Az erdőtelepítés klimatikus és hidrológiai konzekvenciái a szárazsági határon globális és magyar vonatkozások

Hasonló dokumentumok
Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az intercepció definíciója

Az erdei avar széntartalmának becslése

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Különbözô felszínborítások hidrológiai hatásai a klímaváltozás tükrében Zala megye példáján

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Dobor Laura I. éves KDI hallgató

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Globális változások lokális veszélyek

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

Vízminőségvédelem km18

Vízgazdálkodástan Párolgás

Az évenkénti hőstresszes napok számának változása Magyarországon a klímaváltozás függvényében

tisztelettel meghívja Önt A vízgazdálkodás meteorológiai vonatkozásai (42. Meteorológiai Tudományos Napok) című tudományos ülésre

Az előadás tartalma. Debrecen 110 év hosszúságú csapadékadatainak vizsgálata Ilyés Csaba Turai Endre Szűcs Péter Ciklusok felkutatása

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

INTERCEPCIÓS VIZSGÁLATOK HOMOKHÁTSÁGI ERDŐÁLLOMÁNYOKBAN. BOLLA Bence

Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése

AZ ASZÁLYINDEXEK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Makroklíma, mezoklíma, mikroklíma. Klimatológiai skálák. Mikroklíma jellemzői:

Általános klimatológia gyakorlat

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAI A HAZAI TÁJAKRA

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Az éghajlatváltozás és az aszály

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

A jövő éghajlatának kutatása

Előadó: Dr. Benyhe Balázs

AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL. XXI. FAVA konferencia. Siófok 2014 április 2 3. Székely Ferenc, Szűcs Péter

A növényzet vízkörforgalomra gyakorolt hatása a klímaváltozás tükrében


Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Új, napi értékelésekhez használható, hazai fejlesztésű aszályindex

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Együttműködési tapasztalatok a klímaváltozás s hatásvizsgálatainálsvizsgálatain

Magyarországon. A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra. Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

KITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban

Az öntözés társadalmi megítélése

Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között

Készítette: Miklós Erika

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

Nyéki Anikó - Kovács Attila József - Milics Gábor - Neményi Miklós

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

AZ AVARINTERCEPCIÓ VIZSGÁLATA

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A KLÍMA ERDÉSZETI CÉLÚ ELŐREVETÍTÉSE

Természetközeli erdők szénforgalmának becslése modell-adat szintézis segítségével

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

Átírás:

Az erdőtelepítés klimatikus és hidrológiai konzekvenciái a szárazsági határon globális és magyar vonatkozások Mátyás Csaba 1, Gálos Borbála 1, Gribovszki Zoltán 2 1, NYME, EMK, Környezet és Földtudományi Intézet 2, NYME, EMK, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet (gribovszki.zoltan@nyme.hu) Zöld lombhullás augusztusban aszály miatt (Fotó: EK)

Erdők - szárazodás Globális trend Erdők vízfogyasztással kapcs. jellemzői Jelentős biomassza Mély gyökérzet Nagy levélfelület (LAI) Hidrológiai következmények Erdők ET-je magasabb Talajvízfelhasználásuk jelentős lehet (Szárazsági erdőhatáron: hiányzó vízigény pótlása a talajvízből, ameddig az hozzáférhető) >1 millió ha rezgőnyár pusztulás aszály után, 2004 Kanada, Saskatchewan (Fotó: Michaelian) Atlaszcédrus pusztulása a szárazsági határon, Atlasz hg. 2002 (Fotó: M. Cs.) > 2 millió ha elpusztult erdő DNy USA-ban csak 2002 2004 között! Kipusztult Pinus edulis, Jemez Mts.,N.Mex., 2004 (Fotó: CD Allen)

Tervezett erdőtelepítés Hidrológiai hatások Potenciális erdőtelepítés (Führer 2005) 1900 2000 Felszínborítás 1900 2000 Erdő 12.50 % 21.07 % Város 2.43 % 5.69 % Gyep 15.99 % 9.53 % Szántó 61.0 % 56.8 % Drüszler 2010 Kucsara 1996

Czimber-Mátyás 2016 Jelenkori éves középhőmérséklet Jelenkori éves középhőmérséklet, Közép-Európa Egyetlen erdőgeneráció (vágásforduló) alatt!

XI.21. XII.7. XII.21. I.4. I.18. II.1. II.15. II.28. III.14. III.28. IV.11. IV.25. V.9. V.24. VI.6. VI.20. VII.4. VII.18. VIII.1. VIII.15. VIII.29. IX.12. IX.27. X.10. X.26. kerület növekedés ezrelékben Szezonális növekedés - FAI 12 10 NYUGALMI IDÓSZAK KEZDETI NÖVEKEDÉSI SZAKASZ FŐ NÖVEKEDÉSI SZAKASZ INTENZÍV NÖVEKEDÉSI SZAKASZ BEFEJEZŐ NÖVEKEDÉSI SZAKASZ 8 6 TÁROLÁSI IDŐSZAK KRITIKUS HÓNAPOK FŐ VÍZFELHASZNÁLÁSI IDŐSZAK FENNTARTÁSI IDŐSZAK 4 2 VEGETÁCIÓS IDŐSZAK 0-2 mérések időpontjai (Führer 2010, Führer et al. 2011)

Erdészeti Aszályindex (FAI) 1961-1990 FAI P T máj júl. júl. aug. P júl. aug. *100 Erdészeti klímaosztály FAI érték (Führer 2010) beech climate hornbeam-oak climate sessile oak-turkey oak climate forest steppe climate Bükkös Gyertyános tölgyes Kocsánytalan tölgyes - Cseres Erdőssztyepp Sztyepp 1981-2010 2021-2050 (Gálos 2016)

Erdészeti Aszályindex optimista FAI P T máj júl. júl. aug. P júl. aug. *100 Erdészeti klímaosztály FAI érték Bükkös Gyertyános tölgyes Kocsánytalan tölgyes - Cseres Erdőssztyepp Sztyepp pesszimista 2021-2050 (Gálos 2016)

edtr - Agrárklíma.2 projekt (Czimber et al. 2016)

Erdőtelepítés hatásai REMO (Gálos et al. 2011)

(Jacob and Gálos 2011) MAX. Erdőtelepítés Csapadék növekedése [%] nyári hónapokra (MJJA) ET növekedése [%] T csökkenése [ C]

Max. vs. Potenciális erdőtelepítés Maximális és Potenciális erdőtelepítés Csapadékmennyiség változása dp [%] 14 12 potenciális erdőtelepítés maximális erdőtelepítés 10 8 6 A modellfuttatás eredményei 2021-2025-re, nyári hónapokra (MJJA), 4 2 0 (Gálos 2010)

Szilágyi és Kovács 2010 Evapotranszspiráció Aktuális Evapotranszspiráció ET A =2ET w -ET p (Komplementáris elmélet) CREMAP MODIS surface T data (Szilágyi és Kovács (2010)) Spatial res.: 1*1km Time step: monthly AET maps (2000 2008) (Kovács,2011)

ET A CORINE 2006 Terület Párolgásértékek (mm/év) Utánpótlódás (mm/év) Pixel Min Max Átlag Szórás Min Max Átlag Szórás Erdő 92 db 412.4 624.3 531.1 53.81-72.9 156.2 33.3 56.8 Peixoto 2014 AG: Mezőgazdasági területek, AS: Mesterséges felszínek, FS: Erdők, WB: Víztestek, WL: Vizenyős területek. M.g. terület 92 db 382.5 545.4 452.6 33.92 9.9 195.3 108.8 47.6 Bárdos 2016

ET A /P φ=et /P Csáki et al. 2015 CLIMATE WATER BALANCE - BUDYKO MODEL Nováky Béla eredeti ötlete alapján Budyko-model (P>ET) Vízmérleg Energia mérleg Budyko görbe ET A mint az ariditási index függvénye (φ) Schreiber-egyenlet: α értékek Átlag Szórás Mesterséges felszínek 1,84 0,48 Mezőgazdasági területek 1,91 0,50 Erdők és természetközeli területek 1,96 0,49 Vizenyős területek 2,00 0,39 Vizek 2,18 0,68 β értékek Átlag Szórás Mesterséges felszínek 0,76 0,04 Mezőgazdasági területek 0,75 0,04 Erdők és természetközeli területek 0,77 0,04 Vizenyős területek 0,78 0,03 Vizek 0,81 0,05

ET A előrejelzése Zala (többletvízhatástól független pixelek) ETA és R jövőbeli becsléséhez szükséges: Alfa és Béta paramétertérképek T és P adatok: 12 regionális éghajlati modell (RCM) adatai alapján (ENSEMBLES, 2014) Becslés készült négy időszakra: 1981-2000 2011-2040, 2041-2070, 2071-2100 Csáki et al. 2015 Kutatóintézet Modell Meghajtó GCM Szcenárió Felbontás Hivatkozás 1. C4I RCA3 HadCM3Q16 A1B 25 km 1 2. DMI HIRHAM5 ARPEGE A1B 25 km 5 3. ETHZ CLM HadCM3Q0 A1B 25 km 3 4. KNMI RACMO2 ECHAM5-r3 A1B 25 km 4 5. MPI-M REMO ECHAM5 A1B 25 km 2 6. SMHI RCA BCM A1B 25 km 6 7. DMI HIRHAM5 ECHAM5 A1B 25 km 5 8. HC HadRM3Q0 HadCM3Q0 A1B 25 km 7 9. HC HadRM3Q16 HadCM3Q16 A1B 25 km 7 1 (MCGRATH ET AL. 2005); 2 (JACOB, 2001), (JACOB ET AL. 2007); 3 (VIDALE ET AL. 2003); 4 (LENDERINK ET AL. 2003); 5 (CHRISTENSEN AND VAN MEIJGAARD, 1992), (CHRISTENSEN ET AL. 1996); 6 (JONES ET AL. 2004); 7 (HUDSON AND JONES, 2002) 10. HC HadRM3Q3 HadCM3Q3 A1B 25 km 7 11. SMHI RCA ECHAM5-r3 A1B 25 km 6 12. SMHI RCA HadCM3Q3 A1B 25 km 6

ET A előrejelzése Zala (Zala vízgyűjtő) Csáki et al. 2015

R előrejelzése Zala (Zala vízgyűjtő) Csáki et al. 2015

ET A és R előrejelzése (Zala megye) Két kisvízgyűjtő példája Predicted ETA Predicted R Csóka 2013

ET A és R előrejelzése Csáki et al. 2015

ET A és R előrejelzése (Három homokvidék) Csáki et al. 2015

Szezonális vízmérleg modell PET kalibrálása Mezőgazdasági Parcella Erdő Talaj tározási kapacitás (SOIL_MAX) kalibrálása Adatigény: Havi T és P (Talaj fizikai féleség) SOIL_MAX: 277 mm (mg.), 503 mm (erdő) Gyökérmélység: 1.8 m (mg.), 3.3 m (erdő). Modellfejlesztés: intercepció figyelembevétele Herczeg et al. 2015

Szezonális vízmérleg Mezőgazdasági parcella Erdő ET Talajnedvesség Vízhiány

Intercepció koronaintercepció; 20-40% P P al P cs P at S E E S avarintercepció: 1-5%, ill. 5-15% P P a t o t E su P al P cs P at Kucsara 2010 Intercepció (mm) 4,0 3,0 Intercepció Benedvesedés 2,0 E su S Párolgás 1,0 E 0,0 0 2 4 6 8 10 12 Csapadék (mm) Leonard 1967

Intercepció Az intercepciót befolyásoló legfontosabb állományjellemzők: a fafaj (pl. tűlevelű vagy lombos fafajok) az állomány kora és szerkezete (pl. törzsalak és törzsminőség; ágszerkezet; koronaalak; stb.) az állomány záródása, sűrűsége, elegyaránya és szintezettsége (pl. egy vagy többszintes elegyetlen vagy elegyes állomány stb.) (Führer, 1992). Összefoglaló par. LAI (levélfelület index) Csapadék és intercepció (mm) 100 80 60 40 Intercepció bükkösben Intercepció lucosban Szabadtéri csapadék A csapadékeloszlás (nagyság szerinti) meghatározó jellege. 20 0 1 6 11 16 21 26 31 36 41 46 Csapadék-kategóriák (mm) Kucsara 2012

Talajvízfelvétel Nagyalföld Talajvízfelvétel (MTA ATK TAKI és ERTI közös projekt): Regionális szint: 108 mintapont (erdő, mezőgazdasági terület). Intenzív monitoring: 18 pont Tóth et al. 2014 Gribovszki et al. 2014 A talajvíz gyakran olyan mélységben van, hogy azt a fatenyészet elérheti. Ennek a körülménynek az alföldi erdőgazdálkodásban végtelen nagy jelentősége van. (Ijjász 1936)

Az erdőtelepítés klimatikus és hidrológiai konzekvenciái Befolyásolja a vízháztartási elemek arányait. Nagy evapo-transzspiráció (intercepció és transzspiráció) jellemzi. Igen jelentős a beszivárogtató, vízvisszatartó, víztározó kapacitása (árvízveszélyt csökkenti). Kedvező hatás a klímára (pl. nyári időszakban hűtő és csapadéknövelő hatású lehet). Jelentős talajvízfelhasználó lehet. Roth Gyula (1935): hazánk erdőgazdasága főképpen vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése.

Köszönöm a figyelmet! Bükkpusztulás Zalában aszály miatt (Fotó: EK) Vízfolyás menti galériaerdő Köszönet az AGRARKLIMA.2 VKSZ_12-1-2013-0034 projektnek, a társszerzőknek, a tanszéki kollégáknak, az ERTI és a TAKI közreműködő munkatársainak.