Az építésgazdaság fejlesztésének kormányzati elgondolásai GYÖRGY László, PhD gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár 2018. október 4.
Tartalom A magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban Problématérkép és megoldási javaslatok 2
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018. I. félév 2018.II. félév A magyar építőipar teljesítménye elmarad az ágazat Visegrádi országokban tapasztalható súlyától A magyar építőipar bruttó hozzáadott értéke a lengyel, cseh és szlovákhoz viszonyítva 12% 10% 8% 6% 4% 2% 7,1% 5,9% 4,8% 4,9% Van mozgástér az építőipar súlyának növelésére az ágazat modernizálásával 0% Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat 3
Nemzetközi összehasonlításban jelentős termelékenység lemaradásban vannak a hazai vállalkozások, ahogyan a bérek területén is 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Egy alkalmazottra jutó termelési érték 2015 (ezer EUR/év) 69,4 Átlagos személyi jellegű költség az építőiparban 2015 (ezer EUR/fő/év) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 11,4 8,6 Forrás: Eurostat, CÉH A 2018-ra vonatkozó becsült hazai munkaerő költség megközelíti a 2015-ös régiós szintet 4
Tartalom A magyar építőipar nemzetközi összehasonlításban Problématérkép és megoldási javaslatok 5
Problématérkép Legfőbb kihívások Megoldási javaslatok Kapacitáskorlátok Keresletkisimítás és kapacitásbővítés a termelékenység növelésével Forrás: ITM 6
Építőipari teljesítmény (milliárd Ft) A 2017 és 2022 között fennálló 20 000 milliárd forintos megrendelésállomány volumene meghaladja a 16 500 milliárd forintra tehető kivitelezési kapacitást, valamint időben egyenetlenül oszlik meg, túlkeresleti csúcsokat okozva A 2022-ig fennálló 20 000 milliárd forintos megrendelés állományból 15 000 milliárd forint állami beruházás 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 Illusztráció! 0 Forrás: ITM, CÉH 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Becsült kapacitás (évi 4%-os növekedés) Becsült igény 7
Problématérkép Legfőbb kihívások Megoldási javaslatok Az építőipari megrendelésállomány és kapacitás összehangolása Keresletkisimítás és kapacitásbővítés a termelékenység növelésével Az építőipar termelékenységének növelése Forrás: ITM 8
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018Q1 2018Q2 Az építőipar jelentős, de kiaknázatlan gazdasági potenciállal rendelkező ágazat A magyar építőipar és járműipar bruttó hozzáadott értéke 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% 5,0% 1,3% 4,9% 5,0% 5,8% 5,4% 2,6% 2,6% 2,0% 5,7% 5,3% 3,6% 2,9% 4,9% 5,1% 5,4% 4,2% 4,3% 3,7% 3,7% 3,3% 3,0% 4,8% 4,9% Bruttó hozzáadott érték tekintetében az építőipar és járműipar összemérhető nemzetgazdasági súllyal rendelkezik, azonban 2005-óta ellentétes dinamikát mutatnak Építőipar Járműgyártás Forrás: KSH 9
Az építésgazdaság fizikai dolgozóinak statisztikai bére kétharmada a járműiparban dolgozókénak Termelési érték (milliárd forint) Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 5 194 8 130 325 167 Fizikai foglalkoztatásúak bruttó átlagkeresete (forint/fő/hó) 203 978 300 842 ~1,5x Az azonos képzettségűek hivatalos bérkülönbségét feltehetően a szürkefoglalkoztatás okozza Forrás: KSH 10
Az építőipar globálisan alacsony termelékenysége három tényezőre vezethető vissza a McKinsey kutatása alapján Külső hatások Egyre összetettebbé váló építkezési projektek és kivitelezési munkák Szigorú és mindenre kiterjedő szabályozás A feketegazdaság jelentős aránya Iparági dinamika Az ágazatot széttöredezettség jellemzi a sok kis vállalkozás miatt A lakossági megrendelők gyakran tapasztalatlanok és vakon döntenek egy kivitelező mellett Gyakran átgondolatlan, felesleges és egyedi gyártást igénylő lakossági megrendelői igények teljesítése Vállalati szintű működési tényezők A tervezési folyamatok elavultak Gyenge folyamatmenedzsment a kivitelezés során Nem megfelelően képzett munkavállalók Alacsony befektetési kedv az innovatív és digitális megoldásokba Az építőipar alacsony termelékenysége globálisan Forrás: McKinsey 11
Az építőiparban kialakult cégstruktúra nem hatékony, sok a kisvállalkozás amelyek nem végeznek technológiai fejlesztéseket Építőipar cégek megoszlása létszám szerint 94% 82% 4% 2% 0,4% 0,03% 10% 6% 2% 0,2% Létszám (fő) 0-9 10-19 20-49 50-249 250 felett Létszám (fő) 0-9 10-19 20-49 50-249 250 felett Elaprózódott cégstruktúra, közép- és nagyvállalatok hiánya az építőiparban Forrás: Eurostat 12
Ideális esetben az építőipar termelékenysége középtávon 48-60 százalékkal növelhető Problématerületek Javaslatok Termelékenységjavulás Külső hatások Szabályozás átalakítása és az átláthatóság növelése Szükséges feltétel Iparági dinamika A szerződési feltételek újragondolása, árérték alapú elbírálás a költség alapú helyett Nagyobb hangsúly a kivitelezés hatékonyságán, előregyártott elemek széles körű használata 1 8-9% 8-10% 2 A beszerzési és ellátási lánc folyamatainak fejlesztése, gyorsítása digitalizációval 7-8% Vállalati szintű működési tényezők A kivitelezés gyorsítása, a munkafolyamatok átszervezése, az állási idők minimalizálása 3 Új építőanyagok, fokozott automatizálás használata, digitális technológia adaptálása 6-10% 14-15% Munkaerő képzése 7% Forrás: McKinsey Összesített hatás 48-60% 13
Problématérkép Legfőbb kihívások Megoldási javaslatok Az építőipari megrendelésállomány és kapacitás összehangolása Keresletkisimítás és kapacitásbővítés a termelékenység növelésével Az építőipar termelékenységének növelése Kkv-kat célzó technológiai fejlesztésre és képzésre fordítható támogatási program indítása Forrás: ITM 14
Az ITM építőipari támogatási programja a termelékenység növelését célozza 1 2 3 A legmodernebb tervezési eljárások megismerésének és használatának ösztönzése a tervező irodák körében Rövid idejű beruházás menedzsment képzés és az ehhez kapcsolódó szoftver beszerzés támogatása Kivitelezők ösztönzése, hogy előregyártott, kész elemekből építkezzenek Cél, hogy tervező irodák a hagyományos mellett az új, komplex tervezési eljárásokat is megismerjék, valamint használják a Building Information Modeling (BIM) szoftvereket Az előregyártott termékeken alapuló tervezés ösztönzése Cél az állásidők minimalizálása a kivitelezés során Elbírálási szempont egy 1-3 hónapos képzés elvégzése Az intézkedés várhatóan 10 százalékos időmegtakarítást és 5-20 százalékos költségmegtakarítást eredményezne Cél a kivitelezés idő és munkaerő szükségletének csökkentése Készelemek használatával akár 30-40 százalékos idő megtakarítást és 20 százalékos munkaerő megtakarítást is el lehet érni. Az egyszerűbb készelemeket a kivitelezők maguk is legyárthatják 4 Hatékonyabb építőipari cégstruktúra kialakulásának ösztönzése A vállalkozások méretnövekedésének, vagy fúziójának támogatása a méretgazdaságossági előnyök kihasználása érdekében Forrás: ITM 15
Az ITM építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére és hatékonyság növelésére irányuló támogatási programjának a keretösszege 16 milliárd forintra nőtt 2018-ban Támogatásban részesíthetők köre Kis-és középvállalkozások Építőipari kivitelezői, tervezőmérnöki, műszaki tanácsadási, illetve műszaki ellenőrzési tevékenységet végeznek A támogatás keretösszege 8-ról 16 milliárd forintra bővült a keretösszeg 2018-ra A támogatási program 8 milliárd forint keretösszegű első részére érkező 149 kérelem elbírálása megtörtént A támogatási program újabb 8 milliárd forint keretösszegű folytatásának a kiírása 2018 október 5-én kerül közzétételre a kormány honlapján (elektronikus benyújtással) Elvárt eredmény A támogatott vállalkozások termelékenységének átlagosan 15-20 százalékos növekedése Forrás: ITM 16
Az első 8 milliárd forint keretösszegű programban összesen 82 építőipari kkv kérelme javasolt támogatásra a szakmai bírálat alapján Beérkezett kérelmek 149 db Elbírált kérelmek 134 db Elutasított, vagy visszavont kérelmek 15 db Támogatásra javasolt kérelmek 82 db Támogatásra nem javasolt kérelmek 52 db Támogatás összege A befogadott támogatási igény összesen: 18,56 milliárd Ft A kormányzati támogatás összesen: 7,83 milliárd Ft A támogatás átlagos összege: 95,5 millió Ft Támogatási intenzitás A támogatási intenzitás 30 60 százalék között alakul Forrás: ITM 17
Az első 8 milliárd forint keretösszegű támogatásban részesülő vállalatok az ország teljes területét lefedik 1-2 db 3-4 db 5-6 db 7- db Forrás: ITM 18
A második 8 milliárd forint keretösszegű támogatási program tájékoztatója 2018 október 5-én kerül közzétételre a kormány honlapján Támogatásban részesíthetők köre Legalább 10 fős kis-és középvállalkozások Építőipari kivitelezői, tervezőmérnöki, műszaki tanácsadási, illetve műszaki ellenőrzési tevékenységet végeznek A támogatás keretösszege A támogatási program folytatása újabb 8 milliárd forintos keretösszegből fog megvalósulni Változások a programban Az odaítélhető támogatás alsó határa 25 millió forintra módosul a korábbi 50 millió forintról A beérkező kérelmek elbírálásakor a korábbinál hangsúlyosabb szempont lesz a vállalkozások aktuális bérszínvonala, illetve a támogatás hatására vállalt munkabér emelés mértéke Bürokráciacsökkentés: A kérelem elbírálás újszerű menete Forrás: ITM A kérelmeket várhatóan 2018 október 15-től lehet benyújtani A kérelmek fogadása és kezelése az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületen (EPTK) keresztül fog történni A kérelmek hiánypótoltatása a tervek szerint automatizálva fog történni 19
Köszönöm a figyelmet! GYÖRGY László, PhD gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár 2018. október 4.