Az aszálykár mérséklésének lehetőségei az Ős-Dráva Program vízkormányzása révén az Ormánságban

Hasonló dokumentumok
A Balaton vízszintemelésének hatása a Balaton déli parti kisvízfolyásokra

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

KÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban

Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Ős-Dráva Program Aktualizált Területi Vízgazdálkodási Tanulmányterv (egyeztetési anyag)

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Horváth Angéla osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban


Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

A mezőgazdasági célú vízszolgáltatás időszerű kérdései a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

VP Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség.

Miért kellettek VTT projektek?

Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/44

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

Kurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94) Fax: +36(94)

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldások. Horváth Angéla. Amit az aszálymonitoring-rendszerről tudni kell

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

ÉLŐHELY REKONSTRUKCIÓS MUNKÁLATOK A SZÁRAZ-ÉR MENTÉN KEOP-3.1.2/2F/

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

A Balatont érintő beruházások bemutatása

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

Öntözésfejlesztés lehetőségei

A programozási időszak ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztító beruházásai és az eddig elért eredmények

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

Pályázat előkészítési folyamatok bemutatása a Dozmati tározó projekttel

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Környezet és Energia Operatív Program

A hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztése az Öntözés-Fejlesztési Stratégia előkészítése

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

Vajdasági vízhiány probléma

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás:

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

Átírás:

Az aszálykár mérséklésének lehetőségei az Ős-Dráva Program vízkormányzása révén az Ormánságban Cser Valéria Osztályvezető-helyettes DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Debrecen, 2016. július 6.

ŐS-DRÁVA PROGRAM Az Ős-Dráva Program egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési program. Az Ős-Dráva program hét pillérből áll. Alapja hét alappillér közül a vízgazdálkodási fejlesztés (a vízkormányzás átalakítása), ami a táj adottságaihoz igazodó tájgazdálkodás alapja. 1. Vízrendezés 2. Tájhasználat-váltás és tájtagolás 3. Állattenyésztés 4. Feldolgozás, gazdaságfejlesztés, megújuló energia 5. Turizmus 6. Humánerőforrás-fejlesztés 7. Egységes projektmenedzsment A Kormány 1242/2012. (VII. 17.) számon határozatot hozott az Ős-Dráva Program elindításáról. 2013-ban megjelent a Kormány 1094/2013. (III. 4.) számú határozata az Ős-Dráva Programról szóló 1242/2012. (VII. 17.) Korm. határozat módosításáról, mely kiemelt kormányzati célként jelöli az Ős-Dráva Programot. 2015-ben elkészült az Ős-Dráva Program Aktualizált Területi Vízgazdálkodási Tanulmányterve.

KLÍMAVÁLTOZÁS A klímaváltozás egyik legsúlyosabban érintett területe a vízgazdálkodás Az éghajlatváltozás a vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el: Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, mint aszály, a hírtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, a fagyhullámok A csapadék egyenlőtlen eloszlása hosszútávon a talajvízkészleteket is befolyásolja. A heves csapadéktevékenység következtében hírtelen kialakuló, gyors levonulású árhullámok okoznak problémát. Magyarországon a klímaváltozás az alábbi következményekkel járhat: - Az éghajlat szárazabbá válik, kevesebb csapadék fog éves átlagban hullani. - Az a kevés csapadék is inkább egyszerre, nagy intenzitással fog leesni. - Növekedni fog a párolgás a magasabb hőmérséklet következtében, ami egyrészt a mezőgazdaságot fogja hátrányosan érinteni, másrészt az élővizeinket. - A magasabb párolgás miatt a kisebb vízhozamú folyókba engedett ugyanakkora mennyiségű szennyvíz a vízfolyások elszennyeződésével, és a természetes élővilág pusztulásával fog együtt járni. - Az éghajlat melegedésével a növény- és állatvilágban is jelentős változások fognak lejátszódni. - Az intenzív, özönvízszerű esők következtében Magyarországon fokozódik az árvízveszély, a mélyen fekvő területeken, pedig fokozott belvízveszélyre számíthatunk.

ŐS-DRÁVA PROGRAM TERÜLET - ORMÁNSÁG - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó mentén (Ormánság) - Projekt terület 572 km 2-4 kistérség Barcsi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári - 45 település 7 somogyi, 38 baranyai - Meghatározó települések: Sellye, Vajszló - Népesség: 19.000 fő - hazánk egyik legelmaradottabb térsége - gyenge infrastrukturális ellátottsággal rendelkező aprófalvas térség - magas a munkanélküliség - alacsony életszínvonal - foglalkozási lehetőségek hiánya - jelentős az elvándorlás

ORMÁNSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZI VISZONYOK TERMÉSZERFÖLDRAJZI VISZONYOK A tervezési terület a Dráva menti-síkság, a Dráva-sík és a Fekete-víz síkja kistájegységeket érinti. - a felszín több mint fele ártéri síkság - a többi nagy része futóhomokkal fedett ármentes síkság - sekély, pangó vizű holtágak és a lefűződő mellékágak jellemzik a területet FÖLDTANI ADOTTSÁGOK -lösszel és futóhomokkal takart felszínek - mélyebb fekvésű ártéri részeken folyóvízi iszap NÖVÉNYZET -A terület a zárt tölgyesek övezetbe tartozik - A természetes növényzetének többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik -A természeteshez közeli növénytakaró hellyel-közzel csak a vízfolyások (egy része) mentén maradt meg -A Dráva és a lefűződött holtágak mentén növő galériaerdők Dráva-sík Fekete-víz síkja

ÁRVIZEK-ASZÁLY AZ ORMÁNSÁG KISZÁRADÁSA Az Ormánság területén is megfigyelhető az éghajlati szélsőségek fokozódása. Egyre gyakoribbá válnak a hőmérséklet hirtelen ingadozásai, növekszik a hőhullámok ideje és gyakorisága, miközben a csapadék időbeli és térbeli eloszlása is egyre szélsőségesebb. Az éves csapadék fokozatosan kiszorul a tenyészidőszakból, a tenyészidőszak csapadékátlaga egyre jelentősebb ütemben csökken. A kisvízfolyásokon az árvizek általában nyár elején, és ősszel jelentkeznek, míg a kisvizek időszaka a nyár vége. A csapadék mindkét szélsősége sok problémát okoz. A sok csapadék árvizeket okoz, míg a kevés szárazságot, illetve aszályt. Az aszály hatásai mezőgazdaságot és a növények termését befolyásolják minden élőlényt, beleértve a házi-, illetve vadállatokat, növényeket és az emberi létet. Ormányság egyre gyorsabb ütemű kiszáradása Okok: 1. Dráva medrének süllyedése 2. iparszerű nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó melioráció 3. nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlat (felszíni vizek minél gyorsabb levezetése) 4. talajvízszint süllyedése 5. éghajlatváltozás (egyre szélsőségesebb időjárási körülmények)

KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2015. évre szólóéves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat 2. mellékletében nevesített kiemelt projektként szerepel a 20. soron a Vízvisszatartás és tájhasználat váltás tervezése az Ős-Dráva Programban projekt. Projekt indikatív támogatási kerete: 11 milliárd Ft. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat módosításáról szóló 1646/2015. (IX. 10.) Korm. határozat 2. sz. mellékletében nevesített kiemelt projektként szerepel a 38. soron a Vízvisszatartás és tájhasználat váltás tervezése az Ős-Dráva Programban projekt. Projekt indikatív támogatási kerete: 11 milliárd Ft. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 2. sz. mellékletében nevesített kiemelt projektként szerepel a 41. soron a Vízvisszatartás és tájhasználat váltás tervezése az Ős-Dráva Programban projekt. Projekt indikatív támogatási kerete: 9 milliárd Ft. f ) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a nemzetgazdasági miniszter bevonásával tegyen javaslatot a Kormány részére a 2. mellékletben foglalt táblázat D:41 mezőjében meghatározott indikatív támogatási kereten felül további kétmilliárd forint támogatás biztosítása érdekében, a 2. mellékletben foglalt táblázat 41. sora szerinti projekt megvalósítása céljából.

CÉLOK - EREDMÉNYEK A fejlesztés célja: A TÁJHASZNÁLATVÁLTÁS ELŐSEGÍTÉSE A területre hulló, illetve oda gravitáló csapadékvizek visszatartása, helyben történő hasznosítása. A terület vízrendszereinek korszerűsítése, rugalmasságának növelése. Beavatkozási lehetőség a vízellátottság térbeli és időbeli viszonyaiba. Az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére. (Belvíz veszélyeztetettség csökkentése, aszályos időszakok mérséklése). Vizes élőhelyek, ökológiai rendszerek fenntarthatósága, revitalizációja (404 ha). Erdőterületek vízállapotainak javítása (4360 ha). Vízhasznosítási lehetőségek feltételeinek javítása (öntözés). GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS, TERÜLETFEJLESZTÉS Eredmény megnevezése: A projektben tervezett műszaki tartalom megvalósítása következtében a fejlesztéssel érintett területen a KEHOP-1.3.0 konstrukció fejlesztésére vonatkozó specifikus célkitűzései teljesülhetnek: a felszíni vízkészletek vízvisszatartása, víztározás, vízpótlás, vizes élőhelyek kialakítása, revitalizációja, jó áramlási viszonyok biztosítása. A fejlesztés megvalósításának eredményeként a klímaváltozás hatásai, az aszálykárok mérséklődnek, javul a társadalmi és ökológiai vízigények kielégítésének lehetősége, a meglévő vízkészletek hasznosíthatósága, növekszik a vízzel való ellátottság területi aránya, ezáltal nő a terület népesség megtartó képessége.

SZAKPOLITIKAI CÉLOK Az Ős-Dráva Program vízgazdálkodási fejlesztése figyelembe veszi a KEHOP 2012 2020 között megvalósítandó közösségi és nemzeti céljait, a táji sokféleség és az élővilág sokféleségének megőrzését, a természeti erőforrások közül a vízkészletek, vízbázisok védelmét, mennyiségi- és minőségi megőrzését. További cél az édesvizek fenntartható hasznosítása, a visszatartható víz mennyiségének növelése, az édesvíz többletéből, vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások mérséklése, a vizek lehetőség szerinti visszatartását biztosító vízi létesítmények építése, a természetes vízvisszatartást biztosító ökoszisztéma alapú megközelítés, a zöld megoldások alkalmazása, vagyis az ún. felelős vízkormányzás megvalósítása. Az Ős-Dráva Program vízgazdálkodási fejlesztése figyelembe veszi az Európai Unió új vízpolitikáját megfogalmazó Víz Keretirányelvet, szerepel a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben és összhangban van a Kvassay Jenő Tervvel, mint Magyarország vízgazdálkodási stratégiájával.

PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS, ELVÉGZETT FELADATOK 2015-ben elkészült az Ős-Dráva Program Aktualizált Területi Vízgazdálkodási Tanulmányterve, ami a KEHOP projekt alapja. 2015.10.13-án megjelent a KEHOP-1.3.0./2015. Fenntartható vízgazdálkodási infrastrukturális feltételeinek javítása című pályázati felhívás. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közösen elkészítették a pályázati dokumentációt, melynek műszaki tartalmát egyeztették Tiffán Zsolt Ős-Dráva Programért felelős miniszteri biztossal. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Konzorciuma 2016. március 18-án beadta a pályázati anyagot. Ez idáig még nem érkezett visszajelzés az Irányító Hatóságtól. BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK MEGKEZDŐDTEK: 1. felelős akkreditált közbeszerzési szakértő 2. megvalósíthatósági tanulmány és az ajánlati terv elkészítése A Kommunikációs Tervet az IH és Nemzeti Kommunikációs Hivatal jóváhagyta. Megjelent a 1212/2016. (IV. 28.) Korm. Határozat a 2014-2020 közötti időszakban uniós forrásból megvalósítani tervezett kiemelt projektek előkészítettségéről és a kapcsolódó akciótervről. Gyorsított ütemezés szükséges.

ŐS-DRÁVA PROGRAM VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKT TERÜLET A projekt területet hét, egymástól némileg független vízrendszerre választható szét.

TERVEZÉS KIINDULÁSI ALAPJA A területen található természetes és mesterséges vizek: A terület vízfolyásai, csatornái Meglévő vizes élőhelyek, berkek, mocsarak, holtágak Drávai mellékágak Beavatkozás célja: a vízkészlet megőrzést támogató a vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló, az ökológiai szempontokat figyelembe vevő vízgazdálkodási rendszer megvalósítása. Tervezett beavatkozások: A belvízvédelmi- és helyi vízkár-elhárítást biztosító medrek és egyéb vízilétesítmények felújítása, építése. A nyári aszályos időszak vízpótlását biztosító víztározók, medertározások megvalósítása. A rendelkezésre álló felszíni vízkészletek szétosztását, vízátvezetését biztosító vízkormányzási rendszerek létesítése. Duzzasztók létesítése, oldalműtárgyak felújítása, létesítése. A holtágak, mellékágak és egyéb vízterek vízpótlási lehetőségének megteremtése. Szivattyús vízkivételi helyek (öntözőzsilipek) felújítása, szivattyúállások létesítése. A mélyterületi vízvisszatartási lehetőségek megvalósítása.

ELŐZMÉNYNEK TEKINTHETŐ TERVEZÉSI MUNKÁK A projekthez előzménynek tekintendő tervezési munkák az alábbiak: KONCEPCIÓ TERVEK 1. Ős-Dráva Program Aktualizált Területi Vízgazdálkodási Tanulmányterv 2015.év 2. Tározási lehetőségek vizsgálata az Ormánság területén Tanulmányterv 2015. év MELLÉKÁG REVITALIZÁCIÓ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TERVEI 1. Adhini mellékág revitalizációja Előterv Tanulmány szintű műszaki leírás 2013.év Előzetes vizsgálati dokumentáció 2013.év Vízjogi létesítési engedélyes dokumentáció (Létesítési engedély van) 2015.év 2. Piskói mellékág revitalizációja Előterv Tanulmány szintű műszaki leírás 2013.év Előzetes vizsgálati dokumentáció 2013.év 3. Kisinci mellékág Előterv Tanulmány szintű műszaki leírás 2013.év Előzetes vizsgálati dokumentáció 2013.év VIZES ÉLŐHELY REVITALIZÁCIÓ 1. Korcsina csatorna rehabilitációjának megtervezése a Drávától a Fenéki részekig Műszaki tanulmány 2012.év 2. A Korcsina-csatorna Markóci mellékág revitalizációja 2012.év

TERVEZETT MŰSZAKI FEJLESZTÉSEK A tervezési koncepció egyik legfontosabb eleme a terület saját csapadék- és külvizeivel való gazdálkodás, azaz a felelős vízkormányzás megvalósítása. Ennek megfelelően a projekt területén a nyári vízhiányos időszak vízpótlását vagy tározással, vagy a vízrendszerek közötti vízátadással kell megoldani a szabad felszíni vízkészletek felhasználásával. Térségi vízvisszatartás, vízpótlás biztosítása érdekében medertározás, nagyobb duzzasztó építése és tározás, tározók építése Vizek helyben tartása, kisműtárgyak építése (kisebb duzzasztókat, osztóműveket, oldalműtárgyakat) Térségi vízszétosztás, vízátvezetés érdekében a meglevő medrek mederrendezése, vízszállító képességük növelése és új medrek építése Vizes élőhelyek rehabilitációja Mellékág revitalizáció Vízkivételi helyek a Dráva mentén

Beavatkozás jellege, rendeltetése Mennyiség Helye Kapacitás/térfogat/hossz A TERVEZETT FEJLESZTÉS ELEMEI Nagyobb duzzasztó Víztározók Mederkotrás Új medrek Vizes élőhelyek, holtágak vízpótlása Vízkivételi mű 0 Kisműtárgyak építése:duzzasztó, [db] [kmsz]/[fkm] [m 3 /s]/[m 3 ]/[km]/[ha] Szivattyúállás 5 [m3/s] Korcsina-átvágás, Potonyi tározó feltöltése Dráva 140,6 (Korcsina-átvágás torkolat) 1,0 Korcsina csatorna vízpótlás, vízleeresztés (kettős működésű) Dráva 119,5 (Korcsina torkolat) 1,0 Vízkivételi hely öntzésre Dráva 95,7 (Mérnökházi öntözőzsilip) 0,2 Vízkivételi hely öntzésre Dráva 89,8 (Ilmapusztai öntözőzsilip) 0,2 Zöldenergiával üzemelő szivattyútelep (Beépített szivattyú+naperő telep) Körcsönye 7+800 0,3 Tározó 5 [m3] Korcsina, Korcsina-átmetszés, Lugi-cs vízpótlása Potonyi 400 ezer Sellyei-Gürü cs.,nagymező-árok,drávaiványi-árok vízpótlása Teklafalui 550 ezer Kemsei-árok,Kápolnai-Gürü cs.,vejti-árok vízpótlása Tüskéspusztai 1 200 ezer Medertározás Régi Fekete-víz 350ezer Közes tározó (1 ha)körcsönye-cs. Gürü vízrendszer vízpótlása Köztes tározó Körcsönye-Sellyei-Gürü csatorna 20 ezer Vizes élőhely, tó kialakítása 11 [ha] 404,68 Lakócsai tó és Drávafoki tó Lakócsa melletti morotva 167,63 Fenékmocsár Fenékmocsár 33,79 Kanszki berek Kanszki berek 21,95 Felsőszentmártoni holtág Felsőszentmártoni holtág 12,82 Sellyei tó Sellyei tó 17,59 Drávakeresztúri tó Drávakeresztúri morotva 33,72 Bresztik Bresztik 4,07 Zalátai Ó-Dráva Zalátai Ó-Dráva 25,66 Fekete tó Fekete tó 5,56 Versági tó (Piskói-tó) Versági tó (Piskói-tó) 8,62 Kovácshidai tó Kovácshidai tó 73,27 Csatorna építése (tápcsatorna) 13 [km] 16,01 vízkormányzó műtárgy, Korcsina átvágás-sópusztai mederelzárás árok összekötés Kanszki berek-felsőszentmártoni tó összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés Egerszegi csatorna-kovácshidai horgásztó összekötés Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval Korcsina átvágás-sópusztai árok összekötés Kanszki berek-felsőszentmártoni tó összekötés Lugi-csatorna - Siópusztai árok összekötés Egerszegi csatorna-kovácshidai horgásztó összekötés Kémesi-Drávapiski árok összekötése a Tüskéspusztai tározóval 0,54 2,60 0,23 0,60 0,70 és központi műtárgy, Kápolnai-Gürü-Vejti oldalműtárgy Lúzsoki csatorna összekötése Sellyei-Gürü csatorna-bresztik tó összekötése Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatorna Kápolnai-Gürü-Vejti Lúzsoki csatorna összekötése Sellyei-Gürü csatorna-bresztik tó összekötése Zalátai Ó-Dráva-Fekete tó holtág összekötése Körcsönye-Kápolnai-Gürü összekötő csatorna 1,70 0,80 0,64 3,40 Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna Körcsönye-Sellyei-Gürü gravitációs összekötő csatorna 1,30 Körcsönye-Drávaiványi mellékárok gravitációs összekötő csatorna Körcsönye-Drávaiványi mellékárok gravitációs összekötő csatorna 0,20 Meglevő oldalműtárgyak felújítása, átépítése Mellékágak revitalizációja Szivattyúzási pontok Beépített szivattyú+naperő telep+napi tározó Monitoring rendszer Vízhozammérő műtárgy Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna Korcsina-Körcsönye összekötő csatorna 2,20 Korcsina-Bisztrica csatorna összekötő csatorna Korcsina-Bisztrica csatorna összekötő csatorna 1,10 Meder tisztítás, mélyítés, bővítés 48,95 12 [km] Siópusztai árok mederkotrás Siópusztai árok mederkotrás 4,90 Ó-csatorna mederkotrás Ó-csatorna mederkotrás 4,30 Korcsina átvágás mederkotrás Korcsina átvágás mederkotrás 2,30 Szödönyi árok kotrása Szödönyi árok kotrása 0,70 Hegyadó árok átmetszés mederkotrása Hegyadó árok átmetszés mederkotrása 1,60 Egerszegi csatorna mederkotrása Egerszegi csatorna mederkotrása 1,30 Drávaiványi mellékágak mederkotrása Drávaiványi mellékágak mederkotrása 5,00 Drávaiványi árok mederkotrás Drávaiványi árok mederkotrás 1,80 II. sz. Gürü összekötő mederkotrás II. sz. Gürü összekötő mederkotrás 5,35 Gürü összekötő mederkotrás Gürü összekötő mederkotrás 3,50 Körcsönye csatorna kotrása Körcsönye csatorna kotrása 10,10 Nagymező árok mederkotrás Nagymező árok mederkotrás 8,10 Műtárgyak 148 Tervezett vízkormányzó 61 nagy duzzasztó 2 Fekete-víz 20+200 kmsz, Pécsi-víz 10+950 kmsz duzzasztó 13 vízkormányzó műtárgy 13 mederelzárás és központi műtárgy (zsilip) 3 oldalműtárgy 30 Tervezett vízhozamérő műszelvény 2 Meglevő műtárgyak 85 árvízvédlemi zsilip 20 torkolati zsilip 1 öntöző zsilip 2 csapoóajtós áteresz 22 zsilip 40 Mellékág revitalizáció 6 [ha] 16,57 Kisinci mellékág revitalizációja Kisinci mellékág Dráva 86,4 86,9 2,11 Adhini mellékág revitalizációja Adhini mellékág Dráva 83,2 85,5 3,20 Piskói mellékág revitalizációja Piskói mellékág Dráva 102,55 104,15 3,11 Mailáthpusztai mellékág revitalizációja Mailáthpusztai Dráva 92,65 93,65 3,00 Drávasztárai mellékág revitalizációja Drávasztárai mellékág Dráva 116,0-118,35 3,15 Lajostanyai mellékág revitalizációja Lajostanyai mellékág Dráva 112,45-113,95 2,00 Töltés megerősítés 1 Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás Árvizi szükségtározó 1 Fekete-víz torkolati szakasz 3.5 km résfalazás 54 ha nagyságú árvizi szükségtározó tér Fekete-víz 25+000 km szelvényében a jobb parton 680ezer

VÍZGAZDÁLKODÁSI FEJLESZTÉS ÁTNÉZETES HELYSZÍNRAJZA

Fekete-víz 20+200 km szelv. NAGY DUZZASZTÓ

VÍZTÁROZÓK Potonyi tározó 39 ha 400 000 m3 Teklafalui tározó 52 ha 550 000 m3 Régi Fekete-víz medertározó 18 ha 350 000 m3 Sellyei köztes tározó 1 ha Erdészet területén kisebb tározók 1 db 5 ha, 3 db 10 ha, 1 db 6 ha

MEDERKOTRÁS ÚJ MEDREK Új mederszakaszok építése: 16 km Kotrandó mederszakaszok: 45 km Egyéb kotrások: 11 km Fenntartó sáv, koronastabilizáció: 11 km

KISMŰTÁRGYAK ÉPÍTÉSE 9 db duzzasztó 13 db vízkormányzó műtárgy 5 db mederelzárás és központi műtárgy 22 db oldalműtárgy Monitoring: Vízátvezetésnél mérőszelvény: 11 db Vízhozammérő műtárgy: 1 db

MEGLEVŐ MŰTÁRGYAK FELÚJÍTÁSA Oldalműtárgyak megfelelő műszaki állapotba hozása 61 db

VIZES ÉLŐHELYEK, HOLTÁGAK VÍZPÓTLÁSA 1. Fenékmocsár 2. Drávakeresztúri morotva 3. Sellyei tó bővítése 4. Bresztik tó 5. Zalátai Ó-Dráva 6. Fekete tó 7. Piskói tó 8. Lakócsai morotva 9. Kanszki berek 10. Felsőszentmártoniholtág (Mrtvica)

MELLÉKÁG REVITALIZÁCIÓ 1. Kisinci mellékág revitalizációja 2. Adhini mellékág revitalizációja 3. Piskói mellékág revitalizációja 4. Mailáthpusztai mellékág revitalizációja 5. Drávasztárai mellékág revitalizációja 6. Lajostanyai mellékág revitalizációja

1. Ilmapusztai öntöző zsilip 2. Mérnökházi öntöző zsilip 3. Majláthpusztai öntözsőzsilip 4. Korcsina zsilip 5. Tótújfalui zsilip SZIVATTYÚZÁSI PONTOK

Köszönöm a figyelmet!