Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018.(I. 25.) önkormányzati rendelete a Budapest Főváros XVII. kerület Ferihegyi út Szabadság utca Podmaniczky Zsuzsanna utca Szilárd utca Baross utca keleti oldali teleksora hátsó telekhatára Sóska utca Lőrinci út Szabadság utca Táncsics Mihály utca - Bánya part által határolt terület (Rákoshegy alközpont) Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet területi hatálya 1. E rendelet hatálya Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente, Ferihegyi út Szabadság utca Podmaniczky Zsuzsanna utca Szilárd utca Baross utca keleti oldali teleksora hátsó telekhatára Sóska utca Lőrinci út Szabadság utca Táncsics Mihály utca - Bánya part által határolt, az 1. számú mellékletet képező, Szabályozási terven tervezési terület határa jellel körülhatárolt részére terjed ki (a továbbiakban: Terület). 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: Fő rendeltetés szerinti épület: Az övezetben meghatározott rendeltetéseknek megfelelő épület. Földszint: az építmény közvetlen terepszint feletti szintje. A földszint magasságát a szabályzat rendelkezéseinek értelmezése során, az épület szintszámmal meghatározott magasságának értelmezése során 4,5 méternek kell értelmezni. A telek szabályzatban megengedett földszintes 100%-os beépítettsége esetén ez az érték túlléphető. Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül minden olyan építmény, amelynek funkciója nem az adott terület elsődleges rendeltetésének felel meg, de funkciójában kapcsolódik hozzá, kiegészíti azt (pl.: kerti szerszám-tároló, nyári konyha, stb.). 1/21
Szintterületi mutató (szm): az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp). 1. melléklet: Szabályozási Terv (M = 1:2000). 3. A rendelet mellékletei 3. 4. A táji és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 4. (1) Az összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány-telepítésével - fa, cserje és gyepszint kell kialakítani. (2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület és a vízfelület együttesen nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15 %- át. 5. Környezetvédelmi előírások A Területen üzemi jellegű légszennyező forrás nem létesíthető. 5. 6. Telekalakítás 6. (1) A Területen nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) A közmű és közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezése céljából az övezeti előírások értékeitől eltérő önálló telek alakítható ki. 7. Elővásárlási jog 7. (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok keretei között a település működésének biztosítása, valamint a kerület kereskedelmi, szolgáltató ellátásának biztosítása érdekében. 2/21
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településrendezési célú ingatlanok: - Szabadság u. 3. szám 124010 hrsz alatti ingatlan, - Szabadság u. 5. szám 124009 hrsz alatti ingatlan, - Szabadság u. 7. szám 124008 hrsz alatti ingatlan. 8. Közművek előírásai 8. (1) A Területen az ingatlanokat teljes közművesítettséggel kell ellátni, közműpótló műtárgyak nem létesíthetők. (2) A nem csatornázott területek csatornázása elválasztottan tervezendő. (3) A telkeken keletkező csapadékvizet a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, szürkevíz, illetve a felhasználásig történő tárolás). b) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad. (4) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem terepszint felett, sem terepszint alatt nem maradhat. (5) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgó-rendszer együttes kezelésével kell biztosítani. 9. Egyéb építmények elhelyezése 9. Haszonállattartó épület a Területen nem helyezhető el. 10. Parkolási rendre vonatkozó előírások 10. (1) A beépítésre szánt területek egyes telkein az elhelyezett építmények rendeltetésszerű használatához a telken belül elhelyezendő személygépkocsik számát az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdés előírása alól kivételt jelentenek a Területen a Vi övezetbe tartozó telkek, ahol a lakó funkciójú önálló rendeltetési egységek OTÉK szerinti személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani, más önálló rendeltetési egységek OTÉK szerinti személygépkocsi elhelyezési igénye a telekhatártól mért legfeljebb 500 méteren belüli más telken parkolóban vagy közterületen kialakított parkolók felhasználásával is biztosítható az önkormányzattal kötendő megállapodás alapján. Az önkormányzat tulajdonában álló intézményekhez tartozó közterületi parkoló biztosításához az önkormányzat külön döntése nem szükséges. 3/21
(3) Lakóterületi építési övezetben új épület építése esetén a lakásokra előírt gépjármű férőhely legalább 50 %-át főépületen belül kell biztosítani. II. FEJEZET RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1. Beépítésre szánt területek építési övezetei Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek építési övezetei Általános előírások 11. (1) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén. (2) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a szintalatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát. (3) Az övezetben a kialakítható legnagyobb telekméret ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek a kialakítható legkisebb telek területének 2,5-szerese lehet. (4) A már kialakult és a minimális telekméretet el nem érő telkek az egyéb övezeti paraméterek betartásával beépíthetők, a rajtuk lévő épület bővíthető. (5) Építési helyen kívül eső meglévő épület tetőtérbeépítése az építési helyen kívül eső részre is megengedett. Építési helyen kívül eső meglévő épület tetőtérbeépítéstől eltérő bővítése csak építési helyen belül lehetséges. (6) Az övezet területén telkenként minden 300 m 2 telekterület után 1 db lakás vagy önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, amennyiben az adott építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek. (7) Az építési övezet területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (8) Az építési övezetekben lakástól eltérő rendeltetésű egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet. (9) Emeleti vagy tetőtéri szinten önálló rendeltetési egység megközelítése csak belső lépcsőházból történhet. (10) Az építési övezet területén az építési hely utcára merőleges mélysége közintézményi funkció esetén 25 méter, egyéb funkció esetén az előkerttől számított 20 méter. 4/21
(11) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó telekhatár mentén az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál összevont módon elhelyezett építményre az alábbi előírások vonatkoznak: a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat, gépkocsi tárolásra pedig csak akkor szolgálhat, ha ez a telek adottságai (domborzati viszonyok, megközelíthetőség, meglévő beépítés, egyéb településrendezési szempontok) alapján indokolt; b) kialakítása fa szerkezetű, áttört kerti építmény jellegű lehet; az épületet a telek hátsókerti és oldalsó telekhatáraitól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 méter, legfeljebb 1,0 méter széles szabad sávon biztosított legyen; c) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb 30 m 2 alapterületű lehet; d) az építmény magassága és a telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert. (12) Az építési övezetek területén az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető. (13) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2 m épületmagasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 3, vagy annál kevesebb lakás esetén legfeljebb 1,5 m 2, 4, vagy annál több lakás esetén az alapterület 0,5 m 2 /lakás lehet. (14) Az építési övezet területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2 m 2 alapterületű tárolót kell kialakítani a garázson túlmenően. A tároló a garázzsal közösen is kialakítható. (15) Az építési övezetben, telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető. (16) Az építési övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre, illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba. Lke-1/17 építési övezet előírásai 12. (1) Az Lke-1/17 jelű építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) közintézményi-, művelődési-, kulturális-, oktatási-, szociális-, egészségügyi- és egyházi épület, d) irodaépület, e) sportépítmény, helyezhető el. 5/21
(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően: a) vendéglátási, kiskereskedelmi, b) irodai, szolgáltatási, c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, d) egészségügyi, szociális, egyházi, e) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával. (4) Telkenként legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység létesíthető a 11. (6) bekezdés előírásainak figyelembe vételével. (5) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (6) Az építési övezetben a) Az előkert mérete: a1) 5,0 méter, a2) továbbá az épületnek legalább 50%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. b) Az oldalkert mérete új épület építése esetén az építési övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legalább 4,0 méter. c) A hátsókertre vonatkozó előírások: c1) A hátsókert mérete legalább 6,0 méter. c2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a 11. (11) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. (7) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: a) beépítési mód: oldalhatáronálló b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 800 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 30% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 25% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,6 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,2 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 50% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 6,5 méter 6/21
Lke-1/18 építési övezet előírásai 13. (1) Az Lke-1/18 jelű építési övezet az intenzív kertvárosias területek szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén: a) lakóépület, b) irodaépület c) közintézményi épületek, d) sportépítmény, helyezhető el. (3) Az építési övezetben önálló, kiegészítő-épületként: járműtároló, a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem helyezhető el. (4) Telkenként legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység létesíthető a 11. (6) bekezdés előírásainak figyelembe vételével. (5) A kialakítható telekterületnek nincs felső korlátja. (6) Az építési övezetben a) Az előkert mérete: a1) 5,0 méter, a2) továbbá az épületnek legalább 50%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. b) Az oldalkert mérete az építési övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének a fele, de legalább 3,0 méter. c) A hátsókertre vonatkozó előírások: c1) A hátsókert mérete legalább 6,0 méter. c2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a 11. (11) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. (7) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 700 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 30% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 30% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,6 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,2 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 50% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 7/21
Lke-1/19 építési övezet előírásai 14. (1) Az Lke-1/19 jelű építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, hézagosan zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) közintézményi-, művelődési-, kulturális-, oktatási-, szociális-, egészségügyi- és egyházi épület, d) irodaépület, e) sportépítmény, helyezhető el. (3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően: a) vendéglátási, kiskereskedelmi, b) irodai, szolgáltatási, c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, d) egészségügyi, szociális, egyházi, e) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával. (4) A hézagosan zártsorú beépítési mód esetén az építési helyet a kialakult állapot szerinti előkert, a telek oldalhatárai és a (7) bekezdés b) pontban meghatározott hátsókert határolják. Az építési helyen belül az épület az utcában kialakult állapot szerinti oldalhatáron, vagy szabadonálló jelleggel is elhelyezhető, amennyiben az épület a tűzfalak és homlokzati nyílások tekintetében a vonatkozó szabályok betartásával kerül kialakításra és a (7) bekezdés a) pont a2) alpontjában meghatározott szabály is teljesül. (5) Az övezet telkein a meglévő lakásszám és rendeltetési egységek száma nem növelhető. Az övezetbe tartozó épületek földszintjén lakó funkció nem helyezhető el. (6) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (7) Az építési övezetben a) Az előkert mérete: a1) 5,0 méter, a2) továbbá az épületnek legalább 50%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. b) A hátsókertre vonatkozó előírások: b1) A hátsókert mérete legalább 6,0 méter. 8/21
b2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a 11. (11) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. (8) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: a) beépítési mód: hézagosan zártsorú b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 800 m 2 c) az építési övezet területén a terepszint alatti beépítés nem megengedett. d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 30% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,6 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,2 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 50% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek építési övezetei Általános előírások 15. (1) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén. (2) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a szintalatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát. (3) Az építési övezetek területén önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (4) Az építési övezetekben új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (5) A már kialakult és a minimális telekméretet el nem érő telkek az egyéb övezeti paraméterek betartásával beépíthetők, a rajtuk lévő épület bővíthető. (6) Építési helyen kívül eső meglévő épület tetőtérbeépítése az építési helyen kívül eső részre is megengedett. Építési helyen kívül eső meglévő épület tetőtérbeépítéstől eltérő bővítése csak építési helyen belül lehetséges. (7) Az építési övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre, illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba. 9/21
Vi-2/07 építési övezet előírásai 16. (1) Az Vi-2/07 jelű építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló és zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén a) igazgatási, b) nevelési, oktatási, c) egészségügyi, szociális d) iroda, e) kereskedelmi, szolgáltató, f) szállás, g) kulturális, h) hitéleti, i) sport, j) és lakó funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el. (3) Amennyiben a fő rendeltetés szerinti épületben kizárólag lakások kerülnek kialakításra, akkor a 10. (6) figyelembe vételével telkenként legfeljebb 3 db lakás építhető és a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 25%-ot. (4) Az építési övezet területén az előkertben portaépület és harangtorony elhelyezhető. (5) Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (6) Az építési övezetben a) Az előkert mérete: a1) 5,0 méter, a2) továbbá új épület építése esetén az épületnek legalább 50%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. b) Az oldalkert mérete új épület építése esetén az építési övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének a fele. c) A hátsókertre vonatkozó előírások: c1) A hátsókert mérete a 11. (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghatározott érték, de legalább 6,0 méter. c2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a 11. (11) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. (7) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők:, zártsorú b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 900 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,5 m 2 /m 2 10/21
f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,75 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter Vi-2/08 építési övezet előírásai 17. (1) Az Vi-2/08 jelű építési övezet a lakóterületek közé ékelődő intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén a) igazgatási, b) nevelési, oktatási, c) egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek d) iroda, e) kereskedelmi, szolgáltató, f) szállás, g) kulturális, közösségi szórakoztató h) hitéleti, i) sport, és j) lakó épületek helyezhetők el. (3) Amennyiben a fő rendeltetés szerinti épületben kizárólag lakások kerülnek kialakításra, akkor a 10. (6) figyelembe vételével telkenként legfeljebb 3 db lakás építhető az övezeti jellemzők keretei között. (4) Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (5) Az építési övezetben a) Az előkert mérete: 5,0 méter, b) Az oldalkert mérete az építési övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének a fele. c) A hátsókertre vonatkozó előírások: c1) A hátsókert mérete legalább 6,0 méter. c2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a 11. (11) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. (6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 30% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 30% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,4 m 2 /m 2 11/21
g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 8,0 méter Vi-2/09 építési övezet előírásai 18. (1) Az Vi-2/09 jelű építési övezet a lakóterületek közé ékelődő intézményterületek részletesen szabályozott, intenzív, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén a) igazgatási, b) nevelési, oktatási, c) egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek helyezhetők el. (3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően: a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, c) kulturális, közösségi szórakoztató d)lakó funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével. (4) Az építési övezetben a) Az előkert mérete: a1) 5,0 méter. b) Az oldalkert mérete az építési övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság értékének a fele, de legalább 3,0 méter. (5) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 500 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,4 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 30% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 12/21
Vi-2/10 építési övezet előírásai 19. (1) Az Vi-2/10 jelű építési övezet a Szent István téri templom számára kialakított építési övezet. (2) Az építési övezet területén csak a hitéleti funkciót szolgáló, vagy ahhoz szorosan kötődő funkciójú épület helyezhető el. (3) A területen kerítés nem építhető. (4) Az építési övezetben az elő-, oldal-, és hátsókert tekintetében a kialakult állapotot kell figyelembe venni. (5) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 55% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 55% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 25% g) az épület legnagyobb épületmagassága: kialakult állapot szerint Vi-2/11 építési övezet előírásai 20. (1) Az Vi-2/11 jelű építési övezet az intenzív intézményterületek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén a) igazgatási, b) nevelési, oktatási, c) egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a) Az előkert mérete 5,0 méter. b) Az oldalkert mérete 3,0 méter. c) A hátsókert mérete 3 méter. (4) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 2000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 50% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 50% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,4 m 2 /m 2 13/21
g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 25% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 10,5 méter Vi-2/12 építési övezet előírásai 21. (1) Az Vi-2/12 jelű építési övezet az intézményterületek részletesen szabályozott, zártsorú beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén a) igazgatási, b) nevelési, oktatási, c) egészségügyi, szociális d) iroda, e) kereskedelmi, szolgáltató, f) szállás, g) kulturális, h) hitéleti, i) sport, j) és lakó funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el. (3) Az övezetben lakó funkciót elhelyezni az épületek földszintjén nem lehet. (4) A telken belüli zöldfelületek kialakításakor az utcavonalak mentén és a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, lehetőleg háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (5) Az építési övezetben a hátsókertre vonatkozó előírások: b1) A hátsókert mérete legalább 6,0 méter. b2) A fő funkciót kiegészítő építmény a főépülethez csatlakozóan, vagy a 11. (11) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a hátsó telekhatárok mentén létesíthető az oldalsó telekhatárok csatlakozásánál, összevont módon. (6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: a) beépítési mód: zártsorú b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 590 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,5 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,75 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 14/21
Gazdasági területek építési övezetei Általános előírások 22. (1) Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén. (2) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a szintalatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát. (3) Az építési övezetek területén az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető. (4) Az építési övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre, illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba. (5) A beépítésre szánt területek egyes telkein az elhelyezett építmények rendeltetésszerű használatához a telken belül elhelyezendő személygépkocsik számát az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik. Gksz-1/05 építési övezet előírásai 23. (1) Az Gksz-1/05 jelű építési övezet a rákoshegyi vasútállomás és kapcsolódó épületeinek elhelyezésére szolgáló építési övezet. (2) Az építési övezet területén a vasútállomás épülete, illetve a fő funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló épületek helyezhetők el. (3) A fő funkcióhoz kötődő parkolási igényeket a vasútállomás közelében kialakított P+R parkolókban is teljesíteni lehet. (4) Az építési övezetben az elő-, oldal-, és hátsókert tekintetében a kialakult állapotot kell figyelembe venni. (5) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,0 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 35% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 15/21
Gksz-1/06 építési övezet előírásai 24. (1) Az Gksz-1/06 jelű építési övezet a gazdasági területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek, gépjárművek átalakítására és tárolására szolgáló építmények, iroda és sportlétesítmények helyezhetők el. A gazdasági tevékenységi célú épületekben a tulajdonos, használó és személyzet számára lakó funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások, a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásai figyelembevételével. (3) Az építési övezetbe tartozó telkek burkolt felületein megengedett az ingatlanokon végzett tevékenységhez kapcsolódó gépjárművek tárolása. (4) Az utcavonalak mentén a telekhatárok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (5) Az övezet területén csak a 124008, 124009, 124010, 124011, 124270/24 és 124270/22 hrsz-ú ingatlanokon, telekrendezést követően, önálló üzemanyagtöltő állomás és autómosó is létesíthető. (6) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 800 m 2 telekméret engedménnyel érintett telek kialakítható legkisebb területe: *500 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,0 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 30% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter Gksz-1/07 építési övezet előírásai 25. (1) Az Gksz-1/07 jelű építési övezet a gazdasági területek részletesen szabályozott, nagytelkes, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek, kereskedelem, szolgáltatás, iroda, közösségi szórakoztató, sport funkciók helyezhetők el. (3) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 1,1 m 2 /m 2 16/21
f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,0 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 30% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 8,0 méter Gksz-2/11 építési övezet előírásai 26. (1) Az Gksz-2/11 jelű építési övezet a gazdasági területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési móddal beépített, vagy beépíthető területe. (2) Az építési övezet területén környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. (3) Az építési övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 3000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint alatt: 40% d) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 40% e) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 2,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,0 m 2 /m 2 g) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 30% h) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 2. Beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési területek KÖu-3/06 jelű övezet előírásai 27. (1) Az övezet a II. rendű főutak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közösségi közlekedési pályák és azokat kiszolgáló építmények, valamint közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként) létesíthető. (3) Az övezet területén új autóbusz megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető. (4) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki. (5) Az övezet területén az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom. (6) Az övezetben épület nem helyezhető el. 17/21
KÖu-4/05 jelű övezet előírásai 28. (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közösségi közlekedési pályák és azokat kiszolgáló építmények, valamint közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben épület nem helyezhető el. KÖk-02 jelű kötöttpályás közlekedési övezet előírásai (1) Az övezet a közlekedési célú területek vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területe. (2) Az övezet szabályozási határértékei a következők: b) az építési telek kialakítható legkisebb területe: 1000 m 2 c) az építési telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 5% d) az építési telek legnagyobb általános szintterületi mutatója: 0,2 m 2 /m 2 e) az építési telek legnagyobb parkolási szintterületi mutatója: 0,0 m 2 /m 2 f) az építési telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 10% g) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 29. Közterületek Kt-02/03 jelű, kerületi jelentőségű közutak övezeti előírásai 30. (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben épület nem helyezhető el. 18/21
Zöldterületek Általános előírások 31. (1) Az övezetek a közkert és közpark célú területek általános övezetei, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és a testedzést szolgálja. (2)Az övezetbe tartozó zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (3) Az övezet területén csak a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 3% beépítettség mellett, legfeljebb 4,5 m párkánymagassággal. (4) A közhasználatú zöldterületek rendeltetésszerű használatához az elhelyezendő személygépkocsik számát a vonatkozó jogszabály alapján kell meghatározni. Zkk-03 jelű, közkert övezet előírásai 32. Az övezet telkeinek legkisebb zöldfelületi mértéke 60%. Zkp-04 jelű, közpark övezet előírásai 33. (1) Az övezetbe tartozó területek a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, pihenést és testedzést szolgálja. (2) Az övezetben elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó épület. (3) Az övezet szabályozási határértékei a következők: b) a telek kialakítható legkisebb területe 20.000 m2 c) a telek legnagyobb beépítettsége terepszint felett: 3% d) a telek legkisebb zöldfelületi mértéke: 70% e) az épület legnagyobb épületmagassága: 7,5 méter 19/21
Erdőterületek Ev-02 jelű, védelmi erdő övezet előírásai 34. (1) Az övezet a védelmi erdők területének általános övezete. (2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. (1) E rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 12/2014 (VI. 30.) önkormányzati rendeletének a Területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik és ezzel egyidejűleg az 8. melléklete az alábbi ponttal egészül ki: 8. a Budapest Főváros XVII. kerület Ferihegyi út Szabadság utca Podmaniczky Zsuzsanna utca Szilárd utca Baross utca keleti oldali teleksora hátsó telekhatára Sóska utca Lőrinci út Szabadság utca Táncsics Mihály utca - Bánya part által határolt terület (Rákoshegy alközpont) Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 2/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelete Budapest 2018. január 25. Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. jegyző Riz Levente s.k. polgármester A rendelet kihirdetve: 2018. január 25. napján. Dr. György-Rúzsa Ágnes s.k. jegyző 20/21
1. melléklet Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018.(I. 25.) önkormányzati rendeletéhez Szabályozási terv M = 1:2000 21/21