavazás előtt a főjegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni. (7) A közgyűlés elnöke a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról határoz a közgyűlés. (8) Módosító, kiegészítő indítványt legkésőbb az ülés napját megelőző napon lehet a megyei főjegyzőhöz írásban benyújtani, aki törvényességi ellenőrzést követően haladéktalanul eljuttatja azt az előterjesztőhöz. A bizottságok és a képviselő-csoportok az ülés napján is te- 22 A 25. (5) bekezdését 2008. július 1-i hatállyal módosította a 13/2008.(VI.25.) KR sz. r. 1. (2) bek-e. 23 A 26. (2) bekezdését 2008. július 1-i hatállyal módosította a 13/2008.(VI.25.) KR sz. r. 1. (3) bek-e. 1
1 hetnek írásban megfogalmazott módosító és kiegészítő indítványt. 24 Az ülés napján kiosztott előterjesztésekhez, döntési javaslathoz bármely közgyűlési tag is tehet írásban megfogalmazott módosító, kiegészítő indítványt. (9) A módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához - a döntési javaslat részleteit érintő esetekben is - ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván. Az interpelláció, a kérdés, a bejelentés és a felvetés 27. (1) A napirendi pontok megtárgyalása előtt kerül sor az interpellációk, a kérdések előterjesztésére, a napirendi pontok megtárgyalása után ezek megválaszolására, valamint a bejelentések és a felvetések előterjesztésére és megválaszolására. (2) A közgyűlés tagjai az ülésen önkormányzati ügyekben a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, a megyei tanácsnokokhoz és a főjegyzőhöz interpellációt és kérdést, bármely közgyűlési taghoz kérdést terjeszthetnek elő. 28. (1) Interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni, legfeljebb két perc időtartamban. 25 (2) Az interpellációt a közgyűlésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje az ülés előtt legalább öt nappal előbb írásban megkapja. Az interpelláció másolatát a közgyűlés elnökének is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. (3) Amennyiben a (2) bekezdésben írt határidő után vagy a közgyűlésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. (4) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló közgyűlési tag nyilatkozik, majd a közgyűlés - vita nélkül - dönt. (5) Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő tizenöt napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak. (6) Az interpelláció kivizsgálása során az interpelláló közgyűlési tag részvételét lehetővé kell tenni. (7) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden közgyűlési tagnak meg kell kül- 24 A 26.. (7)-(8) bekezdését beiktatta a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 3. -a. Hatályba lépett 1997. május 5-én. A (8) bekezdés utolsó mondatát beiktatta a 3/1998. (III.6.) KR.sz. rendelet 1. -a. Hatályba lépett 1998. március 6- án. 25 A 28. (1) bekezdését 2008. július 1-i hatállyal módosította a 13/2008.(VI.25.) KR sz. r. 1. (4) bek-e.
1 deni. A válasz elfogadása tárgyában a közgyűlés a következő ülésén hoz döntést, a (4) bekezdésben foglaltak szerint. (8) Amennyiben az interpellációra adott választ a közgyűlés nem fogadja el és annak további vizsgálatát szükségesnek tartja, akkor ezzel a feladattal bizottságot kell megbízni. 29. (1) A kérdés minden olyan - az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat szervezetére, működésére, tevékenységére vonatkozó - tudakozódás, felvilágosítás kérés, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik valamely közgyűlési napirendi pont témájához. (2) A kérdés előterjesztésére két perc, megválaszolására öt perc áll rendelkezésre. (3) (4) 26 30. (1) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a közgyűléssel, amely intézkedést nem igényel. (2) A felvetés olyan közérdekű téma jelzése, amelyben a közgyűlés állást foglalhat, illetve az intézkedésre jogosulthoz továbbíthat. A tanácskozás rendjének biztosítása 31. (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a közgyűlés elnökének a feladata. Ennek érdekében: a.) ellátja a közgyűlés ülésével kapcsolatos ülés- és vitavezetési feladatokat, b.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy akinek a fogalmazása a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő, c.) rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsít, d.) amennyiben a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja. (2) A közgyűlés elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban vitát nyitni nem lehet. A közgyűlés döntései 32. 26 A 29.. (3)-(4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 11.. (3) bekezdése.
(1) A közgyűlés önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz. (2) A közgyűlés rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: a.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés.../20... (...hó...nap) számú rendelete (rövidítése: KR) A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja. b.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés.../20... (...hó...nap) számú határozata (rövidítése: KH) A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja. c.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Z-../20.. (...hó...nap) számú zárt ülésen hozott határozata (rövidítés: Z-../20..(..hó..nap)KH). A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja. 27 (3) A közgyűlési határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét. (4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. (5) A közgyűlés döntéseit meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek és közzé kell tenni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közlönyében. Az önkormányzati rendeletalkotás 33. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti: a.) a közgyűlés tagja, b.) a közgyűlés bizottsága, c.) a főjegyző. (2) A kezdeményezést a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani, aki azt a közgyűlés következő ülésén köteles előterjeszteni. 34. (1) A közgyűlés állást foglal az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről, a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, valamint a közgyűlési tárgyalás időpontját. (2) Az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy e célból külön ideiglenes bizottságot hozhat létre. (3) A szakmai előkészítés a főjegyző feladata. 1 27 A 32.. (2) bekezdés c.) pontját beiktatta a 9/1997. (V.5.) KR.sz. rendelet 4.. (1) bekezdése, majd a (2) bekezdést módosította a 7/2007.(IV.23.)KR sz. rendelet 8. -a. Hatályba lépett 1997. május 5-én, illetve 2007. április 23-án.
1 (4) A rendelet-tervezet a tárgy szerint illetékes bizottság(ok) által történt megvitatás után terjeszthető a közgyűlés elé. 35. (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását követően, annak hiteles szövegét a főjegyző köteles megszerkeszteni. (2) Az önkormányzati rendeletet a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá. (3) A főjegyző a rendeletet a 12/A. (4) bekezdésében szabályozott eset kivételével legkésőbb az ülést követő huszonötödik napon a megyei önkormányzat közlönyében hirdeti ki. Erről a lakosságot a megyei önkormányzat internetes honlapján tájékoztatni kell. 28 (4) Az önkormányzati rendeletet el kell helyezni a megyei könyvtárban és a megyei önkormányzati hivatal szakkönyvtárában. (5) A megyei önkormányzati hivatalnál - ügyfélfogadási időben - a választópolgárok részére lehetőséget kell biztosítani az önkormányzati rendeletek megtekintésére. (6) A főjegyző köteles gondoskodni az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról, évenkénti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről. (7) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a közgyűlés bizottság vagy tanácsnok hatáskörébe utalhatja. (8) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét, továbbá a rendeletek hatályos, egybeszerkesztett szövegét a megyei főjegyző az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé. 29 A döntéshozatal 36. (1) A közgyűlés ülésén a döntési javaslat elfogadásához - általában - a jelenlévő közgyűlési tagok több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (2) A megválasztott közgyűlési tagok több mint a felének az igen szavazata - minősített többség - szükséges a következő döntésekhez: a.) rendeletalkotás, b.) a közgyűlés szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, c.) választás, kinevezés, felmentés, megbízás, a megbízás visszavonása, d.) önkormányzati társulás létrehozása; társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, e.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, 28 A 35. (3) bekezdését módosította a 6/2003.(IV.17.) KR sz. rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. 29 A 35. (8) bekezdését módosította a 6/2003.(IV.17.) KR sz. rendelet 3. (3) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én.
f.) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, g.) közgyűlési tag kizárása a döntéshozatalból, h.) zárt ülés elrendelése, i.) a közgyűlés feloszlásának kimondása, j.) megyei kitüntetések, elismerő címek alapítása és adományozása, k.) szakmai, gazdasági program elfogadása, l.) kötvénykibocsátás, váltókibocsátás és elfogadás, m.) törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelennek nyilvánítása, n.) törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól rendelkezés, vagyonkezelői jog létesítése, 30 o.) közgyűlés hatáskörének átruházása, ö.) megyei népszavazás elrendelése, p.) emlékmű-állítás, q.) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, r.) hitelfelvétel, kezességvállalás, bankgarancia, s.) értékpapír-vásárlás, t.) kereset benyújtásának kezdeményezése a közgyűlés elnöke sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén, 31 u.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, ü.) törvényességi észrevétel alapján hozott döntés. (1) Szavazni csak személyesen lehet. (2) A szavazás nyílt vagy titkos. A szavazás módja 37. (3) A közgyűlés a döntését általában nyílt szavazással hozza. (4) A nyílt szavazás a.) gépi szavazással (számítógépes rögzítéssel), vagy b.) kézfelemeléssel, valamint c.) név szerinti szavazással történhet. 38. (1) A szavazatok megszámlálásáról a közgyűlés elnöke - gépi szavazatösszesítés útján, illetve a főjegyző közreműködésével - gondoskodik. (2) Amennyiben a nyílt szavazás eredménye felől bármely közgyűlési tagban kétség merül fel, akkor kérésére a közgyűlés elnöke egy alkalommal köteles a szavazást megismételtet- 30 A 36. (2) bek. n., pontját kiegészítette a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 8. -a, hatályba lépett 2007. április 23-án. 31 A 36. (2) bekezdésének l., r., s., és t., pontjait módosította a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 6. (1) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. 1
1 ni. (3) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. 39. (1) Bármely közgyűlési tag - a szavazás megkezdése előtt benyújtott - indítványára a közgyűlés vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a közgyűlés feloszlására vonatkozó döntés meghozatalához. (3) A név szerinti szavazás esetén a főjegyző ABC sorrendben szólítja a közgyűlési tagokat, akik nevük elhangzásakor felállva - igen - nem - tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. (4) A főjegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a közgyűlés elnökének. (5) Az eredményt tartalmazó jegyzéket a közgyűlés elnöke és a főjegyző aláírásával hitelesíti. 40. A közgyűlés a 19.. (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat. Erre bármely közgyűlési tag, valamint a főjegyző tehet indítványt, amelyről a közgyűlés vita nélkül határoz. 41. (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (2) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság nem határozatképes, akkor a közgyűlés külön szavazatszámláló bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítására. (3) A bizottság e feladatának ellátása során: a.) ismerteti a titkos szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat, b.) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen c.) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: - a szavazás helyét és napját, - a bizottság jelenlévő tagjainak nevét, - a szavazás során felmerült körülményeket, - a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, valamint - a szavazás eredményét. d.) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják,
e.) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a közgyűlésnek. Jegyzőkönyv 42. (1) A közgyűlés üléséről hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételre (megőrzésére, archiválására, meghallgathatóságának biztosítására stb.) a jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 32 (2) A megyei közgyűlés üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: - az ülés helyét és időpontját, - az ülésen megjelent közgyűlési tagok és meghívottak névsorát, - az ülés határozatképességének megállapítását, - a közgyűlés által elfogadott napirendet, Napirendi pontonként: - az előterjesztés címét és előadóját, - a szóbeli előterjesztés, kiegészítés rövid tartalmát, illetve annak jelzését, hogy azt a jegyzőkönyvhöz csatolták, - a hozzászólás szószerinti szövegét, ha azt a közgyűlés tagja kifejezetten kéri, a kérdést feltevők nevét és a válaszadás tényét, - a vitában felszólalók nevét, a hozzászólás lényegét, - a szavazás számszerű eredményét, - az önkormányzati rendelet, illetve a határozat szószerinti szövegét, - az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, felvetéseket és az azokra adott válaszokat. (3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi: a.) a meghívó, b.) az írásos előterjesztés, a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány, a sürgősségi indítvány és az írásban benyújtott interpelláció, c.) a jelenléti ív, d.) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és jelentés, e.) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor, f.) a főjegyző törvényességi észrevétele. (4) A főjegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - évente bekötteti. 43. (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a főjegyző köteles gondoskodni. (2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a főjegyző írja alá. 1 (3) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő tizenöt napon belül a főjegyző köteles megküldeni a közigazgatási hivatal vezetőjének. 32 A 42. (1) bekezdését módosította a 10/2006.(VI.30.)KR. sz. rendelet 1. -a. Hatályba lépett: 2006. július 1- jén.
1 44. (1) A választópolgárok - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - betekinthetnek a közgyűlés jegyzőkönyvébe. Ennek érdekében a jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni: a.) a megyei könyvtárnak, valamint b.) a megyei önkormányzati hivatal szakkönyvtárának. (2) A jegyzőkönyv az önkormányzati hivatalban és a megyei önkormányzat honlapján is megtekinthető. 33 45. (1) Amennyiben zárt ülésre, vagy az ülés egy részének zárttá nyilvánítására került sor, akkor a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az önkormányzati hivatal elkülönítetten kezel. (2) Az évenkénti beköttetésnél az ilyen jegyzőkönyv helyére iratpótló lap kerül, amely tartalmazza: - a zárt ülés időpontját, - a jelenlévők nevét, - a napirendi pont tárgyát, - a jegyzőkönyv ügyiratkezelésére vonatkozó adatokat (iktatószám, irattári jel). (3) Az iratpótlót a főjegyző írja alá. (4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a 19.. (3) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be. A közmeghallgatás 46. (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. (2) Közmeghallgatást kell beiktatni akkor is, ha a.) a közgyűlési tagok több mint a fele azt indítványozza, valamint b.) a megyei népszavazás elrendelése előtt. (3) A közmeghallgatás helyét és idejét a meghallgatást megelőzően legalább 8 nappal a megyei sajtón keresztül és a megyei önkormányzat internetes honlapján kell a lakosság tudomására hozni. 34 (4) A közmeghallgatáson lehetővé kell tenni, hogy a résztvevők közvetlenül előterjeszthessék 33 A 44. (2) bekezdését kiegészítette a 7/2007.(IV.23.) KR sz. rendelet 8. -a, hatályba lépett 2007. április 23- án. 34 A 46. (3) bekezdését módosította a 6/2003.(IV.17.) KR sz. rendelet 4. (3) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én.
közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, javaslataikat. (5) A közmeghallgatáson megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a főjegyző kivizsgálja, ennek eredményéről a közgyűlés ülésén tájékoztatást ad. (6) A vizsgálat eredményéről, a közgyűlés döntéséről a javaslattevőt - közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot - értesíteni kell. IV. fejezet A közgyűlés tagjai 47. (1) A közgyűlési tag Jász-Nagykun-Szolnok megye egészéért vállalt felelősséggel vesz részt az önkormányzati feladatok megvalósításában, hatáskörök gyakorlásában, képviseli választói érdekeit. (2) A közgyűlési tagok jogai és kötelezettségei azonosak. (3) A közgyűlési tag képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el. A közgyűlési tagok jogai és kötelességei 48. (1) A közgyűlési tag a.) részt vesz a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, b.) a közgyűlés, illetőleg a közgyűlés elnöke megbízása alapján képviselheti a közgyűlést, c.) a közgyűlésen a közgyűlés elnökétől, alelnökeitől, a megyei tanácsnokoktól, a főjegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, d.) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, illetőleg véleményét szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben, e.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, f.) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a közgyűlési tagot meg kell hívni, g.) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a közgyűlés elnökének - a közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését, h.) képviselői munkájához a hivataltól tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet, i.) közérdekű ügyekben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni, j.) 35 k.) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg. (2) A közgyűlési tag köteles: 2 35 A 48. (1) bekezdés j., pontját módosította a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 6. (2) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. Ezt követően a pontot 2007. április 23-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 7/2007. (IV.23.) KR sz. rendelet 13. (2) bekezdése.
a.) tevékenyen részt venni a közgyűlés és a bizottságok munkájában, b.) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a közgyűlés, vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, c.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni, d.) a vele szemben felmerült összeférhetetlenséget a vita előtt, illetőleg annak felismerésekor bejelenteni, e.) a képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani, f.) a közgyűlés döntéseinek végrehajtását elősegíteni. g.) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot tenni. 36 (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak a (2) bekezdés g.) pontjában foglaltak kivételével a bizottságok nem közgyűlési képviselő tagjaira értelemszerűen vonatkoznak. 37 V. fejezet A közgyűlés tanácsnokai 49.. (1) A közgyűlés állandó bizottságának elnöke megyei tanácsnok. (2) A megyei közgyűlés az Ötv. 21. -ában foglaltak szerint további tanácsnokokat is választhat. (3) A tanácsnokok feladatait a 7.sz. melléklet tartalmazza. VI. fejezet A közgyűlés bizottságai 50. (1) A megyei közgyűlés bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó - a közgyűlés által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. (2) A közgyűlés állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. 51. (1) A bizottságoknak közgyűlési és nem közgyűlési képviselő tagjai lehetnek. 2 (2) A bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjainak több mint a felét a közgyűlés tagjai közül kell megválasztani. 38 36 A 48. (2) bekezdését g., ponttal egészítette ki a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 6. (3) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. 37 A 48. (3) bekezdését módosította a a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 6. (4) bekezdése. Hatályba lépett 2003. április 17-én. 38 Az 51. (2) bekezdésében (illetve említése esetén a továbbiakban is) a bizottság társelnökére vonatkozó hivatkozásokon a bizottságok alelnökeit kell érteni, módosította a 15/2006.(X.11.) KR sz. rendelet 2. (2) bekezdése.
Személyi javaslatot bármelyik közgyűlési tag tehet 39. 2 (3) A bizottságok nem közgyűlési képviselő tagjaira javaslatot tehetnek: a.) a közgyűlés tagjai, b.) a megyei főjegyző, c.) az érintett bizottság, d.) a szolgáltatást nyújtó megyei szervek, e.) a szolgáltatást igénybe vevők, illetve abban más módon érdekeltek (települési önkormányzatok, pártok, egyesületek, civil szervezetek, kamarák stb.). (4) A közgyűlés elnöke, alelnöke és az önkormányzati hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, alelnöke, tagja. 40 (5) A megyei önkormányzat intézményének vezetője és dolgozója nem lehet a bizottság nem közgyűlési képviselő tagja. (6) A bizottságok közgyűlési és nem közgyűlési képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájával összefüggésben azonosak. (7) 41 52. (1) A bizottsági tagság megszűnik: - a tag halálával, - a tag lemondásával, - a tag visszahívásával és - a bizottság megszűnésével. (2) A bizottsági tag visszahívását bármely közgyűlési tag kezdeményezheti. 53. (1) A bizottságok tevékenységükről folyamatosan, az ülésüket követő testületi ülésen számolnak be a közgyűlésnek. 42 (2) A bizottság tagjait külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg. Állandó bizottságok 54. Hatályba lépett: 2006. október 11-én. 39 Az 51. (2) bekezdését módosította a 10/2002. (X.30.) KR.sz. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályba lépett 2002. október 30-án. 40 Az 51. (2) bekezdését módosította a 10/2002. (X.30.) KR.sz. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályba lépett 2002. október 30-án. 41 Az 51.. (7) bekezdését hatályon kívül helyezte a 10/2002. (X.30.) KR.sz. rendelet 6. (2) bekezdése. 42 Az 53. (1) bekezdését módosította a 6/2003.(IV.17.)KR sz. rendelet 7. -a. Hatályba lépett 2003. április 17- én.
(1) A közgyűlés állandó bizottságai és a bizottságok létszáma: Ügyrendi Bizottság 5 fő Pénzügyi Bizottság 9 fő Gazdasági Bizottság 13 fő Oktatási, Kultúrális és Vallásügyi Bizottság 13 fő Szociális, Egészségügyi, Sport és Etnikai Bizottság 13 fő 43 (2) A közgyűlés az Ötv.61./A. -ban meghatározott létszámban és feladatkör ellátására választja meg Szolnok Megyei Jogú Várossal együttesen létrehozandó Egyeztető Bizottságban részt vevő bizottsági tagokat. (3) A bizottságok tagjainak névsorát a 8. sz. melléklet tartalmazza. 55. (1) A bizottságok a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben saját elhatározásuktól függően alakítják tevékenységüket, amelynek során azonban figyelemmel kell lenniük: a.) a közgyűlés szakmai, gazdasági programjában, munkatervében meghatározottakra, b.) a kötelezően előírt feladatok teljesítésére, c.) az átruházott hatáskörök gyakorlására, d.) a közgyűlés külön ajánlásaira. (2) A bizottságok - témától függően - más bizottságokkal együttműködhetnek. (3) A bizottságok együttes ülést tarthatnak. Ennek szabályait közösen alakítják ki. (4) A bizottságok feladatát és hatáskörét a 9. sz. melléklet tartalmazza. 2 Ideiglenes bizottság 56. (1) A közgyűlés esetenként jelentkező feladatainak megoldására, szakszerű ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) Ideiglenes bizottság alakulhat különösen: a.) önkormányzati rendelet előkészítésére, b.) egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésére, c.) speciális, különös szakértelmet igénylő feladat megoldására, javaslat kimunkálására, d.) több szakmai területet érintő, átfogó előterjesztés előkészítésére, e.) társulási megállapodás előkészítésére, f.) önkormányzati vagyont érintő döntés előkészítésére. 43 Az 54.. (1) bekezdését módosította a 16/1998. (XII.1.) KR.sz. rendelet 3.. (1) bekezdése, egyidejűleg a (2) bekezdés hatályon kívül helyezésével a korábbi (3)-(4) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre módosult. Hatályba lépett 1997. december 1-jén; ezt követően az (1) bekezdést módosította a 10/2002. (X.30.) KR.sz. rendelet 2. (3) bekezdése, majd a 10/2003.(IX.30.)KR sz. rendelet 1. -a, végül módosította a 15/2006.(X.11.)KR. sz. rendelet 2. (3) bekezdése. E módosítás hatályba lépett: 2006. október 11-én.
2 56/A. 44 (1) A közgyűlés az 56. (2) bek. c., pontja szerint Közbeszerzési Bizottságot hoz létre, amely a hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárások kivételével - írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó megyei közgyűlés elnöke részére. 45 (2) A Közbeszerzési Bizottság 5 főből áll. A Bizottság elnökét, alelnökét, tagjait a Megyei Közgyűlés választja meg saját tagjai közül. 46 (3) A megyei önkormányzat mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét az erről szóló közbeszerzési szabályzatban a közbeszerzési eljárást lezáró döntést átruházott hatáskörben meghozó megyei közgyűlés elnöke határozza meg. Az eljárást lezáró közgyűlési elnöki döntés a közbeszerzési törvény felelősségi rendjét alapul véve nem igényel utólagos közgyűlési jóváhagyást. (4) Az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárások esetében az írásos szakvélemény kialakítására, döntési javaslat elkészítésére a megyei közgyűlés elnöke legalább 3 főből álló eseti bíráló bizottságot bíz meg. A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok 57. (1) A bizottság féléves munkaterv alapján végzi munkáját, amelyet köteles - az elfogadástól számított harminc napon belül - valamennyi közgyűlési tagnak és a főjegyzőnek megküldeni. (2) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke, ilyen tisztség hiányában a legidősebb közgyűlési képviselő bizottsági tag hívja össze, illetve vezet. 47 (3) A bizottságot a közgyűlés elnökének indítványára össze kell hívni. 58. (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A bizottság üléseire - állandó meghívottként - meg kell hívni a közgyűlés elnökét, alelnökeit és a főjegyzőt. 44 Az 56/A -sal kiegészítette a 8/2004.(IV.26.) KR sz. rendelet 1. -a. Hatályos 2004. május 1-től. 45 Az 56/A -t módosította és kiegészítette a 3/2005.(II.21.)KR sz. rendelet. Hatályos 2005. március 1-től. 46 A Közbeszerzési Bizottság létszámát 5 főre módosította a 15/2006.(X.12.)KR. sz. rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2006. október 11-én. 47 Az 57. (2) bekezdését módosította a 10/2002. (X.30.) KR.sz. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályba lépett 2002. október 30-án.