Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Bakonypölöske bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Bakonypölöskén... 7 Történelmi településrész... 8 Újabb beépítésű területek... 22 Gazdasági területek... 23 5. Különleges területek... 25 Sportpálya... 25 Temető... 27 6. Impresszum... 29 2

1 BEVEZETÉS Jelen településképi arculati kézikönyvben szeretnénk vizsgálni és bemutatni minden bakonypölöskei lakos és érdeklődő számára településünk eltérő karaktereit, jellegzetességeit. Bakonypölöske kedvező fekvése és a Somló közelsége számtalan lehetőséget biztosít az itt lakók és ide látogatók számára. A település ebben a békés környezetben kialakult arculatának megőrzéséhez nyújt segítséget a kézikönyv elemzése, mely rávilágít a lehetőségekre és követendő példákkal mutat utat az új építkezésekhez. Ulaki Béla polgármester 3

2 BAKONYPÖLÖSKE BEMUTATÁSA Bakonypölöske Veszprém megyében, a Pápai járásban található. Északról a Kőrös patak, délről pedig a Hajagos patak (mindkettő a Marcal vízgyűjtője) határolja a Bakonyalja kis faluját. A település első ismert említése 1324-ből, egy oklevélből származik, ahol Perechke néven említik a falut. Ebben a dokumentumban ad engedélyt a veszprémi püspök arra, hogy a faluban fából templomot építsenek. Az akkori templom már sajnos elpusztult, helye a Szilvásdomb Dél-Nyugati végén lehetett. A birtok többször gazdát cserélt, utoljára Uchtric Amadé Emilné vette meg, kinek birtokát 1948-ban államosították. A község alapját a mai pityói és felső pölöskei puszták képezték, melyek Csuzy Pál nemes uradalmai voltak. Ő telepítette be a község lakosságát német nyelvű emberekkel. A faluban a második legnagyobb birtokkal a Répássy család rendelkezett. A településen 2002-től Német Kisebbségi Önkormányzat is működik. A Kultúrház 1968-ban épült, azóta többször sor került az átépítésére. 2007-ben új orvosi rendelő épült, viszont a Posta megszűnt, helyette mozgóposta látja el feladatát. A település lakossága a 2017. év elején 390 fő volt. Kiépítésre került a vezetékes víz-, telefon- és gázhálózat. Az önkormányzat művelődési házat valamint községi könyvtárat is üzemeltet. 4

3 ÖRÖKSÉGÜNK 1828-ban kastélynak nevezett klasszicista stílusú kúriát épített Csuzy Pál. A birtok többször gazdát cserélt, utoljára Uchtric Amadé Emilné vette meg, kinek birtokát 1948-ban államosították. A kastély bútorait széthordták, az épület állaga pedig rohamosan romlani kezdett. Kastély jellegét elveszítette, majd átépítésre került, jelenleg ipari üzem működik falai között. 1898-ban emelték a helyi védettségű Szent-Márton templomot, oltárképe az amiensi jelenetet ábrázolja, ahol a lovon lévő Szent Márton megosztja köpenyét a koldussal. 5

Bakonypölöskén több helyi védelemre javasolt építmény (kőkereszt, kőoszlop és kőkép) található a Petőfi Sándor utca mentén. A falu északi határában egy kopott kőkereszt áll, kicsit beljebb pedig egy 1897-es kőkereszt, amit 19 helyi lakos emelt Amerikából való visszaérkezésük emlékére. Szintén ebben az évben építtetett Feger Anna egy oszlopban elhelyezett szentháromság képet. 6

Bakonypölöske szépségét növeli, hogy a történelmi beépítésű területeken, több helyen is fellelhetőek a helyi építészeti hagyomány elemei. Ide tartoznak a sajátosan lekontyolt homlokzatú, az előkert nélküli elhelyezett, valamint a tömör kerítéssel elhatárol, vagy a macskalépcsős tetőzetű, oromfalas homlokzatú épület. A tömör kerítés helyi sajátossága, hogy nincs mindig egy vonalban az épület homlokzatával, gyakran egy ívet építettek bele. Ezek az egyedi építményfajták mindenképpen megőrzendőek. 7

4 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK BAKONYPÖLÖSKÉN Bakonypölöske eredeti településrésze a falu északi felében alakult ki a főutca mentén. Ma már az egyutcás település újabb utcákkal bővült, új beépítésű területek alakultak ki. Jelentős területen helyezkedik el a baromfitenyésztéssel, és -feldolgozással foglalkozó Gallus kft., mely a falu lakosainak megélhetési többségét biztosítja. Ugyan a gazdasági területek nagy része külterületen helyezkedik el, településképi szempontból is jelentős szerepe van. 8

0 Történelmi beépítés A Petőfi Sándor utca mentén kialakult történelmi beépítés, mely tipikus egyutcás települést rajzol ki. A széles út mindkét oldalán árok húzódik zöldfelületi sávval, azonban a fasor hiányzik az út széléről. A döntően földszintes házak sorát időnként megszakítja egy-egy emeleti beépítéssel rendelkező lakóépület, de a főút vonala így is egységes településképet alkot. 9

Új beépítés Bakonypölöskén 3 ütemben több tucat új lakótelket alakítottak ki. Az újabb beépítésű területek a történelmi falurésztől keletre, illetve délre lettek kiépítve. Az új falusias területek fő eleme a település főútja, erről ágaznak le a lakóutcák. 12

A modernebb épületek között emeletes házak is előfordulnak, a történelmi beépítéshez képest nagyobb épületmagassággal. A beépítés sajátosságába tartoznak az asszimetrikusan kialakított tetőzetű házak, illetve a nagyobb alapterületű, ikerház jelleggel kettéválasztott épületek. 13

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 5 Történelmi beépítés TELEPÍTÉS A történelmi beépítésű településrészen a házak a telkek oldalhatárán állnak, melyek homlokzati kapcsolatban vannak a közterülettel, vagy előkerttel rendelkeznek. A nem az utcára merőleges, illetve indokolatlan mértékben hátrahúzott lakóház építése nem javasolt. KERÍTÉS A közterületek felé a telekhatáron 1,5-2 méter magas kerítés alakítható ki. A kialakult egységet sem részleges átalakítással, sem pedig átfestéssel nem szabad megbontani. Bakonypölöskén, a főutcán hagyománya van a tömör kerítéseknek, melyet javasolt megőrizni. 15

KERÍTÉSEK jó példák 16

TETŐFORMA Bakonypölöskén kizárólag magastetős épület létesíthető, melyek jellemzően az utcával párhuzamosan vannak kialakítva. A tető hajlásszögének 37 o és 42 közöttinek kell lennie. Az egységes utcakép megőrzése érdekében, nem megengedett az egyszerű tetők közé összetett tetőt kialakítani. ANYAGHASZNÁLAT (SZÍNEK) A községben hagyományai vannak az anyaghasználatnak. A lakóépületeknek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenést kell biztosítani, telítetlen pasztell, illetve föld színekkel. Tetőzet fedésénél előnyben kell részesíteni a cseréptető kialakítását, és kerülni kell a csillogó anyagok alkalmazását. 17

MAGASSÁG A történelmi beépítésű területeken a házak magassága közel azonos. Az utcakép és ezáltal a településkép megőrzése érdekében nem szabad a szomszédos épületektől jelentős mértékben eltérő épületmagasságot kialakítani. 18

KERT A településrészen az utcavonalon álló, tömör kerítéses épületeken kívül előkerttel kialakítottak is vannak. A reprezentatív előkerteken kívül oldal- és hátsókerteket is kialakítanak a lakók. A kertek napjainkban egyre inkább elveszítik gazdasági szerepüket, többnyire rekreációs, pihenőkert céllal alakítják ki őket. 19

AJTÓK - ABLAKOK A közterületekkel homlokzati kapcsolatban álló épületek a nyílászárókon keresztül nyitnak az utca felé. Az ablakok és ajtók Bakonypölöskén eltérő formájúak, mintájúak és szerkezetűek, azonban a történelmi beépítésű területeken történelmi beépítésű területeken ajánlott az ablakok esetén fa anyagok, vagy fa mintájú fóliázott műanyag ablakok alkalmazása. 20

AJTÓK ABLAKOK jó példák 21

Új beépítés TELEPÍTÉS Az új beépítésű területen a házak előkerttel kapcsolódnak az utcavonalhoz, az épületeknek nincs közvetlen homlokzati kapcsolata. TETŐFORMA A történelmi beépítéshez hasonlóan magastetőket kell építeni az új területeken is, azonban megengedett laposabb tető (akár 30 o -os) is. Az egységes utcakép megőrzése érdekében, azonban itt sem megengedett az egyszerű tetők közé összetett tetőt kialakítani. ANYAGHASZNÁLAT (SZÍNEK) Az új területeken el lehet térni a történelmi beépítésű területekre előírt telítetlen pasztell, illetve föld színektől, azonban a kirívó, harsány színhasználat itt sem megengedett. ABLAKOK Az újonnan beépült területeken leginkább újfajta, szigetelő nyílászárókat láthatunk, amik elsődlegesen egy-, vagy kétszárnyúak és egy, vagy több osztatúak is lehetnek. Lehetőség van utólag felszerelt redőnytokok használatára, de lehetőség szerint a rejtett, vagy fa mintázatú szerkezetek a javasoltak, amik színűkben megegyeznek a nyílászáróval. KERÍTÉS Ezeken a területeken tömör utcafronti kerítés kialakítása nem megengedett, csak áttört kerítés létesíthető. Teljes magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm magasságig épülhet, felette fa lécezésű kerítésmezők esetén legalább 20%-os, egyéb anyaghasználat esetén legalább 50%-os áttörtséget kell biztosítani. 23

KAPUK jó példák 24

KERÍTÉSEK jó példák 25

Műszaki berendezések Az utcakép megőrzése érdekében mindkét beépítési típusnál ajánlott a ház használatához szükséges műszaki berendezéseket (klíma külső egység, napkollektor, antenna, épített kémények) az utcai homlokzatról nem látható helyen elhelyezni. Az épület hátsó oldalán kívül megoldást jelenthet az előkertben, növényzettel takart kiépítés. 26

Hirdetések, reklámtáblák A kedvező településkép kialakítása és megőrzése érdekében fontos a reklámok településképbe illeszkedő elhelyezése. Pozitív, hogy a falu főutcája mentén, a Petőfi Sándor utcán található hirdető tábla, ahol rendszerezetten, egységesen lehet megoldani az esetleges hirdetéseket, reklámokat. Szolgáltató- és vendéglátóipari egységeknél ajánlott az épületen elhelyezett feliratot, reklámot a homlokzattal egységben kialakítani. 27

6 GAZDASÁGI TERÜLETEK Belterületen csak a környezetet nem zavaró hatású tevékenység folytatható. Gazdasági területeken, a szabadon álló beépítés a megengedett. Itt a telephelyek fásításával lehet elérni a kívánt településképet. A mezőgazdasági területekbe tartoznak a volt majorság épületei is. 28

7 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A településen korábban több egyedi funkciójú terület volt, melyek különleges területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területek a zöldterületi sportpálya és a temető is. Sportpálya A belterület déli felén került kialakításra sportterület, ahol a beépítés aránya nem haladhatja meg a 10%- ot, valamint épületet is maximum 4,5 méteres magassággal lehet létesíteni sportcsarnok esetében az építménymagasság elérheti a 10 métert. 30

Temető Bakonypölöske északkeleti végén, a 048/4. helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú telken hozták létre Bakonypölöske köztemetőjét. A temető fenntartásáról, üzemeltetéséről az önkormányzat gondoskodik. 31

8 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK A Bakonyalja, vagyis a Bakony hegység északi és északnyugati előtere a falu közelében található. A települést szántók, legelők és egyéb mezőgazdasági földek veszik körül, erdőségekkel tarkítva. A falu mögött kiemelkedő Bakony mind látványával, mind pedig természeti értékeivel gazdagítja Bakonypölöskét. 33

9 IMPRESSZUM BAKONYPÖLÖSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Bakonypölöske honlapcíme: http://bakonypoloske.hu/ Bakonypölöske postai címe: 8457 Bakonypölöske, Petőfi u. 88. Bakonypölöske telefonszáma: 88 / 268-062 Polgármester: Ulaki Béla Főépítész: R. Takács Eszter, okleveles építészmérnök Főépítész e-mail címe: proarch@t-online.hu Összeállította: Leel-Őssy Zsolt Bakonypölöske, 2017. 35