Regisztráció Hol lehet elindítani a Cégkapu-regisztrációt? A regisztrációs felület a https://cegkapu.gov.hu/oldalól érhető el. Hogyan lehet bejelentkezni a cégkapu-regisztrációs felületre? A felhasználók azonosítása a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) rendszerén keresztül történik. A belépéshez rendelkezni kell az alábbi regisztrációk valamelyikével: Ügyfélkapu, Részleges kódú telefonos azonosítás A regisztráció menetét a Cégkapu-regisztráció alkalmazás használata c. tájékoztató tartalmazza. Egy gazdálkodó szervezetnek hány Cégkapuja lehet? Egy gazdálkodó szervezet egyetlen Cégkapuval rendelkezhet, és minden Cégkapunak egy fő cégkapumegbízottja lehet, további személyek a cégkapumegbízott által adhatóak hozzá a Cégkapus ügyek intézéséhez. Milyen módon pótolhatja a gazdálkodó szervezet a regisztrációt 2018-ban? A Cégkapu-regisztrációt a törvényben kötelezett gazdálkodó szervezetek továbbra is a https://cegkapu.gov.hu oldalon elérhető regisztrációs alkalmazás segítségével végezhetik el. A Cégkapu-regisztrációval, valamint a szolgáltatás működésével kapcsolatos valamennyi tájékoztató, felhasználói leírás a https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/cegkapu.html oldalon érhető el. Milyen szankcióra számíthat az a gazdálkodó szervezet, amely nem regisztrált 2017. december 31-éig? A 2015. évi CCXXII. törvény 14. (8) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet ezen kötelezettségének nem teljesítése miatt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Szükség van-e formanyomtatvány telepítéséhez a regisztrációhoz? A regisztrációhoz nem tartozik letölthető formanyomtatvány. A regisztráció online módon történik, az erre szolgáló felületen. Lehetőség van a regisztráció online, azaz teljesen automatikus elvégzésére, ez kizárólag cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek esetén használható, ha a cég törvényes képviseletére jogosult végzi el a regisztrációt. Egyéb szervezetek, valamint meghatalmazottkénti eljárás során a honlapon megjelenő űrlap kitöltésével tehető meg a regisztráció. Milyen csatolandó iratok szükségesek a regisztrációhoz? Az alábbi esetekben nincs szükség csatolmányok feltöltésére:
ha online, teljesen automatikus regisztráció kerül benyújtásra ha az űrlap kitöltését cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet esetében az önálló képviseltre jogosult személy teszi meg ha Cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet esetében a cégképviselő együttes képviseleti joggal rendelkezik, de kizárólag a saját nevében regisztrál Egyéb esetekben szükséges a dokumentumok csatolása, erről részletes tájékoztató a https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok/urlapos_reg_csatolmanyok.pdf oldalon található, a Tájékoztató az űrlapos regisztrációhoz csatolandó dokumentumokról című leírásban. Űrlapos regisztráció esetén mire vonatkozzon a feltöltendő meghatalmazás? A meghatalmazásnak amennyiben nem általános meghatalmazásról van szó - a konkrét ügyintézésre kell vonatkoznia, tehát ebben az esetben a regisztrációra (és a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségének RNY-be történő bejelentésére). Milyen esetekben szükséges meghatalmazást feltölteni? Amennyiben a képviselet jellege szervezeti, (vagyis a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásában képviseleti joggal rendelkezőként van feltűntetve a személy), úgy az ezt igazoló dokumentumot (aláírási címpéldány, alapító okirat, cégkivonat, stb. ) kell csatolni. Amennyiben pedig ügyleti képviseletről van szó (tehát a regisztrációt nem a törvényes képviselő, hanem meghatalmazott hozza létre), akkor a meghatalmazás csatolása kötelező. Van-e meghatározott követelmény azzal kapcsolatban, hogy mikoriak lehetnek a csatolt dokumentumok? A csatolt dokumentumok nem lehetnek 30 napnál régebbiek. Milyen módon kerül feldolgozásra az űrlapon benyújtott regisztrációs kérelem? A sikeresen beküldött regisztrációs űrlap ellenőrzését és feldolgozását a Cégkapu ügyintéző-oldali alkalmazásban végzik az erre jogosult ügyintézők. A regisztráció során meg lehet majd adni több e-mail címet is, vagy csak egyet? A Rendelkezési Nyilvántartásba kizárólag egy hivatalos kapcsolattartási cím jegyezhető be, amely a gazdálkodó szervezet hivatalos elektronikus elérhetősége. Ez az e-mail cím a Cégkapumegbízott adatainál megadott e-mail cím. A regisztráció kötelezettjei Mely szervezeteknek kötelező a regisztráció? Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. -a szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség). A hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatásokat szintén e törvény határozza meg. Az E-ügyintézési törvény értelmében gazdálkodó szervezet:
a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;. Kivételek a 451/2016. (XII. 19.) Korm. Rendelet (Vhr.) alapján: a) Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el. b) Egyéni vállalkozó az E-ügyintézési tv. 14. -a szerinti hivatalos elérhetőségként a Kormány által biztosított tárhelyek közül a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét jelenti be a rendelkezési nyilvántartásba. Fentiek értelmében az Egyéni vállalkozók nem jogosultak Cégkaput regisztrálni! Központi költségvetési szerveknek kell regisztrálnia? Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi. CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) definiálja, hogy mely jogalanyokat ért gazdálkodó szervezet alatt. Tekintettel arra, hogy az E-ügyintézési tv. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény terminológiáját használja, a költségvetési szerv gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeinek és kereskedelmi képviseletnek kell regisztrálnia? A fióktelepnek Cégkapuval kell rendelkeznie. A kereskedelmi képviselet ellentétben a fiókteleppel nincs felsorolva se a most hatályos, se az új Pp.-ben, így nem szükséges Cégkaput regisztrálnia. A törvény alapján ugyanis más a definíciója a kereskedelmi képviseletnek és más a fióktelepnek. A 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről. 2. E törvény alkalmazásában b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek; c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás nevében és javára szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;
Egyházak, illetve vallási tevékenységet végző szervezetek esetében szükséges a regisztráció? A 2011. évi CCVI tv. 6. -a alapján vallási közösség lehet vallási tevékenységet végző szervezet. országgyűlés által elismert egyház (bevett egyház) /tv. melléklete tartalmazza/ A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát cégkapu regisztrációra kötelezett. (9/A. (2)) Az egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye. (10. ). A bevett egyház jogi személy. A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik. A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A 2011. évi CCVI. tv 9. (1) bekezdése szerinti tevékenységet (pl. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális stb.) ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület. A fentiek alapján, ha a vallási közösség (akár bevett egyház, akár vallási tevékenységet végző szervezet) pl. létrehoz egy alapítványt szociális tevékenység ellátása érdekében, akkor a létrehozott gazdasági társaság, alapítvány vagy egyesület cégkapu regisztrációra köteles. Társasházak illetve lakásszövetkezetek esetén kötelező a Cégkapu regisztráció? A társasházak, lakásszövetkezetek nem tartoznak a Cégkapu regisztrációra kötelezettek közé, mivel a Polgári Perrendtartásról szóló törvény alapján nem minősülnek gazdálkodó szervezetnek, nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Alapítványok által létrehozott egyéb szerveztek esetében szükséges a regisztráció? A hatályos szabályozás alapján minden alapítvány cégkapu regisztrációra kötelezett A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:32. (1) bekezdése rendelkezik a jogi személy szervezeti egységeinek jogalanyiságáról. 3:32. [A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága] (1) Ha e törvény lehetővé teszi, a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, feltéve, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik. A fentiek alapján, ha az alapítvány intézménye/intézményei önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, és a Pp. alapján gazdálkodó szervezetnek minősül, akkor Cégkapu regisztrációra köteles. Önálló jogi személyiséggel akkor rendelkezik, ha van külön legfőbb szerve, képviselője, ügyintéző szerve, saját vagyona, adószáma. Ha ezeknek a feltételeknek nem felel meg az alapítvány által létrehozott szervezet, akkor az az alapítvány egy különálló, de nem önálló egysége.
Kiváltja-e a Cégkapu-regisztráció a Nemzeti Adó- és Vámhivatal EGYKE (Egységes Képviseleti Adatlap - Bejelentés az állami adó- és vámhatósági ügyek képviselő útján történő intézéséhez) nyomtatványát? Nem. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő ügyintézésen nem változtat a Cégkapu regisztráció. Kiváltja-e a Cégkapu-regisztráció bármely más hatóság vagy hivatal meghatalmazással kapcsolatos űrlapjait? A Cégkapu nem, de a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) a gazdálkodó szervezetek tekintetében hitelesen tartalmazza a hivatalos elérhetőségi adatokat, továbbá az RNY a gazdálkodó szervezet szervezeti képviseletével összefüggésben tárolja az eseti és állandó meghatalmazásokat, valamint nyilvántartja a cégkapumegbízott személyét, és az adatokról hitelesített információt szolgáltat papír alapú irat bemutatása nélkül az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek. A gazdálkodó szervezeteknek az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket be kell jelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba? A gazdálkodó szervezetek kötelesek a hivatalos elérhetőségük bejelentésére a Rendelkezési Nyilvántartásba. Amennyiben a Cégkapu-regisztrációkor az Engedélyezem a leendő cégkapucím Rendelkezési Nyilvántartás rendszerbe történő bejelentését jelölőnégyzetből nem vette ki a pipát, akkor a bejelentés automatikusan megtörténik, nincs szükség külön bejelentésre. Aki korábban a cégjegyzékbe bejelentett e-mail címet, annak is kell Cégkaput nyitnia? Az itt bejelentett e-mail cím átvezetésre kerül a cégjegyzékbe? Igen, szükség van Cégkapu-regisztrációra, ugyanis szükséges az, hogy a Rendelkezési Nyilvántartásba hivatalos kapcsolattartáshoz szükséges elérhetőség kerüljön bejegyzésre. Külföldi személyek milyen módon tudják magukat azonosítani a Cégkapuregisztrációhoz? Amennyiben a gazdálkodó szervezet törvényes képviseletére jogosult személy nem magyar állampolgár és nem szerepel egyetlen magyarországi nyilvántartásban sem (személyiadat- és lakcímnyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás, elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása) meghatalmazással van lehetősége a Cégkapu regisztrációt megtenni. Ebben az esetben a meghatalmazáson és a kötelezően csatolandó dokumentumokon kívül a regisztrációs űrlaphoz szükséges csatolni a képviselő személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak (például személyi igazolvány vagy útlevél) szkennelt képét. Milyen szabályok döntik el azt, hogy mely hatóságok és milyen tartalmú döntéseiket, közléseiket (értesítés, végzés, határozat, stb.) küldik majd a Cégkapuba? A kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban e-ügyintézési tv.) 7. cikke foglalkozik. Minden elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden joghatást kiváltó értesítését az adott gazdálkodó szervezet által a rendelkezési nyilvántartásban megadott hivatalos elektronikus elérhetőségére küldi.
A hivatalos elérhetőségként megadható elérhetőség feltételeit az e-ügyintézési tv. 14. (6) bekezdése határozza meg. A Cégkapu regisztrációs szolgáltatás során megadott e-mail címet kizárólag a Cégkapu regisztrációs szolgáltatás használja a regisztráció során keletkezett értesítések megküldésére.