JOBBÁGYI ÁPRILIS

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT SZUHA KÖRNYEZETVÉDELMI KFT. JOBBÁGYI HULLADÉKKEZELŐ CENTRUM HRSZ: 067/7. 067/26. 076. 077/82. 077/84. 077/85. 077/86. 077/87. 077/88. ÉS 078/2. 2018. ÁPRILIS SZŐKE ÉS TÁRSA KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. Székhely : H-2143 Kistarcsa, Terézia u. 9. E-mail: szokekaroly@freemail.hu; Tel/fax.:(28) / 470-787, (30) / 96-47-225 Adószám : 24504041-3 - 13 OTP: 11742324-20006668

TARTALOM 1. Általános adatok... 3 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai:... 3 1.2. Az érdekelt neve:... 3 1.3. A vizsgált telephely adatai:... 3 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek:... 5 1.5. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológiák rövid leírásával... 5 1.6. A telephely(ek)en az érdekelt által korábban (a tevékenység kezdetétől, de legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt:... 8 2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok... 8 2.1. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája, a mennyiség és az összetétel feltüntetésével:... 8 2.2. A tevékenység(ekk)el kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg:... 12 2.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése:... 13 3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 13 3.1. Levegő... 13 3.2. Víz... 16 3.3. Hulladék... 19 3.4. Talaj... 21 3.5. Zaj és rezgés... 22 3.6. Élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 24 4. Rendkívüli események... 26 5. Összefoglaló értékelés, javaslatok... 27 6. BAT technológia... 28 7. Módosítás... 31 M E L L É K L E T E K 1. KTVF: 234-10/2013. számú egységes környezethasználati engedély 1 2. KTVF: 234-20/2013. számú egységes környezethasználati engedély - módosítás 1 3. KTVF: 2.101-3/2012. számú vízjogi üzemeltetési engedély 1 4. cégkivonat 5. helyszínrajz 6. szakértői engedély 7. geodéziai felmérés 8. metszetek 1 csak elektronikus formában 2/42

Előzmény A Szuha Környezetvédelmi Kft. (3063 Jobbágyi, Apponyi út 90.) KTVF: 234-10/2013. számon egységes környezethasználati engedélyt kapott Hulladékkezelő Centrum üzemeltetésére Jobbágyi külterület, hrsz: 067/7. 067/26. 076. 077/82. 077/84. 077/85. 077/86. 077/87. 077/88. és 078/2. alatti területekre. A Határozat KTVF: 234-20/2013. számon módosításra került. (határozatok mellékelve) A KTVF: 234-10/2013. számú határozat VI. Egyéb előírások fejezet 4. pontja alapján a követelményeket és előírásokat 5 évente a környezeti felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni és a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt 2018. május 31. napjáig be kell nyújtani. A Szuha Kft. a környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésével megbízta a Szőke és Társa Környezetvédelmi Tervező és Tanácsadó Bt.-t, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. Törvény, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően a feladatot elvégezte. 1. Általános adatok 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Szőke Károly okl. bányamérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök 2143 Kistarcsa, Terézia u. 9. +36 30 96 47 225 szokekaroly@freemail.hu Jogosultság: 51/2/01/2018. 52/2/01/2018. 53/2/01/2018. 54/2/01/2018. 55/2/01/2018. 56/2/01/2018. 1.2. Az érdekelt neve: Név: SZUHA Környezetvédelmi Kft. Székhely: 3063 Jobbágyi, Apponyi u. 90. KSH szám: 11902009-3811-113-12. KÜJ szám: 100 585 838. A felülvizsgálat készítésének ideje: 2018. április 1.3. A vizsgált telephely adatai: Címe: Területe: 3063 Jobbágyi külterület. 75 ha 3/42

KTJ szám: 101 366 806 A település statisztikai száma: 8712. A Hulladék Kezelő Centrum (HKC) létesítményeinek elhelyezését biztosító ingatlanok: Jobbágyi külterület, hrsz: 067/7. 067/26. 076. 077/82. 077/84. 077/85. 077/86. 077/87. 077/88. és 078/2. alatti területek. A Hulladékkezelő Centrum megvalósulási területének összetevői: Veszélyes hulladéklerakó (négyzet alaprajzú, 3x3 kazettából álló) nagysága: ~ 4 ha Nem veszélyes hulladéklerakó nagysága: ~ 4 ha Komposztáló telep nagysága: ~ 5.000 m 2 Válogató tér nagysága: ~ 200 m 2 Bezárt, 067/7. hrsz-ú ingatlanon lévő B3 alkategóriájú nem veszélyes hulladéklerakó (a továbbiakban bezárt hulladéklerakó) nagysága: ~ 0,7 ha jellemző EOV koordináták pontjai EOV Y EOV X ÉNy-i sarok 696 296,8 274 556,1 ÉK-i sarok 696 474,2 274 611,7 DK-i sarok 696 529,9 274 434,2 DNy-i sarok 696 352,4 274 378,6 É-i sarok 696 209,3 274 612,56 DK-i sarok 696 294,46 274 366,17 DNy-i sarok 696 086,41 274 364,53 ÉNy-i sarok 696 064,63 274 487,9 É-i sarok 696 025,93 274 116,97 K-i sarok 696 067,78 274 086,41 D-i sarok 696 026,9 273 993,43 Ny-i sarok 696 005,85 274 027,15 ÉK-i sarok 696 316,48 274 212,0 ÉNy-i sarok 696 295,68 274 211,84 DK-i sark 696 337,53 274 181,19 DNy-i sarok 696 316,72 274 181,03 É-i sarka 696 229,8 274 532,4 D-i sarka ~ 696 260 ~ 274 390 Ny-i széle ~ 696 180 ~ 274 470 A Hulladékkezelő Centrum rendelkezésére álló, a távlati bővítésére figyelembevett területtel, valamint az egyéb hulladékkezelési, közlekedési és egyéb területek, létesítmények helyfoglalásával együttesen felhasználni területe: 75 hektár. A HKC megközelítése: A Hulladékkezelő Centrum Jobbágyi községtől DNy-ra, Apc község külterületével határos területen található. A 21. sz. közútról 800 m hosszú bekötőúton közelíthető meg. 4/42

1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek: A tevékenységet folytató az alábbi engedélyekkel rendelkezik: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 234-10/2013. számú határozata a Hulladék Kezelő Centrum egységes környezethasználati engedélyéről Érvényes: 2018. december 31. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 234-10/2013. számú határozata a Hulladék Kezelő Centrum egységes környezethasználati engedélyének módosításáról Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 2.101-3/2012. számú határozata a Hulladék Kezelő Centrum területén létesített monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélye Érvényes: 2020. január 31. 1.5. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológiák rövid leírásával A Hulladékkezelő Centrum engedélyezett tevékenysége: Fő tevékenység: alumínium-tartalmú salakok, shredder hulladék, hulladékégetőkből kikerülő hulladék és kommunális hulladék lerakással való ártalmatlanítása, valamint nem veszélyes hulladékok hasznosítása. TEÁOR 08 Tevékenység megnevezése 38 11 nem veszélyes hulladék gyűjtése 38 12 veszélyes hulladék gyűjtése 38 21 nem veszélyes hulladék kezelése, 5/42

ártalmatlanítása 38 22 veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 38 32 hulladék újrahasznosítása A veszélyes hulladéklerakón engedélyezett tevékenység: A Hulladékkezelő Centrumban veszélyes- és nem veszélyes szilárd hulladékok lerakását tervezik megvalósítani. A veszélyes hulladéklerakó jelenleg még nem került megépítésre. A lerakásra kerülő veszélyes hulladékok a tervek szerint a következők: azonosító kód megnevezés 10 03 alumínium elektrolíziséből és termikus kohászatából származó hulladék 10 03 04* elsődleges termelésből származó salak 10 03 08* másodlagos termelésből származó sósalak 10 03 09* másodlagos termelésből származó salak (feketesalak) 10 03 19* füstgázból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó por 19 01 hulladék égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladék 19 01 11* veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak 19 01 13* veszélyes anyagokat tartalmazó pernye 19 01 15* veszélyes anyagokat tartalmazó, kazánból eltávolított por 19 10 fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék mennyiség (t/év) 19 10 03* veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por 19 10 05* veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók összesen 61.000 A filteres porokat a beszállító (cementtejjel keverve) beágyazva szállítja a lerakóra, képlékeny (pormentes) állapotban. A beszállítás por állagú hulladék esetén kettősfalu, leggyakrabban 1,5 m x 1,5 m x 1,7 m méretű műanyag zsákokban (big-bag zsákok), salakok esetében fémkonténerben, vagy szintén big-bag-ben történik. Az égetőművi anyagok és a shredder hulladék is acél konténerben érkezik, nedvesített formában. A szállító járművek, vagy a szállító konténerek tisztítását szennyeződés esetén, illetve időszakos lemosását a lerakó területén mobil nagynyomású mosóberendezéssel végzik a kiépített vezetékrendszerről. A szállítójárművek kerekeit a telep elhagyása előtt kerékmosóban lemossák. A beérkező hulladékokat a kapuban elhelyezett hídmérlegen fogják mérlegelni, számítógépes regisztrációt alkalmazva. Hulladéktároló medencék: 3 x 3 = 9 db, egyenként 60 x 60 méter faltengelytáv méretű, 12,0 méter mélységű, egyenként kb. 46.000 m 3 hulladék befogadására alkalmas tárolómedence (kazetta). Egy kazetta befogadó térfogata: a szigetelési rétegrend 144,6 mbf fedősíkjától a támfal korona szintig (156,5 mbf) terjedő térfogat: 43.200 m 3, 6/42

a rekultivált felszín kialakításához szükséges (gerincmagasságban mért) túltöltéssel számolva (hulladék csúcspont 158,4 mbf): 46.000 m 3. A tervezett fenékszigetelő rendszer megfelel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben előírtaknak. A medencék külső oldalfalai vasbeton szerkezetűek, a belső - tározótér felőli - oldalaikon a fenékszigetelő rendszer 2,5 mm HDPE fólia szigeteléssel összedolgozott szigetelő réteg kerül, UV sugárzásnak ellenálló bevonattal. A vasalt beton támfalból 5,6 m magasságú sáv kerül a tervezett rendezési terepszint (151,00 mbf) fölé. A határoló oldalfal elemek a helyszínen dilatációs hézagokkal elválasztva 10 m hosszú táblánként, csúszózsalus eljárással készülnek. A betonfal kitalpalása: a hulladéktest felé 1,5 m, a külső oldalon 2,5 m. A támfal külső oldalán a betontest statikai állékonyságának a betöltés idejére való biztosítására minden tábla közepén egy-egy beton támpillér beépítését tervezik. A tározó tér fenéksíkja 0,5-1,0 %-os eséssel lejt a csurgalékvíz gyűjtőrendszer medencén belüli elvezető aknája irányába. Az akna szelvényében a medencefenék szintje 144,6 mbf. A nem veszélyes hulladéklerakón folytatott tevékenység: Tevékenység célja: A gyűjtési körzetben keletkező szilárd ipari és lakossági szilárd hulladékok beszállítása és lerakása. A lerakó 2009. óta fogadja a hulladékokat a Szuha Kft. üzemeltetésében, mint B3 alkategóriájú hulladéklerakó. A lerakó műszaki jellemzői: A hulladéklerakó területe jelenleg: ~ 4,0 ha A lerakó kettős műszaki védelemmel létesült, a természetes szigetelő réteg szivárgási tényezője k = 1,4*10-9 cm/s, vastagsága > 0,5 méter. A hulladéktestet 4 oldalról szorítógát veszi körül. A depóniatér fenékszintje 134 mbf. Csurgalékvíz elvezető-gyűjtő rendszer kiépítésre került. Övárok még nincs kiépítve. A hulladéklerakó gázgyűjtése jelenleg 8 db gázkúttal megoldott. Környezetvédelmi monitoring rendszer 4 db talajvíz figyelőkútból áll. A lerakó hídmérleggel rendelkezik. A lerakás technológiája: A beérkezett szállítmányt a portaszolgálatnál hídmérlegen mérlegelik, majd a mérlegjegy kiállítása után a gépjármű a lerakóhelyhez hajt. Ott a térmester irányítja a különböző ürítő helyekhez a járművet. A hasznosíthatásra alkalmas hulladékok a lerakón erre a célra kijelölt helyen kerülnek deponálásra, kevert hulladékok esetén a depónia térbe történik a leürítés, hogy a válogatást követően a nem hasznosítható anyagok elterítésre kerüljenek. 7/42

A lerakás feltöltés jellegű, 1 méter vastag szeletekben történik. A hulladékot a felületen 30 cm vastagságban tolólappal szétterítik. Terítés után a jobb tömörödöttség elérése céljából a kompaktor többszöri megjárással tömöríti. Száraz, meleg, csapadékmentes időszakban a munkaterületet és környékét vízpermetezéssel locsolják a kiporzás csökkentése érdekében. A lerakó őrzése folyamatos, a 24 órás őrszolgálat biztosított. A hulladéklerakó működtetésére használt tárgyi eszközök: Az üzemeltető birtokában lévő T 130 tolólapos dózer, Volvo homlokrakodó, kompaktor. 1.6. A telephely(ek)en az érdekelt által korábban (a tevékenység kezdetétől, de legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentő tevékenységekre, a bekövetkezett, környezetet érintő rendkívüli eseményekkel együtt: A Hulladékkezelő Centrum területén korábban mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytattak. Hulladékkezelési tevékenység ezen a területen nem történt. A veszélyes hulladék tároló létesítmény még nem került kialakításra. A Jobbágyi 067. hrsz-ú kommunális hulladéklerakón a gyűjtési körzetben keletkező szilárd ipari és lakossági szilárd hulladékok beszállítása és lerakása zajlott. A hrsz: 067/7. számú bezárt hulladéklerakón a rekultivációs munkálatok I. üteme (átmeneti felső záróréteg rendszer) az előírásoknak megfelelően 2015. december 31-ig befejeződött. Az erről szóló összefoglaló jelentés a Felügyelőségre benyújtásra került. A környezetet érintő rendkívüli esemény a tárgyi területeken nem történt. 2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok 2.1. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája, a mennyiség és az összetétel feltüntetésével: A vizsgált terület Nógrád megyében, Jobbágyi községtől DNY-ra, Apc község külterületével határos telken található, a 21. számú másodrendű főúttól mintegy 500 méter távolságra. A területet a 21. számú közútról letérő körülbelül 800 méter hosszú bekötőúton lehet megközelíteni. A Hulladékkezelő Centrum a Berekhát nevű dombháton kerül kialakításra, ennek tengerszint feletti magassága 145-150 mbf. a dombot övező völgyek felszíne 130-135 mbf. között váltakozik. A dombháton megtalálható felhagyott anyagnyerő helyek 139-140 mbf. közötti udvarszinttel rendelkeznek. A Jobbágyi települési szilárd hulladéklerakó a HKC északi részén található. A Berekhátat Ny-i és D-i irányban a Szuha-patak, K felé a Zagyva folyó ártéri síksága szegélyezi. A területre hulló csapadékvíz felszíni lefolyással, beszivárgással és evapotranspirációval szívódik fel. Természetes vízkilépés a dombháton nem található. A 8/42

területhez legközelebb eső (700 méter) felszíni vízfolyás a Szuha-patak. A teleptől DNy-i irányban, a Szuha-patak mindkét oldalán mély vízállású terület található. A térség közvetlen vízgyűjtője a Szuha-patak, amely Apcnál folyik bele a Zagyva folyóba, a teleptől mintegy 7 km távolságra. A vizsgált terület a Zagyva-folyó és a Szuha-patak közötti részvízválasztóként értelmezhető, geokémiai forgalom szempontjából így autonóm területnek minősül. A terület így csak a levegővel, mint környezeti elemmel áll anyagforgalmi kapcsolatban, más felszíni környezetterhelő tényezővel nem kell számolni. A Hulladékkezelő Centrum mintegy 75 ha nagyságú és az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat foglalja magába: Jobbágyi 06767, 067/26, 076, 077/82, 077/84, 077/85, 077/86, 077/87, 077/88, 078/2 hrsz. A környező szomszédos települések belterületi határainak távolsága a tervezési területtől: Jobbágyi: ~ 1.400 m; Apc: ~ 1.800 m; Szarvasgede: ~ 1.600 m. A telephelyen végzett hulladékkezelési tevékenység: A telephelyre beszállított hasznosítható hulladékok válogatása, a nem hasznosítható hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása. A telephelyen gyűjthető és komposztálható hulladékok (a KTVF: 234-10/2013. számú határozat H/A táblázat alapján): azonosító kód megnevezés 02 01 07 erdőgazdálkodás hulladéka 02 07 02 szeszfőzés hulladéka 02 07 04 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 15 01 03 fa csomagolási hulladék 19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszap 19 08 12 ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 11-től mennyisége t/év 9/42

19 08 14 ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely különbözik a 19 08 13-tól 19 09 01 durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék 19 09 02 víz derítéséből származó iszap 19 09 03 karbonát sók eltávolításából származó iszap 20 01 01 papír és karton 20 01 38 fa, amely különbözik a 20 01 37-től 20 02 01 biológiailag lebomló hulladék 20 03 02 piacokon képződő hulladék összesen 10.000 Megjegyzés: a komposztáló tér még nem került kialakításra A telephelyen gyűjthető és a válogató műbe kerülő hulladékok (a KTVF: 234-10/2013. számú határozat H/B táblázat alapján): azonosító mennyisége megnevezés kód t/év 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 15 01 03 fa csomagolási hulladék 15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladék 20 01 01 papír és karton 20 01 38 fa, amely különbözik a 20 01 37-től 20 03 07 lomhulladék összesen 5.000 Megjegyzés: a válogató mű még nem került kialakításra A telephelyen gyűjthető és lerakással ártalmatlanítható hulladékok (a KTVF: 234-10/2013. számú határozat H/C táblázat alapján): azonosító mennyisége megnevezés kód t/év 19 08 02 homokfogóból származó hulladék 19 10 04 könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól 19 12 01 papír és karton 19 12 04 műanyag és gumi 19 12 05 üveg 15.000 19 12 07 fa, amely különbözik a 19 12 06-tól 19 12 12 egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) 20 03 03 úttisztításból származó maradék hulladék 17 09 04 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól 19 01 12 kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től 19 03 07 megszilárdított hulladék, amely különbözik a 19 03 06-tól 19 04 01 üvegesített (vitrifikált) hulladék 19 05 01 települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója 40.000 19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposzt 19 05 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 20 03 01 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is 20 03 07 lomhulladék 20 03 99 közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék összesen 55.000 10/42

A telephelyen gyűjthető és hasznosítható hulladékok (a KTVF: 234-10/2013. számú határozat H/D táblázat alapján): azonosító kód megnevezés 10 13 04 a mész égetéséből és oltásából származó hulladék 10 13 11 cement alapú kompozit anyagok hulladéka, amely különbözik a 10 13 09- től és a 10 13 10-től 17 01 01 beton 17 01 02 tégla 17 01 03 cserép és kerámia 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 03 02 bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től mennyisége t/év kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 17 09 04 02-től és a 17 09 03-tól összesen 20.000 Technológia: A beérkezett szállítmányt a portaszolgálatnál hídmérlegen mérlegelik, majd a mérlegjegy kiállítása után a gépjármű a lerakóhelyhez hajt. Ott a térmester irányítja a különböző ürítő helyekhez a járművet. A hasznosíthatásra alkalmas hulladékok a lerakón erre a célra kijelölt helyen kerülnek deponálásra, kevert hulladékok esetén a depónia térbe történik a leürítés, hogy a válogatást követően a nem hasznosítható anyagok elterítésre kerüljenek. A lerakás feltöltés jellegű, 1 méter vastag szeletekben történik. A hulladékot a felületen 30 cm vastagságban tolólappal szétterítik. Terítés után a jobb tömörödöttség elérése céljából a kompaktor többszöri megjárással tömöríti. Száraz, meleg, csapadékmentes időszakban a munkaterületet és környékét vízpermetezéssel locsolják a kiporzás csökkentése érdekében. A HKC-ban a veszélyes hulladéktároló létesítmény még nem került kialakításra. Ezen a területen hulladékkezelési tevékenységet még nem folytatnak. Jobbágyi kommunális (B3) hulladéklerakó: A hulladéklerakó területe: ~ 5,14 ha. A lerakó műszaki védelemmel létesült. Szigetelési rétegrend: természetes anyagú épített szigetelőréteg szivárgási tényezője k = 1,4*10-9 cm/s, vastagsága > 0,5 méter geofizikai monitoring rendszer 2,5 mm vtg. HDPE fólia geotextília ( egységsúly 1.200 g/m 2 ) 0,5 m vtg. szivárgó paplan dréncsővel geotextília ( egységsúly 1.200 g/m 2 ) A lerakó fenékszintje: 134 mbf Engedélyezett zárószintje: 158,4 mbf Teljes befogadó képessége: 960 ezer m 3. 11/42

A hulladéktestet 4 oldalról szorítógát veszi körül. A depóniatér fenékszintje 134 mbf. Csurgalékvíz elvezető-gyűjtő rendszer kiépítésre került. Övárok nincs kiépítve. A hulladéklerakó gázgyűjtése jelenleg 8 db gázkúttal megoldott. Környezetvédelmi monitoring rendszer 4 db talajvíz figyelőkútból áll. A talajvíz megfigyelő kutak vízjogi üzemeltetési engedély száma: KTVF: 2.101-3/2012. Vízikönyvi szám: 8.3/b/191. és 8.3/b/259. Az engedély érvényessége: 2020. január 31. határozat mellékelve A lerakó hídmérleggel rendelkezik. A lerakó őrzése folyamatos, a 24 órás őrszolgálat biztosított. A telephelyre 2017. évben beszállított hulladékok fajtái és mennyisége: a.) lerakásra kerülő hulladékok (D5) azonosító mennyisége megnevezés kód (t) 19 12 04 műanyag és gumi 152,90 19 12 12 egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) 3.095,46 20 03 01 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is 17.497,90 20 03 07 lomhulladék 5.832,39 20 03 99 közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék 345,75 összesen 26.924,40 b.) hasznosításra kerülő hulladékok (R5) azonosító mennyisége megnevezés kód (t) 17 01 03 cserép és kerámia 1,22 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 4.748,69 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 3.109,21 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 3.290,94 összesen 11.150,06 2.2. A tevékenység(ekk)el kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg: A vizsgált területen folytatott tevékenységekkel kapcsolatban bírság kiszabására nem került sor. Az engedélyek felsorolása a felülvizsgálati dokumentáció első részében található. A HKC egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, ezért a környezetvédelmi hatóság rendszeres ellenőrzéseket tart. Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy a HKC a tevékenysége az előírásoknak megfelelően történik. Az elmúlt években tartott ellenőrzések során megállapításra került, hogy az engedélyekben előírtak maradéktalanul betartásra kerültek. 12/42

2.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése: A vizsgált területen húzódik a Mol Nyrt. nagynyomású (60 bar) föld alatti gázvezetéke (NA 400). A tevékenységhez kapcsolódóan a felszín alatt jelenleg nincs a területen sem víz-, sem gázvezeték, sem egyéb tartály. 3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.1. Levegő A levegőtisztaság-védelem kérdéskörét vizsgálva a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásait kell figyelembe venni. A jelenlegi lerakó lerakással, takarással érintett területe aktuálisan naponta, 4.000-5.000 m 2. A megközelítési útvonal lakott területet nem érint, illetve a 21. számú út igen jelentős forgalma miatt a beszállítások hatása levegőtisztaság-védelmi szempontból elenyésző. A tervezett maximális anyagmozgatási kapacitással kiszámítom a porra vonatkozó hatásterületet. Mivel a kibocsátás nem mérhető egyértelműen, így az emisszió becsléséhez az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) FIRE adatbázisát használtuk fel. Az ehhez a tevékenységhez hasonló munkafolyamatok fajlagos emissziós értékeit alapul véve becsültük a várható emisszió nagyságát, melyet az adatbázisban 10g/t értékkel jellemeznek. Becsléseink során mi is ezzel az értékekkel számoltuk a várható emissziót 20 t/h anyagmozgatás mellett. Az immissziós határérték 50 µg/m 3, a háttérterhelés 28,5 µg/m 3. (Aircalc szofver) A hatástávolság exe programmal számított hatásterület: 53 m-nél alakul. 13/42

Hulladékkezelő Centrum A Hulladékkezelő Centrum veszélyes hulladék lerakójában hulladékkezelési tevékenységet még nem folytatnak, így ezzel kapcsolatos levegőterhelés nem éri a környezetet. 14/42

Jobbágyi szilárd hulladéklerakó A hulladéklerakási tevékenység elsősorban felületi forrásnak minősíthető, így arra kibocsátási határértéket megállapítani nem lehet. A technológiából kiporzás csak csekély mértékben származik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból hatásterület nem állapítható meg. Lakossági bűzpanasz a telephelyeken folytatott tevékenységgel kapcsoltban nem volt. A hulladék deponálásából származó potenciális légszennyező anyagok a következők: szilárd anyag 10 µm alatt, szálló por; szilárd anyag 10 µm felett, ülepedő por; metán; ammónia; kén-hidrogén; bűz. Ezek közül a szálló por az a légszennyező anyag, amelynek kibocsátása jelentős is lehet és jogszabályilag szabályozott. A hulladéklerakóban a hulladéklerakó-gáz vizsgálatára az előírásoknak megfelelően évente 4 alkalommal kerül sor. A vizsgálati eredmények negyedévente benyújtásra kerültek. A depónia térben 8 db biogáz kút került kiépítésre. A lerakott hulladékban lebomló szerves anyag tartalom az elvégzett hulladék analízis szerint átlagban 25 % alatti, így a keletkező biogáz mennyisége minimális. (2017. I. negyedévben 18,7 %, 2017. II. negyedévben 22,78 %, 2017. III. negyedévben 31,44 %, 2017. IV. negyedévi vizsgálatok alapján 20,18 % volt.) A hulladéklerakó légszennyező anyaga elsősorban a por, illetve a bűz. Mindkettő megelőzhető megfelelő kezelési technológiával. A kiporzás minimumra csökkentését a szabad, fedetlen felületek rendszeres takarásával lehet biztosítani. A környezeti levegő terhelése nem haladja meg a területre érvényes terhelési határértéket. 15/42

3.2. Víz A vizsgált terület az 50 km hosszú Zagyva-völgy nyugati oldalán, a Zagyva és a Szuha-patak által közrefogott területen, az árvízi szinteknél magasabb helyzetű dombon helyezkedik el. A felszíni vizek befogadója a Zagyva. A Szuha-patak a területtől mintegy 700 méteres távolságra található. A telephelyen szennyvíz nem keletkezik, csak a csurgalékvíz kerül összegyűjtésre. A csurgalékvíz szükség esetén a depónia térbe visszalocsolásra kerül. 3.2.1. Hulladékkezelő Centrum, veszélyes hulladéklerakó Felszín alatti víz A Hulladékkezelő Centrum kialakítása, a depóniák aljzatszigetelése mindenben megfelel az elérhető legjobb technológiának, a felszín alatti vizek szennyezése ennek működése során gyakorlatilag kizárható. A HKC építése során a monitoring kutak kiépítésére kerültek, melyeknek vízjogi engedély száma: KTVF: 2.101-3/2012. Csapadék víz, csurgalék víz, felszíni víz A csapadék gyűjtése, elvezetése a depóniák megépülése után biztosított lesz. A csurgalékvíz gyűjtése szigetelt csurgalékvíz gyűjtő medencékben történik. A tározó tér fenéksíkja 0,5-1,0 %-os eséssel lejt a csurgalékvíz gyűjtő medence irányába. A HKC közelében található a Szuha patak (700 m). 3.2.2. Jobbágyi szilárd hulladéklerakó Felszín alatti víz A felszín alatti víz védelme érdekében ellenőrizni kell, hogy a hulladéklerakási tevékenység veszélyezteti-e a felszín alatti vizek védelmét. A felszín alatti víz áramlási tényezőit figyelembe véve 4 db monitoring kút (T-1., 7., 8. és 9. jelű) került kialakításra a lerakó körül. A vízjogi üzemeltetési engedélyt KTVF: 2.101-3/2012. számon kiadta a Felügyelőség, a vízikönyvi szám:8.3/b/191. és 8.3/b/259. A hulladéklerakó térségében kiterjedt monitoring rendszer található, a Salker Kft. és a korábban az A.S.A. Magyarország Kft. által üzemeltetett bezárt apci kommunális hulladéklerakó is rendelkezik monitoring rendszerrel. A Salker Kft. és az A.S.A. Kft. is rendszeresen megküldi a figyelő kutak vizsgálati eredményeit a Felügyelőségre. A monitoring kutakból vett minták elemzését a Bálint Analitika Kft. végzi. Tekintettel arra, hogy a területen hosszú évek óta zajlik hulladékkezelési tevékenység, így a talajvíz minták összehasonlítására megfelelő referenciaértékek állnak rendelkezésre. Monitoring rendszer üzemeltetése A vízmintákban vizsgálandó komponenseket a lerakásra kerülő hulladék összetétele, a csurgalékvíz várható összetétele és a területen található felszín alatti víz, első vízadó összlet 16/42

minősége alapján választották ki, figyelembe véve a felszín alatti víz áramlási viszonyait is. Egyes jellemzők indikátorként is szolgálhatnak a felszín alatti víz összetétele változásának előrejelzésére, szennyeződés bekövetkezésének kezdeti időszakában. A talajvíz megfigyelő kutak vizsgálati eredményei a Felügyelőségre megküldésre kerültek. Jelen dokumentációban a 2017. évi vizsgálati eredményeket közöljük: A területen található 4 db talajvíz megfigyelő kút adatai a következők: Kút száma EOV X EOV Y Z Terep (mbf) T-1 274 275 695 938 133,3 7 274 299 696 300 149,7 8 274 207 696 321 149,2 9 274 243 696 266 146,5 Felszín alatti vízminták kémiai vizsgálata Szennyező komponens B határérték 2017. április 2017. október T-1 7 8 9 T-1 7 8 9 ph 6,5-9 7,66 7,29 7,06 7,37 7,33 7,25 7,17 7,25 fajlagos vezetőképesség 2.500 1375 1347 2430 2440 1366 1336 2470 2400 (µs/cm) hidrogénkarbonát (mg/l) 604 683 909 665 634 683 927 677 karbonát (mg/l) <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 <3 összes lúgosság (mmol/l) 9,9 11,2 14,9 10,9 10,4 11,2 15,2 11,1 összes keménység (CaO mg/l) Ivóvíz: 393 408 1036 681 378 408 997 666 50-350 KOI p (mg/l) 1,71 0,88 22 4,1 2,2 0,86 38 3,1 szulfát (mg/l) 250 115 115 300 110 110 115 310 110 nitrát (mg/l) 50 68 41 65 52 31 45 72 49 nitrit (mg/l) 0,5 0,04 <0,01 0,10 0,03 0,37 <0,01 0,20 <0,01 klorid (mg/l) 250 91 59 495 428 85 57 475 419 foszfát (mg/l) 0,5 0,22 0,14 0,14 0,15 0,18 0,11 0,16 0,13 ammónium(mg/l) 0,5 0,13 0,01 <0,01 0,03 2,5 <0,01 0,03 <0,01 vas (oldott) (mg/l) Ivóvíz: 0,2 1,43 1,27 4,24 2,00 2,36 1,46 2,29 1,40 mangán (oldott) (mg/l) Ivóvíz: 0,05 0,23 <0,01 0,06 0,01 1,89 <0,01 0,84 0,05 nátrium (mg/l) 200 36,5 24,9 70 39,6 29,9 19,7 90,5 33,3 17/42

Szennyező komponens B határérték 2017. április 2017. október T-1 7 8 9 T-1 7 8 9 kálium (mg/l) 4,23 3,88 13,7 6,05 5,48 3,27 13,3 5,53 magnézium (mg/l) 95,1 114 272 191 79,6 100 282 172 kalcium (mg/l) 143 126 293 202 141 125 255 193 Felszín alatti vízminták fém- és félfém tartalom vizsgálata Szennyező komponens B határérték 2017. április 2017. október T-1 7 8 9 T-1 7 8 9 ezüst (µg/l) 10 0,18 0,42 0,16 0,19 0,19 0,20 0,20 0,19 alumínium (µg/l) 200 6,75 2,76 4,57 2,87 6,38 30,1 6,58 4,58 bór (µg/l) 500 138 69,5 1320 114 70,3 42,7 3140 89,2 bárium (µg/l) 700 116 184 248 299 143 177 470 337 kadmium (µg/l) 5 0,27 0,25 0,31 0,26 <0,005 <0,005 <0,005 <0,005 kobalt (µg/l) 20 1,23 0,79 11,9 1,38 2,40 0,20 13,3 0,69 króm (µg/l) 50 1,64 1,47 9,42 4,54 1,48 1,52 11,2 3,69 réz (µg/l) 200 1,82 0,90 21,7 4,54 0,87 1,04 31,7 3,88 molibdén (µg/l) 20 1,94 0,73 4,55 1,07 1,78 0,52 5,82 0,90 nikkel (µg/l) 20 6,24 3,31 32,2 7,53 5,86 2,72 46,8 6,10 ólom (µg/l) 10 0,26 0,18 0,33 0,53 <0,01 0,01 0,09 <0,01 antimon (µg/l) 5 0,34 0,18 0,55 0,18 0,50 0,22 0,58 0,21 szelén (µg/l) 10 3,08 3,47 11,6 7,26 2,48 2,78 15,9 9,35 ón (µg/l) 10 0,71 0,59 0,65 0,61 <0,05 0,10 0,19 <0,05 cink (µg/l) 200 1,62 35,4 12,1 16,2 0,97 82,6 14,9 21,8 TPH (µg/l) 100 42,3 35,4 13,2 43,4 39,3 41,2 28,9 73,0 A laboratóriumi vizsgálatok elemzését a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében megadott B megengedett szennyezettségi határértékhez viszonyítottuk. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Jobbágyi község felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a felszín alatti víz állapota a korábbiakhoz képest javuló tendenciát mutat. A vizsgált komponensek nagy része nem éri el a 18/42

B megengedett szennyezettségi határértéket. A szennyező komponensek nagy részében a korábbi évek állapothoz képest is csökkenés tapasztalható. A vizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a hulladéklerakási tevékenység a talajvízre nézve terhelést nem okoz. Csapadékvíz, csurgalékvíz, felszíni víz Csapadékvíz elvezetés nincs, azt befogadóba nem vezetik el, az a hulladéktestben elszivárog. A csapadékvíz vizsgálata emiatt nem szükséges. A csurgalékvíz gyűjtése, elvezetése megoldott, a csurgalékvíz tároló medencék kiépítésre kerültek. A tevékenység során a telephelyen keletkező szennyvizek (nem hulladék): szociális szennyvíz (mobil illemhely) A szociális szennyvíz elhelyezése zárt szennyvíztárolóban valósul meg (mobil illemhely). A szennyvíztároló tartály rendszeres ürítéséről és hatóságilag engedélyezett leürítő helyre történő szállításáról folyamatosan gondoskodnak. A következő táblázatban megadjuk a vízfogyasztást és a számított szennyvíz mennyiségét: Kommunális vízfelhasználás Személyzet Norma Vízigény Szennyvízkibocsátás 2 fő 50 l/nap/fő 18 m 3 /év 18 m 3 /év 3.3. Hulladék A telephelyen végzett hulladékkezelési tevékenység: 1. a telephelyre beszállított hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása. Technológia: A beérkezett szállítmány portaszolgálatnál történő mérlegelése, adminisztrálása után a gépjármű a lerakóhelyhez hajt. Ott a térmester irányítja a különböző ürítő helyekhez a járművet. A hasznosításra alkalmas hulladékok a lerakón erre a célra kijelölt helyen kerülnek deponálásra, kevert hulladékok esetén megtörténik a leürítés úgy, hogy a válogatást követően a nem hasznosítható anyagok elterítésre kerüljenek. A lerakás feltöltés jellegű, 0,5-1 méter vastag szeletekben történik. A hulladékot a felületen 30 cm vastagságban tolólappal szétterítik. Terítés után a jobb tömörödöttség elérése céljából a kompaktor többszöri megjárással tömöríti. A lerakott hulladékot folyamatosan takarják (kezelt építési-bontási hulladékkal, vagy takaró földdel), a szél áltati elhordás, bűzhatás-, illetve öngyulladás elkerülése érdekében. Száraz, meleg, csapadékmentes időszakban a munkaterületet és környékét vízpermetezéssel locsolják a kiporzás csökkentése érdekében. Az ehhez szükséges vízmennyiséget a csurgalékvíz medencéből nyerik. A Hulladék Kezelő Centrumba jellemzően a környező települések kommunális jellegű hulladékát szállítják be a közszolgáltatásban részvevő vállalkozások. 19/42

A hulladék ártalmatlanítási technológiából hulladék nem keletkezik. 2. a telephelyre beszállított építési-bontási (inert) hulladékok hasznosítása. Technológia: A kezelési tevékenység az alábbi műveletekre vonatkozik: válogatás (gépi, esetenként kézi) törés (darálás) minősítés alapanyagként történő felhasználás, illetve alapanyagként történő értékesítés nem hasznosítható hulladékok lerakása A beérkezett szállítmány a portaszolgálatnál történő adminisztrálása és mérlegelése után a gépjármű a leürítő helyhez hajt. Ott a térmester a hulladék fajtájától függően irányítja a különböző ürítő helyekhez a járművet. A hasznosíthatásra alkalmas hulladékok az erre a célra kijelölt helyen kerülnek deponálásra, kevert hulladékok esetén elkülönítetten történik a leürítés, hogy a válogatást követően a nem hasznosítható anyagok lerakásra kerüljenek. Az építési-bontási hulladék feldolgozás előtti gyűjtése és tárolása nyílt téren történik. Az épületek bontásából, útbontásokból, térbeton bontásokból, stb. származó tiszta, szennyeződésmentes beton, illetve vasbeton deponálása a törőgép mellé történik, innen előválogatás nélkül homlokrakodóval adagolható a törőgépbe. A beton tégla cserép és kerámia frakcióból álló hulladék (azonosító kód 17 01 07) előválogatás után fajtánként szétválasztva külön-külön depóra kerül, míg a nem hasznosítható anyagok elszállításra kerülnek. A különválasztott feldolgozandó hulladékok törőgépbe való berakása szintén homlokrakodóval történik. Az aszfalt hulladékok feldolgozásig külön depóra kerülnek. Kezelésüknél az anyagában történő minél teljesebb hasznosításra kell törekedni. A leválasztott vasfém a gépre szerelt tárolórészben gyűlik össze és onnan kerül hasznosításra. A törő - osztályozóból kikerülő termékfrakciók tárolása külön-külön depóra történik, ahonnan útépítési töltőanyagként, vagy alépítmények ágyazati anyagaként kerül felhasználásra, értékesítésre, illetve a HKC területén belül közlekedő utakat építenek belőle. A technológiát kiszolgáló gépek: 1 db VOLVO típusú homlokrakodó HARTL PC 1055j törőgép A törőgép technológia üzemelését 1 műszakban, természetes világítás mellett végzik. Száraz, meleg, csapadékmentes időszakban a munkaterületet és környékét vízpermetezéssel locsolni kell a kiporzás csökkentése érdekében. A HKC területén törő-osztályozó berendezés állandó jelleggel nem található, azt csak a kezelés idejére szállítják a telephelyre. 20/42

3.4. Talaj A térség talajainak kialakulásában a löszös alapkőzetnek, a korábbi, nagyobb kiterjedésű erdőségeknek, és a mélyen elhelyezkedő talajvíznek van szerepe. A vizsgált terület uralkodó talajtípusa a csernozjom barna erdőtalaj. A barna erdőtalaj jelleget az enyhén savanyú kémhatás, a mérsékelten jelentkező kilúgzási szint, míg a csernozjom jelleget a morzsás szerkezet és a kedvező humuszviszonyok jelzik. A felülvizsgált terület talajviszonyainak jellemzésére a 2002-ben készült részletes környezeti hatástanulmány készítésekor került sor. Az alapállapot rögzítő vizsgálatok során 10 db talaj és talajvíz feltáró gépi fúrást, illetve 10 db 1 méter mélységű kézi fúrást végeztek. A talajvízszint terepviszonytól függően 0,1 és 9,00 méter mélységben jelentkezett, nem összefüggő jelleggel. A területen a humuszos réteg vastagsága változó, 30-40 cm körüli. A talajminták vizsgálata alapján a talaj legfelső szintje ph=7 körüli, a 60 cm-nél nagyobb mélységű rétegek lúgosak ph=8,1-8,5. A talajmintavételeknél nehézfém, általános vízkémia, TPH és peszticid vizsgálatok voltak. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a terület földtani közegének környezeti állapota megfelelő. A tanulmány kimutatta, hogy a területi háttér értékeket is figyelembe véve a vizsgált kockázatos anyagok a szennyezettségi határértékek alatti mértékben vannak jelen a területen. Domborzati viszonyok A Hulladékkezelő Centrum a Zagyva-völgyben fekvő Jobbágyi Község DNy-i részén, külterületi részen helyezkedik el. A Zagyva aszimmetrikus folyóvölgye a Cserhát és Mátra között, Kisterenyétől D-re, domborzatilag tagolt É-D-i irányú szerkezeti árokban helyezkedik el. A völgy helyenként völgymedencévé szélesül, a Hulladékkezelő Centrum is ilyen völgymedencében helyezkedik el. A legközelebbi felszíni vízfolyások a Szuha-patak, mely nyugati irányban 700 méter távolságra található, valamint a Zagyva folyó, mintegy 1.400 méterre keletre. A két vízfolyás között fekszik a Berekhát nevű, enyhe kiemelkedésű dombhát 148 mbf átlagmagassággal, ide települt a Hulladékkezelő Centrum. Földtani adottságok A területen alaphegységre vonatkozóan kevés információ áll rendelkezésre. A földtani térképek tanúsága szerint a bizonytalan korú és kifejlődésű alaphegység a tengerszinthez viszonyított mintegy 3.000-3.500 méter mélységben található. Erre a miocén rétegösszlet települ, ezen pedig felső-pannon képződmények találhatók. A Zagyva-völgy keleti peremén bukkan a felszínre a miocén kori Mátrai Andezit Formáció, melynek kőzetei lépcsős vetődés mentén a mélybe zökkentek. A Formáció jelenléte a Hulladékkezelő Centrum térségében feltételezhető, de adatok nem állnak róla rendelkezésre. A Hulladékkezelő Centrumtól északnyugatra, mintegy 2.500 méter távolságra mélyített B-1 kataszteri számú vízkutató fúrás 95 méteres mélységben érte el a miocén üledékes rétegeket, 21/42

és a 366,5 méteres talpmélységben végig abban haladt. A miocén képződmények a Kozárdi Formációkkal és a Szilágyi agyagmárgával azonosíthatók. A hulladéklerakó környezetének földtani felépítésére vonatkozóan a lerakó északnyugati sarkától 220 métere nyugati irányban 1974-ben mélyített Jo-4. sz. nyersanyagkutató fúrás, valamint a későbbiek során az ELGOSCAR Kft. által végzett geofizikai szondázás és geoelektromos mérések eredményei adnak támpontot. Ezek alapján a Zagyvai formáció erodált felszínére üledékhézaggal települnek a negyedidőszaki képződmények. Az agyagos képződmény nem homogén, benne kisebb kiterjedésű homoklencsék találhatók. A területen a Zagyva két teraszt hozott létre, ezeken bányászták a kavicsot, melynek gödrébe a kommunális hulladéklerakó került. Az idősebb terasz mintegy 136-138 mbf, míg a fiatalabb 126-128 mbf szintben helyezkedik el. A teraszok vastagsága 4-8 méter között váltakozik. A fiatalabb teraszba vágódik napjainkban a Zagyva. A képződmény alsó része homokos, felső része agyagos kifejlődésű. A 0-4 méter vastag homokos összlet a Zagyva-völgy kiemelt fontosságú vízadó képződménye. Felette 2 méter vastag talaj található. A kavicsos homokos hordalék felszínére áthalmozott, 6-8 méter vastag pleisztocén lösz települt. A Zagyva-völgy uralkodó talajtípusa a réti öntéstalaj, míg a magasabb részeken a löszön képződött barnaföld a jellemző. A vizsgált terület képződményeinek hidraulikus vezetőképességének adatai az 1997-es kutatások alapján a következők: talaj (felső humuszos fedőréteget nem számítva): k = 2,5-3,6.* 10-6 cm/s. kavicsos homok: k = 4.* 10-4 cm/s. a bányászott terasz feküjében lévő agyag: k = 1,4.* 10-9 cm/s. 3.5. Zaj és rezgés A telephelyen a gépek (szállító járművek és tolólapos dózer, vagy kompaktor) zajterhelést okoznak. A gépek hangteljesítményszintjéből számítottuk a hatásterületet, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében. A szállító járművek közül egyidejűleg jellemzően csak 1 db tartózkodik a telephelyen. A telephelyen működő gépek és működési idejük naponta: Szállító jármű L w = 108 db 2,5 h Lánctalpas földtoló/kompaktor L w =108 db 2,0 h A tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal 55 db, A hatásterület meghatározásához az alábbi rendeletben szereplő képletet használtam, mely segítségével számítottam azt a távolságot, melynél a zajterhelés eléri az 55 db értéket. A hatásterület szélén várható zajterhelést a zajforrások hangteljesítményszintjéből a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet és az MSZ 15036:2002 szabvány előírásainak figyelembe vételével határoztam meg a következő összefüggés alkalmazásával: L K, i = L W + K Ir + K Ω K d K L K m K n K B K e L K, i a vizsgálati ponton az egyes zajforrások várható zajkibocsátási A- 22/42

hangnyomásszintje L W a zajforrások várható A-hangteljesítményszintje K Ir a zajforrás irányítási indexe K Ω a zajforrás irányítási tényezője K d a távolság miatt fellépő csillapodás K L a levegő elnyelő hatása K m a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása K n a növényzet csillapító hatása K B a beépítettség miatti zajszint csökkenés K e akadályok hangárnyékoló hatása A K Ir (irányítási index) A K Ω (irányítási tényező) értékét a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet 2. táblázata alapján határoztam meg. Félgömb alakú sugárzást feltételezve, az irányítási tényező értékét 3 db-nek vettem. A K r (védendő homlokzati visszaverődés) értéke A K d (távolság miatt fellépő csillapodás) értékét a következő összefüggéssel számítottam: K d = 20 lg (s t /s 0 ) + 11 s 0 s t a vonatkoztatási távolság (1 méter) a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága (lsd. táblázat) A K L (levegő elnyelő hatása) A K m (talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása) értékét a következő összefüggéssel számítottam: K m = [4,8 (2h m /s t ) * (17 + 300/ s t )] ahol s t a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága (lsd táblázat) a terjedési út közepes föld feletti magassága (1,5 méter) h m A K n (növényzet csillapító hatása) korrekció figyelembe vételétől eltekintettem, mivel a megítélési pontok és a beruházás helyszíne között zárt növénysáv nem húzódik. A K B (beépítettség miatti zajszint csökkenés) korrekció figyelembe vételétől eltekintettem, mivel a megítélési pontok és a beruházás helyszíne között beépített terület nem húzódik. A K e (akadályok hangárnyékoló hatása) Az alábbi táblázatban megadjuk a zajforrások által lesugárzott A-hangteljesítményszint értékét, a hangterjedés során fellépő korrekciók értékét, valamint a vizsgálati pontokon fellépő zajterhelés mértékét. L t : a vonatkoztatási időre számított érték. zajforrás L W (db) Távolság (méter) K Ir (db) K Ω (db) T i (h) K d (db) K L (db) K m (db) L Ki (db) L t (db) Szállító jármű 108 60 0 3 2,5-46,56-0,06-3,70 57,7 52,6 dózer/kompaktor 108 60 0 3 2-46,56-0,06-3,70 57,7 51,7 A területtől minden irányban a várható A-hangnyomásszint eredő értéke: 55 A hatásterület tehát a működési területtől 60 m-es távolságban határozható meg. 23/42

A számított hatásterületen belül védendő létesítmény, terület nincs, zajkibocsátási határérték megállapítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 10. (3) a) pontja értelmében nem szükséges. 3.6. Élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása Táj és természetvédelem: A vizsgált terület a Zagyva-völgyben található. A művelés alól kivett területek viszonylag magas részarányt képviselnek, így alacsony a természetes növénytakaróval borított felszín részaránya. A HKC-tól DK-re található a SALKER veszélyes hulladéklerakó, illetve a bezárt Apci kommunális hulladéklerakó. A Hulladékkezelő Centrum helyén a korábbi anyagnyerő helyeken már több alkalommal megbontották a felszínt. A beruházás tájvédelmi érdeket nem sértett, a területen található több hasonló létesítmény miatt a tájhasználat jellege érdemben nem változott. A roncsolt felszínű tájból kiválik a vizsgált terület ÉNy-i szegletében található kisebb kiemelkedések és dombocskák apró gyepfoltja. A kiemelkedések alacsony aránya mutat csak természetközeli képet. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált területen természetes, vagy természetközeli élőhely csak egészen töredékesen, az ÉNy-i részen található. A Hulladékkezelő Centrum működése szigorú szabályok szerint, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A területre a korábbi években jellemző illegális hulladéklerakások megszűntek, az állandó jelenlét, a rendszeres beszállítás igen jelentős fegyelmező, visszatartó erővel bír, így a HKC környezete rendezettebb képet mutat. A vizsgált terület az Észak-Magyarországi-Középhegység nagytáj, ezen belül az Észak- Magyarországi-medencék középtájba, illetve a Felső-Zagyva-Tarna közi dombság kistájcsoportba tartozik. A kistáj neve Zagyva-völgy. A vizsgált térségben nincs országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület, illetve a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 15. (1) bekezdése szerinti természeti terület sem található itt. Növényföldrajzi besorolás alapján a Zagyva-völgy kistáj a Magyar flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység flóravidék (Matrticum) Egri flórajárásába (Agriense) tartozik. A Hulladékkezelő Centrum és közvetlen környezetének eredeti növénytársulásai a mélyebb fekvésű területeken a szubmontán égerligetek (Alnetum glutinosae-incanae), a puhafás és keményfás ligeterdők (Salicetum albea-fragilis, Querco-Ulmetum) a dombhátakon cseres és gyertyános tölgyesek (Quertecum petraea-cerris, Querco petraea-carpinetum) voltak. Mára a jelentős antropogén behatásra jöttek létre a vízfolyásokat kísérő, természetszerű kaszálórétek és magaskórós társulások (Filipendulo-Petasition). A dombháti gyepeken jellemző a szőrfű (Nardus stricta), a szürke bogáncs (Carduus glaucus) és a tárnicsfélék (Gentianella austriaca, G. livonica), a tölgyesek pirosló hunyor (Helleborus purpurascens). A hosszú ideje folyó intenzív területhasználat következtében a természetes és a természetközeli társulások eltűntek a térségből, helyét a mezőgazdasági monokultúrák és a roncsolt területek vették át. Ezekre a társulásokra jellemző a fajszegénység, és özön- és gyomfajok túlnyomó dominanciája. Természetesebb állapotokat mutató kisebb foltok csupán a Szuha-patak kiöntéseiben fordulnak elő. 24/42

A legközelebbi védett természeti terület a Kelet Cserhát Tájvédelmi Körzet, mely északi irányban, mintegy 10 kilométerre található a beruházás helyszínétől. A Mátrai Tájvédelmi Körzet határa keleti irányban, mintegy 13 km-re fekszik. A közvetlen és közvetett hatásterületen előforduló egyéb növényfajok: Magyar név Latin név TVK Mezei cickafark Achillea collina TZ Közönséges cickafark Achillea millefolium TZ Közönséges tarackbúza Agropyron repens GY Fehér tippan Agrostis stolonifera E Szőrös disznóparéj Amaranthus retroflexus GY Parlagfű Ambrosia elatior GY Parlagi pipitér Anthemis arvensis GY Fekete üröm Atremisia vulgaris GY Fekete peszterce Ballota nigra GY Szulákkeserűfű Biderdykia convolvulus GY Mezei rozsnok Bromus arvensis GY Siskanád Calamagrostis epigeios TZ Sövényszulák Calystegia sepium K Útszéli bogáncs Carduus acanthodies GY Fehér libatop Chenopodium album GY Szálkás libatop Chenodopium aristatum GY Nyúlparéj Chondrilla junceea GY Katáng Cichorium intybus GY Mezei aszat Cirsium arvense GY Bürök Conium maculatum GY Szarkaláb Consoida regalis GY Apró szulák Convolvulus arvensis GY Egybibés galagonya Crataegus monogyna K Csillagpázsit Cynodon dactylon TZ Csomós ebír Dactylis glomerata TZ Csattanó maszlag Datura stramonium GY Murok Daucus carota TZ Héjakút mácsonya Dipsacus laciniatus GY Ezüstfa Eleagnus angustifalia A Bürök gémorr Erodium cicutarium GY Sarlófű Falcaria vulgaris GY Sovány csenkesz Festuca pseudovina TZ Útszáli zsázsa Lepidium draba GY Büdös zsázsa Lepidium ruderale GY Közönséges gyujtoványfű Linaria vulgaris TZ Orvosi somkóró Melilotus officinalis TZ Pasztinák Pastinaca sativa TZ Nád Phragmites E Nagy útifű Plantago major GY Gumós perje Poa bulbosa TZ Sovány perje Poa trivialis TZ Madárkeserűfű Polygonum aviculare GY 25/42

Borsos keserűfű Polygonum hydropiper TZ Nemesnyár Populus X hybrida G Kökény Prunus spinosa TZ Gyepűrózsa Rosa canina TZ Fehér fűz Salix alba E Törékeny fűz Salix fragilis K Ligeti zsálya Salvia nemorosa K Gyalogbodza Sambucus ebulus GY Fekete bodza Sambucus nigra GY Pongyola pitypang Taraxacum officinale GY Mezei tarsóka Thlaspi arvense GY Szúrós csorbóka Sonchus asper GY A vizsgált területen és közvetlen környezetében az alábbi élőhely típusok találhatók: Telephelyek, roncsolt területek (NÉR kód: U4, CORINE-azonostíó: 87.2) Domb- és hegyvidéki gyomos szárazgyepek (NÉR kód: O7, CORINE azonosító: -) Taposott gyomnövényzet (NÉR-kód:O13, Corine azonosító: 87.2) Egyéves szántóföldi kultúrák (NÉR-kód: T2, CORINE azonosító: 82.11) Nyitott bányafelületek (NÉR-kód U6, CORINE azonosító: 86.41) Kiszáradó jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok (NÉR-kód O1). 4. Rendkívüli események A környezet veszélyeztető üzemzavarok a hulladéklerakóra vonatkozóan a következők lehetnek: illetéktelen jelenléte a lerakón, bűncselekmény, tűz keletkezése, gyújtogatás illegális hulladék elhelyezés Külső (természeti) hatásból származó rendkívüli eseményre: felhőszakadásból, szélviharból, villámcsapásból kifolyólag számíthatunk. Veszélyeztetés A hulladéklerakó, mint szennyezett terület veszélyeztető hatása a következőkben kifejezhető: a szennyező anyag kémiai összetétele, a szennyező komponensek egymásra hatása, az altalaj sajátosságai, a környező tér hasznosítása, talajvízre gyakorolt hatás, élővilágra való hatás, emberre való hatás. 26/42

A lerakó veszélyeztetési potenciáljának elemei: 1. A felszíni, felszín alatti közegbe bejutó anyagok mennyisége, minősége és hatása. 2. Térbeli és időbeli kiterjedés 3. A szennyezett terület expozíciója, az a természeti és emberi környezet, melyet a lerakó közvetlenül vagy közvetve veszélyeztet(het). A HKC üzemelése óta rendkívüli esemény nem történt. 5. Összefoglaló értékelés, javaslatok A Szuha Kft. a Jobbágyi Hulladékkezelő Centrumra vonatkozóan 2018. december 31-ig érvényes egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A veszélyes hulladékok elhelyezését szolgáló kazettákból álló depónia tér építési munkálatai még nem kezdődtek el. A felülvizsgálat keretében megvizsgáltuk a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemelésének a környezeti elemekre gyakorolt hatását. A hulladéklerakó megépítése a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló, módosított 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásai szerint történt, a felszíni-, felszín alatti vizekre, valamint a földtani közegre káros hatást nem fejt ki. Az alkalmazott műszaki megoldásokkal a talaj-, talajvíz szennyezés gyakorlatilag kizárható. Levegőtisztaság védelmi szempontból a lerakó jelentős többletterhelést nem jelent. A lerakással kapcsolatos üzemeltetési előírások szigorú betartása mellett a levegőbe jutó káros anyag kibocsátás minimalizálható. Zajvédelmi szempontból a korábbi lerakó működéséhez képest változás nem állt be, mivel megközelítőleg ugyanannyi tehergépjármű forgalommal számolhattunk, valamint a hulladék tömörítést végző munkagép üzemideje sem változott. Táj- és természetvédelmi szempontból sem következett be jelentős változás. Hulladékgazdálkodási szempontból a B3 alkategóriájú hulladéklerakó kialakítása regionális jelentőséggel is bír, a kistérségben található települések hulladékainak gazdaságos és biztonságos elhelyezése megoldott lett. A Hulladékkezelő Centrum megépítése és üzemeltetése az elérhető legjobb technika szerint történik. A 067/7. hrsz-on 1974 óta üzemelő, de 2009. július 15-vel bezárt kommunális hulladéklerakó esetében már a korábbi felülvizsgálatok alapján is bizonyítást nyert, hogy a lerakó a több mint 30 éves üzemelése alatt a környezetre jelentős hatást nem gyakorolt. A hulladéklerakó egy felhagyott kavicsbánya-gödörben került kialakításra. Műszaki védelemmel ugyan nem rendelkezik, azonban a lebányászott terasz feküjében lévő agyag szivárgási tényezője k = 1,4*10-9 cm/s, vastagsága > 1 méter. 27/42

A hrsz: 067/7. számú bezárt hulladéklerakón a rekultivációs munkálatok I. üteme (átmeneti felső záróréteg rendszer) az előírásoknak megfelelően 2015. december 31-ig befejeződött. Az erről szóló összefoglaló jelentés a Felügyelőségre benyújtásra került. A folyamatosan elvégzett talajvíz vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a felszín alatti víz állapota a korábbiakhoz képest javuló tendenciát mutat. A vizsgált komponensek nagy része nem éri el a B megengedett szennyezettségi határértéket. A szennyező komponensek nagy részében a korábbi évek állapotához képest is csökkenés tapasztalható. A hulladéklerakó az engedélyekben foglaltak szerint működött. A lerakót 4 oldalról szorítógát veszi körül, a csapadékvizek a depónia térbe bejutni nem tudnak. A szorítógát ellenőrzését és karbantartását folyamatosan elvégzik, az esetleges javításokról gondoskodnak. Így a mechanikai stabilitás biztosított. A szél által könnyen hordható hulladékok terjedésének megakadályozására 4 méter magas fémháló került letelepítésre, így a környező mezőgazdasági területekre a lerakóból nem került hulladék. A HKC elektromos energiával történő ellátása a 20 kv-os nagyfeszültség bekötésével megoldódott. A vezetékes vízellátás a településtől való nagy távolság miatt nem megoldható, a telepen tevékenységet végző dolgozók szociális vízellátását tartályos rendszerrel, ivóvízellátását palackos rendszerrel oldották meg. Az irodakonténer mellé mobil illemhelyet telepítettek le. A HKC működését a hatóság az éves felügyeleti ellenőrzések során folyamatosan ellenőrzi. 6. BAT technológia Elérhető legjobb technika: Cél Illetéktelenek elleni védelem A telepre érkező hulladékok nyilvántartása A lerakott hulladék mennyiségének csökkentése BAT A lerakó teljes bekerítését meg kell oldani. Az őrszolgálat napi rendszerességgel ellenőrizze a kerítés állapotát. A hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal vezetni kell. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését fenn kell tartani. További újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését kell biztosítani a településeken. A veszélyes hulladékok gyűjtésére hulladékudvar kialakítása szükséges. teljesítési időpont A lerakó kiépítésével párhuzamosan Folyamatos, meglévő tevékenység Településekkel egyeztetve folyamatosan 28/42

Cél A tevékenység fenntartása Repszennyezés megakadályozása Porképződés csökkentése Járművek által okozott légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése Öngyulladás megakadályozása A csurgalék vizek minimalizálása A talajvíz minőség és mennyiség ellenőrzése Csapadékvizek elvezetése 1. Csapadékvizek elvezetése 2. Illegális olajszármazék elhelyezésének megakadályozása BAT A gépek folyamatos, dokumentált karbantartása szükséges a megfelelő szolgáltatás nyújtásához. Napi takarás, tömörítés alkalmazása A lerakó területén a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legrövidebb útvonalat jelentsék. Tartós szárazság és kedvezőtlen (lakó terület felé) széljárás esetén gondoskodni kell az útvonalak időszakos locsolásáról A telephelyen a járműveknek csak a szükséges legkevesebb üzemidővel szabad működniük. A rendszeres karbantartásról, valamint a jármű légszennyező anyag kibocsátásának környezetvédelmi normának történő megfeleléséről gondoskodni kell. A hulladéktest mélyebb rétegeinek kiszellőzését elősegítő aknák, szellőztető csövek telepítése. A kiszellőztetésnél metán gáz mérése. A hulladéktest folyamatos takarása. A nyitott, művelt területeket a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A hulladéklerakó határánál kialakított, a talajvíz vizsgálatára szolgáló monitoring kutakat üzemeltetni kell, melyekből mintát kell venni, bevizsgálni az alábbi komponensekre: általános vízkémiai paraméterek, TPH, toxikus nehézfémek. Mérni kell a talajvízszintet. A lerakó körül meglévő övárok folyamatos karbantartásáról, ellenőrzéséről gondoskodni kell. A veszélyes-, valamint a B3 alkategóriájú hulladéklerakó körül a teljes kiépítést követően övárok rendszert kell kialakítani A lerakóra beérkező szállítmányokat ellenőrizni kell. A lakosság figyelmét fel kell hívni erre. A leürítésnél szemrevételezéssel észlelt olaj származékkal töltött flakonok elhelyezését meg kell akadályozni. teljesítési időpont Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység a bezárt hulladéklerakó esetén A teljes kiépítést követően Folyamatos, meglévő tevékenység 29/42

Cél Zárt szennyvízgyűjtő tartály A konténer- és kerék mosónál felhasznált vízmennyiség csökkentése A lerakó területén közlekedő járművek munkagépek által keltett zaj csökkentése A munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásának csökkentése Természetközeli állapot visszaállítása BAT A tartály szivárgásmentességét ellenőrizni kell. Hiányosság esetén javítani, vagy megfelelő tartály elhelyezést kell alkalmazni. Olyan magasnyomású tisztítót kell alkalmazni, melynek hatékonyságával a felhasznált vízmennyiség minimálisra csökken. A lerakó területén a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legrövidebb útvonalat jelentsék a bejárattól a művelési területig. A járművek motor és kipufogó ellenőrzését rendszeresen karban kell tartani. A hulladéklerakó bezárását követően, azt rekultiválni kell, oly módon, hogy a felszíne és a környezete alkalmassá váljon az élőlények megtelepedésére. teljesítési időpont Folyamatos, meglévő tevékenység Telepítése tervezett Folyamatos, meglévő tevékenység Folyamatos, meglévő tevékenység Az előírásoknak megfelelően ütemezve 30/42

7. Módosítás A telephelyen a komposztálótér, illetve a válogató csarnok kiépítésére az elmúlt években nem került sor. Tekintettel arra, hogy a közszolgáltatók és a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladékokat (papír, műanyag, fém, üveg, zöldhulladék, stb.) a HKC-ba nem szállítják be, ezért a komposztálótér, illetve a válogató csarnok megépítését a jövőben sem tervezzük, mert gazdaságos üzemeltetése nem valószínűsíthető. A megváltozott szabályozás és az átalakult hulladékgazdálkodási gyakorlat eredményeként a Hulladék Kezelő Centrum strukturális átalakítását tervezzük. A módosítás lényege: a jelenleg engedélyezett veszélyes hulladéklerakó helyét keleti irányban eltoljuk. a jelenleg engedélyezett veszélyes hulladéklerakó helyén (felhagyott anyagbánya gödör) egy B3 alkategóriájú lerakó kiépítése tervezett. távlati bővítésként a jelenleg üzemelő B3 alkategóriájú lerakótól északi irányban szintén egy B3 típusú hulladéklerakó kerül kialakításra. a lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét a piaci igényeknek és a távlati elképzeléseknek megfelelően kívánjuk kibővíteni a lerakással ártalmatlanítható hulladékok éves mennyiségét meg kívánjuk növelni. 1. veszélyes hulladéklerakó A veszélyes hulladéklerakó kiépítésére eddig nem került sor. A beruházás megkezdésének időpontja jelenleg még nem ismert. Mivel a B3 típusú lerakó bővítése időszerűvé vált (részletesen a következő pontban), ezért a veszélyes hulladéklerakó helyszíne változik a mellékelt geodéziai felmérés szerint. Gyakorlatilag a jelenleg engedélyezett műszaki tartalommal kerül megvalósításra, csupán az elhelyezkedése változik a 21. számú főút irányába. A veszélyes hulladéklerakó sarokpontjainak koordinátái a következők: A Hulladékkezelő Centrum megvalósulási területének összetevői: veszélyes hulladéklerakó (új helyszín) (négyzet alaprajzú, 3x3 kazettából álló) nagysága: ~ 3,24 ha jellemző EOV koordináták pontjai EOV Y EOV X ÉNy-i sarok 696544 274656 ÉK-i sarok 696724 274662 DK-i sarok 696730 274483 DNy-i sarok 696551 274477 2. A B3 alkategóriájú hulladéklerakó bővítése (2 terület) A B3 típusú lerakót 2 ütemben kívánjuk bővíteni. Első ütemben a korábban a veszélyes hulladéklerakó megépítésére tervezett anyagbánya gödörben kerül kialakításra (lásd helyszínrajz). Mérete: D-i oldala ~ 182 m, K-i oldala ~ 255 m, É-i oldala ~ 232 m és Ny-i oldala ~ 280 méter. Területe ~ 5,5 ha. Második ütemben a jelenleg üzemelő B3 típusú lerakótól É-i irányban bővítenénk. Mérete: D-i oldala ~ 315 m, K-i oldala ~ 393 m, É-i oldala ~ 410 m, ÉNy-i oldala ~ 200 m, DNy-i oldala ~ 162 méter. Területe ~ 14,02 ha. 31/42

A tervezett B3 alkategóriájú hulladéklerakó megépítése a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásai szerint történik. Az alábbiakban bemutatjuk az alkalmazott rétegrendet: A természetes szigetelő réteg helyett a jogszabály alapján 0,5 méter vastag természetes anyagú épített szigetelőréteg készül. Szigetelési rétegrend: természetes anyagú épített szigetelőréteg szivárgási tényezője k = 1,4*10-9 cm/s, vastagsága > 0,5 méter geofizikai monitoring rendszer 2,5 mm vtg. HDPE fólia geotextília (egységsúly 1.200 g/m 2 ) 0,5 m vtg. szivárgó paplan dréncsővel geotextília (egységsúly 1.200 g/m 2 ) A rézsűk szigetelése 2,5 mm vtg. HDPE fóliával készül. A fólia védelmét 1.200 g/m 2 egységsúlyú geotextília látja el. A rézsűk védelmét a geotextíliára elhelyezett használt gumiabroncsokkal oldják meg, amelyet osztályozott kaviccsal (pl. kulé kavics) töltenek ki. A hulladéktestet 4 oldalról szorítógát veszi körül. Csurgalékvíz elvezető-gyűjtő rendszer kiépítésre kerül (lásd mellékelt helyszínrajz). Környezetvédelmi monitoring rendszer jelenleg 4 db talajvíz figyelőkútból áll. A tervezett hulladéklerakó területe 1.: 5,5 ha A lerakó tervezett fenékszintje: 133 mbf A lerakó zárószintjét a korábban engedélyezett zárószinttel azonos magasságban kívánjuk meghatározni: 158,4 mbf. A fentiek alapján a hulladéklerakó kapacitása: ~ 1.200.000 m 3 32/42

A tervezett hulladéklerakó területe 2.: 14,02 ha A lerakó tervezett fenékszintje: 133 mbf A lerakó zárószintjét a korábban engedélyezett zárószinttel azonos magasságban kívánjuk meghatározni: 158,4 mbf. A fentiek alapján a hulladéklerakó kapacitása: ~ 3.100.000 m 3 A hulladéklerakóban keletkezett csurgalékvizet külön, szigetelt, megfelelő puffer kapacitással rendelkező tározó medencében kell összegyűjteni, majd összetétele ismeretében és függvényében kell kezelni, hogy a befogadóba lehessen juttatni. Amennyiben szükséges, a medencéből a csurgalékvizet - zárt rendszeren keresztül - a hulladékréteg felületére vissza lehet juttatni. A csurgalékvíz tároló ~ 12.000 m 3 térfogatú, 3,30 méteres hasznos mélységgel, 60 x 60 m oldalméretekkel. A medence műszaki védelemmel létesül. Szigetelési rétegrend: - természetes anyagú épített szigetelőréteg szivárgási tényezője k = 1,4*10-9 cm/s, vastagsága > 0,5 méter - geofizikai monitoring rendszer - 2,5 mm vtg. HDPE fólia A Hulladékkezelő Centrum megvalósulási területének összetevői: tervezett nem veszélyes hulladéklerakó 1. számú bővítés nagysága: ~ 5,50 ha tervezett nem veszélyes hulladéklerakó 2. számú bővítés nagysága: ~ 14,02 ha jellemző EOV koordináták pontjai EOV Y EOV X ÉNy-i sarok 696300 274656 ÉK-i sarok 696531 274667 DK-i sarok 696544 274412 DNy-i sarok 696364 274384 É-i sarok 696046 274994 DK-i sarok 696180 274625 DNy-i sarok 695769 274576 Ny-i sarok 695771 274562 ÉNy-i sarok 695714 274753 Hulladéklerakó-gáz kezelése: A lerakó medencében a lerakott hulladékból gázképződés lehetséges, ezért gondoskodni kell a keletkező hulladéklerakó-gázok rendszeres eltávolításáról. Az 1. számú bővítés B3 kategóriájú hulladéklerakón a biológiailag bomló összetevőkből képződő gázok összetételének és mennyiségének ismeretében 8 db gázkút kialakítását tervezzük. A 2. számú bővítés B3 kategóriájú hulladéklerakón a biológiailag bomló összetevőkből képződő gázok összetételének és mennyiségének ismeretében 20 db gázkút kialakítását tervezzük. A lerakóba érkező hulladékok biológiailag lebomló tartalma olyan alacsony (20 % körüli), hogy a keletkező gáz gazdaságosan nem hasznosítható. A hulladéktestben keletkezett gázok a gázkutakon keresztül távoznak a depóniából (kiszellőztetés). 3. hulladékok körének kibővítése A felülvizsgálat eredményeként az elmúlt évek tapasztalatait és a jelentkező igényeket figyelembe véve a telephelyre beszállítható hulladékok körét bővíteni kívánjuk. 33/42

A beszállítandó hulladékok döntő többségét az ipari-kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások fogják végezni, amelyek nem a közszolgáltatás keretei között kerülnek elszállításra. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladékok beszállítása csökken, tekintettel arra, hogy a jogszabályi változások miatt más hulladéklerakóba kerülnek elszállításra. A jövőben az alábbi hulladéklistát kérjük engedélyezni: (a jelenleg engedélyezett hulladékokat vastag betűmérettel jelöltük) a telephelyen gyűjthető és lerakással ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok: azonosító kód megnevezés 01 04 13 kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladék, amely különbözik a 01 04 07-től 03 03 09 hulladék mésziszap 10 01 01 hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04) 10 01 02 széntüzelés pernyéje 10 01 03 tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye 10 01 05 füstgáz kéntelenítésének kalcium alapú reakcióiból származó szilárd hulladék 10 01 07 füstgáz kéntelenítésének kalcium alapú reakcióiból származó iszap hulladéka 10 01 15 együttégetésből származó hamu, salak és kazán por, amely különbözik a 10 01 14-től 10 01 17 együttégetésből származó pernye, amely különbözik a 10 01 16-tól 10 01 19 gázok tisztításából származó hulladék, amely különbözik a 10 01 05-től, a 10 01 07-től és a 10 01 18-tól 10 01 24 fluid-ágyból származó homok 10 01 25 széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladék 10 01 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 02 01 salak kezeléséből származó hulladék 10 02 02 kezeletlen salak 10 02 08 gázok kezeléséből származó szilárd hulladék, amely különbözik a 10 02 07-től 10 02 10 hengerlési reve 10 02 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 03 02 hulladékká vált anód törmelékek 10 03 05 hulladék timföld 10 03 16 fölözék és salak, amely különbözik a 10 03 15-től 10 03 18 anód gyártásából származó, széntartalmú hulladék, amely különbözik a 10 03 17-től 10 03 20 füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19-től 10 03 22 egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is), amelyek különböznek a 10 03 21-től 10 03 24 gázok kezeléséből származó szilárd hulladék, amely különbözik a 10 02 23-tól 10 03 26 gázok kezeléséből származó iszap és szűrőpogácsa, amely különbözik a 10 03 25-től 10 03 30 sósalak és feketesalak kezeléséből származó hulladék, amely különbözik a 10 03 29-től 10 03 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 05 01 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 10 05 04 egyéb részecskék és por 10 05 11 fölözék és salak, amely különbözik a 10 05 10-től 10 05 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 06 01 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 10 06 02 elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék 10 06 04 egyéb részecskék és por 10 06 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 07 01 elsődleges és másodlagos termelésből származó salak 10 07 02 elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék 10 07 03 gázok kezeléséből származó szilárd hulladék 10 07 04 egyéb részecskék és por 10 07 05 gázok kezeléséből származó iszap és szűrőpogácsa mennyisége t/év 34/42

azonosító kód megnevezés 10 07 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 08 04 szilárd részecskék és por 10 08 09 egyéb salakok 10 08 11 kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözék, amely különbözik a 10 08 10-től 10 08 13 anódgyártásból származó széntartalmú hulladék, amely különbözik a 10 08 12-től 10 08 14 anód törmelékek 10 08 16 füstgáz por, amely különbözik a 10 08 15-től 10 08 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 09 03 kemence salak 10 09 06 fémöntésre nem használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 09 05-től 10 09 08 fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 09 07-től 10 09 10 füstgáz por, amely különbözik a 10 09 09-től 10 09 12 egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 09 11-től 10 09 14 kötőanyag hulladék, amely különbözik a 10 09 13-tól 10 09 16 hulladékká vált repedésjelző anyag, amely különbözik a 10 09 15-től 10 09 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 10 03 kemence salak 10 10 06 fémöntésre nem használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 10 05-től 10 10 08 fémöntésre használt öntőmag és forma, amely különbözik a 10 10 07-től 10 10 10 füstgáz por, amely különbözik a 10 10 09-től 10 10 12 egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11-től 10 10 14 kötőanyag hulladék, amely különbözik a 10 10 13-tól 10 10 16 hulladékká vált repedésjelző anyag, amely különbözik a 10 10 15-től 10 10 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 11 03 üveg alapú, szálas anyagok hulladéka 10 11 05 egyéb részecskék és por 10 11 10 feldolgozásra előkészített keverék hulladéka, amely különbözik a 10 11 09-től 10 11 12 üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 10 11 16 füstgáz kezeléséből származó szilárd hulladék, amely különbözik a 10 11 15-től 10 11 18 füstgáz kezeléséből származó iszap és szűrőpogácsa, amely különbözik a 10 11 17-től 10 11 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 12 01 hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverék 10 12 03 szilárd részecskék és por 10 12 06 kiselejtezett öntőforma 10 12 08 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladéka 10 12 10 gáz kezeléséből származó szilárd hulladék, amely különbözik a 10 12 09-től 10 12 12 zománcozási hulladék, amely különbözik a 10 12 11-től 10 12 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 10 13 01 hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek 10 13 06 szilárd részecskék és por (kivéve a 10 13 12 és a 10 13 13) 10 13 13 gáz kezeléséből származó hulladék, amely különbözik a 10 13 12-től 10 13 14 hulladék beton és betonkészítési iszap 10 13 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 11 05 01 kemény cink 11 05 02 cinkhamu 11 05 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 12 01 17 homokfúvatási hulladék, amely különbözik a 12 01 16-tól 12 01 21 elhasznált csiszolóanyagok és eszköz, amelyek különböznek a 12 01 20-tól 12 01 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 15 01 01 papír és karton csomagolási hulladék 15 01 02 műanyag csomagolási hulladék 15 01 03 fa csomagolási hulladék 15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladék 15 01 07 üveg csomagolási hulladék 15 01 09 textil csomagolási hulladék mennyisége t/év 35/42

azonosító kód 15 02 03 megnevezés abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02- től 16 01 20 üveg 16 01 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 16 03 04 szervetlen hulladék, amely különbözik a 16 03 03-tól 16 07 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 16 11 02 16 11 04 16 11 06 kohászati folyamatokban használt, szén-alapú bélésanyagok és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 01-től kohászati folyamatokban használt egyéb bélésanyagok és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 03-tól kohászaton kívüli folyamatokban használt bélésanyagok és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 05-től 17 02 01 fa 17 02 02 üveg 17 02 03 műanyag 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től 17 06 04 szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól 17 09 04 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól 19 01 02 kazánhamuból eltávolított vas tartalmú anyag (fenék hamu) 19 01 12 kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től 19 01 14 pernye, amely különbözik a 19 01 13-tól 19 01 16 kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15-től 19 01 18 pirolízis hulladék, amely különbözik a 19 01 17-től 19 01 19 fluid-ágy homokja 19 01 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 19 03 05 stabilizált hulladék, amely különbözik a 19 03 04-től 19 03 07 megszilárdított hulladék, amely különbözik a 19 03 06-tól 19 04 01 üvegesített (vitrifikált) hulladék 19 04 04 üvegesített hulladék temperálásából származó vizes folyékony hulladék 19 05 01 települési és ahhoz hasonló hulladék nem komposztált frakciója 19 05 03 előírástól eltérő minőségű komposzt 19 05 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 19 08 01 rácsszemét 19 08 02 homokfogóból származó hulladék 19 09 01 durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék 19 09 02 víz derítéséből származó iszap 19 09 03 karbonát sók eltávolításából származó iszap 19 09 04 kimerült aktív szén 19 09 05 telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták 19 09 06 ioncserélők regenerálásából származó oldat és iszap 19 09 99 közelebbről meg nem határozott hulladék 19 10 04 könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól 19 10 06 más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05-től 19 12 01 papír és karton 19 12 04 műanyag és gumi 19 12 05 üveg 19 12 07 fa, amely különbözik a 19 12 06-tól 19 12 08 textíliák 19 12 09 ásványi anyagok (pl. homok, kövek) 19 12 12 19 13 02 egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladék, amely különbözik a 19 13 01-től 20 01 01 papír és karton mennyisége t/év 36/42

azonosító mennyisége megnevezés kód t/év 20 01 02 üveg 20 01 10 ruhanemű 20 01 11 textíliák 20 01 38 fa, amely különbözik a 20 01 37-től 20 01 39 műanyagok 20 01 41 kéményseprésből származó hulladék 20 01 99 közelebbről meg nem határozott egyéb frakciók 20 02 02 talaj és kövek 20 02 03 egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladék 20 03 01 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is 20 03 03 úttisztításból származó maradék hulladék 20 03 07 lomhulladék 20 03 99 közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék összesen 120.000 a telephelyen gyűjthető és hasznosítható hulladékok: azonosító kód megnevezés 10 13 04 a mész égetéséből és oltásából származó hulladék 10 13 11 cement alapú kompozit anyagok hulladéka, amely különbözik a 10 13 09-től és a 10 13 10-től 17 01 01 beton 17 01 02 tégla 17 01 03 cserép és kerámia mennyisége t/év 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 03 02 bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 17 09 04 kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól összesen 20.000 a telephelyen gyűjthető és lerakással ártalmatlanítható veszélyes hulladékok (nem változik a jelenleg engedélyezetthez képest): azonosító kód megnevezés 10 03 alumínium elektrolíziséből és termikus kohászatából származó hulladék 10 03 04* elsődleges termelésből származó salak 10 03 08* másodlagos termelésből származó sósalak 10 03 09* másodlagos termelésből származó salak (feketesalak) 10 03 19* füstgázból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó por 19 01 hulladék égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladék 19 01 11* veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak 19 01 13* veszélyes anyagokat tartalmazó pernye 19 01 15* veszélyes anyagokat tartalmazó, kazánból eltávolított por 19 10 fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék mennyiség (t/év) 19 10 03* veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por 19 10 05* veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók összesen 61.000 37/42

A bővítéssel együttesen várható zajkibocsátás: A telephelyen a gépek (szállító járművek és tolólapos dózer, vagy kompaktor) zajterhelést okoznak. A gépek hangteljesítményszintjéből számítottuk a hatásterületet, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében. A szállító járművek közül egyidejűleg jellemzően csak 1 db tartózkodik a telephelyen. A telephelyen működő gépek és működési idejük naponta: Szállító jármű L w = 108 db 5 h Lánctalpas földtoló/kompaktor L w =108 db 4 h A tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal 55 db, A hatásterület meghatározásához az alábbi rendeletben szereplő képletet használtam, mely segítségével számítottam azt a távolságot, melynél a zajterhelés eléri az 55 db értéket. A hatásterület szélén várható zajterhelést a zajforrások hangteljesítményszintjéből a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet és az MSZ 15036:2002 szabvány előírásainak figyelembe vételével határoztam meg a következő összefüggés alkalmazásával: L K, i = L W + K Ir + K Ω K d K L K m K n K B K e L K, i a vizsgálati ponton az egyes zajforrások várható zajkibocsátási A- hangnyomásszintje L W a zajforrások várható A-hangteljesítményszintje K Ir a zajforrás irányítási indexe K Ω a zajforrás irányítási tényezője K d a távolság miatt fellépő csillapodás K L a levegő elnyelő hatása K m a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása K n a növényzet csillapító hatása K B a beépítettség miatti zajszint csökkenés akadályok hangárnyékoló hatása K e A K Ω (irányítási tényező) értékét a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 7. melléklet 2. táblázata alapján határoztam meg. Félgömb alakú sugárzást feltételezve, az irányítási tényező értékét 3 db-nek vettem. A K d (távolság miatt fellépő csillapodás) értékét a következő összefüggéssel számítottam: K d = 20 lg (s t /s 0 ) + 11 s 0 s t a vonatkoztatási távolság (1 méter) a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága (lsd. táblázat) A K L (levegő elnyelő hatása) A K m (talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása) értékét a következő összefüggéssel számítottam: K m = [4,8 (2h m /s t ) * (17 + 300/ s t )] 38/42

ahol s t h m a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága (lsd táblázat) a terjedési út közepes föld feletti magassága (1,5 méter) A K n (növényzet csillapító hatása) korrekció figyelembe vételétől eltekintettem, mivel a megítélési pontok és a beruházás helyszíne között zárt növénysáv nem húzódik. A K B (beépítettség miatti zajszint csökkenés) korrekció figyelembe vételétől eltekintettem, mivel a megítélési pontok és a beruházás helyszíne között beépített terület nem húzódik. A K e (akadályok hangárnyékoló hatása) nincsenek Az alábbi táblázatban megadjuk a zajforrások által lesugárzott A-hangteljesítményszint értékét, a hangterjedés során fellépő korrekciók értékét, valamint a vizsgálati pontokon fellépő zajterhelés mértékét. L t : a vonatkoztatási időre számított érték. zajforrás L W (db) Távolság (méter) K Ir (db) K Ω (db) T i (h) K d (db) K L (db) K m (db) L Ki (db) L t (db) Szállító jármű 108 110 0 3 5-51,83-0,21-4,26 54,70 52,70 dózer/kompaktor 108 110 0 3 4-51,83-0,21-4,26 54,70 51,70 A területtől minden irányban a várható A-hangnyomásszint eredő értéke: 55 A hatásterület tehát a működési területtől 110 m-es távolságban határozható meg. A számított hatásterületen belül védendő létesítmény, terület nincs, zajkibocsátási határérték megállapítása a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 10. (3) a) pontja értelmében nem szükséges. Bővítést követő levegőterhelés: A tervezett és a jelenlegi lerakó lerakással, takarással érintett területe aktuálisan naponta, 4.000-5.000 m 2. A megközelítési útvonal lakott területet nem érint, illetve a 21. számú út igen jelentős forgalma miatt a beszállítások hatása levegőtisztaság-védelmi szempontból elenyésző. A tervezett maximális anyagmozgatási kapacitással kiszámítom a porra vonatkozó hatásterületet. Mivel a kibocsátás nem mérhető egyértelműen, így az emisszió becsléséhez az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) FIRE adatbázisát használtuk fel. Az ehhez a tevékenységhez hasonló munkafolyamatok fajlagos emissziós értékeit alapul véve becsültük a várható emisszió nagyságát, melyet az adatbázisban 10g/t értékkel jellemeznek. Becsléseink során mi is ezzel az értékekkel számoltuk a várható emissziót 20 t/h anyagmozgatás mellett. Az immissziós határérték 50 µg/m 3, a háttérterhelés 28,5 µg/m 3. (Aircalc szofver) A hatástávolság exe programmal számított hatásterület: 53 m-nél alakul. 39/42

40/42

Mivel a zajvédelmi hatásterület (110 m) minden irányban nagyobb, mint a levegővédelmi hatásterület (53 m), ezért a tevékenységre vonatkozó hatásterületet a zajvédelmi adja. 41/42