Berettyóújfalui Szakképzési Centrum József Attila Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája SZAKMAI PROGRAM 2016.

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum József Attila Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája SZAKMAI PROGRAM 2016.

Tartalom 1. A szakmai képzés rendszere, felépítése... 5 2. A szakmai képzés jogszabályi háttere:... 6 3. A szakmai képzés céljai, megszerzendő kompetenciák:... 7 3.1. A szakmai oktatás személyi feltételei... 9 3.2. A szakmai oktatás tárgyi feltételei... 9 Elméleti képzés (közismeret, szakmai elmélet)... 9 Szakmai gyakorlati oktatás... 9 A vendéglátás-turisztika ágazatban oktatott szakmák gyakorlati oktatásához:... 10 Az informatika ágazatban oktatott szakmák gyakorlati oktatásához:... 10 3.3. Szakgimnáziumban folyó képzés... 10 3.3.1. Kereskedelem ágazat... 11 3.3.2. Közgazdaság ágazat... 12 3.4. Szakközépiskolában folyó szakképzés... 13 4. A szakmai képzés jellemzői... 16 4.1. Elméleti és gyakorlati oktatás... 16 4.2. Elméleti és gyakorlati oktatás finanszírozása... 17 4.3. Oktatott szakmák és megszerezhető szakképesítések... 18 Iskolánk szakközépiskolai szakmai kínálata... 18 Iskolánk érettségire épülő szakmai kínálata... 18 5.Tanulmányok szakképzési évfolyamokon... 19 5.1. Tanulók felvétele szakképző évfolyamra... 19 5.2. Beszámítás szakképzési évfolyamon... 19 Szakgimnáziumban... 20 Szakközépiskolában... 20 5.3. Szakmai képzés követelményei a szakgimnáziumban... 20 5.4. Szakmai tárgyak értékelése, minősítése szakgimnáziumban... 20 4.5. Szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak értékelése, minősítése szakközépiskolában... 20 5.6. Gyakorlati munka értékelése... 21 5.6.1. A tanuló gyakorlati képzésen való részvételének és mulasztásának előírásai... 21 5.7. Szintvizsgák követelményei... 22 5.8. A komplex szakmai vizsga és a szakmai vizsgára bocsátás feltételei... 27 2. oldal

I. számú melléklet Oktatott szakképesítések adatai, szakmai és vizsgáztatási követelményei, eszköz és felszerelési jegyzék II. számú melléklet A szakmai képzés óratervei 3. oldal

Az iskola arra való, hogy az ember, bármilyen adottságú is, megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szentgyörgyi Albert) 4. oldal

1. A szakmai képzés rendszere, felépítése A József Attila Gimnázium és Szakképző Iskolában folyó szakmai képzés felépítését mutatja be az alábbi ábra. Felsőfokú tanulmányok Érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyam Szakmai Vizsga Érettségi vizsga Szakmai Érettségi Esti tagozatos felnőttoktatás 2 év Gimnázium 9-12. évfolyam Szakközépiskola 9-11. évfolyam - Pincér - Szakács - Eladó Szakgimnázium 9-12. évfolyam Kereskedelem ágazat Informatika ágazat Közgazdaság ágazat Általános iskola 8. osztály 5. oldal

2. A szakmai képzés jogszabályi háttere: Szakmai programunk elkészítése során az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el, melynek feladatait a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 72. tartalmazza, a szakképesítésért felelős miniszter feladatairól az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 73. rendelkezik. 6. oldal

3. A szakmai képzés céljai, megszerzendő kompetenciák: A szakmai képzés feladata, olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása a tanulókban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják a helyüket, ott helytálljanak, függetlenül attól, hogy melyik szakmát választják. Munkaerő-piaci kompetenciák: szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv) önismereti készség viselkedés-, és mentális kultúra valamint interkulturális műveltség együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia hatékony, önálló munkavégzés Szakmai kompetenciák (szakmai ismeretek és készségek) általános szakmai cselekvőkészség innovációs készség élethosszig tartó fejlődés igénye célorientált viselkedés szervezeti-vezetési készség problémamegoldó-, kezelő készség kooperáció és konszenzus készség gazdálkodási, tervezési képesség kreatív és kritikai gondolkodás képessége Személyes kompetenciák elhivatottság megbízhatóság stressz tűrő képesség gyakorlatias feladatelemzés önállóság szervező készség szorgalom, igyekezet döntésképesség Társas kompetenciák kapcsolatteremtő készség udvariasság közérthetőség konfliktusmegoldó készség 7. oldal

empatikus készség motiváló készség hatékony kérdezés készsége kezdeményező készség visszacsatolási készség Módszertani kompetenciák logikus gondolkodás következtetési készség nyitott hozzáállás módszeres munkavégzés rendszerező képesség tervezési képesség értékelési képesség figyelemmegosztás figyelemösszpontosítás Intézményünk szakképzési rendszerének kialakításakor elsődleges szempont volt a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes szaktudás és alkalmazkodó képesség kialakításával. A szervezés során figyelembe vettük a tanulók, a szülők, a helyi és a térségben működő vállalkozások munkaerő piaci igényeit, valamint az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerét. Folyamatos kapcsolattartás szükséges az előbbiek folyamán megemlített partnereinkkel azért, hogy a megváltozott munkaerő-piaci igényekre az intézmény gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni, alkalmazkodni. Az igényeket felmérve szakképzési rendszerünket folyamatosan fejleszteni kell, a meglévő tárgyi és személyi feltételeket ezen elvekhez kell igazítani. A BSZC József Attila Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának szakmai képzésének célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, valamint tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is tudják folytatni. Szakképzési rendszerünk feladata: nyújtson korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, alapozzon meg és fejlesszen ki olyan tudást a tanulóban, amely képessé teszi őt arra, hogy a folyamatosan növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, fejlessze a folyamatos önművelés igényét, adjon lehetőséget, alapot egy magasabb szintű végzettség megszerzéséhez, a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja iskolánk általános nevelési céljait, személyiségformálását, a szociális funkciókra való felkészítést is. 8. oldal

3.1. A szakmai oktatás személyi feltételei A köznevelésben történő alkalmazás feltételeiről a nemzeti köznevelési törvény 66. rendelkezik. Intézményünkben az elméleti és a gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény 61. (1) bekezdés alapján szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember látja el. A szakoktatóknak és gyakorlati oktatóknak hatósági igazolvánnyal kell bizonyítaniuk büntetlen előéletüket. A szakképzésben megfelelő számú pedagógus, szakoktató és gyakorlati oktató végez nevelő-oktató munkát. Amennyiben a szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakemberek, akik pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkeznek munkájukat két éven keresztül iskolánk által kijelölt szakmai mentor pedagógus segíti és értékeli módszertani kérdésekben. A szakmai képzésben részt vevő pedagógusok, szakoktatók, gyakorlati oktatók szakmai munkaközösséget alkotnak. A szakmai munkaközösség részt vesz intézményünk szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye meghatározó a pedagógusok minősítési eljárásában. 3.2. A szakmai oktatás tárgyi feltételei A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézményünk látja el, amelyhez az alábbi feltételek biztosítottak: osztálytermek, szaktantermek, számítógépterem, pénztárgépterem, könyvtár. A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását részben a szakképző intézmény látja el, amelyhez a következők biztosítottak: taniroda, tanbolt, tankonyha, tanétterem. Az összefüggő szakmai gyakorlatot és az üzemi gyakorlatot tanulóink költségvetési szerveknél, gazdálkodó szervezeteknél teljesítik együttműködési megállapodás és tanulószerződés alapján. Intézményünk folyamatos kapcsolatot tart a fent említett szervezetekkel és a területi gazdasági kamarákkal, amelyek felügyelik és ellen jegyzik a külső gyakorlati képzést. Elméleti képzés (közismeret, szakmai elmélet) A tanítás tantermekben és szaktantermekben történik, melyek osztályok illetve kiscsoportok foglalkoztatására alkalmasak. Berendezési tárgyaikat (padok, székek, számítógépek, kivetítők, szemléltető eszközök, szakmai és vizsgakövetelményekben előírt szakmai eszközök stb.) folyamatosan fejlesztjük. Szakmai gyakorlati oktatás A kereskedelem ágazat oktatásához: Kereskedelmi kabinetek Pénztárgépek, anyag és áruminták, pénzleolvasó, árazó, vonalkód leolvasó, csomagolástechnikai eszközök és pultok, digitális mérleg, szeletelő, polcok, hűtő pultok, mélyhűtők, hűtővitrinek, készletkezelő program, kirakati baba, torzó baba, tükrök, próbafülke, stb. Taniroda Irodatechnikai eszközök: lamináló, fax, fénymásoló, nyomtató, spirálozó, telefon, iratmegsemmisítő, videokamera és TV, diktafon, projektor, szakirodalom (könyvek, folyóiratok), számítógépek, stb. 9. oldal

A vendéglátás-turisztika ágazatban oktatott szakmák gyakorlati oktatásához: Vendéglátó kabinetek Tankonyha és tanétterem áll a rendelkezésünkre. Hűtőszekrények, fagyasztó szekrények és ládák, mikrohullámú sütő, elektromos húsdaráló, főző-sütő berendezések, mosogatógép, egyéb konyhagépek, melegen tartó edények, bárpult, szerviz asztal, tálalóeszközök, evőeszközök, érintőképernyős éttermi rendszer, bemutató vitrines szekrények stb. Az informatika ágazatban oktatott szakmák gyakorlati oktatásához: Számítástechnikai termek Hálózatba kötött korszerű számítógépek, szoftverek, nyomtatók, projektor, szkenner, szemléltető eszközök, irodatechnikai eszközök, hálózatszerelési eszközök, kábel teszter, stb. 3.3. Szakgimnáziumban folyó képzés A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 12. (1) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel. (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. (4) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A szakképzési törvény 2. 40. pontja szerint a szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Szakgimnáziumban az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó oktatáson kívül szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik kereskedelem, közgazdaság és informatika ágazatban. A 10. oldal

szakgimnáziumi oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott ágazat szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és a szakmai érettségi utáni szakképzés megalapozására. A szakgimnáziumban egy idegen nyelv a kötelező, mely a jelentkező előtanulmányai alapján lehet angol vagy német. A képzés ideje 4+1 év. Az elméleti képzés iskolában, a gyakorlati képzés az iskola tanműhelyeiben és gazdálkodó szervezeteknél történik. 3.3.1. Kereskedelem ágazat Képzési idő: 4+1 év Szakgimnáziumi közismereti és szakképzési kerettantervre épülő helyi tanterv szerint történik az oktatás. A kereskedelem ágazati képzés szakmai érettségire készít fel, valamint előkészíti a szakirányú felsőfokú továbbtanulást. A gyakorlati képzés intézményünk korszerű tanirodájában, tanboltjában és külső gyakorlati helyeken valósul meg. Választható idegen nyelv: angol, német. Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés: Eladó /OKJ 34 341 01/ Érettségi után választható szakképesítés: Kereskedő /OKJ 54 341 01/ A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az eladó szakember a kereskedelmi egységekben kiszolgálja és tájékoztatja a vásárlókat. Az eladásra kerülő áruk átvételével, raktározásával, állagmegóvásával, értékesítésre történő előkészítésével, eladótéri kihelyezésével, értékesítésével kapcsolatos feladatokat lát el. Közreműködik az áruk beszerzésének előkészítésében és lebonyolításában. Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű működésével kapcsolatos eladói feladatokat. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 11691-16 Eladástan 11992-16 Kereskedelmi ismeretek 10027-16 Ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-16 Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 10029-16 A műszaki cikkek forgalmazása 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11. oldal

3.3.2. Közgazdaság ágazat Szakgimnáziumi közismereti és szakképzési kerettantervre épülő helyi tanterv szerint történik az oktatás. A közgazdaság ágazati képzés szakmai érettségire készít fel, valamint előkészíti a szakirányú felsőfokú továbbtanulást. A gyakorlati képzés intézményünk korszerű tanirodájában, informatika szaktantermében és külső gyakorlati helyeken valósul meg. Választható idegen nyelv: angol, német. Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés: Pályázati-támogatási asszisztens/okj 52 345 06/ Érettségi után választható szakképesítés: Vállalkozási és bérügyintéző /OKJ 54 344 02/ A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pályázati-támogatási asszisztens alkalmas mind a versenyszféra, mind az állami/önkormányzati szektor, mind a civil szervezetek esetében olyan munkakör ellátására, amelyik a szervezetek szakmai működéséhez és finanszírozásához kapcsolódó hazai és/vagy Európai Uniós támogatásokat források igénybevételét készíti elő, illetőleg segédkezik ezen források megszerzésében és pénzügyi lebonyolításában. Az egyes támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat azonban nem csak a potenciális pályázói oldalon, hanem a támogatásokat kezelő szerveztek (ún. közreműködő szervezetek) esetében is képes ellátni. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti azonosító száma megnevezése 11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 11884-16 Projekttervezés 11885-16 Támogatáskezelés 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499-12 Foglalkoztatás II. 12. oldal

3.4. Szakközépiskolában folyó szakképzés A nemzeti köznevelési törvény 13. a szakközépiskola céljait és feladatait a következőképpen fogalmazza meg: A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből a) három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. (2) Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon. (3) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat. (4) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. A 9-11. évfolyamon szakképesítésenként szakmai elméleti és gyakorlati oktatás során szakmai ismeretek; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakképesítés jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, ezáltal segítséget kapnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés elsajátításához. Az oktatás célja az adott szakképesítés szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása, olyan szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek hatékonyan segítik a sikeres helytállást a munkaerőpiacon, és lehetővé teszik a sikeres szakmai vizsga letételét. A tanterv modulrendszerű, tevékenységközpontú, amelynek alapján az iskola a modultérkép figyelembe vételével, a helyi tantervében részletesen szabályozza azokat a szakmai modulokat, amelyek a szakképesítések vonatkozásában erősítik a fejlesztési feladatok és a szakmai képzéssikerességét. A szakközépiskola 9. évfolyamán folyó képzés elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, az alapismeretek hiánypótlása, alap- és kulcskompetenciák, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása. Az iskola pedagógiai törekvéseivel összhangban, a közismereti és a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás szoros együttműködését megteremtve, lehetőséget biztosítsunk a gyerekek felzárkóztatására. A 9. évfolyamon folyó képzésnek fel kell vállalnia tanulóink fejlesztését-felzárkóztatását, sokirányú tevékenységgel biztosítva a szakmai képzéshez szükséges kompetenciák kialakulását. A szakmai modulok elsajátítása által a tanulók képesek lesznek megfelelni a munkaerő piaci igényeknek. Értelmes célokhoz, értelmes feladatokat, tevékenységeket rendeltünk már a kilencedik évfolyam tanulói számára is. Az iskola szolgáltat. Ahhoz, hogy magas szinten legyen képes ezt a feladatát ellátni, a két végpont közötti utat kell úgy szabályozni a pedagógiai programban, az iskola küldetésnyilatkozatában, hogy minél kevesebb kimaradással, minél többen, és eredményesebben jussanak el az iskolát választó gyerekek a végcélba. Figyelembe véve a tanulási-, és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokat, sokkal több energiát követel a ma tanárától a mindennapos pedagógiai munka, mint a megszokott rutin. Módszereinkben is lényeges változtatás szükséges, melyekhez elsőként a kooperatív technikák, együttműködési, konfliktuskezelési, differenciálási, mérés-értékelési módszerek elsajátítását kell célul kitűznie a nevelőtestületnek, hogy ezeket minél változatosabban, minél eredményesebben alkalmazzák a tanulási-tanítási folyamatban, a hétköznapok pedagógiai problémáinak megoldásában. 13. oldal

9. évfolyamon a gyakorlati oktatást teljes mértékben iskolánk tanműhelyeiben végezzük. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. A gyakorlati oktatás tanításának célja: A gyakorlati oktatás a szakközépiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálja, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élmények szerzéséhez juttassa, és passzivitásukat feloldja. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatni, mely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, beépítve tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele, a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen, és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul, és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A pszicho motoros készségfejlesztést segítő manuális gyakorlatok a rajzkészséget, a tárgykultúrát, az esztétikai érzéket gyarapítják, és a kreativitás kibontakoztatását szolgálják. A produktum sikerélményhez juttatja a tanulót, és a végtermék egyben az aktuális érzelmek megjelenítésére, kivetítésére is szolgál. A gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a mindennapi életben is szükséges, hasznosítható, praktikus anyagés eszközhasználatra. A szakközépiskolában folyó szakmai képzés célja a választott szakképesítés elsajátítása. A szakközépiskolai évfolyamokon a szakmai modulok feldolgozása során törekednünk kell az integrált elmélet-gyakorlat megvalósítására. Kiemelt fejlesztési feladatok a szakmai modulok teljesítése során: a tanulók készüljenek fel a felnőtt lét szerepeire, fejlődjön a tanulók ismeret-elemző és az alkalmazási képessége, a tanulók munkája, tevékenysége legyen átgondolt, célszerű, eredményes, fejlődjön a tanulók írásos és a szóbeli szakmai kommunikációs képessége, alakuljon ki, erősödjön a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, a tanulók törekedjenek a szóbeli kommunikációban a nyelv, a szakkifejezésesek szabatos használatára, alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, a feladatmegoldás igénye, a tanulók érezzék meg az eredményeik, tevékenységük értékét, örömét, a tanulók váljanak képessé különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére, az ismeretek alkalmazására, a tanulók tevékenységeiben az embertársainak a tisztelete váljék meghatározóvá, fejlődjenek a tanulók ismeretalkotó, önálló tapasztalatszerző, valamint a gyakorlati feladatmegoldó képességei, a tanulók használják fel a mindennapi életükben, az iskolai tevékenységükben az iskolai éveik során elsajátított szakmai ismereteket, alakuljon ki a személyi-, a munkahelyi-, a technológiai higiénia betartásának az igénye, erősödjön a szakmai motiváció, váljon tudatossá a szakmaválasztás, 14. oldal

a tanulók ismerjék meg a szakmai tevékenységekhez szükséges információk kiválasztásának, rendszerezésének a módjait, alakuljon ki a tanulók alapvető eszközhasználati ismerete. Szakközépiskola 9-11. évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatáson kívül szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása is folyik a következő szakmacsoportokban és szakképesítésekben: Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: Eladó szakképesítés Vendéglátás turisztika szakmacsoport: Pincér, Szakács, Vendéglátó eladó A szakközépiskolai képzési formát azoknak a diákoknak ajánljuk, akik a tankötelezettségük teljesítését egy szakképesítés elsajátításával szeretnék teljesíteni. Egy idegen nyelv tanulása kötelező, ez lehet angol vagy német. 9. évfolyamon bemeneti mérés alapján kerülnek a tanulók idegen nyelvi csoportokba. A szakközépiskolai képzésünk szakmaválasztási lehetőségeiről a hozzánk jelentkező nyolcadikosok tájékozódhatnak: intézményi tájékoztató füzetekből, prospektusokból, intézményünk honlapjáról és az iskola által szervezett Nyitott Kapuk Napja elnevezésű nyílt nap révén. Az ide látogató 8. osztályos tanulók betekintést nyerhetnek iskolánk elméleti és gyakorlati foglalkozásaira valamint az iskola vezetősége beiskolázási szülői értekezletet tart a környék általános iskoláiban. A szakmai oktatás révén aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával: felhívja a tanulók figyelmét a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések sajátosságaira, felkelti a tanulók érdeklődését az egyes szakképesítések iránt, bemutatja a pálya szépségét, nehézségeit, fejlődésének irányát, a munkaterületen dolgozók tevékenységét, elősegíti a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezését, lehetőséget biztosít a szakmacsoport szakképesítéseihez szükséges magatartás, képesség kialakításához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez, kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, fejleszti a logikus gondolkodást, bővíti a tanulók ismereteit környezetükről, kialakítja a tanulók önálló ismeretszerzésének igényét motiválhatja a tanulókat a választott szakképesítések megismerésére; képességeik, készségeik kipróbálására, biztosítson lehetőséget a szakképesítéshez szükséges magatartási formák megismeréséhez, biztosítson olyan feltételeket, tevékenységeket, amelyek elősegíthetik azt, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, és elmélyedhessenek a szakmai érdeklődésüknek megfelelő vendéglátási területeken, adjon lehetőséget a tanulóknak a képzés során megszerzett tapasztalataik rendszerezésére, értékelésére, elemzésére, segítse a logikai gondolkodás képességének, az ok-okozati alapösszefüggések fel-ismerésének a kialakulását, 15. oldal

készítse fel a tanulókat az önálló és a csoportban történő munkavégzésre, segítse a tanulókat a leendő szakmájuk elsajátításában, adjon lehetőségét a tanulóknak arra, hogy a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartás alakuljon ki, alakítsa ki a tanulókban a pontos, minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, fejlessze ki a tanulók problémakezelő képességét és kreativitását, járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív élményeken alapuló és eredményes munkát végezhessenek majd a választott vendéglátási életpályájukon, segítse elő a tanulóknak a szakma iránti elkötelezettségüket. 4. A szakmai képzés jellemzői 4.1. Elméleti és gyakorlati oktatás A szakképzési törvény 25. értelmében iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. A szakképző iskolában a tanuló rész szakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában rész szakképesítés megszerzésére irányul. Iskolánk tárgyi és személyi feltételei a szakmai képzés illetve a megszerezhető szakképesítések teljesítéséhez adottak. Az szakmai elméleti oktatás minden szakmacsoportban és szakképesítésben iskolai rendszerben történik, a kialakított szaktantermi rendszerben. A szakközépiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével iskolánk tanműhelyeiben szervezzük meg. A gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A tanulók gyakorlati foglalkoztatásáról a szakképzési törvény 35-57. rendelkezik. Intézményünkben a gyakorlati foglalkozások szervezésének formái: szakgimnázium 9-12. évfolyamán: szaktantermekben és a tanirodában történik szakközépiskola 9-11. évfolyamán: szaktantermekben, kereskedelmi és vendéglátó kabinetekben, együttműködési megállapodás és tanulószerződés birtokában költségvetési szerveknél és gazdálkodó szervezeteknél is történik, érettségire épülő szakképzés esetén: iskolai szaktantermekben, tanirodában, együttműködési megállapodás és tanulószerződés birtokában költségvetési szerveknél és gazdálkodó szervezeteknél is történik. 16. oldal

A szakképzésben tanulóknak az utolsó évfolyam kivételével a tanév befejeztével kötelező összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük, melynek teljesítése előfeltétele a magasabb évfolyamba lépésnek. A gyakorlati tudás felértékelődött, hisz a végzett szakembereket elsősorban a gyakorlati felkészültségük alapján értékeli a munkaerőpiac. A kor kihívásainak megfelelő szakembereket korszerű tanműhelyek nélkül oktatni elképzelhetetlen. Iskolánk, az általunk oktatott szakképesítéseket illetően korszerű tanműhelyekkel rendelkezik. Tanműhelyeink a városközpontjában helyezkednek el. Autóbusszal jól megközelíthetőek. A gyakorlati foglalkozások óraszáma évfolyamonként eltérő, amelyeket az intézményi szakmai programjának melléklete tartalmazza. A szakma alapjainak elsajátítása után lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a munka világával történő megismerkedésre. A szakterületünkhöz tartozó minden jelentős gazdálkodó szervezettel együttműködve, összefüggő gyakorlatok és üzemlátogatások teszik teljessé a gyakorlati oktatást. Iskolánk sok vállalkozással áll képzési kapcsolatban, melyek legtöbbje a térségben található. Ezért a rendszeres kapcsolattartást a levélváltás, a telefon és a tanuló képzésére vonatkozó megállapodás jelenti. Időszakos kapcsolattartási forma a vállalkozásnál tett látogatás. Gyakorlati képzés során szereznek olyan jártasságot, hogy szakmájukat megfelelő színvonalon tudják ellátni. A gazdasági, műszaki, technikai fejlődéssel folyamatosan lépést kell tartani és fontos, hogy a korszerű ismeretek minél hamarabb beépüljenek az oktatásba. A szakmai oktatás színvonalának növelése megköveteli a személyi és tárgyi feltételek folyamatos bővítését, korszerűsítését. A kapcsolattartás a gyakorlati oktatásért felelős személyen, az osztályfőnökökön és a szakoktatókon keresztül valósul meg. Ha tanév közben, a tanulónak felróható okból megszűnik a tanulószerződése, együttműködési megállapodása felmondásra kerül, másik gyakorlati képzőhely biztosítása a tanuló kötelessége. 4.2. Elméleti és gyakorlati oktatás finanszírozása A szakképzési törvény 84. értelmében a szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit - a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a mindenkori költségvetési törvény alapján - az állami költségvetés és a fenntartó biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit a szakképzési törvényben meghatározottak szerint a gyakorlati képzést szervező biztosítja. Iskolánkban a szakmai elméleti és a gyakorlati képzés költségeit az állami költségvetés fedezi. A szakképzési törvény 63-68. a tanulókat megillető juttatásokról és kedvezményekről, a 69-70. a tanulók kártérítési felelősségéről rendelkezik. A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Kereskedelmi és Iparkamara területi szervei adott esetben a szakképző iskola bevonásával ellenőrzi. A szakmai képzés ingyenességéről a szakképzési törvény 29. rendelkezik. Iskolánkban a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet 36. (1) bekezdés d./ pontja értelmében tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatás a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés. A fenti 17. oldal

kormányrendelet 36. (4) bekezdése alapján az intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről. 4.3. Oktatott szakmák és megszerezhető szakképesítések 8. évfolyam sikeres elvégzése után a tanulók szakképesítést választanak. Iskolánk szakközépiskolai szakmai kínálata Szakközépiskola 9-11. szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképesítések körében, rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, szakmai vizsgára való felkészítés folyik a következő szakképesítésekben: Képzési idő: 3 év (9-11. évfolyam) Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás 67% NAT alapú közismereti oktatás 33% Kötelező idegen nyelv: angol vagy német Eladó OKJ 31 341 01 Pincér OKJ 34 811 03 Szakács OKJ 34 811 04 Vendéglátó eladó OKJ 34 811 05 Iskolánk érettségire épülő szakmai kínálata A szakképesítések meghatározása: Kereskedelem ágazat Kereskedő OKJ 54 341 01 Logisztikai ügyintéző OKJ 54 345 01 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ 54 841 11 Pedagógiai ágazat Pedagógiai és családsegítő munkatárs OKJ 54 140 02 Informatika ágazat Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 04 A szakmai végzettséget igazoló okirat megnevezése: Szakmai bizonyítvány, amely az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, államilag elismert szakképesítést igazol A kiadott szakmai végzettség megszerzésének módja: Komplex szakmai vizsga, amelyről a szakképzési törvény 9. rendelkezik A fenti szakképesítések tanévenként a mindenkori tanulói igények és munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően kerülnek indításra. 18. oldal

A felsorolt szakképesítések adatait, szakmai és vizsgáztatási követelményeit valamint a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzékeit az I. számú melléklet tartalmazza. 5.Tanulmányok szakképzési évfolyamokon 5.1. Tanulók felvétele szakképző évfolyamra A tanulók felvétele és átvétele más intézményből jelentkezés vagy szülői kérelem alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. A tanulók felvételét az évente kiadásra kerülő, a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet szabályozza. A felvételi kérelmek elbírálásáról, szakmai csoportba sorolásáról az iskola igazgatója dönt. A szakképzési kerettantervek szakképesítésenként meghatározzák a tanulók szakképzésbe történő belépésének feltételeit (iskolai előképzettség, bemeneti kompetenciák, szakmai előképzettség, előírt gyakorlat, egészségügyi alkalmassági és pályaalkalmassági követelmények). A jelentkező diákok eredményeik alapján kerülnek rangsorolásra. Azonos tanulmányi eredmény esetén előnyt élveznek azok a tanulók, akik: fegyelmi büntetésben nem részesültek, nem buktak egyetlen tantárgyból sem, hiányzásuk kevesebb, fegyelmi eljárás nem folyt ellenük, iskolánkban végezték előzetes tanulmányaikat. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. melléklete alapján a maximális csoport- és osztálylétszámok függvényében helyhiány illetve az egészségügyi alkalmassági vizsgálat negatív eredménye miatt a szakképzésre történő jelentkezés, felvétel azonnal elutasítható. Más intézményből átvételét kérő tanuló esetében, ha a szakmacsoport nem egyezik meg intézményünkben oktatott szakmacsoportokkal, akkor a tanulónak az igazgató által meghatározott szakmai tantárgyakból, modulokból különbözeti vizsgát kell tennie, szakmai gyakorlatát pedig pótolnia kell. Ha a tanuló azonos szakmacsoportban végezte korábbi tanulmányait az intézményünk által is oktatott közismereti és szakmai tantárgyak beszámíthatók tanulmányai folytatása során továbbá szakmai gyakorlati hellyel kell rendelkeznie. 5.2. Beszámítás szakképzési évfolyamon A szakképzési törvény 27. (1)-(2) bekezdés értelmében élünk az előzetes tanulmányok beszámíthatóságának lehetőségével. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet iskolánk igazgatójához kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről iskolánk igazgatója határozattal dönt, mely döntése ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai érvényesek. A fentiek miatt az igazgató döntését megkönnyítendő- helyi programunkban szabályozzuk, hogy milyen feltételek teljesülése esetén kaphat a kérelmező tanulmányi beszámítást: 19. oldal

Szakgimnáziumban A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak év végi osztályzatainak átlaga legalább 3,0 legyen. Ha ez nincs meg, vagy például más iskolából történt átvétel miatt nem számolható ki, akkor a beszámításhoz a tanulónak legalább közepes eredménnyel- különbözeti vizsgát kell tennie a szakmai elméleti tantárgyakból A beszámításban részesülők létszámának természetesen határt szab még az aktuális szakképző évfolyam osztálylétszáma is. A beszámítással lehetőség nyílik arra, hogy az érettségire épülő szakképzésnél bizonyos tantárgyakból felmentést kapjon a tanuló és ez motiváló tényező lehet a négy szakgimnáziumi év alatt. Szakközépiskolában Beszámításra főleg akkor kerülhet sor, ha valaki második szakmára iratkozik be felnőttoktatás keretében. Ezeknek a tanulóknak a tanulmányi beszámítás mellett a megegyező vizsgatárgyból, a szakmai vizsga letétele alól is felmentés adható, de ennek elbírálására a vizsgabizottság jogosult. 5.3. Szakmai képzés követelményei a szakgimnáziumban A szakgimnáziumban szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. 5.4. Szakmai tárgyak értékelése, minősítése szakgimnáziumban A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatása modulrendszerben történik, több résztantárgy együttes eredménye határozza meg a tanuló félévi és tanév végi osztályzatát. Ilyenkor az egyes résztantárgyak átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg a szakmai modulok minősítését. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk. Ha a tanév végén a résztárgyak valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen, javítóvizsgát csak ebből az adott résztárgyból kell tenni. A szakmai gyakorlatból történő elégtelen osztályzat következtében a tanuló nem teljesítette az adott tanév követelményeit, ezért az évfolyamismétlést von maga után. Az osztálynaplóba minden résztantárgy érdemjegyei a szaktanárok által külön-külön vezetésre kerülnek. Az ellenőrző könyvbe félévkor valamint tanév végén a bizonyítványba az összevont osztályzat kerül, a bizonyítvány utolsó lapján vagy külön melléklet formájában fel kell tüntetni, hogy az összevont eredmény milyen résztantárgyakból, osztályzatokból származott. 4.5. Szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak értékelése, minősítése szakközépiskolában Szakképző évfolyamon minden szakképesítés modulrendszerű. A szakképzési kerettantervek valamint a köznevelési és a szakképzési törvény adta lehetőségek figyelembevételével, adott szakképesítés esetén, adott évfolyamon a követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek összevonásra kerültek un. integráló tantárgyba, melyet az óraterv részletesen tartalmaz. 20. oldal

Ha az integráló tantárgyat egy szaktanár tanítja, akkor az osztálynaplóba az integráló tantárgy kerül bejegyzésre, az integráló tantárgy értékelése történik évközi érdemjegyekkel és félévi illetve tanév végi osztályzattal. Ha az integráló tantárgyon belül lévő tananyagegységeket több szaktanár tanítja, akkor a naplóba a tananyagegységek neve kerül bejegyzésre, a tananyagegység összevontan, súlyozottan kerülnek értékelésre a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításánál. A szakképesítések szakmai követelménymoduljainak értékelését a modulokba tartozó tantárgyak átlagolásával és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg. Az értékelésnél súlyozást is alkalmazunk, melyet a szakmai munkaközösség dolgoz ki és a nevelőtestület fogad el. Ha félévkor és tanév végén a tantárgyak valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen, javítóvizsgát csak ebből az adott tantárgyból kell tenni a tanév végén. A modulok %-os súlyozási értékelését szakképesítésenként a III. számú melléklet tartalmazza, melyek félévenként felülbírálásra kerülnek. 5.6. Gyakorlati munka értékelése A tanuló gyakorlati tevékenységét havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni a gyakorlati oktatónak, szakoktatónak. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek átlagolásával a gyakorlati oktató vagy szakoktató állapítja meg. A tanulók üzemi gyakorlatát biztosító gazdálkodó szervezetektől minden tanévben félévkor és tanév végén szöveges értékelést kér intézményünk a tanulókról, melyben szerepel a tanuló gyakorlati munkájának értékelése és hiányzásainak mértéke. Ezeket az értékeléseket beszámítjuk a félévi és tanév végi gyakorlati osztályzatokba súlyozással. Azon tanuló, akiknek gyakorlati tevékenységét az iskola vagy a gazdálkodó szervezet elégtelenre értékeli, az évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási napló vezetésével kapcsolatos előírásokat a szakképzési törvény 41. (1)-(5) bekezdése tartalmazza. 5.6.1. A tanuló gyakorlati képzésen való részvételének és mulasztásának előírásai A szakképzési törvény 39-40. részletesen tartalmazza. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Intézményünk házirendjében a tanulók mulasztásának nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezetnek is alkalmazni kell. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan hiányzása egy tanítási évben meghaladja a gyakorlati képzés maximumának 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott értéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslata alapján. A tanulónak a gyakorlati helyen lévő igazolatlan mulasztását pótolnia kell a tanév végéig, ellenkező esetben a tanév követelményeit nem teljesítette, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. 21. oldal

5.7. Szintvizsgák követelményei A szakképzési törvény 28. alapján a gazdasági kamarák annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakközépiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szerveznek az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. A szintvizsga követelményét a gazdasági kamarák az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek közreműködésével dolgozzák ki a szakképesítések szakképzési kerettanterve alapján. Iskolánk felvételkor ismerteti a szintvizsgák követelményeit a tanulókkal, valamint az intézmény honlapján folyamatosan biztosítjuk a szintvizsgák követelményeinek nyilvánosságát. A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. Szintvizsgát annak a szakközépiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szakközépiskolai tanuló nem kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben - tanulószerződés keretében - folyó gyakorlati képzésben a meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését követően vehet részt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alá tartozó szakmákban, melyekben kötelező, a szakképző évfolyamokon szintvizsgákat szervez az iskola a kamara közreműködésével az alábbi szakmákban: pincér szakács vendéglátó eladó eladó A szintvizsga időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig. A szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának. A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, a gyakorlati képzés szakmai követelményein alapuló gyakorlati vizsgafeladatokat kell a tanulóknak megoldania a szakképesítés szakmai és vizsga-követelménye alapján. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik. Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki a szintvizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta. 22. oldal

Javítóvizsgát kell tenni annak a vizsgázónak, aki a szintvizsgán, a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott vizsgarészből elégtelen osztályzatot kapott, vagy a szintvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy alapos indok nélkül azt megszakította, továbbá ha szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szintvizsga folytatásától eltiltotta. 23. oldal

Szintvizsga követelmények 2016. szeptember 1-től Szakképesítés OKJ száma és megnevezése: 34 811 03 Pincér Szintvizsga időtartama:120 perc Szintvizsga témakörei: Megjelenés a munkahelyen Eszközfelismerés Szakmai kifejezések értelmezése Előkészítés, éttermi terítés Élőmunka Üzleti kommunikáció Szintvizsga követelmények, megfigyelési és értékelési szempontok: Megjelenés a munkahelyen öltözet, megjelenés személyi higiénia egyéni felszerelés Eszközfelismerés az eszközök pontos megnevezése Szakmai kifejezések a fogalmak pontos meghatározása Előkészítés, éttermi terítés A terítés idejének és sorrendjének, a terítés általános szabályainak betartása Asztalok beállítása A kisegítő asztal beállítása, elhelyezése Az abroszok tisztasága, felhelyezése Asztali leltár tisztasága és elhelyezése Tányérok tisztasága, elhelyezése Zsemletányér, vajkés tisztasága, felhelyezése Evőeszközök tisztasága, felhelyezése Poharak tisztasága, elhelyezése, sorrendje Szalvéta formája, szalvétahajtogatása, felhelyezése Élőmunka: Az átterítés végrehajtásának szakszerűsége Vendégfogadás, ültetés szakszerűsége Az italfelszolgálás előkészítésének és végrehajtásának szakszerűsége Az ételfelszolgálás előkészítésének és végrehajtásának szakszerűsége A vendég távozása körüli teendők szakszerűsége 24. oldal