A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao.tv.] 2017. évközi és 2018. január 1-jétől hatályos módosításai I. 2017. JANUÁR 18-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSAI A 2016. ÉVI CXXI. 1. Fogalmak: Ellenőrzött külföldi társaság [Tao.tv. 4. -ának 11. pontja] (érdemileg változott) Ellenőrzött külföldi társaság a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (kapcsolt vállalkozásaival) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, abban az üzleti évben, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót, valamint b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévben, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót azzal, hogy c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat, d) a c) alpont alkalmazásakor figyelemmel az e)-f) alpontokban foglaltakra is minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve külföldi telephely érdemi gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétel eléri összes bevétele legalább 50 százalékát, e) a d) alpont szerinti arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevételt is, f) a d)-e) alpont alkalmazásakor befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítésre, valamint a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által Tao.tv.01.17.doc.
2 felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az említett állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége, g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy abban az üzleti évben, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tagja, részvényese, amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett, h) az ezen rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani. 2. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének f) pontja] az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság üzleti évének utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság Tao.tv. szerinti szabályok szerint (az ellenőrzött külföldi társaságot belföldi illetőségű adózónak tekintve) kiszámított üzleti évi jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely az ellenőrzött külföldi társaság következő jövedelméből ered kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem, szellemi alkotások jogából származó jövedelem, részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem, pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem, biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységből származó jövedelem, olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzésből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket, feltéve, hogy e rész pozitív (nyereség), továbbá meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság teljes jövedelmének egyharmadát, vagy ha az ellenőrzött külföldi társaság a fenti utolsó három tevékenységet folytatja teljes jövedelmének több, mint egyharmada származik az adózóval vagy az adózó kapcsolt vállalkozásával folytatott ügyletből. 3. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao.tv. 8. -a (1) bekezdésének m) pontja] az adózónál az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az előbbi 2. pont alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget, a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is). 4. A kettős adózás elkerülése [Tao.tv. 28. -ának (3) bekezdése] Az ezt szabályozó (2) bekezdésében nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a
3 részt is, amely arra a jövedelemre jut, amelyet az adózó a fenti 2. pont szerint az adózás előtti eredmény növekedéseként számolt el. 5. Átmeneti rendelkezés [Tao.tv. 29/A. -ának (53) bekezdése] Az adózó a 2016-ban kezdődött adóévére választhatta, hogy az adókötelezettségeit a fenti 1-4. pontokban leírtak szerint teljesíti. II. 2017. JÚNIUS 17-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A 2017. ÉVI LXXIII. 1. Fogalmak [Tao-tv. 4. -ának új 40a. és 40b. pontja] (újak) Hivatásos sportoló a sporttörvényben meghatározott, a látványcsapatsportnak minősülő sportágban foglalkoztatott sportoló azzal, hogy az általa jövedelemszerző foglalkoztatásban és díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásként folytatott sporttevékenység hivatásos sporttevékenységnek minősül, amennyiben a részére sporttevékenységével összefüggésben az érintett támogatási időszakban nyújtott pénzbeli juttatás az utazási és szállásköltség kivételével meghaladja a részvételi költséget és a sportoló jövedelmének legalább 50 százalékát teszi ki, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportszervezet kötött-e egymással munkaszerződést. Korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény olyan sportlétesítmény, amely esetében a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát. Az új fogalmakat első alkalommal a 2017-2018-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni. 2. Módosult fogalmak [Tao.tv. 4. -ának 41. és 43a. pontja] Látványcsapatsport kiegészült a röplabdával. Látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány A korábbi meghatározásból kimaradt a közhasznúra való utalás, az utánpótlás-nevelés fejlesztés. Az új fogalom szerint a látványcsapatsportban működő, a sporttörvényben meghatározott szervezet. Ezt a rendelkezést a hatályba lépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, és a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell. 3. Látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye Szigorodnak a szabályok. 3.1. Támogatások összevont értéke [Tao.tv. 22/C. -ának (4a) bekezdése és új (4b) bekezdése] A látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet, valamint a 3.2. pont szerinti támogatásra jogosult szervezet támogatása esetén a személyi jellegű ráfordítás 50 százaléka, képzési feladataival összefüggő kiadásainak 50, illetve 70 százaléka, szakképzés esetén 25 százaléka, tárgyi eszköz-beruházás, -felújítás értékének 70 (illetve 50,30) százaléka, mértékeket a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében a tárgyi eszközberuházásra, felújításra nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatott hivatásos sportszervezet vagy a 3.2. pont szerinti szervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni.
4 A látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportszervezet részére tárgyi eszközberuházás, felújítás, képzéssel összefüggő feladatok, személyi jellegű ráfordításai támogatása esetén, a 3.2. pont szerinti szervezet támogatása esetén a tárgyi eszközberuházásra, felújításra, a képzéssel összefüggő feladatokra, személyi jellegű ráfordításaira nyújtott támogatás, valamint más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a Tao.tv. 22/C. -ának (4) bekezdésében meghatározott mértéket. 3.2. Támogatásra jogosult szervezet [Tao.tv. új 30/l. -a] Tárgyi eszköz-beruházásra, felújításra adott támogatás esetén, amennyiben a támogatott részéről hivatásos sportoló alkalmazására kerül sor, vagy a támogatással érintett tárgyi eszköz-beruházás, felújítás tekintetében nem teljesülnek a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei, az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Bizottság határozata alá tartozik. 3.3. Versenyeztetéssel összefüggő költségek [Tao.tv. 22/C. -a (1) bekezdésének bb) alpontja, df) alpontja) A versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatása kiegészült azzal, hogy kivéve, ha a látványcsapatsportban működő amatőr sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz, illetve kivéve, ha a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány hivatásos sportolót alkalmaz. 3.4. Támogatási igazolás kiállítása [Tao.tv. 22/C. -a (5) bekezdésének új j) pontja] Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatással érintett tárgyi eszköz-beruházást, felújítást a saját tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanon valósítja meg, a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen benyújtja a tárgyi eszköz-beruházással, felújítással érintett ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, az ingatlan hasznosítására vonatkozó törvény szerinti megállapodást azzal, hogy állami vagy helyi önkormányzati tulajdon esetén vagyonhasznosításra vonatkozó megállapodás versenyeztetés mellőzésével is megköthető. 3.5. Jelzálog-bejegyzés [Tao.tv. 22/C. -ának (6a) bekezdése] A jelzálog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz-beruházás, felújítás állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon valósul meg (nem követelmény, hogy sportingatlan legyen), és az üzembe helyezést követő 30 napon belül a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat részére átadása kerül. 3.6. Támogatott tárgyi eszköz-beruházás üzembe helyezése [Tao.tv. 22/C. -ának (8) bekezdése] A pontosítással elmaradt az, hogy az üzembe helyezést a támogatott szervezetnek kell elvégeznie. 3.7. Átmeneti rendelkezések A 3.1.-3.6. pontok szerinti rendelkezéseket első alkalommal a 2017-2018-as támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben kell alkalmazni. A hivatkozott rendelkezéseket a hatályba lépéskor folyamatban lévő sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek elbírálása, és a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.
5 5. Hatályát vesztette A Tao.tv. 22/C. -ában, a 24/A. -ában több helyen a közhasznú szövegrész. Például a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítványnál nem követelmény, hogy közhasznú legyen. III. 2017. JÚNIUS 20-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A 2017. ÉVI LXXVII. 1. Fogalmak 1.1. Ellenőrzött külföldi társaság [Tao.tv. 4. -a 11 pontjának új i) pontja, módosult g) alpontja] Valódi gazdasági jelenlétnek minősül, ha az ebből származó bevétel eléri az összes bevétel legalább 50 százalékát. Nem minősül ellenőrzött külföldi társságnak, ha már legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett, kapcsolt vállalkozása legalább 25 % részesedéssel rendelkezik. Ezen részesedések fennállását a módosítás szerint akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az adózó adóévének a többségében fennáll. A módosítás az ellenőrzött külföldi társasági értelmező rendelkezését is pontosítja azzal, hogy a tőzsdei tulajdonlás miatti kivétel a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyére is alkalmazandó. 1.2. Korai fázisú vállalkozás [Tao.tv. 4. -a 30. pontjának a) pontjában] Hatályát vesztette az a követelmény, hogy és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutatófejlesztőnek minősül szövegrész. 1.3. Telephely [Tao.tv. 4. -a 33. pontjának d) alpontja] A módosítás kiegészíti a telephely fogalmát azzal, hogy az ingatlanbefektetési alaphoz hasonlóan a nyugdíjalapnak sem keletkezik telephelye magyar ingatlan alapján. 2. Az adózás előtti eredményt növeli [Tao.tv. 8. -ának új (9) bekezdése] Az adóalapba beszámítandó jövedelmet az adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló, tulajdoni részesedése vagy az adott nyereségből az adózót megillető rész arányában kell kiszámítani. A szabályozással az európai uniós irányelvi szabályozás került átvételre. Átmeneti rendelkezés szerint az ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelem adóalap-növelő tételére vonatkozó új rendelkezést az adózó a 2017. adóévben is alkalmazhatja választása szerint. Az ellenőrzött külföldi társaságból származó, 2017. január 18-át megelőzően keletkezett jövedelem adóalap-növelő tételére vonatkozóan a 2017. január 17-én hatályos rendelkezést utoljára a 2018. december 31-én végződő adóévben alkalmazhatja, ha nem élt a 29/A. (53) bekezdése szerinti lehetőséggel. 3. Szabályozott ingatlanbefektetési társaság [Tao.tv. 15. -ának új (10)-(11) bekezdése] A szabályozott ingatlanbefektetési társaság, ha áttér az IFRS-ek alkalmazására, az adóelőleg minimum, a minimumadó és az adatszolgáltatás szabályait nem alkalmazhatja az adómentes jövedelmei tekintetében. Ezeket a garanciális rendelkezéseket csak akkor kell alkalmaznia, ha az áttérést követően adóköteles jövedelme keletkezik és akkor is csak az adóköteles jövedelemrészre.
6 4. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye [Tao.tv. 22/E. - ának (6) bekezdése, (8) bekezdésének b) pontja] A megváltozott elnevezésű kormányrendelet miatti pontosítás. 5. Felhatalmazó rendelkezés [Tao.tv. 30. -ának (13) bekezdése] A módosítás az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítását tartalmazza. IV. 2017. JÚLI8US 1-JÉTŐL HATÁLYOS ELŐÍRÁSOK A 2017. ÉVI LXXVII. 1. Fogalmak 1.1. Elektromos töltőállomás [Tao.tv. 4. -ának 10c) pontja] A kiegészítő előírás szerint az elektromos töltőállomás olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére. 2. Társasági adóalap megállapítása [Tao.tv. 6. -ának új (4a) bekezdése, módosult (5) bekezdése] Az új előírás szerint az iskolaszövetkezet adóalapjára vonatkozó rendelkezéseket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. Az (5) bekezdés módosítása jogtechnikai jellegű. 3. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének új l) pontja és (31)-(32) bekezdése] Kormányhatározat értelmében a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy gondoskodjon az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltőinfrastruktúra kiépítéséről. Ennek támogatása érdekében az elektromos töltőállomás bekerülési értéke, de legfeljebb az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó becslése szerinti, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet az adózás előtti eredményből levonható. Amennyiben a csökkentés összege meghaladja az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt ténylegesen elért pozitív működési eredmény különbözetének összegét, a csökkentésként elszámolt összeg pótlékmentesen módosítható. Az elektromos töltőállomásonként érvényesített összeg adókulccsal számított összege nem lehet több 20 millió eurónak az adókulccsal számított értékének megfelelő forintösszegnél. A rendelkezést a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások esetében lehet alkalmazni. Az elektromos töltőállomásokra vonatkozó adóalap-kedvezményre az általános csoportmentességi rendelet szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. V. 2017. JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁS A 2017 ÉVI LXXXIX. 1. Társasági adókötelezettség [Tao.tv. 6. -a (6) bekezdésének b) pontja] A módosítás szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó (5) bekezdés szerinti előírást.
7 VI. 2017. JÚLIUS 19-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁS A 2017. ÉVI LXXVII. 1. Növekedési adóhitel [Tao.tv. 26/A. -ának új (14) bekezdése] A kiegészítő előírás a növekedési adóhitel kapcsán az európai uniós szabályokkal való összhang érdekében kamatfizetési kötelezettséget ír elő a fizetési halasztással érintett adót illetően. A törvényi feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőlegre, adóra vonatkozó általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól kezdődően a törvény szerinti fizetési határidő szerinti esedékesség napjáig, vagy ha a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget a fizetési határidő lejáratát megelőzően fizeti meg, akkor a megfizetés napjáig, kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó, a törvény szerinti kedvezménnyel csökkentett adóelőlegre, adóra kell felszámítani, esedékes részletenként külön-külön. Az adózó az adott részlethez tartozó kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó adott részletének megfizetésével egyidejűleg, a NAV által meghatározott számla javára fizeti meg. A kamat összegéről bevallást nem kell benyújtani. Átmeneti rendelkezés szerint a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó elhalasztására tekintettel fizetendő kamatot a 2017. január 1-jét követően tett választások vonatkozásában kell alkalmazni, azzal, hogy a korábbi választás esetén is befizethető a kamat. Kiegészítő rendelkezés szerint a növekedési adóhitel kapcsán biztosított beruházási adókedvezményre az általános csoportmentességi rendelet szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. VII. 2017. NOVEMBER 24-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A 2017. ÉVI CLV. 1. Fogalmak A fejlesztési adókedvezményben részesíthető beruházásokhoz EKD támogatást is lehet igényelni, és így a közvetett és közvetlen támogatás együttesen fejti ki ösztönző hatását. Az EKD támogatás szabályozásának 2017. május 30-tól hatályos változása értelmében EKD támogatás igényelhető termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás esetén is. A fejlesztési adókedvezmény azonban e típusú beruházásokhoz jelenleg nem igényelhető. Kapcsolódó fogalmak: 1.1. Termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás [Tao.tv. 3. -ának új 33a. pontja] az olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak. 1.2. Új eljárási innovációt eredményező induló beruházás [Tao.tv. 3. -ának új 35a. pontja] a regionális állami támogatásokról szóló európai bizottsági iránymutatás 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási
8 innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak. 2. Fejlesztési adókedvezmény [Tao.tv. 22/B. -a (1) bekezdésének új k) és l) pontja, új (1b) bekezdése] Az új előírás célja, hogy a regionális iránymutatás 15. pontja alapján a Közép- Magyarország régió támogatható településein, jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű eszközberuházás, vagy jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahely teremtést szolgáló beruházás esetén is igénybe vehető legyen az adókedvezmény az Európai Bizottság előzetes engedélye alapján. A két új jogcím alapján kizárólag nagyvállalkozás lehet jogosult adókedvezményre. Az adókedvezmény feltétele, hogy a beruházás termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak, vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön. Az adókedvezmény igénybe vételének az is feltétele, hogy a beruházás az Európai Bizottság engedélyén alapuljon. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele (a jogtechnikai jellegű módosítások mellett), hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 50 fővel meghaladja a választott bázisidőszakhoz képest a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének háromszázszorosával nőjön a választott bázisidőszakhoz képest. 3. Átmeneti rendelkezés [Tao.tv. 29/A. -ának (61) bekezdése] Jelen törvénymódosításokat 2017. november 24-től megkezdett beruházások esetében lehet alkalmazni. 4. Szövegcserés pontosítások a 4. 36. pontjában (új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás) az új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi szövegréz helyébe az olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek szöveg lép. a 22/E. (4) bekezdésének a) és b) pontjában a jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési szövegrész helyébe a jószág bekerülési szöveg lép, a 30/A -ban a Szerződés 107 és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HLL 187 2014.06.26. 1-78.o.) 1-14. és 17. cikkei szövegrész helyébe a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HLL 187., 2014. 6.26., 1.o.) 1-14. és 17. cikkei, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és reptéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HLL 156., 2017.6.20. 1.o.) szöveg lép. 5. Hatályát vesztette
9 a Tao.tv. 22/B. -ának (21) bekezdése (közzétételre való felhatalmazás) VIII/A. 2018. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A 2017. ÉVI LXXVII. 1. Fogalmak 1.1. Bejelentett részesedés [Tao.tv. 4. -ának 5. pontja] A módosítás szerint a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül (2017-ben legalább 10 százalék) bejelentett részesedésként lehet kezelni. 2. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao.tv. 7. -a (1) bekezdésének k) pontja, (30) bekezdése] A módosítás szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. (Ezt megelőzően a munkásszállásra vonatkozott hasonló előírás.) A visszaélések megakadályozása érdekében a rendelkezés szerint az adóalapkedvezményt csak olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgáló ingatlanok vonatkozásában lehet alkalmazni, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, feltéve, hogy a munkavállaló lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelye szerinti településtől, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el. 3. IFRS-ek szerinti beszámoló összeállítása [Tao.tv. 18/C. -ának új (9a) és (9b) bekezdése, valamint 18/D. -ának (7) bekezdése] Az új előírás szerint a Tao.tv. 1. számú melléklete alkalmazásában az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózónál az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést. A módosítás szerint az IFRS-ek szerinti egyedi beszámoló készítésére áttérő adózók esetében a minimumadó-fizetési kötelezettség szempontjából az arányosság érdekében minden esetben 12 hónapra jutó, azaz évesített összegek kerülnek összehasonlításra, akár az áttérés adóévét megelőző adóév, akár az áttérés adóévét követő adóév nem éri el a 12 hónapot. VIII/B. 2018. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A 2017. ÉVI CLIX 1. Társasági adókötelezettség [Tao.tv. 5. -ának (1) bekezdése és új (1a), (3a),(8a), (8b), (10) bekezdései] Az adóigazgatás szabályozásának átalakításával összefüggő módosítások. Az (1) bekezdésből kimarad: Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz. [A kimaradt szöveg tartalmilag a (8a) bekezdésbe került át.]
10 Új előírásként fogalmazódott meg, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. A külföldi vállalkozók adókötelezettségére vonatkozó előírások kiegészültek. A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget első ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejűleg kell teljesítenie, amelyben az építkezés időtartama meghaladja az építkezés telephellyé minősítéséhez nemzetközi egyezményben meghatározott időtartamot, illetve nemzetközi egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a megelőző adóévre (adóévekre) utólag, a bevallással érintett időszakban hatályos előírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Kiegészítés a társasági adóbevalláshoz: A társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év május 31-ig a bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, továbbá az adóév utolsó napján egyházi jogi személynek minősülő adózó, ha vállalkozási tevékenységet nem folytat. Ha az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az adóévre vonatkozóan alkalmazza a 9. (2) bekezdés f) pontját (adóalap-csökkentés), vagy a 9. (3) bekezdés c) és d) pontját (adóalap-növelés), akkor az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően társasági adóbevallást kell benyújtania. Új előírásként került megfogalmazásra, hogy a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról és az adózás rendjéről szóló törvények bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit a számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával köteles teljesíteni. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket választása szerint a belföldi illetőség megszerzése napjára érvényes piaci értéken nyilvántartásba veszi, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt a Tao.tv. szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg. 2. Társasági adóalap megállapítása [Tao.tv. 6. -ának új (11) bekezdése] Az új előírás rögzíti, hogy a jövedelem-(nyereség-) minimumot, mint adóalapot nem alkalmazó adózó köteles az adóbevalláshoz mellékelni a NAV által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. 3. Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja [Tao.tv. 15/A. -ának új (7)- (8) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának az adót a naptári évet követő év november 20-ig kell megállapítania, befizetnie, bevallania. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani, bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be a NAV-hoz, a NAV által megállapított, a tagot emiatt terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.
11 4. Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai [Tao.tv. 26. -ának új (9) bekezdése] Az új előírás szerint, ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóelőleg-kötelezettséget havonként, negyedévenként kell teljesítenie, akkor az első hónap kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak a száma, a következő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévenként három hónapot kell figyelembe venni. 5. Szövegcserés módosítások az 1. (1) bekezdésében, a 29/A. (17) bekezdésében az az adózás rendjéről szóló törvényben szövegrész helyébe az az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben szöveg, illetve ennek a nem ragozott alapjai lépnek, a 6. (5) bekezdésének a) pontjában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A (1) bekezdése szerinti szövegrész helyébe az a (11) bekezdés szerinti szöveg lép, a 26. (11) bekezdésében az MRP-nek szövegrész helyébe az MRP-nek, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának szöveg lép, a 26/A. (1) bekezdésében a 26. -ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. és 2. számú mellékletében szövegrész helyébe a 26. -ban és az adózás rendjéről szóló törvényben szöveg lép.