BERNECKER & REINER PLC ALAPÚ RTU BEÉPÍTÉSE. Beltéri műszerszekrény átalakításával, grafikus kijelzővel

BERNECKER & REINER PLC ALAPÚ RTU BEÉPÍTÉSE Beltéri műszerszekrény átalakításával, grafikus kijelzővel Gellénháza, Kápolnásnyék,Vecsés, Kecskemét, Hajdúszoboszló, Miskolc TD körzetek objektumain Kiviteli típusterv szám: TH-AS-102/2004 KIVITELEZÉSI TERV A munkaszámhoz tartozó tervkötetek: 1. kötet Általános rendelkezések 2. kötet Kis kiépítés 3. kötet Közepes kiépítés

Tartalomjegyzék 1. RAJZJEGYZÉK... 4 TERVEZŐI NYILATKOZAT... 5 2. A TÍPUSTERV TÁRGYA, HELYE, IDEJE... 6 2.1. ALKALMAZÁSÉRT FELELŐS:... 6 2.2. VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS:... 6 3. ELŐZMÉNYEK... 6 4. A SZÁLLÍTOTT KÖZEG JELLEMZŐI... 6 5. TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK...7 6. A TÍPUSTERV ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE... 7 6.1. TERVEZÉSI HATÁROK:... 7 7. ELŐKÉSZÜLETI MUNKÁK... 8 7.1. GYÁRTÓMŰI ELŐGYÁRTÁS... 8 7.1.1. Egyeztetések, engedélyek beszerzése... 8 8. ÜZEMVITELI SZOLGÁLATI UTASÍTÁSOK, MUNKÁK... 8 8.1.1. Organizáció... 8 9. MŰSZAKI LEÍRÁS... 8 9.1. TELEPÍTÉS-ÉPÍTÉS... 8 9.2. GÉPÉSZET... 8 9.3. MŰSZER-IRÁNYÍTÁSTECHNIKA... 9 9.4. BELTÉRI SZEKRÉNY ÁTALAKÍTÁSA... 11 9.4.1. Általános irányelvek... 11 9.4.2. Munkafázisok:... 11 9.4.3. Helyszíni munkavégzések utáni teendők... 13 9.5. VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS... 13 9.6. VILLÁMVÉDELEM... 13 10. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK... 14 10.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 14 10.1.1. Szabványok:... 14 10.1.2. Belső előírások... 15 10.1.3. Műszaki előírások...15 10.2. GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI ELŐÍRÁSOK, UTASÍTÁSOK... 16 10.3. SZÁLLÍTÁSI ELŐÍRÁSOK... 16 10.4. HELYSZÍNI SZERELÉSI ELŐÍRÁSOK... 16 10.5. FELÜLETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 17 10.6. HEGESZTÉS-TECHNOLÓGIAI ELŐÍRÁSOK... 17 10.7. NYOMÁSPRÓBA ELŐÍRÁSOK... 17 10.8. MŰSZER-, IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI-, VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁSI ELŐÍRÁSOK (BESOROLÁS, VESZÉLYESSÉGI ÖVEZET-HATÁROK, VILLÁMVÉDELEM)... 17 10.8.1. Általános előírások... 17 10.8.2. Robbanás elleni védelem... 17 11. MŰSZAKI ELLENŐRZÉSEK... 18 11.1. TELEPÍTÉS-ÉPÍTÉS... 18 11.2. GÉPÉSZET... 18 25/2.oldal

11.3. SZÁMÍTÁSOK (KAPACITÁS, ÁRAMLÁSTANI, SZILÁRDSÁGI, EGYÉB)... 18 11.4. MŰSZER-IRÁNYÍTÁSTECHNIKA... 18 11.5. MŰSZAKI ÁTADÁSI DOKUMENTÁCIÓ... 18 12. MUNKA-, TŰZ-, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK... 19 12.1. KIVITELEZÉS ÉS SZAKFELÜGYELET:... 19 12.1.1. Ezen fejezetre vonatkozó legfontosabb rendeletek:... 19 12.1.2. A helyszíni munkák felelős vezetői:... 21 12.2. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG:... 23 12.3. FELELŐS MŰSZAKI-, ÉS HELYSZÍNI MUNKAVEZETŐNEK FELADATAI:... 23 12.4. VILLAMOS MUNKAVÉGZÉSEK ELŐÍRÁSAI:... 23 12.5. HÍRKAPCSOLAT:... 24 12.6. A MUNKAHELYRE A MUNKAVÉGZÉS IDEJÉRE BIZTOSÍTANI KELL:... 24 12.7. MUNKATERÜLETEN TARTÓZKODHATÓ SZEMÉLYEK:... 24 12.7.1. Baleset esetén a teendők:... 24 13. BONTÁS... 24 14. EGYÉB UTASÍTÁSOK... 25 15. MELLÉKLETEK... 25 16. ELOSZTÁSI JEGYZÉK... 25 25/3.oldal

1. RAJZJEGYZÉK Rajzszám: -TH-AS-097/2004 -TH-AS-098/2004 -TH-AS-099/2004 -TH-AS-105/2004 -TH-AS-106/2004 -TH-AS-108/2004 -TH-AS-109/2004 -TH-AS-110/2004 -TH-AS-111/2004 -TH-AS-112/2004 -TH-AS-113/2004 -TH-AS-114/2004 -TH-AS-115/2004 -TH-AS-116/2004 -TH-AS-121/2004 -TH-AS-122/2004 -TH-AS-123/2004 Megnevezés: Műszerszekrény elölnézet IBMSZ átalakítással IBMSZ hátlap - IBMSZ átalakítással IBMSZ lengőkeret hátulnézet - IBMSZ átalakítással Műszerszekrény oldallap elrendezés közepes kiépítés vagy SJVE esetén Technológiai elemek csatlakoztatása RTU és kijelző esetén ETHERNET csatlakozások Tápfeszültség elosztás BR kijelző esetén Tápfeszültség elosztás UPS230 AC THNG230 Tápfeszültség elosztás UPS24 DC THNG24 Tápfeszültség elosztás hálózati 230 AC BR analóg bemenetek BR PT100 bemenetek BR digitális bemenete BR digitális kimenetek B&R PP120 15 és 10 kijelző PLC-k befoglaló méretei MSZ Kábelbevezetés nézeti rajz MSZ Lámpatest elhelyezés -473-04002101 Szerelt szerkény 1/5 lap PQ típus rajz -473-04002101 Szerelt szerkény 2/5 lap PQ típus rajz -473-04002101 Szerelt szerkény 3/5 lap PQ típus rajz -473-04002101 Szerelt szerkény 4/5 lap PQ típus rajz -473-04002101 Szerelt szerkény 5/5 lap PQ típus rajz 25/4.oldal

Tervezői nyilatkozat Az 1993. évi XCIII. számú törvény alapján kijelentem, hogy a terv készítése során a szabványoktól való eltérésre nem volt szükség. A tervezett létesítmény műszaki megoldásai megfelelnek a vonatkozó, illetve a tervben említett rendeleteknek, szabályzatoknak, szabványoknak, valamint az eseti hatósági előírásoknak, eljárásoknak, ezért a terv szerint kivitelezett létesítmény a biztonságos munkavégzés, üzemeltetés tárgyi feltételeit biztosítja. A tervezés során szakhatósági és közmű egyeztetés nem vált szükségessé. A kivitelezés során a tervtől való eltérés esetén a kivitelező köteles a tervező írásos hozzájárulását beszerezni. Miskolc, 2004. november Kovács Csaba Bányászati szaktervező BSZV 05-1218. 25/5.oldal

2. A TÍPUSTERV TÁRGYA, HELYE, IDEJE A MOL Földgázszállító Rt. az általa kiadott Az új típusú telemechanika állomások követelményrendszere Rev. 2.1 dokumentum alapján a Tartarini Hungary Kft elkészítette a Bernecker und Reiner (B&R) 2005 PLC- re alapuló RTU egységét. A típusterv tartalmazza e rendszer beépítésének, beüzemelésének követelményeit. A PLC rendszer kialakítása során az alábbi egységes és kialakítások készültek el: Standard kis kiépítés Standard közepes kiépítés A kialakított rendszerek egymástól a primer be/ ki menetek darabszámában az alkalmazott megjelenítő méretében és a konfigurációs paraméterekben különböznek. Az I/O felületek darabszáma, a megjelenítők mérete rugalmas módosítása szükség esetén megoldható. A készülékek funkcionalitásukban nem különböznek, így tárgyalásuk a kialakításukból adódó kivitelezési különbségek kiemelése mellet együttesen kerül tárgyalásra. A tárgyalt állomási vezérlők (PLC-k) a rekonstrukciók folyamán a gázátadó állomáson a meglévő IBMSZ beltéri műszerszekrénybe kerül beépítésre. 2.1. Alkalmazásért felelős: A dokumentum elosztási jegyzékében meghatározott szervezeti egységek vezetői. 2.2. Végrehajtásért felelős: A dokumentum elosztási jegyzékében meghatározott szervezeti egységek azon dolgozói, akik a jelen típusterv megvalósításában valamilyen formában részt vesznek, közreműködnek. A kivitelezést végző külső szervezet (Kivitelező) felé jelen dokumentum tartalmának maradéktalan betartását, illetve megvalósítását kötelező jelleggel elő kell írni a Vállalkozói Szerződésben, vagy a Munkavégzési Engedélyben. 3. ELŐZMÉNYEK A MOL Földgázszállító Rt. Objektumain üzemelő telemechanika rendszer műszaki megoldásai elavultak, a jelenlegi követelményeket és igényeket csak korlátozottan képesek kielégíteni. Az adatátvitel sebessége és az alkalmazott rendszerprotokoll miatt nem képes a gáztörvény elszámolási mérések kezelésével kapcsolatos követelményeit kielégíteni a jelenlegi TM rendszer (pl.: gázminőségi adatok ciklikus letöltése), így megvalósítás alatt van a MOL Földgázszállító Rt objektumait összekötő új nagy sebességű hírközlő rendszer kialakítása, valamit az állomások RTU funkcióinak ellátását végző eszközök korszerűsítése. Jelen típustervek feladata a különböző rekonstrukciók keretében és új objektumok létesítése során telepítendő B&R PLC-kkel szemben támasztott, illetve annak kivitelezéssel kapcsolatos műszaki követelmények tipizált meghatározása a MÜT-I-127/2004 dokumentumban foglaltak szerint mind az állomást kivitelező, mind az kivitelezésben résztvevő Üzemeltetők felé. A terv tartalmának maradéktalan betartását, illetve megvalósítását kötelező jelleggel elő kell írni a Vállalkozói Szerződésben, és a Munkavégzési Engedélyben. 4. A SZÁLLÍTOTT KÖZEG JELLEMZŐI Nem értelmezhető jelen feladatra. 25/6.oldal

5. TECHNOLÓGIAI PARAMÉTEREK Nem értelmezhető jelen feladatra. 6. A TÍPUSTERV ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE A MOL Földgázszállító Rt. 2003-ban a TM állomásra vonatkozó specifikumokat Az új típusú telemechanika állomások követelményrendszere Rev. 2.1 azonosítójú dokumentumban rögzítette. Ehhez igazodva, és figyelembe véve az objektum-specifikus változatokat, kiadásra került a PLC alapú RTU-k beépítésének típustervei MÜT-I-127/2004 műszaki tartalom. Ennek értelmében tárgyi típusterv az objektumokon meglévő beltéri műszerszekrény helyszíni átalakításával, grafikus kijelzővel ellátott elrendezések megvalósítását tárgyalja az alábbi felosztásban: Kis kiépítés : 2. kötetben részletezve Közepes kiépítés : 3. kötetben részletezve A helyszínen beépítendő PLC-nek a Rev. 2.1. előírásoknak megfelelő szoftvert kell tartalmaznia. A beépítendő számítóműveknek a MOL Földgázszállító Rt. Metrológiai Osztálya által megadott mindenkori legfrissebb szoftververzióval kell rendelkeznie. A meglévő számítóműveknek alkalmasnak kell lennie UTP közegen történő MODBUS kommunikációra. A PLC-nek, számítóműveknek egységes protokollal és közegen, helyileg kialakított ethernet hálózaton kell kommunikálnia, az ehhez szükséges switch berendezést is a helyszíni átalakítás során kell az IBMSZ szekrénybe beépíteni. A switch-re kapcsolandó eszközök (a szükséges portszám meghatározásához): 1. Számítóművek (számossága kiépítettség függő) 2. Kromatográf vezérlő (számossága kiépítettség függő) 3. PLC 4. Érintő képernyő (touchpanel) 5. Szervizport (kivezetve az előlapra) 6. Router (A hírközlés része, a hírközlési szekrényben van elhelyezve.) 7. Tartalék 1. (IP telefon helye) 8. Tartalék 2. 6.1. Tervezési határok: A jelen típusterv tervezés határai a gázipari objektum területén belül záródnak, nevezetesen: Adatátviteli és központi irányítási szempontból: az RTU állomás be/kimeneti csatlakozásai a SCADA rendszer csatlakozó felülete Hírközlési szempontból: routerek ethernet portjai Irányítástechnikai szempontból: 25/7.oldal

A meglévő IBMSZ szekrénybe épített berendezések csatlakozó felülete 7. ELŐKÉSZÜLETI MUNKÁK Jelen típustervben meghatározott munkálatok elvégzésének feltétele, hogy az új hírközlési vonal, a hírközlési szekrény, a megfelelően paraméterezett és menedzselt router rendelkezésre álljon. 7.1. Gyártóműi előgyártás Az objektumhoz optimális I/O darabszámmal rendelkező B&R PLC és kijelző egységek összeállítása és csatlakozók előkészítése a beszereléshez. 7.1.1. Egyeztetések, engedélyek beszerzése A Megrendelővel egyezetni kell a kivitelezésre kerülő objektumra adaptált organizációs tervet. Be kell szerezni a szükséges munkavégzési engedélyt. Az érintett Fogyasztókkal és az üzemi képviselőkkel a szükséges jegyzőkönyvezést a MOL Földgázszállító Rt. ide vonatkozó hatályos jogszabályainak betartása mellet el kell végezni. A MOL Földgázszállító Rt. Rendszerirányítástól az üzemeltetéshez szükséges adatokat írásban meg kell kérni. Ezek: Állomási IP cím tartomány és aktuális IP cím sablon. A tervezett (migrálandó) PLC ModBUS cím kiosztás. Állomási specifikus üzemeltetési információk. 8. ÜZEMVITELI SZOLGÁLATI UTASÍTÁSOK, MUNKÁK A tárgyalt Beltéri műszerszekrény átalakítása üzemelő állomásokon folynak, így munkát végezni csak a munkavégzési engedélyben meghatározott keretek között, Az üzemi diszpécserhez telefonon történő bejelentés után körzetfelügyelői szakfelügyelet mellet lehetséges. Mivel a munkák az elszámolási mérést érintik így a munkákat az IG-5/2002 Igazgatói utasítás maradéktalan betartásával, kell végrehajtani. 8.1.1. Organizáció A kivitelezés megkezdése előtt az állomás teljes kivitelezésére részletes organizációs tervet, kell készíteni, külön kiemelve az elszámolási mérés érintő feladatok ütemezését. Az organizációnak tartalmaznia kell: Az állomási munkák kezdete- várható befejezése A bontási munkák kezdete, A szükséges telemetriai funkciók leállása ideje hossza. Élőre kötések folyamata, időzítése. 9. MŰSZAKI LEÍRÁS 9.1. Telepítés-építés Nem értelmezhető jelen feladatra. 9.2. Gépészet Nem értelmezhető jelen feladatra. 25/8.oldal

9.3. Műszer-irányítástechnika A tervezett irányítástechnikai rendszer lehetővé teszi a szénhidrogén szállításának és elosztásának automatikus helyi- és központi ellenőrzését és irányítását. A primer műszerezés villamos mérésekből, jelzésekből és vezérlésekből áll. A technológiához közvetlenül csatlakozó primer berendezések jeleit tápegységek, leválasztók, jelfeldolgozó és elő-feldolgozó berendezések fogadják a műszerépületben. Az új telemechanikai állomás a gázátadó állomás kijelölt technológiai információinak adatgyűjtését végzi, és a központi lekérdezésnek megfelelően továbbítja azokat a területi központnak. A telemechanikai állomás fogadja a központ vezérlő utasításait és továbbítja azokat a helyi vezérlő körök felé. A telemechanikai állomás és a központ információforgalma hírközlővonalon történik. A TM (PLC) főbb feladatai a következők: Az állomáson (objektumon) keletkező információ összegyűjtése és szolgáltatás a a SCADA központ felé A SCADA központból kezdeményezett táv alapjel, távvezérlő és paraméterező parancsok fogadása és kezelése. A jelzések és egyéb információk helyszíni megjelenítése, helyi beavatkozások kezelése. Az állomás UTP Ethernet portján keresztül TCP/IP kommunikáció biztosítása, MODBUS TCP kommunikációs protokoll kezelése, a MODBUS.ORG ajánlás szerint. A helyszínen, autonóm módon elvégzendő feladatok: A. Távvezetéki, vagy állomási érkező nyomás mérés, B. Kilépő gáz nyomásának, hőmérsékletének mérése C. Kiadott gázmennyiség mérése D. A csővezetéken lévő katódpotenciál mérése E. Primer és szekunder elzárószerelvények végállásjelzése, vezérlése F. Kimenő gáz hőmérsékletének szabályozása hőcserélőkön keresztül G. Kimenő gáz szagosítása a mennyiség függvényében H. Kimenő gáz nyomásának minimum ill. maximum értékének figyelése I. Gázszűrők eltömődésének figyelése J. Gázmyomásszabályozók pillanatzárainak állapotjelzése K. Kimenő gáz összetételének eltárolása, továbbítása. L. Alapjel állítás M. Mérőág vezérlés N. Nyomás, hozam korlátozás O. Post mortem funkció P. Megjelenítés Q. Segédüzemi jelzések A, Távvezetéki, vagy állomási érkező nyomás mérés: A technológiáról érkező analóg jelek EMC védelem után Rb védelmi módtól függően közvetlenül vagy gyújtószikramentes elválasztás után jutnak az RTU analóg bemeneteire. 25/9.oldal

B,C, Kilépő gáz nyomásának, hőmérsékletének, kiadott gázmennyiség mérése: A gázátadó állomáson kiadott gázmennyiség mérése a primer műszerek ( kilépő gáz nyomása, kilépőgáz hőmérséklete, turbina lapátkerék jel, mérőperem diff.nyomása, ) által szolgáltatott villamos jelek feldolgozásával számítható. Ezek a jelek közvetlenül, illetve impulzus leválasztón keresztül jutnak a hozamszámítóműbe. A számítást a szükséges korrekciók beiktatásával a műszerszekrénybe épített hozamszámítómű végzi. Ezen korrekciók forrása lehet a telepített gázkromatográf, soros ill. ETHERNET vonalon érkező adatok, vagy a kezelő személyzet által bevitt paraméterek. D, Katódpotenciál mérés: A korrózióvédelem szempontjából fontos információt tartalmazó cső katódpotenciál értékét a műszerszekrénybe szerelt katód potenciál távadó méri, s ennek 4-20 ma jele közvetlenül jut az RTU analóg bemenetére. E, Primer és szekunder elzáró szerelvények végállás jelzése, vezérlése: A technológia szerint szükséges primer és szekunder elzáró szerelvények végállás jelzései EMC védelem után az RTU digitális bemeneteire csatlakoznak. Az elzáró szerelvények működtetése az RTU digitális kimeneteiről történik. F, Kimenő gáz hőmérsékletének szabályozása hőcserélőkön keresztül: A nyomáscsökkentés közben fellépő kondenzáció megelőzésére a kilépő gáz hőmérsékletét 1 0 C ±1 0 C fokon kell tartani. A gáz melegítése melegvizes hőcserélőkön keresztül történik. A gázhőmérséklet előírt értéken tartásáról az RTU-n futó program gondoskodik, amely az I/O felületein keresztül szabályozza a hőcserélő rendszerbe bevitt hőmennyiséget. Amennyiben a hőcserélő rendszer vezérlését külön egység látja el, úgy ez az eszköz a műszerszekrénybe kerül beépítésre, és az RTU az ebből jövő jeleket továbbítja a központ felé. G, Kiadott gáz szagosítása: A gázátadón kiadott gáz szagosítása LEWA típusú szagosító egységgel történik. Ennek beltéri vezérlő része szintén a műszerszekrényben nyer elhelyezést. A kültéri egységről jövő illetve oda tartó jelek a műszerszekrényben lévő EMC védelem után kerülnek a vezérlő egységre. Az itt generált hiba- és arányos jelek az RTU digitális bemeneteire csatlakoznak. H,I,J, Kimenő gáz nyomásának minimum ill. maximum értékének figyelése, Gázszűrők eltömődésének figyelése, Gázmyomásszabályozók pillanatzárainak állapotjelzése A technológiáról érkező digitális jelek EMC védelem után attól függően, hogy a mérőeszköz milyen Rb védelmi móddal rendelkezik közvetlenül vagy gyújtószikramentes elválasztás után jutnak az RTU digitális bemeneteire. K, A kimenő gáz összetételének meghatározását a technológiára telepített DANIEL gázelemző, és a műszerszekrénybe épített DANIEL vezérlő egység végzi. A mért eredményeket az RTU olvassa ki a vezérlőből, és továbbítja a központ és hozamszámítóművek felé. L, Táv alapjel állítás a TD központból: a PLC analóg kimeneti kártyáján keresztül a TD a központból állítja be a vezérlendő készülék alapjelét (pl szagosítás alapjel állítás). M, Mérőág vezérlés: A gázátadóról kiadott gáz mennyisége széles tartományban változik és a változása egyetlen, vagy több mennyiségmérő készülékkel nem fogható át megfelelő hibahatáron belül. Ilyenkor két, vagy több, különböző vagy azonos méréstartományú mérőhidat kell alkalmazni és a mérőhidakat egy előre meghatározott sorrendbe be-, ill ki kell léptetni. 25/10.oldal

N, Nyomás és hozam korlátozás: Az előre beállított paraméterek értéken tartása a PID szabályozási algoritmus alapján, kaszkád, és zavarkompenzációs szabályozással. O, A Post mortem funkció a technológiai információknak az un. események bekövetkezése környezetében lévő adatokat végleges a felhasználó általi törléséig tárolása. Az adatrögzítési eljárást post mortem (a továbbiakban PM) funkciónak nevezzük. A felhasználó által kijelölt analóg és digitális be- és kimenőjelek kerülnek archiválásra. A felparaméterezésben előre meghatározott logikai feltétel létrejöttére előálló vezérlő parancs hatására az események előtti adatokat gyűjtő tárrész elmentése egy másik tárrészre. Az F,G,K pontokban felsorolt, illetve egyéb más funkciók ellátására a szekrénybe épített készülékek I/O felületei az SK-K jelű sorkapocssávon keresztül csatlakoznak a technológiai rendszerhez. P, Megjelenítés: Az állomáson rendelkezésre álló analóg, kétállapotú be-kimeneti jelek informatív megjelenítése, a kezelő tájékoztatása. Q, A gázátadó állomás segédüzemi jelzései az alábbiak: Szünetmentes áramellátó berendezés inverter, akku töltő hiba (UPS-ERR) Szünetmentes áramellátó berendezés hálózat kimaradás (UPS-GFV) Állomási hálózat kimaradás jelzés az erősáramú elosztóból (UA) Pilotfűtés hiba jelzés (PIF) A nyomásszabályozók szervofűtése a fűtőáramkörbe tervezett relés logikai áramkör bármely pilot-fűtőkör kimaradása esetén hibajelzést ad a TM-en keresztül a TD központba. 9.4. Beltéri szekrény átalakítása Az átalakítandó IBMSZ szekrény irányítástechnikai és mechanikai kialakítása a 2.-3. kötetben van leírva. A következőkben leírtak régi műszerszekrény átalakításaj PLC-s RTU beépítésére vonatkoznak. 9.4.1. Általános irányelvek Az állomáson a szerelést a lehető legrövidebb időre kell leszűkíteni (állomás kiesés), ezen belül is az elszámolási méréseket csak az óra 35 és 55 perc időintervallumban lehet leállítani. Fenti szempontok teljesítését csak gondosan megtervezett munkafázisokkal és végzéssel lehet biztosítani. 9.4.2. Munkafázisok: A meglévő IBMSZ beltéri műszerszekrényt át kell alakítani a következő képpen: A műszerszekrényből elbontandó készülékek: TER-TU telemechanika SJVE jelző-, vezérlő egység Beépítésre kerül: B&R 2005 RTU érintő képernyős kijelzővel Hálózati elemek (SWITCH) Túlfeszültség levezetők A műszerszekrényben található többi elem változatlan marad. A kivitelezés során az IBMSZ beltéri műszerszekrény átalakítási munka megkezdését csak az Üzemeltető engedélye alapján lehet végezni. 25/11.oldal

A készülékek eltávolítása után a beépítésre kerülő műszerek számára elő kell szerelni a műszerszekrényt. Az új RTU kijelzője a kiszerelt készülékek helyére kell beépíteni. A kijelző mögé kerül felszerelésre a B&R 2005 RTU. Az RTU ki-, bemeneti kártyáit ki kell huzalozni a műszerszekrény sorkapcsaira. Az RTU alatt kell elhelyezni a MOL Földgázszállító álltal biztosított SWITCH et. A meglévő sorkapocs sávokat szükség szerint Weidmüller sorkapcsokkal ki kell bővíteni. Bontás A műszerszekrény átalakítását az elbontandó készülékek kiszerelésével kell kezdeni. A műszerszekrényből el kell bontani a TER-TU telemechanika egységet és SJVE jelző-, vezérlő egység A kivitelezés során a bontási munkák megkezdését csak az Üzemeltető engedélye alapján lehet végezni. A bontási munkák során az ütemezést úgy kell végezni, hogy az állomás üzemvitelét a lehető legkisebb mértékben zavarja! Technológiát, mérőkört, telemechanikát érintő tevékenységek csak az üzemeltető előzetes engedélye és szakfelügyelete mellett végezhető! A bontás során minden villamos berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni ha azt az MSZ 1585 szabvány szerinti módon nem feszültségmentesítették! Mérések átkötése Ezt a munkafázist az alábbiak maradéktalan betartásával kell elvégezni: Az átkötést óra 35 és óra 55 perc közötti időintervallumban kell elvégezni, az órás adatok folyamatossága miatt. Az összegzett/göngyölített adatok folyamatos biztosítása miatt a szerelés idejére a számítóművet a terepi kábelek felől nem lehet megbontani. A PLC-re történő rákötést a lehető legkisebb időkieséssel kell elvégezni. A kivitelezés kapcsán az alábbiakat kell elvégezni: a meglévő beltéri műszerszekrényből az elbontandó elemek kiszerelése, IBMSZ integrált beltéri műszerszekrény átalakítása, A mérő-, jelző- és vezérlőkörök élesztése, Az állomási irányítástechnikai rendszer beüzemelése, Feleslegessé váló kábelek felhagyása ill. elbontása, Az új PLC alapú TM miatt a TD módosítása, TM adatátviteli vonalak átkötése, beüzemelése, szabványossági felülvizsgálatok, előírt mérések elvégzése. A műszerszekrény villamos tápenergia ellátását a kivitelezési munka nem befolyásolja Az műszerszekrényről biztosított irányítástechnikai tápellátást továbbiakban is az IBMSZ TF 24VDC táppanel ill. a TP 230VAC jelű tápfiók biztosítja. Az új elemek tápellátását a BR-TE tápegységek látják el. A tápáramkörök elosztását a TH-AS-109 sz. rajz mutatja. Kivitelezés után a tényleges elrendezést a D terven rögzíteni kell. 25/12.oldal

Az IBMSZ átépítése során az ütemezést úgy kell végezni, hogy az állomás üzemvitelét a lehető legkisebb mértékben zavarja! Technológiát, mérőkört, telemechanikát érintő tevékenységek csak az üzemeltető előzetes engedélye és szakfelügyelete mellett végezhető! A kivitelezési munka során minden villamos berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni ha azt az MSZ 1585 szabvány szerinti módon nem feszültségmentesítették! 9.4.3. Helyszíni munkavégzések utáni teendők Az átalakítás után a beltéri műszerszekrényt üzembe kell helyezni, funkciópróbáját dokumentáltan kell elvégezni. A TM-re kerülő jeleket a TD-ben kezdeményezett lekérdezéssel ellenőrizzük és összehasonlítjuk a valóságos értékekkel. A számítómű ethernet vonalon keresztül kapcsolódik a TM rendszerhez, a vonali adatátvitel helyes működését a TD központból kezdeményezett lekérdezéssel ellenőrizhetjük. A helyszíni munkavégzés befejeztével ellenőrizni kell az elvégzett munkák helyességét. A műszerszekrény működőképességének ellenőrzése során meg kell győződni a teljes mérő-, jelző-,vezérlőrendszer megbízható működéséről. A munkaterületet helyre kell állítani. 9.5. Villamos energia ellátás A berendezések átalakítása nem érinti az állomás meglévő villamos energia ellátási rendszerét. A beépített berendezések szünetmentes energiával történő elvárt idejű ellátását a meglévő UPS egység végzi. IBMSZ tápfeszültség ellátás Az IBMSZ szekrényben lévő berendezések 230 VAC és 24VDC szünetmentes energiát igényelnek. A beltéri szekrényekbe beépített MOPQ típusú berendezés a fogyasztók teljesítményét valamint a várható egyidejűséget figyelembe véve biztonsággal teljesíteni tudja az elvárt 6 óra áthidalási időt. Az irányítástechnika tápenergia elosztását az IBMSZ beltéri műszerszekrény tápfiókja (24VDC), táppanelje (230VAC) és BR-TE tápegységek végzik. A B&R 2005 telemechanika egység és kijelzője kettős betáplálással rendelkezi, szünetmentes 230 VAC és nem szünetmentes 230 VAC betáplálással. Az IBMSZ érintésvédelem módja a műszerezési és kapcsolódó erősáramú részekre vonatkozóan: nullázás (TN rendszer). A védővezető színjelölésére és megfelelő csatlakoztatására a bekötések során fokozott figyelmet kell fordítani. Az érintésvédelem kialakításánál az MSZ 2364-410:1999 szabvány előírásai betartandók. 9.6. Villámvédelem A berendezések átalakítása nem érinti az állomás meglévő villámvédelmi rendszerét. A helyszínen átalakított IBMSZ szekrényben lévő eszközök túlfeszültség és zavarvédelméről a meglévő és az átalakítás során beépítésre kerülő túlfeszültségvédő eszközök gondoskodnak. 25/13.oldal

10. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK 10.1. Általános előírások 10.1.1. Szabványok: MSZ 2364 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. Szabványsorozat. MSZ 172/1-1986 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú vill. berendezések. MSZ 172/1/M-1989 Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú vill. berendezések. MSZ 172/2-1994 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések. MSZ 1585-2001 Erősáramú üzemi szabályzat MSZ 4851/1-1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata. MSZ 4851/5-1991 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. MSZ 4852-1977 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése MSZ 13207:2000 0,6/1 kv-tól 20,8/36 kv-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége. MSZ EN 61131- Programozható vezérlők. Általános tájékoztatás. 1:200 MSZ EN 50014:2001 Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Általános előírások. MSZ EN 50020:2003 Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyszm. védelem "i" MSZ EN 50018:2001 Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok. Nyomásálló tok. "d" MSZ EN 50019:2001 Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok. Fokozott biztonság "e" MSZ EN 50039:1992 Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes villamos rendszerek "i" MSZ EN 894-1:1999 2 Gépek biztonsága. A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei. 1. rész: Az ember, a kijelzők és a kezelőelemek közötti kölcsönhatás általános elvei MSZ EN 60079-10:1998 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 10. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása. MSZ EN 60079- Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 14. rész: 14:1999 MSZ EN 60079-17:1999 MSZ 274-1:1977 MSZ 274-2:1981 Vill. berendezések létesítése robb. veszélyes térségekben. Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 17. rész: Vill. berendezések felülvizsgálata és karbantartása robb. veszélyes térségekben. Villámvédelem. Fogalom meghatározások. Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása. MSZ 274-2/1M:2001 Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása. MSZ 274-3:1981 Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki 25/14.oldal

követelményei. MSZ 274- Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki 3:1981/1M:1995 követelményei. MSZ 274-3/2M:2001 Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei. MSZ 274-4:1977 Villámvédelem. Felülvizsgálat. MSZ-ISO 9951:1996 Gáz áramának mérése zárt vezetékben. Turbinás árammérők. MSZ EN ISO 5161- Anyagáram-mérés nyomáskülönbség elvén működő 1: eszközökkel. ME-04 115-82 Az egyenlőpotenciálra hozás hálózatának kialakítása. MSZ EN 1776:2002 Gázellátó rendszerek, Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186:2002 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályzó állomások gázellátásához és gázelosztáshoz 10.1.2. Belső előírások IG-2-2004 Általános Tűzvédelmi Szabályzat IG-06/99 Munkavédelmi Szabályzat IG-21/2004-1. A robbanásveszélyes térségek besorolásainak szabályai a földgázszállító vezetékek és tartozékaik környezetében IG-9/2004 A külső vállalkozók munkavégzésének engedélyezése előírási M-13/2004 Acél csővezetékek szigetelésével szemben támasztott követelmények. M-15/2004-1 Hegesztési tevékenységgel kapcsolatos műszaki követelmények. M-6/2004 Villámvédelem I-27/97 Típustervek készítésének és használatának rendje. IG-25/2004 Dokumentálás szabályozása 10.1.3. Műszaki előírások 1997. évi LXXVIII. törvény 3/1979 (NIM.É.17) OBF szabályzat 4/1979 (NIM.É.23) OBF szabályzat 5/1980 (Ip.K.1981/4.) OBF szabályzat 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet 25/1994. (X. 14.) IKM rendelet 158/1997. (IX. 26.) Korm. R. 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet Az épített környezet alakításáról és védelméről Egyes gépek, berendezések, készülékek és műszerek használatának engedélyezéséről A bányahatósági létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárásról A GOMBSZ Gáz- kőolaj és kőolajtermék szállító vezeték V. fejezet kiadásáról. a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról Egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről A bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről Az építési műszaki ellenőri tevékenységről Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 25/15.oldal

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 8/2001. (III. 30.) GM rendelet 8/2002. (II. 16.) GM rendelet 89/2003 (XII. 16) GKM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról A bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről A Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről 10.2. Gyártástechnológiai előírások, utasítások Nem értelmezhető jelen feladatra. 10.3. Szállítási előírások A kész műszerszekrényt zárt állapotban, felszerelt hát- és oldallapokkal kell tárolni. A raktárhelyiség legyen száraz, fagymentes, portól és maró gázoktól, gőzöktől mentes. A szünetmentes berendezés akkumulátorait csak üzembe helyezéskor tegyük a helyükre! Szállítás előtt ki kell szerelni a műszerfiókokat, részegységeket. Ezeket külön papírdobozba csomagolva szállítsuk. A műszerszekrényt lehetőség szerint fektetve, zárt rakterű gépkocsival kell szállítani elmozdulás ellen biztosítva. A helyszínre szállított műszerek és berendezések csomagolásának felbontását célszerű a megrendelő, a szállító és a gyártó megbízottjának jelenlétében elvégezni. Felbontásnál ellenőrizni kell a csomagolás ép, vagy sérült voltát, majd a csomagban lévő darabjegyzék és a szállítólevél azonosítása után a csomag tartalma kicsomagolható. A kicsomagolt berendezéseken, ill. műszereken a rendelésben előírt azonosító jelölések ellenőrizendők a tervben előírt jelölésekkel. Az észlelt hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. Amennyiben valamelyik bizonylat hiányzik, úgy a pótlása a vállalkozónak feladata.üzembe helyezés előtt a részegységeket vissza kell szerelni a műszerszekrénybe, a csatlakozásokat a helyükre kell illeszteni. A technológiai kábelek behúzása után ellenőrizni kell a kábelbevezetők tömítettségét. Az erősáramú csatlakozások bekötése után el kell végezni az érintésvédelmi méréseket. 10.4. Helyszíni szerelési előírások A feladat jellegéből adódóan a helyszíni speciális szerelési technológia a 9.4.2 pontban került ismertetésre. A berendezések helyszíni szerelése üzemelő állomáson történik, ezért a kivitelezési munkák során minden kábelt feszültség alatt állónak kell tekinteni, ha azt az MSZ 1585 szabvány szerinti módon nem feszültség mentesítették! Az üzemelő berendezések közelében végzett tevékenység közben olyan kellő gondossággal kell eljárni, amely biztosítja az objektum folyamatos üzemének fennmaradását. 25/16.oldal

A kábelek szerelésénél az MSZ 13207:2000 előírásait kell ellenőrizni. A vezetékek szigetelés ellenállása feleljen meg a vonatkozó erősáramú előírásoknak. A műszertáblák, szekrények, dobozok földelési ellenállása feleljen meg az MSZ 2364 szabvány előírásainak. Villamos szerelés vizsgálatánál az MSZ 2364 szabvány előírásainak betartását kell ellenőrizni: - földelési pontok megfelelősége, - védőcsövek, tömszelencék tömítettsége, - vezetékek előírás szerinti minősége, bekötések helyessége, kötések minősége, - sorozatkapcsok és vezetékek jelölése és azok helyessége, A villamos szerelés megfelelő dokumentálásáról, bizonylatolásáról gondoskodni kell a használatba vétel előtt. 10.5. Felületvédelmi előírások Nem értelmezhető jelen feladatra. 10.6. Hegesztés-technológiai előírások Nem értelmezhető jelen feladatra. 10.7. Nyomáspróba előírások Nem értelmezhető jelen feladatra. 10.8. Műszer-, irányítástechnikai-, villamos energia ellátási előírások (besorolás, veszélyességi övezet-határok, villámvédelem) 10.8.1. Általános előírások Az IBMSZ szekrény robbanás veszélyes övezeten kívül, zárt belső térben üzemel. Tipikus tűzvédelmi besorolása: D. Üzemelő létesítményen munkavégzésre csak az üzemeltető által tartott munkavédelmi oktatásban részesített és az üzemeltető engedélyével rendelkező dolgozó jogosult. A robbanás biztos villamos gyártmányok szerelését csak az MBH (OBF) vizsgálóállomási jogosultsággal rendelkező vállalkozó végezheti! A tervtől való eltérés csak a tervező előzetes jóváhagyásával lehetséges. Amennyiben a kivitelezési munka üzemelő gázátadó állomás területén történik, akkor kikapcsolással vagy feszültség mentesítéssel járó tevékenységek csak az Üzemeltető előzetes engedélye és szakfelügyelete mellett végezhetők! Minden villamos berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni, ha azt az MSZ 1585 szabvány szerinti módon nem feszültség mentesítették! Az objektum területén a munkavégzés befejezéseként a terep (szabadtér, burkolat, út stb.) helyreállítását el kell végezni (legalább az eredeti állapot elérésével)! 10.8.2. Robbanás elleni védelem A tervezett készülékek, berendezések minden esetben rendelkezzenek a környezet jellegéből adódó besorolásnak megfelelő Rb védelmi móddal! A zóna típusa Az MSZ EN 60079-10:1998 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben 10 rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása megnevezésű Magyar Szabvány teljes körű 25/17.oldal

figyelembe vétele mellett, az IG-21/2004 Igazgatói utasítás alapján lett a gázátadókra a besorolás elvégezve. Gázcsoport Az MSZ EN 50014:1995 Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Általános előírások megnevezésű Magyar Szabvány alapján a gázcsoport (alkalmazási csoport) IIA besorolású. Védelmi módok meghatározása Az MSZ EN 60079-14:1999 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben 14 rész: Villamos berendezések létesítése robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) megnevezésű Magyar Szabvány teljes körű figyelembe vétele mellett, annak 5.2. Kiválasztás zónák alapján 5.2.3. Az 1-es zónában alkalmazható gyártmányok 5.3. Kiválasztás a gázok vagy gőzök gyulladási hőmérséklete alapján 5.4. Kiválasztás az alkalmazási csoportok alapján Az Exi védelmet azokban az esetekben alkalmaztuk, ahol az EExd védelmi módú gyártmány nem volt választható. Ezeknél az MSZ EN 50020:1997 Robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem i megnevezésű szabvány illetve, annak A villamos gyártmányok kategóriái 5.3. ib kategória szakaszai is figyelembe vételre kerültek. Szereléskor: Az Ex berendezéseket az MSZ EN 50014 szabványnak megfelelő tömítő szelencékkel kell szerelni. Ha a csatlakozótér Ex d, akkor a kábel- és vezetékrendszernek meg kell felelnie az MSZ EN 60079-14:1999 10.3.2. Kiválasztás pontjának. Az Ex berendezések, készülékek megbontását, szerelését, bekötését csak megfelelő szakképzettségű szakember végezheti! (min. Rb I. vizsga), amennyiben 11. MŰSZAKI ELLENŐRZÉSEK 11.1. Telepítés-építés Nem értelmezhető jelen feladatra. 11.2. Gépészet Nem értelmezhető jelen feladatra. 11.3. Számítások (kapacitás, áramlástani, szilárdsági, egyéb) Nem értelmezhető jelen feladatra. 11.4. Műszer-irányítástechnika A kivitelezési munkákat követően el kell végezni a teljes irányítástechnikai rendszer funkciópróbáit. 11.5. Műszaki átadási dokumentáció A kivitelezés befejeztével el kell végezni a szerelések vizsgálatait, és a vizsgálatokról az alábbi bizonylatokat kell elkészíteni: 25/18.oldal

A beépített berendezések magyar nyelvű gépkönyvei. Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv Nullázásos érintésvédelem ellenőrzésnek mérési jegyzőkönyve Földelési-ellenállás mérési jegyzőkönyv Kábelek szigetelési ellenállás mérési jegyzőkönyve RLC mérési jegyzőkönyv Nyomáspróba jegyzőkönyv Mérőkörök OMH vagy akkreditált laboratórium által kiállított pontosságvizsgálati bizonyítványa. Az állomás rekonstrukciót követő ismételt üzembe helyezéshez (sikeres műszaki átadásához) az alábbi dokumentációk szükségesek még: Kivitelezői nyilatkozat Kivitelezői szabványossági nyilatkozat D" terv (minden rajz külön is aláírva a kivitelező által!) Tervezői nyilatkozat Beépített berendezések típusbizonylata Beépített berendezések darabvizsgálati bizonyítványa 12. MUNKA-, TŰZ-, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK 12.1. Kivitelezés és szakfelügyelet: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. (1) szerint a tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni. Jelen Építési Technológiai utasítás elkészítésekkor a Kivitelez. MEBK főmunkatársát kell bevonni a tervfejezet kidolgozásába és folyamatosan ellenőrizni a megvalósítás során ezen előírások megvalósulását. 12.1.1. Ezen fejezetre vonatkozó legfontosabb rendeletek: 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi LIII. törvény A természet védelemről 1997. Évi LXXVIII. Az épített környezet alakításáról és védelméről törvény 2000. évi XLIII törvény A hulladékgazdálkodásról 102/1996.(VII.12.) A veszélyes hulladékokról Korm. rendelet 4/2001. (II. 23.) KöM r. A hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 98/2001. (VI.15.) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének Korm. rendelet feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) A hulladékok jegyzékéről KöM rendelet 94/2002 (V.5.) Korm. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes rendelet szabályairól 126/2003 (VIII. 15) A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről Korm. rendelet 164/2003 (X.18) Korm. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási rendelet kötelezettségről 25/19.oldal

45/2004 (VII. 26) BM- KvVM együttes rendelet 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról 12/1983. (V.12.) MT r. A zaj- és rezgésvédelemről 140/2001 (VIII. 8.) Egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és Korm rendelet megfelelőségük tanúsításáról 8/2002. (III. 22.) KöM- A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról EüM együttes rendelet 1996. évi XXXI. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról törvény 30/1996. (XII. 6.) BM r. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről 35/1996. (XII. 29.) BM Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról r. 116/1996. (VII. 24.) A tűzvédelmi bírságról Korm. rendelet 32/1997. (V. 9.) BM A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és rendelet munkakörökről 2/2002. (I. 23.) BM A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek rendelet megállapításáról 1999. évi LXXIV. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a törvény veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 1993. évi XCIII. törvény védekezésről A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról A munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 1/1972 (NIM.É.11) A bányászatban foglalkoztatottak munkavédelmi oktatásáról és OBF szabályzat vizsgáztatásáról 2/1998. (I. 16.) MüM r. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 25/1998. (XII. 27.) Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás EüM rendelet minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 58/1999. (XI. 26.) EüM A nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról rendelet 65/1999. (XII. 22.) A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz EüM rendelet használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 18/2001. (IV. 28.) EüM A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta rendelet kockázatok elleni védelméről 2/2002. (II. 7.) SzCsM Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének rendelet tanúsításáról 3/2002. (II. 8.) SzCsM- A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről EüM együttes rendelet 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 25/20.oldal