Az atombomba története
Szegedi Péter TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Déli Tömb 1-111-es szoba 372-2990 vagy 6670-es mellék pszegedi@caesar.elte.hu és http://hps.elte.hu
Tematika 1. A magfizika rövid története: A radioaktivitás szisztematikus kutatások és véletlen felfedezések (Becquerel, Curie). Tudományos iskolák (Rutherford, Bohr, Oppenheimer, Sommerfeld). Magmodellek (Yukawa). A magátalakítások elmélete és gyakorlata (Einstein, Rutherford). Az urán bomlása (Hahn, Meitner).
2. A láncreakció (Szilárd). A német bomba (Hahn, Heisenberg). Fizikusok egymás közt (Bohr, Heisenberg). Levél az elnökhöz (Einstein, Szilárd, Wigner). Fizikusok és politikusok.
3. A Manhattan terv. Az atomreaktor megépítése (Fermi, Wigner). Los Alamos (Oppenheimer). Katonák és fizikusok. Tudományos projektek.
4. Hirosima és Nagaszaki: A háborús helyzet. A bombák ledobása. Politikusok, katonák és fizikusok.
5. A bombák hatása Japánban és az Egyesült Államokban 1945-től napjainkig. A bomba fizikai és fiziológiai hatásai. A szovjet bomba: Személyi kultusz és fizika. 6. A hidrogénbomba: Hidegháború. Teller háborúi. Az Oppenheimer-ügy.
7. A szovjet hidrogénbomba: Fizika és polgárjogi mozgalom (Szaharov). 8. A leszerelési tárgyalások logikája: Kard és pajzs.
9. A nukleáris fegyverzet fejlesztésének fizikai elvei és gyakorlata: Speciális célokra speciális bombák (neutronbomba stb.). 10.A hordozóeszközök fejlődésének stratégiai következményei.
11.Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború végén. 12.A kishatalmak bombái: Az iszlám bomba. 13.Vizsgazárthelyi.
A magfizika rövid története lumineszcenciakutatások közben Antoine Henri Becquerel (1852-1908) felfedezi a rádiumsók természetes radioaktivitását (1896)
véletlen felfedezések és szisztematikus kutatások a tudományban Maria Sklodowska-Curie (1867-1934) felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896)
fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium (1897-1898)
kitérő (a) nők (szerepe) a (mag)fizikában I. Maria Sklodowska élete
M. Curie első - Becquerellel és Pierre Curie-vel közös - (fizikai) Nobel-díja (1903-1905) Pierre halála (1906) Jelölés a Francia Akadémia tagjai közé (1910) A Langevin-botrány (1911) M. Curie második (kémiai) Nobel-díja (1911) Irène és Frédéric Joliot-Curie Nobel-díja (1935)
Ernest Rutherford (1871-1937) felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899)
Paul Ulrich Villard (1860-1934) felfedezi a γ sugárzást (1900) M. Curie szerint a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) Becquerel a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) felfedezi a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásait (1901)
M. Curie előállítja a tiszta rádiumsót (1902) Rutherford megalkotja a radioaktív bomlás elméletét - az atomok átalakulása (1902) megállapítja, hogy az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903)
Jean Baptiste Perrin (1870-1942) planetáris atommodellje (1905) Thomson kidolgozza a tömegspektrometria alapelvét (1907)
Rutherfordék eszközt alkotnak a töltött részecskék észlelésére (Geiger-cső, 1909) bebizonyítja, hogy az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok M. Curie fémrádiumot állít elő (1910)
Rutherford α bombázással felfedezi a 10-12 cm átmérőjű atommagokat (1906-1911) Thomson az izotópokat vizsgálja (1911-1913)
Henry Moseley (1887-1964) röntgen-vizsgálatokkal kimutatja, hogy az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913) Niels Bohr (1885-1962) megalkotja atommodelljét (1913)
A tudományos iskolák szerepe Rutherford (Cavendish Laboratórium): Bohr, Chadwick, Cockroft, Walton, Geiger, Hariton, Kapica, Moseley, Oliphant, Blackett, Soddy, Oppenheimer Sommerfeld (München): Heisenberg, Pauli, Rabi, Debye, Bethe, Heitler, Landé, Seeliger Bohr (Koppenhága): Fock, Heisenberg, Hevesy, Kramers, Oppenheimer, Slater, Wheeler Oppenheimer (Berkeley): Bohm, Rabi
Rutherford végrehajtja az első mesterséges magátalakítást (1919) nitrogén-14 + hélium-4 oxigén-17 + hidrogén-1 felfedezi a protont (1914-1920) feltételezi a neutron létezését (1920)
magtömegspektrometria - Francis W. Aston (1877-1945), 1920 Wolfgang Pauli (1900-1958) feltevése a magspinről (1924) a kvantummechanika (1925-26)
az α sugárzás kvantummechanikája: G. Gamow (1907-1968) alagúteffektusként magyarázza (1928)
gyorsítók: E. O. Lawrence (1901-1958) - Berkeley (1929)
magspektrum: β sugárzás neutrino - Wolfgang Pauli (1900-1958), 1926-1931
Bohr magfizikával foglalkozik (1930-) John Douglas Cockroft (1897-1967) és Ernest Walton (1903-1995) protonbomázással felhasítják a litium (majd a bór) magját (1932) p + Li-7 + neutron - James Chadwik (1891-1974), 1932
kozmikus sugárzás, pozitron P. A. M. Dirac (1902-1984), C. D. Anderson (1905-1991), 1932
Rutherford igazolja a tömegenergia ekvivalenciát (E = mc 2 ) magátalakuláskor (1933) Bohr felvázolja az atommag folyadékcsepp modelljét (1936)
Magerők, mezonok (1936-): H. Yukawa (1907-1981)
Maghasadás (urán + neutron, 1938): O. Hahn (1879-1968), L. Meitner (1878-1968)
kitérő a nők szerepe a (mag)fizikában II. Lise Meitner élete 2. nőként doktorált fizikából Bécsben (tanára Boltzmann volt) berlini fogadtatása Plancknál és az Intézetben kísérleti és elméleti tevékenysége a maghasadás kapcsán
Bohr és John A. Wheeler (1911-2008) a cseppmodelben értelmezik a maghasadást (1939)
Enrico Fermi (1901-1954), Frédérick Joliot-Curie (1900-1958), Szilárd Leó (1898-1964) és mások a láncreakció (1933-1934-1936-1939)
Albert Einstein (1879-1955), Szilárd, Teller Ede (1908-2003) és Wigner Jenő (1902-1995) levél F. D. Roosevelthez (1939)
Louis A. Turner (1898-1977) és Glenn T. Seaborg (1912-1999) a plutóniumról (1940-41) Bohr és Heisenberg találkozója a megszállt Koppenhágában (1941) [Michael Frayn: Copenhagen]
A Manhattan-terv energia-előállítás atommagok átalakításával
az energiatermelés mértéke hasadás: 1 db urán-235 200 MeV=3,2x10-11 Joule Mo. éves energiaszükséglete: kb. 20 t urán-235 = 50 Mt szén 1 kg urán-235 176 US polgár 1 évi energiaszükséglete fúzió 1 kg deutérium-trícium 676 US polgár 1 évi energiaszükséglete
a maghasadás problémái a láncreakció megvalósításának nehézségei izotóparány természetes urán-235: 0,7%; urán-238: 99,3%
dúsítás 0,86%-os tömegkülönbség kaszkádmódszer neutronlassítás (moderálás) H-1, hidrogén víz H-2, deutérium nehézvíz Be-9, berillium C-12, grafit paraffin viasz (20-40 n-es C n H 2n+2 )
a kritikus tömeg a folyamat vizsgálata szabályozott láncreakció reaktorépítés» neutronelnyelők: kadmium, bór
A német atombomba kritikus tömeg grafit moderátor idő és pénz
Fermi (Szilárddal és Wignerrel) megépíti az első atomreaktort (1940-1942)
Szilárd máglya ötlete grafittéglákban (315 t) urániumgömbök (6 t) szabályzórendszer kadmiumrudas automatika kadmiumrudas vészleállító (Safety Control Reserve Axed Man) bóros vizesvödrök
A Manhattan-terv (1942-1945) Vannevar Bush (1890-1974) Leslie R. Groves (1896-1970)
uránszeparáció (dúsítás) Oak Ridge elektromágneses (UCl 4 Lawrence) gázdiffúziós (UF 6 Harold C. Urey (1893-1981)) hődiffúziós Philip Hauge Abelson (1913-2004)
a plutónium előállítása Hanford Arthur Holy Compton (1892-1962) 1200 t grafit + 200 t urán + vízhűtés 250 MW + plutónium
a bomba elkészítése Los Alamos Julius Robert Oppenheimer (1904-1967) a pukkanás probléma az uránbomba az ágyú megoldás
a plutóniumbomba az implózió Seth Neddermeyer (1907-1988), Neumann János (1903-1957), Teller Ede, George B. Kistiakowsky (1900-1982)
az elméleti osztály Hans Albrecht Bethe (1906-2005), Richard P. Feynman (1918-1988)
A Trinity kísérleti robbantás Alamogordo (1945. július 16. 5:30)
A Manhattan-terv következményei a tudományra a katonai költségvetésre a tudományos költségvetésre a tudomány külső viszonyaira nézve
Hirosima és Nagaszaki A döntés tudósok ellene: Szilárd, Urey a demonstráció ötlete
mellette: Oppenheimer és a többség a tudósok felelőssége politikusok: Harry S. Truman öröksége a háború gyors befejezése feltétel nélküli fegyverletétel a Szovjetunió katonák: Groves
Hirosima (1945. augusztus 6.)
Enola Gay
15.000 t TNT (1 g TNT = 1.000 kalória = 4.187 J) az urántöltet 1%-ából 100.000 körüli azonnali haláleset, 70.000 sebesült + évek
összehasonlításként: március 9-10-én éjjel 334 B-29-es két órán át dobott gyújtóbombákat Tokióra, a tűzvihar eredménye 70.000-nél több halott 40 km 2 -es területen teljes rombolás
Mandzsúria megtámadása (augusztus 8.) Nagaszaki (augusztus 9.) 21.000 t TNT 1 kg Pu (a 10-ből) 39.000 azonnali haláleset, 25.000 sebesült + évek
fegyverszüneti tárgyalások Japán megadja magát (1945. szeptember 2.) a bombák politikai hatása Japánban az Egyesült Államokban az önálló brit bomba reaktorépítés (1946) C. R. Attlee döntése (1947) William George Penny (1910-1991) kísérleti robbantás (1952) Monte Bello szigetek (Nyugat-Ausztrália)
hadrendbe állítás bombázókon (1954)
A bomba fizikai hatásai
röntgensugárzás tűzgömb (10 M K)
robbanás (hőmérséklet- és nyomásemelkedés) lökéshullám (nyomásnövekedés és szél)
fény időleges vagy végleges vakság hő tűzvihar, megégés ionizáció szélessávú rádiósugárzás (EMP) neutron- és gammasugárzás közvetlen hatások és radioaktív anyagok
kihullás (fallout) helyi sugárfertőzés bolygóméretű a sztratoszférán át, hosszú felezési idejű izotópokkal (stroncium-90, cezium-137) esetleg károsítja az ózonréteget, nukleáris tél
A szovjet bomba I. V. Sztálin tisztogatásai a 30-as években uránium hasadása neutronkibocsátással láncreakció (1939) Julij Boriszovics Hariton (1904-1996), Jakov Boriszovics Zeldovics (1914-1987)
uránium-235 és nehézvíz SzTA Uránium Bizottság (1940) a munka megszakad az invázió miatt (1941) Georgij Nyikolajevics Fljorov (1913-1990) levele Sztálinhoz (1942) Igor Vasziljevics Kurcsatov (1903-1960) megbízatása (1943)
100 tudós dolgozik az urániummáglyán, az uránium- és plutóniumbombán, valamint az izotópszeparáción (1944) Berija átveszi a vezetést (1945) reaktor működik Moszkvában (46)
Klaus Fuchs (1911-1988) szerepe Arzamasz-16 (Szarov)
tenyésztőreaktor az Uralban (48)
Dmitrij Ivanovics Blohincev (1908-1979) átmenti a kvantummechanikát a bomba
kísérleti robbantás Szemipalatyinszk (1949. aug. 29.)
a két nagyhatalom atomfegyvereinek száma 1960-ig
A hidrogénbomba megépítése és a hidegháború kezdete Fermi és Teller beszélgetése a deutérium hasadási bombával való begyújtásáról (1941) H-2 + H-2 He-3 + n + 3 MeV
Emil Konopinski (1911-1990) javaslata a trícium felhasználására (1942) H-2 + H-3 He-4 + n + 18 MeV Teller mellékfeladata a Manhattan-tervben Szilárdék figyelmeztetése a fegyverkezési versennyel kapcsolatban (1945)
Atomenergia Bizottság (1946-1974) Teller klasszikus szuperbomba-terve: folyékony deutériummal tele cső végén hasadási bomba George F. Kennan hosszú távirat -a Moszkvából és Churchill beszéde Fultonban (1946 febr. 22. ill. márc. 5.) elszigetelés (containment) Truman-doktrína (a status quo fenntartása gazdasági és katonai eszközökkel) dominó elv
a Marshall-terv Nyugat- Európának az amerikai befolyás növelésére (1947-1948) a Szovjetunió által támogatott baloldal kerül hatalomra Kelet- Európában (-1948) a hidegháború első csúcspontja (1948-1953)
szovjet kísérlet Nyugat-Berlin blokádjára a légihíd (1948-1949) a NATO megalakulása (1949) Oppenheimer negatív döntése a hidrogénbombáról (1949) a korai nukleáris elrettentés (deterrence az agresszor számára elfogadhatatlanul nagy veszteséggel való fenyegetés) problémái:
valójában nem akadályozza meg a hagyományos hódító háborút nem alkalmas polgárháború, forradalom esetén a monopólium kétséges és rövid életű (pozitív visszacsatolású) fegyverkezési versenyhez vezet növekszik a kockázat a háborúra a költségvetési deficitre a polgárjogok korlátozására a katonai-ipari komplexum hatalmára a koreai háború (1950-1953)
Stanislaw M. Ulam (1909-1984) ötlete: a hasadási bomba mint begyújtó (1951) sűrítés lökéshullámmal a Teller-Ulam konfiguráció sugárzási implózió
George: egy hasadási bomba begyújt egy kis (g) deutériumtrícium keveréket Eniwetok-atoll (1951. V. 9.)
Teller létrehozza a Lawrence Livermore Laboratory-t (1952)
Mike: 82 tonna, hűtött (-250 C) folyékony deutérium 11.000 ember munkája, Eniwetok (1952. november 1.): 10 Mt TNT, 2 km átmérőjű 50 m mély vízalatti kráter, 80 Mt talajhiány
a belső ellenség a hidegháborúban az Oppenheimer-ügy (1953) Bravo: hordozható szilárd lítiumdeuterid (lítium-6 + n He-4 + T + 4,8 MeV) bomba 15 Mt (1954. március 1. Bikini-atoll) a kihullás elérte a Szerencsés Sárkányt (Fukuryu Maru)
A szovjet hidrogénbomba a program kezdete (1948-1950) Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989)
Szaharov első ötletei: a TOKAMAK és a Szlojka kémiai implózió U-238 burok magas nyomás és hőmérséklet hasadási n + Li T + D gyors n hasadás T
az első szovjet termonukleáris robbantás lítiumdeuterid, kb. 400 kt (Szemipalatyinszk, 1953. augusztus 12.), aminek 10%-a fúziós energia 10.000 embert kellett kitelepíteni a sugárzás miatt
az AO ötlet (1954) az első szovjet hidrogénbomba (1955. november 23.) repülőgépről ledobott igazi bomba: 1,6 Mt a töltet egy részét semleges anyaggal helyettesítették, a tényleges hatás kétszeres lett volna
egy inverziós réteg miatt a lökéshullám visszaverődött a felszínre: 3 halott
kitérő Szaharov fellép a nukleáris kísérletek radioaktív kockázatai ellen (1957) Szaharov a békés egymás mellett élésért és a szellemi szabadságért a szovjet totalitarianizmus és a hidegháború ellen (1968) Nobel-békedíj (1975) száműzik Gorkíjba (1980-1986) a termonukleáris háború veszélyeiről (1983) nemzeti hősként temetik el (1989)
Kard és pajzs Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború közepette az első bombák után: a kevés (a hagyományos fegyverek romboló hatásának nagyságrendjébe eső, de jóval hatékonyabb fegyvert) csak városra érdemes ledobni feladata a megfélemlítés lehet (1945-)
a monopóliumnak vége (1949) a hidrogénbomba megjelenése a rombolóerő korlátlanul növelhető (1954-) a berlini helyzet és a koreai háború eltérő amerikai értékelései a meglévő nukleáris fegyverek árnyékában hagyományos fegyverkezésre van szükség (-1953) a költségek csökkentése érdekében a nukleáris fegyvereket kell fejleszteni (1953-)
a tömeges megtorlás (massive retaliation) stratégiája (J. F. Dulles, 1954): a hagyományos agressziót szabadon választott helyen és eszközzel toroljuk meg (maximális elrettentő erő elviselhető költségek mellett) Neumann és a RAND Corporation
Nyugat-Németország felvétele a NATOba (1955) a Szovjetunió fő stratégiai törekvése Európában a Varsói Szerződés megalakítása (55) a szuezi válság (1956)
az angol hidrogénbomba (1957)
az interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése (Szovjetunió 47-től, Egyesült Államok 54-től) a geostratégiai különbség
SS-6 (R-7) és az első szputnyik felbocsátása (1957) hátrányai kerozin + f. oxigén» 10 órás feltöltés, 1-2 óra múlva veszélyes silóba alkalmatlan előnye megbízhatóság» űrkutatás (> 1700 példány)
a szputnyik-sokk
A stratégia logikája az 1. (meglepetésszerű) és a 2. (megtorló) csapás képessége az 1. igényei: pontosabb fegyver, jobb vezetési rendszer, hogy ne csak politikai és gazdasági, hanem katonai célpontok ellen is használható legyen következménye: szélsőségesen instabil helyzet, különösen politikai feszültség idején
a 2. igényei: elegendő megtorló fegyver élje túl az első csapást következménye: nagymértékű stabilitás nem a fegyveres erő csökkentése az elsődleges
a hidegháború második csúcspontja (1958-1962) Atlas: az első amerikai nukleáris ICBM (1959)
a francia atombomba (1960. február 13, Szahara) a 2. csapás képességéért (1960-) stratégiai bombázók (pl. B52, TU-95) állandóan a levegőben
ICBM-ek (Titan, Minuteman I. SS-7/R- 16, SS-8/R-9) erős földalatti silóban (csak valószínűtlenül pontos találattal lehet megsemmisíteni őket) vagy vonaton (1983-tól)
rakéták tengeralattjárókon (Polaris, Trident II. SS-N-5/R-21, SS-N-6/R-27, SS-N-18-23/R-29, ma talán 27 db 6-10x100-150 kt-ás Bulava)
az U-2 incidens (1960)
a berlini fal felépítése (1961) munkaerő-vándorlás szögesdrót határművek áldozatok
a kubai rakétaválság (1962) a kubai forradalom (1959) partraszállás a Disznó-öbölben (1961) rakétatelepítés, blokád, megegyezés
egyezmény a nem föld alatti nukleáris kísérletek tilalmáról (PTBT), forró drót (1958-1963) az aláírók (pl. Franciaország, Kína) és az ellenőrzés problémája ( nemzeti eszközök ) miért robbantanak? hatásvizsgálat (infrastruktúrára, emberre) fejlesztések kipróbálása katonai gyakorlatok balesetek szimulációja fizikai vizsgálat békés célok politikai célok
SZU kísérletek 1949-1990 hely föld alatti légi/felszíni víz alatti összes Novaja Zemlja békés robbantás Szemipalatyinszk rakétakísérlet fegyverpróba 340 116 456 39 86 5 130 117 117 10 10 2 2 összesen 496 214 5 715
USA kísérletek 1945-1992 hely USA USA-UK Atlanti-óceán (déli rész) Csendes-óceán 106 USA területe 17 Nevada légköri Nevada föld alatti 3 100 804 24 összesen 1030 24
Nagy-Britannia kísérletei 1952-1991 hely idő légköri föld alatti Monte Bello sziget, Ny-Ausztrália Emu Field, D-Ausztrália Maralinga, D-Ausztrália 1952-56 3 1953 2 1956-57 7 Malden sziget 1957 3 Karácsony sziget 1957-58 6 Nevada 1962-91 24 összesen 21 24
Franciaország kísérletei 1960-61: 4 légköri Reggane, Algéria 1961-66: 13 föld alatti, Hoggar, Algéria 1966-96: 190 Francia Polinézia (ebből 147 föld alatti, légköri kísérleteket 1975 után nem végzett) Kína kísérletei 1964-96: 43, Lop Nor (kb. a fele légköri 1974-ig) a többi atomhatalom csak nagyjából 1-2 (többnyire föld alatti) robbantást végzett
miért baj ez?
a Tonkini-incidens (1964) a vietnami háború
a kínai atombomba (1964. október 16. Lop Nor)
a rugalmas válasz (flexible response) hagyományos és nukleáris erőkkel stratégiája valamint a korlátozott nukleáris háború (limited nuclear war) Európában (1961- J. F. Kennedy, 1967-NATO) a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (Mutually Assured Destruction) a lakosság 1/4-1/3-a, az ipar 2/3-a stratégiája (R. McNamara, 1965) a stabilitásért
űregyezmény az atom- és más tömegpusztító fegyverek tilalmáról Föld körüli pályán és a Holdon (1967) az amerikai nukleáris arzenál csúcspontja: 30 fajta, összesen 33.000 robbanófej (1967)
a kínai hidrogénbomba (1967)
a francia hidrogénbomba (68)
atomsorompó (NPT) egyezmény (1968) a védekezés problémái föld-levegő rakéták (SAM, pl. SA3a) a bombázók, de nem az ICBM-ek ellen
radar előrejelző rendszerek és nagy hatótávolságú SAM-ek (-1970, pl. Nike, SA4)
több robbanófejű rakéták MIRV: Minuteman III. ill. SS-17/RS-16 (1970-) a felhalmozott potenciál következében az emberek megmentése (a robbanástól, a kihullástól stb.) szintén lehetetlen
SALT-I egyezmény a nukleáris stratégiai rakéták (5 éves) és az ellenrakéták (ABM) telepítésének (ABM: két majd az 1974-es kiegészítés szerint egy helyre történő) korlátozásáról (1969-1972) Észak-Dakota-i Minuteman silók illetve Moszkva rakétavédelme 150 km sugarú körben 100 stabil rakétakilövő (Spartan, Sprint Galosh, Gorgon, Gazelle)
A MAD problémái: a felderítés hiányosságai ha nem riasztanak ha tévesen riasztanak NORAD-, SAC-esetek» 1960: a Holdról visszaverődött jel» 1961: a kommunikációs vonalak meghibásodása» 1962, 1979: szimulációs szalagok futtatásának zavarai» 1980: számítógép-alkatrész hiba stb.
a Petrov-eset 1983-ban (néhány héttel a koreai Jumbo lelövése után, a Képzett íjász NATO hadgyakorlat alatt) 1995: norvég meteorológiai rakéta a racionalitás hiánya a gondolkodásban őrültek a valóságban: balesetek repülőgépek» 1956: egy stratégiai bombázó legénységgel, két kapszulával az USA és Európa között üzemanyag hiányában az óceánba zuhant
» 1961: Észak-Karolinában egy B52-es kettétörik, a két 3,8 Mtás bomba egyike ejtőernyővel, a másik anélkül ért földet» 1965: egy taktikai gép Vietnam és az USA között az anyahajóról legurulva az óceánba zuhant» 1966: B-52 ütközik az üzemanyag-szállítóval Palomaresnél 2 kémiai robbanás (1400 t talajcsere), 1 ép, 1 a tengerből kihalászott» 1968: B-52-es tűzeset Thule közelében 4-ből 3-at megtaláltak (szennyeződés formájában), 1-et nem
tengeralattjárók» 1968: a K-129 Hawaii körzetében elsüllyedt 3 nukleáris fegyverrel, amelyeket a CIA 6 év alatt megszerez» a USS Scorpion elsüllyedt 2 nukleáris torpedóval az Azori-szigetek térségében» 1970: tűz a USS Canopuson egy skóciai támaszponton» 1972: tűz a K-19-en az Atlantióceánon» 1974: a HMS Tiger egyik torpedóját ráejtették egy nukleárisra La Valetta kikötőjében» 1975: a USS Kennedy összeütközött a USS Belknappal Szicília mellett a tűz majdnem elérte a nukleáris raktárt
» 1977: egy szovjet tengeralattjáró véletlenül katapultált egy rakétát, de nem indult el, sőt megtalálták» 1981: a USS Washington összeütközött egy japán teherhajóval a Kelet-Kínai tengeren, fedélzetén 160 robbanófejjel» 1984: a USS Kitty Hawk anyahajó ütközik egy szovjet tengeralattjáróval» 1986: a USS Nathaniel Green rakétahordozó zátonyra fut az ír tengeren szétszerelik» tűz keletkezik a K-219-en a Bermudák mellett, vontatás közben elsüllyed 34 nukleáris robbanófejjel» 1989: a K-278 Norvégia mellett kigyullad és elsüllyed 2 robbanófejjel» 1993: a USS Grayling tengeralattjáró összeütközik a Barents-tengeren egy szovjet interkontinentális rakétahordozó tengeralattjáróval
Rakéták» 1960: New Jerseyben egy nukleáris rakéta megolvadt közeli kémiai robbanástól plutónium szennyezést okozva» 1962: sikertelen Thor-rakéta kísérlet során két robbanófej a Csendesóceánba zuhant» 1980: egy arkansasi silóban leejtenek egy franciakulcsot, egy vezeték szivárogni kezd, 8 óra múlva berobban, a robbanófej 200 m magasra repül» 1993: Cseljabinszkban ellopnak 2 robbanófejet, megtalálják őket» 2006-ban tévedésből 4 nukleáris robbanófej-gyutacsot szállítanak Tajvanra akkumulátorok helyett 1,5 év múlva veszik észre
» 2007: tévedésből egy B- 52-esbe élesített nukleáris fejjel felszerelt robotrepülőgépet rakodnak be, a gép É-D irányban átrepüli az Egyesült Államokat stb. Koronczay Dávid: fu.web.elte.hu/atom ha mégis kitör a háború, akkor az népirtás lesz hagyományos agresszió ellen nem használható
az új szovjet rakéták (SS-18/RS-20/ R36M, SS-19/RS-18, ma SS-27/Topol- M) mérete és pontossága lehetővé teszi a kizárólag katonai célpontok bombázását, de az USA-nak városok bombázásával kell válaszolnia stb.
a szelektív csapások (flexible response) stratégiája (J. Schlesinger 1974) az indiai bomba (1974. május 18.)
SALT-II egyezmény a stratégiai hordozók számának 2.400-as (majd 2.250-es) felső korlátjáról nem ratifikálták (1972-1979)
az afganisztáni konfliktus kommunista puccs (1978) az amerikai beavatkozás a mudzsahedek titkos támogatása (1979) a szovjet bevonulás (1979-89) a kiegyensúlyozott (countervailing) válaszcsapás stratégiája (H. Brown 1980)
Speciális bombák speciális célokra Taktikai/harcászati célok arányok (SZU: 60-40%, US: 70-30%, Kína: 5-95%, UK: 100-0%, Franciaország: 80-20%, India, Pakisztán, Izrael: 0-100%) 2003 kisebb bombák kisebb (vadász)bombázók torpedók
kis- és közepes hatótávolságú rakéták Iszkander (pl. 10-50 kt), SS-20 robotrepülőgépek
nukleáris tüzérség (1953-1992)
atomakna táskabomba
kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, 1958-1962-1978, 1981-1992) pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron (és gamma) sugárzási energia aránya a pl. 1 Kt összteljesítményen belül 15%-ról 50%-ra növelhető a legerkölcsösebb bomba valójában a nukleáris küszöb leszállítása szabályozható hatóerejű bomba
Politikai célok Hold-bomba terv (1959) nagy bomba a Cár 50 Mt (1961)
a 3. fázisban U-238 köpeny helyett ólom 27 t 97% fúziós energia aránya az egyik legtisztább bomba 4 km magasban robbant, a tűzgömb elérte a felszínt (és majdnem a bombázót is), égési sérülések 100 km-es körben fénye látszott Finnországban (1000 km), ablakok törtek be (még Svédországban is) a gombafelhő 64 km magasan 30-40 km átmérőjű a Nap ugyanennyi idő alatt kibocsátott energiájának >1%-a a szeizmikus hullámok háromszor kerülték meg a Földet 1 órás rádiócsend
végítélet nagy radioaktivitású bomba: a kobalt-bomba (Szilárd, 1950)
Békés célok ipari bomba Sedan amerikai ipari bomba föld alatti robbantás (200 m) 104 Kt (1962)
12 Mt földet mozgatott meg, a kráter kb. 100 m mély, átmérője kb. 300 m
Sagan szovjet ipari bomba föld alatti robbantás 140 Kt (1965) tájformálás, kőolaj és földgáz kitermelése, tárolása stb.
Bombák, stratégiák és leszerelési tárgyalások a hidegháború végén a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (Strategic Defense Initiative): csillagháborús tervek az ördög birodalma ellen (Teller-Reagan, 1983-93)
atombomba által gerjesztett űrbéli röntgenlézerrel az ICBM-ek ellen (1990-ig 10 kísérlet, többmilliárd $, kudarc a kormányzat félrevezetése)
szovjet moratórium a kísérleti robbantásokra (ténylegesen az utolsó robbantás 1990-ben) és a középtávú rakéták telepítésére (Gorbacsov, 1985) INF egyezmény a rövid- és középhatótávolságú (500-5500 km) földről indítható nukleáris rakéták (Pershing II., Tomahawk ill. SS-20) megsemmisítéséről (1985-1987)
a szovjet nukleáris arzenál csúcspontja: 32.000 robbanófej (1988) a hidegháború vége (1989-1991) START I egyezmény a stratégiai fegyverek nukleáris robbanófejek számának 15-25%-os csökkentéséről (1985-1991) max. stratégiai hordozók: 1600, robbanófejek: 6000 (valójában 2001-ig a stratégiai fegyverzet 80%-át leszerelték, 2009-ig volt érvényes)
a szovjet utódállamok megsemmisítik vagy Oroszországnak adják atomfegyvereiket, megkezdik a taktikai atomfegyverek megsemmisítését (1992) START II egyezmény a stratégiai nukleáris erők jövőbeni további jelentős (felére) csökkentéséről, MIRV-ek csak a tengeralattjárókon maradhatnak (1993)
CTBT ENSZ közgyűlési határozat a nukleáris kísérletek és robbantások teljes tilalmáról (1996) az USA nem ratifikálta (1999), nemzetközi ellenőrzés a pakisztáni bomba (kínai segítséggel? 1998. V. 28.)
START III keretegyezmény a fegyverzet további 2000-2500 majd 1700-2200 robbanófejre csökkentéséről 2007-re ill. 2012-re (2002) Nemzeti Rakétavédelmi Program (National Missile Defense) a haramia államok ellen az ABM szerződés felmondása (Bush, 2002) a START II felmondása (Oroszország)
infravörös műholdak radarállomások (pl. Csehország) elfogó-rakéták (pl. Lengyelo., Románia) kommunikációs és vezetési rendszer
SORT (Moszkvai) egyezmény a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról (2002) 1700-2200 tényleges robbanófejre (2003-2011)
minibombák (1 Kt) a lator államok, bunkerek stb. ellen (USA program 2003-2005)
Globális csapás (Global Strike/ CONPLAN 8022-02) a bitang államok (valamint Oroszország, Kína és Szíria) ellen megelőzés nukleáris fegyverekkel (D. Rumsfeld, STRATCOM, 2004-) ha egy ellenséges ország tömegpusztító fegyvert akar alkalmazni civilek, vagy az Amerikai Hadsereg illetve annak alárendelt csapatok ellen
biológiai támadás megelőzésére, ha az csak így oldható meg ellenséges országok katonai létesítményei (tömegpusztító fegyverek és azok irányítási infrastruktúrája valamint a kutatóbázisok bunkerei) ellen, ha azok az USA-t vagy szövetségeseit fenyegetik az USA ama szándékának és képességének bizonyítására, hogy nukleáris fegyvert használjon az ellenséges országok tömegpusztító támadásainak megakadályozására
szubkritikus ill. hidronukleáris kísérleti robbantások (USA, Nagy- Britannia Oroszország, 1997-)
Új START egyezmény a stratégiai támadó fegyverek csökkentéséről (2011) 1550 robbanófejre (700 hadrendbe állított ill. 800 hadrendbe állított vagy hadrendbe nem állított hordozóeszközön, 7 év alatt)
Hadrendbe állított hordozóeszközök 2009. VII. 1. 2011. IX. 1. Hadrendbe állított robbanófejek 2009. VII. 1. 2011. IX. 1. Hadrendbe állított és nem állított hordozóeszközök Hatóerő a rakétákban (ICBM és SLBM) Mt 2011. IX. 1. 2009. VII. 1. Oroszország 809 516 3 897 1 566 871 2 297.0 USA 1 188 822 5 916 1 790 1 043 1 857.3 Az orosz stratégiai erők hordozóinak több mint 60%-a ICBM (10 robbanófejes SS-18, 6 robbanófejes SS-19, főleg pedig mobil Topol-M), negyede SLBM (10-12 tengeralattjárón 16 rakéta 3-4 robbanófejjel), a többi nehézbombázó. Az amerikainak majdnem a fele ICBM (Minuteman III.), harmada SLBM (kétszer annyi robbanófejjel, mint az oroszoké), a többi nehézbombázó (az oroszokénál kevesebb robbanófejjel).
» piros: öt nukleáris nagyhatalom» sötétnarancs: további nukleáris hatalmak» sárga: nukleáris fegyverrel gyaníthatóan rendelkezik» lila: korábban nukleáris fegyvert fejlesztett» zöld: nukleáris fegyver előállítására képes.
feltételezett bombák: Izrael (amerikai, angol és francia segítséggel? 1956-1967-?, esetleg 200 atom- és hidrogénbomba, középtávú rakétákon és tengeralattjárón, Vanunu-incidens 1986) Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (pakisztáni segítséggel? 1985-2006-2012, ICBM-ek?, tengeralattjárók)
Irán (Észak-Korea-i, pakisztáni segítséggel? urándúsítás, bomba legfeljebb évek múlva, 2015-ös megállapodás: 19 ezer 6 ezer uráncentrifuga stb.) gyártási kísérletek: Svájc (1946-1965-1988) Svédország (1955-1965) Egyiptom (1961-1982-2003-) Spanyolország (1963-1981)
Dél-Afrikai Köztársaság (izraeli segítséggel? néhány 6 megbízható uránbomba 10-20 Kt, 1968-1990, Velaincidens 1979)
Líbia (pakisztáni segítséggel? dúsított urán 1969-2003) Tajvan (plutónium 1969-1988-?) Koreai Demokratikus Köztársaság (1970-?) Argentína (diffúziós urándúsítás, plutóniumtermelés, 1973-max. 1994) Brazília (uránszeparáció, 1974-max. 1994) Szaud-Arábia (1975-) Szíria (uráncentrifugák?, 1979-)
Irak (elektromágneses uránszeparáció és más technológiák, 1980-1992) Algéria (kínai segítséggel plutóniumtermelés, 1983-1991-?) Ausztrália (urándúsítási kutatások) Jugoszlávia Szerbia (-2002) Lengyelország, Románia
Ukrajna (1994-től mindent átadott Oroszországnak) Kazahsztán (1994-től mindent leszereltek, az uránium és plutónium egy részét az USA-ba szállították) Fehéroroszország (1994-től a hasadóanyagot Oroszországba vitték)
képes lenne bombát előállítani: Hollandia Japán Kanada Litvánia Németország Norvégia stb.