A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 2013
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 4 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 4 2.1. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 4 3. Az intézmény meghatározása (az alapító okirat szerint) 5 4. Az intézmény szervezeti rendje 7 4.1. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése 7 5. A közoktatási intézmény vezetése 7 5.1. Az intézmény szervezeti vázrajza 7 5.2. Az intézmény felelős vezetője 9 5.3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai 9 5.4. Az intézmény vezetősége 10 5.5. A helyettesítés rendje 11 6. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 11 6.1. A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai 11 6.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 13 6.3. Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 15 7. Az intézmény munkarendje 16 7.1. A vezetőknek az intézményben való tartózkodásának rendje 16 7.2. A közalkalmazottak munkarendje 17 7.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje 21 7.4. A tanév helyi rendje 21 7.5. Munkaköri-leírás minták 22 7.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 27 7.7. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 27 7.8. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 28 7.9. A dohányzással kapcsolatos előírások 28 7.10. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 29 7.11. A mindennapos testnevelés szervezése 30 7.12. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 30 8. A tanítási, képzési idő 31 9. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 32 10. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái 34 2
11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 39 11.1 A tanulói hiányzás igazolása 39 11.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára 40 11.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 40 11.4. A tanulói késések kezelési rendje 41 11.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése 41 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 42 11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi vizsgálat szabályai 42 11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai 43 11.9. A tanulói jogviszony 44 12. Az intézményvezető munkájának értékelése 45 13. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje 47 14. Az intézményi hagyományok ápolása 47 15. Az intézmény létesítményeinek használati rendje, védő, óvó rendszabályok 49 16. A könyvtár működési rendje 50 17. Felnőttoktatás 51 18. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 51 19. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak vizsgálata 53 20. Záró rendelkezések 54 21. Mellékletek 55 3
1. Általános rendelkezések A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013.05.10-én, az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Szülői Szervezete és Diákönkormányzata. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket kötelező érvényű. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában és a könyvtárban, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2.1. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 4
3. Az intézmény meghatározása (az alapító okirat szerint) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Győr-Moson-Sopron megye Tankerület megnevezése: KLIK Kapuvári Tankerülete OM azonosító: 030692 Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 2. Feladatellátási helyek 2.1. Székhelye: 9330 Kapuvár, Fő tér 25. 2.1.1. telephelye: 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor utca 14. 2.1.2. telephelye: 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor utca 3. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: gimnázium 5. OM azonosító: 030692 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 9330 Kapuvár, Fő tér 25. 6.1.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás - esti 6.1.1.3. évfolyamok: négy, nyolc 5
6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.2. iskola maximális létszáma: 600 fő 6.1.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor utca 14. 6.2.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. évfolyamok: négy, nyolc 6.2.1.3. sportcélú feladat 6.2.2. a feladatellátási helyen kizárólag testnevelés és egyéb sportfeladatok ellátása történik 6.3. 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor utca 3. 6.3.1. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.3.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.3.1.2. felnőttoktatás - esti 6.3.1.3. évfolyamok: négy, nyolc 6.3.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.3.2. iskola maximális létszáma: 150 fő 6.3.3. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 9330 Kapuvár, Fő tér 25. 7.1.1. Helyrajzi száma: 394/2 7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 2019 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Kapuvár Városi Önkormányzat 7.1.6. Működtető székhelye: 9330 Kapuvár, Fő tér 1. 7.2. 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor utca 14. 7.2.1. Helyrajzi száma: 405/7 7.2.2. Hasznos alapterülete: nettó 704 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.2.5. Működtető neve: Kapuvár Városi Önkormányzat 7.2.6. Működtető székhelye: 9330 Kapuvár, Fő tér 1. 7.3. 9330 Kapuvár, Dr. Lumniczer Sándor utca 3. 7.3.1. Helyrajzi száma: 394/2 7.3.2. Hasznos alapterülete: nettó 534 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.3.5. Működtető neve: Kapuvár Városi Önkormányzat 7.3.6. Működtető székhelye: 9330 Kapuvár, Fő tér 1. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6
4. Az intézmény szervezeti rendje 4.1. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Gimnázium (hagyományos és nyolcosztályos) Felnőttoktatás 5. A közoktatási intézmény vezetése 5.1. A gimnázium szervezeti diagramja 7
A gimnázium szervezeti diagramja Gimnáziumigazgató Tanulmányi igazgatóhelyettes Szervezeti igazgatóhelyettes Minőségirányítási felelős Iskolatitkár DÖK Munkaközösséghez nem tartozó szaktanárok Szakmai munkaközösségek vezetői Szabadidőszervező Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Munkaközösséghez tartozó szaktanárok 8
5.2. Az intézmény felelős vezetője A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az iskola élén az igazgató áll. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a) a nevelőtestület vezetése, b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, e) a szülői szervezetekkel (közösségekkel), a diákönkormányzatokkal és a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, kapcsolattartás, f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, h) kapcsolattartás az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. a tanulmányi igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, helyettesítési rend, tanulmányi versenyek szervezését a szervezeti igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a szervezeti igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 5.3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek, a minőségirányítási felelős és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú mellékletében találhatók. 9
5.3.1. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 5.3.2. A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Minőségirányítási programjának (MIP) működtetéséért az igazgató a felelős. Az iskolai minőségirányítással, a partnerközpontú működéssel kapcsolatos iskolai feladatok megvalósítását a minőségirányítási felelős (MIP felelős) irányítja, valamint felel a MIP dokumentumainak kezeléséért és a módosítások végrehajtásáért. A minőségirányítási felelős a kibővített iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott feladatok koordinálása és felügyelete. A minőségirányítási felelős a munkaköri leírásban előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. A minőségirányítási felelős beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak és az iskolavezetésnek. 5.3.3. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. 5.4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a minőségirányítási felelős, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, az intézmény dolgozóinak választott érdekképviselői, a Szülői Munkaközösség elnöke. Az iskola vezetősége mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. Az ülés összehívását az iskolavezetés bármely tagja kezdeményezheti. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. A közoktatási intézmény vezetője, az igazgató látja el a szervezeti egységek felügyeletét és felel ezek működéséért. Az igazgatóhelyettesek felelnek a munkaközösség-vezetők, a beosztott pedagógusok, a munkaközösségen kívüli pedagógusok, valamint a szabadidő-szervező és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységéért. A minőségirányítási felelős, a minőségirányítás területén felel az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők és a beosztott pedagógusok tevékenységéért. Az igazgatóhelyettesek és a minőségirányítási felelős a munkájukat a munkaköri leírásuk szerint végzik, és napi, heti beszámolási kötelezettségük van az igazgató felé. Az igazgató utasításai alapján, az intézményvezetés tagjai napi ellenőrzéssel felügyelik a hatáskörükbe tartozó szervezeti egységeket, esetenkénti azonnali utasításokkal, azonnali értekezleteken hozott határozatokkal vezetik ezeket, amiről mindig értesítik az igazgatót. Az iskola vezetősége heti és havi rendszerességgel tart értekezleteket. A vezetők és a szervezeti egységek, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást az intézmény szervezeti vázrajza tartalmazza. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét az igazgató határozza meg. 10
5.5. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a tanulmányi igazgatóhelyettes, a szervezeti igazgatóhelyettes vagy a reál-természettudományi munkaközösség vezetője helyettesíti az igazgatót. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 6.1 A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 6.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 6.1.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. 11
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A középszintű érettségi vizsga témaköreit. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, a könyvtárban, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 6.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok alapján, az intézmény pedagógiai programjából kiindulva tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 12
6.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető a felelős, aki a hatályos jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a nevelőtestület, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével minden év január 25-ig meghatározza. A tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy az intézmény fenntartójának közreműködésével a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (továbbiakban: KELLO) a tankönyvek forgalmazására és az intézménybe való kiszállításra vonatkozó szerződést köt. Az iskolán belüli tankönyvellátással kapcsolatos feladatok végrehajtására az intézményvezető választ ki iskolai tankönyvfelelőst (továbbiakban: tankönyvfelelős), valamint meghatározza az elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. A tankönyvfelelős munkáját az iskola könyvtárosa segíti. 6.2.1. Az iskolai tankönyvellátás folyamata Az aktuális tanév első félévének végén az igazgató tájékoztatja a munkaközösség-vezetőket a tankönyvrendeléssel kapcsolatos aktuális jogszabályokról, az aktuális tankönyvjegyzék elérhetőségéről. A munkaközösségek tagjai osztályra, illetve tanulócsoportra lebontva adják le javaslataikat a következő tanévben használni kívánt tankönyvekre, segédletekre. A munkaközösség-vezetők összesítik a javaslatokat és tájékoztatják azokról a tankönyvfelelőst. A tankönyvfelelős az osztályfőnökök segítségével írásban tájékoztatja a már az iskolába járó diákokat és azok szüleit a következő tanévben szükségessé váló tankönyvekről. A szülői döntések és visszajelzések alapján az osztályfőnökök tájékoztatják az iskolai tankönyvfelelőst arról, hogy az osztályok tagjai milyen módon szeretnék beszerezni a tankönyveket (új vásárlása, használt kölcsönzése, egyéb). Az iskolai könyvtáros összesíti a könyvtár állományában elkülönítetten rendelkezésre álló tankönyveket és a kint lévő, várhatóan leadásra kerülő tankönyveket. A tankönyvfelelős és a könyvtáros egyesítik adataikat, egyeztetik a rendelkezésre álló tankönyveket. A tankönyvrendelést a tankönyvfelelős a KELLO által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a KELLO-nak küldi meg április utolsó munkanapjáig azzal, hogy a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. Az iskola legkésőbb május 31-ig írásban tájékoztatja az újonnan felvett tanulókat és szüleiket azokról a tankönyvekről, segédletekről (tantárgy, azonosító szám, cím, ár), melyeket az iskolába belépő új osztályok tanulói részére előír. A szülők június 15-ig jelezhetik a tájékoztatásban megadott módon, ha gyermekük részére az előírt könyveket nem akarják megvásárolni, annak indoklásával (pl. nagyobb testvér könyvét használja stb.). 13
Minden év június 10-ig a tankönyvfelelős felméri, hogy az aktuális jogszabályok alapján melyik tanulót illeti meg normatív kedvezmény (kitöltött, aláírt Nyilatkozat) és ezzel egyidejűleg beszedi a jogosultságot igazoló iratot, ill. annak fénymásolatát. Az iskolába belépő új osztályok tanulói legkésőbb a beiratkozáskor igazolhatják jogosultságukat. A tankönyvfelelős a bejövő új adatok alapján a fenntartó engedélyét beszerezve legkésőbb június 30-ig elküldi a KELLO-nak a végleges tankönyvrendelést. A KELLO-val egyeztetett időpontban és módon az iskolába kiszállított tankönyveket a tankönyvfelelős és a könyvtáros átveszi, csoportosítja. A kifizetett tankönyvcsomagokat a fizetés igazolása ellenében átadja, az esetleges eltéréseket feljegyzi, az át nem vett csomagokat az iskola által biztosított helyen tárolja. Az egyéb módon finanszírozott tankönyvek (normatíva, AJTP, kölcsönzött) átadása, az adatok nyilvántartása a könyvtárban történik az igazolt jogosultságok alapján. A feltételek megszűnéséről való tájékoztatás a szülők (a beadott Nyilatkozaton vállalt) kötelessége. A tankönyvfelelős szeptember 5-ig leadja a pótrendeléseket, jelzi a KELLO felé a rendelés és szállítás közti eltéréseket, előkészíti a visszárut. 6.2.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése, a jogosultság igazolása Az intézményvezető a könyvtáros és a tankönyvfelelős segítségével minden év június 10- ig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet igénybe venni vagy új tankönyvet vásárolni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A jogosultság megszűnésének bejelentése a szülő a Nyilatkozatban vállalt kötelessége. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon a tankönyvfelelősnek kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot vagy annak fénymásolatát legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor szintén be kell adni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében az iratokat legkésőbb a beiratkozáskor kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, postai igazolószelvényt); b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás; c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; 14
d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 6.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 6.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója használhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 15
6.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatokat ideiglenesen az iskola e célra használatos szervere tárolja, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus formában tartalmazza a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 7. Az intézmény munkarendje Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. (A tanulók munkarendjét a mellékletben található házirend tartalmazza.) 7.1. A vezetőknek az intézményben való tartózkodásának rendje Az intézményvezetés tagjainak általában az intézményben kell tartózkodniuk. Az igazgatónak általában az intézményben kell tartózkodnia. Távolléte esetén értesíti azt az igazgatóhelyettest, aki ez esetben helyettesíti, és akinek az intézményben kell tartózkodnia. Az igazgatóhelyettes távolléte esetén értesíti az igazgatót, aki az intézményvezetés tagjai közül kijelöli azt, aki helyettesíti. Az intézményvezetés tagjai közül valakinek mindig az intézményben kell tartózkodnia. 16
7.2. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. 7.2.1. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos főbb rendelkezéseket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg a következők szerint A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. 62. (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy elhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. Az intézményvezető a feladatellátási tervben rögzíti az adott tanévre vonatkozó tanórák elrendelését a pedagógusok számára. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészíti, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. (12) Az iskolai, kollégiumi könyvtáros tanár, könyvtáros tanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógusmunkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. 69. (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a 326/2013. (VIII. 30.) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozza meg az alábbiak szerint 4. (5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál, továbbá 17
tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. (6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését, b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint c) részt vesz a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében. (7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. 7.2.2. A pedagógusok munkaidejének beosztása 17. (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, 6. a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történi kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. 18
(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggi csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály - vagy csoportfoglalkozás lehet. (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. (7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. (8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. 19
18. A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. 19. (1) A köznevelési intézmény munkatervében az intézményi feladatokkal összhangban meg kell tervezni a) középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő, c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában. (2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni. (3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 7.2.3. A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendje A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét a tanulmányi igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A helyettesítés rendje: 1. szakos helyettesítés, akinek feladata a tanmenet szerinti tovább haladás 2. az osztályban tanító egyéb vagy más szakos tanár, akinek feladata a saját szaktárgyából a tovább haladás 3. egyéb, az iskolában oktató pedagógus, akinek feladata a gyermekfelügyelet és a tanulók foglalkoztatása A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 50 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését a tanulmányi igazgatóhelyettes engedélyezi. 20
A pedagógus kérésére az anyanap (gyereknap) kiadását - a tantestület belső megegyezése alapján a tanulmányi igazgatóhelyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 7.2.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a szervezeti igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 7.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése a szervezeti igazgatóhelyettes feladata.) A tanulók fogadásának rendjét, valamint az intézmény nyitva tartásának rendjét a Házirend tartalmazza. A mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkörök formáit és rendjét a Házirend tartalmazza. A sporttevékenységeket vezető tanárok beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgatónak és a tanulmányi igazgatóhelyettesnek. A Házirendet - melyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. 7.4. A tanév helyi rendje A tanév rendjéről a miniszter rendelkezik minden tanévben. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: 21
a nevelő- és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, nevelési és pedagógiai program, stb.); iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról; a tanórán kívüli foglalkozások formáiról; a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról; az éves munkaterv jóváhagyásáról stb. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban. 7.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 7.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegennyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, 22
rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltetőeszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében a tanulmányi igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 23
2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 7.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban 24