Egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény [Eva-tv.] módosítása a 2018. évi XLI. törvény előírásai szerint I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, 2018. július 26-án. 1. Az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredmény rendezése [Eva-tv. 18. -ának (8) bekezdése, 23. -ának (7) bekezdése] A módosítás megszünteti azt a szabályt, mely szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat sorrendben használhatják fel. A módosított előírás szerint az adózó választhat, hogy az osztalékot az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, vagy a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Átmeneti rendelkezés szerint az osztalék sorrendiségére vonatkozó rendelkezés már 2018. adóévtől alkalmazható. II. Hatályba lépett a kihirdetést követő 31. napon, 2018. augusztus 26-án. 1. Az eva választhatósága [Eva-tv. új 24. -a] Az új előírás szerint az eva a 2019. adóévre 2018. december 20-ig a NAV-hoz történő bejelentéssel választható. Ezt követően az evára történő áttérés nem választható. Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy az Eva-tv. által meghatározott valamely ok miatt szűnik meg. III. Hatályba lépett 2018. december 21-én. 1. Bejelentés az adóhatósághoz [Eva-tv. 10. -ának (1)-(2) bekezdése] Mivel az eva-alanyiság 2018. december 20-a után nem választható, a bejelentésre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik. Eva-tv., Ekho tv., Katv.doc. készítette: dr. Nagy Gábor 2018.08.27. Számviteli Egyesület tiszteletbeli elnöke
2 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló szóló 2005. évi CXX. törvény [Ekho-tv.] módosítása a 2018. évi XLI. törvény előírásai szerint I. Hatályba lépett 2019. január 1-jén. 1. A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások [Ekho tv. új 12/A. -a] Az egységes jogalkalmazás érdekében az új előírás rögzíti, hogy amennyiben egy tevékenységre az ekho-t választották, ugyanakkor a jövedelem egy része az általános szabályok szerint adózik és viseli a járadékterhet, és így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot teremt, úgy az ekho-s adózási móddal adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegének számítása során, mivel ez utóbbi adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra. 2. A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése [Ekho tv. 7. -ában] Jogtechnikai jellegű kiegészítés, amely bevezeti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rövidítését (a rövidítés mellett a jogszabály elnevezése megadásával). 3. Hatályát vesztette az Ekho tv. 13. -ának (5) bekezdése, amely felesleges hivatkozást tartalmazott, mivel az éves összes jövedelem fogalom már nincs az Szja-tv.-ben.
3 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] módosítása a 2018. év XLI. törvény előírásai alapján I. Hatályba lépett a kihirdetést követő napon, 2018. július 26-án. 1. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése [Katv. 19. -ának (4) bekezdése] A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében a NAV által nyilvántartott tartozás mértékét a kisvállalati adóalanyiság megszűnésekor alkalmazandó előírással (végrehajtható, nettó módon számított adótartozás) azonosan kell vizsgálni. 2. A kisvállalati adóalanyiság megszűnése [Katv. 19. -a (5) bekezdésének f) pontja] A jogszabályi szövegből törlésre került az adószám felfüggesztésére való utalás, mivel a felfüggesztés jogintézménye 2018. január 1-jével megszűnt. 3. Szövegcserés módosítások 3.1. Alapvető rendelkezések [Katv. 1. -ának (3) és (6) bekezdésében] Jogtechnikai pontosítás: az állami adóhatóság szövegrész helyébe az állami adóés vámhatóság szöveg lép. 3.2. Az adóalanyiság megszűnik [Katv. 5. -a (1) bekezdésének h), illetve i), valamint j) pontjában] A szövegcserés módosítással lehetőség lesz arra, hogy az adózó a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása és az ezt követően hozott, az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező adóhatósági határozat véglegessé válása közötti időszakban az adózónak ne kelljen a Tao.tv. szabályait alkalmazni, az utóbbi döntés véglegessé válásáig a Katv. rendelkezései szerint teljesíthesse az adókötelezettségeket. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint 2018. január 1-jétől a döntés jogerejének intézménye helyett bevezetésre került a döntés véglegességének jogintézménye. A módosítás ezt vezeti át. Módosult az adótartozás miatti megszűnési okokra vonatkozó szabály is, a tartozás megfizetését nem kell igazolni. 3.3. A Katv. 8. -ának (10) bekezdésében belső hivatkozás pontosítás, kiegészült a (9) bekezdés e) pontjára utalással. 3.4. Az adóalanyiság megszűnése [Katv. 19. -ának (1)-(3), (6), (7) bekezdésében] Jogtechnikai pontosítás: az állami adóhatóság szövegrész helyébe az állami adóés vámhatóság szöveg lép. 4. Hatályát vesztette [Katv. 20. -ának (5) bekezdésében] A módosítás, az az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e szövegrész törlése annak egyértelműsítését szolgálja, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó módosító tételek nem minden egyéb módosító tételtől független rendelkezések, hanem azokkal azonosan alkalmazandók.
4 II. Hatályba lépett a kihirdetést követő 31. napon, 2018. augusztus 26-án. 1. Osztalék után adót kiváltó adó [Katv. 26. -ának (2) és (3), valamint (7) bekezdése] A számviteli törvény osztalék elszámolásával kapcsolatos szabályaival történő összhang megteremtése érdekében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának kiszámításánál mint a taggal szemben fennálló kötelezettséget figyelembe kell venni. A módosítás szerint az osztalékot kiváltó adóra vonatkozó rendelkezéseket az ügyvédi irodának is alkalmaznia kell. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kata-alanyiságot választó, korábban a társasági adó-, az egyszerűsített vállalkozói adó-, kisvállalati adóalanyok az osztalék utáni adót kiváltó adó második és harmadik részletét, nem a kata-bevallásukkal egyidejűleg február 25-én, hanem május 31-én fizetik meg a kata-alanyiság második és harmadik évében. Azon ügyvédi iroda, amely 2018-ban vált a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává az osztalék utáni adót kiváltó adót nem fizette meg, ezért abban az esetben, ha ezen adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, úgy az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeg nem minősül vállalkozásba befektetett összegnek és csökkenti a nyitó mérlegben kimutatott saját tőke összegét. 2. Pontosítás A szövegcserés módosítás során a Katv. 26. -ának (1), (4), (5) és (6) bekezdésében is rögzítésre került, hogy az osztalékot kiváltó adóra vonatkozó rendelkezéseket az ügyvédi irodának is alkalmaznia kell. III. Hatályba lép 2018. december 1-jén 1. A kisvállalati adó alanya [Katv. 16. -ának (2) bekezdése] A módosítás 1 milliárd forintra emeli (500 millió forint helyett) a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait. Az adószám felfüggesztésére vonatkozó hivatkozás törlésre került, mivel az adószám felfüggesztésének jogintézménye 2018. január 1-jétől megszűnt. IV. Hatályba lép 2019. január 1-jén 1. Fogalmak, értelmező rendelkezések 1.1. Kisadózó vállalkozás bevétele [Katv. 2. -a 12. pontjának új g) alpontja] A Katv. 2. -a értelmében a kisadózó vállalkozás bevételének számít minden, a vállalkozás által a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben bármilyen jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni érték. A Katv. nem részletezi a tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevételeket, így ide tartozik a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök eladásából befolyt bevétel is. A Katv. azonban nem tartalmazza a tárgyi eszköz fogalmát. A törvény más rendelkezéseiből arra lehet következtetni, hogy az egyéni vállalkozónak az Szja-tv.-ben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatároznia azokat az eszközöket, amelyeket a vállalkozói tevékenysége keretében használ.
5 A kisadózó egyéni vállalkozó esetében is kizárólagos tárgyi eszköznek kell tekinteni azokat, amelyeket a vállalkozói tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra nem használja részben sem. Vannak azonban olyan tárgyi eszközök, amelyeket az egyéni vállalkozó nem kizárólag üzemi célból használ (pl. házának egyik helyisége a vállalkozó irodahelyisége). A tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel kezelése adójogi szempontból azonban nem egyértelmű. Az új előírás szerint nem bevétel a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték, ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja-tv. XI. fejezetében (vagyonátruházás) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 1.2. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás [Katv. 2. - ának 22. pontja] A módosítás pontosítja a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás értelmező rendelkezését, kiegészítve azzal, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás tartozik ide. 1.3. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak [Katv. 2. - ának új 24. pontja] Az új előírás szerint, az Szja-tv. szabályához hasonlóan, az értelmező rendelkezés: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. 2. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése [Katv. 4. -ának (2)-(3) bekezdése és új (4a) bekezdése] Visszatérő kérdés: mely időpontban keletkezik a Katv. szerinti adóalanyiság egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött bt., kkt. esetében. A hatályos szabályok értelmében, amennyiben egy kft. betéti társasággá alakul át, és ezzel egyidejűleg bejelenti a Katv. szerinti adózás választását, akkor a bt., kkt. adóalanyiságának kezdő időpontja a kata választásának bejelentését követő hónap első napja. A Ptk. alapján az ilyen módon létrejött bt., kkt. a korábbi (az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében megszűnő) társaság jogutódjának minősül, vagyis nem tekintendő új adózónak. Annak érdekében azonban, hogy az így létrejövő és a kata-alanyiságot választó társaságnak átmeneti ideig se kelljen a társasági adó szabályait alkalmazni, a módosítás lehetővé teszi, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóalanyiság létrejöttének napja a kata-adóalanyiság választásának a napja legyen. Mivel a 2018. január 1-jétől hatályos Art. kizárólag az adószám törlésének jogintézményét tartalmazza, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket pedig nem, ezért pontosítani kellett a (3) bekezdés szövegét. A módosítás lerövidíti az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartamot azzal összhangban, hogy 2017-ben megváltozott az adóalanyiság ismételt választásának kizárására vonatkozó rendelkezés szerinti időtartam is, vagyis jelenleg az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja ismételten a Katv. szerinti adóalanyiságot az adózó. Az új előírás kizárja a Katv. szerinti adóalanyiság létrejöttét, ha az adózó már a kataalanyiság választásakor végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll.
6 3. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme [Katv. 10. -ának (1a) bekezdése] A Katv. módosítás előtti rendelkezése szerint szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót azért nem kell megfizetnie, mert szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét. A gyakorlatban problémát jelent annak eldöntése, hogy szünetel-e a biztosítása annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti a tevékenységét, azonban a kisadózóként folytatott tevékenységére tekintettel megfizeti a tételes adót az adott hónapban. A módosítás szerint kivétel, azaz nem szünetel, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a tételes adót. 4. Külföldi vállalkozó könyvvezetési, nyilvántartási kötelezettsége [Katv. új 18/A. -a] Az új rendelkezés meghatározza a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó kötelezettségét. Egyértelműen a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. 5. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik [Katv. 19. -a (5) bekezdésének a) pontja, és új i) és j) ponttal egészül ki] A módosítás szerint 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, amelynek a túllépésével az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik. A kiegészítő előírások bővítik azon esetek körét, amikor az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik, meghatározva a megszűnés időpontját is. Így megszűnik a kisvállalati adóalanyiság a Tao.tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon. A Katv. hatályos rendelkezése szerint az adóalany nem határozhatja el a mérlegfordulónap megváltoztatását. Az új előírás szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapját a törvény rendelkezésével ellentétesen mégis megváltoztatják. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja ez esetben a választott mérlegfordulónap. 6. A kisvállalati adó alapja [Katv. 20. -a (4) bekezdésének b) pontja] A módosítás előtti előírás szerint a kapott (járó) osztalék csökkenti a kisvállalati adó alapját. Külföldön forrásadózás alá vont osztalékjövedelem esetén azonban a kapott osztalék teljes összegének mentesítése azt eredményezi, hogy a forrásadó összege is csökkenti az adóalapot, ami nem indokolt. A módosítás szerint a kapott (járó) osztalék a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett összegben számolható el a kisvállalati adóalap csökkentéseként, összhangban a kettős adóztatás elkerülését célzó rendelkezésekkel. 7. A kettős adóztatás elkerülése [Katv. 24. -a]
7 A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezés újraszabályozásának célja az egyezményekkel összhangban lévő, semleges, a kisvállalati adó koncepciójának megfelelő és ösztönzőit támogató szabályozás kialakítása, amely meghatározza a külföldi jövedelmeket érintő mentesítés és beszámítás módszerének alkalmazási feltételeit a kisvállalati adó rendszerében. A szabályozás szerint: Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik. Az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és kisvállalati adó mértékének (13 %) hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben ezen jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik. Az előbbiek alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az ezen bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a Katv. szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült költségeket, ráfordításokat, a Katv. szerinti módosító tételeket. Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.
8 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] módosítása a 2018. év LII. törvény előírásai alapján 1. Értelmező rendelkezések 1.1. Kedvezményezett foglalkoztatott [Katv. 2. -ának 19. pontja] Az új Szocho tv. 10. -a szerinti személy (aki szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott), 11. -a szerinti személy (aki a munkaerőpiacra lép), 12. -a szerinti személy (aki a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő), 13. -a szerinti személy (aki megváltozott munkaképességű). 1.2. Kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény [Katv. 2. -ának 20.pontja] Az előbbiek szerinti kedvezményezettek esetében a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb (az 1.1. pont sorrendjében) személyenként a minimálbér 50 százaléka, személyenként a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, személyenként a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, személyenként a minimálbér kétszerese. 2. Kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek [Katv. 9. -a (1) bekezdésének c) és d) pontja] mindkét pontnál kimaradt az egészségügyi hozzájárulás, mivel az hatályon kívül helyezésre került. 3. Kisvállalati adó alapja [Katv. 20. -ának (2) bekezdése és kiegészül új (2a)-(2b) bekezdéssel] Az új Szocho tv. előírásainak megfelelően módosult az előírás, mely szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj.tv. szerint járulékalapot képez az adóévben, az előzőtől eltérően tag esetében a Tbj.tv. 4. -a s) pontjának 2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagja jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj.tv. 27. -ának (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége, a béren kívüli juttatás, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A rendelkezés alkalmazásában tagnak a Tbj.tv. szerinti társas vállalkozó minősül.
9 4. Az adóelőleg összege [Katv. 23. -a (2) bekezdésének a) pontja] Csak a belső hivatkozás módosult: 20. (2) bekezdése helyett 20. (2)-(2b) bekezdése szövegre. 5. Hatályba lép 2019. január 1-jén. 6. Hatályát veszti [Katv. 2. -ának 21. pontja] a részmunkaidős foglalkoztatás értelmező rendelkezése.