1 Szakmai beszámoló a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2009. évi módszertani feladatellátásáról Ez a beszámoló a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4. (6) szerint előírt beszámolási kötelezettség teljesítéseként készült a fenntartó, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet valamint a megyei gyámhivatal számára. A szakmai beszámoló tartalmazza a módszertani kijelölés első évében megvalósított feladatokat, valamint a feladatellátás során a szakterületen felvetődött aktuális problémákat, fejlesztési igényeket, jogszabálymódosítást igénylő kérdéseket. A Fővárosi Tegyesz Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálattá történő kijelölése 2009. február 1-én történt meg. Az országos módszertani feladatellátás a pályáztató minisztérium által elfogadott és a szakterületen azóta közzétett Módszertani Szakmai Program alapján történik. A következőkben a teljesség igényével bemutatjuk az elmúlt egy évben elvégzett feladatokat, összefoglaljuk a fejlesztési igényeket és rögzítjük a szakterület aktuális kérdéseit.
2 1.) Módszertani Szakmai Program megismertetése, bemutatása A feladatellátás kezdetén megtörtént a Módszertani Szakmai Program bemutatása a megyei szakszolgálatok számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok igazgatói munkaközösségének értekezletén 2009. március 26-án Balatonvilágoson. A szélesebb gyermekvédelmi szakma és a közvélemény számára: Fővárosi Tegyesz honlapján tettük közre a programot. A teljes program elolvasható 1. melléklet (http:///file/modszertani_tegyesz/modszertaniprogram.pdf) 2.) A szakszolgálatok nyilvántartási programjának fejlesztése az egységes adatszolgáltatás, a tervezett kutatásokra való felkészülés érdekében 2009. februártól Temesi Balázs a Fővárosi Tegyesz Nyilvántartási és Informatikai Szolgálatának vezetője (aki egyben a szakszolgálatok nyilvántartási rendszerének kidolgozója) valamint külső munkatársként Tar Rozália programfejlesztő Baranya, Csongrád, Tolna és Somogy megye szakszolgálatai nyilvántartási rendszerének fejlesztése érdekében, helyszíni tanácsadást és szakértést végzett. Munkájuk eredményeképpen az említett megyék nyilvántartási rendszere jó színvonalúvá fejlődött és egységessé vált. Folyamatban van a nyilvántartási rendszer kibővítése a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságok által gyűjtött adatokkal. A szakszolgálatok nyilvántartásának fejlesztésével összefüggésben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának kezdeményezésére az OSAP fejlesztése érdekében a terület szakembereinek bevonásával munkacsoport szervezését kezdtük meg.
3 A munkacsoport feladata a gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó OSAP statisztikai kérdőívek felülvizsgálata, szakmai ellenőrzése, esetleges változtatási javaslatok kidolgozása, az információgyűjtés áttekintése. A munkacsoport 2010 februárjában kezdi meg működését, Temesi Balázs vezetésével. 3.) Együttműködés a gyermekvédelemben a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok együttműködésének aktuális kérdései - Szakmai Nap és munkacsoportok szervezése és működtetése Az Együttműködés a gyermekvédelemben a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok együttműködésének aktuális kérdései címmel indult programunk eléri az ország gyermekvédelmi alap- és szakellátásának kulcsintézményeit (a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és a módszertani gyermekjóléti szolgálatok mindegyikét). Az országban kijelölt húsz Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztályának munkatársai részvételével szakmai találkozókat valamint munkacsoportokat működtetünk 2009 tavasza óta. A szakszolgálatok és a gyermekjóléti szolgálatok közötti együttműködés aktualitásait, közös kérdésköröket megvitatva az első Szakmai Napon 2009. április 23-án négy témakört sikerült azonosítani: 1. Az átmeneti nevelésbevétel kérdései 2. Megkésett bekerülés 3. Bekerülési okok egységes szempontrendszer 4. Hazagondozás érdekek az alapellátásban és a szakellátásban
4 A cél az, hogy az egyes témaköröket egy-egy munkacsoportban szakmai műhelymunka formájában a gyermekjóléti szolgálatokban és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó kollégák közösen feldolgozzák, megvitassák gyakorlati tapasztalataikat, rendszerezzék a témához kapcsolódó ismereteiket, ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzanak meg. A második Szakmai Napon 2009. június 23-án került sor a munkacsoportok kérdésés problémafelvetéseinek ismertetésére. 2. melléklet (http:///file/modszertani_tegyesz/egyuttmukodes_a_gyermekvedelem ben/munkacsoportok/beszamolok/ossz_munkacsop_problm.pdf ) A munkacsoportok koordinálását a Fővárosi Módszertani Tegyesz végzi, minden munkacsoportban részt vesznek munkatársaink, a munkacsoportokat Vida Zsuzsa, Békés Zoltán, Kiss Máté és Both Éva vezeti. Két munkacsoport kettős vezetéssel működik, Csillag Mirna és Dr. Révész Magda a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ munkatársaival együttműködésben. A munkacsoportok előre egyeztetett időpontokban tartják megbeszéléseiket, ahol a problémafelvetések alapján a szakemberek megvitatják a munkacsoport témájához kapcsolódó kérdéseket, elvégzik a közösen kialakított munkaterv szerinti feladatokat. A munkacsoportok írásba foglalják elgondolásaikat, amelyeket időről időre a széles szakmai közösség előtt is előadnak Szakmai Nap és konferencia keretében. Ezeken a rendezvényeken mód nyílik a munkacsoportok munkájába betekintést nyerni, megvitatni a problémákat és új szempontokat felvetni. Együttműködés a gyermekvédelemben a gyermekjóléti szolgálatok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok együttműködésének aktuális kérdései program keretében Szakmai Nap harmadszor 2009. december 1-én volt a Fővárosi Módszertani Tegyeszben. Ezen az alkalmon 18 Gyermekvédelmi Szakszolgálattól 53 munkatárs, 14 Módszertani Gyermekjóléti Szolgálattól 27 munkatársa Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettől két munkatárs jelent meg.
5 A harmadik alkalommal tartott Szakmai Napon a munkacsoport beszámolók összefoglalói alapján látható széleskörű együttműködés és együttgondolkodás révén a következő együttesen kijelölt problémapontokat emeljük ki itt: Az átmeneti nevelésbevétel kérdései - cél: országos, egységes, legitim segédanyag összeállítása, a folyamat egyes szakaszaiban (hatósági intézkedések, befogadás, szakértői bizottság, elhelyezési értekezlet, gondozási hely kiválasztása) történő szakmai munka szabályozása érdekében - ideiglenesen elhelyezett gyerekek ügyének megoldása kiemelt feladat minden együttműködő számára Megkésett bekerülés Alapkérdések: - Van-e optimális bekerülési pont egy-egy gyerek életében? - Hogyan értelmezhető a kudarcos bekerülés? - Miért történik ilyen nagy arányban a kiemelés ideiglenes hatályú elhelyezés formájában? - A kiemelési késedelmek okai (a szakemberek, vagy a szakemberek egy része már úgy gondolja, hogy elkerülhetetlen, de mégsem történik meg elég hamar) Bekerülési okok egységes szempontrendszer Alapkérdés: - Vannak-e egységesen elfogadott veszélyeztetettségi ill. szakellátásba kerülési okok, ismeri-e őket minden érintett? - A beutalási indokok valamint a nevelésbevételi okok különválasztása indok és ok gyűjtemény, magyarázattal
6 Hazagondozás érdekellentétek és érdekegyezések Alapkérdések: - Milyenek a hazakerülési adatok az egyes tegyeszeknél? - Milyen érdekek működnek a gondozási hely kiválasztásánál? - Milyen gyermekotthoni/nevelőszülői érdekek azonosíthatóak a hazagondozás vonatkozásában? - Milyen működő helyi együttműködési protokollok vannak az országban a hazagondozás érdekében? - ideiglenes hatályú elhelyezés alatti kapcsolattartás szabályozása nagyon eltérő az országban jogszabályi hiátus - Mit jelent a hazakerülés, mint eredménymutató szakszolgálatoknál, gyermekjóléti szolgálatoknál? A fentiek nagyon erőteljes szakmai felvetések, lefedik a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok valamint a módszertani gyermekjóléti szolgálatok munkájának közös területét jellemző megoldandó problémákat. A négy munkacsoportban 13 megyei szakszolgálat és 12 módszertani gyermekjóléti szolgálat összesen 67 munkatársa vesz részt rendszeresen. A munkacsoportok a témák feldolgozása során tervezik a gyermekvédelmi hatóságok illetve társmódszertanok bevonását is. Ezt a programunkat az országos módszertani feladatellátásban kiemelt fontosságúnak tekintjük, ezért a 2010. május 6-7-én tartandó Országos Gyermekvédelmi Konferenciánkon a gyermekvédelmi szakemberek legszélesebb köre számára szeretnénk bemutatni eredményeit.
7 4.) Tanácsadói kompetenciák a Szakszolgálatokban Gyámi, gondozói tanácsadók szakmai műhelyének megszervezése és működtetése 2009 áprilisában szakmai műhelyt hoztunk létre a szakszolgálatoknál gyámi, gondozói tanácsadó munkakörben dolgozó szakemberek számára. Az elmúlt időszakban összesen öt alkalommal került sor szakmai műhelyre. (az ülések összefoglalói 3.1. melléklet) (http:///file/modszertani_tegyesz/szakmai_muhelyek/gyami_tanacsad ok_szakmai_muhelye/gyami_tan_osszegzes_5_ules_egyben.pdf) Moderátorok Both Éva a Fővárosi Tegyesz Módszertani és Elemző Szolgálatának osztályvezetője valamint Zsámbéki Eszter a Fővárosi Tegyesz Gyámi Tanácsadói Szolgálatának osztályvezetője voltak. A szakmai műhely nyitott volt, az ország minden területi gyermekvédelmi szakszolgálatától vettek részt gyámi tanácsadók a munkában, az elmúlt időszakban 19 megye szakszolgálatától mintegy hetven gyámi tanácsadó kolléga látogatott el a szakmai műhely üléseire. Erőteljes benyomásunk hogy nagyon nagy különbségek vannak szakszolgálatonként a gyámi,gondozói tanácsadás gyakorlatában, a feladatkörök meghatározásában. Alapvető igény a gyakorlati szakemberek részéről, hogy készüljön egységes szakmaimódszertani anyag a gyámi tanácsadásról, kerüljön sor módszertani ajánlások kidolgozására a gyámi tanácsadás szakmai minőségének egységes, jó színvonalú biztosítása érdekében. A megalakult szakmai műhely részt vállal abban, hogy ennek a szakmai-módszertani anyagnak a tartalomjegyzékét összeállítja, valamint az egyes fejezeteihez gyakorlati tapasztalatokat, felvetéseket, szakmai elgondolásokat, megfontolásokat, jó gyakorlatokat valamint ajánlásokat összegyűjt, készít.
8 Megkezdtük a Látogatási protokoll, a Gyámi tanácsadói kompetenciák és a Gyámi tanácsadói feladatkörök területekre vonatkozó módszertani anyagok szakmai műhely keretein belüli kidolgozását. A Gyámi tanácsadók szakmai műhelyére vonatkozó kezdeményezésünket szívesen fogadták a terepen dolgozó szakemberek (résztvevői elégedettségi felmérésünk eredménye 3.2. melléklet (http:///file/modszertani_tegyesz/szakmai_muhelyek/gyami_tanacsad ok_szakmai_muhelye/gyami_tan_elegedettseg_vizsg.pdf) ezért folytatását tervezzük 2010-ben is. A résztvevők igényei szerint terveztük meg a jövő évi összesen 6 alkalomból álló Gyámi tanácsadói szakmai műhelyt. A szakmai műhely akkreditálásra került a szociális továbbképzések körében, így a kollégák számára továbbképzési pont is igazolható lett. (részletek 3.3. melléklet ) (http:///file/modszertani_tegyesz/szakmai_muhelyek/gyami_tanacsad ok_szakmai_muhelye/gyami_tanacsadoi_szakmai_muhely_ismereteto.pdf)
9 5.) Segítő szakemberek továbbképzése a gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszok munkavállalási készségeinek fejlesztésére című akkreditált továbbképzés Akkreditált továbbképzési tanfolyamot (T-05-102/2008) szerveztünk 2009. április 15-23 között kétszer két napon a gyermekvédelemben dolgozó, kamaszokkal foglalkozó segítő szakemberek részére. A tanfolyamon 16 fő vett részt 9 intézményből. (A tanfolyam tematikája 4. melléklet) (http:///file/szakmai_informaciok/kepzesek/gyermekvedelmi_tovabb kepzesek/hefop_tanfolyam_tematika.pdf) 6.) Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése Felnőtté válás és személyiségfejlesztés a gyermekvédelemben címmel akkreditált konferenciát szerveztünk 400 fő részvételével - 2009. május 7-én és 8-án, Budapesten a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban a Pest megyei Tegyeszivel közös rendezvény, a Gyermekvédelmi Napok keretében. A konferencián 11 előadó, 15 szekcióvezető és 3 moderátor dolgozott, gyermekvédelmi intézmények és a társszakmák képviselőiként. A konferencia előadói között szerepeltek a fenntartó, a szakminisztérium és az SZMI szakemberei is. A programfüzet megtekinthető 5. melléklet http://www.zsiraf.hu/tegyesz/
10 7.) Utógondozói ellátásra vonatkozó szakmai módszertani anyagok elkészítése az ellátás folyamatleírása, kompetenciák, feladatok A feladatvállalás szerint, az előzetes tervek alapján elkészült az utógondozói ellátással kapcsolatos módszertani szakmai anyagunk film és zene melléklettel. A Fővárosi Tegyesz Módszertani Kiadvány I. Sokan vagyunk egyedül címet viselő módszertani kézikönyv az utógondozói ellátással kapcsolatos folyamatok leírását, kompetenciákat, dokumentum mintákat, valamint esettanulmányokat, tapasztalatokon alapuló gyakorlatközeli szakmai tanulmányokat és egy vizsgálatot tartalmaz. A cél az utógondozott fiatalokkal foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek és intézmények (önálló utógondozói otthonok, gyermekotthonok) számára korszerű, hatékony segítséget és lehetséges szakmai megoldás-, kezelésmódokat bemutatni, valamint ösztönözni a saját, személyre szabott gyakorlat kidolgozására. A szakértői csoport tagjai a Fővárosi Tegyesz Utógondozó Otthonának munkatársai voltak Kuslits Gábor vezetésével. A szakértői csoport munkájáról a Gyermekvédelmi Napok 2009. rendezvény konferenciájának második napján szekcióülésen számoltak be a munkában részt vett szakértők a megjelent gyermekvédelmi szakemberek számára. A szakmai anyag lektorálása, nyomdai sokszorosítása után kerül sor hamarosan a közzétételre, amelynek során célzottan az utógondozói ellátottakkal foglalkozó intézmények valamint a kijelölt módszertani intézmények számára szeretnénk eljuttatni a szakmai anyagot, természetesen a Fővárosi Tegyesz honlapján szintén elérhetővé vált ez a módszertani szakmai kiadvány. A teljes módszertani szakmai kiadvány elolvasható 6. melléklet http:///file/magunkrol/otthonaink/utogondozo_otthon/utg_tan.pdf
11 Szakellátásban élő kamaszok és fiatal felnőttek ellátása önálló életre való felkészítése, pályaorientációja valamint az utógondozással, utógondozói ellátással kapcsolatos felvetődött kérdések, problémák: Problémák: - súlyos problémákkal küzdő nagykamaszok beáramlásának növekedése, utógondozói ellátottként a rendszerben való további bent maradásuk - a fiatalok önálló életre való felkészítésének hiányosságai - az előzőek tükrében az utógondozói ellátás korhatárának 21 évre való csökkentése - speciális szükségletű utógondozói ellátottak számára nyújtott szolgáltatások hiánya - különleges szükségletű utógondozói ellátottak számára nyújtott szolgáltatások hiánya - módszertani ajánlások, a segítők továbbképzésének hiánya a nagykamaszok valamint az utógondozói ellátottak terápiás és terápiás hatású segítésére vonatkozóan - nagykamaszok (különösen a lányok) hazakerülésének háttere - szökések a szakellátásból
12 8.) Baba-mamás ellátásban dolgozó segítők számára továbbképzés kidolgozása, akkreditációja A szakellátásban élő kiskorú anyák gondozása, segítése, csecsemőjükkel való együttes elhelyezésük nagyon sokrétű, tulajdonképpen speciális szaktudást kíván, és csak több szakterület (pedagógia, szociális munka, pszichológia, egészségügy) módszereinek együttes alkalmazásával valósítható meg. A szakemberek nemritkán felkészületlenek erre a feladatra. Célzott felkészítésük, képzésük valamint munkájuk módszertani segítése nagyon sürgető. A kiskorú leányanyákkal foglalkozó szakemberek számos dilemmát megfogalmaznak (kiskorú leányanyák családgondozása, hazagondozása, a velük kapcsolatos gyámi tanácsadás módszerei stb.), amelyek rámutatnak arra, hogy a szakellátás számára szükséges ezt a területet kiemelten kezelni, módszertani segítséget nyújtani. Vizsolyi Ákos külső felkért szakértő vezetésével hat fős szakértői munkacsoport alakult 2009-ben. A munkacsoport intézménylátogatásokat, tapasztalatcseréket követően, baba-mamás otthonból kikerült anyákkal készített interjúk tapasztalatait felhasználva egy képzési program kidolgozását végezte el. Szükségletfelmérés is történt gyermekjóléti szolgálatok, szakszolgálatok, nevelőszülői hálózatok körében. A felmérés szerint országosan nagy az érdeklődés és az igény a Fővárosi Tegyesz Kiskorú és fiatalfelnőtt-korú várandósokkal és leányanyákkal foglalkozó szakemberek képzése című képzési programja iránt. A képzés a szociális továbbképzések körében akkreditálásra került, 2010 márciusában elindítjuk a tanfolyamot. A képzésről részletes ismertető 7. melléklet (http:///file/szakmai_informaciok/kepzesek/leanyanya_kepzes_2010 /leanyanya_kepzes_program.pdf)
13 9.) Befogadó Otthon módszertana 2009 júniusában a Fővárosi Tegyesz Befogadó Otthonának munkatársaiból munkacsoport alakult azzal a céllal, hogy áttekintse, és módszertani szempontból feldolgozza a befogadó otthonokra jellemző szakmai sajátosságokat. A cél egy módszertani szakmai anyag kidolgozása, amely szakmai ajánlásokat tartalmaz a Befogadó Otthonok számára. Tervezzük országos helyzetkép felrajzolását is, szeretnénk összegezni a terepen lévő jelenlegi gyakorlatot. 2009. november 19-én Szakmai Napot szerveztünk, amelyre meghívtuk a szakszolgálatokat, az országban működő összes befogadó otthont, a módszertani gyermekotthonokat valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztályának munkatársait. 21 intézmény összesen 33 munkatársa vett részt a Fővárosi Tegyesz kollégáin kívül ezen a rendezvényünkön. A Szakmai Napon megfogalmazódott kérdéskörökből idézünk itt néhányat (részletesen 8.1. melléklet ) (http:///file/modszertani_tegyesz/befogadootthon/helyzetkep_a%20b efogado_otthonokrol_szakmai_nap.pdf) Alapproblémák: A személyi-tárgyi feltételek pontos megfogalmazása: Az ellátási forma sajátosságai megkövetelik, hogy a csoportokhoz rendelt szakmai létszám, és a normatíva emelése, a férőhely csoportonkénti csökkentése a speciális csoportokéval megegyező szintre történjen. Hiányzik szakmai ajánlás, amely a befogadó otthonok létrehozásakor orientálja a szakembereket és a fenntartót egyaránt. Fontos szakmailag és gazdaságilag is bemutatni, hogy a befogadó otthonok létrehozása megtérülő befektetés.
14 Komplex személyiség- és készségfejlesztő program a Befogadó Otthonokban Három kolléga (pszichológus, nevelőtanár, utógondozó) vezetésével 2009 tavaszán majd 2010 februárjától ismét személyyiség és készségfejlesztő csoportmunkát folytatunk a Fővárosi Tegyesz Befogadó Otthonában élő kamaszokkal heti 3 órában összesen hét + tíz alkalommal. Módszertani szempontból cél a foglalkozások módszertanának kidolgozása, esettanulmányok készítése, a program közzététele ( 8.2. mellékletben: Egy kamaszcsoport története a Befogadó Otthonban című pályázati beszámoló ). (http:///file/modszertani_tegyesz/befogadootthon/kamaszcsoport_pal yazati_beszamolo.pdf) 10.) Speciális szükségletű gyerekek a szakellátásban, vizsgálatuk-szakértésük-elhelyezésük 2009 őszén a Módszertani Szakmai Program szerint az első támogatási időszakban a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztályának munkatársaival történt közös megegyezés alapján, velük együttműködésben elkezdtük a speciális szükséglettel kapcsolatos szakmai műhelymunkát. A szakmai munka vezetői Hajduné Kálmán Margit és Szikulai István. A szakmai műhely aktualitását az a gyakorlati tapasztalat adja, hogy a speciális gondozási helyek száma kevés, illetve az ellátás gyakorlata és formája számos olyan eltérést mutat, aminek logikus következménye, hogy a munkatársak tevékenységének hatékonysága is jelentősen különbözik. 2009. szeptember 17-én megtartottuk a szakmai fórum első, alakuló ülését a Fővárosi Tegyeszben. Az alakuló ülésen részt vettek az országban működő speciális gyermekotthonok, speciális lakásotthonok valamint gyermekotthonok speciális csoportjainak munkatársai.
15 A fővárosból és a kilenc megyéből érkezett kollegák huszonhat intézményt képviseltek. A szakmai fórumon összesen negyvenegy résztvevő volt. A felmerült gyakorlati tapasztalatok, kérdések alapján az alakuló ülésen öt témakört sikerült azonosítani, amelyeket a jövőben szakmai műhelyekben dolgoznak fel a jelentkező kollegák. A találkozón elfogadott témakörök a következők: 1. Befogadás Adaptáció Elbocsájtás Munkacsoport 2. Nevelési Felügyelet Munkacsoport 3. Oktatási Munkacsoport 4. Szakmai Feltételek Munkacsoport 5. Terápiás Lehetőségek Munkacsoport 2009. november 26-án második alkalommal is szerveztünk Szakmai Fórumot, aminek legfontosabb célkitűzése, a megalakult munkacsoportok eddigi tapasztalatainak, eredményeinek áttekintése volt. A fővárosból és hat megyéből érkeztek kollegák, akik tizennégy intézményt képviseltek. A szakmai fórum munkájában huszonegy résztvevő vett részt. A munkacsoportok összefoglalói részletesen 9. melléklet (http:///file/modszertani_tegyesz/szakmai_muhelyek/specialis_ellatas _szakmai_muhelye/osszefoglalo_specialis_ellatas.pdf) Néhány kiemelt problématerület: - A gyermek jogainak és védelmének kérdése - A nevelési felügyelet nem rendelhető el a gyermekotthon speciális csoportjában, holott ott is szükség lenne rá - A nevelési felügyelet határidői - A nevelési felügyelet túlszabályozottsága - A speciális gyermekotthoni pótlék szabályozásából fontos dolgok kimaradtak
16 - A biztonsági elkülönítő kialakításával kapcsolatban útmutató készítése - A gyámság kérdése - A speciális ellátás két éves időtartama után tervezetten történjék az elbocsájtás, a szakmai programok illeszkedjenek egymáshoz, a befogadás-elbocsájtás szervesen kapcsolódjon egymáshoz - A speciális szükségletű gyerekek esetében legyen lehetőség a tanulói jogviszony felfüggesztésére, tankötelezettségét teljesíthesse a gyermek a speciális ellátó helyen addig, amíg személyiségállapota ezt indokolja. - A magántanuló státusz mellé kapjon normatívát az iskola, és akár utazó pedagógussal a magántanulók heti 10 óra keretében kapjanak oktatási szolgáltatást gyermekotthonban. - A speciális ellátási formák jelenlegi helyzetében lévő különbségeket szükséget feltérképezni - A speciális szükségletű gyermekek terápiás lehetőségeinek felmérése, bemutatása, terápiás és terápiás hatású módszerek elterjesztése A speciális szükségletű gyermekek szakértői vizsgálatáról, elhelyezésének nehézségeiről valamint a számukra nyújtott szolgáltatások elégtelenségéről szóló szakmai diskurzusok áttekintése és az országos helyzet vizsgálata a módszertani feladatellátás ötéves időtartama alatt kiemelt szakterülete a Fővárosi Tegyesznek. A szakmai fórum és munkacsoportok eredményeiről folyamatos, részletes tájékoztatást nyújtunk mind a terep, mind pedig a módszertani intézmények és a döntéshozók számára.
17 11.) Külföldi állampolgárságú gyerekek a magyar gyermekvédelmi szakellátásban Konzultációk folytatása a külföldi állampolgárságú gyermekek helyzetének rendezése érdekében Befogadó Otthonok, megyei tegyeszek jelzései alapján egyre nagyobb arányú a külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú gyermekek beutalása a szakellátásba. Ezen gyerekek sorsrendezésére vonatkozó jogi és szakmai szabályok kidolgozatlansága tapasztalható. Sürgetőnek látjuk a problémában érintett államok szakembereivel való konzultációk lefolytatását, egységes, az adott állampolgárságú gyerekekre egyöntetűen vonatkozó eljárási rend kidolgozását. 2009. februárjában Romániában tárgyalt dr. Radoszáv Miklós vezetésével egy magyar gyermekvédelmi szakemberekből (szakszolgálatok és a szakminisztérium képviselőiből) álló küldöttség a román állampolgárságú magyar szakellátásban élő gyermekek ügyében. Kapcsolatfelvételre került sor a Hargita megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósággal. Dr. Elekes Zoltán igazgató meghívott előadóként munkatársaival részt vett az Országos Gyermekvédelmi Konferenciánkon. Együttműködésünket hosszútávra tervezzük, amelyben közös kutatások, tanulmányutak, tapasztalatcserék szerepelnek. A kísérő nélküli kiskorúak otthonában nagykorúvává vált tartós neveltek utógondozói ellátásának biztosítása, jelenleg nincs összhangban a fiatal felnőttek igényeivel. A menekültek nagyobb lélekszámú koloniái ugyanis Budapesten találhatók, akik az utógondozói ellátottak természetes támaszaivá válhatnak (pl. vallási közösségek). Zömében Budapesten találhatóak azok az iskolák is, melyek integrálni tudják az idegen ajkú fiatalokat.
18 A gondozás finaszírozása miatt javasoljuk, hogy a menekült fiatalok ellátása területi megkötöttségek nélkül elrendelhető legyen az ország bármely pontjára. 12.) Gyermeki jogok érvényesülése és érvényesítése a szakellátásban A Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat módszertani tevékenységei sorában mind a fővárosi szakellátás intézményei, mind pedig a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatok számára szolgáltatva kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a gyermeki jogok érvényesítése, védelme érdekében közvetítse a gyermeki jogok gyakorlásának, biztosításának fontosságát, információkkal lássa el a terepen dolgozó szakembereket segítve őket a mindennapi munkavégzés során a gyermeki jogokkal kapcsolatosan felmerülő kérdések tisztázásában. Ennek érdekében minden rendezvényünk, szakmai tapasztalat feldolgozó műhelyünk, képzésünk, elemzésünk és vizsgálatunk egyben gyermeki jogi vonatkozású is. A Gyermeki jogok labirintusa Szakmai Nap egy olyan rendezvényünk volt, ahol a fókuszban a gyermeki jogok érvényesítése állt, és amely rendezvénnyel a fővárosi gyermekotthonok számára teremtettünk lehetőséget együtt gondolkodásra, problémafelvetésre, informálódásra. 2009. október 20-án került sor a rendezvényre a fővárosi fenntartású gyermekotthonok vezetői és munkatársaik számára. A Szakmai Nap célja a gyermekotthonban dolgozó szakemberek számára a gyermeki jogokkal kapcsolatos nézetek, vizsgálatok, és eredmények megismertetése mellett az aktuális, jelenleg elérhető projektek szolgáltatások megismertetése is volt. A Szakmai Napon 25 intézmény 59 munkatársa vett részt. Dr. Hazai Istvánné, a Fővárosi Önkormányzat Gyermekvédelmi Ügyosztályának ügyosztályvezetője is jelen volt.
19 A délelőtt folyamán Molnár László a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat Igazgatója mondott köszöntőt, majd dr. Radoszáv Miklós (Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese) moderálása mellett dr. Győrffy Zsuzsanna az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársa tartott beszámolót a gyermekotthonokban végzett ombudsmani vizsgálatok gyakorlatáról és eredményeiről. Ezt követően Heislerné Dobos Éva a Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesületének munkatársa mutatta be a FICE Gyermekparlamentjének működését és a pszichológus segítő munkáját a Gyermekparlamenten résztvevő fiatalok körében. Az előadásokat követően az előadók közötti közös gondolkodás, tapasztalatok megosztására került sor. Sok dilemma felvetődött, melyek részben megválaszolásra kerültek az előadók által, részben felhívták figyelmünket olyan témákra, területekre amelyekkel a későbbiekben a gyermekotthonban dolgozó szakembereknek segítséget kell nyújtani. A Könyvtár munkatársainak segítségével a résztvevők megismerkedhettek a témához kapcsolódó szakmai könyvekkel és az érdeklődő szakemberek az Ombudsmani Hivatal ingyenes kiadványait ( ÁJOB projektfüzetek Gyermekjogi projekt 2009/3 - http://www.obh.hu/allam/2008/pdf/gyermekjogi.pdf ); Sereg András: Jogod van hozzá!) a Család, Gyermek Ifjúság Egyesület gyermeki jogokat érintő folyóiratát (Család Gyermek Ifjúság folyóirat 2008/6. szám - http://www.csagyi.hu/20086-szam) és a Gyermekjogi Képviselők tájékoztató anyagait ( http://www.gyermekjogok.hu/ ) vihették magukkal. Dr. Purda Zsuzsanna és Zongor Klára: Gyermekjogi ABC (5részes) könyvcsomagjának 1-1 példányát a szakminisztérium támogatásával ingyenesen biztosította a gyermekotthonok részére. A délután folyamán a résztvevők külön-külön szekciókban ismerkedhettek meg a jelenleg elérhető projektekkel és szolgáltatásokkal.
20 Pauzáné Dr. Suha Judit és Herczeg Rita gyermekjogi képviselők a Gyermekjogi Képviselők munkáját ismertették és a gyermekotthonokban felmerülő eseteket mutatták be. Ezután egyéni esetek megbeszélésére is sor került. A Gyermekjogi ABC könyvcsomagot és a hozzákapcsolódó programot Zongor Klára mutatta be. A Kiskompasz Kézikönyv a gyermekek emberi jogi neveléséhez könyvet és képzést Szebenyi Marianna a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat munkatársa mutatta be. A bemutatót követően helyzetgyakorlatokban is kipróbálhatták magukat a résztvevők. A Van Jogod programot dr. Győrfi Éva a Család, Gyermek Ifjúság Egyesület munkatársa mutatta be. Ismertette a programot illetve bemutatta a képzés kialakításában segítő csurgói pilotcsoportok tapasztalatait. A bemutató végén egy-két játékos feladattal bemutatta az akkreditálás alatt álló képzés egy-egy elemét. További részletek a Szakmai Napról: 10.1. melléklet (http:///file/aktualis/esemenyek/gyermeki_jogok_labirintusa/osszeg zesek/gyermekjogok_osszefoglalo_szekcio_1.pdf), 10.2. melléklet (http:///file/aktualis/esemenyek/gyermeki_jogok_labirintusa/osszeg zesek/gyermekjogok_osszefoglalo_szekcio_2.pdf), 10.3. melléklet (http:///file/aktualis/esemenyek/gyermeki_jogok_labirintusa/osszeg zesek/gyermekjogok_osszefoglalo_szekcio_3.pdf), A rendezvényről publikáció is született (Kovács Szilvia - Both Éva: Gyermeki jogok labirintusa - Szakmai Nap Család, Gyermek, Ifjúság 2009/5 29-30. oldal).
21 KUTATÁSOK: 1. Segítők segítése program a területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek szakmai szükségletei, segítése Általános tapasztalat, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek gyakran csak nehezen képesek megfogalmazni egzakt pontossággal munkájuk szakmai tartalmait, nemritkán bizonytalanok szakmai kompetenciáikban, módszertani tudásukban. Igen kevés hatékony szakmai továbbképzési lehetőséget tartanak számon, továbbá gyakran hiányolják a (szakmai) személyiségük karbantartását segítő, kiégést megelőző formák elérhetőségét, a szupervíziót. A fentiek miatt fontosnak tartottuk, hogy a szakszolgálatoknál dolgozó segítő szakemberek vonatkozásában elinduljon egy program, amelynek keretében készüljenek felmérések a szakmai szükségleteikről, vélekedésükről, és kerüljön sor a szakszolgálatokban a segítők segítésének módszertani szabályainak meghatározására. Ezt a programot Dr. Bede Nóra vezetésével a módszertani támogatás teljes időszakában folytatjuk a szakszolgálatok minél teljesebb körét bevonva. (Kutatási terv elolvasható 11. melléklet) (http:///file/modszertani_tegyesz/kutatasok/segitok_segitese/segitok _segitese_kutatas.pdf) 2. A gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetének és módszertani szükségleteinek felmérése Az országos módszertani program keretében átfogó felmérést készítünk Békés Zoltán és Kiss Máté közreműködésével a szakszolgálatok reális és konkrét módszertani szükségleteiről és igényeiről. Ebben a munkában azonban nem támaszkodhatunk kielégítő információra a szakszolgálatok helyzetéről, mert a számvevőszéki és az
22 ombudsmani vizsgálatok megállapításai kivételével nem készült alapos elemzés erről. Ezért a módszertani szükségletek felmérését a szakszolgálatok tényleges helyzetének (szervezeti és működési feltételek, feladatellátás, stb.) részletes feltérképezésébe ágyazottan vizsgáljuk. Ez azért is szükséges, mert a megyei szakszolgálatok feltételei majd mindenben erősen eltérnek a mienktől. 2009-ben elsősorban problémafeltáró interjúkat készítettünk (Molnár Lászlóval, dr. Radoszáv Miklóssal, Oláh Jánosnéval és Porczió Györgynével) annak tisztázására, hogy a szakszolgálatok szervezeti helyzetében és működésében mely fő problémák különíthetők el, és azokat mi jellemzi. Az interjúkkal párhuzamosan statisztikai információ gyűjtését kezdtük el a helyzet- és szükségletfelméréshez. A helyzetelemzés/szükségletfelmérés eredményei által a helyi sajátosságok azonosítását a hatékony módszertani feladatellátás alapjának gondoljuk. ( Kutatási terv elolvasható 12. melléklet ) (http:///file/modszertani_tegyesz/kutatasok/tegyeszek_felmerese/teg yeszek_felmerese_kutatas.pdf) 3.) Országos kutatás a nevelőszülői feladatokra jelentkezőkről 2009 nyarán a Baranya megyei Módszertani Nevelőszülői Hálózattal együttesen egy nevelőszülői kutatás tervét fogalmazta meg a Fővárosi Tegyesz, mint módszertani szakszolgálat. A kutatási tervet, valamint a kérdőíveket Kovács Szilvia és Kiss Máté munkatársunk készítette. A kutatás lebonyolítása a Baranya megyei kollégák feladata, kollégáink kutatásmódszertani segítséget, szaktanácsadást nyújtanak mindvégig ehhez. Kutatási célunk, hogy képet kapjunk arról: mi jellemzi azokat az embereket, akik nevelőszülőnek jelentkeznek az egyes nevelőszülői hálózatoknál. Egy olyan adatbázist kívánunk létrehozni, amely segítségével a fenti kutatási kérdésre választ tudunk adni. A kutatáshoz csatlakozott egy Erdélyben működő nevelőszülői iroda is a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ munkatársaival együttműködésben
23 végeznénk egy ottani viszonyokra adaptált kérdőíves felmérést jelen kutatási terv szempontjai szerint. Fontosnak tartjuk az ottani szakemberekkel való együttgondolkodást, a kutatás révén összehasonlításokat tehetünk, meghatározhatjuk az azonosságokat és különbségeket. A kutatás 2010. február 1-én indult el az ország 14 nevelőszülői hálózatot működtető szervezetének közreműködésével. ( A kutatási terv elolvasható 13. melléklet ) (http:///file/modszertani_tegyesz/kutatasok/nev_szul_2010/nev_szul_ kutatasi_terv_vegso.pdf) Az elmúlt évben a Fővárosi Módszertani Tegyesz 42 munkatársa vett részt a szakmai megvalósításban előadóként, szakértőként, tanácsadóként, munkacsoportvezetőként vagy moderátorként. További 25 szakembert kértünk fel és bíztunk meg külsős közreműködőként hasonló feladatok elvégzésére, ők kivétel nélkül különös szaktudással rendelkező, szakterületükön kiváló kollégák, akik a szakszolgálatoknál, gyermekvédelmi intézményekben és a társzakmák területén (egészségügy, oktatás, munkaügy) rendelkeznek terepkompetenciával. Az elmúlt időszak tapasztalatai igazolták a Módszertani Szakmai Programban megfogalmazott problémaazonosításunk helytállóságát. Szakmai módszertani munkánk keretében a gyermekvédelem valós, feszítő problémáinak feltárása, elemzése, megbeszélése, a problémák kezelési lehetőségeinek felvázolása, kipróbálása, módszerek kidolgozása történt meg a legszélesebb gyermekvédelmi szakmai együttműködésben. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Fővárosi Tegyesz országos hatáskörű módszertani feladatellátása a Módszertani Szakmai Programban rögzített szakmai szempontok szerint, a munkatervnek megfelelően 2009-ben megvalósult. Budapest, 2010. február 1.