EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.05.08 C(2012) 2999 final Tárgy: Állami támogatás SA.33418 (2011/N) Magyarország Mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program Tisztelt Miniszter Úr! Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) ezúton értesíti Magyarországot, hogy a magyar hatóságok által a fenti egyedi állami támogatási intézkedéssel kapcsolatban benyújtott információk vizsgálata nyomán úgy határozott, hogy a szóban forgó intézkedés ellen nem emel kifogást, mivel az összhangban van az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: EUMSZ). A Bizottság a következő megfontolások alapján hozta meg e határozatát: 1. AZ ELJÁRÁS (1) 2011. július 27-én kelt és még aznap iktatott levelükben a magyar hatóságok az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alapján bejelentették a Bizottságnak a fent megjelölt támogatási programot. A bizottsági szolgálatok 2011. szeptember 29-én és 2012. április 3-án kelt válaszleveleikben kiegészítő információkat kértek, amelyeket a magyar hatóságok 2011. október 25-i, 2011. november 22-i, 2011. december 27-i, 2012. február 10-i és 2012. április 16-i levelükben továbbítottak. (2) A bejelentett keretprogram a kedvezőtlen időjárási viszonyok kapcsán nyújtott és XA 190/2009. sz. állami támogatásként nyilvántartásba vett, a bejelentési kötelezettség alól mentességet élvező támogatási program helyébe lép. 2. LEÍRÁS 2.1. Cím (3) Mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program (a továbbiakban: a program) Őexcellenciája János MARTONYI Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles/Europese Commissie, B-1049 Brussel Belgium Telephone: 00-32 (0) 2 299.11.11.
2.2. Célkitűzés (4) A cél egy olyan új kárenyhítő keretprogram létrehozása, amely mind természeti csapásokra ( természeti katasztrófákra : árvíz), mind kedvezőtlen időjárási jelenségekre ( elemi károkat előidéző jelenségekre: jégeső, aszály, belvíz, vihar, felhőszakadás, tavaszi és téli fagyok) kiterjed. A keretprogram jövőbeni károkra nyújtott támogatásokat is előirányoz egyedi előzetes bejelentés nélkül. 2.3. Kedvezményezettek (5) A kedvezményezettek a mezőgazdasági időjárási kockázatkezelő program keretében hozzájárulást fizető mezőgazdasági termelők. A hozzájárulás bizonyos nagyságú termőföldterület (a szántóföldi kultúrák jellegétől függően 1 10 hektár) felett kötelező. A kockázatközösség becslések szerint több mint 1000 fős lesz. 2.4. Jogalap (6) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII törvény. (7) A vidékfejlesztési miniszter.../2012. (... ) VM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. 2.5. Költségvetés (8) A keretprogramra elkülönített állami forrásokat legalább azonos összegű termelői hozzájárulás egészíti majd ki. A termelői hozzájárulásokat és az állami forrásokat egyaránt tartalmazó kockázatkezelési költségvetés a várakozások szerint a következőképpen alakul: (a) Éves költségvetés: 8 milliárd HUF (b) Teljes költségvetés: 56 milliárd HUF 2.6. Támogatási intenzitás (9) A támogatás intenzitása a kedvezőtlen időjárási jelenségek és a természeti csapások következtében elszenvedett, támogatható veszteségeknek legfeljebb 80%-a lehet. 2.7. Időtartam (10) A 2012. január 1. és 2018. december 31. közötti időszak. A magyar hatóságok 2012. január 1-jével indították el a keretprogramot, ám a részletes eljárási szabályok szerint a támogatások odaítélésére 2013 előtt nem kerül sor. 2.8. A támogatási program leírása (11) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló, 2011. december 9-i CLXVIII törvény (a továbbiakban: a törvény) pontosan meghatározza azoknak a kedvezőtlen időjárási jelenségeknek és természeti csapásoknak a fogalmát, amelyek a támogatási program keretében kárenyhítésre jogosítanak. A bejelentett keretprogram tekintetében azonban a magyar hatóságok azonos, szigorúbb feltételeket alkalmaznak a kedvezőtlen időjárási jelenségekre és a 2
természeti csapásokra, a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet 1 (a továbbiakban: az 1857/2006/EK rendelet) 11. cikkében foglaltaknak megfelelően. (12) A kedvezőtlen időjárási jelenségek meghatározása: a) aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el; b) belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás; c) fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet; d) felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a 45 mm-t; e) jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék; f) tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan kártétel, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved; g) téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona, a repce és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező kártétel; h) vihar: a legalább 20 m/sec. szélsebesség. (13) A természeti csapás meghatározása: (a) mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz. (14) A törvényhez tartozó végrehajtási rendelettervezet (a továbbiakban: a végrehajtási rendelet) kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti minden rendkívüli eseményt egyedileg kell bejelenteni, és az abból fakadó károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás. 1 HL L 358., 2006.12.16., 3. o. 3
Támogatható költségek (15) A törvény emellett referencia-időszakot állapít meg (a tárgyévet megelőző ötéves időszak, a legmagasabb és legalacsonyabb értéket nem számítva), valamint az 1857/2006/EK rendelet 2. cikkének (8) bekezdésével és 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározza a referenciául vett és a tényleges hozam értékének számítási módját. (16) A törvény és a végrehajtási rendelet kettős küszöböt alkalmaz a kárenyhítésre való jogosultság megállapításához: támogatás abban az esetben igényelhető, ha egy adott termelő éves átlaghozama mind mennyiségét, mind értékét tekintve a fentiekben meghatározott kedvezőtlen időjárási jelenségek vagy természeti csapások hatására megsemmisült termés következtében legalább 30%-kal csökken. (17) A támogatási jogosultság nem függ a termesztett növényfajtától. Kockázatkezelési rendszer (18) A keretprogram a kedvezőtlen időjárási jelenségekből és természeti csapásokból eredő károk kockázatának közös viselése céljából különböző társadalmi csoportok, köztük a mezőgazdasági termelők, a biztosítótársaságok, a földtulajdonosok és az állam kockázatközösségét alakítja ki. (19) A program az alábbi forrásokból gazdálkodik: (a) (b) (c) (d) a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők által évente fizetett kárenyhítési hozzájárulás; az állam által a központi éves költségvetésből nyújtott támogatás, amelynek összege nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző évben a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők által befizetett összes kárenyhítési hozzájárulásánál; a két említett forrásból a korábbi években képződött, juttatásra fel nem használt maradvány; az állami költségvetésből finanszírozott, a b) pontban nem szereplő további eseti támogatások. (20) A program kedvezményezettjei ezen túlmenően pénzügyi hozzájárulásra lehetnek jogosultak a kedvezőtlen időjárási jelenségek és állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés által okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 70. cikkében foglaltaknak megfelelően. Az említett rendelet 139. cikke ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy a 70. cikk szerinti kifizetésekre nem alkalmazandók az állami támogatásokra vonatkozó szabályok. (21) A mezőgazdasági termelők éves hozzájárulásának mértékét a közvetlen uniós kifizetések iránti kérelmeik alapján kell kiszámítani: 4
(a) ültetvényművelésre szolgáló termőföld után a hozzájárulás hektáronként 3000 HUF, (b) (c) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után a hozzájárulás hektáronként 3000 HUF, a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után a hozzájárulás hektáronként 1000 HUF. (22) A rét, legelő, gyep és a kaszáló területe után nem kell kárenyhítési hozzájárulást fizetni, mivel e területek vonatkozásában nem lehet kiszámítani a hozamveszteséget. (23) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (24) A mezőgazdasági termelő kizárólag az alábbi feltételek mindegyikének teljesítése esetén tarthat igényt kárenyhítésre: (a) (b) (c) (d) (e) az általa művelt termőföld a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor már termőre fordult és ténylegesen használatban volt; a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt az agrárkár-megállapító szervhez 15 napon belül bejelentette; a veszteséget a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szerv által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja; a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti részletes kérelmét a tárgyév november 30-áig az agrárkár-megállapító szervhez benyújtotta; a kárenyhítési hozzájárulást határidőre és maradéktalanul megfizette; (f) a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztekor nem volt nehéz helyzetben 2. (25) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden árvíz- és aszályhelyzetet hivatalos nyilatkozatban ismernek el. Ezen túlmenően a természeti csapás (árvíz) bekövetkezésétől számítva 20 munkanapon belül a Bizottságot is értesítik a természeti csapásnak az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti vonatkozásairól, a becsült károkról, az érintett földrajzi terület kiterjedéséről és a termelők számáról. Az utolsó kárenyhítő juttatás odaítélésétől számítva három hónapon belül a magyar hatóságok jelentésben tájékoztatják a Bizottságot az adott természeti csapás által okozott konkrét károkról, a kedvezményezettek számáról és az egyéb kapcsolódó információkról. (26) Belvízkár után kárenyhítő juttatás öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe. (27) A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben nem köt az éves átlagtermelésének legalább felére kiterjedően mezőgazdasági káreseményekre, valamint az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. 2 A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értelmében, HL C 244., 2004.10.1., 2. o. 5
(28) Az aszálykárokkal kapcsolatban a magyar hatóságok megerősítették, hogy Magyarország a mezőgazdaság tekintetében teljes mértékben végrehajtotta a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3 9. cikkét, és biztosítja, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott vízügyi szolgáltatások költségeit az ágazat megfelelő mértékű hozzájárulás révén visszatéríti. Intézményi szerkezet (29) A kedvezőtlen időjárási jelenségekből és a természeti csapásokból fakadó károk megállapításában és hatósági igazolásában részt vevő szerveket a végrehajtási rendelet határozza meg, az alábbiak szerint: A vidékfejlesztésért felelős miniszter felügyelete alá a következők tartoznak: (a) (b) (c) (d) (e) (f) Az agrárkár-enyhítési szerv szerepét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tölti be; Az agrárkár-megállapító szerv feladatkörét a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatósága látja el; Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal (MgSzH); Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI); Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) A belügyminiszter felügyelete alá a következő szerv tartozik: (g) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). (30) A kedvezőtlen időjárási jelenségek és a természeti csapások által okozott károk hatósági megállapításának és igazolásának menete a végrehajtási rendelet alapján a következő: (a) (b) A mezőgazdasági termelő a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a kárt az agrárkár-megállapító szervnek. A károsodással érintett terület helyszíni szemléjét és a biztosítási adatok bekérését követően az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állít ki a káresemény jellegéről, a károk mértékéről és az érintett növénykultúrákról, figyelembe véve az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet vagy a Földmérési és Távérzékelési Intézet által adott információkat és igazolásokat. A törvény fogalommeghatározásai és az egyes kárigényeknek az agrárkármegállapító szerv általi ellenőrzése révén biztosított, hogy a hatósági bizonyítványt kizárólag olyan mezőgazdasági káresemények [kedvezőtlen időjárási jelenségekből és természeti csapásokból fakadó károk] vonatkozásában állítsák ki, amelyeket az állami hatóságok hivatalosan elismertek. 3 HL L 327., 2000.12.22., 1. o. 6
(31) A kárenyhítési eljárás éves menete a következő: A mezőgazdasági termelő az uniós közvetlen kifizetés iránti kérelemnek az agrárkár-enyhítési szervhez való benyújtásával belép a kárenyhítési rendszerbe. Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt az uniós közvetlen kifizetés iránti kérelme alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről. A fentieknek megfelelően a mezőgazdasági termelő a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a kárt az agrárkármegállapító szervnek, amely arról hatósági bizonyítványt állít ki. A mezőgazdasági termelő november 30-ig benyújtja kárenyhítő juttatás iránti kérelmét az agrárkár-megállapító szervnek. Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adatait a tárgyévet követő év január 15-ig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezen adatokból adatállományt készít, és azt január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szervnek. Az agrárkár-enyhítési szerv a beérkezett adatállomány alapján február 28- ig kifizetési tervet készít. Az agrárkár-enyhítési szerv március 31-ig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítés mértékéről és teljesíti a kifizetéseket. Vis maior miatti káresemények (32) A törvény az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményeket szintén meghatározza és szabályozza. A magyar hatóságok ezzel együtt megerősítették, hogy a bejelentett támogatási program végrehajtásának idején semmilyen körülmények között sem fog sor kerülni támogatás folyósítására a mező- és az erdőgazdasági ágazatot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső okok (vis maior) miatt bekövetkezett károk ellentételezésére. Szintén megerősítették, hogy a vis maior események fogalmának tagállami meghatározása és alkalmazása egybevág a Bíróság 4 jogértelmezési gyakorlatával, mely szerint a vis maior olyan szokatlan és előre nem látható, a mezőgazdasági termelő akaratától független körülményeken alapul, amelyek következményei bármilyen gondosság tanúsítása esetén sem lettek volna elkerülhetők. (33) Mivel a magyar hatóságok bizonyságát adták annak, hogy a vis maior eseményekkel kapcsolatban nem kerül sor állami támogatás nyújtására, az ilyen eseményekre vonatkozó rendelkezések elemzésére e dokumentum sem tér ki. 4 Lásd különösen a Bíróság C 145/85 sz. ügyben 1987. február 5-én hozott ítéletét (Denkavit België NV kontra belga állam, EBHT 1987, 565. o., (11) bekezdés), valamint a C-377/03. sz. Bizottság kontra Belgium ügyet (EBHT 2006, I-9733. o., (95) bekezdés). 7
Kumuláció (34) Tekintettel arra, hogy a keretprogram különböző magán-, nemzeti és uniós forrásokat mozgósít, a kumulációs szabályok különös súllyal esnek latba. A mezőgazdasági időjárási kockázatkezelési program adatbázisa révén megbízható és hatékony ellenőrzési mechanizmus működik, amely gyűjti és nyomon követi a mezőgazdasági termelők hozzájárulásaival, a megművelt földterületekkel és az éves hozammal kapcsolatos összes adatot, valamint az egyes kárigények és a biztosítási díjak adatait. Az egyes kedvezményezettek szintjén történő túlkompenzáció lehetőségének kizárása érdekében az agrárkár-enyhítési szerv az említett adatbázis alapján bizonyosodik meg arról, hogy az ugyanazon támogatható költségek címén kifizetett nemzeti vagy uniós támogatás összességében nem haladja meg az 1857/2006/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 80%-os maximális támogatási intenzitást. (35) A törvény a kedvezőtlen időjárási jelenségek, természeti csapások és vis maior kapcsán biztosított haszonbérmérséklésre vonatkozó polgári jogi szerződésekre nézve is irányadó lehet. A magyar hatóságok azonban arról biztosították a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelők költségeinek minden ilyen irányú csökkentése beszámításra kerül az 1857/2006/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett, a kedvezőtlen éghajlati jelenség következtében fel nem merült költségek összegébe. Ebből következik, hogy a haszonbér mérséklése folytán a mezőgazdasági termelőnél jelentkező költségcsökkenés le lesz vonva a támogatásra jogosító legmagasabb kárösszegből, függetlenül attól, hogy az adott földterület állami vagy magántulajdonban van-e. (36) A támogatásra elszámolható maximális kárösszegből tehát levonásra kerülnek mindazon bevételek, amelyek biztosítási szerződésből származnak, valamint a kedvezőtlen időjárási esemény vagy természeti csapás következtében fel nem merült kiadások, beleértve az esetleges haszonbércsökkenést. (37) Mindezeken túlmenően a támogatási program biztosítékokat tartalmaz arra nézve, hogy ugyanazon kedvezőtlen időjárási esemény vagy természeti csapás kapcsán ne fordulhasson elő kettős finanszírozás. (38) A tagállamok hatóságai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bejelentett támogatási program hatálya alá tartozó valamennyi támogatás kifizetését mindaddig felfüggesztik valamennyi olyan vállalkozás esetében, amely korábbi, bizottsági határozatban jogellenesnek nyilvánított támogatásban részesült, amíg a szóban forgó vállalkozás vissza nem téríti vagy egy zárolt számlára be nem fizeti a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat. 3. ÉRTÉKELÉS 3.1. Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazása (39) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott minden olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy versenytorzulással fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. 8
(40) Egyértelmű, hogy a bejelentett támogatási keretprogram előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket. Ez az előny egyrészt állami forrásokból, másrészt a mezőgazdasági termelők kötelezően fizetendő kárenyhítési hozzájárulásaiból származik, és megadott nagyságú földterületen gazdálkodó magyarországi mezőgazdasági termelők élhetnek vele. (41) A Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban maga a tény, hogy egy vállalkozás versenyképessége a versengő vállalkozásokhoz képest megerősödik azáltal, hogy olyan gazdasági előnyben részesül, amelyet rendes körülmények között tevékenységéhez nem kapott volna meg, azt jelzi, hogy fennáll a verseny torzulásának a veszélye 5. (42) Egy vállalkozásnak nyújtott támogatás akkor befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet, ha ez a vállalkozás az Unión belüli kereskedelem számára nyitott piacon működik 6. A bejelentett támogatás gyakorlatilag a Magyarországon mezőgazdasági termeléssel foglalkozó összes vállalkozás által igénybe vehető. A legtöbb mezőgazdasági vállalkozás ugyanakkor minden bizonnyal más tagállamokon belüli partnerekkel is kereskedelmet folytat. A szóban forgó intézkedés ezért kihathat a tagállamok közötti kereskedelemre. (43) A fentiek fényében a támogatási program kimeríti az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételt. A bejelentett intézkedésről tehát megállapítható, hogy az az említett cikk értelmében vett állami támogatás. A támogatás kizárólag akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha arra alkalmazható az EUMSZben foglalt eltérések egyike. (44) Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ezen eltérés alkalmazhatósága érdekében a támogatási intézkedésnek teljesítenie kell az állami támogatással kapcsolatos jogszabályok elsősorban az 1857/2006/EK rendelet előírásait. Amennyiben az nem alkalmazható, az értékelést Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007 2013 (a továbbiakban: az iránymutatás) 7 alapján kell elvégezni. (45) Az 1857/2006/EK rendelet a bejelentett támogatási programra nem vonatkozik, mivel az intézkedés nem korlátozódik kis- és középvállalkozásokra, a rendelet pedig nem tér ki a természeti csapások nyomán nyújtott támogatásokra. Következésképpen a Bizottság értékelését az iránymutatásra alapozta. 5 6 7 A Bíróság 730/79. sz., Philip Morris Holland BV kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1980. szeptember 17-én hozott ítélete, EBHT 1980., 2671. o. Lásd különösen a Bíróság 102/87. sz. Francia Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott, 1988. július 13-i ítéletét, EBHT 1988, 4067. o. HL C 319., 2006.12.27., 1. o. 9
3.2. A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján (46) A Bizottság megállapítja, hogy a támogatás célja a természeti csapások (például árvizek) által okozott károk helyreállítása az iránymutatás V. B. 2. pontja alapján. Természeti csapás bekövetkezésének ténye (47) Ahogy azt az iránymutatás (121) bekezdése megállapítja, a Bizottság következetesen fenntartja azt az álláspontját, mely szerint az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett természeti csapások és rendkívüli események fogalmát megszorítóan kell értelmezni. Ezt az Európai Unió Bírósága is megerősítette 8. A Bizottság eleddig elfogadta, hogy a földrengés, a lavina, a földcsuszamlás, illetve az árvíz természeti csapás lehet, ha azok meghatározása kellőképpen pontos volt. (48) A bejelentett keretprogram jövőbeni árvízkárokra nyújtott támogatásokat is előirányoz egyedi előzetes bejelentés nélkül. E tekintetben az N 274b/2010. sz. állami támogatásra (Németország) vonatkozó 2011. május 10-i, az N 274a/2010. sz. állami támogatásra (Németország) vonatkozó 2011. június 15-i, valamint az N 145/2009. sz. állami támogatásra (Ciprus) vonatkozó 2009. május 5-i bizottsági határozatban követett új megközelítés alkalmazható, hasonló védintézkedésekkel és feltételekkel. (49) A bejelentett keretprogram az egyes intézkedések mindegyike kapcsán egyértelműen megállapítja, hogy az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti természeti csapással, vagy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett kedvezőtlen időjárási jelenséggel kapcsolatban kerül-e rá sor. A megállapítás minden egyes esetben, minden egyes esemény kapcsán megfelelő indokokkal alá van támasztva (lásd a (12), (13), (29), (30) és (31) bekezdést). Figyelembe véve továbbá, hogy a magyar hatóságok az 1857/2006/EK rendelet 11. cikkében foglalt szigorúbb feltételeket alkalmazzák mind a kedvezőtlen időjárási jelenségekre, mind a természeti csapásokra, az azokkal kapcsolatban nyújtott támogatások intenzitása és a kárenyhítési feltételek is meg fognak egyezni (lásd a (11) bekezdést). (50) A (25) bekezdésben ismertetett tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségnek megfelelően a jövőben bejelentett esetek értékelését előre nem vetítve a Bizottság megjegyzi, hogy a bejelentett program hatálya alá tartozó természeti csapások a jelek szerint pontosan megegyeznek az iránymutatás (121) bekezdésében említett kategóriákkal (lásd a (13)(a) pontot). (51) Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a támogatási program alkalmazása szempontjából releváns természeti csapások tényének elismerését és igazolását a közigazgatás több szintjén végzik a nemzeti hatóságok, azt a támogatási keretprogram igazgatásában részt vevő számos intézmény hitelesíti (lásd a (29), (30) és (31) bekezdést). 8 Lásd a C-73/03. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2004. november 11-én hozott ítélet 37. pontját; a C-346/03. és C-529/03. sz. Giuseppe Atzeni és társai ügyben 2006. február 23-án hozott ítélet 79. pontját. 10
(52) A magyar hatóságok végezetül a természeti csapás bekövetkeztétől számítva 20 munkanapon belül kötelesek tájékoztatni a bizottsági szolgálatokat minden olyan konkrét esetről, amelynek során valamely természeti csapás következtében alkalmazzák a bejelentett támogatási programot, különös tekintettel azokra az információkra, amelyek alapján az iránymutatás (121) bekezdése szerinti értelemben bizonyítani lehet a természeti csapás előfordulásának tényét. Amennyiben az adott esemény nem bizonyul természeti csapásnak, ez a tájékoztatási mechanizmus még alkalmat ad a Bizottságnak a megfelelő lépések megtételére. (53) Az iránymutatás (121) bekezdésében foglalt feltételek így teljesítettnek tekintendők. Kárenyhítés (54) Az iránymutatás (123) bekezdése értelmében amint bebizonyosodott a természeti csapás vagy a rendkívüli esemény ténye, a Bizottság az anyagi károk kompenzálására 100 %-ig terjedő támogatást tesz lehetővé. A kompenzáció összegét az egyes kedvezményezettek szintjén kell kiszámítani, és a túlkompenzálás elkerülése érdekében a támogatás összegéből le kell vonni az esetleges további például biztosítási szerződések után járó kifizetéseket. A Bizottság jóváhagyja továbbá a mezőgazdasági termelők számára a mezőgazdasági termelőeszközök megsemmisülése következtében elszenvedett jövedelemkiesés kompenzálására nyújtott támogatást, feltéve, hogy ez nem vezet túlkompenzáláshoz. A Bíróság ítélkezési gyakorlata minden esetben megköveteli, hogy a tagállam bizonyítsa a rendkívüli esemény által okozott kár és az állami támogatás közötti közvetlen kapcsolatot, valamint hogy végezze el az érintett termelők által elszenvedett károk lehető legpontosabb értékelését. (55) Magyarország arról biztosította a Bizottságot, hogy a (25) bekezdésben említett tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségnek megfelelően tanúsítja minden egyes természeti csapás bekövetkezésének tényét. A támogatási program minden egyes kedvezményezett tekintetében külön-külön állapítja meg a kárenyhítés mértékét (lásd a (30) és (31) bekezdést). A túlkompenzáció elkerüléséhez levonásra kerülnek a nem a kedvezőtlen időjárási jelenség következtében felmerült költségek, valamint a biztosítási szerződések révén járó kifizetések (lásd a (35) és (36) bekezdést). Ezen túlmenően más intézkedések is szolgálják a túlkompenzáció lehetőségének kizárását (lásd a (34) bekezdést). A támogatási program keretében nem igényelhető kárenyhítés a mezőgazdasági termelőeszközök megsemmisülése miatti jövedelemkiesés címén. A rendkívüli események nem tartoznak e támogatási program hatálya alá (lásd a (14) bekezdést). Az iránymutatás (123) bekezdésében foglalt feltételek így teljesítettnek tekintendők. (56) A fenti megfontolások alapján a bejelentett intézkedés megfelel az iránymutatás V. B. 2. pontjában előírt követelményeknek. 3.3. A támogatás összeegyeztethetősége az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján (57) A Bizottság az iránymutatásnak az 1857/2006/EK rendelet 11. cikkére hivatkozó V. B. 3. pontja alapján értékeli a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt elszenvedett veszteségeket ellentételező támogatást. A kedvezőtlen időjárási eseményeknek betudható veszteségekre irányuló támogatás az alábbi feltételek teljesülése esetén nyilvánítható összeegyeztethetőnek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával: 11
(a) A kedvezőtlen időjárási esemény a tárgyévet megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő rendes éves termésének több mint 30%-át elpusztította. Ez a feltétel a (15) és (16) bekezdésben foglaltaknak megfelelően teljesül. (b) A bruttó támogatási intenzitás nem haladja meg a termék értékesítésében a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés 80%- át, illetve a 90%-át a kedvezőtlen adottságú területek, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett azon területek esetében, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki. A jövedelemcsökkenés kiszámítása során ki kell vonni: a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkezésének évében megtermelt mennyiség és az ugyanazon évben elért átlagos értékesítési ár szorzatát a megelőző három évben előállított évi átlagos mennyiség (vagy a megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag) és a kedvezőtlen időjárási jelenség évében realizált átlagos értékesítési ár szorzatából. Az így kapott támogatható összeghez hozzáadódhatnak azok az egyéb költségek, amelyeket a mezőgazdasági termelőnek kifejezetten azért kellett viselnie, mert a kedvezőtlen időjárási jelenség miatt elmaradt a betakarítás. A (9) és (15) bekezdés alapján ez a követelmény teljesül. (c) A támogatásra elszámolható maximális kárösszegből le kell vonni mindazon bevételeket, amelyek biztosítási szerződésből származnak, valamint a kedvezőtlen időjárási esemény következtében fel nem merült kiadásokat. Ez a feltétel a (35) és (36) bekezdésben foglaltaknak megfelelően teljesítettnek minősül. (d) A kár kiszámítását az adott mezőgazdasági üzem szintjén kell elvégezni. Ez a feltétel a (30) és (31) bekezdésben ismertetetteknek megfelelően teljesül. (e) A támogatást közvetlenül az érintett mezőgazdasági termelőnek vagy annak a termelői szervezetnek kell kifizetni, amelynek a mezőgazdasági termelő is tagja. Amennyiben a támogatást termelői szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyet a mezőgazdasági termelő kapna. A (31) bekezdésben ismertetett éves kárenyhítési eljárás leírásának megfelelően ez a követelmény teljesül. (f) A mezőgazdasági épületekben és felszerelésekben természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen időjárási jelenség miatt keletkezett károk enyhítése esetében a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 80%-ot, illetve a 90%-ot a kedvezőtlen adottságú területek, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett azon területek esetében, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki. Az említett károk után e program keretében nem igényelhető támogatás. (g) A természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen időjárási jelenséget az állami hatóságoknak hivatalosan mint természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen időjárási jelenséget kell elismerniük. A kedvezőtlen időjárási jelenségeket és a természeti csapásokat az állami hatóságok a (25) és (30) bekezdésben leírtaknak megfelelően hivatalosan el fogják ismerni. 12
(h) 2010. január 1. után a támogatást 50 %-kal csökkenteni kell, kivéve olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az éves átlagtermelésükre vagy a termeléssel összefüggő jövedelmükre, illetve az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló időjárási csapások ellen legalább 50%-ra terjedően biztosítást kötöttek. A (26) bekezdés alapján ez a követelmény teljesül. (i) 2011. január 1-től az aszálykárokra adott támogatást kizárólag az a tagállam folyósíthatja, amelyik a mezőgazdaság tekintetében teljes mértékben végrehajtotta a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9 9. cikkét, és biztosítja, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott vízügyi szolgáltatások költségeit az ágazat megfelelő mértékű hozzájárulás révén visszatéríti. Ez a követelmény a (28) bekezdésben foglaltak alapján teljesül. (j) A támogatási programokat a kiadások vagy veszteségek keletkezését követő három éven belül be kell vezetni. A támogatásokat a kiadások vagy veszteségek keletkezését követő négy éven belül ki kell fizetni. A feltételek teljesülnek, mivel a program keretében nyújtott kárenyhítés kifizetésére a káreseményt követő évben kerül sor (lásd a (31) bekezdést). (58) A fenti megfontolások alapján a bejelentett intézkedés megfelel az iránymutatás V. B. 3. pontjában előírt követelményeknek. Általános rendelkezések (59) Az iránymutatás (189) bekezdésével összhangban az olyan intézkedésekre irányuló állami támogatásra kiterjedő támogatási rendszereknek, amelyek részesülhetnek az 1698/2005/EK rendelet szerinti társfinanszírozás előnyeiből, a 2007 2013-as programozási időszak időtartamára kell korlátozódniuk. Az egyéb támogatási programok tehát nem írhatnak elő hét évnél hosszabb időtartamot. (60) A támogatási program a 2012. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakra szól (lásd a (10) bekezdést). Mivel a program az 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti társfinanszírozás előnyeiből nem részesül, tartama megfelel a 189. pontban foglalt feltételeknek. (61) Azok a vállalkozások, amelyek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értemében már a kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkeztekor is nehéz helyzetben voltak, nem részesülhetnek kedvezőtlen időjárási jelenség után járó kárenyhítésben. (62) A tagállamok hatóságai végezetül kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bejelentett támogatási program hatálya alá tartozó valamennyi támogatás kifizetését mindaddig felfüggesztik valamennyi olyan vállalkozás esetében, amely korábbi, bizottsági határozatban jogellenesnek nyilvánított támogatásban részesült (akár egyedi támogatásról, akár támogatási programról van szó), amíg a szóban forgó vállalkozás vissza nem téríti vagy egy zárolt számlára be nem fizeti a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást, valamint a megfelelő visszafizettetési kamatokat 10 (lásd a (38) bekezdést). 9 10 HL L 327., 2000.12.22., 1. o. Lásd a C-355/95. sz. Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Bizottság ügyben 1997. május 15-én hozott ítélet 25. pontját. 13
4. KÖVETKEZTETÉS (63) A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a támogatási programot az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek minősíti. (64) A Bizottság felhívja a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy a támogatási keretprogram alkalmazásának minden egyes naptári évére vonatkozó éves jelentés keretében nyújtsák be a kifizetett összegeket és a megfelelő meteorológiai információkat, amelyek azonosítják az éghajlati események fajtáit, időbeliségüket, relatív kiterjedésüket és elhelyezkedésüket, illetve kihatásaikat arra a termelésre nézve, amelyre az ellentételezést megadták. (65) A Bizottság emlékeztetni kívánja Magyarországot, hogy a jelenlegi határozat a támogatási programnak Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007 2013 fényében történő vizsgálatára terjed ki. A 2013. december 31-e utáni időszakra a Bizottság fenntartja a jogot, hogy megfelelő intézkedéseket javasoljon Magyarországnak annak érdekében, hogy biztosítsa a jövőbeli iránymutatásoknak való megfelelést. (66) Amennyiben ez a határozat olyan bizalmas információt tartalmaz, amely nem tehető közzé, kérjük, hogy a kézhezvételtől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék a Bizottságot. Amennyiben a Bizottsághoz a megjelölt határidőig nem érkezik indokolással ellátott kérés, a Bizottság úgy tekinti, hogy a határozat teljes szövegének hiteles nyelven történő közzétételéhez hozzájárultak, és a szöveget közzéteszi a következő címen: http://ec.europa.eu/eu_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission Directorate-General for Agriculture and Rural Development Directorate M Agricultural Legislation Unit M.2 Competition Office: Loi 130 5/94A B-1049 Brussels Fax No: 0032 2 29 67 672 Kérem, Miniszter Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. a Bizottság részéről Dacian CIOLOŞ a Bizottság tagja 14